Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1958. október 26. Önkéntes falusi pártmunkások | ♦ ♦ A MUNKÁSOSZTÁLY most I akkor bele is akarnak szólni ! VILÁGÍTÓ FÁKLYA és asz elkövetkező időben is nagy érdeklődéssel, várakozás­sal figyeli a falut, mert orszá­gunknak messzemenő érdeke fűződik ahhoz, hogy a mező- gazdasági termelés fellendül­jön, élelmiszerbőséget teremt­sünk, és több mezőgazdasági cikket exportáljunk. Pártunk és kormányunk sohasem tit­kolta azt a szándékát és meg­győződését, hogy ennek a ne­mes célnak elérését egyedül a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében látja. Azonban a szocialista építés­nek falun még csak a kezde­tén vagyunk, hiszen megyénk földterületének mindössze 6—7 százalékán folyik szövetkezeti gazdálkodás. Nagy feladat vár tehát a kommunistáikra. Tud­juk, hogy ez a harc nem lesz könnyű, nem megy máról hol­napra. A Közép-Somogyi Er­dőgazdaság kommunistái augusztusi taggyűlésükön olyan határozatot fogadtak el, hogy szervezetük 96 tagja kö­zül a legrátermettebbeket megbízzák: vállaljanak részt e munkából abban a községben, ahol élnek, dolgoznak, segít­sék 'az ottani pártszervezetet. Nem mintha az erdőgazda­ság kommunistáinak nem vol­na elég tennivalója, gondja, baja, hiszen van köztük olyan, aki 5—6 millió forintos terme­lési értékű erdészetet vezet. A párttaggyűlés határozata után mégis szívesen vállalták a pártmunkát, mert megértet­ték, hogy a falunak szüksége van a kommunisták okos, se­gítő szavára. Ezt annál inkább is megtehetjük, mert gazdasá­gunk kommunistái — az erdők területi elhelyezkedése folytán — az egész kaposvári járás, valamint a tahi, és a marcali járásban dolgoznak. ÍGY ADÓDOTT AZ A LE­HETŐSÉG, hogy a kaposvári járás 28, a tahi járás 4, a mar­cali járás 3 községéiben ad­hassanak elvtársi segítséget. Szabó István elvtársat, a kardosfai erdészet vezetőjét a zseliekisfaludi kommunisták megválasztották titkáruknak. Ennek máris megvan az ered­ménye, mert már kérik azok a volt MDP-tagok felvételüket, akik eddig tartózkodtak a pártszervezettől. Ugyanebbe a szeivezetbe az idei oktatá­si évben propagandistát is a mi pártszervezetünk ad. Mózs Józsefet bíztuk meg ezzel a feladattal. Itt fog ^segíteni Gulyás József erdész is. Töröcskén sem ment sokra a háromtagú pártszer­vezet, amíg oda nem küldtük Nyers István szakelőadót, Kovács Elemér könyve­lőt,. Fűzi László, Ko­vács J ó n ols erdészeket. Kovács János elvtársat válasz­tották meg titkáruknak a tö- röcskeiek. A büssűi pártszer­vezetnek Szendrődi Ven­del erdész, Molnár Jó­zsef szakmunkás lett a segí­tője. Örömmel fogadták a megbízatást, mint mondották: ha már a községben laknak, falujuk dolgaiba. Kocsis? István elvtársat Zselickis- J P égóta nélkülözött doku­lakon bíztuk meg, hogy segít-1 *• mentámmal ajándé­sem megalakítani a pártszerve- ? kozta meg pártunk Központi zetet. Már maga köré gyűj-1 Bizottsága és a Párttörténeti tötte azokat a becsületes em- ? Intézet a kommunistákat az- bereket, akik az MDP tagjai ♦ zal, hogy kidolgozta és kozzé- voltak, s akik az új pártszer- ? tette a szocializmus győzel- vezet megalakítod lehetnek a f méért immár négy évtizede községben. Kocsis elvtársat | harcoló kommunista pártunk választották meg a választási I rövid történetét, elnökség elnökévé, ő ügyel eb- ? Becses ajándék ez. A pár- ben a pártszervezet nélküli | tunk fennállásának közelgő 40. községben a párt irányelvei- 2 évfordulója alkalmából étké­nek megvalósítására addig is, ? szített irányelvek visszavezet- amíg hivatalosan meg nem ? ne,k bennünket a múlt század alakul a pártszervezet. t hatvanas éveibe, a szocialista Rinyakovácsiban is erdészt, | munkásmozgalom első sikeres Jakab Imrét választották| próbálkozásaihoz, amikor a meg vezetőjükké a községi 2 szocialista szervezetekben tö- elvtársak. Segítünk Nagyba- | mörült magyar munkások leg- jómban, Szentbalázson, Mer- 2 jobbjai megalakítják az I. In- nyén és még sok helyütt. J ternacionálé magyarországi A HEDREHELYEN DŐL- ? szekcióját, mely a munkásság GOZÓ Orbán Ferenc!önálló politikai fellépéséért és elvtársunk azt a feladatot ? gazdasági harcai kifejtéséért kapta pártszervezetünktől, | küzd. Ismeretes, hogy a ma- hogy mivel ebből a községből ? gyarországi polgárság 1867-ben nagyon sok fiatal dolgozik ♦ a Habsburg-monai’chiával való erdőgazdaságunkban, segítse ♦ kiegyezésével feladta a magyar elő a KISZ-szervezet megala- ! nemzet jogát a» önálló állami kulását. Orbán elvtárs teljesí- f életre, feladta a polgári forra- tette feladatát. A fiatalokból 2 dalom befejezéséért vívott kultúrosoportot is szervezett, ? harcot. A proletariátus fejlő- amely nagyon szép eredmény- | désével azonban létrejött az új nyel mutatkozott be a község 2 osztály, amely vállalta és to- dolgozóinak, s majd gazdasá- ? vábbfejlesztette az 1848-as pol- gunk dolgozói viszontlátják ♦ gári forradalom haladó ném­ákét az erdészbálon, amelyet 2 zeti hagyományait, Kossuth, pártszervezetünk kezdeménye- ? Petőfi, Táncsics demokratikus zésére újra felelevenítünk. 2 nemzeti örökségét. Varga István elvtárs li- 2 1880-ban a Párizsi Kommün pótfai erdész ugyancsak a | egyik vezetőjének, Frankel fiatalokkal foglalkozik. Vis-1 Leó aranyműves munkásnak nyeszéplakon segítette elő a ? az irányításával megalakult a KISZ megalakulását, amely | Magyarországi Általános Mun- azóta is eredményesen műkő- ♦ káspárt, amely programjába dák. Ennek a KISZ-szervezet- ! vette a társadalom^ szocialista nek gazdaságunk vezetősége J átalakításának célkitűzéseit, vörös zászlót adományozott, 2 és részt vett a II. _ Internacio- Sorolhatnánk tovább a kapós- í nálé 1889-bfen történt megala- vári járás több községét, alrol | kításában. 1890-ben felvette a j ott vannak elvtársaink, s a dől- ? Magyarországi Szociáldemok- J gozók megelégedésére teljesí- | rata Párt nevet, ekkor a ma- [ tik megbízatásukat. Pártszerve- f gyürországi proletariátus már zetünik és gazdaságvezetősé- ? országos méretű politikai erőt ; günk elhatározta, hogy rend- 2 képvisel. A szociáldemokrata szeresen segítjük a felsőmo- ? mozgalom történelmi erdeme, csoládi tsz-t. Erre tervet is ké- ♦ hogy kifejlesztette a munkas- szítettünk. Ugyancsak vállal-1 SÁS osztályszervezeteit, szívós tűk a kisbárapáti erdészettől ? harcot folytatott^ a kizsákmá-; nem messze eső fiadi termelő- 2 py^*; milliók ietviszonyainak > szövetkezet patronálását. 2 javításáért, a politikai szabad­Elvtársaink meebízatása 2 ságjogokért stb. A szocialde- | Eivtarsaink megbízatása; k t mozgalomba mélyen nem kampányjellegű, hanem . behatolt söt % no.es évek vé_ 1 ÍS?Uén a’vezetésben túlsúlyba iiiikanak megvaiositasat segít- ? reformizmus — mely­elore, melynek köszönhető, 2 Jnek magyarországl fő képvise- uUSy a parasztság ma mas2lője Garami Béla volt _ sú. szemmel néz a mind jobban, károkat okozott m niind Példamutatóbban muko- | lomnak harcképtelenné tette hogyT^kevlibb i" van- a —iáldemokrata munkásság nT, akra _“ta ell i íorradalmi tömegmozgalmát. rehaladasatói féltik jövőjüket. 2 jt cári önkényuralmat TERMÉSZETESEN még I megdöntő 1917-es feb­vannak gátjai az előbbrejutás- l ruári orosz forradalom ked- nak. Párttagjaink tisztában | vező visszhangot váltott ki vannak azzal, hogy az akadá­lyok eltávolításának nagy és: nehéz munkája az ő feladatuk j is. Rá kell vezetni a paraszt- : ságot a szocializmus építésié nek útjára, ebben segítenekj erdész elvtársaink. Geleta Ferenc, az erdőgazdaság MSZMP-titkára. Magyarországon is. A munkás­tömegek mindjobban kiszaba­dultak az imperialista háború nyílt kiszolgálásáig süllyedt reformista politika alól, köve­telték a háborús kormány le­mondását, fokozódott a Habs­burg-monarchia elleni nép­gyűlölet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével meg­kezdődött az emberi társada­lom történelmének új korsza­ka, az új szocialista rendszer megteremtésének és fejlődésé­nek korszaka. Az 1918-as esz­tendő a baloldali munkásság forradalmi fellendülését ered­ményezi nálunk is. Politikai tömegsztrájkek, katonai láza­dások érik egymást, a demok­ratikus népforradalom elsöpri a Habsburg-monarchiát, s fegyveres felkelés j^jlődik ki a baloldali szociáldemokraták, a forradalmi szocialisták veze­tésével. Munkástanácsok, ka­tonatanácsok jönnek létre, és 1918. november 16-án kikiált­ják a népköztársaságot. A kor­mányhatalom a szociáldemok­rata párttal koalícióban lévő liberális burzsoázia kezébe ke­rült, amely megpróbálta fenn­tartani a kapitalista rendszert. Napirendre került a burzsoá uralom ellen, a szocialista for­radalomért való harc. Ennek a győzelemrevitele megköve­telte új forradalmi munkás­párt, a kommunista párt azon­nali megteremtését. 1918. no­vember 20-án Budapesten meg­alakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja, melyben egyesültek a baloldali szociál­demokraták, a Szovjetunióból hazatért, az orosz forradalom füzében kommunistákká vált harcosok, s a forradalmi szo­cialisták. A kommunista párt legkiemelkedőbb vezetője a Moszkvából hazatért igaz for­radalmár, az egész életét a munkásmozgalom ügyének szentelő Kun Béla volt. A magyar munkásosztály forradalmi ereje, a kommunis­ta párt megvilágította a nem­zet számára az egyedüli kive­zető. utat: tanácsköztársaság létesítését, mely felszámolja a tőkések és földbirtokosok ha­talmát, végrehajtja a társada­lom szocialista átalakítását, szövetséget köt Szovjet-Orosz- országgal, s kibontja a függet­lenségi harc lobogóját az an­tant-imperializmus ellen, a szocialista haza védelmében. 1 919. március 21-én ki­kiáltják a Magyar Ta­nácsköztársaságot, mellyel Magyarország rálépett a vál­ságból kivezető útra. A gyá­rak, földbirtokok nemzeti tu­lajdonba vétele; a nyolcórás munkaidő bevezetése, a bérek emelése, az egyházak és az ál­lam szétvá1 asztása; ingyenes iskolai oktatás; az iskolák ka­puinak megnyitása a nép előtt; a demokratikus válasz­tójog kiterjesztése; a Magyar Vörös hadsereg megteremtése; ezek voltak a Tanácsköztársa- ság vívmányai. A külső im­perialista támadás, a reformis­ta-revizionista aknamunka kö­vetkeztében támadt belső in­gadozás hátba támadták a for­radalom erőit, s 133 napos hő­si küzdelem után elbukott a Magyar Tanácsköztársaság. Aztán elénk tárul a huszon­öt éves véres ellenforradalom minden rémsége és kegyetlen­sége, a föld alá kényszerített kommunista párt hősies küz­delme a nép felszabadításáért, A kommunista párt az egye dűli párt, amely leleplezi a Horthysta uralkodó körök szovjetellenes, magyar nép el­lenes háborújának igazi jelle­gét. A kommunista párt lét­rehozza a hitlerellenes politi­kai szövetséget: a Magyar Frontot. A hitlerellenes szövet­ség létrehozásában vezető sze­repet játszott Kádár János, Rajk László, Szakasits Árpád, Marosán György és Bajcsy Zsilinszky Endre. A párt Köz­ponti Bizottsága itthon szer­vezte a fegyveres ellenállási csoportokat, és ezekbe hívta az összes hazafiakat. A kom­munista párt egyes időszakok­ban szervezetileg ugyan le­gyengült, azonban forradalmi hűségét, hitét a munkásosz­tályban, a népben, a győzelem­ben soha semmiféle üldözés és fenyegetés megingatni nem tudta. 1944 szeptember végétől 1945. április 4-ig a szovjet hadsereg félesztendős győzelmes had­műveleteivel felszabadította az országot. Fegyvereinek csa­pása alatt pusztult el a hitle­rista megszállók hatalmával együtt a 25 éves magyar el­lenforradalom fasiszta álla­ma. A Kép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítéséről: politikai tüntetés Pétervárott 1917 őszén kivert német megszál­lók után leromlott, ki- ! fosztott ország várt felépítés- j re. A válságos helyzetből is- ! mét a munkásosztálynak kel- í lett kivezetnie a nemzetet. A kommunista párt nemzetének vezető pártja lett. Harcot indí­tott a demokratikus állam megteremtéséért, a lerombolt ország újjáépítéséért. Egység­frontba tömörítette a népet. A burzsoázia és a munkásosztály közt kiéleződött osztályharc­nak el kellett dönteni: előre megy-e a nemzet tovább a kommunisták mutatta úton, a szocialista forradalom útján, vagy megreked a válságban, és megnyitja kapuit a fasiszta rendszert visszahozó reakciós erők előtt; előre a proletár- diktatúrához, vagy vissza a kapitalista földesúri diktatúrá­hoz. A kommunista párt mozgó­sította a munkás és szegény­paraszt tömegeket, keresztül­vitte a földosztást, s amikor később a reakció erői a kis­gazda pártba özönlöttek, hogy belülről felbomlasszák a füg­getlenségi frontot, visszacsi­nálják a földreformot, kiszo­rítsák a hatalomból a mun­kásságot, és szövetkezve a jobboldali szociáldemokraták­kal, fel akarták bomlasztani a munkásegységet, a kommu­nista párt óira mozgósította a dolgozó tömegeket a földre­form megvédéséért, a terme­lést szabotáló -kapitalista reak­ció visszaszorítására, a bányák államosításáért és a kulcsfon­tosságú iparvállalatok állami kezelésbe vételéért, a reakció­nak a hatalomból való kiszorí­tásáért. 2 szocialista forradalom ! győzelmét megszilárdí­| tóttá az 1948. júniusában a ? kommunista párt és a szociálde- 2 mokrata párt marxista-leni- | nista elvek alapján való egye- 2 sütése a Magyar Dolgozók 2 Pártjában. ! Ismeretes, milyen nagyará- I nyű átalakulás ment végbe az ? ország szerkezetében az MDP ♦ vezetésével. Az országot ipa­rosítottuk, megindult a terme­lőszövetkezeti mozgalom fejlő­dése, megteremtődött a gépál­lomások országos hálózata, megnőtt a lakosság életszínvo­♦ nala. A népi hatalom államo- | sította az egyházi iskolákat, ♦ és óriási erőfeszítéseket tett - az iskolai és főiskolai hálózat | kiszélesítésére; biztosította az | ingyenes oktatást; fejlődésnek ! indult a könyvkiadás, a film­! művészet, a színházi és zenei élet. A gyárak szaporodtak és ♦ új városok születtek. | A szocialista építés hevületé- j ben azonban hibák is adódtak. ! Az ipar nagy fejlődése nem ? mindenben felelt meg a hazai j adottságoknak. Nem használ- ? tűk fel kellőképpen a szocia- ♦ lista országok gazdasági együtt- * működésében rejlő óriási lehe­tőségeket. Az iparon belül el­maradt a közszükségleti cik­kek gyártása a gyorsan növek­vő igényektől, és elmaradt a mezőgazdaság fejlődése. A személyi kultusz, amely ebben az időben terjedt el, ko­moly hibákra vezetett az or­szág politikai és gazdasági fejlődésében. Rákosi Mátyás 1919-ben kitartóan harcolt a tanácsköztársaságért, kiemel­kedő szerepet töltött be a Horthy-fasizmus elleni küzde­lemben, és vezető szerepe volt a felszabadulást követő poli­tikai harcokban, a hatalomért, a szocialista forradalom győ­zelméért vívott küzdelemben. Azonban a szocialista forrada­lom győzelmét követően elein­te eltűrte, majd csakhamar maga is ösztönözte a személyi kultuszt és egyre nagyobb hi­bákat követett el. Áz MDP 1956. júliusi plénuma meghoz­ta azokat a határozatokat, amelyeknek végrehajtása hi­vatva volt felszámolni a fejlő­dést fékező szektás hibákat és visszaverni a mindjobban elő­retörő revizionista támadást. Ám a revizionista összeesküvő csoport, egységfrontba lépve a hazai reakció összes erőivel, a nyugati imperialisták és más segítőtársaik támogatásával előkészítette és kirobbantotta az 1956 októberi ellenforradal­mat. Az MDP-t és a népi de­mokratikus kormányzatot megbénította a belső árulás, Nagy Imrének és társainak a vezetésbe és a hatalomba alat­tomos módon történt belopa- kodása, az eszmei és politikai zűrzavar. Szörnyű veszély fe­nyegette az országot. A nemze­tet a legsötétebb reakció ör­vénye, a nyugati imperialista haderők betörése új háborús tűzfészekké és hadszíntérré válás veszélye fenyegette. Bár a szocialista forradalom vér nélkül győzött Magyarorszá­gon, az ellenforradalom vi­szont első percétől kezdve a gyilkolás és pusztítás eszközé­hez folyamodott, aminek csak az ellenforradalom könyörte­len leverésével lehetett véget vetni. A z ellenforradalom leve­rése megkövetelte új, forradalmi központ létrehozá­sát. Kádár János, Münnieh Ferenc és Marosán György ve­zetésével az új forradalmi köz­pont létre is jött, és 1956. no­vember 4-én megalakult az új, forradalmi munkás-paraszt kormány. A párt új ideiglenes Központi Bizottsága és az új forradalmi kormány felhívásá­ra támadásba lendültek a for­radalom erői. A munkás-pa­raszt kormány kérésére a ha­zánkban tartózkodó szovjet katonák vérük hullatásával segítettek megmenteni a nép­hatalmat. A magyar kommu­nista párt az ellenforradalom leveréséért folyó küzdelemben szerveződött újjá: A magyar kommunista moz­galom újjászervezett pártja, a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével a népi hata­lom gyorsan helyreállt, az el­lenforradalom erői nemcsak katonailag hullottak szét, ha­nem politikailag is felbomlot­tak, az álnak módon megté­vesztett emberek haragja is ellenük fordult, s mindjob­ban elszigetelődtek. Helyreállt a népi demokratikus rend. Üj életre kelt a Hazafias Nép­front, növekedőben van a szakszervezeték szerepe, meg­alakult és gyorsan fejlődik a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. A párt a múlt eredmé­nyeiből és hibáiból tanulva az ország adottságainak job­ban megfelelő irányban fej­leszti az ipart, s jobban tá­maszkodik a szocialista tábor gazdasági együttműködésére. Az MSZMP kétesztendős har­ca, e küzdelem minden vára­kozást felülmúló eredményei a párt politikájának helyessé­géről tanúskodnak, bizonysá­gul szolgálnak az egész nem­zet előtt, hogy pártunk helyes irányban viszi az ország fejr lődését

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents