Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-08 / 237. szám
: dieses o:,ói c*cüg B anyán-poszta és Vak Bottyán A NÉV AZONOSSÁGA miatt több helyütt gyökeret •**■ vert az a vélemény, hogy a híres kuruc generális, Bottyán János a Somogy megyei Battyán-pusz- tán született. Nemegyszer újabb szakmai írók is ezt állítják. Pedig a levéltári adatok azt bizonyítják, hogy Boty- tyán János Eszlergomban született 1640—45 között. Családjának eredetét azonban nem tudjuk. Életrajz-írója — a kuruc írók nagynevű kutatója —, Thaly Kálmán azt gyanítja ugyan, hogy családja egy tóból fakadhatott a Somogybán egykor szerepelt »geresgali« Batty árú-családdal, melynek a Battyán-pusztával szomszédos Vörs már 1293-ban is birtokát képezte, s amely a XV. században okmányokkal is igazolhatóan bírta Baty- tyánt, de feltevéséhez hozzáteszi, hogy mivel ily nevű család Bars megyében is szerepelt, »adatok hiányában biztosat mondani neon lehet«. Kutatásai szerint Vak Bottyán nagyapjának, Bottyán Andrásnak Léván volt szerzett jószága, Bars megyében, apja pedig rpár Esztergomban lakott. így tehát kétségtelen, hogy a család — legalábbis már az 1500-as évek végén —. a magyar uralom alatt levő felsó megyékben élt, ami természetes is, hiszen a török nem tűrte meg területén az adót fizetni nem akaró nemességet. W EM EGYEZIK Vak Bottyán és az — úgy tudjuk, ' 1664-ben kihalt geresgali Battyániak által használt címer sem. Előbbinek pajzsában lovas vitéz, utóbbiakéban pedig ágaskodó oroszlán és pelikán szerepel. Bottyán János családi levéltárában — melynek maradványait a magyar udvari kancellária levéltárában őrizték meg — felvidéki családok szerepelnek, és ezek közt a XVI. század közepétől kezdve felbukkan a Battyáni név is. Ha tehát egy volt is a származás, s a Bottyán-csa- lád a Somogy megyei Battyán-pusztáxól vette volna is nevét, Vak Bottyán felmenői a török betörés után elhagyták már e területet. Annak, hogy a két név nem egyezik teljesen,' nincsen különösebb jelentősége. Vak Bottyán »o»-val írta a nevét, Battyán-pusztáé pedig hol Bottyán, hol Battyánként fordul elő okleveleinkben. Battyán-puszta eredetileg falu volt. Első ízben 1261- böl van róla adatunk. Az ezemégyszázas években már ik- reződve, kettős településként fordul elő, valószínűleg területének kétosztályos atyafi közti megosztása folytán. A régit, amely a rév mellett volt, »Alsóbathyan«, az újat, mely tőle északra települt, »Felső sive Uj Bottyán« néven nevezték ettől kezdve. Elsőnek a területén áll ma a régi uradalmi kocsma (»Szallér-ház«), utóbbinak helyén a mai Battyán-puszta. A településnek jelentőséget a rév adott. A Bottyán- Fenék-ipusztai rév hidalta át hajdanában a Balaton itteni, egész Kiskom áramig lehúzódó öblözetét (Kis Balaton), a legrövidebb átjárót biztosítva Somogyiul Zalába, Keszthely felé. Lakosai ennek megfelelően mind hajósok, halászok voltak, csakúgy, mint az átellenes Fenék-pusztáé. A TÖRÖK HARCOK első századában még megvolt a két falu. Marcali (1566), Kéthely (1588) erősségeinek elestével azonban elnéptelenedett. A Balaton déli partvidékét ettől kezdve a török uralta, a túloldali Kiskomá- rom, Fenék, Keszthely, Szigliget, Tihany magyar végvár maradt. 1692-ben a »Balatonszeg«-ben levő »Kis és Nagy Bottyán«-nak nevezett pusztákon már csak kaszálói, rétjei vannak az új földesúmak, Festetics Pálnak. A kuruc idők után azonban újra megtelepítik a falut a régi Alsó- Bottyán területén, amely Bél Mátyás korában — az 1730-as években — már »halászoktól, hajósoktól népes falu«, s 1757-ben megvan már a ma »Szallér-háznak« nevezett urasági kocsma (révcsárda) is. Lakosai a XVIII. század végén a Bajnok, Csiszó, Gyótsi, Késér, Lakos, Majer, Takáts, Tamás és Zsinka- családok. 1825-ben tizennégy házból, 121 lélekből álló falu, amely azonban a század közepére újra elnéptelenedik. Elnéptelenedése a balatoni vízszabályozási munkálatok következménye volt, amelynek során 1839-ben töltésűt és híd létesülhetett a rév helyén. Nevét ma a Felső-Battyán területén alakult puszta tartja fenn. Ezt a pusztát, mint urasági majort, a XVIII. század végén létesítették a Festeticsek, s egyik legrégibb épületét — ma is meglevő emeletes barokk magtárát, »Gr an ári urnát« (műemlék!) a mai balatonszentgyörgyi temetőben állt török előtti romos templom köveiből építették. MAJOR a XIX. században a Festeticsek szentgyörAz örök majompör gyi uradalmához tartozott Keresztúrral, Vörssel, Szentgyörggyel, Fényeddel, Sávollyal, valamint a Diósi, Bari, Körtvslyesi majorral együtt. A helyszínen eleinte csak »gazda« lakott megfelelő számú cselédséggel. A gazdálkodás minernűségére az épületek XIX. század közepéről származó elnevezése nyújt támpontokat. (Gazdalak, cselédlak, bukásiak, kovácsműhely, magtár, ököristálló, cselédistálló, lóistálló, lábaspajta, szekérszín, félszer, szénáspajta, kocsma stb.) A múlt század végién Festetics Tasziló egyik gazdatisztjének, Sváb Sándornak adta hosszú lejáratra bérbe itteni birtokát, aki azután 1891-ben urasági lakot, a ma is meglevő eklektikus, »L» alaprajzú földszintes kastélyt építette. A major területe az 1945. évi földosztás után kis emberek kezére került, s ezek szaporodó házai ma már a településnek egészen falusi képet adnak. Mintegy 60 család lakja, iskolája, autóbuszközlekedése van, s az egykori úrilakban a Balatoni Nádgazdasági Vállalat exportra is dolgozó üzeme van. Ti ÁR A PUSZTA és Vak Bottyán közti kapcsolatot £- oklevelekkel bizonyítani nem lehet, Somogy me- ff gye méltán sorolhatja a vitéz kuruc tábornokot a maga 'í hősei közé, hiszen az ő nevéhez fűződik Károlyi Sándor '1' 1705 tavaszán Kilitinél elszenvedett veresége után a me- A gye felszabadítása, és a Sió-vonal erődítése is. Minden ^ okunk megvan tehát arra, hogy 1709. szeotember 28-án ó bekövetkezett halálának kettőszáznegyvenkilencedik év- ff fordulója alkalmából kegyelettel emlékezzünk meg róla. $ Móricz Béla, a TIT tagja h »1925 nyarán az egész világsajtó hasábokat szentelt az unióbeli Tennessee állam egyik jelentéktelen városkájának: Daytonnak. Komoly világlapok és kérészéletű boulevard-újságok egyaránt kiküldötték tudósítóikat ebbe az alig harmad- félezer lakosú amerikai fészekbe, ahol azokban a napokban a gondolatszabadság volt ke- , resztre feszítendő. Nem elő- ' szőr — de nem is utoljára — az emberi művelődés történeté- i nek során. ; A függetlenségi nyilatkozat aláíróinak szabad és független hazájában ugyanis vád alá helyeztek egy fiatal természetbúvárt, John T. Scopes-t, a daytoni főiskolán a biológia előadóját, mert egyik előadásában az evolúció gondolatát fejtegette. Az elmaradott »Ovilág« furcsa meglepetéssel olvasta a hirt. Még a legkonzervatívabb európai elmékben is fölmerült a gondolat: hogyan helyezhet vád alá az előítéletektől való mentességére, szabadságára mindig oly büszke észak-amerikai államszövetség egyik tagja egy főiskolai magántanárt, aki ugyanazt hirdeti, mint a legkonzervatívabb európai egyetemek világhírű tudósai: az evolúció gondolatát. Azt a gondolatot, amely a tizenkilencedik század nagy szellemi csatározásainak pergőtűzéből megtisztulva és diadalmasan került ki, s amelynél feleme- lóbbet emberi agy még nem termelt ki. A yankeek hazájában oly szívesen lenézett és: lekritizált »maradi« Európa csak akkor tudta megértem a daytoni bot- ránypört, amikor az óceánon túlról hírül vette, hogy a ten nesseei törvényszék jogilag helyesen járt el, hiszen Termes see állam törvényei tiltják a bibliai természettörténettel — szerintük — ellenkező evolúciós elmélet tanítását. Maguk az amerikaiak is »ma- jomtörvény«-nek emlegetik ezt a hires törvényt, amely — mint látni fogjuk — nemcsak Tennessee állam corpus juri- sát ékesíti. Scopes docenst tehát, aki megszegte a törvény tiltó rendelkezését, vád alá helyezték és pőrének fötárgyalását 1925. július 10-re tűzték ki. Amerikáról lévén szó, természetes, hogy a kicsiny városka falai szűknek bizonyultak az izgalmas tárgyalás napjaira óda-özönlő idegenek fogadására. A mezőváros határában sá tortábort vertek — ez volt a világ egyetlen »majomvárosa« —, külön távíró- és telefonvezetékeket húztak, hogy a »nagy por« minden mozzanatáról percek alatt bő tudósítások röpülhessenek a szélrózsa minden irányába. A nagy napon, július 10-én, a vádat William Jennings Bryan, egykori államtitkár képviselte, akit az Egyesült Államok demokrata pártja három ízben jelölt az Unió elnöki méltóságára. Bryan az evangélikus egyház orthodox jobbszárnyának, az úgynevezett fundamentalistáknak volt a vezére. Szerinte az evolúció gondolata egyértelmű az atheizmussal és ellentétben áll a szentírással. Mint viharedzett politikus, szenvedélye korlátlan hevével védte a majomtörvényt és vádolta a fiatal tudóst, aki vakmerőén szembehelyezkedett a tengerentúli puritánok orthodox világnézetével. A por azon fordult meg, jogos-e az Egyesült Államok alaptörvényei értelmében a tennessei »majomtörvény«? A daytoni esküdtszék tagjainak verdiktje alapján bírói szónak kellett eldöntenie, joga van-e Tennessee államnak szembehelyezkednie a tanszabadság alapelvével. A tárgyalást John Randholph Neal, a tennesseei egyetem jogtanára vezette, Scopes védelmét pedig Clarence Darrow chikágói ügyvéd látta el, aki fölvonultatta az amerikai polgári szabadelvúség unióját és az amerikai orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének (American Association for the Advancement of Science) tekintélyét. »A vita nem azon fordul meg — fejtegette Neal professzor —, igaz-e az evolúció vagy sem; a tanítás — és ami még ennél is fontosabb —, a tanulás szabadságának kérdése forog kockán.« A Paris Soir sokkal tréfásábban fo- ga.lm.azta ezt meg. »A bíróság fogja — úgymond — eldönteni, vajon Uncle Sam nagyapja majom volt-e, vagy Adám?« Nyolc napig tartott az izgalmas tárgyalás... ... A bíróság nem engedte meg a szakértők kihallgatását, mert nem érzi magát hivatottnak arra, hogy eldöntse: a bibliai teremtés tana, vagy az evolúció a helyes-e, csupán azt állapítja meg, hogy törvénybe ütköző cselekedet nyilvános iskolákban azt, tanítani, hogy az ember valamely alacsonyabb állatrendből származott le. Scopes sorsát ez az álláspont megpecsételte: a majomtörvény alapján valóban elítélték. Az eset tragikus csattanója néhány nap múlva hangzott csak el: Bryan-t, a vád hangos szavú képviselőjét, aki a szűklátókörű ember szenvedélyes fanatizmusával hirdette a harcot a törvénytipró Scopes ellen, a rendkívüli izgalmak megölték. A daytoni tárgyaláson tehát két halálos ítélet hangzott el: az egyik a tanszabadság elvét sebezte halálra, a másik az orthodox vádlót ölte meg. Augusztus végén azután híre kelt, hogy egy tennesseei polgár a washingtoni főtörvényszék előtt panaszt emelt saját állama ellen. Mint öt fiú apja, akik Tennessee iskoláit látogatják, tiltakozik azellen, hogy gyermekei műveltségét a darwinizmus elhallgatásával megcsonkítsák. A tanszabadságnak ez a megsértése ellentétben áll az amerikai alkotmánnyal és a lelkiismeret szabadságával. Nem tudjuk, mi lett a sorsa e derék polgár panaszának, de nem is nyomozzuk, mert a daytoni eset csak egyik láncszeme ez evolúció gondolata elleni örök pömek.« (Részlet a TIT »Az ősember elődei« c. előadói útmutatójából.) A szarvasmarhák mesterséges termékenyítéséről A mezőgazdaság egyik fokmérője a szarvasmarhatenyésztés fejlettsége. Somogy megye szarvasmarhatenyésztése országos viszonylatban már a múltban is kiemelkedő szerepet játszott. Az MSZMP agrárpolitikai tézisei többek között a szarvas- marhatenyésztás fejlesztését tűzték célul. A gyorsabb ütemű minőségi fejlesztést szolgálja a szarvasmarhák mesterséges termékenyítésé. Ennek két alapvető jelentősége van. Az egyik a takarékosság szem előtt tartása, a másik a minőség javítása. A takarékosság jelentősége az alábbi számokból tükröződik. Természetes fedeztetéssel a megye jelenlegi tehén- és tenyászérett üsző- állcmányához csaknem 1000 tenyészbika lenne szükséges, ez évente mintegy 10 millió forint költséget jelentene az államháztartásnak. Ezt az ösz- szeget a mesterséges megtermékenyítés alkalmazásával lényegesen sikerült csökkenteni. Idén kiterjedésénél fogva 23— 24 000 nőivarú szarvasmarha termékenyítése várható: ez a szám a megye tenyészérett szarvasmarhaállományának 36 —37 százalékát teszi ki. Ehhez mindössze 15 tenyészbikát használunk. Ez a 15 bika 500 bika kivonását tette lehetővé. Már maga ez a tény is óriási jelentőségű még akkor is, ha a mesterséges termékenyítés után is csak annyi borjú szü, letne, mint a természetes fe- ! deztetéssel. Eddigi vizsgála- 1 taink azt bizonyítják, hogy 100 I megtermékenyített szarvas- 1 marha (tehén, üsző) után 74— j 75 borjú születésével számol- I hatunk, ez 100 tehenenként 7— i 8 borjúval több. A mestersé- | ges termékenyítés ilyen mér- ! vű alkalmazása több mint 2 millió forint megtakarítást eredményezett ebben az évben. A másik fő tényező a minőség javítása. A már említett 15 tenyészbika anyjának tejháttere megközelíti a 4700 kg tejet, átlagosan 4,1 százalékos zsírtartalommal. A bikákat megfelelő területekre osztottuk be, melyek az utódokat küllemre egyöntetűvé teszik, valamint a feltevések szerint tej kg-ban és zsír százalékban is javító hatásúak. Mégis sokszor tapasztalható, hogy a tenyésztők e fontos célkitűzést, mely elsősorban az ő érdeküket szolgálja, mellőzik, és teheneiket, üszőiket olyan bikákkal fedeztetik be, melyeknek anyai tejháttere Ismeretlen, pl. húsbika. őszintén megvallva, a húsbika tartó gazdáktól lelkiisme- retlenség, hogy ilyesmire képesek. E könnyelműségükkel igen nagy kárt okoznak a szarvasmarhatenyésztésnek. Ez arra való hivatkozással történik, hogy rossz a mesterséges termékenyítés. Csukás professzor megfigyeÚj vérpótló szer A moszkvai hematológiai tudományos ku tató intézetben Pdlíbljukin néven »vérhelyettesítő« anyagot szerkesztettek. A tudósak már régóta kutatnak olyan oldat után, amellyel hathatósan pótolhatják az emberi vért, s hosszú ideig raktározható. A szovjet tudósok véleménye szerint a Poliblju- kin teljes értékű vérpótló anyag, amelyet még a legeredménytelenebb esetekben, súlyos vérveszteségnél is eredményesen alkalmazhatnak. A klinikai kísérletek jól sikerültek, s jelenleg a Szovjetunió valamennyi vérátömlesz- tési állomását ellátják az új anyaggal. „ELEKTRONIKUS ASSZISZTENS" így nevezik a szovjet sebészek azt a berendezést, amely operáció közben »éberen figyeli« a beteg szívműködését. Az új készülék televíziós ernyőjére kivetíti a szívműködés legkisebb változását is. A szív elektromos áramának impulzusait eietronikus lámpák segítségével jelzi. A televíziós ernyőn jelentkező változásokat különleges fényképezőgéppel fényérzékeny lemezre rögzítik. A sebészek nagy elismeréssel nyilatkoznak az új készülékről, amely a bonyolult operációk alatt jelzi a szívműködés alakulását. KONZERV ÁGYNEMŰ Egy amerikai ágyneműgyár újabban dobozba csomagolt ágyneműt hoz forga’omba, hegy az árut a moly ellen megvédje. Ha a háziasszonynak új ágyneműre van szüksége, a konzervnyitóhoz kell folyamodnia. 1 lése szerint a nyári nagy melegség ideje alatt a tehenek fogamzás: aránya csökken. Ezt bizonyította az idei esztendő. A kevés csapadék, a hosszan tartó szárazság és meleg kedvezőtlenül hatott a növények fejlődésére és a tápanyagok raktározására. A legelők gyorsan kisültek. A szán- tóföldön termett takarmányok sem képviselnek teljes értéket. Rendkívül fontos, hogy figyelemmel kísérjük állatainknál a mész és foszfor mennyiségének alakulását. Ha az említettekből a tehenek, üszők keveset kapnak, vagy az arány felbomlik, figamzási zavarok állnak elő. Ezért feltétlenül ajánlom, hogy a takarmányok táp- értékének kiszámításán kívül mindenkor számítsuk ki a másznék és a foszfornak a takarmányban levő mennyiségét is. Hátrányosan hat a fogamzásra a vitaminhiány is. Éppen ezért mielőtt a mesterséges termékenyítésről a rossz véleményt kimondanánk, az előbb említett tényezőket is figyelembe kell venni. A tehenek helyes tartásáról Véleményem szerint a tehenek tartási körülményeinek két végletén is változtatni kell. Nem helyes, ha teheneinket állandóan istállóban tarfc- juk. Azoknak is szükségük van a mindennapi mozgásra. Nem helyes, ha a legelőre járó teheneket takarmányozás szempontjából csak a legelőre utaljuk. Ilyenkor a kondíció leromlik, velejárója a tejcsökkenés és a fogamzás kimaradása. A legelőre járó teheneknek és más állatoknak odahaza kiegészítő takarmányt kell adagolni. Nem elegendő azonban, ha a kiegészítő zöld takarmány csak kukorica-csalamádéból áll, mert az vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kevés mennyiségű meszet és foszfort tartalmaz. Keresni kell más takarmányokat is. Ma már rendelkezésre állnak olyan készítmények — mész, foszfor, vitamin —, melyek a tehén, üsző nemi életét egyensúlyba hozzák. Használatuktól nem szabad idegenkedni, hanem a szükséges mennyiségben, az előírásnak megfelelően alkalmazni kell azokat. Merem állítani, hogy a várt vemhesülési eredmény, a borjú születése és az ezzel járó gazdasági haszon nem marad el. Intézetünk továbbra is azon fáradozik, hogy az állattartók igényeit kielégítse. Czeglédi .Lajos, a Mest. Term. Áll. igazgatója, a TIT ta*ia. #
