Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-21 / 275. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1958. november 21. A nyugati államok is érdeklődnek... j ^(pj /régi kaieOíl bp±tq/iqj{ÜJlül A Kábel- és Sodronykötélgyár kaposvári telepének perspektívája A Somogyi Néplap már foglalkozott a Kábel- és Sodronykötélgyár kilátásaival. A telephely nevéből sokan arra gondolhatnak, hogy itt kábelt gyártanak, pedig nem, hanem az országban és a környező népi demokráciákban egyedülálló «terméket: fémtömlőt és hajlékony tengelyt készít a kaposvári üzem. Ugyancsak itt készülnek az említett gyártmányok különböző fajtáinak szerelvényei, és itt történik szerelésük is. A fémtömlő-, a hajlékonytengely- és a bovdengyártás fejlesztését a belföldi igények megnövekedésén kívül az is indokolja, hogy valamennyi keresett exportcikk. Devizaénté- ke: 3-tól 7 forintig hoz egy egy dollárt. A szomszédos népi demokráciákon és Kínán kívül tőkés államok is érdeklődnek iránta. így például az utóbbi időben Törökország, Hollandia és India tárgyalt fémtömlő szállításokról. Mindez azt bizonyítja, hogy a tömlőgyártás olyan profil, amely népgazdasági szempontból rendkívül hasznos. De fontos, közvetett exportcikk is, hiszen például az exportvonatokhoz gyakran felhasználják. A régi profil meghagyásával a Kaposvári Kábel- és Sodronykötélgyár október elsejével kezdte meg munkáját. Azóta elvégeztük az egész udvar szépítését, hogy a gyár területe mindenkor rendről, tisztáságról tanúskodjék. Ezután fokozatosan elindítottuk a termelést. Október 10- után megkezdtük a tömlő- és hajlékony tengelyt gyártó gépek tervszerű áttelepítését is, ezt a munkát november 25-éveI be is fejezzük. Az áttelepítéssel egyidejűleg fokozatosan megkezdtük a termelést az említett -gépeken. Ma -már ott tartunk, hogy több ezer méter tömlőt, hajlékony tengelyt és bovde-n- spirált gyártottunk, és megindult a tömlőfajták szerelése is. Úgy tervezzük, hogy december végéig teljesítjük azt a termelési tervet, amelyet korábban Budapesten a -kapacitás figyelembevétel-évei meghatároztak. Hogy mindezt megvalósíthassuk, tapasztalatcserére Budapestre küldtünk mérnököket, munkásokat, hogy már az áttelepítéssel egyidejűleg maximális segítséget nyújthassanak a termelés megindításában. Megfelelő lépéseket tettünk A kétéves jó munkáért (.Tudósítónk tőt1} Néhány nappal ezelőtt bensőséges ünnepség keretében kapta meg a vándorzászlót — kétéves működése óta immár másodszor — a Nagykanizsai Sörgyár bálatonboglúri ki- rendeltsége. — Jövőre is szeretnénk elsők lenni —- mondja Kocsis Ferenc, a kirendeltség vezetője. — Tudja — teszi hozzá mosolyogva —, az embernek evés közben jön meg az étvágya. — Hogyan készülnek a vándorzászló harmadszori elnyerésére? — Amint látja, bővítjük kirendeltségünket. Eddig is korszerű gépékkel dolgoztunk, de mégsem tudtuk -Melegíteni a nyári csúcsforgalom hatalmas igényeit Naponta legfeljebb csak 6—8 ezer üveg sört tudtunk palackozni A Német Demokratikus Köztársaságból érkezett új gépünkkel pedig könnyűszerrel elérjük a napi 14—15 ezer üveget is. — Honnan veszik ezt a rengeteg sört a nyáron? — Központunk két új Ikarusz tankgépkocsit bocsát rendelkezésünkre, amelyek egyenként 60 hektoliter sört tudnak újonnan épülő pincénk hatalmas alumínium kádjaiba szállítani. Uj felszereléseink és három új helyiségünk megépítése mintegy -félmillió forintba kerül, de ez a nagy beruházás kifizetődik. Az üdülő dolgozóknak legnagyobb melegben sem kell majd panaszkodniuk a Balaton déli partján a sörhiányról — mondotta Kocsis elvtárs. Nehezére esik a beszéd Gottwald Lajos elvtársnak, hisz az előbbi lázmérés arra figyelmeztet, jó ideig pihennie kell, hogy meggyógyuljon. Hiába kerestük. a Magyar Tanácsköztársaság közélelmezési, politikai népbiztosát böhönyei otthonában, itt fekszik a kaposvári kórházban. Az idő, a sok üldöztetés és nyomor meg- szervezetét, azonban a Kábel- és Sodronykötélgyár kaposvári telepén történő tömlőgyártás továbbfejlesztésére. A napokban megkezdődik a telepen az üzem -bővítését célzó építkezés, ami majd lehetővé teszi, hogy az eredetileg tervezett fejlesztési nívót biztosíthassuk. A régi üzem elhanyagoltságát felszámoltuk. A gyárat szeretnénk egészen újjávarázsolni, szervezetté tenni, _ olyan munkakörülményeket te-1 viselte remteni, amelyek minden gaz-1 szeme dasági és szociális feltételt biz- • ugyanúgy csillog, tosítanak. Az építkezéssel J rnint negyven év- együtt szorgalmazták az emlí-; ve\ ezelőtt. Arról betett cikkek gyártási volumen- *sze^’ hogyan alakult jenek és minőségének emelé-t™eQ a Kommunisták sét is. Gépek beszerzését siir-1 Magyarországi Párt- gettük, hogy később lehetővé j iávak helyi, szerveze- váljók a munkáslétszám nőve- ♦te Böhönyén. lése. Valószínű, hogy jövőre a| — Tizennyolc no- vaskábel-dobokat is itt gyárt-? vember végén egy juk. További tervünk, hogy a ♦ pesti m,unkás érke- népgazdasági szempontból | zett a községbe. En- ugyancsak fontos ÁP és papír- ♦ gém keresett név sze- csőgyártást is Kaposvárra te-| rint. Éppen Seges- lepítsük át. Persze, ehhez me-| den voltam élelmigint terület és beruházás szűk-1 szerbeszerzés ügyé- séges. Bízunk azonban a me-1 ben. Ez az elvtárs az gyei pártbizottság segítségében, ♦ akkori felső öster- amelyet eddigi munkánk so-1 reicher-féle kocsmárán is mindiig megkaptunk. | ba gyűlést hívott Úgy gondoljuk, hogy támoga-1 egybe. Szép számlásával eredményes tárgyaié- J mal összejöttek az sokat kezdhetünk az illetékesekkel ebben az ügyben. Az említettek nagyon körültekintő, szorgalmas munkát kívánnak a -telep valamennyi dolgozójától, akik eddig is egységesen segítettek abban, hogy megrázkódtatás nélkül teljesítsük termelési tervünket, hogy az átszervezés miatt egyetlen dolgozó se veszítse el munkahelyét. Törekvésünk bizonyítéka, hogy november 7. és a választások tiszteletére vállalták az átszervezés megoldását, a termelési terviek teljesítését, valamint azt, hogy az átköltöztetett gépeket november 30-ig festett, üzemképes állapotba hozzák. Jó érzés ilyen emberekkel dolgozni! Mi, a Kábel- és Sodronykötélgyár részéről mindent megteszünk, hogy ez az üzem egy-két éven belül hirdethesse az említett fontos exportcikkek gyártásának sikerét. Lakk János, a Kábel- és Sód ronykötélgyár kaposvári telepének vezetője. emberek, s csodálkozással teli kétkedéssel hallgatták a szónokló idegent, aki arról beszélt, hogy a föld azé, aki megműveli, tehát el kell venni a grófoktól, s arra buzdította az embereket, hogy alakítsák meg a kommunista pártot, mert csak az harcol igazán következetesen érdekeikért. Mire befejezte szónoklatát, már meg is érkeztél* a csendőrök. Megragadták a szónokot. Hiába méltatlankodott, mutatta fel párttagsági könyvét, legfeljebb megbámulták, hisz olyat még nem láttak, de figyelembe se vették. A kormány se igen rokonszenvezett a párttal, nem várhatott más bánásmódot a csendőröktől sem. Nem akarom nyújtani, de a végén én szabadítottam ki csellel, s felültettem az egyik 'tehervonat- ra. Gottwald elvtárs megigazítja párnáját, majd egyre tüzesebben folytatja, beleld évül a beszédbe, a lelkesedé.^ pírja önti el arcát: — Januárban lent jártam Böhönyén — akkoriban már jobbára Pesten és más vidéken tartózkodtam — Páncél elvtárssal, és hozzálcezdtünk a párt szervezéséhez, mondhatnám, előkészítettük a talajt. Nagy előadást tartottunk a pártról és célkitűzéseiről. Ekkor nem, de 1919 februárjában megalakult a pártszervezet. Gottwald elv társ az éjjeliszekrény fiókjából iratot szed elő: A Kaposvári Magyar Királyi Törvényszék 13. X./15. számú vádiratát teszi elébem, s mutatja, hol olvassuk: »Gottwald Lajos műszaki rajzoló a Károlyi-féle forradalom után közélelmezési politikai megbízott lett azzal, hogy a dunántúli földbirtokosok terményeit összegyűjtse, és a fővárosba szállítsa. 1919. évi február elején Böhönyére ment a párt szervezése végett, s ott számtalan gyűlést tartott. Izgatott a polgári osztályok s a magántulajdon, a jogintézmények ellen.« — Igen — szólal meg bágyadtan a megerőltető gondolkodástól Gottwald elvtárs —, február elején léptem be a pártba Budapesten, és azonnal leutaztam Böhönyére. Hamburger Jenő elv- társ azzal bízott meg, hogy amerre csak járok, alakítsam meg a pártot.. t A helyzet alkalmas volt rá, az emberek tömegesen jelentkeztek hívó szavunkra. Főleg a cselédek, de a földművesek és iparosok is szép számmal kérték magukat a pártba. Végül százötvenre szaporodott taglétszámunk. A párt titkára Havli- csek József, elnöke Papp Vendéi elvtárs lett. Eleinte nehezen ment a munka, hisz sok fejben kellett világosságot gyújtani. Azonban szívósan, kitartóan neveltük az embereket. így törne gbef oly ásunk egyre erősödött. Amikor megalakult a Tanács- köztársaság’, vörös zászlókkal vonult fel a község népe, még Nagybajomból is tömegesen jöttek Böhönyére. Ennek a hatalmas politikai demonstrációnak fő mozgatóereje a párttagság volt... Az orvos lép be a kórterembe. A betegnek pihenésre van szüksége, szedelőzkö- dünk hát. Búcsúzóul mielőbbi gyógyulást kívánunk a párt idős harcosának. Lajos Géza TA JÉKOZTATÓ MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVEKRŐL Ebben az évben is jó pár mezőgazdasági könyvet jelentetett meg, vagy még ezután ad közre a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. Van választék. A 'kiadványok nagy segítséget nyújtanak a parasztember mindennapi munkájához. De agronómusok, nagyüzemi gazdaságok vezetői, állatorvosók is találhatnak bennük újat. Napjainkban szinte elképzelhetetlen kellő ismeretek nélkül akár az állattenyésztésben, akár a növénytermelésben jó eredményt elérni. Pedig a cél: Az Htom tépések koppannak. Nyomukban lánccsörgés, vasak csikorgása hallatszik. Néhány megvasalt, egymáshoz láncolt ember halad az úttest közepén. Kommunisták. Mellettük felfűzött szuronyú, lövésbe kész puskájú, kakastol- las csendőrök. Kaposvárról Pécsre, tárgyalásra kísérik az elfogottakat. Az áUomáson lefoglalt vasúti kocsi várja Síkét. Szigorúan őrködnek a fegyveresek, nehogy az őrizettek akár egyetlen szót is válthassanak valakivel. A közelükben haladó, kíváncsiskodó embereket durva hangon kergetik odább. Amint a megláncolt emberek felfelé haladnak a vasúti kocsi lépcsőjén, egyikük megáll egy pillanatra, hátrafordul. Szemével ismerősöket, barátokat keres. A tömegből összekulcsolt kezek emelkednek! fel, intenek feléje. Üzenetet tolmácsolnak ezek a kezek. Barátok, elvtársak üzenetét: »-Ne féljetek.m Veletek vagyunk, leszünk és maradunk mindenkor.« Néhány nap múlva tartják a tárgyalást. A teremben választékos ruhájú urak, hölgyek, magasrangú rendőr- és katonatisztek, újságírók. Munkást egyetlen egyet sem engedtek be. Elővezetik a letartóztatott kommunistákat. Bár a tárgyalóterem és környéke zsúfolva a fegyveresekkel, mégis újra megláncolják valamennyit. Es megkezdődik a tárgyalás. »Vádolom ezeket a felforga- tókat...« — Hangosan, fenyegetőn szállnak az ügyész szavai az előtte álló mozdulatlan arcú emberek felé. Szavaival szeretné összemorzsolni, ösz- szeroppantani őket, hogy sírva ismerjék él »bűnüket«, s kérjenek bocsánatot. „A Magyar Széni- Korona nevében!" Sok hasonló tárgyalás folyt ezekben a napokban — 1933 áprilisában az országban. — Hajszát indítottak akkor a kommunisták ellen, azok ellen az emberek ellen, akik fel merték emelni szavukat, s tenni mertek az elnyomatás ellen. És hangzik tovább a »vád«. »Vádolom a Magyar Szent Korona nevében az államrend és a társadalom erőszakos felforgatására irányuló tevékenységéért Varga Ferencet, Vígh Pált és társait... Vádolom öltést kommunista• szervezkedésért, izgatásért, sztrájkra való uszításérti, a kormányzó úr nevének megsértéséért... Valamennyinkre példás, elrettentőén szigorú büntetés kiszabását kérem a tekintetes Királyi Törvényszéktől...« De hiába csattant helyeslő- leg össze a tárgyalóteremben levő hölgyek és urak tenyere, hiába bólogattak elégedetten a bírák, a várt eredmény elmaradt: a kommunisták nem törtek össze, sőt... A némaságra kárhoztatott emberek tekintete vádol. Vádol, és eredményesebben, mint a pöffeszkedő ügyész, mert mögöttük kenyérre éhes milliók állnak. Azok, akiknek érdekében felemelték szavukat, s akik, ha nem engedték is, mégis itt állnak most társaik mellett... »Szörnyű bűnt« követtek el: kenyeret, munkát, emberibb életet akartak. Es most felelniük kell érte. A bíróság visszavonul. Néhány perc, s felhangzik az ítélet: »A Magyar Szent Korona nevében, Varga Ferenc elsőrendű vádlottat háromévi, Vígh Pál másodrendű vádlottat kétévi börtönbüntetésre ítéljük...« Társaik kisebb- nagyobb börtönbüntetéseket kaptak. Az Uj Somogy című korabeli lap elégedetten számolt be gyérszámú olvasóinak: »A dunántúli kommunista vonal vezetőit börtönbe zárták... A kommunisták tevékenységét felszámolták...« A csendőrök, rendőrök és azok vezetői elégedetten dör- zsölgették kezüket. Pedig tévedtek valamennyien. A harc nemhogy megszűnt, hanem erősödött, folytatódott... Erről beszélgetünk, erre emlékezünk Vígh Pál elvtárssal, akit akkor másodrendű vádlottként kétesztendei börtönbüntetésre ítéltek. Még csak 52 éves, de már nyugdíjba kényszerült, mert egészségét a börtön és a kínzások tönkretették. Barátságos szobában emlékezünk. A falon fényképek. Feleségének, kislányának képei, a fő helyen nagy Lenin-kép, az egyik szekrény tetején pedig Sztálint ábrázoló mellszoboré., — 1923 óta vagyok szervezett munkás. A munkásmozgalomba 1928-ban kapcsolódtam be Budapesten a bőripari munkások között. Az illegális kommunista pártnak 1929-ben lettem tagja. Röpcédulákat terjesztettünk, szenvedtük a Vörös Segélyt, sztrájkokat, tüntetéseket rendeztünk. 1930. március 24-én négy társammal letartóztattak. Szabadulásom utárn^ három évre kitiltottak Budapestről. Hazakerültem Igalba. Munka nem volt, kenyér is alig jutott. 1931 őszén néhány somogyi elvtárssal: Varga Ferenccel, Kovács Gyulával, Kozma Gézával, Eibicht Pállal, Kanyar Ferenccel, Szom- mer Ignáccál és másokkal folytattuk a munkát. Kapcsolatot teremtettünk a pécsi bányászokkal és egyetemistákkal, Somogy, Baranya, Győr és más megyék dolgozóival. Terjesztettük a párt illegális sajtótermékét, és tiltakozó mozgalmat szerveztünk Sallai, Fürst elvtársak kivégzése ellen. 1933. március 21-én hajnalban a csendőrök néhány társammal együtt letartóztattak, s másfél hétig kínoztak, hogy vallomásra bírjanak. Gumibottal ütötték talpunkat, nyomor- gatták vesénket. így kerültem Pécsre a bíróság elé, s kétévi börtönre ítéltek. A büntetést Szekszárdion töltöttem le. Elvtársaim a börtönben sem hagytak el, leveleket írtak, úgy bátorítottak. Képeslapot mutált, amelyen egy magas torony látszik. Hátlapján felirat: »Fordulj Mekka felé, és légy boldog. Idézet a próféta szavaiból«. Az őrök nem értették, csak Vígh Pál tudta, mit jelent mindez: »Gondoljon Moszkvára, ahol egyre erősödik a munkások hatalma, s ez adjon erőt szenvedései elviseléséhez.« Elmúlt a két esztendő. A sötét zárkák, a kínzások nem vették el kedvét sem Vígh Pálnak, sem a többi elvtársnak. A rendőri felügyelet ellenére is 1935-ben kommunista sejteket hoznak létre, őlvasó- és rádióklubokat szerveznek, folytatják a munkát. Uj elvtársakat vonnak be: . Bencze László, Dezső József, Kispeti a több és jobb termés, állatállományunk számbeli növelése, s a mostaninál jobb egyedek nevelése. A mezőgazdaság különböző ágaival foglalkozók mindegyike talál választ problémáira, az évi -kiadványok valamelyik kötetében. S a szakkönyvet lapozva könnyebben eléri célját. Gergely Béla Baromfiólak és tenyésztési eszközök készítése és használata című munkájában részletesen ismerteti a különböző nagyságú ólak hulilaLászló, Kelemen József, Bognár Ilona s mások személyében. Ifjúsági csoportot hoznak] létre, melyben Szirmai Jenő, Majoros Ferenc, Báli József, Holczinger Jenő, Bánó József,J Vamberszki Gyula, Énekes Je- j; nő, Mautner; Ferenc, Spitzt Rezső, Toldi, Rostás és Jakab» elvtársak tevékenykednek. ► 1942-ben a megye és aj szomszédos megyék kommu-r nistáit — összesen 240 személyt — büntető századba sorozzák, és a szovjet frontra viszik, hogy valamennyien ott[ pusztuljanak. Vígh Pál tizen-\ négy társával át szökik a szov-% jet csapatokhoz. A Szovjet-T unióban antifasiszta és pro-« pagandista iskolát végez, majd! 1948-ban hazatér. Operálni' kell, kórházba kerül, külön-l böző munkahelyeken dolgozik,» majd nyugdíjba vonul. Jövőre, 1959-ben lesz har-i mine éve annak, hogy harcosai lett a pártnak Vígh Pál. Ahogy» nem vesztette el hitét az eí-{ lenforradalom alatt, s ahogyan► az elsők között állt a párt új-i jászervezésének élére az el-» lenforradalom bukása után,» úgy most sem tud pihenni.£ Ahogy ereje engedi, részt veszi a megyei pártbizottság és aj Kaposvári Népi Ellenőrzésig Bizottság munkájában, ez utóbbinak elnöke is. Végére értünk az emléke-J zésryzk. A párt egyik katonájá-l nak emlékkönyvében lapoz-J gattunk. Negyven éves pár-J tunk sok ilyen harcossal büsz-l kélkedik, aki életét, jóformán» minden idejét neki, a nép» ügyének szentelte Amikor jubiláló pártunkat J köszöntjük, az ő kezüket ist szeretettel szorítjuk meg, ést kívánunk nekik a sok harcost év után nyugodt pihenést, bé-J kés öregséget, w ► Szalai László' (Sókanyagiból való elkészítésének módját. Kovács Gyula háromkötetes kézikönyvének első részében a Háziállatok anatómiájában a mozgás szerveiről, a csonttan, ' ízület- és szalag tanról ír. A baromfibetegségek elleni védekezés módozataira, a helyes ápolás, etetés szakszerűségére oktat a Hajós—Hódossy- féle, most második kiadásban megjelent Védekezés a barom- íibetegségetk ellen című könyv, melynek elolvasása szövetkezetnek, állami gazdaságnak csakúgy, mint az egyéni gazdának hasznára válik. Erdőmémököknek, erdészeknek tervezési és becslési munkájához nagy könnyítő Fekete Zoltán Fatermeissi és faállo- mányszerkezeti vizsgálatok a hazai bükkösökben című saját mérésed és kísérletei alapján megírt könyve. J. Horváth László írta a Vidám rajzos szarvasmarhatenyésztést. Egyszerű nyelven tárja az olvasó elé azokat a fontos tudnivalókat, amelyeket a szarvasmarha nevelésével, tenyésztésével foglalkozó embereknek -tudniuk kell. Kétszáz rajz szemlélteti a szövegben leírtakat. Tudományos kutatóknak, magukat tov-ábbképezni akaró szakembereknek széleskörű ismereteket nyújt Baintner Károly Gazdasági állatok takarmányozása című kézikönyve. A Gubin—Halifman tollából megjelent A méhek és a termés lapjait örömmel forgatják a méhészek. Nemcsak méhészeknek, hanem mag- és gyümölcstermesztőknek is jó olvasmány e most már második kiadásban megjelenő tanácsadó. Jeszenszky Árpád A gyümölcsfák metszése képeikben című munkájával ad segítséget a gyümölcsösökben foglalatoskodó kertészeknek. A felsorolt könyveikkel korántsem teljes a sor: Prohászka Ferenc Szőlő és bar, Mohá- csy—Porpáczy A körte termesztése és nemesítése, Sáiyi Gyula Állatorvosi általános kártan, Ratner A növények- táplálkozása és a trágyázás, Lammel Károly Lejtős területek művelése, Konkoly—-Erdélyi Nővén yvédőszerei-nk, Hin-f- ner—Csak A burgonya tő- és levélbetegségei, károsodásai, Hlavác A burgonya, Berzsenyi —Janosits László A hibridkukorica — ezek a könyvek is az idei év termékei.