Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-11 / 240. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Szombat, 1958. október 11. ELKÉSZÜL A JÁRDA A simanfaiak évekkel ez­előtt elhatározták, hogy a fő utca járdáit rendbehozzák. Kü­lönösen az iskola előtt volt rossz állapotban az út, s ösz- szel, télen a gyerekeknek majd térdig érő sárban kellett gá­zolniuk. A tanácsülés többször is hozott határozatot a járda elkészítésére, de valamilyen okból mindig elmaradt. Nem­régen a községi tanács élére új vezetők 'kerültek Szita Lajos elnök és Varga J ó- zsef titkár személyében, ök meghallgatva a község lakói­nak régi jogos kívánságát, el­határozták a fő utca járdáinak megjavítását. — No, újabb ígérgetések — mondták a hi- tetlenkedők... Szeptember közepén meg­kezdték a járdaépítési mun­kát. Naponta 25—30 ember is dolgozott, ki ásóval, ki lapát­tal, iki meg szekérrel segített. Úgy határoztak, hogy az ötszáz méter hosszú járdának először az iskola előtti részét hozzák rendbe, öt méter magas par­tot kellett elegyengetni, s a ki­termelt földet szekerekkel hordták el a kocsiutak meg­javítására ... A , f öldmunkálatokat Szelt- haffner György kőmű­ves irányította, ö mérte ki a járda szélét, s vezette az ott dolgozók munkáját. Szinte na­ponta lehetett látni a járda- építőki között Véfoer Ist­vánt és Bencze Miklós- nét, a hatvan éves asszonyt, aki nem restellt magas kora ellenére lapátot venni kezébe, hogy a járda minél előbb el­készülhessen. A község lakói 25—30 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeznek el. Ebben az év­ben 300 méter hosszúságban készül el a járda Simonién, bizonyítva, hogy lehet ered­ményeket elérni, csak legyen, aki összefogja az embereket. Űj Pavlov-kötet jelent meg Az Akadémiai Kiadónál ma­gyar fordításiban megjelent I. P. Pavlov összes műveinek ne­gyedik kötete, amely a nagy- agyféltekék működéséről szóló előadásokat tartalmazza. Eredményes nyolc hónapra tekinthetnek vissza a népi ellenőrzési bizottságok Megalakítják a szakbizottságokat — A nyolc hónapja létreho­zott népi ellenőrzési bizottsá­gok állandó kemény és követ­kezetes harcot folytatnak a társadalmi tulajdon védel­méért — mondotta Tihanyi Zoltán, a megyei népi ellen­őrzési bizottság általános el­nökhelyettese a járási elnökök és ügyintézők részvételével minap tartott megbeszélésen. A népi ellenőrzési bizottsá­gok e nyolc hónap folyamán 31 különböző felvásárlási egysé­get, két importanyagot feldol­gozó vállalatot, 66 feloszlott termelőszövetkezet vagyontár­gyainak védelmét, 57 dolgozó beadványát. 22 bolt panasz­könyvét, 114 bejelentést és 47 panaszt vizsgáltak meg mint­egy 360 népi ellenőr bevonásá­val. A bizottságok megállapí­tottak többek között, hogy a Kaposvári Textilművekben lelküsmeretesen dolgozzák fel az importanyagot, az anyag­hányadok betartása pantos. A Kefeanyag Kikészítő Vállalat­nál tartott vizsgálat alapján javasolták a bizottsági tagok, hogy a magyar sertét is a csehszlovák módszerhez ha­sonlóan dolgozzák fel itthon, mert így sokkal több szőrme válik használhatóvá, s javul a minősége. Rámutattak a fel­oszlott tsz-ek vagyontárgyai­nak használata körül fellelhe­tő hibákra, a bérbe adott va­gyontárgyak használati díjá­val kapcsolatos visszaélésre, a használati díjak megtagadásá­ból származó gazdasági káro­sodásra. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a boltokban tett panaszok 90 százalékában nem intézkednek az illetékesek, s a boltvezetők csak elvétve küldik el feletteseiknek a pa­naszt. írásbeli választ — a megvizsgált helyeken — sehol sem találtak a panaszkönyvek­ben. A lakosság bejelentései kö­zött akad névtelen is, de ezek 90—95 százaléka eddig igaz­nak bizonyult. Jó lenne, ha a bejelentők aláírnák nevüket levelükre, hiszen semmi ok az aggodalomra, mert a vizsgá­lattal megbízott népi ellenőr maga sem tudja, ki tette a be­jelentést, még akkor sem, ha a levél aláírója nem titkolja el a nevét. A Somogy megyei népi ellenőrzési bizottságok a nyári nagy- munkaidőben meg­nézték: ellátják-e a kocsmá­kat. italboltokat kellő meny- nyiségű üdítővel, sörrel. Felül­Tíx év alatt több mint tíxgxeresére növekedett a maxik sxúma megyénkben Megyénkben is hatalmasat fejlődött a filmhálózat. 1938- ban mindössze tizenöt mozi működött, 1958-ban már 272 mozi szórakoztat, tanít és ne­vel. Villannyal nem rendelke­ző községekben huszonnégy agregátoros moziban vetítenek. Nyáron a Balaton-parti tábo­rokban, üdülőkben vetítő ván­dorautó biztosát műsort. 1938-ban egyetlen ezer lélek- számon aluli községben sem volt mozi Somogybán. A kes- kenymozi-hálózat teljes egé­szében az elmúlt évtizedben lé­tesült. Tizenkilenc új hor- málgéppel. százharmincnégy keskenygéppel gyarapodott a megyei mozihálózat. Igen nagy előrehaladást mutat az 1958-as esztendő: ezer embert befogadó szélesvásznú kertmozi létesült Balatoniéi lén, ilyen filmek ve­títésére alkalmas a kaposvári Vörös Csillag Filmszínház is, még ebben az évben szélesvász­nú filmet vetíthet a siófoki te- remmozi, valamint a marcali filmszínház. Több mozit kor­szerűsítenek a következő esz­tendőben. Uj filmszínházak is létesül­nek. Rövidesen normálmozi lesz darádon és még több fa­luban. A film iránti nagy érdeklő­dést mutatja,, .hogy,Qaz elmúlt tíz esztendőben több mint:ti­zenkétmillió ember nézte vé­gig a különböző magyar és külföldi filmalkotásokat me­gyénkben. vizsgálták a vállalatok takaré­kossági tervét. Hibául rótták fel, hogy több takarékossági tervet nem ismertetnek kel­lően az üzem dolgozóival. Az év utolsó három hónapjában is nehéz feladatok előtt állnak a megye népi ellenőrei. Mun­kájuk csak úgy jár eredmény­nyel, ha emelik a bizottsági ülések színvonalát, ha a járá­si bizottságok elnökei és ügy­intézői az eddiginél is szoro­sabbá fűzik kapcsolatukat a népi ellenőrökkel, és ha egy- egy feladat végrehajtása előtt részletesen megbeszélik a ten­nivalókat. Sok segítséget adhatnak a népi ellenőrzési bizottságok kebelében novemberben meg­alakuló szakbizottságok, ame­lyeknek tagjai egy-egy szak- vonal (pénzügy, mezőgazdaság, ipar stb.) legképzettebb képvi­selőiből kerülnek ki. ök a fel­adatok megoldását megelőző részletes vitában, majd ké­sőbb a jelentéseik elkészítésé­ben részletes útmutatáist ad­nak a vizsgálatokkal megbí­zott bizottsági tagoknak. — A siófoki járásban, ahol egy sor üzérkedést lepleztek le a népi ellenőrök, igen nagy segít­séget nyújt majd a szakbizott­ság — mondotta Guth Fe­renc, a járási népi ellenőrzé­si bizottság elnöke. — Ázom le­szünk, hogy a szakbizottságok összetétele a legmegfelelőbb legyen. — Véleménye szerint emelni fogja a további vizsgá­latok színvonalát a bizottsági tagok kérelmére most megin­duló szakmai tanfolyam is. — Népi ellenőrzési bizottsá­gunk véget vet a jövőben egyes, a hibák kijavítására felszólított vállalat késlekedé­sének, a 15 napot meghaladó intézkedésnek — .mondotta Vígh Pál és Kanalas László, a Városi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke és ügy­intézője,,. ... J Szinte szárnyakat ad az előrehaladásnak, «+. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦»«•♦<>»♦♦»♦♦♦♦♦»»»»»­Ez a film az utób­bi idők egyik legjobb magyarul beszélő szovjet filmje. Nem­csak a rendezése, fényképezése, a szí­nészek játéka jó benne, hanem az is: anélkül, hogy hábo­rús jelenetek sorát látnánk, a film híven érzékelteti: az embe­rek életében, jelle­mük alakulásában milyen változást okoznak a háború évei. A Múló évek lírai szépségű alkotás. Egy új bérház lakóinak életét, életüknek né­hány évét mondja el; beszél a tiszta szerelemről, emésztő szenvedélyről, meg­próbáltatásokról. így kezdődik: az épülő városrész egyik új bérházába ma költöznek be a la­Múló évek cl-1 lenőrzési bizottság elnöke — küldi Konsztantyint, ? - -i- - a — kők. Először Davi- dovék érkeznek. A gépkocsivezető segíti lerakni a holmit, mert szeretne minél tovább a nagylány Kátya Icözelében ma­radni. A kis iskolás Szerjózsa nem so’ca t törődik a felfordu­lással, felfedező út­ra indul, ismerkedik az új környezettel. Látja Gálját, a nála pár évvel fiatalabb kislányt, akit édes­anyja örökké félt, és noszogat, hogy el ne késsen a zeneórákról. Bekukkant Dimitrij Kasirinékhez, akik fiatal házasok. A fér­fi geológus, alig van otthon, járja az or­szágot. Amikor viszontlát­juk Szerjózsát, már két fejjel nagyobb, mint amikor ideér- keztek. Sülve-főve együtt van Gáljával, és barátkozik Ka- sirinékkal, s elhatá­rozza, hogy ő is geo­lógus lesz. Gálja minden vágya, hogy színésznő legyen. Egy napon haza­érkezik Davidovék legidősebb fia, Konsz- tantyin, a katona. Érkezése felzaklatja az egész házat: a fiú első látásra be­leszeret Dimitrij Ka- sirin feleségébe, Lá­dába. Az asszony vi­szonozza a fiú érzel­meit, és életét egy­re elviselhetetlenebb­len sem lenni. je téren élen járhat. A partéi­dé amikor Dimitrij | zottsággal, a járási tanáccsal, a hazatér, élmondja, ♦ népfronttal annyira elmélyült hogy nem tud vele J a kapcsolatunk, hogy semnnfé- élni, elhatározta, ♦ aggodalomra nincs okunk. hogy hazautazik szil-t Az elmúlt nyolc hónap sok ta- leihez. ' ♦ pasztalata, az előrelátással ki­Ezen a napon min-$ dolgozott felkészülés a követ- denki a rádió mellett»kező negyedévre minden hi­úi- mety bejelenti, | zonnyal növeli a munka sike- hogy a fasiszta A'é-|rét annál is inkább, mert gaz- metország megtá-$ dasági életünk rendjére vi- madta a Szovjet-1 gyázó népi ellenőreink élve- uniót. Lidát a hír | zik a lakosság szeretetét, hi- az úton éri utol, % zalmát és teljes támogatását. azonnal visszafordul, j (Szegedi) hogy a nehéz idők-t tttt/tttvtttvyvttttvt'M'ttctvy» ben férje oldalán le-1 _ 2S0 czer forhu értéhű ayen- A ,,házb°;Jíl kárpitozott bútort, 161 ezer fo- azonban romd ido.pint értékű egyéb festett bú- aíaíí megváltozott az. tort készítettek szeptember­eiét. Dimitrij első-í ként jelentkezik a j szövetkezetek hadseregbe. Nyikoláj | ^ gépkocsivezető is be- i vonul, Kátya férje és | Davidov is elmegy, f hogy eleget tegyen í hazafias kötelességé-£ nek. t '.ben a Somogy megyei kisipari vha a NEB kapcsolatai jók az ".-egyes szervekkel és tömegszer- ♦ vezetékkel. nek látja az örökké J — A kaposvári járás — ál- távol lévő Dimitrij-1 lapította meg Tóth jel. Nem akar hűt- fGyörgy, a járási népi el­71> n com lűnni ol — i ó3eve/ szovjet barátaimnak Kedves Pasa és Alekszej! ígéretemhez híven azonnal írok nektek. Remélem, mire ez a levél odaér Georgijevsz városába és a Csapajev kolhozba, ti már rég kipihentétek az út fáradalmait; te. Pasa, dudorászva fejed a teheneket, te pedig, Alekszej, ott állsz az esztergapad mellett, és feszülten figyeled a kés alatt forgó alkatrész formálódását. Most azonban még — mialatt ezeket a sorokat körmölöm — Moszkva felé visz a vonat benneteket. Az ablakon kitekintve újra a nyírfákban, a végtelen sztyeppékben gyönyörködtök. Gondolatban azonban még mindig a Balaton hullámzá­sát figyelitek, végigjárjátok azokat a helyeket, ahol meg­fordultatok, próbáljátok felidézni a barátok arcvonásait. Most még emlékeztek arra, ez a fiú barna volt, az a lány szőke, ez volt, aki az ajándékot adta, azzal táncoltam, de ahogy a hónapok télnek-múlnak, csak a barátság soha el nem hamvadó érzése marad meg bennetek. Emlékszel, Pasa? A csütörtöki búcsúesten azt mond­tad nekem, hogy életed legszebb nyolc napját töltötted nálunk, s ami igen megragadott, ahol csak jártál, az az őszinte barátság, amivel benneteket fogadtak, s hogy leg- szívesébben ilyenkor sírva fakadtál volna. A könnyéket ne szégyelld, Pasa! Ha a szív diktálja az érzelmeket, nem kell szégyellni. Amikor Kaposvárott a szovjet emlék­művet megkoszorúzta küldöttségetek, s végignézted te is a virágos, gondozott sírokat, s megtekintetted a fák koro­nája fölé nyúló emlékművet, azt súgtad: »Amerre csak járok otthon, elmondom, milyen gyönyörűek a szovjet emlékművek!» Alekszej, talán te voltál a legcsendesebb a küldöttség tagjai között, mégis a búcsúesten úgy roptad a csárdást, mintha magyarnak születtél volna. Amikor a szállóban utoljára szorítottad meg a kezem, bánatosan azt mond­tad: »Majd megszakad a szívem, hogy el kell utaznom, hisz a barátoktól mindig nehéz elválni. Szívesen marad­nék még nálatok vagy két hétig«. Hogy miért beszélek erről ennyit? Olyan jó felidéz­ni az emlékeket, az elejtett szavakat, találó megjegyzé­seket! Olyan jó visszapergetni az eseményeket! Úgy bú­csúztunk, hogy biztosan találkozunk még, ha másként nem. levélben, de azért bízom a személyes találkozásban. M egígértem, hogy első levelemben beszámolok ar­ról, milyen benyomást tett ránk küldöttségetek vezetője, Mahotyenko elvtárs, a sztavropoli határterület Komszomol-bizottságánák első titkára, akit annyira sze­rettek. Mondhatom, sohasem felejtem el markáns voná­sait, göndör, szőke haját, robusztus alakját. Legjobban azonban akkor tetszett, amikor beszélni kezdett: tűz, meg­győződés, erő, szeretet áradt minden szavából, örültem, amikor arról számolt be, hogy nagyon-nagyon tetszett nektek a KISZ munkája, a FISZ tapasztalatait pedig fel­tétlenül hasznosítani fogjátok. A jó tanács előbbre viszi a közös ügyet, azért vártuk olyan szorongva a bíráló szava­kat. »Ne felejtsétek el, barátaim, hogy az ifjúsági szövet­kezetek csak akkor képesek jó munkát végezni, ha a fia­talok tapasztalatlanságát idősebb elvtársak gyakorlata ellensúlyozza. Nálunk a fiatalokat egy tapasztalt idős kö­ré csoportosítjuk, akitől a gazdálkodás minden csínját- bínját elsajátíthatják. A FISZ is csak akkor végezhet jó munkát, ha ilyen tapasztalt, idősebb tudása ad alapot a fiatalok lelkesedéséhez«. Kedves Pasa és Alekszej, megfo­gadjuk Mahotyenko elv társ hasznos tanácsát. Öröm volt számunkra, amikor a KISZ-szervezeteket megdicsértétek azért, mert a sport- és kuitúrmunkát olyan jól megszervezik. S kétszeres öröm volt hallani azt, hogy ezt a szervezési módszert majd ti is hasznosítjátok otthon. S jó, hogy észrevettétek, milyen szerepe van az iparban, a kereskedelemben és a mezőgazdasági munká­ban a fiataloknak. S mire kicsit büszke is volt a KISZ- bizottság minden munkatársa, hogy nálunk lényegesen kisebb a függetlenített apparátus, mint nálatok, hogy ez figyelmeztetés számotokra. Persze, a hibákat se felej­tette ki Mahotyenko elvtárs, s tudod, Pasa. ez esett leg­jobban. Megszívlelendő, amit arról mondott, hogy egye­lőre kevés fiatalt foglal magában a KISZ, feltétlenül nö­velni kell a lét,számot; hogy a versenyszellem majdnem kihalt a fiatalokból, keveset foglalkoznak a takarékosság, a társadalmi tulajdon védelmével. Mire újra eljöttök hozzánk, javítunk ezen a helyzeten! Pasa, te szóvá tetted, hogy olyanok is tagjai a KISZ- nek, akik nem méltók arra, s azt tanácsoltad, a tag­felvételkor alaposan vizsgáljuk meg, kit veszünk fel. Megtesszük ezt is a jövőben! A lányok nevében köszönöm, amiért olyan nagyra értékelted a kézimunka-kiállítást, s hogy annyira tetszett, hogy a lányokat nálunk tanfolyamokon tanítják sütni, főzni, varrni. Feltétlenül írd meg, ha ti is szerveztek a kolhozban ilyen tanfolyamot a látottak alapján. J? T egutoljára hagytam, pedig legelőször ezt kellett íj* Aj volna elmondanom: kimondhatatlanul jólesett 'ö valamennyiünknek, hogy az elragadtatás hangján be- p szeltetek hazánkról, Somogyról, a Balatonról, a fogadta- 9" tásról, és az itt szerzett barátokról. Köszönjük! S Ezzel levelem végére értem, írjatok minél előbb és ^ minél többet. Lajos Géza Ezután már a há­borús évek képei pe­regnek. Majd a bé­kekötés napját mu­tatja be a film, ami­kor örömmámorban úszik az egész város. Mindenki megérke­zik, csak Lida várja hiába a férjét, és Gálja nem tér vissza soha. De lám, az idő jó orvos, ahogy múlnak az évek, tompul a szívek marcangoló fájdalma. Talán Li­da szivén is feloldó­dik a jégpáncél, és hozzáköti életét ah- ’>oz a férfihez, aki ennyi év után még forrón. re- m énül; ed ve szereti. Társadalombiztosításunk fejlődése a számok tükrében A magyar társadalombizto­sítás fontos tényezője a szocia­lista gazdálkodásnak, a dolgo­zók életszínvonala emelkedésé­inek. A társadalombiztosítás a j félszabadulás óta állandóan í fejlődik, s évről évre emelke- J dik az abban részesülők száma. ♦ Az elmúlt években bővültek Sa társadalombiztosítási szolgál- í tatások. Növekedett a biztosí- j tottak és az igényjogosult csa- Sládtagok száma. 1953-ban ötmillió 600 000 t dolgozó és családtagja ve- ; hette igénybe a társada- £ lombiztosítást. 1957-re ez a ; szám kétszázezerrel növe- í kedett. i Ugyanezen idő alatt a társada- $V»r-bM«*f!r'.ra fordított össze­♦ *ek lényegesen nagyobb mér­tékben emelkedtek. 1953-ban ugyanis 4,5 milliárd forintot tett ki az ilyen szolgáltatások értéke. 1957-ben viszont 6,8 milliárdot. Az egy biztosítottra eső költség 46 százalékkal lett magasabb. Ebben jelentős sze­repe van a bérek emelkedésé­nek, valamint annak, hogy a társadalombiztosítási szolgál­tatások igénybevétele sokaso­dott, s fejlődött a szolgáltatá­sok színvonala is. Az egyik legjelentősebb társadalombiztosítási szol­gáltatás a táppénz. Erre a célra az elmúlt évben több mint egymilliárd forintot fizettek ki. A társadalombiztosítási szol­gáltatások fejlesztésével* az utóbbi években rnegszü*! az, ideiglenes rokkantsági rend­szer, s a betegeknek ez a cso­portja is a 65, illetve 75 szá­zalékos táppénzben részesül. Emelkedett azoknak a dolgo­zóknak a száma, akik megsze­rezték a kétéves folyamatos munkaviszonyt, s így a 75 szá­zalékos táppénzt kapják. Ez­által a magasabb táppénzben ré­szesülök arányszáma 1953 és 1957 között csaknem húsz százalékkal növeke­dett. Fejlődött a dolgozó nők cs az anyák társadalombiztosítási el­látása is. A szülő nő kórházi ápolásá­nak idejére járó segély 50 szá­zalékról 80 százalékra emelke­dett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents