Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-05 / 261. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1958. november 5. A 4600 hold főkertésze Megalakult a megyei mezőgazdaság-fejlesztési bizottság E GY EMBER szinte elveszik a Balatonboglá- ri Szőlőoltványtermelő Állami Gazdaság nagy kiterjedésű birodalmában. A kereken 4600 holdas birtok szakmai irányítása nagyrészt a főkertész gondja. A gazdaság elnevezése is mutatja, hogy itt nagy szarva van a kertészetnek. Jelenleg 530 hold gyümölcsöst, 479 hold szőlőt és 80 katasztrális hold oltványiskolát mondhat magáénak a gazdaság. A jövedelmezőség sorsa leginkább azon fordul meg: van-e olyan szakember, aki ismeri a foglalkozás minden csínját-bínját. A bogiáriak nem panaszkodhatnak. Lakatos András személyében igazi szakember irányítja a munkálatokat. Most a szőlő leszedese, s a bor tárolása a legfőbb gond. A főkertész naponta föltűnik a rőtvörösbe öltözött domboldalakon, járja az üzemegységeket. Alig van nyugta. — Van-e üres hordó, ezt mondd meg először — toppan be Hegyi Istvánhoz, a péntekhelyi üzemegység vezetőjéhez. A hordósarok közt töprengve így szól: — Az ezerjónak (hektoliterenként) 30 gramm biszulfidot, Pista, rrr Nem lesz az sok? — Nem. Inkább tízzel többet, uránt hét grammal kevesebbet — s megy tovább. Lakatos András még fiatal ember, de nevét már nem is egy külföldi szakember ismeri. Három és fél hónapot töltött Brüsszelben, a világkiállításon. A minisztérium őt küldte ki a magyar borokkal. — Visszafelé jövet Bécsben találkoztam Lenz Moser osztrák szakemberrel. A fia, tavaly itt járt nálunk, a bogiári gazdaságban. Magyarországi látogatását megelőzően mindig azt hitte, hogy Európában apja termeli a legtöbb oltványt. Hát csalódott — meséli nevetve a főkertész. — S azon nyomban megváltozott a véleménye, amikor megtudta, hóm csak a bogiári gazdaság is többet, hárommillió-kétszázezer oltványt, hatszor annyit termel, mint Lenz Moser. A MAGYAR ES KÜLFÖLDI »túrák« tapasztalatait szorgalmasan ösz- szegyűjti, majd szétosztja az érdeklődőknek. Ausztriában járva — szőlőről van szó — különösen a magasművelésű módszer iránt érdeklődött, és ezekről is készített fénykép- felvételeket. Ezzel a módszerrel az eddigi munkaerőszükségletet egyharmadára csökkenthetik. Időt, munkát lehet megtakarítani. A jövőben több állami gazdaságban — Bogláron például 20 holdon — alkalmazzák majd a magasművelésű módszert. A fiatal főkertész érdeklődési köre nemcsak. Boglár. Látómezejébe belefér az egész világ. ízlelte az olasz, spanyol, bosnyák, osztrák, francia, dél-amerikai borokat. Látja, tudja a magyar és az idegen »hegyié« közti különbségeket. Es azt is tudja, mit kell tenni azért, hogy a magyar borok még ismertebbek és jobbak legyenek. S dolgozik is ennek érdekében. A tudáshirdetés első és legnyilvánvalóbb módja a példaadás. Bárki megtekintheti a boglárt gazdaság gyümölcsösét, szőlőjét, nem talál kivetnivalót. Tökéletesen működik ez a nagyüzemi gépezet. Elismerik ezt még a kvsparcellás szőlősgazdák is. Lakatos András 1955 decemberében lett a BaFalitn is van „olyan" háziúr hogy az ügyészségen, bíróságon igazunkat kiverekedje. Mert sajnos, »-olyan« háziúr akad falusi viszonylatban is« — fejezi be levelét Karlovits L a j o s n é tapsonyi nyug. postaellenőr. latonboglári Szőlőoltványtermelő Állami Gazdaság főkertésze. Ezt megelőzően Villányban dolgozott hasonló beosztásban. Borvidékről borvidékre hozta az útja. Itt is egy-kettőre megbarátkozott a környezettel. 56-ban és 57-ben ezüstkalászos tanfolyamot vezetett Kőröshegyen. — Nagyszerű munka volt ez — emlékezik vissza, — Minden alkalommal a késő éjjel vetett haza bennünket. A viták, tapasztalatcserék egymásba nyúltak. »Mikor szüreteljük, hogyan kezeljük a bort?« Minden kérdés élénk vitát váltott ki, s valameny- nyiünk számára adott valamit meglévő ismereteinkhez. Az egyéni parasztok gyakran eljöttek hozzánk látogatóba. Most a gazdaság minden üzemében rendezünk ezüstkalászos tanfolyamot. — A jó szakmunkás-gárda kialakításáért történik ez — mondja Lakatos András. — Aki elvégzi a tanfolyamot, több fizetést kap, ami pedig biztosíték a jobb munkára. A főkertész gyakran kap Somogyon kívüli tájról is meghívót. Szaktudását megbecsülik az egész országban. Legutóbb például Gödöllőn tartott előadást. Jobbat, többet a gazdaságnak, az országnak — ezt a célt szolgálja a 300 holdas öntözéses oltványiskola gondolata és megvalósítása, a diófa-ültetvény, a téli körte telepítés és a többi, még csírájában élő elképzelés. I AKATOS ANDRÁS sze- réti, megbecsüli az embereket, szeretik öt is. Bizalmuknak megnyilvánulása, hogy jelölték megyei tanácstagnak. Göbölös Sándor A revizionizmus ellen (Kossuth) Lenin írásaiból megismerhetjük a revizionizmus lényegét, gazdasági és társadalmi alapját. Lenin bebizonyította, hogy a revizionisták elméleti kérdésekben már legelső lépéseiknél szembe helyezkedtek a forradalmi marxizmussal. Az 1956-os magyarországi események szomorú tapasztalatokkal gazdagították a nemzetközi munkásmozgalmat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Végrehajtó Bizottságának mezőgazdasági osztálya hétfőn délután kibővített osztályértekezletet tartott. A tanácskozáson megalakult a 21 tagú megyei mezőgazdaságfejlesztési bizottság a párt- és állami szervek, a tömegszervezetek megyei vezetőiből. A bizottság három tagú elnökséget választott. Az elnöki teendőket Sasi János, a megyei tanács vb. elnökhelyettese látja el, az alelnöki feladatok végzésével pedig Miseta Györgyöt, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettesét és Horváth Jánost, a MÉSZÖV elnökét bízták meg. A titkári funkciót Antal László, a Termelőszövetkezeti Tanács Somogy megyei megbízottja tölti be. A bizottság működésének irányelveit Illés Dezső, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője körvonalazta: — Legyen vitafórum ez a szerv. Elemezzük, és rendszeresen vitassuk meg megyénk mezőgazdaságának legfontosabb problémáit, »keressük meg azok megoldásának módját. Észrevételeinket, javaslatainkat eljuttatjuk az illetékes megyei párt- vagy tanácsszerv elé, a szükséges intézkedések foganatosítása végett. Kidolgozandó munkaprogramunkban a tsz-mozgalom legégetőbb kérdéseinek kell szerepelniük. Megjavítani a megye minden termelőszövetkezetének gazdálkodását, fejleszteni a vonzó szövetkezeteket, megkeresni azokat a helyeket, ahol kedvezőek a feltételek új mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport vagy szakcsoport alakítására — ebben vár nagy segítséget a párt és a tanács a mezőgazdaság-fejlesztési bizottságtól. Az alakuló ülés további részében Deák János, a bizottság tagja, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője adott részletes tájékoztatót szövetkezeti mozgalmunk egyes időszerű kérdéseiről. Behatóan elemezte a gyenge tsz-ek munkáját, s szólt arról, hogy melyik termelőszövetkezetben kell sürgősen megjavítani a vezetést, majd ismertette azoknak az erős közös gazdaságoknak a helyzetét, ahol megvan a mód új tagok felvételére. A beszámolót követő élénk vitában részt vett Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, Hevesi János, a megyei pártbizottság másodtitkára és a mezőgazdaság-fej lesztésá bizottság hét tagja: Sasi János, Horváth János, Horváth László, a megyei tanács művelődésügyi osztályúnak vezetője, Miseta György, Varga Károly, a megyei tanács tervosztályának dolgozója, Horváth Sándorné, a Somogy megyei Nőtanács elnöke, valamint Abonyi Pál, az Állami Gazdaságok Somogy megyei Igazgatóságának vezetője. A felszólalók mindegyike tett javaslatot a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítására. Részletesen elemezték az idén alakult, leginkább kicsiny termelőszövetkezetek munkáját, s megvitatták az eddigi tsz-egyesítések tapasztalatait. A bizottság eljuttatja az alakuló ülésen elhangzott javaslatokat a megyei párt-végrehajtóbizottsághoz, illetve a megyei tanács végrehajtó bizottságához és kéri, hogy elfogadás után továbbítsák azokat határozatként a járási és községi pártós tanácsszervekihez. Az egyik lényeges észrevételt így lehetne megfogalmazni: a járási szervek fordítsanak minden eddiginél nagyobb gondot a zárszámadások és tervkészítések idején a nem kielégítően működő termelőszövetkezetekre. A tsz-mozgalom egészséges továbbfejlődésének elengedhetetlen feltétele, hogy most már késlekedés nélkül és végérvényesen teremtsenek rendet az illetékesek — így vagy úgy — minden gyenge termelőszövetkezetben, A bizottság elhatároztat segítséget ad ahhoz, hogy rövidesen létrejöjjenek a járási székhelyeken és egyes, a szövetkezeti mozgalom előbbre lendítése szempontjából nagyobb figyelmet érdemlő községekben is a mezőgazdaság-fejlesztési bizottságok. Az alakuló ülés Illés elvtárs zárszavával fejeződött be. (Kutas) November 10-én ünnepük a fiatalok a DÍVSZ megalakulásának 13. évfordulóját 1945. november 10-én Londoniban 63 ország' több mint 30 millió fiataljának képviseletében alakult meg a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. Az elmúlt években a DÍVSZ sokoldalúan tevékenykedett az ifjúság nemzetközi együttműködéséért, jobb életéért, a béke megvédéséért. A DÍVSZ ma már több mint 200 tagszervezetben 97 ország 85 millió fiatalját tömöríti. A felsőmocsoládi KISZ-fiatalok együtt mennek szavazni Október 30-én este gyűlést tartott a felsőmocsoládi KISZ- szervezet. A községi tanács, a párt- és tömegszervezetek ve- zejtőin kívül meghívták ide azokat a fiatalokat is, aikik november 16-án először szavaznak majd. A párttitkár mondott beszédet a fiataloknak arról, hogy a - felszabadulág. előtt nem szavazhattak a 18 évesek, sőt még sok felnőttnek sem volt szavazati joga. Beszélt arról is, hogy ma minden fiatal előtt nyitva áll az út a művelődéshez, az érvényesüléshez. A beszéd után Schmidt László KISZ-titkár kiosztotta az először szavazóknak az emléklapot. Számos lelkes hozzászólás után az először szavazó fiatalok ünnepélyesen megfogadták, hogy a választás napján egységesen a KISZ- helyiségtől indulnak szavazni. A beszélgetés után éjfélig táncoltak. Heczer Mihály vfo-elnök. Szinte naponta erkeznek a szerkesztőségbe levelek, amelyekben az olvasók megírják: helyeslik az újságnak az egyes háztulajdonosok önkényes és emberi önérzetet sértő bánásmódjáról szóló cikkeket. A levélírók arra kérik az illetékes állami, hivatali szerveket, törődjenek többet az ilyen problémákkal, mert mint a tapsonyi nyugdíjas postaeilenör is Írja: »...némely háztulajdonosok nagyon sok olyan dolgozó csatádnak keserítik meg az életét, akiknék nem volt módjuk házat szerezni. Levelét így folytatja: »Hosszú évek óta tart küzdelmünk a háztulajdonossal. 18 éve lakunk ebben a házban. Nyolc esztendő óta — mióta a ház gazdát cserélt — nincs nyugalmunk, mert a házigazda: Németh István és felesége mindent elkövet, hogy ki- szekirozzon bennünket. Sértegetnek, fenyegetnek minket, és még elvárják, hogy ezek után szívességet tegyünk nekik. A tavasszal felszedette virágoskertünk kerítését. Panaszunkkal a járásbírósághoz fordultunk. A bíróság helyszíni vizsgálatot akart tartani, de a házigazda akkor lebeszélt bennünket erről, mondván, majd ő elintézi a vömmel a dolgot. Lányom megbízott benne. Némethék azóta még csak említést sem tesznek ígéretükről. Sőt! Rá néhány hétre megint gondolt egyet a házigazdánk, s az évtizedek óta udvarnak használt részt felszántotta. Kérésünkre akkor kijött a tanácstitkár, és megmondta Némethnének, hogy nekünk kötelesek akkora helyet hagyni, ahol a kocsi megfordul. Most ezt a kicsiny kis udvarrészt is elvették tőlünk. Egy talpalatnyi helyet sem hagytak, ahová tűzifánkat rakhatnánk. Az épület mintegy másfél hold területen fékszik. Némethéknek itt van a virágos- és veteményes kertjük, a gyümölcsösük, sőt van néhány száz négyszögölnyi műveletlen földjük is. Szenyéri szolgálati lakásuknál szintén van jó darab földjük. Miért vette el akkor tőlünk azt a kicsiny telket? Hogy nem élet- szükségletből, az biztos, inkább szeszélyből. Az említett udvarrész soha szántva nem volt, mindig itt fordult meg a lovas postajárat vagy a szalmát, tüzelőt szálütó jármű. Most újra a bíróságra kényszerülünk. Leányom — aki pedagógus — minden évben 2—3 ÍJ g napot mulaszt az iskolából, -Si<2icK§egaí<^egaKSeg<3<SKgc*<*egaw*ScS<>ae&3<Se§cí<SegcSz3eigc6<S^ VÖRÖSQARDISTÁK (Petrograd 19Í7)
