Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-22 / 276. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1958. november 22 Hallgatók az esti egyetemen-»NO, VISZONTLÁTÁSRA, sietek, mert elkésefc az egye­temről«. Sokan meglepődnek, amikor barátjuk, ismerősük ezekkel a szavakkal búcsúzik el az utcán. Ugyan, miféle egyetem lehet Kaposvárott ? Kevesen tudják, hogy a tanító­képző egyik emeleti tantermé­ben, hétfőn, s ha szeminárium van, kedden este ás a marxiz- mus—leninizmus esti egyete­mének hallgatói töltik meg a padokat, amelyekben délelőtt lehet, épp gyermekeik druk­kolták végig a matematika órát. Hogy kük asz esti egyetem hallgatói? A pártbizottságok, tanácsok, tömegszervezetek munkatársai, vállalatok veze­tői, fegyveres alakulatok tiszt­jei. Ha az ember valamelyik előadáson hátulról végignéz a termen, bizony jó néhány ko­pasz fejet fedez fel. Na, de a tanulás nem szégyen akkor sem, ha az embernek már is­kolás gyermekei vannak. Az egyetem hároméves, aki elvégzi, bizonyítványt kap ró­la. S amit legelőször kellett volna említeni, megyénkben itt folyik a legmagasabb fokú po­litikai oktatás. Idén filozófiát, jövőre politikai gazdaságtant, az utolsó évben a nemzetközi munkásmozgalom történetét tanulják a hallgatók. Bízvást mondható, nagy fába vágta a fejszéjét, aki nekikezdett az egyetemnek, hisz az anyag nem könnyű, becsületes és komoly felkészülést követel és sok- sok megerőltetést. Éjszakáit, szombatját és vasárnapjának egy részét kell feláldoznia an­nak, aki ide jelentkezett. Csak­is így tudják a kötelező irodal­mat kijegyzetelni, az előadást tanulmányozni. A SZEMINÁRIUM szüne­teben a B-csoport hallgatói­val beszélgettünk problémáik­ról, a felkészülés nehézségei­ről. Elsőnek In ke Sándort, a Kaposvári Textilművek mun­kaügyi osztályának vezetőjét kérdeztük meg eddigi tapasz­talatairól. — Valljuk meg őszintén, nem könnyű a filozófia. Mellóbe- szétni, halandzsázni nem lehet. Naponta két órát tanulok. Néz­ze, ilyen vázlatokat készítek magamnak — gépelt papírokat mutat — Vasárnap a kötelező irodalmat jegyzetelem ki. A mostani témakörből csak egy javasolt irodalmat nem tudtam kijegyzetelni. Nagyon jó, hogy megkapjuk az előadást sok­szorosítva. Hiába, az ember nem tud mindent lejegyezni. Az üzemiben marxizmus—leni­nizmus szemináriumot veze­tek, s érzem, milyen jó alapo­kat ad ehhez a filozófia tanulá­sa. Sokszor vitatkozom peda­gógusokkal, mérnökökkel és orvosokkal, s ezekben a viták­ban ás segít a filozófia. Sőregi Jánosné a MÉ­SZÖV szövetkezetpolitikai osz­tályán dolgozik, ő így nyilatko­zik: —• Nem a legkönnyebb fel­készülnöm, mivel öttagú csalá­dom van, s az a bizonyos má­sodik műszak eléggé lefoglal. Beosztásom is olyan, hogy so­kat járok vidékre. Sajnos, emiatt nehezen tudok az egye­temre eljárni. Hiányoztam is már egyszer, pedig nem szeret­nék elmaradni az anyagban, mert nehéz pótolni. Máikor van időm a felkészülésre? Csak szombaton és vasárnap. Beke István, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője is panaszkodik: — KEVÉS AZ IDŐ, EZ A Fő HIBA. A sok munka meg­nehezíti a felkészülést. Késő es­tig vidéken vagyok, s amikor fáradtan hazaérkezem, sokszor már arra sincs időm, hogy az újságot elolvassam. A filozófiát pedig alaposan kell tanulmá­nyozni, ehhez viszont idő szük­séges. Én is azt mondhatom, csak éjszaka és vasárnap tudok tanulni. Biczó Péter, a MÉK osz­tályvezetője ja tananyag nehéz­ségeit említi: — Mivel újak a fogaknak és a kifejezésék, kezdetben nehe­zen értettük meg a filozófiát. S itt vannak a klasszikusok. Nem elég csak elolvasni őket, jól meg is kell rágni, amit mondanak. Én például csak úgy tudok felkészülni, hogy korábban járok be munkahe­lyemre, s ott tanulok, mert odahaza a gyerekek miatt nincs módomban a tananyag­gal foglalkozni. Az egyetemen kívül nagyon sok más elfoglalt­ságom is van. Munkásőr va­gyok, bárttiilkár és még sok más is. Úgy tervezem, kiveszek egy hét szabadságot, s csak filozófiával foglalkozom, min­dent pótolok. Nagy Károly, a járási tanács művelődésügyi osztá­A Szovjetunióban földrész­közi olajvezetéket építenek, amely Tujmaza várostól (Bas­kír OSZSZK, a Szovjetunió európai része) Szovjet-Távol- Keletre vezet majd. Hossza 7000 kilométer lesz, vagyis csak 3000 kilométerrel keve­sebb, mint a Moszkva—Vla­gyivosztok vasútvonalé. Omszkig már lefektették az olajvezetéket. Hamarosan be­fejeződik az Omszk—Novoszi­lyának vezetője bevallotta: annyi ideje sem volt, hogy a kötelező irodalmat rendesen átvegye. Móhr Győzőné, a Kefeamyagikikészítő Vállalat igazgatója azt panaszolta el, nem tudja megszerezni a köte­lező irodalmat, a társadalmi munka ás nagyban hátráltatja Suri Károlynak, az es­ti egyetem vezetőjének is az az észrevétele, hogy a felkészülés­sel még bajok vannak. Bár a viták egy-egy pillanatában ér­ződik, hogy a hallgatók tanul-- mányozták az előadást és az irodalmat, de még nem ez jel­lemző a szeminárium egészére. S ami a fő hiba, nem megy a bizonyítás és az érvelés. Pedig nem elég csak megtanulni egyes tételeket: a filozófiában a legfontosabb az önálló gon­dolkodás. — Valóban nagy teher a hallgatóknak eljárni az előadá­sokra, a szemináriumokra, s felkészülni otthon. Családos majd minden hallgatónk, bő­ven van társadalmi munkájuk is. Megértjük, hogy ez bizo­nyos fokig megnehezíti a fel­készülést. De hallgatóinknak azokra az elvtársakra kell gon­dolniuk, akik a Horthy-rend- szerben sokkalta nehezebb kö­rülmények között képezték magukat, tanulták a marxiz­must—lendnizmust, hogy ter­jeszthessék a párt igazságát — mondta Suri elvtárs. IGAZ, NEHÉZ FELKÉ­SZÜLNI a szemináriumokra, de mégsem ez az általános az esti egyetemen, hiszen több -mint száz hallgató jár el be­csületesen minden héten, és szívja magába a filozófia alap­elemeit. Figyelembe kell ven- r® azt is, hogy ilyen esti egye­tem még nem volt a megyé­ben. Ez az első, s az áttörés mindig nehéz. Bízunk abban, hogy a félévi vizsgákon bebi­zonyosodik: minden hallgató jó felkészültséggel áll a vizs­gáztató bizottság elé. Lajos Géza birszik vonal szerelése is, s megkezdődik a csövek lefek­tetése Novoszibdrszktöl Krasz- nojarszkig. A vezeték hegyek alatt, völgyeit felett és folyók mélyén húzódik végig. A munkálatokat a legkorsze­rűbb technikai eljárások fel- használásával a zord téli idő­járás közepette is folytatják. Bevezették pl. a korróziót gát­ló csőszigetelés módszerét is. Év vége előtt Nem lesz »hajrá-« — Előkészí­tik a jövő évi termelést a Finommechanikai Válla­latnál Semmi szükség az éwégi napokban sok zűrzavart, bo­nyodalmat, nemegyszer feles­leges túlórát előidéző »hajrá­ra« — tartják a Finommecha­nikai Vállalatnál. És nem­csak hogy nem óhajtják, ha­nem mindent meg is .tesznek azért, hogy az előrelátó ter­vezés és szervezés eredménye­ként valóban zökkenőmente­sen zárják az idei gazdasági évet. December 15-re a szerző­désben vállalt összes évi szál­lítást teljesítik. A vállalatfej­lesztési alapból készült új színben megkezdték az udva­ron levő gyártmányok bera­kását — miközben már évvégi leltározást végeznek. Felül­vizsgálták a kiselejtezhető gé­peket és csakis a használhatat­lan három tehergépkocsit, egy esztergapadot' és egy hegesz­tőt távolítanak el a géppark­ból. Nem hanyagolják el a jövő évi termelés előkészítését sem. Püspök Tibor műszaki vezető szerint a jövő év négy negyedére máris szerződést kötöttek háromezer darab esőcsatorna, 1500 lefolyó, füst- cső és feketelemez készítésére. A múlt héten tárgyaltak a Spartnagykereskedelmi Vál­lalattal a játékgyártásról. Ugyan még nem született meg a szerződés, de annyi már bi­zonyos, hogy az elavulttá vált tricikli gyártása jövőre elma­rad, helyette újszerűbb játé­kot készítenek. Nagy az ér­deklődés most a játék-keres­kedelemiben a teherautó és a személykocsi iránt. Megkezd­ték a szolgáltató részlegek szerződéskötését is, különös fi­gyelemmel a hűtőgépek javí­tására, a Balaton-partra. A területet két részre osztják. A kapacitás figyelembevételével az egyik rész majd a kapos­vári, a másik a siófoki Fi­nommechanikai Vállalathoz tartozik. A mostani előkészítő mun­kák nyomán az év vége előtt összeülő üzemi tanácsülésen már minden bizonnyal kiala­kul a jövő évi és elsősorban a januári termelés teljes képe. — 4110 és 3165 forintot fi­zetett ki az Állami Biztosító Istvánéi Sándor és Bodó Jó­zsef szentgáloskéri gazdáknak egy-egy elhullott Wukért. — Nagyszabású Katalin-bál lesz ma este az Ifjúsági Ház­ban. A bál nyitókeringővei kezdődik. Megjelenés lehető­leg sötét ruhában. Olajvezeték Európa és Ázsia között A gyermek A bíróság egymásután szólíttatja be a vádlottakat és sér­tetteket. A vádlottak: apák, alkik különélve családjuktól sú­lyos nélkülözésnek teszik ki gyermekeiket, mert nem fizetik a törvényes gyermektartási díjat. A sértettek: anyák, akik gyermekeik védelmében a bíróságtól várnak segítséget. Né­hány perc is elegendő itt, hogy meglássuk: milyen mélyre süllyedhet egyik-másik ember, hogy még saját véréből szár­mazó gyermekének sorsával sem törődik. 9 óra 40 perc. Kinyílik az ** egyik tárgyalóterem aj­taja: Pintér Sándor és P. M. jöjjön be! — A szólításra vé­kony, fiatal nő megy be a te­rembe. Bgy-két perc, és fel­hangzik a bírónak, Gelencsér Ilonának a hangja: »Megálla­pítom, hogy a vádlott Pintér Sándor a tárgyaláson nem je­lent meg. Ezért a tárgyalást elnapolom. A következő tár­gyalás időpontját hivatalból tűzzük ki, melyre a vádlottat elővezettetjük...« Az anya csalódottan távozik. Azt remélte, hogy a tárgyalás végre mégiscsak meghozza iga­zát, de hát az apa nem tartot­ta érdemesnek, hogy megjelen­jék. Nem ez az első, hogy Pin­tér Sándor nem jelent meg. 1954-ben háromszor is kitűzték a tárgyalást gyermektartási ügyben, de egyiken sem jelent meg. Végre az 1954. július 7-re kitűzött . tárgyalásra elővezet­ték. Azt vallotta, »nem ér­zem .magam bűnösnek«. De mivel a bíróság mást állapí­tott meg, három hónapi fel­függesztett börtönbüntetésre ítélte, egyúttal kötelezte a fel- wierült költségek és a már elő­zőleg megállapított havi 200 forint gyermektartási díj meg­fizetésére. Pintér Sándor azon­ban, hogy ne kelljen fizetnie, inkább otthagyta munkahe­lyét, csavarog, nem vállal ál­landó munkát, új lakásait nem jelenti be. Sőt, 1956-ban még disszidált is, csak szabaduljon a gyermektartás »súlyos« ter­hétől. Hazajövetele után egy­két esetben küldött némi pénzt, de 1958. januárjától egyetlen fillért nem juttatott gyermekének. ‘O óra. Uj nevet említenek, de a vádlott, Domián Mihály nágoesi lakos »elfeled­kezett;« a tárgyalás időpontjá­ról. Csak a sértett, Domián Mihályné, a Kaposvári Textil­művek dolgozója jelent meg. A bíróság nem tehet egyebet, mint elnapolja a tárgyalást. Domiánné tehát eredmény­telenül távozott. Félórás késés­sel beállított a tárgyalóterem­be Domián Mihály. Látszik rajta, hogy mielőtt a bíróság­ra jött volna, betért valahová egy kis »bátorított szedni ma­gába. Magyaráz, papírokat mutogat, azt mondja, hogy azért nem .fizet tartásdíjat, mert különélő felesége min­den közös szerzeményt magá­val vitt. Domiánnak 1954 óta nincs állandó munkája, s bár az alkalmi munkák so­rán havi 2000 forintot is megkeresett, mégsem jutott belőle gyermekének, nem fi­zette a bíróság által megálla­pított 200 forint tartásdíjat. óra 30. Hiába szólíttat- ja a bíróság a harma­dik vádlottat, Körmendi Zol­tánt, ismét csak a sértett van itt. Ezt a tárgyalást is elna­polják azzal, hogy majd a következőre elővezettetik a vádlottat. A Körmendi-családban két gyermek — egy hároméves és egy négyéves — nélkülözik az apa könnyelműsége miatt. Körmendiné 800 forintot ke­res hcwonta, ebből tartja el még beteg édesanyját is. Bi­Háirom felelőtlen apa, s miattuk három, nehéz körülmé­nyek között élő család. A könnyelmű apák miatt a gyerme­kek szenvednek, ők a vesztesek. Mit lehet itt tenni — vető­dik fel a kérdés. Hogyan lehetne józanabb életre, emberség­re bírni ezeket az apáikat? Azt kell tenni a gyermekek érdekében, hogy az ilyen apákkal szemben alkalmazzák a törvényeket. A Népköztár­saság Elnöki Tanácsának 1958. évi 21. számú törvényerejű rendelete kimondja: Az apa hat hónaptól 3 évig terjedhető büntetéssel sújtható akkor, ha a tartásira jogosítottakat sú­lyos nélkülözésnek teszi ki, ha iszik, züllik, visszaesik, koráb­ban börtönbüntetéssel illették... Súlyos és nagyon elszomorító, amikor apákat gyermekeik érdekében kell börtönbe zárni, de ha azt akarjuk, hogy a zony, a 800 forintból nem sok­ra telik a négytagú család­nak. Körmendi Zoltáp, pedig »menekül«. Különböző mun­kahelyeken dolgozik; Kapos­várott, Pencen, majd Vácott lakik, csak ne kelljen fizet­nie. S félrevezeti a nyomozóha­tóságokat. Az őt kihallgató rendőri szerveknek így val­lott: »Azért nem fizettem a volt feleségem által kért havi 400 forint tartásdíjat, mert er­ről hivatalos bírósági értesí­tést nem kaptam. Máskülön­ben fizettem volna. Hogyan élnek gyermekeim, azt nem tudom. De vettem nekik 200— 200 forint értékű ruhát, küld­tem ezer forint értékű aján­dékot, s egy összegben 1958 augusztusában 1200 forintot.-« Nem valószínű, hogy igazat mondott a nyomozóknak, hisz vallomásában büntetlen elő­életűnek is állította magát, holott a bíróság 1957-ben hat­hónapi börtönbüntetéssel súj­totta. A vaskombinót átszervezés alatt van. A Budapesti Transzvdl Vállalat egyre több gépet küld az új profil kialakításához. Képünkön: Bajzik István bejáratja a legújabb típusú, impo­záns külsejű MVE esztergapadot. gyermekek ne szenvedjenek, ne nélkülözzenek, kell ezt tenni. akkor meg Szalai László író-olvasó találkozók A Hazafias Népfront és a Megyei Könyvtár meghívására megyénkbe látogat Szend- rei József, a tehetséges fia­tal regényíró, a »Lesz még gyü­mölcs a fán« című népszerű regény szerzője. November 29-én Nágocsan, 30-án Ráksi- ban, december 1-én Somogy- szilben, 2-án Komlósdon tart ismertetést regényéről. Az ífó az említett községeken kívül meglátogatja néhány termelő- szövetkezetünket és állami gazdaságunkat, hogy készülő új, paraszti tárgyú regényének élményanyagát bővítse. A négy községiben az előadások szán- helyén a Kossuth Könyvkiadó könyvvásárt is rendez, mely­nek keretében az író dedikál­ja könyveit. Aranylakodalom Zics községben Bensőséges, meleg ünneplés­ben részesítették Pfleger István és felesége zicsi la­kosokat e hó 17-én, házasság- kötésük 50. évfordulóján. A ritka jubileumi eseményen családjuk, rokonaik, barátaik köszöntötték a tisztességben megőszült idős házaspárt, akik nemcsak a harmonikus, szép családi életben mutattak pél­dát, hanem követésre méltó az a fáradhatatlan tevékeny­ségük is, melyet önzetlenül folytatnak már hat évtizede a községben és annak intézmé­nyeiben. A félévszázados zicsi olvasókör tagsága is üdvözölte még jó egészségnek örvendő alapító tagját az aranylako- dálmi ünnepségen. ÜJ GÉPEK JÖTTEK Még az udvaron értük fényképezőgépünkkel, de néhány nap múlva rendeltetési helyére keiül a Faipari Vállalat Egerből hozott új, nagy teljesítményű szárítógépe. Ezzel régi óhaja teljesül az üzemnek. E berendezés biztosítja majd a folya­matos szárítást. Így sokkal könnyebb! Ez a tetszetős külsejű szalagcsiszoló gép sok fáradságtól menti meg a faipari dolgozókat. Csak hoz­zá kell értetni a deszkát, és pillanatokon belül tökéletesen si­mává válik. Jobb lesz a bútorlapok minősége, és mintegy másfélszeresére növekszik a termelés az eddigivel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents