Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-09 / 238. szám

TILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! <y ^ k/ > i,----------­k ‘^PQSSl'^ yi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 238. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1958. október 9. Mai számunk tartalmából Hogyan is állunk azzal a „befelé fordulással“? IFJÜ FIQYELÖ Dallal, tánccal... A MEZŐ ŐSZI MUNKAI Vállalat. Nemcsak szervezés, Kilencholdas újgasda a nágocsiak képviselőjelöltje Aki kedden este ott volt a nágccsi moziban tartott jelölőgyűlésen, az meggyőződhetett ar­ról, hogy a nágocsá emberek lelkesen, egysé­gesen állnak a párt vezette népi hatalom mellett. A másfélszáznyi választópolgár taps­viharral fogadta Melisek Istvánnak, a gyűlés elnökének javaslatát: Gantner Ferencet jelöl­jék országgyűlési képviselőnek. Ugyancsak egyetértéssel jelölték Paska Fe­renc tsz-elnököt megyei, Saabé Károly banki dolgozót és Bíró Lajos tsz-elnököt járási ta­nácstagnak. A jelöltek nevében Gantner Fe­renc képviselőjelölt köszönte meg a néptől előlegbe kapott bizalmat, majd kedves jele­net következett: négy úttörő virágcsokrot adott át »Feri bácsinak«, a képviselőjelöltnek. Ezután Sasi János, a megyei tanács vb. el­nökhelyettese összehasonlítást tett a régi és a mostani országgyűlés munkája között, majd a község 13 éves fejlődéséről szólva kijelen­tette: a felszabadulás után azért oszthattak ki Nágocson több mint 2000 hold földet, azért építhettek a volt cselédek 64 új házat, azért kaphatott a község napközi otthont, bölcső­dét, villanyt, autóbuszjáratot, mert ma nem a Magyar Élet Pártja, meg a királypárt, ha­nem a kommunisták pártja, a proletárok ve­zetnek. Sok tennivalót ad az ősz a parasztembernek. Az őszi ka­lászosok vetése és a tavaszi kapások betakarítása egyide­jűleg végzendő, sürgős feladat. Időbeni és fontossági sorrendet nehéz volna megállapítani, hi­szen az is kívánatos, hogy a megtermett burgonya, kukori­ca minél kisebb veszteséggel prizmába, góléba kerüljön, meg az is, hogy a végzett mun­ka után nyugodtan mondhas­suk el: megtettük, amit tehet­tünk jövő évi kenyerünkért. Ha lehet, akkor mégis ez utóbbi feladat — a vetés — diktálja a betakarítás gyorsabb ütemét. Nyilván azokról a föl­dekről kell először hazahor­dani a termést, amelyekbe ke­nyérgabona magját akarják hinteni. Szükséges tehát ezek­ben a napokban letenni a gon­dot az őszi kalászosok elővete- ményeinek betakarításáról. Burgonyát, sőt kukoricát is követ helyenként kenyérgabo­na — így- alakul a vetésforgó. A termés behordása, a szár le- takarítása után nem várhatunk a földek talajelőkészítésével. Menjen a tárcsa, a gazos ku­koricaföldön az eke és a hen­ger, hogy ha nem is beérett, de apró morzsás vetőágyba hull­jon a gabona magja. Az őszi árpának és rozsnak már nem a zsákban a helye — a vető­búza is kerüljön a földbe a hónap vége előtt. Ahol mód volt a korai vetésre, ott örven­detesen sarjad a csíranövény. A Bárdibükki Állami Gazda­ság központjától délre, Kutas község keleti részén, Csoko- nyavisontán a falu északi ré­szén mintha tavasz volna, olyan üdén zöldell a vetés. Ka­posvár határában szintén ki­kelt a háromszáz holdnyi őszi árpa, s a mintegy száz . hold cukorrépa termése is rövidesen a gyarba kerül. A kövér és jól előkészített talaj nem elégséges a jó ara­táshoz. Kiváló minőségű vető­mag — ez a jobb termés má­sik alapja. Államunk a csere­akció során nemesített kalá­szos vetőmagot ad a termelők­nek. A gazdasági felügyelők rosszul teszik, ha egyéb elfog­laltságukra hivatkozva azt mondják: törődjön a vetőmag­cserével a Terményforgalmi hanem szakmai felvilágosítás is kell az akció sikeréhez — ez pedig a mezőgazdászok felada­ta. A kaposvári gazdák tudo­mást szereztek a vetőmagcse- réról. Nem jelölték ki áltaU- nos csereterületnek a várolL mégis egy vagon nemesíteu búzát kért és kapott a kapos­vári dolgozó parasztság a he­lyi tanács mezőgazdasági osz­tályának kezdeményezésére. A vetőmagot szükséges csá­vázni. Ez az üszögbetegségek megelőzésének legjobb módja. A rézgálicos csávázásról bebi­zonyosodott, hogy nem meg­felelő, mert csírabántó hatása van. Ezért kizárólag Higosan- nal csávázzanak a gazdák, hogy több gabonájuk teremjen, s abból jó lisztet, korpát őröl­hessen majd a malomkő. Szóltunk arról, hogy az el­vetésre kerülő földekről minél előbb takarítsuk be a kapás- növényeket. Ezt nem csupán a vetés érdeke kívánja meg. A későbbi érésű burgonyát azzal óvhatjuk meg az esetleges gombabetegségektől, ha fel­szedjük és betakarítjuk, mi­helyt a levelek leszáradtak. A gumó héja ekkor nem dörzsöl­hető le, tehát az ilyen érési állapotba jutott burgonya a rothadás veszélye nélkül tá­rolható. A tengeri betakarítá­sának is van sürgetője. A ku­koricaszárat nem mellőzhetjük a téli takarmányozásnál. Leg­jobb, ha a csőtörés után azon­nal levágjuk és besilózzuk a szárat. Ezáltal sok értékes táp­anyagot tartalékolunk télire. Az őszi mélyszántás idejére sem kell várakozni. Trágyázás, valamint a foszfor- és kálitar­talmú műtrágya kiszórása után a mélyen szántó ekének akad dolga azokon a földeken, ame­lyekbe tavaszi növényeket ve­tünk majd. A talajjavításban részesítendő terület is mielőbb tiszta legyen, hogy még az őszi esőzések előtt belekerülhessen a mészkőpor vagy az egyéb ja­vító anyag. Mindent időben és mindent a helyes sorrend szerint elvé­gezni — csak így virulhat a mező, amelyben nemcsak örö­mét leli, hanem a számítását is megtalálja a parasztember. Ha nem tudnád, az izmos karok, kérges tenyerek ak­kor is elárulják, hogy Gant­ner Ferenc, amióta kijárta az iskolát, a földnek, a me­zőnek szentelte életét. Hatéves volt, amikor apja, otthagyta Kapolypusztát, a szánalmas cselédéletet, és el­mentek Nágocsra lakni, ahol ugyan nem sokkál volt jobb, de mégis más érzésnek tűnt a saját házban lakni. Alig serdült fel Gantner Fe­renc, meg kellett ismerkednie a kapa-, kaszanyéllel, nap­számba járt az uradalom földjeire kapálni. Nyáron ré­szesaratást vállaltak, a cséplő­gépnél nyelte a port, viselte a forróságot. így ment ez esz­tendőről esztendőre: napszám, kepéstarló, cséplőgép, meg me­gint napszám. Az egyhangú, sivár életnek az 1945-ös felsza­badulás vetett véget. A Gant- ner-családnak kilenc kataszte­ri holdat hasítottak ki báró Rubidó 2700-ából. Megvalósult a régi vágyálom: immár sa­ját földjükön gazdálkodhattak és dolgozhattak a többi Gant- nerek Nágocson és szerte az országban. Amikor a kilenc holdacs- kák kezdtek kevésnek bizo­nyulni, Gantnerék és a többi okos parasztemberek első tí­pusú tszcs-t alakítottak 1951- ben. ízlett a közös gazdálko­dás, s egy év sem telt el, ami­kor előbbre léptek, kimondták: ezentúl pedig a legfejlettebb típusú szövetkezet alapszabá­lya szerint gazdálkodnak. 1952 nyarától Gantner Ferenc, az egykori kilencholdas újgaz­★ GANTNER FERENC da egészen 56-ig a 102 csalá­dot magában foglaló Petőfi Tsz elnöke. S hogy nem csa­latkoztak benne, hogy a szö­vetkezet vezetése jó kezekben volt, azt az is bizonyítja: ami­kor az ellenforradalom hatá­sára a tsz feloszlott, egy fillér adósságot sem kellett a tagok­ra levetni, sőt 112 000 forint tiszta vagyont oszthattak szót maguk között. Az emberek mégsem ma­guknak hittek, inkább adtak azok szavára, akiknek az volt a céljuk, hogy Nágocson ne maradjon egyetlen szövetke­zét sem. Az elnökkel együtt hatan-heten visszamaradtak A ruházati kereskedelem idei téli felkészülése jobbnak bizonyul, mint az utóbbi évek bármelyikében volt. Főként jó minőségű férfi és női kabát­szövetek választéka növekszik jelentősen. A nagykereskede­lem már az utolsó negyedév elején ötven százalékkal na­gyobb készlettel rendelkezik, mint 1957 hasonló időszaká­ban. Tiszta gyapjú kamgámokból 23 százalékkal, tiszta gyapjú fésűs női szövetekből 85 szá­zalékkal, iskolaszövetekből pe­dig 63 százalékkal nagyobb készlet áll rendelkezésre. A női kabátszövetekből 283 szá­zalékkal kínálnak többet el­volna édes-örömest, de akko­ra volt ellenük a nyomás, hogy kénytelenek voltak ők is a többi után menni. Gant­ner Ferenc azóta újra a fel- szabadulás után kimért ki­lenc holdon, tehénfogattal gazdálkodik. 56-ig tagja volt a pártnak. A községi tanácsban, amely­nek 1950-től tagja, lelkiisme­retesen végzi a rábízott mun­kát. A falu népe bízik benne; azzal a tudattal jelölték ország- gyűlési képviselőnek, hogy ezután is azokért dolgozik, akik közül származik: a volt cselédekért, a cselédekből lett új gazdákért, a dolgozó népért. adásra, mint tavaly. Bélés-se­lyemből is teljesen ki tudják elégíteni az igényeket. A pa­mutáruknál hasonló a helyzet. Sima flanellből 70 százalékkal, zefirből 60 százalékkal és kordbársonyból 200 százalék­kal többet bocsátanak a lakos­ság rendelkezésére. Lakástextíliából, ezen be­lül bútorszövetből mintegy 30 százalékkal hoznak többet for­galomba. A kötöttáruknál csaknem 40 százalékkal nö­vekszik az árualap. A negye­dik évnegyedben lényegesen több gyapjú kötöttáru kerül az üzletekbe és nagyobb lesz a bőrdíszműáruk választéka is. Megállapodás a dunai vízierőművek építéséről Prága (MTI). A Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormánybizottsá­gai 1958. október 6-án és 7-én a Duna közös szakaszán létesí­tendő vízierőművek felépítésé­ről tárgyaltak Prágában. A magyar kormánybizottságot Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökének első helyette­se vezette. A két kormánybizottság kö­zös véleménye alapján meg­állapodás jött létre a Duna Po­zsony és Nagymaros közti kö­zös szakaszán létesítendő nagy vízierőművek építésének elő­készítéséről és megvalósításá­ról. Megállapodás jött létre ar­ról is, hogy a teljes Duna-sza- kasz hasznosítása keretében első közös műként a nagyma­rosi vízierőmüvet építik fel. En­nek a beruházásnak a tervezé­si munkáit már a jövő évben előkészítik, úgyhogy az 1961— 1965. években felépülhessen az erőmű. Fogadás az operaházi művészegyüttes tiszteletére J. I. Gromov, a Szovjet­unió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kedden este fogadást adott a Szovjetunióban járt operaházi művészegyüttes tiszteletére. A fogadáson megjelent Benke Valéria művelődésügyi mi­niszter, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, I Iku Pál művelő­désügyi miniszterhelyettes, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos és kulturális osztályának vezetője, C s at or day Ká­roly, a Külügyminisztérium protokollosztalyának vezetője, Németi Béla belügyminisz­tériumi osztályvezető, Fajth Tibor, a Magyar Állami Operaház igazgatója, F er en- c sik János Kossuth-díjas kiváló művész, az Operaház karnagya, a Szovjetunióban járt operaházi művészegyüttes, valamint művészi életünk több kitűnősége. A fogadás szívélyes baráti légkörben zajlott le. Sokkal több jó minőségű gyapjú télikabátszövet áll a vásárlók rendelkezésére, mini tavaly ' Tekintsük meg a közszemlére kitett választói névjegyzékeket Három tsz egyesüléséből csaknem 2000 holdas termelőszövetkezet Répáson 5 millió forintos beruházási terv — Nincs már egyéni gazda Répás-pusztán Október 9-e és 17-e között a választók ideiglenes névjegyzé­két a község és városi taná­csok hivatalos helyiségében közszemlére teszik ki. A város belterületén az egyes házakra vonatkozó névjegyzékek kivo­natát a házaknál is kifüggesz­tik. A közszemlére kitett név­jegyzékeket tekintsük meg. Ha valaki azt tapasztalja, hogy a névjegyzékből kimaradt, ak­kor a községi és városi tanács végrehajtó bizottságánál fel­szólalással élhet. Ugyancsak felszólalással él­het bárki olyan esetben, ha észreveszi, hogy választójoggal nem rendelkező személy került a névjegyzékbe. Az 1958. évi Athén (TASZSZ). A Ciprus északi részén fekvő Karmi fa­luban az angol csapatok 200 lakost letartóztattak. Sok cip­rusi faluban kijárási tilalom van. A görög sajtó megállapí­tásai szerint az angol csapatok hitlerista módszereket alkal­maznak a ciprusiakkal szem­ben. Ha valahol támadás ér egy angol katonát, a hatóságok megtorló rendszabályokat fo­ganatosítanak az egész falu vafiy község lakossága, így a III. törvény 3. paragrafusa szerint választójoga van min­den nagykorú állampolgár­nak. Nagykorúak a tizennyolc életévüket betöltötték, vala­mint azok, akik tizennyolc életévük betöltése előtt házas­ságot kötöttek. Csupán azok­nak nincs választójoguk, aki­ket a bíróság a közügyektől, illetőleg a választójog gyakor­lásától eltiltott, szabadság- •'esztéses büntetésüket töl­tik, előzetes letartóztatásban, rendőri őrizet vagy felügyelet alatt vannak, végül az elmebe­tegek. Felszólalás esetén a válasz­tójog kérdését a bíróság dönti el. Az idevágó járásbírósági el­járás illeték- és költségmentes. gyermekek ellen is. Hétfőn egy 12 éves kisleány meggyilkolá­sáról adtak hírt. A ciprusi városok polgármeste­rei tiltakoztak az angol hatósá­goknál az angol katonák ke­gyetlenkedései miatt. A görög kormány nevében tiltakozott a külügyminisztérium képvise­lője is. Különböző görög társa­dalmi szervezetek követelik az ENSZ beavatkozását és az angol hatóságok terrormtézke- déseinek megszüntetését. Odakinn elcsitult a munka zaja, az élet most ide helyező­dött át a kultúrterembe, ahol száz szempár figyel az elnök­re. Nagy dolgok, elhatározá­sok színhelye ma a répáspusz­taiak közgyűlése. A szövetke­zeti élet sok-sok hétköznapi gondjának, tennivalójának el­rendezésén kívül ennek a köz­gyűlésnek kell kimondania a szót: helyesli-e a szövetkezet kibővítését, a szomszédos puszta- és községbeli termelő­szövetkezetekkel való egyesü­lést. Pattognak az elnök szavai, s a számokból a tagság pontos képet kap arról: jól sáfárko­dott-e bizalmukkal a vezető­ség, tettekké váltak-e az első közgyűlés határozatai. Megtud­ja a tagság, hogy az idei pénzbevétel felül van az egymillió forinton, és eddig öt és félszázezer fo­rint értékű terményt, pénzt osztottak ki előlegképpen, s hogy a szövetkezetei alkotó 51 család munkája révén állan­dóan bővül, gazdagodik a mindnyájuknak gyümölcsöző közös gazdaság. A növényter­mesztési és állattenyésztési üzemágak bevételét téglaége­tésből származó haszon gyara­pítja; a daráló, gatter, teher­gépkocsi, a halastó: mind-mind pénzt takarít vagy hoz a kony­hára. Jövőre ötholdas öntözé­ses kertészet, két hold szamó­ca is növeli a jövedelmet, a táblákat diófákkal ültetik kö­rül, s gombatenyésztéshez fog­nak. Gördülnek a szavak, kibon­takozik a jelen és a jövő képe is. »Nálunk a közös gazdaság tovább­fejlesztésére olyan mód van, hogy a környező tsz- ekkel örök időre egyesül­ve, közös megértéssel nagy termelőszövetkezetet hoz­zunk létre. Jelentem a közgyűlésnek — hagzik az elnöki beszámoló —, hogy az elmúlt hetekben meg­beszélést folytattunk a somo­don Uj Élet, a somogyaszalói Vörös Csillag Tsz-szel, s en­nek alapján javaslom a köz­gyűlésnek a három tsz egye­sülését«. Egymásután szólalnak fel az egyesítő közgyűlésre érkezett küldöttek is. Pados György, a somodorpusztai Uj Élet elnöke tagságuk aka­ratát tudatja a közgyűléssel: ők szívesen egyesülnek, mert a cél az, hogy mennél nagyobb kiterjedésű szövetkezetek le­gyenek. A somogyaszalóiak küldötte is a három szövetke­zet tagságát összekötő kap­csokra mutatott rá. Mindhá­rom tsz tagsága cselédember volt, sőt egy uradalmat szol­gáltak, határaik most is szom­szédosak, a kölcsönös egyetér­tés bizonyára gyümölcsöző lesz. Persze, támadnak kételyek, kétségek is, ezeket is nyíltan elmondták, és tisztázták mind­egyik oldalról. A közgyűlés végül Is el­fogadta a három termelő- szövetkezet egyesülését, és úgy határoztak, hogy az idei zárszámadást mindegyikük külön-külön készíti el, de no­vember 1-től már egységes terv alapján végzik a munká­kat. A következő közgyűlés feladata lesz kibővíteni a két tsz küldötteiből a répási veze­tőséget, és ez látja el az egy­séges irányítást. Az egyesült termelőszövet­kezetnek csaknem 2000 hold földje lesz, zöme táblásított terület. A répási tsz vezetősé­ge már elkészítette az 1959. évi beruházási tervet, melynek végösszege több mint öt­millió forintra rúg. A terv nagy figyelmet szentel az anyaszövetkezethez tartozó •üzemegységek gazdasági fej­lesztésére. Somodorpusztán például 50 férőhelyes tehénis­tállón kívül 1000 férőhelyes juhhodályt, baromfiólat, ser- tésfiaztatót építenek. Somogy­aszalóban szintúgy. A répásiak gondoltak az Aszalóhoz tarto­zó antalmajoriakra is; nekik egyetlen közös gazdálkodásra alkalmas épületük sincs, ezért ide 24 férőhelyes, magtárpadlá- sos tehén-, 30 férőhelyes ló­istállót, 40 férőhelyes növen­dékistállót, kukoricagórét, si­lót kívánnak építeni. A répási majort vízvezeték­kel látják el és gépesítik; be­kötő utat, gépszínt építenek, fejlesztik az öntözéses appará­tust, növelik a téglaégető ka­pacitását; egészségházat, orvo­si rendelőt építenek. Szöllősi Ferenc tsz- elnök jelenthette a közgyűlés­nek, hogy Répáson nincs már egyéni gazda, ugyanis a leg­utolsót, Szabó Ferenc 8 holdast a tagság ugyanezen a közgyűlésen másik hárommal együtt maga közé fogadta. A három szövetkezet egye­sülésével egy jól kiépített mezőgazdasági nagyüzem körvonalai bontakoznak ki. Hogy mekkora legyen ez a tsz, ezt Király Lajos, a so­modrai Uj Élet párttitkára így fejezte ki: »Akkora legyen, amennyi föld van Répáson, So­modorban és Somogy aszaló­ban«. Angol terror Ciprus szigetén (Varga,)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents