Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-10 / 239. szám

äSs HAJFESTÉS Ha gyenge, nagyon száraz, törékeny a hajunk, vagy erősen (korpásodik a fejbőrünk, kerül­jük a hajfestést és az elektro­mos szárítóval való gyakori szárítást A gyengébb haj nem bír el többet, mint egyszeri tartóshullámot évenként. Ezért csak nyáron csináltassunk dauert, amikor a legnagyobb szükségünk van rá (hajadon­főit járunk). Még az erős szálú, egészséges haj is tönkremegy a .gyakori festéstől. Ne felejtsük el, hogy fésűt, és hajkefét nem jó kölcsönöz­ni, mert könnyen terjeszthet­nek hajbetegségieket, fertőzést. A fésűt és hajkefét hetenként egyszer szalmiákszeszes szap­panos vízben mossuk ki. Az őszülés fiziológiai folya­mat, amely a korral jár. A ko­rai őszülés azonban nem nor­mális jelenség, és a legtöbb esetben betegség, idegösszerop­panás stb. következménye. Ar­ra a kérdésre, hogy elejét le­het-e venni az őszülésnek, meg kell mondanunk, hogy a haj pigmentveszteségét nem lehet megakadályozni. Az őszülést kissé elodázhatjuk, illetve az őszülési folyamatot valame­lyest meglassíthatjuk gondos hajápolással, fejbőr masszázs- zsal és helyes életmóddal. Ha a korai őszülés nem kedvez külsőnknek (vannak nők, akik­nek az ősz haj egész fiatal korban is nagyon jól áll), ak­kor fessük be a hajunkat Ilyenkor azonban lehetőleg vá­lasszuk az eredeti hajszínt. Kezdődő őszülésnél elég, ha kamilla-öblítést használunk. Ezt végezhetjük akkor is, ha ugyan még nem őszül a ha­junk, de kezdi elveszíteni ere­deti színét, fényét. Ilyenkor is igyekszünk visszaadni hajunk eredeti színét. VIRÁQOKRÓL Napról napra gyérül, satnyul, biztosan és gyorsan meggyül­falcul már a kertek élő dísze, a virág, de azért akad még néhány faitája, így különösen az őszirózsa apró fészkű roko­na: az aggófű-, a küllőrojt- vagy a törpe termeitű bársony- ka-, oroszlánszáj-, zinn virág­félék, amelyek kitűnően átvé­szelik a korai fagyokat. A hir­telen beálló korai fagyok a 'ta­pasztalat szerint nem tartanak sokáigy s utánuk legtöbbször még szép őszi napok következ­nek. Az őszi virágokat úgy óvhatjuk meg az első fagyok­tól, ha megfelelően védjük, ide­jében befedjük, betakarjuk. Erre a takarásra megfelel a lé­cekből készített keret, amelyre olajba itatott vastagabb cso­magoló papírost szegezünk. Az olajospapír-keretet rátehetjük a virágágyak köré levert ka­rókra vagy kukorica-, esetleg napraforgószárakra: oldalt is állíthatunk ilyen kereteket, és így még virágzó növényeinket üvegházszerű olajospapir-sátor védi a hajnali fagyoktól. Na nappal melegebbre fordul az időjárás, a kereteket leszed­jük a karókról, de rajtuk hagy­juk, ha a hőmérséklet 5 C foknál alacsonyabb. Lényegesen tneghosszab Olt­ható az ősz egyik gyönyörű vi­rágának, a dáliának, valamint a szabadföldi krizantémnak a virágzása is. Gyenge talajmen­ti fagy esetén igen jó szolgála­tot tehet a füstölés. Erre a cél­ra a nyáron összegyűjtött és megszáradt kerti gazból, vagy falombból kisebb kupacokat készítünk a dália- és a krizan­témtövek környékén 2x2 mé­teres hálózatban, a kupacok tö­vébe száraz forgácsot teszünk, esetleg kevés denaturált szeszt vagy benzint csöppentünk reá­juk, hogy a deres reggeleken ladjanak, és azután gondosko­dunk arról, hogy a kupac las­san égjen, tehát sok füstöt és gőzt fejlesszen. A füstölés utóm, midőn már felkelt a nap, ajánlatos a növényeket alapo­san megöntözni, és a lomboza­tukat is meglocsolni. Az első nagyobb dér után az összes évelők szárait a föld színénél lemetsszük, és csak az alsó, új hajtásokat hagyjuk meg. Kiszedjük a kanna-, a dália-gumókat, a gladiolus ­hagymákat és elraktározzuk. A helyes tárolástól függ a kö­vetkező évi virágzás sikere. A hónap vége felé állandó he­lyükre kiültetjük a tulipán- és jácinthagymáikat. Cserepes szo­banövényeinket u behordás alkalmával gondosan tisztítsuk meg. A nagy tömegű táplálék ér- PjrrÁqvcórr áq q^Ar-)qóry tőkésítésé fokozott munkát ró *-»geszseg 9S Szépség a szervezetre, és ez a legkü­lönbözőbb betegségeket okoz­hatja: gyomorba jt, faláriksá- gi elhízást, különösen, ha az illető erre természettől fogva is hajlamos és egyebek. Nőknél ez a hajlam gyako­Á táplálkozás a szépség szolgálatában egyike az, hogyan táplálkoz- képződésre hajlamos bőrnél ribb mint férfiaknál mert so- aunk> mit együnk' ho&y testi ez*k az ételek a bajt súlyos­szépségünket konzerválhassuk, bítják. több édességet fogyasztanak’ küLsártk üde- fiatalos ma- A vitamindús táplálékok, fő- Aki akeSélStei rád jón. Kerülni kell az egyol- zelékek. tej, gyümölcsfélék ki- tóplálkoziiq v^gytulhaXtt^- falú táplálkozást, pia mér- tűnőén konzerválják a bőr gvasztó kúrát végez az is tektélen husevest, mert ez ka- szépségét. A gyümölcs tap- es helytelenül cselekszik’ mert a rosítía 32 idegrendszert, és fo- gyógyértéke a bennük foglalt Mattr im-rtA trJni aiáJUi kozza az érelmeszesedési gyümölcssavakból és tápsók- a célszeróto tópSozástóí j}ajlamot- Tartózjkodjmfk nún- ból származik. Víztartalmuk nem karcsú lesz az ember, ha- dennemu alkohol rvasatol, for- csökkenti a szomjúságot, sav­nem betegesen sovány, kimé- ró> fűszeres, túl zsíros, nehéz tartalmuk hűsít, és kozmetikai rült és ráncos. ételek fogyasztásától, mert kü- Szempontból egyformán alkal­A legfontosabb kérdések Ionosén miteszer és pattanás- masak a szépség növelésére. A tisztálkodás szempontjá­ból a városiak sokkal előnyö sebb helyzetben vannak, mint a vidéken élők, mert ha für­dőszoba nincs is. minden la­kásban, de folyóvíz áll ren­delkezésükre. Alapvető szabály, hogy na­ponta egyszer szappannal az egész testet lemossuk. Ha van zuhanyozó, az a legjobb. Ha va­lakinek olyan a munkája, hogy utána úgyis le kell fürödnie, ezt a reggeli szappanozást el­hagyhatja, mert a sok szappan nagyon kiszárítja a bőrt. Ilyen­kor csak az arcot, kezet, lábat kell alaposan átmosni. Leg­jobb, ha 30—35 fokos vízben fürdünk. ez nyugtató. Mosdás után, ha kádban fürdünk, hűt- sük le annyira a vizet, hogy rrrrrrrrrrrrrrrrr^rrrrrrrrrrrr JUfriaJk&djuíik ke-Lyeie-ti egy kicsit fázzunk, ILYENEK A FÉRFIAK... — mondta tisztes anyai barátnőm, ö csak tudta, hiszen négy férje volt. Szállóigévé vált mondását meg is magya­rázta bővebben: — Tizennyolc éves koromban mentem férjhez. Szép lánynak tartottak, de tisztában voltam azzal, hogy nem va­gyok szép, csak tudok bánni adottságaimmal. Jól ápolt vol­tam, ízfléses, elegáns, és ezt tévesztették össze a szépség­gel. Mindegy, az eredmény a fontos. Esküvő után pár héttel azonban férjem kijelentette, hogy minek járok fodrászhoz, szép a hajam mesterséges hullámok nélkül is. Minek hasz­nálok púdert, rúzst, amikor ő a természetes arcszínt szere­ti. Minek új ruha, hiszen neki mindegy, hogy mibe öltözöm. Hallgattam rá. Nem törődtem a külsőmmé!, hiszen férjem a lelkemet szereti, azt pedig nem lehet divatos ruhákba öl­töztetni, hullámokba rakni és kirúzsozni. Szinte tüntettem azzal, hogy nem adok magamra. Foltos, elnyűtt pongyolám­ban, kitaposott cipőmben úgy jártam, mint valami álruhás királykisasszony. így ment ez mindaddig, amíg észre nem vettem, hogy férjem megfordul az ízléses, ápolt asszonyok után, és nem is hallgatta el véleményét, hogy mennyire megváltoztam, amióta asszony vagyok. Sírtam, keseregtem, de mire észbekaptam, már késő volt. Második férjemmel szűk, kényelmetlen lakásba költöz­tem. Az ablakok sötét bérházudvarra néztek, a szobák zor­dak, hidegek voltak. Többször el akartam költözni onnan, de ő ragaszkodott a sötét odúhoz, mint mackó a barlangjá­hoz. Megértettem őt, hiszen a falak gyermekévei emlékét őrizték. Nem vitatkoztam többet, beletörődtem, hogy egész életemen át már csak a bérház keramitos udvarát láthatom az ablakomból. Pár évi házasság után beteg lett az uram. Tüdőszanatóriumba került, s nem is jött vissza többet. Pár nappal a halála előtt a fülembe súgta: »Az a lakás ölt meg, az a hideg, nyirkos, sötét lakás«. — De hiszen te ragaszkodtál hozzá ..: — Jó, jó, én mondtam, de te miért hallgattál rám? Amikor harmadszor mentem férjhez, jó állásom volt. Azt csináltam amihez értettem, és jövedelmemből akár két ember is megélhetett volna. Férjem az esküvő előtt kijelentette, hogy ott kell hagy­nom állásomat, majd ő megmutatja, hogy egyedül is eltart egy asszonyt. Meg is tett mindent: éjjel-nappal dolgozott, az anyagi, gondok mégis megkeserítették életünket. Ráadá­sul szegény mindig fáradt volt, és természetesen ideges is. Tudom, hogy szeretett, mégis sokszor nyers volt hozzám. Sírtam, hallgattam, tűrtem, később lázadoztam, és őt hi­báztattam. Ma már tudom, hogy én voltam a hibás, meg kellett volna tartanom az állásomat, de én beugrottam neki. A negyedik férjem tizenöt évvel volt fiatalabb nálam. Nem akartam hozzámenni, mert tudtam, hogy milyen ve­szedelmeket rejt magában az ilyen házasság. Ö azonban minden érvemre ellenérvvel felelt, és kijelentette, hogy há­zasságunk kivétel lesz, mert mi kivételes lények vagyunk. Hozzámentem, és rövidesen kiderült, hogy nem vagyunk kivételes lények. Én féltékenykedtem, ő hozzáillő, fiatal nőknek csapta a szelet.. . Egy év múlva elváltunk ... Ma már nem hiszek a férfiaknak, hiszen idestova már átléptem a hetedik X-et... Y t ' V \ l / * „ /j n Äf^l k \ J Á ■ V Vs. V Y í'Ví% Háromnegyedes ujjú, hosszá­ban csíkos blúz. hozzá sötétkék vagy szürke szövet szoknya, t rátűzött zsebekkel. A szoknyán Sötétkék, rövid ujjú szövetru- elöl két szemberakás, a szók- ha érdekes övmegoldással. Elöl nya anyagából övvel. | kétsoros gombdíszítéssel. Jóleső hátborzongás után li- babőrösek leszünk, ami a bőrt tomásztatja. s amellett az egész szervezet is edződik, job­ban ellenáll a meghűléses be­tegségeknek. A szappant úgy válasszuk meg, hogy ne lúgos, hanem túlzsírozott legyen, mint pl. a babaszappan. Szappanozás után mosdókesztyűvel erőteljesen dörzsöljük végig testünket, ez a vérkeringést segíti élő. Ar­ra viszont nagyon ügyeljünk, hogy ez a mosdókesztyű ki­fogástalanul tiszta legyen, ne­hogy fertőző csírák húzódjanak meg benne. Fürdés közben egyúttal masszírozhatunk is. Először a hason lévő zsírpár­nát mozgatjuk meg, utána ol­dalt, a hónaljtól a csípőig ter­jedő részt gyúrjuk át Végül pedig alulról felfelé húzó moz­dulatokkal a lá b és a com b izomrétegét masszírozzuk át. A meleg vízben végzett masszázs különösen jó hatású, mert áz izmok ilyenkor fellazulnak. Ne kíméljük magunkat, de ne is okozzunk kék folto­kat. A masszázsnak van egy nagy előnye, ahol sok van, on­nan elvesz, ahol kevés, oda ad. Fürdés után ne törülközőbe, hanem lepedőbe törülközzünk, mert az hamar vizes lesz, és már nem szárít. Ha ügyesen törülközünk, az már egy kis tornának is beillik. Gondosan, minden hajlatot töröljünk vé­gig, mert a nedvesség hatásá­ra könnyen bőrgombát kapha­tunk. A vidékieknek már nehe­zebb a dolguk. Fürdőszoba, zu­hany rendszerint nincs, marad a lavór és az öntözőkanna. A nehéz, poros napi munka miatt jobb az alapos fürdést estére halasztani, utána bármennyire GYERMEKEKNEK Holló mama tévedése Gyermekkoromban nagyon érdekeltek a madarak. Gyakran másztam a fákra, nem azért, hogy a fészke­ket megraboljam, ha­nem, hogy megfigyel­jem a madarak és fió­kák életét. Udvarunkban sok tyúk volt, és gyakran keltek ki kis csibék. A sárga, pelyhes csi­pogó kis jószágokat is nagyon szerettem. A szomszéd kert­ben, közvetlenül a kerítés mellett maga­sodott egy sötét fe­nyő, azon is volt fé­szek, egy szépen elké­szített, pehelytollak- kal, száraz fűszálak­kal kibélelt fészek, amely különös hatás­sal volt rám, és nem kis mértékben keltet­te fel kíváncsiságo­mat. Egy nagy fekete madár ült rajta, csak olykor hagyta el rö­vid ideig tojásait. Holló volt. Kékesfe­kete és szinte félel­metesen szép jószág. Egyszer, mikor mesz- sze repült, felmász­tam, és megnéztem a tojásait. Kettő vn>, és apró zöldes p4b/~ tye’ ét fedeztem iel rajtuk. Nem is tudom, hogy támadt az a fur­csa gondolatom, hogy elcsenjek két tyúkto­jást a kotlánk alól, és gombfestékkel, ecsettel a fészekben látottakhoz hasonló zöldes pettyeket fes­sek rájuk. Tény az, hogy müvem sikerült, és óiyatosan, mikor holló mama újra el­szállt egyszer, fel­másztam a fenyőre, és két zöldpettyes tyúktojást a két va­lódi hollótojás mellé csempésztem. Sza­kasztott egyformák voltak, csak az álta­lam fészekbe tettek kissé nagyobbak. Leszállva a szom­széd fájáról, s fel­mászva saját padlá­sunkra, szivdobogva lestem a hatást. Holló mama csak­hamar visszaérkezett, s egy ideig meglepet­ten topogott fészke szélén. Sehogy se fért fejébe a tojások megszaporodása. Eb­ből tételeztem fel, hogy okos madár, van emlékezete, és szá­molni is tűd úgy, mint én. Végre is megnyu­godott, és bár gond­le: nett ábrázatta! — nekem legalább is úgy tűnt — rátelepe­dett újra a tojások­ra. — Attól fogva reggeltől estig állan­dóan megfigyelés alatt tartottam holló mama fészkét, de úgy látszik ő is gyanako­dott és nem óhajtott több tojást, mert hű­ségesen a fészkén ült, és sohase távozott messzebb, mint ahon­nan ellenőrizhette tojásai számát. Egy nap aztán va­lóban érdekes jele­netnek lehettem ta­núja. Két kis csupasz hallófióka között két aranysárga, pelyhes kis csibe csipogott a magasban a fekete hollóanya fészkében, »aki« most még döbbentebben riado- zott a csibék láttán. No de nem hagytam sokáig ijedezni, fel­másztam a fa dere­kán, és lehoztam a sapkámban óvatosan a két kis sárga csi­bét, melyeket a hol­ló költött ki. Épp ebben az idő­ben költötte ki öreg kenderm.agosunk is a maga csibéit, oda­vittem hát hozzá, de minő meglepetés! Tol­lát felfújva, berzen­kedve tiltakozott az idegen fiókák ellen. Látni se akarta sa­ját csibéit, melyeket nem ő költött ki. Cselhez kellett folya­modnom. Mikor egy­szer valamennyi kis csibe ott nyüzsgőit a kendermagos kapir- gáló lába nyomában, míg anyjuk szorgal­masan rúgta a port, hogy minél több ku­kacot szerezzen cse­metéinek, óvatosan a többi közé eresztet­tem a holló küldte csibéket. S lám, tyúkanyó rosszabb számolónak bizonyult a hollónál, nem vette észre a csalást, és meg sem tudta töb­bé különböztetni édes és holló által kiköl­tött, mostohának vélt gyermekeit. Hanem a holló ma­ma még hetek múlva is leszállt udvarunk­ba, és körül-körül repkedett, mert még mindig kételkedett, hogy ha nem is olyan szép feketék, mint az ő fiókái, de talán- talán mégis az ő édes gyermekei, hiszen az ó teste melege hivta őket életre. G. M. fáradt is az ember, szinte új­raszületik. Kezet, lábat nap­közben is jó, ha többször mosunk, hisz ez van a legna­gyobb szennyeződésnek kité­ve. Itt kell beszélni a vidéki vizekről is, amelyek rendsze­rint igen kemények. Viszont bármilyen vizet igen jól lehet lágyítani csipetnyi borax vagy szóda hozzáadásával. Ha más nincs, forralással. Az esővíz igen jó, de vigyázzunk. A né­hány napos‘vízben millió kis élőlény van, amelyek fertőzhet­nek. Érzékeny bőrnek igen jó hatású a korpafürdő. Ez így készül: kb. egy kiló korpát te-, gyünk egy vászonzacskóba, s mártsuk forró vízbe. Ezt a vi­zet aztán öntsük a fürdővízh /z. De készíthetünk igen erős ka­millateát, és ennek átszűrt le­ve is jó hatású. DIVATRÓL Örök téma: milyen lesz a di­vat, hogyan alakul az idősza­koknak megfelelően. Most az őszii és téli divat alakulásáról folyik a szó az asszonyok és lányok körében. Forgatják a divatlapokat, nézik a kirakato­kat, és igyekeznek kiválaszta­ni a modellek közül a nekik legjobban megfelelőt. Iskolás kislányoknak hasznost, ha kantáros, rakott szoknyákat készítenek, még­pedig kockás szövetből, ez job­ban kibírja a strapát, és nem szennyeződik olyan hamar. A rakott szoknyát lehet szabni 42x125 cm-es egyenes da­rabból. Ez az anyag elegendő általában a 7—8 éves kislányok részére. A ruhakímélés szempontjá­ból hasznos, ha az iskolás lány­kák köténykét kötnek az isko­lában, mert a ruha nem ko­pik. A kötött ruha őszidőben és télen egyformán hasznos és divatos. Nagy elő­nye, hogy házilag is elkészít­hető. Azt mondják, hogy drá­ga, de ha azt nézzük, hogy a gondos háziasszony kötéssel maga is elkészítheti, mindjárt láthatjuk, hogy nem is olyan drága. Jó, ha valódi gyapjú­ból kötjük, mert ez igen jól festhető különböző divatos színekre. A kötöttruha visel­hető blúzzal vagy pulóverrel. Új műszálas anyag indult el hódító útjára. A Ma­gyar Pamutipar KISZ műszaki brigádja kezdte meg a cellon szálakból készült anyag gyár­tását. Ez az új műanyag ol­csóbb minden más textíliánáL Előnye, hogy könnyen mosha­tó, gyűrheteüen, és többszö­rösen felülmúlja a pamutáru tartósságát. Itt a boleró ismét. Ez jó, mert hasznos ru­hadarab. A hidegebb idők ér- keztével is jó szolgálatot tesz. A mostani megoldás szerint a boleró kabátszerűen gomboló- dik. A gallérja eláll, de nem nagyon. Igen jó viselet a bole­ró alatt a princesz szabású ru­ha.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents