Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-18 / 246. szám

<b V/ VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 246. szám. Ara so filler Szombat. 1958. október 18. Mai számunk tartalmából THE SECRET ARMY7 Mire szavazunk november 16-án? Egész heti rádióműsor DÍSZBEMUTATÓ a Vörös Csillag Filmszínházban Ünnepi külsőt öltött csü- 1945-ben 45 mozi volt, ma pe­förtökön a Kaposvári Vörös CsiMag Filmszínház. Az álla­mosított magyar filmipar tíz- esztendős fennállása alkalmá­ból díszelőadáson mutatták be a Micsoda éjszaka című új magyar filmet. Az előcsarnokban tablók. Tíz esztendő terméséből, a jól és kevésbé jól sikerült magyar filmekből láthatnak az érdek­lődők egy-egy jelenetet. Grafikonok ábrázolják az ország mozihálózatának és a nézőközönség számának nö­vekedését. A nézőtér zsúfolásig tele. Eljöttek a párt- és tömegszer­vezeti vezetők, küldöttek, no meg a filmet szerető közön­ség, mely az elmúlt esztendők során tanúja volt filmiparunk fejlődésének. A díszelnökségben helyet foglalt Takács István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, dr. László István, a megyei tanács vb. elnöke. Csálkvári János. a városi pártbizottság titkára, Rutt- kai Ottó, a Csíky Gergely Színház igazgatója, Kerekes Andrásné, a városi tanács vb. elnökhelyettese és Nánási Im­rén« a Somogy megyei Mozi­üzemi Vállalat igazgatója. Katonazenekar játssza a Himnuszt, majd Nánási Imré- né elvtárs tartja meg ünnepi beszédét. Köszönti a vendége­ket, a közönséget, majd szól az államosított filmipar tíz esz­tendő alatt elért eredményei­ről, a díjat nyert magyar fil­mekről és a mozihálózat fejlő­déséről. — 1938-ban mindössze 15, dig 272 filmszínház működik Somogybán — mondotta. — Az államosítás előtt csak azo­kon a helyeken létesítettek mozit, ahol a vállalkozó szá­mára kifizetődő volt. 1938-ban az ezer lakoson aluli községek közül egyben sem működött mozi. Ma még azokban a fal­vakban is történik filmvetítés — áramfejlesztő segítségével —, ahol nincsen villany. 1950-ben a mozilátogatók szá­ma 1 860 000, 1957-ben pedig már 3 955 000 néző volt kí­váncsi megyénkben a film­színházak előadásaira. 1950-től 1958 szeptemberéig összesen 21 897 000 néző tekintette meg a Somogy megyében levetített filmeket. Baiatonlellén épült fel az ország legnagyobb szé­lesvásznú filmszínháza; a ka­posvári Vörös Csillag Film­színházat, a marcali és a sió­foki mozikat pedig alkalmassá tették szélesvásznú film ve­títésére is. Siófokon kétezer személyes szélesvásznú sza­badtéri filmszínház épül. Az ünnepi megemlékezés után felcsattanó taps nem­csak a beszámolóban ismerte­tett eredményeket köszöntötte, hanem a filmszakma vala­mennyi dolgozóját, akik eze­ket az eredményeket elősegí­tették. A Cukorgyár, az Or­vos-egészségügyi Szakszerve­zet és a kaposvári sportolók küldöttsége virágcsokorral kö­szöntötte a MOKÉP dolgozóit, s kívánt a filmet szerető em­berek nevében további sikeres munkát. November 7 megünneplésére készül Nagyatád A Nagyatádi járási Párt- bizottság megbeszélésre hívta össze az ünnepségeket előké­szítő operatív bizottságot, s megtárgyalták a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának ünnepségét. Gémesi Sándor elvtársnak, a pártbizottság osztályvezetőjé­nek irányításával a tömegszer­vezetekből, üzemi vezetőkből és kultúrmunkásokból álló bizottság részletesen kidolgoz­ta november 6-a és 7-e mű­sorát. Az évforduló előestjén, 6-án este 7 órakor kerül sor az emlékünnepélyre a járási mű­velődési házban. Az ünnepi beszédet Tóth Vendelné elv­társ, a pártbizottság titkára mondja, majd ezt követően a gimnázium, az általános is­kola, a fonalgyár és a mű­velődési ház művészeti cso­portja adnak kultúrműsort. Az ünnepség után a községi park­ban a helyi honvédség tűzi­játékot rendez. 7-én reggel fél tízkor lesz a koszorúzás a szovjet hősi em­lékműnél. Itt az üzemek, in­tézmények, hivatalok és tö- megszervezetek helyezik el a szeretet, a hála és emlékezés virágait. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A HÁROMNEGYED ÉV EREDMÉNYEIRŐL A Központi Statisztikai Hi­vatal előzetes jelentést adott ki a háromnegyed év eredmé­nyeiről és tapasztalatairól. A jelentés megállapítja, hogy 1958 első háromnegyed évé­ben az állami ipar napi átla­gos teljes termelése, az élel­miszeripart nem számítva, 13 százalékkal volt több, mint a korábbi esztendőkben. Az állami ipar és az ipari minisztériumok külön-külön is teljesítették há­romnegyedévi termelési fel­adatukat. Az egy munkásra jutó napi átlagos teljes termelés 12 szá­zalékkal volt több, mint 1957 azonos időszakában és 8 szá­zalékkal több a múlt év átla­gánál. Csaknem 33 ezerrel több munkás dolgozott az ál­lami iparban, mint a múlt év első kilenc hónapjában. A munkások számának növekedé­se a Nehézipari és a Könnyű­ipari Minisztérium iparvállala­tainál a legjelentősebb. Ez év első háromnegyed évé­ben napi átlagban 79 000 ton­na szenet termeltek bányá­szaink, összesen 18 millió ton­nát. A tavalyihoz képest az át­Kimugaaló termelési eredmény a Textilművekben A Textilművekben — új kezdeményezésre — a válasz­tások és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évforduló­jának tiszteletére munkaver­seny indult. Már a verseny elején, a tegnapi napon ki­magasló termelési eredmény is született: száz százalékos el­sőosztályú fonalminőség mel­lett 104,6 százalékos tervtelje­sítést értek el. Az eredmény elérésében az elsőség a gyű­rűsfonóé, itt is az »A« mű­szak vitte el a babért. A versenyben élenjárókat a negyedév végi értékelés után tárgyjutalmakban részesítik. Külön versenyfeltételek van­nak kiírva a gyűrűsfonó„ a le­szedő csoport, az előfonó, a kártoló dolgozói, az anyagszál­lító segédmunkások, a TMK lakatosai és a művezetők szá­mára. Mennyiségi és minőségi eredmény mellett a munka- fegyelemben megróhatat! an­nak kell lenni annak, aki ré­szesülni akar a több mint negyven féle értékes tárgy­jutalomból. A Béke-Világtanács elnökségének felhívása Prága (MTI). A Béke-V il ág tan ács elnöksé­ge három felhívással fordult a világ közvéle­ményéhez. A Távol-Keleten fel kell számolni az új vi­lágháború kitörésének veszélyét. A Béke-Világtanács megállapítja, hogy az új világháború kitörésének veszélyét növeli az amerikaiak beavatkozása Kína belső ügyei­be. Tajvan és a többi szigetek Kína elvitat­hatatlan részei, és a kínai népnek joga van arra, hogy saját területén maga gyakorolja szuverenitását. Az Egyesült Államok kormánya tengeri és légi erők példátlan összpontosításához folya­modott. Szüntelen provokációiban annyira ment, hogy atomfegyverek alkalmazásával fe­nyegetőzik, amennyiben pedig erre sor ke­rülne, lehetetlen lenne a háború korlátozása, s a háború kiterjedne az egész világra. Nem lehet tűrni, hogy ennek a veszélyes politikának a folytatása tovább veszélyeztes­se száz.nilliók életét. Az Egyesült Államok kormányát kényszeríteni kell arra, hogy ves­sen véget a Kína belügyeibe való beavatko­zásnak, hagyjon fel a Kína elleni katonai pro­vokációkkal, és vonja vissza összes fegyveres erőit Tajvan térségéből. Amíg Tajvan idegen ellenőrzés alatt áll — veszélyben lesz a vi­lág békéje. Felszólítunk minden jóakaratú embert — hangzik a felhívás —, cselekedjék, tájékoztas­sa és mozgósítsa a közvéleményt. A Iközvéle menynek hatalmában áll. hogy véget vessen tű Amerikai Egyesült Államok agressziójá­nak, és elhárítsa az atomháború katasztrófá­ját. Fel kell újítani a robbantási kísérleteik be­szüntetésére irányuló tárgyalásokat. A Béke-Világtanács felhívásában rámutat arra, hogy Stockholmban már nyolc évvel ez­előtt felszólította a közvéleményt, szálljon szembe az atomháború veszélyével, és köve­telje a tömegpusztító fegyverek ellenőrzött betiltását. Ma ezeknek a fegyvereknek a ki­próbálása és halmozása új veszély elé állítja az emberiséget. A Szovjetunió elhatározása a kísérletek egy­oldalú beszüntetéséről, nagy reményeket éb­resztett, de mivel az Amerikai Bgyesült Álla­mok és Nagy-Britannia nem követték ezt a példát, a népek ismét szemben állnak a rob­bantási kísérletek terén folyó versennyel és az ebből eredő mérhetetlen veszéllyel. Az egész fenyegetett emberiség követeli a kísérleti robbantások azonnali és végleges be- /üntetését, mint az első lépést a nukleáris égyverek betiltásához. A béke és az elkövet­kező nemzedékek egészségének és jövőjének "Megóvása sürgeti a követelés teljesítését. A árgyaiásókat fel kell újítani, és gyorsan ered­ményre kell jutni. A Béke-Világtapács elnökségének harma­dik dokumentuma hangsúlyozta, hogy Joliot- Curie a béke-világmozgalom szimbóluma ma- •ad. A Béke-Világtanács megjelenteti Joliet- 'uric életrajzát, a békéről szóló beszédeinek i cikkeinek gyűjteményét, támogatja a Jo- iot-Curieröl szóló dokumontvT"elveszí­tését és műveinek kiadását. lagosnál jobban növekedett a fekete szén és kisebb mérték­ben a lignit termelése. A kőolajtermelési tervet 2 százalékkal teljesítették túl, és 21 százalékkal többet termel­tek, mint tavaly az első kilenc hónapban. A villamosenergia­termelés 1 százalékkal volt több a tervezettnél. Kilenc hónap alatt összesen 4,7 milliárd kilowattóra villa­mosenergiát fejlesztettek ha­zánkban, 22 százalékkal töb­bet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A villamoserő­művek teljesítőképessége a harmadik negyedév végén 8 százalékkal volt nagyobb, mint az év elején. Kevesebb vil­lanyenergiát kellett importál­nunk, mint amennyivel a terv számolt. Kohászatunk több acélnyersvasat, acélt, henge­reltacélt, timföldet és jóval több hutaalumíniumot adott, mint 1957 első háromnegyed évében. A gépipar termelése 16 szá­zalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához ké­pest. Megváltozott a gépipari termelés szerkezete. Az átla­gosnál nagyobb ütemben, mintegy 33 százalékkal emel­kedett háromnegyed év alatt a villamosgépipar és 22 százalék­kal a műszeripar termelése. A gépipar terméseiből mintegy 20 százalékkal többet adtak át a külkereskedelemnek, mint egy évvel ezelőtt, ezen belül fokozódott a komplett gyárbe­rendezések kivitele. A textilipar napi átlagos ter­melése 9 százalékkal haladta meg a tavalyit. A cipőipar ez év harmadik negyedében az egy évvel korábbi időszakhoz képest, nagyobb mértékben gyártott új modelleket és fo­kozta az exportra történő ter­melést. A Duna Cipőgyár ex­port termelése például három­szorosra növekedett. Az Élel­mezésügyi Minisztérium ipar- vállalatai háromnegyed év alatt 5 százalékkal termeltek többet, mint tavaly januártól szeptember végéig. Az állami kivitelező építő­ipar egész évi tervének 70 szá­zalékát valósította meg három­negyed év alatt, 5 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A mezőgazdaság helyzetéről szólva a Statisztikai Hivatal jelentése rámutat, hogy az idei gazdasági évben a ke­nyérgabona vetésterülete to­vább csökkent, mintegy 180 ezer holddal volt kisebb a ta­valyinál. Ezzel szemben jelen­tősen nőtt az árpa és a zab, to­vábbá az ipari és az évelő pil­langós növények vetésterülete. Lucernát 14 százalékkal, vörös­herét 52 százalékkal nagyobb területen vetettek, mint az előző esztendőben. A mezőgaz­dasági termelés alakulását nagymértekben befolyásolta a kedvezőtlen tavaszi időjárás. A szocialista szektor termés­átlagai nagyobbak voltak, mint az egyéni gazdaságoké. A mezőgazdaság szeptember 30-ig 365 000 tonna műtrágyát kapott, 8000 tonnával többet, mint amennyit tavaly egész évben felhasznált. Az egy hold szántéra jutó műtrágyameny- nyiség 23 százalékkal volt több, mint tavaly. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek száma 1958. ja­nuár 1-től szeptember 30-ig csaknem 300-zal, az itt dolgozó ] családok száma 15 000-rel, a I tagok száma 21 000-rel, szántó- 1 területük pedig 145 000 holddal nőtt. A gépállomások az év elejétől több munkát végez­tek, mint az előző év azonos időszakában és egész évi ter­vüknek 71 százalékát teljesí­tették. 1958.' július 1-én mind a pa­rasztság, mind a központi alap gabonakészlete lényegesen na­gyobb volt, mint az elmúlt években hasonló időpontban. A központi alapból az elmúlt gazdasági évben havonta 18 százalékkal kevesebb volt a fogyasztás, mint a korábbi esz­tendőkben, főként azért, mert a kötelező beszolgáltatás el­törlése nyomán a parasztság elsősorban saját készleteit fo­gyasztotta. Vágósertésből az első há­romnegyed évben 27 százalék­kal többet vásároltak fel, mint tavaly hasonló idő alatt. A fel­vásárolt vágómarhák súlya 8 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. A tejfelvásárlás meghaladta a tervezett meny- nyiséget. Az év eleje óta 510 millió litert vásároltak fel, 37 százalékkal többet, mint 1957 januártól szeptember végéig. A kielégítő tejellátás lehetővé tette, hogy a fogyasztói tej 2,2 százalékos zsírtartalmát először 2,5, majd augusztusban 3 százalékra emelték fel, a vaj kilónkénti árát pedig 66-ról 56 forintra csökkentették. Közlekedésünk körülbelül 106 millió tonna árut szállított kilenc hónap alatt, 15 százalékkal többet, mint tavaly az azonos idő­szakban. A személyszállítás 13 százalékkal növekedett. A vasúti utasforgalom növekedé­se nagyrészt a félárú utazási kedvezmény kiterjesztésével és a hétvégi kirándulóvonatokon utazók számának jelentős nö­vekedésével függ Ö6sze. 1958- ban több mint félmillió fél­áru kedvezményre jogosító igazolványt adott ki a vasút és többször nyújtott utazási kedvezményt különböző vásá­rokra. Külkereskedelmünk háromnegyed évi behozatali tervét 112,9 százalékra teljesí­tette. A behozatal 13 százalék­kal kevesebb, a kivitel pedig 43 százalékkal több volt, mint a múlt év azonos időszakában; A fontosabb gépipari, könnyű- és élelmiszeripari, valamint egyes mezőgazdasági termékek kivitele jóval nagyobb volt, mint a múlt év azonos idősza­kában. És a legtöbb esetben a tervelőirányzatot is megha­ladta.; Az év első kilenc hónapjá­ban a munkabérek és a sze­mélyi jellegű kifizetések ösz- szege 9 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly háromnegyed év alatt; A kiskereskedelemben körülbelül 40 milliárd forint értékű árut vásárolt az ország lakossága, folyóárakon számít­va 6 százalékkal többet, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. Az áruellátás jobb- volt a tavalyi­nál. Különösen ez év második és harmadik negyedében kellő mennyiségben állt a lakosság rendelkezésére több olyan cikk, mint a mosógép, a mo­torkerékpár, a jó minőségű gyapjúszövet, a különböző fe­hérneműanyagok, amelyek ko­rábban hiányoztak. Az algériai ideiglenes kormány miniszterelnökének nyilatkozata Kairó (AP). Ferhat Abbasz, az algériai ideiglenes kormány miniszterelnöke kifejezte azt a reményét, hogy a négy éve tartó algériai háború békében befejezhető Franciaország és Algéria közötti tárgyalások útján. A miniszterelnök nyilatko­zatot adott a közép-keleti hír- ügynökségnek. Nyilatkozatá­ban újra felkérte a francia kormányt, üljön le a kerék­asztal mellé az algériai ideig­lenes kormánnyal és oldják meg a kényes algériai prob­lémát. A miniszterelnök ismét hangsúlyozta: Az algériai há­ború mindaddig nem fejeződ­het be, amíg Franciaország el nem ismeri Algéria jogát a függetlenségre. Az újságíró megkérdezte Abbaszt: Legutóbb, amikor ki­fejezte Franciaországgal való tárgyalási készségét, miért nem említette, hogy e .tárgya­lások csak a függetlenség el­ismerése alapján folyhatnak, hiszen az algériaiak minden­kor feltételként szabták meg függetlenségük elismerését. A miniszterelnök így vála­szolt: »Az algériai háború csak akkor fejeződhet be, ha Al­géria megkapja függetlenségét, hiszen ez a háború célja... Az algériai kormányt e független­ség alapján kiáltották ki.;: Ezért nincs szükség arra, hogy ezt újólag leszögezzük.^; Az algériai kormány ma is azt kívánja Franciaországtól, hogy vitassa meg vele a hábo­rú befejezésének módjait, s tárgyalások útján közösen ke­ressék meg az algériai prob­léma békés megoldását.« A Demokratikus Erők Uniója helyesli de Gaulle-nak Algériával kapcsolatos utasításait Párizs (MTI). A Demokrati­kus Erők Uniója, amely a Mendes France-ot követő ra­dikálisokból, a Guy Mollet- féle szocialista pártból kivált autonom szocialisták és más kisebb baloldali csoportok tö­mörüléséből jött létre, nyilat­kozatot adott jki de Gaulle tábornok legutóbbi, Algériára vonatkozó utasításával kapcso­latban. A nyilatkozat szerint a Demokratikus Erők Uniója »elégtétellel veszi tudomásul a Sálán tábornoknak adott instrukciókat. A katonatisztek­nek a közüdv-bizottságokból való kivonását előíró intézke­dés jelentse azt a szándékot, hogy helyreállítják a hagyo­mányos kapcsolatokat a had­sereg és a polgári hatalom között Az igy kialakuló algé­riai helyzet és az algériai nemzeti felszabadítási front vezetőinek magatartása új légkört teremt. Ezt ki kell használni az algériai probléma békés megoldásának keresésé­re, különösen tárgyalások út­ján. Hogy az algériai válasz­tásoknak értékük és értelmük legyen, elengedhetetlenül szük­ségesek az új intézkedések a tájékoztatás szabadságának, a személyes szabadságnak és a szervezkedési szabadságnak a biztosítására. A Demokrati­kus Erők Uniója éberen fi­gyeli a helyzet alakulását, és magatartása éppen olyan tá­vol lesz az egy emberhez való feltétel nélküli hűségtől, mint a mindenáron való kritizá- iás szellemétől« — mondja a nyilatkozat /

Next

/
Thumbnails
Contents