Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-28 / 281. szám
Péntek, 1958. november 28. 6 SOMOGYI NÉPLAP KÖSZÖNJÜK Az arab írók és az „integráció“ a legkisebbek nevében! JVf-aponta 6—7 asszony je» 1' lentkezik a kaposvári kórház szülészetén. Megszülik gyermekeiket, s megkezdődik az orvosok, ápolók küzdelme az apró emberkék életbentar- tásáért; megkezdődik a szülök lommal jönnek azok a kisma: I ♦ ♦ Amíg telnek a menzúrák, két, mosógépet és több apró-l megtudom, hogy mind tödben ságot vettünk rajta. : fordulnak az állomáshoz. * * * í Anyák, akiknek sok tejük van, s a felesleges úgyis csak kárba veszne. S mind több bizaéletben mák, akik nem tudják megfelelően táplálni gyermekeiket. A harmadik negyedévben 54 aggódása, félelme: marad-e vajon? Nem a mind korszerűbb kórházi felszerelésről akarok írni, nem is az orvosok áldozatkész munkájáról, hiszen ma már szinte természetesnek vesszük, hogy államunk mindig többet és többet fordít az emberek — így a legifjabbak — életének, egészségének védelmére is. Az orvosok is becsületesen, lelki- ismeretesen végzik munkájukat. Az asszonyokról írok. Az anyákról, akikről csak tisztelettel és megbecsüléssel beszélhetünk; akik odaálltak asz- szonytársaik mellé, s az állam, az intézmények, az orvosok, gyógyszerek segítésén túl nagyon sokszor segítenek megmenteni e kis emberek életét. • * * A lyatejgyűjtő állomás — fehér kartonlapon ceruzaírás hirdeti szerényen a szülészet alagsorának egyik ajtaján. Az intézmény munkájáról nem sokán tudnak. Akik pedig tudnak róla, azok között akad néhány, aki bizonyos fenntartással, előítélettel viseltetik iránta. — Nincs igazuk! — magyarázza lelkesen dr. Bodor D ezsőné, az állomás vezetője. — Nincs igazuk, mert már sok-sok család gyermeké- ellenértéket. Az összegyűlt tejnek életét mentettük meg. No, bői küldünk a csecsemő-, ko- persze, mi dolgozunk és meg- raszülött- és fertőző-osztály- teszünk mindent, ami telik tő- nak, a Dimitrov utcai Anyalünk — feszi hozzá szerényen védelmi Intézetnek és egyénen- '—, de a dicséret, a köszönet ként a rászoruló családoknak. C sérnél Gézáéknál, a La-í tinka Sándor utca 8. J szám alatt három gyerek * pusztítja a kenyeret. ♦ Anyjuk — alacsony, soványt kis asszony — még az 1955-* ben kapott díszoklevelet isj anya 688 765 gramm tejet megtalálja valamelyik fiók al- adott az állomásnak, ebből a ján. kórháziakon kívül 37 csecsemő 370 320 grammot kapott. A mosdó vízcsapja jelzi: végeztek, mosakodnak már a fiatalasszonyok. Mosolyogva jön ki mind a kettő. Szántó G ézáné Balatonszárszón lakik, öt hete szült hét és fél hónapra. Egy kiló negyven deka volt szüléskor a kis emberpalánta, s meg most is annyi; az édesanya féltőszomorú arca azonban mosolyra derül: — Majd csak megerősödik... — Meg hát, persze, hogy meg. Subicz L ajosné kislánya nyolcadik hónapra született, egy hete szopik már. — Ami nem kell a lányomnak, azt odaadom másoknak — mondja, s a mérőhenger ta— Ezt is azért kaptam, meg l háromezer forintot és még f 300 forint jutalmat. Már aj Jancsi születésekor — mutat a ♦ most már három és fél éves t szőke, eleven, pufók kisfiúra ♦ —, már akkor adtam tejet két másik kisgyereknek is. — Akin tud, segítsen az ember — mondja magától értetődőn. 'l'ölgyesi Lajosné kisfia szeptember 5-én született. Egy hét múlva hazajött a kórházból, azóta, ami nem kell a kis Péternek, azt a gyűjtőnek viszi. Gabi már 19 hónapos, ő Marcaliban született. Már ott is adtam másoknak tejet. Eddig körülbelül 20 litert vittem a tejgyűjtőbe, s ha nem' Az izraeli hivatalos propaganda állandóan az ország arab lakosságának úgynevezett integrációjáról szónokol, és úgy tesz, mintha az Izraelben élő arabok támogatnák az izraeli hatóságok poli- tikáját, és ellenséges érzéseket táplálnának az arab országokkal szemben. A Mapai nevű izraeli uralkodó párt a burzsoá szakszervezeti szövetség vezetőségével karöltve egy Tel-Aviv-i klubban megrendezte az Izraelben élő arab és zsidó írók »baráti találkozóját«, hogy bebizonyítsa az »integrációs« politika sikereit. A találkozó szervezői nagy gondot fordítottak arra, hogy olyan író meg ne jelenjék a találkozón, aki szimpatizál a kommunista párttal, vagy esetleg az arab nyelven megjelenő, haladó irányzatú Al-Dzsadid című folyóiratnak dolgozik. A találkozón főleg olyan személyek vettek részt, akik az izraeli kultuszminisztérium szolgálatában állnak, és írásaik »lojális« lapokban jelennek meg. A találkozó szervezői azonban kissé, elszámították magukat: a »megbízható« arab írók egymás után bírálták az izraeli kormány politikáját. Musztafa Murr felolvasta egyik elbeszélését, amely leleplezi a soviniszta szellemű izraeli közoktatási rendszert. Rasid Husszein a Palesztinái arabok tragikus sorsáról szavalt verseket. Ezután Barkót mondott beszédet, és vad kirohanásokat intézett a kommunisták ellen. Az izraeli arabokat viszont azzal vádolta, hogy támogatják a kommunistákat, és nem érzik, hogy az izraeli állam »édes fiai«. Rasid Husszein költő a beszédre válaszolva elmesélt egy esetet, amely vele és barátjával történt: Egy zsidó barátommal ellátogattunk néhány arab faluba. Egy arab fellah házában ebédeltünk. Az ebéd folyamán, amikor tojásételt szolgáltak fel, barátom megkérdezte: »Miért ízletesebb az arab tyúkok tojása, mint a kibuci tyúkoké?« (A kibuc a zsidó lakosság mező- gazdasági szövetkezete.) Az arab házigazda igy válaszolt: »Ennek talán az az oka, hogy az arab tyúkok szabadon vannak, a kibucban pedig ólakba zárják a tyúkokat«. Rasid Husszein szomorúan jegyezte meg: »Ebben az országban az arabok még annyi szabadságot sem élveznek, mint a tyúkok.« Rasid Husszein így válaszolt a találkozó szervezőinek arra a felhívására, hogy az írók »építő szellemű« műveket alkossanak. »Ha a költő éhes, az éhségről fog verset írni. Ha olyan vidéken él, amelyet »tilos övezetnek« nyilvánítottak, akkor a tilos övezetekről fog írni. Ha az író nem figyel fel azokra a problémákra, amelyek népét foglalkoztatják, akkor a nép megvetésével fogja sújtani.« A nagy hűhóval beharangozott »baráti találkozó« igen kínos hangulatban ért véget. (Inosztrannaja Lityeratura.) núsága szerint 90 grammal f^tnének érte semmit, akkor több került ismét az elektro- IS szlvesen cdnam. mos hűtőszekrénybe. — 45 forintot fizetünk literjéért — mondja dr. Bodor Gyuláné. — Kéthetenként jelentem a mennyiséget a városi tanács pénzügyi osztályának, s ők a bank, illetve a posta útján utalják át a tejadóknak az az édesanyákat illeti. — Az intézmény megalakulásáról, a kezdeti nehézségekről mesél: — Négy év óta, a megalakulástól kezdve dolgozom itt. Hogyan csináltuk? Reggel Pestre utaztam, megnéztem az ottani anyatejgyűjtő állomás munkáját, este hazajöttem, és másnap dolgoztunk. Igaz, nem így, mint most, de megkezdtük. Az SZTK-tagok orvosi javaslatra, ingyen kapják. — A tejadóknak kakaót, kávét, teát, csipkeszörpöt adunk — folytatja Bodorné, visszatérve a tejet adó anyákra —, hogy a fejés után fellépő szomjúságot csillapítsák. Amint lezárja az üveg tetejét, még néhány számot mond: — Ebben az évben 130 JAéterfi Lászlóék kis Klá- rikája november 3-án született, most éppen nyújtózkodik álmában a fehér pólyában. — Napi egyszeri étkezésre lett volna csak elég a tejem — mondja a fiatalasszony. — Már a kórházban kapott másoktól, először 400, később 600 grammot. Azóta, alig két hét alatt ismét növekedett 13 dekát. — Nagyon jó, hogy kapok, mert vem is tudom, hogy mit adnék a kicsinek. A tápszer is jó, de mégsem olyan, mint az anyatej. fi Iga most * három és fél ' dakbáJ ^.ismertem az vó. í. apró tettek munkasemberet, a ~ kitüntetés tulajdonosát, Bíró Dezs6ne’ ?0V toreY2h Lajos szabászt. A hír nyoAPRÓ TETTEK JUTALMA ,Szocialista munkáért“ érdeméremmel tüntették ki Bíró Lajos munkást |J orostás arcú munkás fa- ** latozik a szalámis zsemléből a Szakszervezetek Megyei Tanácsának épületében tartott . üdés szünetében. Énre az értekezletre is azért került, mert régi ismerője a szakszervezeti munkának, és a Kaposvári Ruhaüzem több száz dolgozója üb-elnökét tiszteli benne. Ahogy egyszerűségében feltűnik, az az emberiesség árad róla, amilyen em- J bérinek az elmondott epizóüdültek a sok utánjárással felépített saját üzemi üdülőben, 30-an az ország más területén vagy külföldön, mint ameny- nyire boldogította ez azokat a munkásokat, akik a pihenést élvezték. Tudom-e — kérdezték tőlem az üzemben —, hogy a város egyik legszebb bölcsődéje a ruhaüzemé? S itt megint a szakszervezetre hivatkoztak, és Bíró Lajos faradba- ségrészesedés áll. Védi a dolgozók érdekeit, de az üzemet is, és ez a két érdekvédelem a szocialista üzemben mindig abban az egyetlen célban találkozik, hogy jobb, szebb élete legyen mindenkinek. A kadnak nehéz dolgok is. Ö fönt szab, lent a folyosó falán íkint van már az üzemi tanács határozata a nyarefelosztásáról. — Helyiséget itt, a kórház- anya jött már tejet adni. Ta- koráig. fekete asszonyka. — Amíg tudtam, szoptattam, de két hét után már a gyűjtőből hoztunk tejet, ezt ette háromhónapos ban kaptunk, az Egészségügyi valy még csak 26, idén már Minisztériumtól hölégszek- 59 gyermek kapott tőlünk te- rényt, egy Tátra hűtőszekrényt jet. Az elmúlt két hétben érés edényfelszerelést kaptunk. A megyei tanács három szekrényt, íróasztalt, székeket, kötényeket és egyéb ruhaneműt adott. Évről évre többet kapunk a városi tanácstól, ahova tartozunk is tulajdonképpen. Kezdetben még telefonunk sem volt, de lassan mindennel elláttak bennünket, s már a nyáron két ventillátor 91 670 grammot gyűjtöttünk. * * * CzUa Lajosné július 27 óta jár rendszeresen a tejgyűjtő állomásra. — Koraszülött volt, meghalt — fájó emléket kavar fel érdeklődésem. — Fiatal, egészséges, lesz még másik. aJla°f meleget elgondolkozik. - Aztán Zr.-TTní 7 n“1 m°SO?e' mentem, és odaadtam, legyen E2Í azoknak, akiknek szükségük van rá. ügyi Szakszervezet pedig néprádiót adott. — Ketten dolgozunk itt — kezdi magyarázni munkájukat. — S u s e n k a Gyuláné segít nekem mindenben. Reggel egy órával hamarabb bejön, kitakarít, fertőtlenít mindent, amit kell. Fél 9 körül megérkeznek a. kismamák. Aki reggel nem ér rá, az délután fél három körül jön. Halk kopogás. Két fiatalasz- szony érkezik. — Öltözzenek csak be, kedveseim. Ök nem először vannak itt, tudják már a tennivalókat. Amíg készülődnek, hallgatom a magyarázatot: — Először derékig lemosakodnak, aztán átmennek a másik sterilizált helyiségbe, ott köpenyt vesznek fel, száj- és fejkendőt kötnek. Mindenkinek bele van írva a neve a ruhadarabokba, hogy azokat kapják a következő alkalmakkor is. Itt köpenyük ujját könyökig feltürik, és visszamennek a mosdóba. Sterogenolos (streptomicin és penicillin alkoholos oldata) vízből veszik ki a bemosakodó keféket, üvegedényből a körömápoló és tisztító szerszámokat, A homokomban pontosan öt percig hullnak a homokszemek: eddig tart a bemosakodás. Ekkor — szintén sterogenolos vízben — mellüket meg kezüket könyökig lemossák ismét, azután már nem nyúlnak semmihez, az elektromos hősugárzó szárítja meg őket. A hűlőszekrényből vett steril fejömenzúrákba odabent már gyűlik az életet adó anya- *j... Bánatos a hangja akkor is, amikor a pénzről kérdezem. — Majd négyezer forintot Icaptam, négy kárpitozott széNem, nem fizettünk te, SZTK-tagok vagyunk. — Nagyon szívesek, kedvesek voltak, akármikor mentünk. Segítettek mindenben, tanácsot adtak: hogyan, mikor, mennyit kell adni egy étkezésre. A kis Giga felébred, nagy, kék szemével csodálkozva néz bennünket, aztán elmosolyodik. Beszélni még elég sokára fog, de ha tudna már, biztosan szeretnénk! — azt mondaná, amit a nagyéi- mama az ő nevében mond: —j Köszönjük mindenkinek, köszönjük a kis Olga nevében. S azt mondjuk mi is: — Köszönjük mindenkinek, köszönjük minden kicsi nevében. Virányi Pál mán az újságírót is az a kérdés izgatta, ugyan mit tett Bíró Lajos, hogy egy napon Budapestre hívták, és mellére tűzték az érdemérmet? De ő nem riportalany. Csupa apró történeteket hallottam, amelyekhez nem illik a harsogás, de amelynek mindegyikében volt valami, ami százaknak örömet szerzett, és közös munkára buzdított. 1950-ben, de még inkább 53-ban kezdődött az ő tevékenysége, amikor a ruhaüzemben üb-elnöknek választották. De Bíró Lajosban, az egyszerű szabómester fiában 1945 előtt is éppen úgy megvolt a becsületes munkás- törekvés, mint 53-ban vagy most. Azonban 53 óta nagyon sokan érzik meg a ruhaüzemben azt, amit tesz. ... Szép dolog üb-elnöknek lenni! Neki éppen olyan öröm kimondani, hogy tavaly 170-en tatlanságát emlegették. 11 e nehéz is üb-clnöknek lenni! Jön a tüzelőak- ció, és megint csak az üb-el- nök az, aki legtöbbet tesz a közösségért... Történt, hogy a takarító a gyárban pénzt lopott. — Adja vissza, azckéból vitte el, akik mindennap dolgozni járnak ide — mondta neki Bíró Lajos. Nem használt. Aztán a rendőrség, nyomozás, bíróság következett. A tárgyaláson Bíró Lajos is megjelent. Felállt, és a megtévedt munkás védelmében beszélt. Enyhítő körülményeket, meggyőző érveket mondott. így lett a hathavi börtönből három évre felfüggesztett büntetés. Méltó volt ez a cselekedet az ellenforradalom után elsőként a párt soraiba álló, széles látókörű párttaghoz. Néha persze kijut a hálátlanságból is. Mert ő aztán az üzem érdekeiért is kiáll, és kereíkperac megmondja, hogy ezt vagy azt nem lehet, elvtár- sak. Hiszen a jó üb-elnök két érdekvédelem középpontjában ÉRDEKESSÉGEK — /uHCSaSAOOK ÉLETMENTŐ KUTYA Egy kócos kiskutya a franciaországi Carquecranne nevű kisvárosban megmentette Raymond Laugier 10 éves kisfiú életét. A kutya és a fiúcska egy elhagyott mezőn játszadozott, amiíknr a szaladó gyermek egy kútba esett. A zuhanásnál csaik kevéssé sérült meg, és egy acélcsövet megragadva, a víz felszínén tartotta magát. Kétségbeesett segélykiáltásait azonban senki sem hallotta meg. A kutya egy darabig kétségbeesetten ugatott, majd a legrövidebb úton haza szaladt, és oly izgatottan viselkedett, hogy felkeltette gazdája figyelmét, akit ed is vezetett a szerencsétlenség színhelyére. A póruljáirt kisfiút hosszú kötélen, félig megfagyva húzták ki vizes börtönéből. SENKI SEM PRÓFÉTA... Franciaországban Giíy de Maupassant műveit aránylag • csak kis körben olvassák. A Szovjetunióban viszont művei háromszáz kiadást értek meg, összesen 10 milliós péil- dányszámmal. LIKVIDÁLNÁK A brüsszeli világkiállítás francia pavilonját eladásra kínálják. Ára: 2 milliárd francia frank. Potom pénz! MÉG EGY KUTYAHISTÓRIA Nápolyban történt, hogy a 22 éves Francesco Bartalit veszett kutya harapta meg. A fiatal munkás kórházba ment segítségért, s amikor onnan eltávozott, az egyik ház ötödik emeletéről a fejére zuhant egy — kutya. A kutya leterítette Bertalit, úgyhogy kénytelen volt a kórházba visszamenni. NEMZETKÖZI RENDŐRSÉG A BOR VÉDELMÉBEN Luxemburgban, a bortermelők nemzetközi kongresz- szusán a német küldöttség javasolta, hogy az Interpol mintájára létesítsenek nemzetközi rendőrséget, amely központilag üldözné a borhamisítókat, és nyilvántartásba venné az ilyen bűnök elkövetőit. A nemzetközi rendőri szervezet kölcsönösen segítené egymást a borhamisítók "át kos fajzatá- nak« felkutatásában. A PERSELYFOSZTOGATÓK BOCSÁNATKÉRÖ LEVELET HAGYTAK Két ismeretlen férfi betört a párizsi Saint Séver-i templom sekrestyéjébe, és kifosztotta a perselyeket a november 12-ről 13-ra virradó éjszakán. Nyilván előző este elbújtak valahol a templomban a zárás idején. Miután feszítővas segítségével behatoltak a sekrestyébe, felhúzták a szertartásokhoz használt fehér kesztyűket és az egyik fiókban talált három pár zoknit. Miután megtalálták a perselyek kulcsát, igen könnyen hozzájutottak azok tartalmához. Nem leltet tudni, hogy menynyi pénzt vittek el. A két tolvaj távozás előtt a következő levélkét hagyta az asztalon: "Jean és René bocsánatot kér, de négy nap óta nem evett, és most vissza szándékozik térni hazájába«. A vizsgálat szerint a fosztogatók Hollandiából származnak, mert egy Rotterdamból keütezet levelet felejtettek a templomban. NINCS ELÉG PÉNZ A FRANCIA EGYETEMEK SZÁMÁRA A francia egyetemek elképzelhetetlen nyomorúságát ■napról napra egyre fájdalmasabb esetek illusztrálják. A Sorbonne előadótermei túl kicsinek bizonyultak, és most az egyik legjelentősebb francia oktatásügyi intézetet, az Ecóle Normal Supé- rieuret fojtogatják pénzügyi nehézségek. Ha nem biztosítanak újabb hitelt az intézmény számára, az igazgatóság kénytelen lesz bezárni a laboratóriumokat. Három évvel ezelőtt a laboratóriumok új felszerelése újabb lendületet adott a kutatómunka fejlődésének. Több mint 300 professzor, kutató és technikus dolgozott itt. De a három évvel ezelőtt biztosított anyagi támogatás nem növekedett kellő mértékben. Az egyik elektronikus mikroszkóp használhatatlanná vált; nincs pénz a fényképfelvételek költségeire. Az Ec.ole öt laboratóriumának deficitje 30 millió frank. Vajon emiatt kénytelenek lesznek megszüntetni a francia. egyetemek legfontosabb kutatóközpontjának működését? Arról, kik kapnak, kik nem kaphatnak. Mindenki tudja, hogy az üb. elnöke az üzemi tanács tagja is, s nagy része van a nyereségfelosztás! javaslat elkészítésében. Megint csak két tűz között: az üzem érdeke, hogy a lógósak és igazolatlan mulasztók ne, vagy kevesebb részesedést kapjanak. A két érdeknek megint csak a megelégedésben, a közös érdekben kell találkoznia. És találkozik is! A kifüggesztett javaslatra egyetlen ellenjavaslat sem érkezett. Sok kis tett fémjelzi Bíró Lajos munkás útját. Ezeknek a mindennapi "szürke tetteknek« köszönhető, hogy a ruha- üzemben családias a hangulat, gördülékeny a munka. Hogy ez állandósuljon, ahhoz éppen úgy hozzátartozik a tüzelő vagy a közös disznó beszerzése, mint a beteglátogatás.., ... Kocka Jánosné a nők napján jött ki fiával a szülészeti osztályról. Azt nem értette, hogy éppen az üb-elnök nem látogatta meig a kórházban. Aztán kopogtak. A párt- . titkár és Bíró Lajos volt a vendég virágcsokrot vitt kis vázában és sole nőnapi jókívánságot ... A fiatal Kodkáné — ha ez szóba kerül — mintha mindig újra átélné, úgy mondja, hogy igen jólesett. És hány ilyen látogatást említhetnénk, amit a munkások sohasem felejtenek el... ¥7 zeket gondoltam, amint M J az SZMT-tanácskozás megkezdődött. És Bíró Lajos az egyik — "A mostani szákszervezeti munka megjavítása« — napirendi pont fölé hajol. Borostás szakállábán itt-ott fehér szálak. Micsoda erőt és fontosságot tulajdonított Lenin annak a munkának, amelyik most éppen napirendi pont. És Bíró Lajos példát mutatott a gyakorlatban is ezt a napirendi pontot illetően. Szépet! És lépésről lépésre halad előre benne. Nagyon is tudom most már, miért kapta a kitüntetést, amelynek azt írnám a szalagjára: apró tettek nagy jutalma. Szegedi Nándor Shakespeare-művek hanglemezeken Angliában hanglemezre veszik Shakespeare összes színműveit. Az »Othello« és az »Ahogy tetszik« lemezei már IHumanitéj í forgalomba is kerültek.
