Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-07 / 263. szám

Néhány perc a Május 1 utcai F0ZŐSZALONBAN Bátran és tettre készen A korádi nőtanács tagjai feldíszítik Kocsis J á- I n*o s B é pedagógus, a járási j vb. ta^ja, a községi nőtanács | vezetője méltatta a nők mun- ; kaját, leszűrte a jeiölőgyűlé- | sek tapasztalatait, majd arról | a fejlődésről beszél, melyet a ; felszabadulás óta értek el a a békéért, a szocializmusért!^SIava^:he,kyisíeke, asszonyok tudják, hogy mit | tottak a minap a karádi nőta- jelent a háború. Sokan közű- { nács aktívái Tjr T " lünk átélték a két világhá­ború borzalmait. Sok feleség vált hadiözveggyé, sok gyer­mek vált hadiárvává. Igen sokan szereztek betegségeket az óvóhelyeken. Bátran és tettre készen sorakoznak fel tehát az anyák, ha a békéről, { községben. kivívott szabadságunkról, a % Elhatározták, hogy kisgyű- szociaiizmus védelméről van | léseket, csoportos beszélgeté­szó S seket tartanaik a nőknek. El Országgyűlésünk alkotmá- f akarják érni/hogy a nők tu- nyos döntése alapján novem- ?datosan adjak majd szavaza- ber 16-án képviselőket és ta-J “cat a Hazafias Népfront je- n ács tagokat választunk. Me-' * lőttjeire. gvénk asszonyainak és leá- 5 A gyűlésén reszt vett nyalnak legöszintébb akaratát jSchidru A n t a 1, a községi fejezzük ki, amikor csatlako- !tanacs VD- flnoke.; ? .? kerte zunk a Hazafias Népfront vá- I« asszonyok segítséget a vá­lasztási felhívásához. Novem- J Osztási, majd a községi ta- ber 16-án választásunkkal mi, asszonyok, lányok is hitet te­szünk a szocializmus építése mellett. Szavazni fogunk né­pünk szebb életére, gyerme­keink jövőjére. Tudatában vagyunk annak, hogy a. Haza­örömmel tapasztaljuk, hogy az elmúlt tizenhárom év alatt egyre több olyan asz- szonnyal, édesanyával talál­kozunk, akik nemcsak csa­ládjukat tudják .jól ellátni, hanem mások gondjain is ké­pesek segíteni, a város, köz­ség ügyeibe szólnak bele fe­lelősséggel, hozzáértéssel. A közösség érdekében ki­fejtett eredményes munkájuk elismeréséül a dolgozók a je- lölőgyüléseken több száz asz- sZonyt jelöltek tanácstagnak. A nőtanácsok iránti bizalom és elismerés is kifejeződött a jelölőgyűléseken. Jó néhány olyan asszonyt, édesanyát je­löltek, akik a nümozgalom célkitűzéseinek megvalósítá­sáért szívvel-lélekkel tevé­kenykednek. A valóság, a tények arról győznek meg bennünket, hogy helyes célokért dolgo­zunk, jó úton járunk. Pártunk és kormányunk politikája, a szocializmus építése napról napra igazolja az emberről való gondoskodást. A három­éves terv célkitűzései is ezt tükrözik, és bennünket, asz- szonyokat, lányokat, közelről érintenek. Kevesebb lesz a lakásgondunk, hiszen a há­roméves terv időszakában száztízezer család kap lakást. Gyermekeink nevelését, ok­tatását sok új tanterem köny- nyíti meg. A háztartási mun­ka is egyre kevesebb időt ra­bol el tőlünk. A mosógép már nem hiánycikk, és nem elérhetetlen vágyálom többé. Iparunk fejlődése egyre job­ban megkönnyíti a háztartá­si munkát. Több idő jut mű­velődésre, gyermekeink neve­lésére. Az alkotó munkához azon­ban békére van szükség. Az S nács munkájához, A résztve- I vők vállalták a szavazóhelyi­♦ ségek feldíszítését. Mozgósít­ják: a falu asszonyait, hogy Jmár a kora reggeli órákban } leszavazzanak. ♦ A választással kapcsolatos I feladatok megbeszélése után t kiegészítették a nőtanács veze­fias Népfront jelöltjeire le- {tőségét, majd elhatározták, adott szavazatunkkal dolgozó S hogv szabó-varró tanfolyamot, , , , , , , } később pedig pedagógiai, iro­nepunk hatalmat, csaladunk, » , , . ^ . ... „ . .... - dalmi, egeszsegugyi tárgyú szeretteink békéjét és nyu- {előadó-sorozatot indítanak, galmát is védjük. í Bogdán Jánesné járási titkár. A MOSOGATÁSRÓL Sok asszony szeret takarítani, . keletkezik. Dörzsöljük le dörzspa­fözní, még olyan is akad, aki szívesen mos. De hol van olyan háziasszony, aki lelkesedés »el mo­sogat*: Az alábbi tanácsok megkönnyí­tik a mosogatást: A vízbe tegyünk mosószódát vagy mosóport. Az ételmaradék így könnyebben leválik, és az edény szép, fényes lesz. A zsíros tányérokat mielőtt a vízbe t?nnénk, töröljük le száraz újságpapírral. így a mosogatóvíz ( aránylag tiszta marad. Tejes lábos alján néha üledek pírral, és mossuk ki jó meleg víz­zel. Sötét színt kap az edény belse­je savanyú étel főzése után. Te­gyünk bele kevés hamuzsírt és klórmeszet (2 liter vízhez 1 evöka- c Néhány órán át hagyjuk benne a folyadékot, mossuk ki szódás és szappanos vízzel, öblít­sük ki jól, és szárítsuk meg. Vagy * :»1 és ecettel dörzsöljük tiszt . ra. Dohos kőedényt ki kell kénez­ni, utána jól kimosni. Szeptember 15-én új üzlet­résszel gazdagodott a kaposvá­ri Mértékutáni és Vegyesru­házati Vállalat kötöttáru-rész­lege. Régi (kívánságnak tett eleget a vállalat vezetősége, amikor mértékutáni fűző- és fehérnemű-szalont nyitott Az új részlegnek nem kellett so­káig várakoznia a megrende­lőkre. Ismeretes, hogy az öl­tözködésre vonatkozó hírek futótűzként terjednek az asz- szonyok, lányok körében. Alig került a kötöttáru-részleg ki­rakatába néhány igazán szép női ruhadarab a legdiszkré­tebbek közül, máris befutottak az első megrendelők. S nem­csak a városból, hanem vidék­ről is: Nagyatádról, Toponár- ról, Kaposszentbenedekről és más helységekből. Bár a fűzőszalon a legfiata­labb üzletrésze a 'Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnak, a megnyitást kővető egy hó­nap alatt csaknem 15 000 fo­rintot forgalmazott, ami ma­gában véve biztató eredmény a jövőre nézve, s egyúttal azt dokumentálja, hogy az első rendelők — akik bizonnyal elégedetten távoztak a fűző­szalonból — újakat szereztek. A figyelemreméltó forgalom természetesen arra is rávilá­gít, hogy mennyire helyénvaló volt a kényesebb vagy külön­leges igények kielégítése vé­gett létrehozni az első fűző­szalont. Sokan panaszolták, eddig, hogy nem találnak mértéküknek megfelelő fehér­neműt, nehezen jutnak gyógy- fűzőhöz. Ezeknek a panaszok­nak elejét vette máris a fűző­szalon rövid működése. Horváth Jánosné, a részleg vezetője kalauzolja az érdeklődőt a kötöttáru-rész- ' cg gél társbérletben élő sza­lonban. Közös a kirakat, a próbafülke — s mint mondja —, nem zavarják, sőt segítik •gymást! Aki a kötött-részleg­hez tér be, legtöbbször meglá­togatja a fűzőszalont is, és nem távozik megrendelés nél­kül. Ami igaz, az igaz! Asz- szony és leány legyen a tal­pán, aki a csábításnak ellent tud itt állni, miután végignéz­te a finomabbnál* finomabb kelméket, s meghallotta, hogy mi minden készül a női szép­ségnek, jólöltözöttségnek eb­ben a fiatal «-boszorkánykony­hájában«. Rendelésre, hozott anyagból is készítenek itt gyógyfűzőket, fehérneműt, hálógamitúrát, sőt fürdőruhá­kat is. Felsorolni- minek a diszkrét ruhadarabokat, me­lyek még itt készülnek? Le­gyen elég annyi, hogy minden kívánság meghallgatásra ta­lál ebben a szűk kis műhely­ben, ahol pillanatnyilag ket­ten dolgoznak, a részlegveze­tő szabásznő és egy tanulólány, F rímmel Margitka, ö most harmadéves ipari tanuló, augusztusban ' szakvizsgázik női szabóságból, de szeretne szakképesítést kapni fűző-sza­bászatból is. Ügyes: lány, Hor- váthné pedig türelmes tanító és munkatárs. Mint a szakma régi ismerője, tudja, hogy nagy-nagy türelem kell ide, s- az, hogy szívvel-lélekkel for­gassa az ember az ollót, majd a tűt. A Mértékutáni és Vegyesru­házati Vállalat fűzőszalonja — mint említettük —. fiatal rész­leg még társbérlő szomszédja mellett is, a kötöttáru-részleg mellett, de már most azon kell gondolkodni, hogyan fejlesz- szék a fellendülő forgalmú új részleget. A ’ lehetőség adva van, csak helyet kell cserélnie a kis műhelynek a nagyobb próbafülkével! s erre valószí­nűleg hamarosan sor kerül, ha olyan iramban növekszik az érdeklődők, megrendelők szá­ma, mint az elmúlt hónapban. L. I. Nylon holmik kezelése cÁ n&i enuuieipdeié fa jlő dése írta: Germaine Vauthier A z élet sója« című film a mexikói ólom- bányákban játszódik. A bányászok sztrájkba lépnek, és rettenetes csatát vívnak a munkaadókkal és a rendőrséggel. Minden kockán forog: a nyomorúságosán élő proleta­riátus élete, kenyere és emberi méltósága. A bányászok feleségei — akik eddig a háztartás rabszolgasorsában éltek szegényes kunyhó­jukban — félénken próbálnak beavatkozni a küzdelembe. Először részt vesznek a szakszer­vezeti gyűléseken, majd vállalják a sztrájk- őrség szolgálatát férjük helyett. Büszkén mondják: »Egyenlőek vagyunk a kenyérért folytatott harc áldozatvállalásában«. Melyik asszony marad közömbös mexikói nővéreinek harca láttán? De a konkrét adottságok tovább fejlesztet­ték a helyzetet. Míg az asszonyokat börtönbe vetették, odahaza a férfiak mostak, főztek, és gondozták a gyermekeket. Keservesen csinál­ták és unottan. A gyermekétől elszakított anya képénél kell megállnunk, hogy alapo­sabban szemügyre vegyük a nők felszabadu­lásának problémáit. « * * /t z «-újjászületett« nő férfiak által kiala- kított világba lép be. Ahogy sorra lerázza láncait, egyenlőséget követel a férfiakkal. Aláveti magát a férfiak törvényeinek, és a férfiak előjogaira törekszik. Erőről, parancso­lásról, alkotásról, erkölcsi szabadságról, a családi tűzhelytől való eltávolodásról stb. ál­modozik; az egyenlő jogok iránti érzéke még teljesen formális. Versenye a férfivel nem nélkülözi a nagy­ságot. Nem csekélység »a férfi harcainak tár­sává« lenni. (Politikai, társadalmi, 'katonai harcok, küzdelem a pozícióért, a2 értelmi szín­vonalért ...). Csodálatosak ezek az «új asszo­nyok«, akik tudatosan igyekeznek a zárt, ré­gi típusú családot valami átfogóbb testvériség méreteire nagyobbítani. Egy időben én is azt hittem, hogy a női emancipáció teljesen felszabadító jellegű. Ma már látom, hogy egyes nőket a lendület el­vitt a legmagasabb p>ozíciókba, eljuttatta a függetlenségig, de új poklokat is nyitott mer előttük: az új börtönök rácsain keresztü’ gyermekeik hiába nyújtogatják feléjük a kar­jukat! Vajon a férfi utánzásának eszeveszett am bíciójával nem azt állítjuk-e, hogy az égéc emberiségnek férfiasnak kell lennie ahho: hogy jobb legyen? Nem azt mutatjuk-e ! tévesen és helytelenül, hogy a nőnék má­énál ló ítélőképessége, hiányzik belőle az Bár a iVyion nálunk még nem orte gt a frontot, s nem kizáróla­gos a használata, mint például külföldön, mégis kevés család van. ahol ne akadjon már Jó pár al­só-felsőruha ebből az anyagból. Itt hozzá kell tenni azt, hogy bár Ara drágább a szokott anyagoké­nál, mégis érdemes «reszkirozpi«, mert élettartama sokkal hosszabb, a kezelése így egyszerűbb. Különösen a dolgozó asszonyok­nak áldás, mert megkíméli őket az alapos mosástól. Ugyanis a nylon­nak csak a felülete piszkolódik, s így nem kell kifőzni. Munkánál, szórakozásnál egyaránt szép és elegáns a fehér vagy pasztell szí­nű ingblúz. (Frissen vasalva, kemé­nyítve a legszebb látvány. De New York egyik részében egy szemétgyűjtő magán- vállalat, amely 25 ezer csa­lád hulladékát gyűjti össze, olyan készülékkel kezdett kísérletezni, amely fertőtle­níti és illatosítja a szemét­detiség és csak másodrangú embernek való? A nőknek és azoknak a férfiaknak, akik se­gíteni akarnak nekik a fejlődésben, komo­lyan el kell gondolkozniuk ezen a két, egy­mással szoros kapcsolatban álló kérdésen. Az emberiségnek két pólusa van: a férfi és a női,, amelyek egymást keresik, hogy egysé­get képezzenek. Miért ne reméllvetoénfc, hogy egy bizonyos egyensúly születik meg a két különböző, és egymást kiegészítő pólus együttműködéséből. A férfi pólus már megtalálta a maga helyét, a női még nem. A nőknek felszabadulásuk és fejlődésük érdekében meg kell tartani a női­esség iránti érzéküket, fizikai és szellemi anyaságukat. Nemcsak arról van szó, hogy egyszerűen * utánozzuk a férfiakat! f A z igazi emancipáció a nők milliói szá-| ** mára egybeesik a boldog anyaság ! anyagi és szellemi feltételeivel. A nő fizioló-1 giai szempontból arra való, hogy anya legyen. ♦ Ilyen a természete. A tudományos felfedező-♦ sek és az emberi szabadság kiszélesedése at nemzés fiziológiájának megismeréséhez és t szabályozásához vezet, és megszünteti a sízek-♦ szuális kiszolgáltatottságot. ! Az anyát felszabadítani annyit jelent, mint! megadni neki a hivatásához szükséges eszkö-t Egyszer egy maha- zöket, és megadni a lehetőséget eredeti ren- ♦ radzsa furcsa mód- deltetésének végrehajtásához: az egyetemes i iát , választotta an- anyasáighoz. {nak„ hogy megtudja A közvetlen anyaság lehetetlen marad sok { magáról, ménnyit millió nő számára, aki gyakran saját hibáján | ér; de alaposan rá is kívül leány marad. Miásrészt korunkban sok a »fizetett. És ez a gő- korai házasság. A fészkek korán kiürülnek. {90s emberek fizetsé- Varrnak anyák, akik 40 éves korukban nagy-; Se volt. anyák lesznek, és magukra maradnak — tét-1 A maharadzsa or- lenül — a fiatal és tevékeny férj mellett. Sok i szaga minden Vészé* ezer az özvegyek száma. Anyák, özvegyek és í bői egybehívta a leányok egyaránt emancipációra vágynak, ♦mesterembereket és amely mindannyiuknak megadja a lehetősé- ♦ kézműveseket, ezt get, hogy hivatásuknak élhessenek. | mondta nekik: Az igazi emancipáció az lesz, amely lehe- í Ismerem életreva- ‘ővé tészi a nőknek, hogy a kultúra, a tanulás -vén leküzdjék az évszázados előítéleteket és mdazokat az akadályokat, amelyek távol- ”tják őket olyan tevékenységektől, amelyek- . n kitűnően dolgozhatnak amellett, hogy | mindennek az árát. "■ aradnak, anyák maradnak, az emberi - { Nos, mondjátok meg • mm-k érezhetik magukat. 1 nekem, mennyit érek /ű 5 változó knt-*z?»?r,inkb‘1o gondolkozni ♦ a maharadzsa ... ■ -u. dolgozni újítani kell. hogv{De v:gyázzatok, •>» milyen sok munka fekszik benne! Ezt elkerülhetjük a nylon blúzok­kal, férfiingekkel. Este langyos vízben át kell mosni egy kis mo­sóporral, alaposan kirázni, törül­köző között átszárítani s vállfára tenni. Reggelre frissen, jószagúan lehet felvenni. A nylon, ha tel­jes szélességben, simán van kite­rítve, vagy vállfán szárad, telje­sen sima marad. Ha esetleg mégis itt-ott hullámosabb' lenne, csak egészen langyos vassal vasaljuk. Még egy tudnivaló: a varrásról. Vékony géptűt és sűrű öltést hasz­nálunk. A leghelyesebb francia varrással varrni. Előfordul, hogy az anyag a varrógép talpa alatt összehúzódik. Lassan, kifeszítve varrjuk, így elkerülhetjük a szál­húzódást. Illatosított szemét ládákat. A vállalat egyik szemétgyűjtő teherautóját ezzel á készülékkel szerel­ték fel, és ez kísérletképpen levendulaillattal szagosítja a szemétládákat. Kockás háziszőttesből készült átmeneti kabát, rátűzött zse­bekkel. Gesztenyés Keceptek Itt az ősz, meghozta egyik kedvenc csemegénket, az ízle­tes gesztenyét. Elkészítési módja szinte kimeríthetetlen. Biztos, hogy minden háziász- szonynak van kipróbált re­ceptje, de azért közlünk néhá­nyat, tessék válogatni... GESZTENYEKRÉM. Negyed kiló főtt, szitán át­tört gesztenyét megfőzünk egy deci tejjel, jó sok vaníliá­val, teszünk bele két kávés­kanál rumot, 3 deka reszelt csokoládét, negyed kiló cukrot. Ha kihűlt, keverjünk hozzá 20 deka habosra kidolgozott fá­ját. Másfél óra alatt elkészít­het j ük. GESZTENYETORTA. Három egész tojást, 14 deka vaníliás porcukorral habosra keverünk. Beleteszünk 14 de­ka főtt, áttört gesztenyét, ki­kent és kilisztezett formában lassú tűznél megsütjük. Ki­hűlve kettévágjuk, megtölt­jük tejszínhabbal. GESZTENYETEKERCS. 20 deka vajat 20 deka cukor­ral jó habosra összekeverünk, beleteszünk 10 deka darált diót, 1 kg puhára főtt, áttört gesztenyét. Ezeket jól össze­gyúrjuk, felébe 10 deka csoko­ládét vagy kakaót gyúrunk. Mindkettőt kinyújtjuk, a soté- tebb lapra fektetjük a világo­sat, s jó szorosan felhengerít- jük. Két óra alatt elkészül. GESZTENYE-FAGYLALT. Fél kiló gesztenyét puhára megfőzünk, szitán áttörjük, öntünk hozzá másfél deci tej­színt, adunk hozzá 15 deka va­níliás cukrot. Felforraljuk, s ha kihűlt, megfagyasztjuk. Tejszínhabbal tálalhatjuk. El­készítési ideje két óra. A hiú maharadzsa Indiai népmese lóságtokat. Ti tud­játok legjobban, mi mire való, és meg tudjátok mondani ‘ö'ég'iket. "hq vezethessük a női egyéni- i f ■ "'•'nációjában rejlő nagyszerű ; v'edlotek. mért té­vedésieket szigorúan büntetem... Ijedten hallatták ezt a mesteremberek és kézművesek, szo­morúság fogta el őket. Egyik sem re­mélte közülük, hogy megmenti életét és becsületét. De volt a mesterek között egy eszes öreg ember, aki már sokat megért az életben, bölcs volt és bátor. így szólt tár­saihoz: — Vezessetek en­gem a maharadzsa elé. Megmondom neki mennyit ér, és meg­mentem a becsülete­teket is... A mesteremberek és kézművesek pedig elvezették az öreg embert a maharad­zsa elé,: — Isteni maharad­zsa, ez az öreg ember tudja, mennyit ér felséged, hallgasd meg őt... A maharadzsa igen örült, hogy végre akadt egy alattvalója, aki megmondja mennyit ér. — Mondd meg hát, ember, mennyit érek! Az öreg ember meghajtotta magát, és így .szólt: — Felségednek az ára egy lyukas ga­ras ... A maharadzsa meghökkent a válasz hallatán, de tetszett neki az öreg ember nyíltsága és bátor­sága: — Hogy lehet az barátom, egy olyan híres maharadzsa, mint én, csak egy lyukas garast ér.., Mondd, ó mondd .., —i H<a valaki rab­szolgát vásárol magá­nak,' rákényszeríti, hogy elvégezzen min­den hasznos és ha­szontalan munkát, ö maga *azonban nem csinál, semmit... — szólt az öreg ember. -De ha valaki felsé­gedet vásárolná meg, abból neki semmi haszna nem lenne, mert felséged nem fog szolgálni neki, hanem ő fogja felsé­gedet kiszolgálni, a kedvében járni és 'isdeletben tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents