Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-23 / 277. szám

if % VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 277. szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1958. november 23 Mai számunk tartalmából Nemzetközi szemle LélegseíeluUító program Kis falu az egykori pusztaságon Szivilzem, cikorkakészítő, PVC-gyár? — A megye iparának távlati fejlesztési tervéről tárgyaltak az iparvezetők — 1949-től mintegy 80 száza­lékkal nőtt országszerte az iparban foglalkoztatottak szá­ma. A növekedés Somogybán nem volt ilyen nagyarányú. Ez a körülmény és a mező­gazdaság fokozatos gépesítése során felszabaduló munkaerők további foglalkoztatása me­gyénkben is szükségessé teszi ipari bázisok létesítését. A távlati fejlesztési terveket most dolgozzák ki. A megyei tanácson dr. László István megyei tanácselnök vezetésé­vel, a minisztériumi és taná­csi iparvállalatok képviselői­nek részvételével tartott meg­beszélés már e távlati fejlesz­tési terv meghatározásának je­gyében folyt. Az iparvállalatok, gyárak ve­zetői sok megvalósítható ötle­tet vetettek fel a maguk üze­mével és általában a megye iparosításával kapcsolatban. Szóba került mintegy 500 női munkaerőt foglalkoztató cu­korkát vagy' csokoládékészít­ményt gyártó üzemrész fel­állítása a cukorgyárban; ener­giaszükségletét a gyár erőte­lepei biztosítanák. A textil­művek képviselője lehetséges­nek tartja a fonoda szövőgyár­ral történő bővítését. A Tégla­gyári Egyesülés két 10 millió tégla készítésére alkalmas gyár megindítását látta lehetséges­nek a Balaton partján. A ru­haüzem a most már egyre vá­lasztékosabb igénnyel jelent­kező, exportra is igen kere­sett ruha gyártását szorgal­mazta, és lehetőnek tartja kö­tött-szövőüzem felállítását is Kaposvárott, de még inkább valamelyik járási székhelyen. Modernebb autójavító létesíté­sére tett javaslatot a Finom-j mechanikai Vállalat. Üzemel­tethetné a Budapestről ide­telepítendő csillárrészleget, ha akár vidéken, akár Kaposvá­rott helyet biztosítanának az üzemnek. Szóba került egy haj­lított bútorlapgyár felállítása a Patyolatnál, PVC műanyag­gyár a városban és hibridku­korica veíőmagszárító és sze­lektáló üzem létesítése Kapos­várott A csökkent munkaké­pességűek számára esetleg ke­fe- és ecsetgyárat állítanának fel. Többen lehetségesnek tar­tották a Kaposvári Húsüzem korszerűsítésével egyidejűleg húskonzervgyár létesítését, mások gáz- és szénsavtöltő ál­lomás építését Fonyódon. Még sok iparfejlesztési ja­vaslat hangzott el ezen a ta­nácskozáson. Az említettek persze még csupán ötletek, amelyeknek gazdaságosságát, cél- és ésszerűségét összehan­golják az összes javaslattal, a népgazdaság érdekeivel és te­herbíróképességével. Ezután kerül csak sor olyan határo­zatra, amely majd végérvé­nyesen megszabja a megye ipa­rának mintegy 15 éves fejlesz­tési tervét, és az idei üzembő­vítésekkel együtt hosszú időre megoldja a munkaerők foglal­koztatását 350 vagonnyi szaloncukoi karácsonyra Az Élelmiszeripari Főigazga­tóság tájékoztatása szerint az idén karácsonyra a tavalyinál lényegesen több idénycikk ke­rül az üzletekbe. 1957-ben a kiskereskedelem mintegy 300 vagon szaloncukrot árusított. Ebben az évben csaknem 350 vagon szaloncukor, többek kö­zött kétféle minőségű, csoko­ládéval bevont és desszert-sza­loncukor is kerül a forgalom­ba. A szaloncukrot egy- és két- kilós dobozokban árusítják. JÓL TANUL----------------­m Ankét a születésszabályozásról A TIT Somogy megyei szer­vezetének jogi szakcsoportja a Jogász Szövetség helyi cso­portjával karöltve ankétot tar­tott pénteken este a születések szabályozásának kérdéséről és büntető jogunk ilyen irányú szabályairól. - Főleg jogászokból és orvosokból álló gyér hall­gatóság előtt első előadóként dr. Csapiáros Imre ügyvéd fejtegette a téma jogi vonat- kozásait. Történelmi visszapillantás után az előadó rámutatott ar­ra, hogy korunkig inkább er­kölcsi-vallási kérdés . volt a születésszabályozás, s csak az összefüggő büntetőtörvény­könyvek megalkotása óta bün­tetőjogi kérdés. Utalt a kapi­talista társadalom állásfogla­lására, a hírhedt Malthus-fé- 1-e elméletre, azután pedig ismertette a magyar büntető­jog elveit, mely jelenleg is az 1878. évi törvény alapján áll, s a titkos magzatelhajtást bűncselekményként kezeli. So­mogyi statisztikák alapján ki-' dr. Rámpay Ernő szülész-nő­mutatta, hogy a titkos mag­zatelhajtások számának leg­feljebb tíz százaléka derül ki, és az 1956. júniusálban megje­lent nagy port verő s nagy változást hozó úgynevezett AB-rendelet sem csökkentette ezek számát. Ugyanakkor azonban nagymértékben nö­velte az intézményi magzatel­hajtások! mennyiségét, me­lyeknél nem a, betegségek vagy a szociális körülmény dönt legtöbb esetben, hanem az esetek hatvan százalékában csupán kényelmi kérdés. A bíróság elé kerülő titkos mag- adó. zate! hajtások száma viszont annak , ellenére erős mérték­ben megcsappant, hogy vég­eredményben ma sincs keve­sebb belőlük. Az. előadó végül azt a következtetést vonta le, hogy az AB-rendelet jó ugyan, de feltétlenül szüksé­ges némi módosítása. gyógyász, azután beszélt an­nak különböző megoldásairól, a vetélési módszerekről. Gya­korlati példákat hozott fel annak bizonyítására, hogy az abortus következményeiben káros, s így egyáltalán nem ideális megoldása a születés- szabályozásnak még akkor sem, ha intézményekben, a lehető legnagyobb körültekin­téssel és szaktudással végzik. A fogamzásgátlás a leghumá­nusabb (módja minden két­ségen kívül a születésszabályo­zásnak — szögezte le az elő­A születésszabályozás fogal­mát határozta meg bevezetőül Egy üzemi fotókiállítás széljegyzete BIZTATÓ ELSŐ LÉPÉS A téxtiiművek üzemi fotó­köre még 1955-ben alakult meg, amikor , a vállalat meg­teremtette részére a működés retű fényképpel, melyeket há- . lak«, »Csendélet«, »Fény és rom tablón helyeztek el. A tö- ’ csillogás«), s csak akkor me- rekvés az, mely elsősorban be- legszik fel, ha rátalál a töb- csülhető a fotókör tagjaiban. ' bet mondás lehetőségére (»Ké- anyagi lehetőségeit: helyiséget Az a törekvés, hogy kilépve az . szülődés a tavaszra« vagy adott a laboratóriumhoz és amatőrködés, az emlékkép- »Tél«). Péter kiváló szakmai felszerelést a, laboratóriumi • készítés szűk kereteiből, töb- munkához. Három éven át i bet, szebbet mutassanak fel. dolgozgattak a kör tagjai ki- j Első lépésként véve a kiállítás sebb, nagyabb sikerrel, de , megrendezését, az eredmény, csak most, 1958. november ha nem is kielégítő, de biztató. A kaposvári kórház szü­lész-főorvosa, ár. Svvó József szólt. hozzá a két előadáshoz. Kifejtette, hogy a születéssza­bályozás kérdése má világ- probléma, és számtalan szem­pontból világította meg a le­hetőségeket. Véleménye szerint a jelen'eg érvényben! lévő AB-rendeletre szükség volt, azonban számtalan veszélyt rejt magában. Az ankét, mely a minden­napi élet egy igen fontos és nagy körültekintést kívánó kérdését feszegette, solí gon­dolatot ébreszthetett a hallga­tóságban. Ezt fejezte ki dr. Mozsgai Géza, a kaposvári já­rásibíróság elnökének zárszava is. Kár, hogy csak kevesen A volt Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatnál már, megin­dult a motorkerékpárokon is használatos bovdenszál gyár­tása. Az üzemben az új profil kialakítása óta több új mun­kást, elsősorban nőt foglalkoz­tatnak. Képünkön Pataki Jó­zsefeiét mutatjuk be, akinek ügyes kezemozgásán már nem is látszok, hogy alig egy hete állt először a gépéhez. Annak ellenére, hogy még netm dolgo­zott üzemben, ő is, mint többi társa jól tanul, és gyorsan sa­játítja el a fontos tudnivalókat. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 18. pa­ragrafusának (5) bekezdése alapján az országgyűlést 1958. november 26-án, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Az ülést Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke nyitja meg, majd kijelöli az ülés kor­elnökét. A korelnök feladata, hogy kijelölje a két körjegy­zőt. Ezután — az 1958. évi 3. törvény értelmében — az or­szágos választási elnökség el­nöke beszámol' az országgyű­lésnek a választások lefolyá­sáról. Az ügyrend értelmében az első ülésen meg kell választa­ni az országgyűlés tisztikarát — az elnököt, a két aielnököi és a hat jegyzőt — valamint az állandó bizottságok — szám-' szerint 13 bizottság tag. .. Alkotmányunk előírja, hogy az országgyűlés első ÜL a meg kell választani a Nép- köztársaság Elnöki Tanács.,.. 21-én léptek először a nagyobb nyilvánosság elé, nyitották meg az üzem folyosóján kiál­lításukat, melyben számot ad­nak elért eredményeikről. Az üzemi fotókörnek jelen­leg huszonöt tagja van, a ki­állításon nyolcán vesznek részt, mindössze, de meglehetősen sok, hatvanöt különböző mé­A fekete-fehér képek között legtöbbel (talán kicsit sokkál is) Péter János szerepel. Fo- toil jók, érdekesek, magukon viselik az egész magyar fotó­művészet formakeresésének je­gyeit, anélkül azonban, hogy tartalmilag újat nyújtanának. Ezért néha merő formalizmus­sal nyűi a témához (»Vona­tudása megvan Miklós Zoltán- (. ban is. Ketten szinte kiválnak!?. vettek részt rajta. a »mezőnyből«, külön versenyt £ futnak, (űk állítottak ki színes fotókat is, de ebben egyikük i sem mutat fel érdemleges* eredményt.) Kundler Manó-Í Még él, és soha nak jó szeme van a témákhoz, % nem veszhet ki em- de leginkább a laboratórium-,^ lékezetünkből négy- bán plrontja képeit. Egyetlen J ven kommunista már- képe így is emlékezetes ma-9fjr emléke, soha nem KEGYELET A f feledhetjük Horthy fehérterroristáinak '■ siófoki vérengzését, f Ha rájuk gondolunk, >a hősökre: kemény ) tekintetű, agyonsa- i nyargatott, de az »B8ÍBÍM Ez az utolsó darab, nincs több szántanivaló. Majd csak jövő­re húz ekéi Vajda Gyula sántosi gazda két sárgája. rád, (»Juj, de szép«). Szent-; iványi Béla és Pados József\ neve jelzi kívülük a kiállítás; magasabb színvonalát, hiszen; a többiek még küszködnek a; fényképezés formanyelvével, s' bizony sokszor nem jutnak túli az emlékkép-készítés igényte-^utolsó percig le nem lenségén. Mégsem ez nevezlíe-;;, törő emberek áll- tő a kiállítás legnagyobb hiá-y nak előttünk, kikkel nyosságának, hanem, hogy alig f megásatták saját sír- taláini munkaábrázolást. Az f jukat. A tahi ka- üzem életéből vett témákkal, . nyárban vadállati üzemi fotókkal pedig éppen- - módon végezték ki séggiel nem foglalkoztak. qőket csak azért, mert A textllművek dolgozói így ?'szerették a népet, a is szeretettel fogadták a kör .^pártot, mert kommu- kis kiállítását, tetszenek a^roisták voltak... képek, s egymásután gyüle-ii Rájuk, a negyven keznek a megjegyzések, di-'t mártírra emlékezett a csérő szavak az emlékkönyv-; ben. Ott állnak a kiállítás dí­jai is: kristályváza, majolika, herendi porcelán. A látottak alapján biztosra vehető, hogy a biztató első lépés után jö­vőre még színvonalasabb, még. szebb kiállítást nyit a textil­művek üzemi fotóköre. o párt megalakulásá­nak negyvenedik év­fordulóján Siófok ke- ' gye lettel adózó népe. Mennyi hála, mennyi önzetlen jószándék sűrűsödik cseleke­detükben. A sír, melybe a felszabadu­lás után helyezték (Fehér) ft örök nyugalomra mártírjainkat, meg­rokkant, s a futuris­ta emlékmű, mely művésze szerint a. különböző áramlatok harcát akarta kifejez­ni, nem méltó a hő­sök emlékéhez. Az áldozatok iránti tisztelet, nagyrabe­csülés gyönyörű meg­nyilvánulása volt, hogy a járási párt- bizottság s a községi tanács vb. kezdemé­nyezésére szinte az egész falu összefo­gott. Kisiparosok, tár­sadalmi munkások, vállalatok és intéz­mények csaknem harmincezer forint értékű anyaggal és munkával újjávará­zsolták az emlékezte­tő s örök figyelmez­tetőként álló sírhe­lyet. Műkőből készült gyönyörű': sírlap áll ott márványtáblán hirdetve a hősök ne­vét; a sírt szegély ve­szi hörül, s virág- özönmel borították a kertészeti vállalat dolgozói. Itt zajlott le no­vember húszadikán az emlékezetes ün­nepség, itt állt a sí­rok körül ezer pper- mek, s a munkaidő ellenére is több mint ötszáz felnőtt. A ki­végzettek többsége Veszprém megyei volt, eljöttek hát a Veszprém megyei pártbizottság képvi­selői, s az idős, har­cokban edzett veszp­rémi, Siófok környé­ki veteránok, hogy kegyelettel adózza­nak mártírjainknak. Könny szökött a szemekbe a Latinka- ballada hallatán, s az ünnepi szónok a párt alakulására, a fehér- terror vérengzéseire emlékeztetett. »Le­gyen örök mementó ez a sír, emlékeztes­sen, hogy keményeb­ben fogjuk a fegy­vert, a szerszám nye­lét: sose lőhessen többé ellenforrada­lom hazánkban...« Levelet olvastak fel, Halász Lajos kivégzett kommunis­ta özvegyének leve­lét. S lánya, aki apja kivégzésének percei­ben látta meg a napvilágot, most ott állt könnyezve a sír mellett. Nem láthat­ta apja ara : ait, sohasem mo,. itta, hogy édesapám... Veterán harcos em­lékezett, s az avatás után úttörők, a sió­foki úttörőcsapat tag­jai vették át a sírt, hogy őrzik emlékét, gondozzák féltve, vi­gyázva, példaként te­kintve kivégzett kommunistáinkra.. Aztán koszorúk özöne borította el a sírt, virágerdő, s tisztelettől sugárzó hálás tekintet, mely szinte örök fogada­lomként hatott: Meghaltatok a jö­vőért, a mi szebb életünkért; lövetjük hát az utat, melyen haladtatok. Emléke­tek örökké él szí­vünkben, s lelkesít... (Jávori)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents