Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-27 / 280. szám

Csütörtök, 1958. november 27. 2 SOMOGYI NÉPLAP Az országgyűlés illése (Folytatás az 1. oldalról.) tisztikar minden erejével, tu­dásával a nép ügyéért fog dol­gozni. Rónai Sándor bejelentette, hogy az országgyűlés legutób­bi ülésszaka óta a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa öt tör­vényerejű rendeletet alkotott. Az Elnöki Tanácsnak erről szóló jelentését az országgyű­lés tudomásol vette. Ezután az alkotmány előírá­sa alapján megválasztották a Népköztársaság Elnöki Taná­csának vezetőit és tagjait. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége átiratot intézett az országgyűléshez, amelyben javaslatot tett az El­nöki Tanács vezetőire és tag­jaira. A javaslatot egyhangú­lag elfogadva az országgyűlés az alábbiakat választotta meg: A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnök- helyettesei: Kiss Károly, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács tit­kára: Kristóf István, az Elnöki Tanács tagjai: Barcs Sándor, Gáspár Sándor, Gosztonyi Já­nos, Harustyák József, Mi- hályfi Ernő, Nagyistók József, Nánási László, Olt Károly, dr. Ortutay Gyula, Péter János, Reszegi Ferenc, Révai József, Rónai Sándor, Seregélyi Jó­zsef, Szakasits Árpád, Stoek András és Úszta Gyula. A következőkben az ország- gyűlés a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnökségének javaslatára egyhangúlag meg­választotta az országgyűlés ál­landó bizottságainak: az ál­lamigazgatási, az építésügyi, a honvédelmi, az ipari, a jogi és igazságügyi, a kereskedelmi, a kulturális, a külügyi, a mező- gazdasági, a munkaügyi, a szociális és egészségügyi, a terv és költségvetési, valamint a mentelmi és összeférhetet­lenségi bizottság tagjait. A választás után Rónai Sán dór megalakultnak jelentette ki a Magyar Népköztársaság november 26-án összeült or­szággyűlését. Ezután az elnök szünetet rendelt el. A népköztársaság újonnan megválasztott Elnöki Tanácsa a szünetben ülést tartott, majd szünet után Rónai Sándor el­nök felolvasta az Elnöki Ta­nácsnak az országgyűléshez intézett következő átiratát: »Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa az alkotmány 23. paragrafusának (2) bekezdése alapján az újonnan megvá­lasztott országgyűlésnek java­solja a forradalmi munkás­paraszt kormány eddigi össze­tételében való megerősítését«. Az országgyűlés az Elnöki Tanács javaslatát nagy lelke­sedéssel, egyhangúlag elfogad­ta, majd dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke mon­dott beszédet. Dr, Münnich Ferenc elvtárs beszéde Dr. Münnich Ferenc hang­súlyozta, hogy a november 16-i választások eredménye is világos választ adott azoknak, akik rágalmazták népünket, akik kétségbevonták, hogy ná­lunk az egész dolgozó nép egy­séges akarata a szocializmus építése és felépítése. Ez a vá­lasztás alaposan megcáfolta azokat a külföldi rágalmakat is, amelyeket fizetett bérencek terjesztettek rólunk és nyu­godtan mondhatjuk, hogy ez a jválasztás zavart okozott az el­lenség soraiban. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány nevében kije­lenthetem — folytatta —, hogy a választás eredménye, s az önök által a kormány iránt itt megnyilvánult bizalom sok­ra kötelez bennünket. Arra, hogy még nagyobb határozott­sággal, következetességgel vé­gezzük azt a munkát, ame­lyet a nép akarata és a törté­nelem ránk ruházott. Arra kö­telez, hogy még határozottabb lépésekkel haladjunk előre a szocializmus építése útján. A szocializmus építésében elért eredményeinkkel biztosíthat­juk népi demokráciánk előre­haladását, proletárdiktatúránk továbbszilárdulását, népünk további boldogulását, másrészt pedig hazánk nemzetközi te­kintélyének emelkedését. A szocializmus építésében elért eredményeink teszik lehetővé azt is, hogy nagyobb súllyal vehessünk részt abban a vi­lágméretű harcban, amelyet a szocialista tábor a Szovjetunió vezetésével folytat a békéért. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány nevében meg­köszönöm a bizalmat és ké­rem, hogy ez a bizalom a jö­vőben is nyilvánuljon meg ak­tív támogatásban és akkor el­érjük a magunk elé tűzött cé­lokat. Az országgyűlés tagjai­nak erőt és egészséget kívánok j munkájukhoz. (Hosszan tartó, ■ nagy taps.) Az ülést Rónai Sándor el­nök zárta be, majd az állandó bizottságok megtartották ala­kuló ülésüket. Kulturális bizottság: Balogh Lajos, Bódi László, Cseterki Lajos, Darabos Iván, Darvas József, Gruber Erzsé­bet, Ilku Pál, Kelen Béla, Ku- kucska János, Major Tamás, Mesterházi Lajos, dr. Móricz Virág, Nagy Mária, dr. Ortu­tay Gyula, Peskó Lívia, Rupf József, Straub Gyula, Szabó István, Szabó Pál, Urbán Er­nő, Veres Péter, Vető Lajos, Vízi Ferenc. Külügyi bizottság: Barcs Sándor, Becseies Lyu­bomir, Bódi Sándor, dr. Ger- manus Gyula, Gosztonyi Já­nos, Hegyi Gyula, Járai Gézá- né, Kiss Károly, Matécz Já­nos, Mázi József, Mihályfi Er­nő, Molnár Frigyes, Nógrádi Sándor, Ognyenovics Milán, Oláh Imre, dr. Rusznyák Ist­ván, Szabó Piroska, Szakasits Árpád, Szirmai István, Tóth István, Ugrai Ferenc, Veres József, dr. Wild Frigyes. Mezőgazdasági bizottság: Dr. Baskay-Tóth Bertalan, Benkei András, Boros Gergely, Farkas János, Fehér Lajos, Fodor Imre, Galgó Lajos, Grescsák János, Gyüre József, Harmati Sándor, Hosnyánszki János, Kaszapovics András, Kiss Ferenc, Kiss János, Ko+ vács Béla, Krizsanyik János- né, Lele Ferenc, Lodek Jó­zsef, Losonczi Pál, Mészöly Gyula, Nagy Antal, Z. Nagy Ferenc, Németh Károly, Rágó Antal, Sási János, Suszta Sán­dor, Takács András, Tisza Jó­zsef, dr. Zsigmond László. Honvédelmi bizottság: Elnök: Czinege Lajos, el-1 nökhelyettes: Dopst Károly, | titkár: Szomszéd László. Terv és költségvetési { bizottság: Elnök: Olt Károly, elnökhe- t lyettes: Nagy Dániel, titkár: t dr. Dabrónaki Gyula. Mezőgazdasági bizottság: 1 Elnök: Z. Nagy Ferenc, el-{ nökhelyettes: Tisza József, tit-| kár: Németh Károly. ♦ Ipari bizottság: Elnök: dr. Sályi István, el- { nökhelyettes: Hercegh Ferenc, | titkár: Horváth Ede. } i Kereskedelmi bizottság: ♦ Elnök: Kiss István, elnökhe- J lyettes: Ligei László, titkár: • Tóth Jánosáé. Kulturális bizottság: • Elnök; Darvas József, el-1 nökhelyettes: tlku. Pál, titkár: * Kelen Bélü. J co l Albertit *■ fáaardi t s c? , i~­~íy*TANGANYIKA \ I“Izrael i=Jordániő F^FranciaEgyenfilo, Afrika UG-dgaz/ds S2A- Szánd-Arábia 1 működő.gátduuasztóraf i)/SV.» sir a tag 2 termett gát erőműre/ --------­— •gr lAni/Anne« s 3 * • durrasztórat UjRrJánqanqika-^,) V 4ferretedduzzasitógáterőműre/ 'tÁctrataraata jd’tprr. csatorna Áz országgyűlési bizottságok tagjai Államigazgatási bizottság: Ipari bizottság: Bajtai Károly, Barta And­rás, Bodorkós István, Borka Attila, dr. Dési Frigyes, Erdei Ferenc, Habuczki Józsefné, Hankó György, Hegyi János- né, Horváth András, Jakab Sándor, Kaszás Imre, Katona Sándor, Klauke Mátyás, Maros Józsefné, Mokri Pál, Nagyistók József, Oláh György, Panko- vits Józsefné, Pál Károly, Rát- kai Ferencné, Rigó János, Sándor József. Építésügyi bizottság: Benke Lajosné, Bondor Jó­zsef, Brutyó János, Csorvás Sándor, Dóra János, Fekete Miklós, Giezi Ferenc, Hódos János, Horváth Károlyné, Ko­vács Sándor, Kókai István, Kurucz Márton, Laki István, Molnár László, Nagy Miklós, Ötvös Lajos, Papp Lajos, Péti János, ‘ Somogyi Miklós, Su- hajda József, Szabics ístván- né, Szobek András, Török Ist­ván. Honvédelmi bizottság: Bajtai Károly, Berencsi Mi­hály, Bodó Istvánná, Czinege Lajos, Dapsi Károly, Egri Gyu­la, Falusi Károly, Gazsó Sán­dor, Hoklics Károly, Horváth Nándor, Komlós Jenőné, Ko­mócsin Zoltán, Konyecsni György, Molnár István, Papp Ferenc, Pócza Istvánná, Rich­ter József, Róka Mihály, dr. Sáró András, Szabó Gusztáv, Szomszéd László, Varga Gá- borné, Zierhtat Antal. Barczi Gyula, Czigler Elek, Csíki Lajos, Galló Ernő, Gaz­da Géza, Gácsi Miklós, Gál Antal, Gyimóti Dénes, Háner József, Herczeg Ferenc, Hor­váth Ede, Hörömpő József, Kerbai Andorné, Kiss Máté, Klujber László, Nagy József, Nagy Józsefné, Papp Károly, Pióker Ignác, Prieszol József, Sályi István, Turjánszky Mi­hály, Varga István, Varga Je­nőné, Zsábráczki Géza. Jogi és igazságügyi bizottság: Bakó Ágnes, dr. Barta Ti­bor, Boros Antal, Csajághy Ká­roly, Csala László, Csarnai Jusztina, Csikesz Józsefné, Dé­nes Sándor, Dinnyés Lajos, Erdei Lászlóné, dr. Harrer Fe­renc, Lombos Ferenc, dr. Ju­hász Imréné, Kristóf István, Madarász Istvánná, Mándoki Sándor, dr. Molnár Erik, Nagy Zoltán, dr. Orbán László, dr. Pongrácz Kálmán, Reszegi Fe­renc, Schumeth János, dr. Ta­tár Kiss Lajos. Kereskedelmi bizottság: Balogh Ferenc, Berki Mi- hályné, Bíró N. István, dr. Bognár József, Friss István, Gém Ferenc, Gódor Ferenc, Gregor Sándor, Hunyadi Ká­roly, Iván Istvánná, Katona Józsefné, Kozma József, Li­geti László, Nánási László, Nőhrer Árpád, Nyers Rezső, Papp Sándor, Pál János, Pála Károlyné, Szijjártó Lajos, Szöllősi Ferenc, Takács Jó­zsef, Tóth Jánosné. Munkaügyi bizottság: Achátz Imre, Berki Zoltán, Blaha Béla, Bozsóki Ferenc, dr. Dezséri László, Fekete Pál- né, Fekécs Margit, Fodróczi Lajos, Gáspár Sándor, Huber Lajos, Kalmár Pálné, Lacsán Mihályné, Loy Árpád, Martin Ferenc, Musitz József, dr. Noszkai Aurél, ökrös Illés, Papp János, Pataki Mihály, Schuchmann Zoltán, Tóth An­na, Vass Istvánná, Vida Mik­lós. Szociális és egészségügyi bizottság: Dr. Ábrányi István, Bak Bé­la, dr. Bárczi Gusztáv, dr. Be­ne Zoltán, Bodonyi Pálné. Csi­kós József, Csornai Károly, dr. Huth Tivadar, Kikillai Sándor- né, Knyazovits András, Máté János, özv. Nagy Istvánná, Ördög Ferenc, dr. Pesta László, Prantner József, Sárii Rózsi, dr. Sáró András, Sárosi György, dr. Stark Janka, Sza­bados Emil, Tugyi István, Var­ga Ferencné, Váczi Sándor. Terv és költségvetési bizottság: Bakos István, Balogh Jó­zsefné, Barta János, Beresztó- czy Miklós, dr. Bognár Re­zső, Bódi Jánosné, Cservenka Ferencné, dr. Dabrónaki Gyu­la, Fekete Anna, Fock Jenő, Harustyák József, Horváth István, Iván István, Kiss Ist­ván, Kiss Dezső, G. Kiss Jó­zsef, Kókai Jánosné, Kovács Gy. Pálné, Lekner Irén, Mol­nár Ernő, Móder Mártonná, Nagy Dániel, Nagy Károly, Nagy Károlyné, Oláh János, Olt Károly, Putnoki László, Seregély József, Stozicski Fe­rencné, Szirmai Jenő, Varga Károly, Vaskó Mihály. Mentelmi és összeférhetetlen­ségi bizottság: Bakó Ágnes, Berki Mihály­né, Bozsóki Ferenc, Győré Jó­zsef, Katona Sándor, Martin Ferenc, dr. Ortutay Gyula, Prieszol József, Sándor Jó­zsef, Schumeth János, Szabó Piroska. Az alakuló ülésen a követke­ző vezetőséget választották az egyes bizottságok: Jogi és igazságügyi bizottság: Elnök: dr. Pongrácz Kálmán, elnökhelyettes: dr. Harrer Fe­Szociális és egészségügyi bizottság: Elnök: dr. Pestá László, el­nökhelyettes: Sárfi Rózsi, tit­kár: dr. Bárczi Gusztáv. Államigazgatási bizottság: Élnek: Erdei Ferenc, elnök- helyettes: Oláh György, tit­kár: Maros Józsefné. Építésügyi bizottság: Elnök: Brutyó János, elnök­helyettes: Török István, tit­kár: Szobek András. Munkaügyi bizoít ág: Elnök: Martin Ferenc, el nökhelyettes: Vtda Miklós titkár: Blaha Béla. Mentelmi és összeférhetet­lenségi bizottság: Elnök: Sándor József. el­nökhelyettes: dr. Ortutay Gyu­la, titkár: Bakó Agnes. I A bdUU km hcsszú Nílus a {Föld harmadik leghosszabb j folyója. Vízgyűjtő területe 12 800 000 négyzetkilométer, az- ;az Afrika területének majd- |nem 10 százaléka. Forrásfolyó­♦ ja a Kagera, amely az Egyen­lítő közelében ömlik a Vic- !tória-tóba, ahonnan a Nílus jfő áea Bahr el Dzsebel (»He- |gyi folyam«) néven folyik to- I vább. Baloldalról a Bahr el i Ghazalt (Gazella-folyó) veszi | fel, ami után a Fehér-Nílus { nevet kapja. i A Nílus másik fő ága Abai ♦ néven Etiópia magas hegyei í között ered, s a Tana-tavon | átfolyva a Kék-Nílus néven is- I mert. ♦ A Fehér- és a Kék-Nílus {Szudán fővárosánál, Khartum­♦ nál egyesülnek a Nílussal, mi­j után közrefogták a Dzsezira {(magyarul: sziget) világjelen- ; tőségű gyapottermő területét, t Az Egyesült Arab Köztársaság i egyiptomi tartományának, a í Szudánnak sivatagjaiban, ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ . -v..^ . amelyek alig ismernek esőt, a Nílus vize a gazdasági élet döntő tényezője. A Nílus vizének öntözésre való felhasználása nélkül a folyó völgyében semmiféle mezőgazdasági tevékenység nem volna elképzelhető. Az ez ideig ha-znált primitív ön­tözési módszereket újabban gátak és víztárolók építésével akarják kibővíteni és korsze­rűsíteni. Az egyiptomi Aszuánná' a Szovjetunió 400 millió rubeles gazdasági kölcsönének segít­ségével víztárolót és erőművet létesítenek, az utóbbi az egyiptomi ipar továbbfejlesz­tésének alapjául fog szolgálni. A Nílus felső folyása Szu­dán területére esik, minden­nemű gátépítés a két ország­ban a folyó vízhozamát köl­csönösen megváltoztatja. Ez az egyik oka az Egyesült Arab Köztársaság és Szudán közötti ellentéteknek és tár­gyalásoknak. »♦♦♦♦♦**♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦iA♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Több neves francia politikus visszalépett a választások második fordulója előtt Párizs (AP). A francia vá­lasztások második fordul ój ára készü'ődnsk a. pártok. E ké­szülődés magában foglalja, hogy az első fordulóban szere­pelt jelöltek közül többen visszaléptek. A már eddig bejelentett ne­veken kívül — Bourgos Mau- noury és Le Troquer — az AP hírügynökség kedd éj­szakai híradásában felsorolja még a következőket: Edouard Daladíer volt miniszterelnök, Pierre Poujade, akinek pártja az 1956. évi választásokon 51 mandátumot szerzett, valamint több miniszter, mint például Edouard Corníglion-Molinier, Pierre-Henri Teiigen, Edovard Bonnefous és Jean Masson, A kommunisták bejelentették, hogy visszavonják jelöltjüket 16 választókerületben és ezzel támogatják a szocialista vagy radikál-szocialista jelöltet, hogy győzelmet arathasson jobboldali ellenfele fölött. Atomerőművek épülnek a Szovjetunióban Moszkva (MTI). A Szovjet­unióban több mint négy éve megszakítás nélkül működik az első atomvillanytelep, és nem­rég működésbe helyezték a hatszázezer kilowatt teljesít­ményű új atamviUanytelep el­ső áramfejlesztő berendezéseit. A hétéves tervben több na­gyobb atomvillanytelep épül. A voronyezsi területen 420 000 kálowattos a tomvillany telepet építenek, és hasonló áramfej­lesztő berendezéseiket helyez­nek üzembe r leningrádi terü­leten. A Volga mentén Ulja­novszik közelében 50 000 kilo- vattos atomerőmű kezdi meg működésiét. Az Uraiban pedig 400 000 kilowattos atomerőmű segíti majd elő az elektromos áram termelését. A szovjet tudósok tovább folytatják kísérleteiket a kü­lönböző típusú reaktorokkal. A közeljövőiben például üzembe helyezik az első mozgó atam- villanytelepet. A villanyteJep reaktora 2000 kilowatt teljesít­ményű, III Ciprus, a koncentrációs táborok szigete renc, titkár: dr. Orbán László. Külügyi bizottság: Elnök: Kiss Károly, elnök- helyettes: Mihályfi Ernő, tit­kár: Szirmai István. ... Nagy tömeget gyűjtöttek össze szegesdróttal körülvett térségen. Megszokott kép ez Ciprus szigetén. Mi a bűnük ezeknek az embereknusk, ott a szeges­drótok között? Csupán annyi, hogy felemelték szavukat a szigeten garázdálkodó angol gyarmatosítók önkénye ellen, de nagy részüket egyszerűen az utcán fogták ei, az általá­nos razziák egyikén. A sokat szenvedett sziget tele van koncentrációs tábo­rokkal, kegyetlen ütlegek, szi­dalmazások meg sértések zú­dulnak mindazokra, akik a megszálló katonák kezébe ke­rülnek. Egy famagusztai angol szár­mazású nő tömeges megtorlás szemtanúja volt. Az angol nő erről szóló levelét a Manches­ter Guardian közölte: »Október 3-ra virradó éjjel közvetlenül házam előtt olyan látványban volt részem, amit sohasem felejtek el — irta. — Mindem arra haladó autóbuszt katonák állítottak meg nyom­dafestéket nem tűró szavak kí­séretében, s a védtelen utaso­kat a sofőrökkel együtt, akik egyáltalán nem voltak a cip­rusi hazafiak szervezetének tagjai, revolverekkel és rájuk szegezett fegyverekkel kerget­ték le a kocsikról. Ezután va­lahonnan egy kisebb tehergép­kocsit kerítettek elő, melynek vakító fényszórói alatt felso­rakoztatták a szerencsétlene­ket. A kocsi megindult, és a foglyoknak előtte kellett sza­ladniuk egészen a koncentrá­ciós táborig, amely mintegy 3 mérföldnyire volt innen. A te­hergépkocsi állandóan gyorsí­tott, úgyhogy a tömegnek a végén futnia kellett. A kísérő katonák leírhatatlan szavakkal szidalmazták, majd ütlegelték az elfogott görögöket. Én angol vagyok, de akkor bármely nemzethez szíveseb­ben tartoztam volna. A rend­őrség épülete front mögötti kötözóhelyhez hasonlított. Ide hozták rendőrségi kocsikon és mentőautókon a sebesülteket. Éppen javában folyt ez a mű­velet, amikor megérkezett a kormányzó. Fiatal embereket hajtottak a táborba a házam előtt. Rettenetesen verték őket. Az embereken foszlányokban lógott a ruha, soknak keze, lá­ba, feje volt bepólyázva. Szo­morú látvány volt ez, amely szégyenfoltot hagy az egész angol nemzeten« — írta az an­gol nő. Tegyük hozzá, hogy az an­golok október 3-án Famagusz- tában három embert meggyil­koltak, és több mint kétszázat megsebesítettek. Amit az an­gol nő látott, s amit egyéb­ként angol fotóriporterek is megörökítettek, megszokott je­lenség Ciprus szigetén. A gyarmatosítók kegyetlenül el­nyomják a ciprusi hazafiak szabadságmozgalmát. De mi­nél több lakost kergetnek a külföldi megszállók szeges­drótok mögé, annál több ha­zafi lép csatasorba a nép sza­badságáért és boldogságáért.

Next

/
Thumbnails
Contents