Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-30 / 283. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1958. november 30. Ne aprózzák el erejüket ESTÉBE HAJLIK AZ IDŐ, amikor Kasza József somogy- szobi tanácstag házába beállítunk. A gazda még a ház előtti virágosikertben tevékenykedik, de jöttünkre abbahagyja a munkát, és szívélyesen tessékel bennünket a házba. Kasza József új tanácstag. A Kossuth Lajos utcai 20-as körzetben lakó választók jelölése, szavazatai alapján került a tanácstagok soraiba. Terveiről, céljáról érdeklődünk, arról, hogyan akarja ellátni a tanácstagsággal járó feladatait. — Bíznák bennem az emberek — mondja a negyvennek sem látszó, valójában pedig ötven éves parasztember. Látni rajta, hogy ezt a megállapítást nem dicsekvésből teszi. Ez a valóság, és ezért említi. Ötven esztendeje itt él Somogy- szobon, itt éltek szülei, nagyszülei, s állítása szerint — ősei is, legalább 1700-ig visszamenőleg. Ismerik nemcsak a szomszédok, az utcában lakók, hanem az egész községiben, sőt a környező vidék lakói is Kasza Józsefet és hét testvérét. A beszélgetés a község sorsára, jövő évi fejlesztési terveire terelődik. Már a választások előtt megvitatták ezeket, a terveket, beszélgettek róla a község lakóival, így Kasza József is tudja szinte valameny- nyit pontról pontra: járdaépítés 40 000 forintból, dögkút létesítése 20 000 forint felhasználásával, iskolata tarozás, könyvtárfejlesztés új könyvek vásárlásával, a kultúrház székeinek megjavítása, orvosi rendelő tatarozása stb. miből fedezik a költségeket? Részint a községfejlesztési alapból — amely az idei 8 százalékkal szemben jövőre 10 százalék lesz —, részint jelentős mennyiségű társadalmi munkára is számítanak. Ez évben 104 ezer forintot költötték a falu fejlesztésére, ebből 47 000 forintot a községifejlesz- tésd alapból fedeztek, 30 000 forint értékű volt a társadalmi munka, a többi pedig kölcsönből, illetve az előző évről elmaradt s az idén befizetett községié jlesztlési hozzájárulásból került. — Mi a véleményük a község lakóinak a tervekről? —• Helyesnek tartják — hangzik a válasz. — Különösen az új járdáknak örülnek, de örömmel fogadták a dög- kitt létesítésének tervét is . .. De — teszi hozzá — van a falunak egy nagy kívánsága: szükség lenne új kultúrházra, mert a régi az italbolttal egy épületben van, korszerűtlen alacsony a mennyezete, nem megfelelő. HONNAN, MIBŐL LEGYEN a somogyszabiaknak új kultúrháza. Erről beszélgettünk ezután. Nem valószínű, hogy államunk ehhez mostanában hozzá tud járulni. Miért nem kezdeményez a köz-, ség? — kérdezzük. — Másutt is építettel?: kultúrházat társadalmi munkában, bizonyára meg lehetne tenni ezt Somogy- szoibon is. — Nehéz itt a társadalmi munka szervezése — válaszol Kasza József. Igaz, ebben az évben is több mint 250 munkanapot dolgoztak csak az új iskola felépítésénél, de hát a fiatalok máshova járnak dolgozni, az öregekre meg nem lehet annyira számítani. Mit lehetnie tenni? Kasza Józsefnek azt javasoljuk: a tanácsülésen szólaljon fel, hogy erőiket ne aprózzák el, hanem egyesítsék. Igaz, nem valami sok a jelenlegi 3, s az 1959-re tervezett 10 százalék községfejlesztési alap. Másutt, ahol olyan nagy létesítményeket szeretnének, mint kultúrház, óvoda, iskola, bizony 15, sőt 20 százalék községifejlesztési alapot is megszavaztak. DE HA ÖSSZEGYŰJTIK Somogyszobon a 10 százalékból befolyó összeget, s nem aprózzák el, talán sikerül felépíteniük a kultúrházat. Idén utak, hidak javítására 10 000 forintot fizettek. Nem egy olyan községről tudunk, mint pl. Toponár, * Őrei, Zimány, ahol1 ennél az összegnél sokszorosan több értékű társadalmi munkával készítették el az utat. A tanácsház tatarozására 3000 forintot adtak ki a so- moigyszobiak, s jövőre az orvosi rendelő, a kúifúrtház székeinek megjavítására, iskolatatarozásra több ezer forintot akarnak fordítani. Persze, ezeknek a munkáknak az elvégzése is szükséges, de nem lehetne ezt megoldani társadalmi úton? Hiszen So- moigy.szolbon is van elegendő szakember: kőműves, asztalos, festő és más kisiparos. Beszélgessenek velük a tanácstagok, a népfront-bizottság tagjai, bizonyára cik is szívesen dolgoznak községük érdekében néhány napig társadalmi munkában. Erről beszélgettünk Kasza Józseffel, aki immár közéleti embernek számít. Tagja a Hazafias Népfrontnak, pénztárosa előbb a legeltetési bizottságnak, majd az erdőbirtokosság- nak, jelenleg pedig egy burgonyatermelő szakcsoportnak. Amit neki javasoltunk, szerettük volna elmondani valamennyi somogyszobi tanácstagnak, de mindama községek tanácstagjainak is, ahol szintéin szükség lenne új "kultúr- házra, iskolára, óvodára vagy egyéb nagyobb létesítményre. Kezdeményezni kell, s akkor az állam is segít. Jól tudja ezt Kasza József és bátyja is, aki később kapcsolódott be a beszélgetésbe. De tudják ezt Somogyszobon és megyénkben nagyon sokan. Ne aprózzák el hát erejüket, pénzüket Somogyszobon és másutt sem olyan dolgokra, amiket társadalmi úton is megoldhatnának, hanem gyűjtsék azt össze, s akkor bizonyára sikerül nagyobb létesítményeket is tető alá hozni. KASZA JÓZSEFBEN BÍZNAK választói. Jó viszonyban él szomszédaival, a község minden dolgozójával. A bizalmat igazolja, hogy a választáskor körzetének minden választója reá adta szavazatát. Reméljük, e beszélgetés után Kasza József szószólója lesz majd a tanácsban annak, hogy a somogyszobiak ne aprózzák el erejüket, hanem egyesítsék. S tudjuk, hogy ennek nem marad el az eredménye sem... Szalai László KISZ-TAGOK AVATÁSA A KISZÖV-BEN Kedves ünnepség zajlott le a KISZÖV központi épületében csütörtökön este: az újonnan alakult KISZ-szervezet tagjait avatták fel. Kilenc szövetkezet kiszistái jöttek össze, az Asztalosipari Ktsz 19 fiatalja külön, míg a többi ktsz fiataljai egy csoportba tömörülve Léikai János nevét vették fel. Szi kor a István köszöntötte a KISZ-fia tatokat. Beszélt a KISZ szervezeti szabályáról, a foigadalom^étel lényegéről és erkölcsi jelentőségéről. Megemlékezett Lékai Jánosról, a mártírhalált halt fiatalról, akinek nevét fogják viselni. Ezután következett a fogadalom tétel, melyet a KISZ- zászló előtt mondtak el a fiatalok. A városi KISZ bizottság képviseletében Kovács Rózsa osztotta ki a tagkönyve- ket. Tóth Lajos, a városi szövetkezeti bizottság titkára, öreg kommunista szólt néhány szót a fiatalokhoz. Szembeállította az ifjúság, az ipari tanulók mai helyzetét saját ifjúságával, buzdítva arra hogy mindig legyenek hűek esküjükhöz, ne feledkezzenek meg soha a mozgalom hivatásáról. Ház János, az Asztalosipari Ktsz újonnan választott KISZ-titkára ígéretet tett, hogy becsülettel, példamutatóan helytállnak mind munkahelyükön, mind a mozgalomban. Az ünnepség után megvendégelték a KISZ-tagokat, majd vidám táncra perdültek a fiatalok. A tanácsok végrehajtó bizottságának szerepe és feladatai A somogyszili pártUub nyerte eJ a televíziót Mint annak idején közöltük, az MSZMP megyei bizottsága mozgalmat indított, melynek célja a párthelyiségeik szépítése, csinosítása volt. Értékes tárgynyeremény is járt a versennyel: televíziós készülék annak a párthelyiségnek, amelyet november 7-ig a legcsino- isabbá tették. A mozgalomba a megye sok pártszervezete bekapcsolódott, több helyütt létesítettek azóta párthelyiséget és szépítették a meglévőket. A követelménynek a somogysziliek pártklubja felelt meg legjobban. A szili kommunisták a párttól kapott ötezer forintos anyagi segítséget saját maguk is megtoldottak társadalmi munkával, pénzzel, ötlettel, itt van Somogy megye leg- barátságosabb, legszebb párt- klubja. Az értékes tárgyjutalom: a televíziós készülék — amelyet a megyei pártbizottság még a héten átad a párt- szervezetnek — tovább szépíti máj'1 a pártklubot, egyúttal új vendégeket is vonz ide. 7őídvenluhom toes közkatona Alacsony, piros arcú, fehér hajú ember Nagy J á- zJ- nos bácsi. Keze jellegzetes kovácskéz, a vas meg a ikalapácsnyél eldurvította, kimarta ujjain a bőrt, nehéz munkás életéről tanúskodnak a kezén látható bütykök is. Nagy János rengeteget látott, tapasztalt életének hetven- három esztendejében. Mivé is lesz sok ember hétrenhárom éves korára? Elveszti erejét, kihagy az emlékezete, hatalmat vesz rajta a fásultság: nekem már úgy sincs sok hátra, mit törődjek a világgal... János bácsi nem tartozik ehhez a fajtához. Évszámait meghazudtoló frisseséggel mozog a munkában, feleségével együtt dolgozza meg még mindig a hat hold földet; friss az emlékező tehetsége is, büszkén vallja: 1906 óta a munkásmozgalom katonája. Pedig érték megpróbáltatások, lelki megrázkódtatások. Egyik szervezője a Mayer-féle kocsigyárban 1911-ben kirobbant sztrájknak, megjárta a véres frontokat, s 1919-ban saját szemével kellett látnia a fehérterror kegyetlenségeit. Kezénél fogva felkötötték édes testvérét a korlátra, s miközben talpát verték, tüzet raktak alá ja. A szenvedések azonban ha meg is viselték, nem törték össze, inkább megedzették, s minden pofon, minden szitok, amiben az urak részesítették, csak megerősítették hitében, meggyőződésében: jönni kell, jönni fog a nagyszerű kor. Szerették volna befogni a száját, maguknak megkaparintani az urak, ám nem engedte eladni becsületét osztályárulással, társai becsapásával. __ A kkoriban, az 1910-es években jelentős kapitalista ü zemnek számított Kaposvárott a Mayer-gyár. Hetven—nyolcvan munkás dolgozott benne, itt készültek Somogy és Baranya földesurainak, grófjainak a kényelmet biztosító hinták. Szeptemberig még úgy-ahogy lehetett keresni, de utána megcsappant a munlca, s csak garasok potyogtak a tenyerünkbe. — A készülődő háború miatt meg mindig rosszabbul éltünk — mondja János bácsi. — Ez váltotta ki a szak- szervezetben megfogalmazott követelésünket, amely így szólt: 15 százalékos béremelést, vagy azonnal sztrájkba lépünk. A fene megette a gyárost, nem ijedt meg fenyegetésünktől, legalábbis erre gondoltunk, amikor már negyedik hónapja sztrájkoltunk, három ember — Takács Vendel kovács, Kiss Gyula kárpitos és Szabó János bognár — kivételével. Egyszer azonban magához kéretett a tulajdonos. Szokatlan volt, nem szokott velünk érintkezni. Mézes-mázas szavakkal pr0bq.lt puhítani engem. Azt mondta: tudja, hogy én jó szakember vagyok, ezért megadja, ele csak nekem a 15 százalékos béremelést, de aztán fogjam be a szám, a többivel ne törődjek. — Hogy én bizalmi létemre áruló legyek, azt már nem, tudja meg az úr, mi nem önmagunkért, ha.nem mindnyájunkért küzdünk — azzal otthagytam Értett-e a szóból, vagy már sokallta, hogy több mint 4 hónapja áll a termelés, nem tudom, de nemsokára újra hivatott bennünket, a szakszervezet bizalmi férfiúit, s a hatósági emberek előtt megígérte a kért béremelést. persze egy hétnél tovább nem állta szavát, mert *- a következő héten azzal az indokkal, hogy »elsztrájkoltuk az időt, azért nincs munka«, nem bír eltartani bennünket. — Vándorbotot vettünk kezünkbe tizennyolcán, s útnak eredtünk az országba munkát keresni. Hamarosan nem kellett ilyen gond miatt aggódnunk. Ferencz Jóskáék gondoskodtak róla, hogy ne legyen állásnélküli ember, háborúba hívták Nagy János bácsit is. Fogságba esik, de mire az őszirózsás forradalom híre vidékre is eljut, akkorra már itthon van, beáll a frissen szervezett nemzetőrségbe. Fegyverrel harcolt a Tanács- köztársaság fennmaradásáért. Az ellenforradalom hatalomra jutása után egy időre betegen el kell menekülnie Kaposvárról, de előbb végig kell néznie a Latinka-században részt vállalt egyik testvére kínzatását. 1926-ban Jutára költözik, ott kovácsműhelyt nyit, és türelmetlenül várja, hogy vége legyen az úri világnak. A felszabadulás után belép a pártba, és veszekszik azokkal, akik a forradalom tüzén saját pecsenyéjüket szeretnék megsütni. Nagy János bácsi később is a szegényemberek védelmezője a kulákokkal és az azok érdekeit féltő ►>kisgazdákkal« szemben. És ötvenhat őszén, amikor újra a kulákok a nagylegények, János bácsi akkor is a helyén maradt. Hűséges katonája maradt annak az eszmének, amelynek 1906-ban a szociáldemokrata pártba való belépésével örökre eljegyezte magát. Az elsők között kéri az átigazolását a Magyar Szocialista Munkáspártba, a második ellenforradalom ellen győztesen felkelt párt soraiba. Azóta is rendszeresen eljár a gyűlésekre, érvel, vitázik, egyetértésre inti élvtársait. Azt tartja: az igaz, bátor ember nem lehet ingadozó. >*■Az igazság mellett, amíg csak élek, mindig kitartok...« A lacsony, vékony kis ember, a haja fehér, keze jellegzetes kovácskéz. önkéntelenül is Petőfi verssorai jutnak az ember eszébe: Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ők, mint a, hadvezérek. Varga József Pártunk és kormányunk helyes politikája következtében tanácsainknak és azok végrehajtó bizottságának munkája új tartalmat nyert. Míg ezelőtt 3—4 évvel a tanácsi munka majd teljes egészében a begyűjtési és adó-tervek teljesítésének értékelésében merült ki, ma tanácsaink és végrehajtó bizottságaink mindinkább egy-egy területet, s az ott élő lakosság közvetlen érdekeit szolgáló feladatokat tárgyalnak, és azok végrehajtását szervezik. Azt is mondhatnánk, hogy a helyes politika következtében tanácsaink szerepe megnövekedett, hatáskörük bővült, és felelősségük lényegesen nagyobb lett. Alig van olyan terület, amelyet ne a tanács irányítana. A választásokat megelőző jelölő- kis- és nagygyűléseken a lakosság részéről bátran felvetett javaslatok és kívánságok is bizonyítják; tanácsainknak és azok tagjainak tekintélye nagymértékben megnövekedett, a lakosság bízik bennük. Összesűrítve a tanácsok fel- datait, úgy lehet jellemezni, hogy »a tanács, mint az államhatalom helyi szerve, elsősorban felelős működési területén a helyi, társadalmi, gazdasági és kulturális! élet fejlődéséért-«. A feladatok jelentős része azonban a végrehajtó bizottságra hárul, és mint a neve is mutatja, ez a szerv a tanács végrehajtó szerve. A végrehajtó bizottság sokrétű feladata négy csoportba sorolható: 1. Ellátja a tanács működésével, szervezésével kapcsolatos feladatokat. Pl. előkészíti a tanácsülést, a helyi gazdasági tervei és költségvetést stb. 2. Irányítja, ellenőrzi és összehangolja a szakigazgatás szerveinek (osztályok, csoportok) munkáját. 3. Irányítja az alsóbb végrehajtó bizottságokat. 4. Ellátja a saját szervezetével és működésével kapcsolatos feladatokat: pl. tagjai sorából elnököt, titkárt választ, a munkát felosztja tagI jai’ között stb. Ezekböll is látható, a végrehajtó bizottság jó vagy rossz ; munkájától függ, hogy a párt [ és a> kormány intézkedései j hogyan érvényesülnek műkö- ' dési területén. A vb testületi szerv Működésében a testületi (kollektív) vezetésnek kell érvényesülnie. Határozatait, utasításait ülésein hozza. A döntésben tagjai egyenlő joggal vesznek részt. A vb. valamennyi tagja együttesen’ és külön-külön felelős a végrehajtó bizottság jó, eredményes munkájáért. A testületi munka elvének már a végrehajtó bizottság összetételénél, tagjai megválasztásánál érvényesülnie kell. Ezért a vb. összetételét úgy kell kialakítani, hogy tagjai több, különböző területről kerüljenek ki. Csak úgy lehet a kérdéseket sokoldalúan, széleskörű tapasztalatok alapján megvitatni, ha a vb. tagjai különböző munkaterületeken dolgoznak, napnap után érintkeznek a lakosság százaival. A testületi vezetés érvényesülésének feltétele, hogy a vb. tagjai ne csak a kérdések eldöntésében, hanem az életben, a határozatok végrehajtásában és ellenőrzésében is tevékenyen részt vegyenek. Ez ideig sok végrehajtó bizottság azért nem tudott eredményesen dolgozni, mert tagjai a határozat meghozatalán túl, annak végrehajtásáért semmit sem tettek, a munka rámaradt az elnökre és a titkárra. A gyakorlat azt igazolja, hogy könnyebb határozni, mint azt végrehajtani. Ahol viszont a vb-tagok nem segítettek a határozatok végrehajtásában, ott maguk a határozatok sem voltak jók. Több helyen viszont az tapasztalható, hogy a függetlenített vezetők csorbítják a kollektív vezetést, mért nem segítik a kívül álló vb-tago- kat, ez pedig a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a kollektív testület helyett egy-két ember dönt el fontos kérdéseket A vb. vezetőinek éppen ezért segíteniük kell a többi vb-tagot. Gyakorlati munkával kell megmutatni, hogyan dolgozzanak, mi a feladatuk. Ilyen módon megszűnik az a helyzet, hogy egy ember csinál mindent, és a nem függetlenített vb.-tagok a gyakorlatban kisebb értékű, kevésbé felelős tagnak tekintik magukat a végrehajtó bizottságban. A vb. alárendeltsége kettős: egyrészt alá van rendelve az őt megválasztó szervnek, tehát a tanácsnak, másrészt alá van rendelve a, felettes tanács végrehajtó bizottságának. A közeli napokban kerülnek megválasztásra valameny- nyi szinten tanácsaink alakuló ülésein a végrehajtó bizottságok. Az újonnan megválasztott végrehajtó bizottságok törekedjenek arra, hogy a lakosság ési a tanácstagok bizalmának mindenben megfeleljenek. A jó munkához elengedhetetlen, hogy minden tanácsnak és végrehajtó bizottságnak legyen átfogó részletes községpolitikai terve. Ez tartalmazza a lakosság mindennapi szükségleteiről való gondoskodást, a község arculatának helyes megváltoztatására vonatkozó elképzeléseket (községfejlesztés), az igazgatási feladatok jó ellátását, valamint a kezükre bízott anyagi eszközökkel való takarékos és ésszerű gazdálkodásit (költségvetés végrehajtása, községi üzemek működésének biztosítása). A végrehajtó bizottságok már a kezdetnél ügyeljenek arra, hogy a kollektív vezetés elvéből egy jottányit se engedjenek, mert csak a kollektív vezetés módszerével biztosítható a helyes és céltudatos munka. A végrehajtó bizottságok jó vagy rossz munkája nagymértékben befolyásolja a tanács és a tanácstagok munkáját. Ezért elsőrendű és állandó feladat a vezetési színvonal emelése. Ennek egyetlen módja, hogy a vb. függetlenített vezetői képezzék magukat és segítsék, tanítsák társaikat is, osszák meg velük a vezetéssel járó felelősséget. Kassai János, a megyei tanács vb.titkára. A PARTÉLET HÉTKÖZNAPJAI •ege»» Az MSZMP meigyei bizottsága, a népfront és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a napokban összehívta azokat a párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági területein dolgozó kommunista vezetőiket, akik az országgyűlési képviselő- és tanácstag választások sikeréért kiemelkedő munkát fejtettek ki. A megyei pártbizottság nevében Hevesi János elvtárs köszönte meg a jó kommunista munkát, majd a résztvevőknek átadta a megyei párt-, tanács és népfront-szerv névre szóló díszes oklevelét. A téli tervben a jelenlegi időszakra eső tennivalók végrehajtásáról számoltatta be a megyei párt vb. a téli terv megvalósításáért felelős vezetőket. A párt vb. egyúttal megszabta az ebből adódó sürgős és későbbi feladatokat is. — Orvoslakást építenek három szoba-, egy rendelő- és egy tanácsadó-helyiséggel, körülbelül 200 ezer forintos beruházással Inkén. A község lakói mintegy 120 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak.
