Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-25 / 278. szám
L *íH;& A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK ---------------P- ÉLETÉBŐL -i-------------A S,m k,' I JSG BKk. i /HKOIli___ A vagyoni helyzet alakulásáról A MEGYÉNKBEN MŰKÖDŐ 82 földműves- és a két fogyasztási szövetkeäet a harmadik negyedévben — a négy veszteséggel zárt fmsz-től eltekintve — általában jó eredményt ért el. A foabócsai, darányi, foüssűi, toponáni, nagyszakácsi, somogy sámsoni, vé- sei, csokölyi, mikei és nagyatádi földművesszövetkezetek a tervezett nyereséget meg is duplázták. Legjobb eredmény a nagyatádi járásban mutatkozott Mind a kilenc szövetkezet túlteljesítette tervét. Ebben a járásban a boltok tervszerű forgalmat bonyolítottak le. De nemcsak a nagy forgalom következménye a szép eredmény — a takarékosság is közreját/ szott. Az utóbbit bizonyítja, hogy a szövetkezetek kiskereskedelmi költséged például két százalékkal, a vendéglátóipar költségei pedig öt százalékkal voltak kisebbek, mint amennyi a forgalom alapján tervszerűen kifizethető lett volna. A megye földművesszövetkezeteinek több mint hétmillió forintos, háromnegyed évi nyeresége kedvezően érezteti hatását a szövetkezetek vagyoni helyzetének alakulásánál is. Ez azt jelenti, hogy az fmsz-ek a negyedik negyedévet vagy ilyen összeggel nagyobb értékű felszereléssel, áru- és anyagkészlettel kezdhették vagy — ha az említett értékeket nem növelték volna — a banki hiteltartozásukból ilyen összeget törleszthették volna. Mind a két eljárás a vagyoni megerősödést szolgálja. A tények azt mutatják, hogy emelkedett a vagyoni érték is csaknem két és félmillióval, és csökkent a tartozás is, kereken ötmillió forinttal. Az utóbbi már önmagában is újabb költségmegtakarítást jelent, mert ennek a banki kamata egy negyedévre 37 ezer forintot tesz ki. A SZÖVETKEZETEK MŰKÖDÉSÉT nemcsak jövedelmezőségi, hanem gazdaságos- sági szempontból is figyelemmel kísérjük. Ez pénzügyi vonatkozásban oly módon fejeződik ki, hogy az fmsz-ek tulajdonában lévő állóeszközök (telkek, építmények, berendezések és felszerelések, gépjárművek és igásállatok stb.) és forgóeszközök (áruk, anyagok, göngyölegek, készpénz, követelések stb.) értékével szembeállítjuk az ezek létesítéséhez és beszerzéséhez szükségessé vált s igénybe vett banki kölcsönöket és egyéb forrásból származó idegen pénzeket. Azt vizsgáljuk tehát, hogy az összes vagyon (eszköz) és ebből a tartozás (idegen forrás) levonása után maradó tiszta vagyon (saját forrásból származó eszköz) milyen arányban állnak egymással. Ha az összes vagyonból levonjuk a tartozást). a maradék mutatja a tiszta vagyont, vagyis a tartozással szembeni fedezeti többletet. A tiszta vagyon arányának javulása nem csupán ennek értékbeli emelkedése, tehát a növekvő nyereség által áll elő, hanem az arányjavulás akkor is bekövetkezik, ha az fmsz-ek az esetleg túlzott készleteiket apasztják, vagyis a bevételük egy kisebb részét nem újabb beszerzésre, hanem a hitel törlesztésére fordítják. Ily módon amennyivel csökken az összes vagyon, ugyanannyival apad a tartozás is, s ezáltal a tiszta vagyon aránya emelkedést mutat. Ebből következik, hogy kisebb veszteség (eredményromlás) esetén is a fedezeti többlet — nem abszolút összegben, hanem arányban emelkedhet és fordítva, újabb nyereség (eredményjavulás) esetében is fedezeti romlás kö- vetkezhet-.be. A FEDEZETI HELYZET ALAKULÁSÁT negyedévenként külön az álló- és külön a forgóeszközökre esően kell az fmsz-efcnek vizsgálniuk. A korábbi évek irányzata alapján létesítmények és egyéb állóeszközök céljára, tehát beruházásokra fordították a tagok a részjegybefizetésekből és a «yereségeikből származó saját pénzeik jelentékeny részét, s így ezekhez aránylag kevés hitelt vettek igénybe. Ennek következménye, hogy az állóeszközöknél megyei viszonylatban szinte állandósultán 75—80 százalék között mozog a fedezeti többlet. Ezzel szemben a forgóeszközöknél az arány sokkal kedvezőtlenebb. Itt a harmadik negyedév kezdetén a fedezeti többlet csak 17,5 százalék volt. A harmadik negyedév jó eredménye ezen a téren is éreztette előnyös hatását, mert az időszak végén az arány 21,1 százalékra emelkedett. Ez a 3,6 százalékos növekedés sokat jelent, mert ennek pénzértéke megközelíti a negyedévi nyereséget, és kereken 6 milliót tesz ki. Ekkora emelkedés 1957. január 31-e óta egyetlen negyedévben sem mutatkozott. Szövetkezetenként a fedezeti többlet aránya 5,6 és 59,3 százalék között variálódott, s az utóbbi csúcsot a büssűi fmsz érte el, de 50 százalék felett állott a nagyberki fmsz is. Mivel az előírás az, hogy 1959. december 31-ig minden fmsz-nek a forgóeszközöknél is legalább 15 százalékos fedezeti többlettel kell rendelkeznie, egyelőre ezt a célt kell a gyengébb fedezetű fmsz-eknek is szem előtt tartaniuk. A harmadik negyedév végén az fmsz-ek nagyobb fele, szám szerint 51, túl is jutott ezen és a topon ári, nemes - vidi, csökölyi fmsz-ek a 40 százalék- felett, a ösokonyavisonitai, homokszen tgyörgyi, lengyeltóti, bárdibükki, kaposvári, magyaratádi, mézőcsoko- nyai, kéthelyi, lábodi, nagyatádi és zicsi fmsz-ek pedig a 30 százalék felett állottak. Az említett időszak alatt a növekedés tekintetében a legjobb eredmény a barcsi es a nagyatádi járásban mutatkozott; járási szinten 7, illetve 6 százalékkal emelkedett a fedezeti többlet. A csokonyavison- tai és a vízvári fmsz-ek jártak az élen, 12 százalékos fedezet- javulással. Az előbbiekben az fmsz-ek harmadik negyedévi vagyoni helyzetében, hitel- és költséggazdálkodásban a jó eredményekre mutattunk rá. Az említett vonatkozásban azonban még sűrűn fordultak elő szabálytalanságok, kisebb-na- gyobb hibák. ÉPPEN A NEGYEDÉV VÉGÉN például sok fmsz-nél jelentkezett a pénzügyi sorbán- állás, ami a kereskedelmi és pénzügyi munkának sok helyen tapasztalható, egybehan- goltság nélküli vitelére mutat. Az eredményes működés és ezzel összefüggően a vagyoni állapot javulása csak közös és folyamatos, jó munkával érhető el. Ehhez nyújtanak jó példát az említett fmsz-ek és ezen példákból kell tanulniuk a jelenleg még lemaradottak- naik. Prigly Béla Pénzt osztott és takarékszövetkezet alakításáról tárgyalt a ri nm újlaki szakcsoport tags* ga (Tudósítónktól.) Közgyűlést tartott a minap a rinyaújlaki Napsugár Szakcsoport. Ennek az egyszerű szövetkezésnek a 38 tagja ösz- szesen 267 220 forintot vitt haza, Balázs Sándornak például 12 ezer’forint ütötte a markát. Főleg a szerződéses burgonyáért jött a pénz. A tavasszal ismét kézhez kapnak jó pár ezrest, mert a termés egy része nem a vállalatnál, hanem a szakcsoportnál telel át. Nagy István, a Napsugár Szakcsoport plnöke büszkén mondhatta: ebben az évben vetőgépet, burgonyakiforgatót, hátiporozót vásároltak közösen, mintegy 12 ezer forint értékben. Jövőre még nagyobb lesz a közös alap, mert a tagok tapasztalhatták, hogy a gép, a jó felszerelés könnyíti együttes munkájukat. Hosszú Béla, a földművesszövetkezet mezőgazdásza is felszólalt a közgyűlésen. Kérte a tagokat, hogy ne csak burgonyára, hanem rríás növényekre is kössenek termelési szerződést. Nagyon figyelmükbe ajánlotta a cukorrépát. Mivel szóba hozták a takarékszövetkezetet is — hiszen ilyenkor a legtöbb parasztháznál találni összegyűjtött pénzt —, Füzesi István, az fmsz igazgatóságának elnöke részletesen elmagyarázta, hogyan működik a »falusi bank«. A szakcsoportbeliek közül 22 gazda tüstént jelentkezett ta- j karékszövetkezeti tagnak. így j 80-ra nőtt a »takarékos« em- j berek száma, tehát december elején minden bizonnyal itt is megalakulhat a takarékszövetkezet. Vagyonvédelem a fSldmíívesszivetkezeteknél A vendéglátóipar hírei , Szövetkezeti hírek Nyolc földművesszövetkezeti cukrászdában készítenek figurális árukat és szaloncukrot a közelgő télapó-ünnepre és karácsonyra. A legjobb minőségű és legszebb kivitelű figurális árut a kaposvári fmsz cukrászüzemében készítik Lestyán Ferenc vezetésével. * * * Ebben az évben a Somogy megyei italboltok mintegy 40 új sön- téspultot szereztek be az Országos Vendéglátóipari Vállalattól. Az új • söntéspultok nagyban emelik Ba- bócsán, Homokszentgyörgyön, Háromfán, Látrányban, Balatonfeny- vesen, Mezőcsokonyán, Somogyjá- don, Nagyberkiben, Kaposvárott, Marcaliban és még sok más helyen a vendéglátóipar nívóját. Nem jelent különösebb problémát a borellátás. Ahogy az ital- > boltosok mondják, bele lehet fül- ! ladni a borba, annyi van belőle, j Ennek ellenére azt tapasztaltuk ■ Nagybajomban, hogy a választék- ' kai baj van. Nem tartanak például palackozott árut, és hideg ételeket. i • • * A földművesszövetkezeti vendég- j lökben délutánonként be kell j zárni a-döntéseket. Ezt az utasítást! jól hajtották végre például a mar- í call és lengyeltóti fmsz-ek. Sajnos Tabon, Nagyatádon és Balaton- j bogláron semmibe veszik a ren- [ delkezést. * * * Jól sikerült műsoros esteket rendeztek a forgalom emelése érdé- i kében és a lakosság kulturális igé- ! nyeinek kielégítése céljából a mar- < call, lengyeltóti és tabi fmsz-ek : vendéglőjében. A fővárosból is- mert énekeseket hívtak meg ven- j dégszereplésre, akiknek műsorát szívesen hallgatta végig a vendég- ' lök nagyszámú közönsége. Ez al- ) kálómmal a fogyasztás mennyisé- ' gére sem volt panasz. A vendéglők csaknem 10 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. Nagy sikere volt a disznótoros menünek, amelyből egy-egy helyen 80—100 adagot szolgáltak fel. Szép sikereket értek el a kaposvári járás földművesszövetkezetei a harmadik negyedévi jövedelmezőségi tervek teljesítésében l 450 000 forint volt a tiszta nyereség ösz- szege, ami a terv 22 százalékos túlteljesítésének felei meg. A legkiválóbb eredményt a kadarkúti, a só- mogysárdi, a magyaratádi és a me- zőcsokonyai fmsz mondhatja magáénak. * * * 60 000 forint értékű könyvet szállított ki a járás községeibe a bizományosoknak a kaposvári FJK könyvesboltja. Ezzel a készlettel előreláthatólag teljesíteni tudják a karácsonyi könyvforgalom terveit. Az ellenforradalmi időszakot közvetlenül követő és a gazdasági életre kiterjedő bomlasztási folyamat a földművesszövetkezetek vagyonvédelmén is éreztette hatását. Az elmúlt évben meginduló konszolidáció, a forradalmi munkás-paraszt kormány _ intézkedéseinek és a földművesszövetkezeti szervek erőfeszítéseinek köszönhető az az általános javulás, melyről beszámolhatunk. A javulási folyamatot legjobban a számok tükrözik. Az elmúlt év első három negyedévében felvett leltárok száma 3114 volt. Ez év azonos időszakában 4944, 1958 e’so három negyedévében 28 százalékkal kisebb a hiány összege, mint a múlt év megfelelő időszakában. 1957-ben gyakran tapasztaltuk, hogy a szövetkezetek nem indítanak fegyelmi vizsgalap tot, nem tesznek feljelentést az olyan értékkezelő dolgozók ellen, akik sorozatosan hiánynyal számolnak el. Előfordult olyan eset is, hogy a szövetkezetek — ismerve a körülményeket —, büntetett előéletű dolgozókat vettek fel. Nagy segítséget nyújtott munkánkban a kormánynak az a határozata, mely elrendelte, hogy értékkezelői munkakörben csak erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező dolgozókat lehet alkalmazni. Ma már nem fordulhat elő olyan eset, mint a szentbalázsi szövetkezetben, hogy a boltvezető öt ízben számoljon el hiánnyal, s csaknem 15 ezer forintos kárt okozzon a szövetkezetnek. Az erélyes felelősségre vonásra jellemző, hogy például a marcali járás szövetkezetei az elmúlt félévben 60 kártérítési, és. fegyelmi határozatot hoztak. A nagyatádi járás négy, a barcsi járás három ízben tett feljelentést a harmadik ne- j gyedévben. A javulást bizo- < nyitja, hogy a leltárhiányok : megtérítésének összege az elő- • ző évhez viszonyítva 39 száza- ■' iékkal növekedett. t A földművesszövetkezetek-i nek még nincs elegendő rak- j tárhelyiségük. A raktárak kor- \ lótozott volta megnehezíti az | áruk, göngyölegek megóvását, f és emiatt jelentős kár éri a • szövetkezeti tulajdont. Példá- « nak említjük, hogy a siófoki | járásban a nagy forgalmú; időszakban számottevő értékű | göngyöleget tárolnak meg | nem felelő raktárban. 'í Még mindig vannak lelki- f ismeretlen emberek, akik köz- ♦ prédának tekintik a szövetke- i zet vagyonát, és dolgozó tár- } salk becsapásától sem riadnak ♦ vissza. Szmodics István nagy- j atádi boltvezető szállítójegyet $ hamisított, önkényesen hitelt; nyújtott. Elszámoltatásakor 12] ezer forintos hiánya mutatko- J zott. Megkapta a méltó bünte- ] tést. Kiszabadulása után sem dolgozhat értékkezelői munkakörben. A mernyei földművesszö vetkezet 1-es számú boltjában a leltározással egybekötött vizsgálat után több mint 50 ezer forint hiányt állapítottak meg. Itt árdrágítás történt. A hivatali ellenőrző apparátus igyekszik jó munkát- végezni, de mind ez ideig nem kapott kellő támogatást a választott ellenőrzési szervektől A felügyelő bizottságok, bár elvégezték az ellenőrzést, de bizonyos fokú tartózkodás érződik munkájukon. Tapasztalataikat nem minden esetben közlik az ellenőrzési dolgozókkal, pedig a tagság támogatása nélkül a megelőző ellenőrzés elképzelhetetlen. Addig nincs biztosítva a jól megszervezett és a hibákat megelőző vizsgálat, amíg a tagság széles rétegei a vizsgálatba tevékenyen nem kapcsolódnak be. Gabányi Ferenc I A SZABÁSI BOLTBAN Befejezte az üzletek szakosítását t a kadarkúti földművesszövetkezet ♦ azzal, hogy megnyitotta új élelmi-1 szer boltját. * * * : A megyei terménybegyűjtési ♦ versenyben Tóth József já- ♦ kói gabonafelvásárló a harmadik 2 helyezést érte el 287 százalékos * tervteljesítéssel. Jó munkájáért 600 ♦ forint pénzjutalmat kapott. * * * A múlt évi 32 milliós árukészlet- X tel szemben ebben az évben 36 o millió forint értékű áruban váló- j gathat a kaposvári járás szövetke- J zeti boltjainak vásárlóközönsége. ;• Mindenből van bőségesen: moto- < rok, mosógépek, rádiók, textiláruk, kész ruhák, kötöttáruk gazdag készletei várják a vevőket. i * * * l 27 somogyszentpáli egyéni pa- j raszt lépett be a sárivölgyi vízgaz- * dálkodási társulásba. j * * * i Szőlészeti és borászati tanfolya- ; mot szervezett a kéthelyi szőlöter- j, melő szakcsoport. Becséri Tibor ; szakember lesz a tanfolyam elő- < adója. ♦ * * * ♦ A kéthelyi földművesszövetkezet ♦ október l-e óta 30 vagon szőlőt vá- ♦ sárolt fel. * Nemsokára záróra. Hegedűs János, a szabás! földművesszövetkezeti bolt vezetője már a bevételt számolja. Hiába, a mai bevételtől is '" ~ a hón'vVbr.n a 120 000 forint for^alr-''t. fa. - ^ .űzői bácsi úgy megijedt a fényképezőgéptől, hogy csak a bolt küszöbéről kiabált be: »Kérek 20 deka felvágottat s egy doboz Kossuthot«. A fényképésznek sikerült azt a pillanatot megörökítenie, amikor az árut veszi át egyik kezével, a másikkal pedig a 20 forintost nyújtja át. Kuti Erzsébetről senki se mondaná meg, hogy augusztusban még kereskedelmi tanuló volt, olyan villámgyorsan szolgálja ki a vevőket a legnagyobb csúcsforgalom idején is.
