Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1958. november 30. Ne aprózzák el erejüket ESTÉBE HAJLIK AZ IDŐ, amikor Kasza József somogy- szobi tanácstag házába beállí­tunk. A gazda még a ház előt­ti virágosikertben tevékenyke­dik, de jöttünkre abbahagy­ja a munkát, és szívélyesen tessékel bennünket a házba. Kasza József új tanácstag. A Kossuth Lajos utcai 20-as kör­zetben lakó választók jelölése, szavazatai alapján került a ta­nácstagok soraiba. Terveiről, céljáról érdeklődünk, arról, ho­gyan akarja ellátni a tanács­tagsággal járó feladatait. — Bíznák bennem az embe­rek — mondja a negyvennek sem látszó, valójában pedig öt­ven éves parasztember. Látni rajta, hogy ezt a megállapítást nem dicsekvésből teszi. Ez a valóság, és ezért említi. Öt­ven esztendeje itt él Somogy- szobon, itt éltek szülei, nagy­szülei, s állítása szerint — ősei is, legalább 1700-ig vissza­menőleg. Ismerik nemcsak a szomszédok, az utcában lakók, hanem az egész községiben, sőt a környező vidék lakói is Ka­sza Józsefet és hét testvérét. A beszélgetés a község sor­sára, jövő évi fejlesztési ter­veire terelődik. Már a válasz­tások előtt megvitatták ezeket, a terveket, beszélgettek róla a község lakóival, így Kasza Jó­zsef is tudja szinte valameny- nyit pontról pontra: járdaépí­tés 40 000 forintból, dögkút lé­tesítése 20 000 forint felhasz­nálásával, iskolata tarozás, könyvtárfejlesztés új könyvek vásárlásával, a kultúrház szé­keinek megjavítása, orvosi ren­delő tatarozása stb. miből fedezik a költ­ségeket? Részint a község­fejlesztési alapból — amely az idei 8 százalékkal szemben jö­vőre 10 százalék lesz —, részint jelentős mennyiségű társadal­mi munkára is számítanak. Ez évben 104 ezer forintot költöt­ték a falu fejlesztésére, ebből 47 000 forintot a községifejlesz- tésd alapból fedeztek, 30 000 fo­rint értékű volt a társadalmi munka, a többi pedig kölcsön­ből, illetve az előző évről el­maradt s az idén befizetett községié jlesztlési hozzájárulás­ból került. — Mi a véleményük a köz­ség lakóinak a tervekről? —• Helyesnek tartják — hangzik a válasz. — Különö­sen az új járdáknak örülnek, de örömmel fogadták a dög- kitt létesítésének tervét is . .. De — teszi hozzá — van a fa­lunak egy nagy kívánsága: szükség lenne új kultúrházra, mert a régi az italbolttal egy épületben van, korszerűtlen alacsony a mennyezete, nem megfelelő. HONNAN, MIBŐL LE­GYEN a somogyszabiaknak új kultúrháza. Erről beszélget­tünk ezután. Nem valószínű, hogy államunk ehhez mosta­nában hozzá tud járulni. Miért nem kezdeményez a köz-, ség? — kérdezzük. — Másutt is építettel?: kultúrházat társa­dalmi munkában, bizonyára meg lehetne tenni ezt Somogy- szoibon is. — Nehéz itt a társadalmi munka szervezése — válaszol Kasza József. Igaz, ebben az évben is több mint 250 mun­kanapot dolgoztak csak az új iskola felépítésénél, de hát a fiatalok máshova járnak dol­gozni, az öregekre meg nem lehet annyira számítani. Mit lehetnie tenni? Kasza Jó­zsefnek azt javasoljuk: a ta­nácsülésen szólaljon fel, hogy erőiket ne aprózzák el, hanem egyesítsék. Igaz, nem valami sok a jelenlegi 3, s az 1959-re tervezett 10 százalék község­fejlesztési alap. Másutt, ahol olyan nagy létesítményeket szeretnének, mint kultúrház, óvoda, iskola, bizony 15, sőt 20 százalék községifejlesztési ala­pot is megszavaztak. DE HA ÖSSZEGYŰJTIK Somogyszobon a 10 százalék­ból befolyó összeget, s nem ap­rózzák el, talán sikerül felépí­teniük a kultúrházat. Idén utak, hidak javítására 10 000 forintot fizettek. Nem egy olyan községről tudunk, mint pl. Toponár, * Őrei, Zimány, ahol1 ennél az összegnél sok­szorosan több értékű társadal­mi munkával készítették el az utat. A tanácsház tatarozására 3000 forintot adtak ki a so- moigyszobiak, s jövőre az orvo­si rendelő, a kúifúrtház székei­nek megjavítására, iskolatata­rozásra több ezer forintot akar­nak fordítani. Persze, ezeknek a munkák­nak az elvégzése is szükséges, de nem lehetne ezt megoldani társadalmi úton? Hiszen So- moigy.szolbon is van elegendő szakember: kőműves, asztalos, festő és más kisiparos. Beszél­gessenek velük a tanácstagok, a népfront-bizottság tagjai, bi­zonyára cik is szívesen dolgoz­nak községük érdekében né­hány napig társadalmi mun­kában. Erről beszélgettünk Kasza Józseffel, aki immár közéleti embernek számít. Tagja a Ha­zafias Népfrontnak, pénztárosa előbb a legeltetési bizottság­nak, majd az erdőbirtokosság- nak, jelenleg pedig egy bur­gonyatermelő szakcsoportnak. Amit neki javasoltunk, sze­rettük volna elmondani vala­mennyi somogyszobi tanács­tagnak, de mindama községek tanácstagjainak is, ahol szin­téin szükség lenne új "kultúr- házra, iskolára, óvodára vagy egyéb nagyobb létesítményre. Kezdeményezni kell, s akkor az állam is segít. Jól tudja ezt Kasza József és bátyja is, aki később kapcsolódott be a be­szélgetésbe. De tudják ezt So­mogyszobon és megyénkben nagyon sokan. Ne aprózzák el hát erejüket, pénzüket So­mogyszobon és másutt sem olyan dolgokra, amiket társa­dalmi úton is megoldhatnának, hanem gyűjtsék azt össze, s akkor bizonyára sikerül na­gyobb létesítményeket is tető alá hozni. KASZA JÓZSEFBEN BÍZ­NAK választói. Jó viszonyban él szomszédaival, a község minden dolgozójával. A bizal­mat igazolja, hogy a választás­kor körzetének minden válasz­tója reá adta szavazatát. Reméljük, e beszélgetés után Kasza József szószólója lesz majd a tanácsban annak, hogy a somogyszobiak ne ap­rózzák el erejüket, hanem egyesítsék. S tudjuk, hogy en­nek nem marad el az eredmé­nye sem... Szalai László KISZ-TAGOK AVATÁSA A KISZÖV-BEN Kedves ünnepség zajlott le a KISZÖV központi épületében csütörtökön este: az újonnan alakult KISZ-szervezet tagjait avatták fel. Kilenc szövetkezet kiszistái jöttek össze, az Aszta­losipari Ktsz 19 fiatalja külön, míg a többi ktsz fiataljai egy csoportba tömörülve Léikai Já­nos nevét vették fel. Szi kor a István köszön­tötte a KISZ-fia tatokat. Be­szélt a KISZ szervezeti szabá­lyáról, a foigadalom^étel lénye­géről és erkölcsi jelentőségé­ről. Megemlékezett Lékai Já­nosról, a mártírhalált halt fia­talról, akinek nevét fogják vi­selni. Ezután következett a fo­gadalom tétel, melyet a KISZ- zászló előtt mondtak el a fia­talok. A városi KISZ bizottság képviseletében Kovács Ró­zsa osztotta ki a tagkönyve- ket. Tóth Lajos, a városi szövetkezeti bizottság titkára, öreg kommunista szólt né­hány szót a fiatalokhoz. Szem­beállította az ifjúság, az ipari tanulók mai helyzetét saját ifjúságával, buzdítva arra hogy mindig legyenek hűek esküjükhöz, ne feledkezzenek meg soha a mozgalom hivatá­sáról. Ház János, az Asztalos­ipari Ktsz újonnan választott KISZ-titkára ígéretet tett, hogy becsülettel, példamuta­tóan helytállnak mind munka­helyükön, mind a mozgalom­ban. Az ünnepség után megven­dégelték a KISZ-tagokat, majd vidám táncra perdültek a fia­talok. A tanácsok végrehajtó bizottságának szerepe és feladatai A somogyszili pártUub nyerte eJ a televíziót Mint annak idején közöltük, az MSZMP megyei bizottsága mozgalmat indított, melynek célja a párthelyiségeik szépíté­se, csinosítása volt. Értékes tárgynyeremény is járt a ver­sennyel: televíziós készülék annak a párthelyiségnek, ame­lyet november 7-ig a legcsino- isabbá tették. A mozgalomba a megye sok pártszervezete be­kapcsolódott, több helyütt lé­tesítettek azóta párthelyiséget és szépítették a meglévőket. A követelménynek a somogyszi­liek pártklubja felelt meg leg­jobban. A szili kommunisták a párttól kapott ötezer forin­tos anyagi segítséget saját ma­guk is megtoldottak társadal­mi munkával, pénzzel, ötlet­tel, itt van Somogy megye leg- barátságosabb, legszebb párt- klubja. Az értékes tárgyjuta­lom: a televíziós készülék — amelyet a megyei pártbizott­ság még a héten átad a párt- szervezetnek — tovább szépíti máj'1 a pártklubot, egyúttal új vendégeket is vonz ide. 7őídvenluhom toes közkatona Alacsony, piros arcú, fehér hajú ember Nagy J á- zJ- nos bácsi. Keze jellegzetes kovácskéz, a vas meg a ikalapácsnyél eldurvította, kimarta ujjain a bőrt, nehéz munkás életéről tanúskodnak a kezén látható bütykök is. Nagy János rengeteget látott, tapasztalt életének hetven- három esztendejében. Mivé is lesz sok ember hétrenhárom éves korára? Elveszti erejét, kihagy az emlékezete, hatalmat vesz rajta a fásultság: nekem már úgy sincs sok hátra, mit törődjek a világgal... János bácsi nem tartozik ehhez a fajtához. Évszámait meghazudtoló frisseséggel mozog a munkában, feleségével együtt dolgozza meg még mindig a hat hold földet; friss az emlékező tehetsége is, büszkén vallja: 1906 óta a mun­kásmozgalom katonája. Pedig érték megpróbáltatások, lelki megrázkódtatások. Egyik szervezője a Mayer-féle kocsigyárban 1911-ben kirob­bant sztrájknak, megjárta a véres frontokat, s 1919-ban sa­ját szemével kellett látnia a fehérterror kegyetlenségeit. Kezénél fogva felkötötték édes testvérét a korlátra, s mi­közben talpát verték, tüzet raktak alá ja. A szenvedések azonban ha meg is viselték, nem törték össze, inkább meged­zették, s minden pofon, minden szitok, amiben az urak részesítették, csak megerősítették hitében, meggyőződésé­ben: jönni kell, jönni fog a nagyszerű kor. Szerették volna befogni a száját, maguknak megkaparintani az urak, ám nem engedte eladni becsületét osztályárulással, társai be­csapásával. __ A kkoriban, az 1910-es években jelentős kapitalista ü zemnek számított Kaposvárott a Mayer-gyár. Hetven—nyolcvan munkás dolgozott benne, itt készültek Somogy és Baranya földesurainak, grófjainak a kényelmet biztosító hinták. Szeptemberig még úgy-ahogy lehetett ke­resni, de utána megcsappant a munlca, s csak garasok po­tyogtak a tenyerünkbe. — A készülődő háború miatt meg mindig rosszabbul éltünk — mondja János bácsi. — Ez váltotta ki a szak- szervezetben megfogalmazott követelésünket, amely így szólt: 15 százalékos béremelést, vagy azonnal sztrájkba lé­pünk. A fene megette a gyárost, nem ijedt meg fenye­getésünktől, legalábbis erre gondoltunk, amikor már ne­gyedik hónapja sztrájkoltunk, három ember — Takács Vendel kovács, Kiss Gyula kárpitos és Szabó János bog­nár — kivételével. Egyszer azonban magához kéretett a tulajdonos. Szokatlan volt, nem szokott velünk érintkezni. Mézes-mázas szavakkal pr0bq.lt puhítani engem. Azt mondta: tudja, hogy én jó szakember vagyok, ezért meg­adja, ele csak nekem a 15 százalékos béremelést, de aztán fogjam be a szám, a többivel ne törődjek. — Hogy én bizalmi létemre áruló legyek, azt már nem, tudja meg az úr, mi nem önmagunkért, ha.nem mind­nyájunkért küzdünk — azzal otthagytam Értett-e a szó­ból, vagy már sokallta, hogy több mint 4 hónapja áll a ter­melés, nem tudom, de nemsokára újra hivatott bennün­ket, a szakszervezet bizalmi férfiúit, s a hatósági emberek előtt megígérte a kért béremelést. persze egy hétnél tovább nem állta szavát, mert *- a következő héten azzal az indokkal, hogy »el­sztrájkoltuk az időt, azért nincs munka«, nem bír el­tartani bennünket. — Vándorbotot vettünk kezünkbe tizennyolcán, s útnak eredtünk az országba munkát keresni. Hamarosan nem kellett ilyen gond miatt aggódnunk. Ferencz Jóskáék gondoskodtak róla, hogy ne legyen állásnélküli ember, háborúba hívták Nagy János bá­csit is. Fogságba esik, de mire az őszirózsás forradalom híre vidékre is eljut, akkorra már itthon van, beáll a frissen szervezett nemzetőrségbe. Fegyverrel harcolt a Tanács- köztársaság fennmaradásáért. Az ellenforradalom hatalom­ra jutása után egy időre betegen el kell menekülnie Ka­posvárról, de előbb végig kell néznie a Latinka-században részt vállalt egyik testvére kínzatását. 1926-ban Jutára köl­tözik, ott kovácsműhelyt nyit, és türelmetlenül várja, hogy vége legyen az úri világnak. A felszabadulás után belép a pártba, és veszekszik azokkal, akik a forradalom tüzén saját pecsenyéjüket szeretnék megsütni. Nagy János bácsi később is a szegényemberek védelmezője a kulákokkal és az azok érdekeit féltő ►>kisgazdákkal« szemben. És ötven­hat őszén, amikor újra a kulákok a nagylegények, János bácsi akkor is a helyén maradt. Hűséges katonája maradt annak az eszmének, amelynek 1906-ban a szociáldemok­rata pártba való belépésével örökre eljegyezte magát. Az elsők között kéri az átigazolását a Magyar Szocialista Munkáspártba, a második ellenforradalom ellen győztesen felkelt párt soraiba. Azóta is rendszeresen eljár a gyűlé­sekre, érvel, vitázik, egyetértésre inti élvtársait. Azt tart­ja: az igaz, bátor ember nem lehet ingadozó. >*■Az igazság mellett, amíg csak élek, mindig kitartok...« A lacsony, vékony kis ember, a haja fehér, keze jellegzetes kovácskéz. önkéntelenül is Petőfi verssorai jutnak az ember eszébe: Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ők, mint a, hadvezérek. Varga József Pártunk és kormányunk he­lyes politikája következtében tanácsainknak és azok végre­hajtó bizottságának munkája új tartalmat nyert. Míg ez­előtt 3—4 évvel a tanácsi munka majd teljes egészében a begyűjtési és adó-tervek teljesítésének értékelésében merült ki, ma tanácsaink és végrehajtó bizottságaink mind­inkább egy-egy területet, s az ott élő lakosság közvetlen érdekeit szolgáló feladatokat tárgyalnak, és azok végrehaj­tását szervezik. Azt is mondhatnánk, hogy a helyes politika következtében tanácsaink szerepe megnöve­kedett, hatáskörük bővült, és felelősségük lényegesen na­gyobb lett. Alig van olyan te­rület, amelyet ne a tanács irányítana. A választásokat megelőző jelölő- kis- és nagy­gyűléseken a lakosság részé­ről bátran felvetett javaslatok és kívánságok is bizonyítják; tanácsainknak és azok tag­jainak tekintélye nagymérték­ben megnövekedett, a lakos­ság bízik bennük. Összesűrítve a tanácsok fel- datait, úgy lehet jellemezni, hogy »a tanács, mint az ál­lamhatalom helyi szerve, első­sorban felelős működési terü­letén a helyi, társadalmi, gazdasági és kulturális! élet fejlődéséért-«. A feladatok jelentős része azonban a végrehajtó bizott­ságra hárul, és mint a neve is mutatja, ez a szerv a tanács végrehajtó szerve. A végre­hajtó bizottság sokrétű fel­adata négy csoportba sorol­ható: 1. Ellátja a tanács műkö­désével, szervezésével kap­csolatos feladatokat. Pl. elő­készíti a tanácsülést, a helyi gazdasági tervei és költségve­tést stb. 2. Irányítja, ellenőrzi és összehangolja a szakigazgatás szerveinek (osztályok, csopor­tok) munkáját. 3. Irányítja az alsóbb vég­rehajtó bizottságokat. 4. Ellátja a saját szerveze­tével és működésével kapcso­latos feladatokat: pl. tagjai sorából elnököt, titkárt vá­laszt, a munkát felosztja tag­I jai’ között stb. Ezekböll is látható, a végre­hajtó bizottság jó vagy rossz ; munkájától függ, hogy a párt [ és a> kormány intézkedései j hogyan érvényesülnek műkö- ' dési területén. A vb testületi szerv Működésében a testületi (kollektív) vezetésnek kell ér­vényesülnie. Határozatait, uta­sításait ülésein hozza. A dön­tésben tagjai egyenlő joggal vesznek részt. A vb. vala­mennyi tagja együttesen’ és külön-külön felelős a végre­hajtó bizottság jó, eredményes munkájáért. A testületi mun­ka elvének már a végrehajtó bizottság összetételénél, tagjai megválasztásánál érvényesül­nie kell. Ezért a vb. össze­tételét úgy kell kialakítani, hogy tagjai több, különböző te­rületről kerüljenek ki. Csak úgy lehet a kérdéseket sok­oldalúan, széleskörű tapasz­talatok alapján megvitatni, ha a vb. tagjai különböző mun­katerületeken dolgoznak, nap­nap után érintkeznek a la­kosság százaival. A testületi vezetés érvényesülésének fel­tétele, hogy a vb. tagjai ne csak a kérdések eldöntésében, hanem az életben, a határoza­tok végrehajtásában és ellen­őrzésében is tevékenyen részt vegyenek. Ez ideig sok végrehajtó bi­zottság azért nem tudott eredményesen dolgozni, mert tagjai a határozat meghozata­lán túl, annak végrehajtásáért semmit sem tettek, a munka rámaradt az elnökre és a tit­kárra. A gyakorlat azt iga­zolja, hogy könnyebb hatá­rozni, mint azt végrehajtani. Ahol viszont a vb-tagok nem segítettek a határozatok vég­rehajtásában, ott maguk a határozatok sem voltak jók. Több helyen viszont az ta­pasztalható, hogy a függetle­nített vezetők csorbítják a kollektív vezetést, mért nem segítik a kívül álló vb-tago- kat, ez pedig a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a kol­lektív testület helyett egy-két ember dönt el fontos kérdése­ket A vb. vezetőinek éppen ezért segíteniük kell a többi vb-tagot. Gyakorlati munká­val kell megmutatni, hogyan dolgozzanak, mi a feladatuk. Ilyen módon megszűnik az a helyzet, hogy egy ember csi­nál mindent, és a nem füg­getlenített vb.-tagok a gya­korlatban kisebb értékű, ke­vésbé felelős tagnak tekintik magukat a végrehajtó bizott­ságban. A vb. alárendeltsége kettős: egyrészt alá van rendelve az őt megválasztó szervnek, te­hát a tanácsnak, másrészt alá van rendelve a, felettes ta­nács végrehajtó bizottságá­nak. A közeli napokban kerül­nek megválasztásra valameny- nyi szinten tanácsaink ala­kuló ülésein a végrehajtó bi­zottságok. Az újonnan meg­választott végrehajtó bizott­ságok törekedjenek arra, hogy a lakosság ési a tanácstagok bizalmának mindenben meg­feleljenek. A jó munkához elengedhe­tetlen, hogy minden tanácsnak és végrehajtó bizottságnak le­gyen átfogó részletes község­politikai terve. Ez tartalmazza a lakosság mindennapi szük­ségleteiről való gondoskodást, a község arculatának helyes megváltoztatására vonatkozó elképzeléseket (községfejlesz­tés), az igazgatási feladatok jó ellátását, valamint a kezükre bízott anyagi eszközökkel va­ló takarékos és ésszerű gaz­dálkodásit (költségvetés végre­hajtása, községi üzemek mű­ködésének biztosítása). A végrehajtó bizottságok már a kezdetnél ügyeljenek arra, hogy a kollektív vezetés elvéből egy jottányit se en­gedjenek, mert csak a kollek­tív vezetés módszerével bizto­sítható a helyes és céltudatos munka. A végrehajtó bizottságok jó vagy rossz munkája nagy­mértékben befolyásolja a ta­nács és a tanácstagok mun­káját. Ezért elsőrendű és ál­landó feladat a vezetési szín­vonal emelése. Ennek egyetlen módja, hogy a vb. függetlení­tett vezetői képezzék magu­kat és segítsék, tanítsák tár­saikat is, osszák meg velük a vezetéssel járó felelősséget. Kassai János, a megyei tanács vb.­titkára. A PARTÉLET HÉTKÖZNAPJAI •ege»» Az MSZMP meigyei bizottsá­ga, a népfront és a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a napokban összehívta azokat a párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági területein dolgozó kommunista vezetőiket, akik az országgyűlési képviselő- és ta­nácstag választások sikeréért kiemelkedő munkát fejtettek ki. A megyei pártbizottság ne­vében Hevesi János elv­társ köszönte meg a jó kom­munista munkát, majd a részt­vevőknek átadta a megyei párt-, tanács és népfront-szerv névre szóló díszes oklevelét. A téli tervben a jelenlegi időszakra eső tennivalók vég­rehajtásáról számoltatta be a megyei párt vb. a téli terv megvalósításáért felelős veze­tőket. A párt vb. egyúttal meg­szabta az ebből adódó sürgős és későbbi feladatokat is. — Orvoslakást építenek há­rom szoba-, egy rendelő- és egy tanácsadó-helyiséggel, kö­rülbelül 200 ezer forintos be­ruházással Inkén. A község la­kói mintegy 120 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vállal­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents