Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-27 / 280. szám

Csütörtök, 1958. november 21. 6 SOMOGYI NÉPLAP Egy község a jövőbe néz Ä közelmúltban Iharos be­rény vezetői: a pártszervezet titkára, a tanács elnöke, a népiront-bizottság elnöke, a nőtanács vezetője, a KISZ­6zervezet titkára együttesen elkészítették a község há­roméves fejlesztési tervét. Az­óta a falu lakói alaposan megismerték, megvitatták a tervet és segítettek tanácsaik­kal, javaslataikkal még jobbá tenni. De beszéljen helyettük maga a sok mindenre kiterje­dő terv. Erősítik a pártszerveze­tet és a tömeg­szervezeteket Jól tudják az iharosberényi- ek: ha fejlődni akarnak, meg kell erősíteniük a pártszerve­zetet és a tömegszervezeteket. Ezért határozták el a párt- szervezet számszerű gyarapí­tását, becsületes, jól dolgozó parasztemberekkel. Politikai­lag is erősítik a pártot, a tag­ság 80 százaléka részt vesz a pártoktatásban. Bizalmi há­lózatot szerveznek, rendszere­sen tájékoztatják a párttago­kat, minden kommunistának adnak pártmegbízatást, s an­nak elvégzéséről havonként beszámoltatják őket. A hatvan tagú nőtanácsban mintegy harminc asszony j munkájára lehet számítani. Kevés köztük a parasztasz- i szony, ezért még ez évben 15 parasztasszonnyal erősítik a | nőtanács sorait. A termelőszö­vetkezetben nőbizottságot, ké­sőbb pedig alapszervezetet alakítanak. Minden télen sü- tő-főző, szabó-varró és kézi­munka tanfolyamokat indíta­nak, valamint politikai, egész­ségügyi előadásokat tartanak. Néhány asszonynak munkát adnak ai vöröskeresztben, a népfrontban és a tanács bi­zottságaiban. A nyolcvanegy tagú nép­front létszámát ez év végéig 100 főre fejlesztik. A nép­front-bizottság minden év szeptember 5-ig elkészíti . az őszi-téli hónapokra szóló mun­kaprogramot. E téren tíz elő­adásból álló előadássorozatot indítanak, politikai, irodalmi, történelmi és mezőgazdasági tárgyúakat. A nőtanáccsal kö­zösen létrehoznak két szín­játszó és egy tánccsoportot, melyekben népfront-tagok is {szerepelnek. A KISZ-szervezet munkájá­nak megjavítása céljából el­sősorban meg kell erősíteni a vezetőséget. Két kommunistát a KlSZ-fiatalok segítésével bíz meg a pártszervezet. Ez évben nyolccal növelik a tag­létszámot. Sportkört alakíta­nak, labdarúgó, asztalitenisz, sakk és röplabda szak­osztályokkal. Politikai tanfo­lyamot tartanak a fiatalok számára, hathetenként anfcéto- kat, havonként egyszer pedig kérdezz-felelek esteket ren­deznek. Egészségügyi, oktatási és kulturális tervek A község vízellátásának megjavítása cáljából még ez évben felülvizsgáltatják a közkutak vizét, 1960-ban pe­dig a község közepén mély fúrású artézi kutat létesítenek. A nőtanács és a vöröske­reszt a gyermeknevelésről és fontos egészségügyi kérdések­ről tart előadásokat. Növelik a vöröskereszt alapszervezetének létszámát, a földművesszövet­kezetben és a gépállomáso­kon is létrehoznak egy-egy ilyen csoportot. A jelenlegi idény bölcsődét állandó böl­csődévé alakítják, s 24-ről 35- re emelik a férőhelyek szá­mát. Valamennyi tömegszer­vezet tevékenykedni fog, hogy a lakások, udvarok, utcák tisz­ták, rendezettek legyenek. 1960-ban bevezetik az isko­lákban a politechnikai okta­tást. A kísérleti kert nagysá­gát 200 négyszögölről 800 négyszögölre emelik és be­kerítik. A községben jelenleg 65 analfabéta van, köztük 45 cigány, részükre tanfolyamot indítanak. A korábban meg­alakított, de nem működő kultúrtanácsot életre keltik, 8 minden év szeptember vé­géig el kell készítenie a téli kultúrprogramot. Növelni akarják az olvasók számát, új könyveket vásárolnak a há­rom év alatt mintegy 3000 fo­rint értékben. Fejlesztik a tsz-t, elősegítik a nagyobb terméshozamot A községben működő terme­lőszövetkezet létszámát 1959. március 1-ig 40 családdal, ’ mintegy hetven taggal nö- vélik. A tanács mezőgazdasá­gi felügyelői állására olyan szakembert állítanak, aki jár-' tas a nagyüzemi gazdálkodás­ban, s aki sok segítséget tud majd adni a termelőszövetke­zetnek. A párt- és tömeg­szervezetek rendszeres poli­tikai felvilágosító munkát vé­geznek a nagyüzemi mezőgaz­daság érdekében, erre felhasz­nálják a párt- és tömegszer­vezetek rendezvényeit, a ta­nácsüléseket is. Felülvizsgálják a kishaszon- bérbe kiadott területeket, s ahol gondatlanságot tapasztal­nak, ott a szerződést felbont­ják, de lehetőséget adnak a gazdáknak arra is, hogy meg­felelően művelhessék ezeket a területeket. A. földterületek szerződését 3—6 évig, a szőlő- és gyümölcsterületekét 6—10 évig hosszabbítják meg, hogy alaposan megművelhessék. Gondoltak az íharosberényi- ek a tájtermelés megfelelő ki­alakítására is. Mivel a község és környéke kiváló gesztenye- és gyümölcstermő terület, el­határozták, hogy 30 kataszteri hold állami tartalékterületen gesztenyést telepítenek saját csemetéik felhasználásával. El akarják érni, hogy minden ter­melő 8—10 gyümölcsfát ül­tessen évenként, hogy a köz­ség gyümölcsfa-állománya évente 2000—2500 fával gya­rapodjék. Sok feladat szerepel még a tervben. A legelő rendbehozá- sa, busz-váróterem, kulíúrház- hoz öltöző építése stb. Az iha- rosberényiek a jövőbe néztek, és elhatározták, hogyan for­málják, hogyan alakítják köz­ségüket, saját sorsukat. Persze, ezek még csak ter­vek. Megvalósulásukhoz szük­ség van a község valamennyi lakójának összefogására, ál­dozatkész munkájára, arra, hogy pontosan fizessék a meg­állapított községfejlesztési já­rulékot, kivegyék részüket a társadalmi munkából. Érde­mes mindezt megtenni, hisz a saját életük válik szebbé, könnyebbé. (S zalai) Újabb két község kapcsolódik az autóbuszhálózatba Somogyacsa és Bonnya, mindkettő távol esett a Ka­posvár—Miklósi között közle­kedő autóbuszjárattól. Egyi­küket csaknem két, a mási­kat több mint három kilo­méter választotta el a fő köz­lekedési útvonaltól. Ezért ez­után a két község rövid egy­más utánban kérte, hogy az autóbusz jöjjön be a faluba, ne kelljen a lakosságnak eső­ben, télben gyalogolnia ki­lométereket és az út mentén várni az autóbuszra. A ké­rés elől nem is zárkóztak el az illetékes szervek, csupán egy akadálya volt a megva­lósításnak. Ez is megszűnt altkor, amikor a két község lakossága társadalmi munká­val kellő nagyságú fordulót készített a busz számára, hi­szen a meglévő három méter széles úttesten különben a nagy kocsitest nem tudna megfordulni. Most már elkészült az új menetrend is, mely szerint december 1-től kezdve So- mogyacsáxa és Bonnyára is bemegy az autóbuszjárat. Reggel Bonnyáról pontosan 6 órakor, Samogyacsáról 5,41- kor indul, és Kaposvárra 7,40- kor érkezik majd. Visszafelé 14.30-<kor indul, és Bonnyára 16,10-kor, Somogyacsára 16,29- kor érkezik meg. A községek lakosságának kívánsága tehát teljesült. Az AKÖV, vala­mint a KPM és saját áldozat- készségük — mint mindig, amikor összefognak a társa­dalmi erők — megtermetté gyümölcsét. • • Ünnepségek, ei&adáiak a városi nőtanács programjában A héten elnökségi ülést tar­tott a városi nőtanács, és ha­tározatot hozott a Télapó- és a karácsonyi ünnepségek lebo­nyolítására vonatkozóan. December 4-én a Csecsemő- otthonban rendezik meg a Télapó-ünnepséget a kerületi és a városi nötanács segítségé­vel. A hangulat barátságosab­bá, családiasabbá tétele céljá­ból kedves műsort állítottak össze. Mesefilmet vetítenek, meséket mondanak a gyere­keknek, és közben megérkezik a Télapó. Az ajándékozás kol­lektív alapon történik. Játé­kokkal, labdákkal, csörgőkkel lepik meg az otthon kicsinyeit. Másnap, 5-én lesz a köz­ponti ünnepély a Kilián György Ifjúsági Házban, a Süketnéma Intézet, a Gyógy­pedagógia, a Zó ja Leányott­hon és az állami gondozott gyerekek részére. Erre a nap­ra az Április 4 utcai leányott­hon növendékei műsorral ké­szülnek. Itt minden gyerek — minthogy nekik nincsenek hoz­zátartozóik, családjuk — aján­dékcsomagot kap. December 21-én — szintén az Ifjúsági Házban — lesz a karácsonyi ünnepély, amely gyermek-karnevállal kapcsoló­dik össze, természetesen nem kötelező a jelmezviselet. A nagy fenyőfát felnőttek irá­nyításával a gyerekek fogják feldíszíteni. s a szaloncukrot az ünnepség után szétosztják a jelenlévők között. A műsort a KlSZ-fiatalok és az úttörők közösen állítják össze. Hogy az óvodás apróságok se érezzék magukat háttérbe szorítva, számukra január első felében rendeznek műsoros gyermek­karnevált. Az oktatásra vonatkozóan is határozatot hozott a városi nő­tanács. A szocialista család kialakítása, a nők egyenjogú­ságának kérdéséről három elő­adást tartanak a férfiaknak. December 12-én este 6 órakor a nők megváltozott társadalmi helyzetéről és a családban be­töltött szerepéről fog beszélni dr. S iv ó József. A második előadás — mely­re a tervek szerint januárban kerül sor — pedagógiai prob­lémákkal foglalkozik. A har­madik témakört a férfiak kí­vánságának megfelelően akar­ják kiválasztani; ezt az elő­adást márciusban tartják meg. Az asszonyok látókörének szélesítése céljából asszonykö­röket, szabó-varró tanfolya­mokat indítanak januárban. A cseri körzet nötanácsa kultúr- gárdát alakított — mely első a kaposvári nőtanács életé'ben —, a műsort december 7-én kívánják bemutatni. — Játékbabákat készítenek a Kaposvári Ruhaüzem nőta­nácsának asszonyai a dolgozók gyermekeinek Télapó-ünnepi és karácsonyi megajándékozásá­ra. ÉRDEKESSÉGEK — URCSASAGOK AZOK A RÉGI SZÉP IDŐK! Egy ismert francia író az egyik napilapban azt olvas­ta, hogy valaki 17 késszú­rással támadt neki áldoza­tának, aki azonban ennek ellenére életben maradt. A regényíró felsóhajtott: »Még a gyilkosságok sem olya­nok, mint valaha, az én időmben!« A VILÁG LEGFIATALABB ELVALT ASSZONYA Amerika s talán a világ legfiatalabb elvált asszonya a columbiai 12 esztendős Donna Sue Turner, aki a napokban vált el Charles William Turner nevű húsz­éves férjétől. Donna két évvel ezelőtt, szülei bele­egyezésével ment férjhez, s mint most kiderült, az anya­könyvi hivatalban akkor már 15 évesnek mondotta magát. A válás oka: férje elhagyta fiatal feleségét és gyermekét. (Sie und Er) SEMMI SEM UJ A NAP ALATT Samuel Pepys, az angol admiralitás első lordja 1668. március 2-án a következő megállapítást tette naplójá­ban: »Feleségem felöltötte új francia ruháját, melyet »zsákruhának« hívnak. El­ragadó benne.;.« »ne sírjatok többé!« Egy sanfranciscoi vállalat hámozott és metélt vörös­hagymát hozott forgalomba plasztik zacskókban. Rajta a felirat: »Ne sírjatok töb­bé!« A TRÓNÖRÖKÖS HANGJA Los Angelesben egy szü­lészeti klinikán a követke­zőképpen kedveskednek a fiatal apáknak: az újszülött első síró hangját magneto­fonra rögzítik, és örök em­lékül átnyújtják a folyosón türelmetlenkedő családfő­nek. AZTÉK HERCEGNŐ Európában első ízben mutatta be művészetét egy valódi azték balett-társulat: Xavier de Leon együttese. Az együttes prímaballeriná­ja azték hercegnő, ősi me­xikói dinasztia leszármazott­ja. A balett előadásainak témáját Montezuma császár legendájából merítette. A VILÁG legkisebb televíziós készüléke Egy londoni rádióamatőr háromnegyedévi munkával elkészítette a világ legki­sebb televíziós vevőkészülé­két, amelynek mérete 4x4 centiméter. A miniatűr-ké­szülék Anglia mindkét tele­víziós programjának vételé­re alkalmas. A rádióamatőr­nek már 20 000 shillinget kí­náltak érte, de nem hajland '■ megválni művétől. A BOLDOGTALAN SZEREL­MESEK ANTOLÓGIÁJA Híres szerelmekről egész könyvtárakat írtak már. A téma, úgy látszik, kezd ki­merülni és ezért az írók újabb ötletek után kutat­nak. Gilbert Dupé francia regényíró nemsokára befe­jezi új könyvét, melynek cí­me: »Híres rossz házassá­gok«. A könyv a boldogta­lan szerelmesek antológiája. SACHA GUITRY MONDOTTA... »Minden ember komédiás —kivéve némely színészt.« »Vannak férfiak, akik meg­kapták, amit megérdemel­nek: a többi agglegény.« »Az olyan barátaink, akik kellemetlenségeket jósol­nak, nemsokára már kíván­ják is, hogy azok megesse­nek velünk. Szükség esetén kiprovakálják a balszeren­csét, hogy megtartsák belé­jük vetett bizalmunkat.« Uj könyvek A KOMMUNISTA PÄRT MEGALAKULÁSÁNAK 40. ÉVFORDULÓJÁRA címmel irányelveket adott köz­re a Kossuth Kiadó. Az irány­elvek kiterjednek a kommu­nista vil.ágmozgalom történel­mi jelentőségére, foglalkoznak az első magyarországi szocia­lista szervezetekkel, a KMP megalakulásával, harcával, a szocialista forradalomért, a Magyar Tanácsköztársaságért. Ismertetik az ellenforradalom és az imperialista háború ellen, a független demokratikus Ma­gyarországért és a demokrati­kus nemzeti újjászületésért folytatott küzdelmet, a szocia­lista Magyarország megterem­tését és fejlődését. Dr. Halász József: BUEZSOÄ HATALOM — NÉPHATALOM (Kossuth) A tanulmány a modern ka­pitalista államok választási rendszerével, parlamentjeivel é.s helyi önkormányzati szer­veivel ismertet meg először, majd a felszabadulás előtti magyar választási rendszerről, a Horthy-parlamentről és az ellenforradalmi Magyarország heiyi önkormányzati szerveiről nyújt tájékoztatást. Részlete­sen tárgyalja népköztársasá­gunk országgyűlését, a taná­csok munkáját, választási rendszerünket, továbbá a Ha­zafias Népfront szerepét. Gergely Sándor: PEREG A DOB (Szépirodalmi) Gergely Sándor regénye elő­ször 1934-ben jelent meg Moszkvában, az író emigráció­ja idején. Bátor tett volt akko­riban: a magyar parasztság, a hárommillió koldus k if osztott­ságát, szörnyű nyomorúságai kevesen rajzolták meg ily lep­lezetlen őszinteséggel, igazság­tévő indulattal. Az ellenforra­dalmi huszonöt év egyik véres terrorcselekményét, a pacsai sortüzet idézd fel művében az író, az előzményeket, az ese­mények indítóokait, a megráz­kódtatások sorozatát, így mint kortörténeti dokumentum is érdekes. Eleven képet kapunk az illegalitás nehéz körülmé­nyei között dolgozó kommu­nisták harcairól, akik élére állnak a végsőkig nyomorított parasztemberek forradalmi mozgalmának. Hollós Korvin Lajos: ILLETLEN VALLOMÁS (Magvető) A kötet arról győz meg, hogy Hollós Korvin Lajos novellis­tának is jelentős. A látszólag legegyszerűbb témákból is ál­talános társadalmi, erkölcsi igazság világlik ki. A felszaba­dulás előtt írt novelláiban több a reális társadalmi téma, 1945 után megrázó, a háború és a munkaszolgálat borzalmas élményéből fakadó novellák és filozófikusabb írások születnek egyre tökéletesedő mesterség­beli készséggel Hars György: A LÁZ KERESZTJÉN (Magvető) Hárs György a fiatal költő­nemzedék egyik tehetséges po­litikus költője, élményei, szen­vedélyei mindig kollektív ér­vénnyel fogalmazódtak meg. A fiatalos hév, amely ezeket s verseket fűti, bizonyítja köl­tészetének emberi és alkotói hitelességét és őszinteségét. Hárs György pártos költő, szo­cialista világnézete, a ma esz­méihez ragaszkodó hűsége máris jelentőssé avatja. Nagy Péter: SZABÓ DEZSŐ INDULÁSA (Akadémiai) A szerző négy fejezetből ál­ló nagyobb tanulmánya szá­zadunk egyik legvitatottabb jelentőségű írója életművének első korszakát teszi marxista elemzés tárgyává A szerző rá­mutat Szabó Dezső sajátos ideológiájának és esztétáinak forrásaira és kialakulására, alapos vizsgálat alá veszi esz­tétikai szempontból az egyes műveket és azok vonásait. A művek elemzéséből kiemelke­dik az elsodort falu tárgyalása, melynek során behatóan elem­zi és bírálja a sajátos szabóde- zsői fajelméletet. A szerző vé­leménye szerint a magyar iro­dalom számára legimaradan- dóbb jelentősége Szabó Dezső prózastíliusának van. Gorkij: AZ ARTAMONOVOK (Olcsó Könyvtár) A regény Gorkij legnaigyobb írásai közé tartozik. Az orosz történelem egyik legérdeke­sebb, fordulatokban gazdag korszakát eleveníti meg, ami­kor az orosz kapitalizmus már kezdi kibontani szárnyait. A gyárat alapító Artamonov-csa- lád paraszti sorból küzdötte fel magát a gazdagok közé. A családnak szinte minden tagja erős és egészséges. És mégis — egyetlen Ilja kivéte­lével — nemzedékről nemze­dékre hanyatlik, erkölcsileg egyre mélyebbre zuhan, tag­jai lelkileg elsatnyulnak, egyé­niségük felbomlik, tehetetle­nül süllyednek alá a kísérte­ties borzalmakba. Az Artamo- novok drámája azonban nem tisztán családi dráma. A deg- radációban, amely kikezdi, er­kölcsi fertőbe taszítja őket, egy idejét múlt társadalom rossz sebei terjednek, üszkösödnek. A regény előkelő helyet fog­lal el a nagy családregények sorában. Sólem Aléchem: TÓBIÁS, A TEJESEMBER (Európa) Nyolc kis történetet mond ed életéből Tóbiás, a Kijev kör­nyéki tejesember, ez a hét szép lánnyal megáldott szegény ör­dög, akinek házában gyakori vendég a balszerencse. Köny- nyes-mosolyra késztető szolid öngúny, évszázados szorongat- tatáslba sarjadt bölcs 'belenyug­vás árad Tóbiás szavaiból, s te­szi vonzó olvasmánnyá a kitű­nő jiddis írónak ezt a sajátos zamatú írását. Ivan Bunyin: SZIRÉNEK SZIGETE (Európa) Bugyin »az ősz, a bánat és a nemesi fészek énekese«. Művé­szete a turgenyevi stílus foly­tatása. Bugyin hősei is boldog­ságra vágynak, hiszen »az em­ber boldogságra van teremtve, mint madár a repülésre«. De a cári világ akaratgyenge és múltba néző figurái már nem tudnak harcolni boldogságu­kért. Életük, szerelmük, halá­luk tragikus, értelmetlenül él­tek, értelmetlenül szerettek, ér­telmetlenül pusztultak eL Kín­zó súlyként gyötri őket a tu­dat, hogy boldogok is lehettek volna. Bugyin líraian megható tragédiákban rajzolja meg a pusztuló nemesi világot. Bates: JÓ SZÉLLEL FRANCIA PARTRA (Európa) A modem angol irodalom művelői közül Bates művei emelkednek lká. A magyar kö­zönség is méltányolással fo­gadta »A Jaoaranda fa« című regényét. Most a második vi- lághábonú időszakát eleveníti fel új regényéiben. Angol repü­lők kényszerleszállást hajta­nak végre a megszállt Francia- ország fölött. Keserves bujdo- sás után egy francia családnál találnak menedéket, s azok se­gítik tovább őket hazájuk felé vezető útjukon. Egyikük, aki­nek karját amputálni kellett, szerelemre lobban egy önfelál­dozó francia lány iránt, s vele együtt menekül a náci meg­szállás poklából. Döbbenetesen ■hiteles kor- és jellemrajz, s mélységes emberszeretet jel­lemzi a művet. Hölderlin: HÜPERIÓN (Európa) Hölderlin Hüperiónja, a gyö­nyörű, csodálatos ifjú titán, aki Hólioszkén-t éltető, világító napja akar lenni népének és az emberiségnek. Azzá is válik, noha nem úgy, ahogy elképzel­te. Szabadságiharca vereséggel végződik, tiszta eszméit sárba rántják, meggyalázzák azok, akikkel és akikért fegyvert fo­gott, szerelmese meghal, ő ma­ga üldözött vadként menekül Görögországból, s mégis: lé­nye és léte egyre sugárzóbb, aranylóbb na^pá válik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents