Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-18 / 246. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat. 1958. október 18. A mi brigádunk... mindenre vállalkoznak, ami előbbre viszi társadalmunk agyét: huligánokat közösítenek ki a vendéglőkből, prostituáltaiktól tisztítják meg a fiatalok szórakozóhelyeit. Jogos büszkeséggel akasztják a társalgó falára a honvédség díszoklevelét, amelyben köszönetét mondanak nekik a »'bevonuláskor nyújtott elvtársi segítségért-«. Oldalakon át sorolhatnánk az egyszerű tetteik sokaságát. Nem akarjuk őket hősökké avatni, de tartozunk nekik azzal, hogy elmondjuk róluk az igazságot. Lehet tőlük lelkesedést. kitartó munkát, fiata- ’os szellemet tanulni, amely Barna nadrágos fiúcska Felfigyeltek rájuk. És most már mind a kilencüket Borbo- la-brigád néven emlegetik. Pedig nem tettek ők valami világra szóló nagyot. Igaz, hogy Acél Jenő, a brigád egyik tagja olyan lendülettel emeli magasba a súlyt, hogy neves bajnokhoz is méltó volna tán, de nem több ez számára szó- rákozásnál. Geresdi Jóska se a sportversenyről szaladt a zuhany rózsája alá, hanem csak vége a munkának. Bor to óla Misi órára készül. Várja este a technikum. A brigádvezető azt tartja, úgy álljon a ma munkása a világ rohamos fejlődésének küszöbén, hogy kezében az érettségi bizonyítvány legyen. f°íé±-. _ j. i^ »t*, Ü fouX * melyik órájában állítja őket a kötelesség. Többjük még alig tizennyolc éves, még egyik sem volt katona. De az már biztos, hogy igazi értelmében »lógták meg« a mai eiete.. Jól tanítják egymást, akár közös mozilátogatásra, akár a munkapadhoz mennek. Erőt meghaladó vállalkozás lenne megkeresni ennek az okát. Minden alapjuk és feltételük megvan erre, hogy ilyenek legyenek. Borbola Mihály elmondta, hogy kicsit kedvetlen volt, amikor idejött az üzembe. Egyszer aztán, amikor hazament, megkérdezte az apja, a mai katonatiszt, az egykori cselédgyerek, mi újság az izemben. Ez és ez — mondta Misi. És apja csak annyit vá- 'aszóit: »Fiam, fogd meg a munka végét, ez illik hozzád!“ És a Vaskombinát huszonnyolc tagú KISZ-szervezete Borbola Mihály vezetésével 28-ról 50-re szaporodott. A többi már ismeretes. Ahogy ismert a munkásfiatalok körében a Borbála-brigád neve. (Szegedi) ben tudás. Horváth T i o , ifjúmunkást abban a pillanat ban ismertük meg, amikor a/ üzem köszörűgépén fel szikráztak szemüvege előtt a/, apr tüzcsillagok. És a többiek: Zsoldos Jóska, Gilic-- Antal, Horváth Józsi, es Barabás Laci? Valamennyieket. sajnos, nem mutathatjuk be. Részesei mindannak. amiről üzemben és városszerte Borbola Miska »robbantó brigádját“ emlegetik. Annak részesei, amelyben igazán nagyok: munkában és <#C§Cf<S»C&CSaS|C)Íai<SCÖaí<SCg<X<^C80HSCÍiarCiC Talán öt-hal éves lehetett. Kezében pálca, s mint akinek semmi dolga, unottan ütögette a bottal az összetöpörödött, élettelen, sárga leveleket. Cél nélkül, csak úgy a séta kedvéért andalogha- tott, s talán azért, ha öntudatlanul is, de élvezze ezt a késő őszi, derűs napsütést. Ki tudja? A földet szemlélte nagy buzgalommal, keresve, melyik az a levél, amelybe jöizüt beleütve legmesszebbre repül. Ha valaki elment mellette, érdeklődés nélkül ütötte fel fejét, végignézte az illetőt, s mint aki azt mondja: »m-i dolgom vele?«, szórakozottan folytatta útját. Úgy látszott, nem érdekli semmi más, csak a fák őszi fényei, a rozsdás levelek. De nem, mégse. Tekintete hirtelen megakadt az út szélén álló vadonatúj Moszkvicson. Az ütésre emelt pálca megállt a levegőben, s a gyerek szemében megcsillant az érdeklődés. Az eddigi unottság eltűnt az arcáról, és kíváncsian közeledett a gépkocsihoz. Egyszerre csak meghallotta, hogy szól benne a rádió, megszaporáz- ta lépteit, s elmosolyodott, mintha mondaná: »még rádiót is tettek bele!« Az ablakiba ikapaszkodva belesett a kocsi belsejébe, és kutató- an nézett körül. A nap sziporkázva csillogott a nikke- lezett kilincsen, s 6 hiába próbálta nyitani, az ajtó nem engedett a csöppnyi erőnek. Elkomorodott kissé, aztán a kocsi elé ment, s nagy buzgalommal, mint valami szakértő, elkezdte vizsgál- gatni a lámpákat, sőt leguggolt, és az autó alá nézett. Tetszett neki. Aztán felállt, odább ment- egy-két méter- : rel, s onnan gyönyörködött \ a gépkocsiban. Nézte, csak ; nézte, a mosoly és az érdek- : lődés azonban fokozatosan : elhalti a szeméből. Megfor- ' dúlt, és félhangosan, de csak '• úgy magának ennyit mo- : tyogott: »Jól van, ha, majd : ha nagy leszek, nekem is • lesz ilyen.« Az útra pottyant t vadgesztenyét félre rúgta, i elindult, s abbahagyott szó- ; rakozását folytatva nagyo- < kát csapott botjával a leve- leken. VÖRÖS MARTA j MIÉRT DÖCÖG a földművesszövetkezeti boltok áruellátása? Az állattartó gazdának sok mindennel számolnia kell. Betegséggel, vésszel, balesettel — ami megtizedelheti, kipusztíthatja állatáUomámyát. Bizony, sok gazdát tett tönkre a múltban, és okoz nem egynek még ma is tetemes veszteséget az ilyen váratlan baj. De ma — nem úgy, mint a múltban — a gondolkodó gazdának megtérül a kára. Az Állami Biztosító csekély biztosítási összeg ellenében teljes egészében megtéríti a keletkezett kart. Ne fizessen nekem a biztosító ... A Rákóczi út 3. szám alatt lakik Mikén Pitz József nyolcholdas gazda. Józan, dolgos embernek mondják ismerősei, ezt igazolják tettei is. Amióta államunk bevezette az állatbiztosítást. Pitz József minden esztendőben él az alkalommal , s biztosítja állatait. — Ne fizessen nekem a biztosító soha — mondja —, de, tudják, szeretek nyugodtan aludni. Ne fájjon a fejem az állatok miatt. Tavaly tíz szerződött bikát és harminc szerződött hízót biztosítottam. Két süldő megdöglött, kaptam utánuk kétezer forintot. Az idén 2 lovat, 1 tehenet, 2 üszőt, 2 szerződött sertést biztosítottam. Mit lehessen tudni, mikor ’ön a baj ... Aki saját kárán tanult Nemegyszer felkereste Sc h war ez Ferenc, az Állami Biztosító körzetfelügyelője Szabó Adám mikéi gazdát a József Attila utcában. Beszélt vele és feleségével is az állatbiztosítás jelentőségéről, kérte őket, hogy kössenek biztosítást. A válasz:- »Nincs nekünk érre pénzünk... Különben is a múltban csak ki- csalták az emberekből a pénzt“. Szabó Adómnak elpusztult •gy Mva. A kár kilencezer forint. Vásárolt másikat, az is Gondolkodó emberek megdöglött. Újabb hatezer forint kár. Elpusztult egy vemhes tehene is, mely hétezer forintot ért. Rövid idő alatt 22 ezer farint kár érte, melyet, senki nem térített meg Amikor aztán úja'bb lovat vett. már ő szólt a biztosító körzet- felügyelőjének, hogy írják meg a szerződést. Nemcsak lovait, hanem tehenét és bárányait is biztosította. — A magam kárán tanultam — mondja Szabó Ádém —, s többet nem leszek biztosítás nélkül. Nem kívánom, hogy elpusztuljon akár egyetlen állatom is, de azért így sokkal megnyugtatóbb. Nemcsak a gazdáknak előnyös Az állatbiztosítási szerződés nemcsak azoknak a gazdáknak előnyös, akik tobb állatot tartanak. Kedvező ez azoknak az üzemi dolgozóknak is, akik egy-két sertést tartanak. Ezt vallják a mikei malomban dolgozók — Mráv János. Frank József. Kovács István, Kacsar József, Zságer Gyula —, valamennyien hízásé rtésübiztasí- tást kötöttek. Hogy miért, arról Frank József ezt mondja: — Láttunk itt a faluban éppen elég példát. Több jószág elhullott egyik napról a másikra. Akinek biztosítva volt állata, annak megtérült a kára. akinek nem, az pedig foghatta a fejét. Mi nem akarjuk a fejünket fogni, ezért biztosítottuk hízóinkat. Hat hónapra mindössze hatvan forintba kerül a biztosítási díj, s ha elhullana az állat, élő súly kilogrammonként 13 forint kártérítést fizet a biztosító. Ezt vallja Herbai János a Lábodi Állami Gazdaság sza- bási üzemegységének bérelszámolója is, ő gazdálkodó szüleivel él együtt, s három szerződött állatukat, lovukat és két anyagöbéjüket biztosították. A megtérült kár: hasznos a gazdának, hasznos az államnak — Szívesen, örömmel kötik meg az önkéntes állatbiztosítási szerződést a gazdák — tájékoztattak bennünket a szabása, a mikei tanácsvezetők, valamint dr. Ben-kő József kutasi körállatorvos. Az Állami Biztosító dolgozóját, Sehwarcz Ferenc körzetfelügyelőt minden gazda ismeri, s ők maguk mennek hozzá, ha állatot vásároltak, vagy ha Kiesi a szaporodás, de kevés a betegség is Több somogyi vonatkozású egészségügyi érdekesség található a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. A népmozgalmi statisztika közli a második negyedév adatait. Eszerint Somogy megyében 853 házasságkötés, 1430 élve- születés, 1076 halálozás történt, 126 gyermek halt meg egy éven aluli korban. A természetes szaporodás 354 volt a három hónap ideje alatt. Ezer lakosra & házasságkötés, 16 élveszületés, 12 halálozás esett, a természetes szaporodás 4. Ezer él- veszülöttre 88 egy éves koron aluK meghalt jut. A statisztika elárulja, hogy nem a legjobb a helyzet Somogybán. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás csak Csongrád megyében, Szegeden és Budapesten kisebb. A kisgyermekek halálozási száma csupán Zala megyében nagyobb. A lelsorolt adatok mindegyikében gyengébben állunk az az országos átlagnál. A heveny fertőző megbetegedések terén viszont megnyugtató, hogy egyike vagyunk azoknak a megyéknek, ahol a legkevesebb fordul elő belőlük. Az augusztusra vonatkozó statisztika szerint mindössze 17 vérhas megbetegedés történt, pedig a nyári kánikula kedvez ennek a betegségnek. Zalában 28, Csongrádban 45, Komáromban 101 vérhas fordult elő. Járványos gyermekbénulás, szövő'- “»yes influenza Somogy megyei en nem volt. lejárt az előző állatbiztosítási szerződésűik. A nagyatádi járásiban 1812 gazda kötött az idén állatbiztosítást. s állatkáruk fejében 135 200 forintot kaptak kézhez. Mikén 315 gazda, a gazdák 70 —80 százaléka rendelkezik állatbiztosítással. nekik 48 500 forintot térítettek meg kártérítésképpen. Máger János a két elhullott sertése után 4230, Rák György a lova után 4920, Pitz József a tehene után 5500 forintot kapott. Szabáson 166 gazda biztosította állatait, s kárukat 38 600 forint értékben térítette meg idén a biztosító. Németh István három elpusztult sertése után 2800, Mátyás J á- "05 a lova után 4500 forintot kapott. A kutasi gazdák közül J.17- en kötöttek biztosítási szerződést, elhullott állatuk után 25 400 forintot kaptak. B a- logh Sándornak a lova után 4900 forintot fizettek. De a járás más községeiben is megtérült a biztosított gazdái kára. ötvöskónyiban Farkat János szarvasmarhája után 3430, Belegen Nagy János a lova után 4960 forintot kapott. A biztosítás, a megtérült kár nemcsak az állattartó gazdáknak. hanem az államnak is hasznos. Hiszen a gazdák igy sokkal nagyabb kedvvel dolgoznak, nevelik állataikat, vásárolnak az elpusztultak he- , Ivett újakat, s szívesebben kötnek állatnevelési szerződést is. Államunk most újabb biztosítással sietett a gazdák segítségére. íugyanis a legelőkre, kihajtott állatok között gyakori az elhullás. Most a legeltetési bizottságok révén a legeltefe ideje alatt a szarvasmarhák 3 forintért biztosíthatók. Ha a? állat elpusztul, vagy kényszer levágá sra kerül, a gazda 100C forint kártérítést kap, s a kényszervágott állatért kapott összeg is őt illeti meg a Te«-1-- "5 -i összegen felül. , Szálai László A somogyacsai, karádi, ga- mási és kisbárapáti földművesszövetkezeti boltokban gyakran előfordul, hogy nincs dohányáru, cigaretta. Megállapították az illetékesek, hogy a szállítással van a baj. A Tahi Dohányelosztó az AKÖV-vel szállíttatja a földművesszövetkezet megrendeléseit, azonban hogy, hogy nem, a megrendelt dohányos kartonokat, előbb Kaposvárra viszik, ott újra rendezik, és csak úgy kerül egy másik túrával vissza a tahi járásba. A földművesszövetkezetek vezetői nem tudják, mi okból történik ez. Talán költségmegtakarítást jelent az AKÖV- nek, hogy az árut a tahi járásból először Kaposvárra viszi, utána újra visszaszállítja a járásba? Emiatt, sajnos, gyakran csak hetekkel később kapják meg az árut az fmsz-i boltok A siófoki járás döhányelosz- 1 .mai azt a gyakorlatot vezette be az AKÖV túravezetője, hogy csak akkor szállítja el a megrendelt dohányárut, ha egyszerre legalább 25 kartont tesz ki a megrendelés mennyisége. Minthogy nem mindig rendelnek meg ekkora meny- nyiséget az fmsz-i boltok, hiány keletkezik a dohányáruból. A kőröshegyi szövetkezetnek sem a szeptember 22-i, sem a 26-i, sem a 30—i megrendelését nem szállította ki az AKÖV, úgyhogy a szövetkezetnek magának kellett gondoskodnia az elszállításról, hogy a boltokban ne legyen hiánycikk a dohányáru. Örömmel olvastuk szerte a megyében az AKÖV plakátjait, melyeken felhívták a szál- líttatókat, hogy vegyék igénybe a darabárus járatot, szállíttassanak azzal. Ez azonban csak akkor lesz mindkét fél számára hasznos, ha az AKÖV illetékesei megszervezik a pontosabb és főleg a gyorsabb darabárus szállítást. Itt is a szállítással van baj Az új rendelkezés értelmében a Vasnagyker. Vállalat szeptember 1 óta a nála megrendelt árukat maga szállítja el az állami és szövetkezeti boltokba. Sok panasz érkezik a földművesszövetkezeti boltoktól a Vasnagyiker. áruszállításaival kapcsolatban. Számottevő áruhiányt okoz, hogy gyakran csak a megrendelés után több héttel viszik ki az árut az fmsz-i boltokba. 25 földművesszövetkezeti egység szeptember 24-ig beküldött megrendelésére még október 10-ig sem szállították le az árut. Nem mindegy a földművesszövetkezeti kereskedelemnek, hogy az áruellátás pótlása lassan vagy gyorsan történik-e, mert a lassú szállítás miatt átmeneti áruhiány keletkezik a falusi boltokban. Ez pedig már súlyos hiba, amelynek nem szabad előfordulnia. D. Z. Almavásár All az almavásár Iharosberényben, ahol a helyi földműves- szövetkezet felvásárlója, Záborszky Sándor naponta másfél vagon jó minőségű almát vesz át a község lakóitól. Hát még b» nem volna oly »szűk keresztmetszet» az a gyümölcsrekesz, amelyet Böhönyéről kapnak az iharasiak. «
