Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-25 / 252. szám

ium Ntitiiair Ä FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK ------ , ÉLETÉBŐL I H ' ÉLJÜNK A LEHETŐSÉGEKKEL! A z okosan gazdálkodó falusi emberek nem járnak bekötött szemmel. Látják a fejlődés irányát, a felemelkedés egyedüli útját: a szövetkezést. Mégis této­váznak. Miért teszik? Még ott van a fejükben az ellen- forradalom demagógiája, gyalázkodása. Visszatartja őket az erős magántulajdoni szemlélet, a kisárutermelői meg- szakottság. Többen a könnyebbet, az egyszerű utat ku­tatják. Akadnak, akik ezt rossznak tekintik. Ezek az ag- gályoskodók elvetik a lenini fokozatosság fontos elvét. A dolgozó parasztok tudják, hogy állandóan szűkül a ikisárutermelés bázisa nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. A kapitalista államokban erőszakkal, a kisárutermelők tönkretételével, birtokuk kisajátításá­val teremtik meg a nagyüzemi mezőgazdaságot. A szocia­lista államokban, így hazánkban is az önkéntesség alap­ján, a dolgozó parasztok meggyőzésével, az igaz példák bizonyító erejével hozzuk létre a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány fel­ismerte a dolgozó parasztok problémáját. Határozataival és rendeletéivel módot adott ahhoz, hogy akik még nem választják a legfejlettebb, a legtöbbet adó mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeti utat, azok a földművesszövetkeze­tek keretében alakítsanak mezőgazdasági szakcsoporto­kat vagy társulásokat. Élne dolgozó parasztságunk ezzel a lehetőséggel? Határozottan kijelentjük, hogy igen, mert 1958-ban megyénkben több mint 80 egyszerű szövetkeze­ti forrna alakult. rvendetes, hogy az utóbbi időben a legtöbb szö- vetkezet termelésre alakult. Marcaliban 14 taggal gyümölcstermelő, Bolhón pedig 44 kh-on zöldségtermelő szakcsoportot alakított 11 család. Marietta-pusztán nö­vénytermelő, Kaposfiireden növénytermelő, Gamáson gyógynövénytermelő szakcsoport alakult a közelmúlt­ban. Som, Kánya, Beleg, Memye, Sántos, Somogy vár és Marcali községekben géphasználati társulások alakultak az állam gépeinek hasznosítására. Mike és Rinyaszantki- rály községekben talajjavító társulások jöttek létre. A nyáron és az ősszel hat vízrendezési társulás alakult me­gyénkben a vadvizek mederbe szorítására. Hét új tejszö­vetkezet és hét hegyközség kezdte meg működését ebben az évben. Zics, Karád. Lábod. Babócsa, Gyékényes, So- mogysárd és más községekben is ez évben 14 helyen az összefogás jegyében takarékszövetkezetek létesültek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szövetkezés új, minden szempontból legfiatalabb hajtását, a falusi ifjú­sági szövetkezetek létezését. Alig egy hónapja jelent meg a SZÖVOSZ igazgatósága és a KISZ Központi Bizottsága közös felhívása, máris öt községben — Nagyatád, Lábod. Mezőcsokonya, Somogyjád és Csákány —. megalakult a falusi ifjúsági szövetkezet. Nem hiábavaló a falusi KISZ- szervezetek és földművesszövetkezetek szorgoskodása, mert a napokban előkészítő bizottságok alakultaik Ho- mok&zentgyörgy, Csokonyavisonta, Böhönye, Nemesvid, Parrogszentfkiráíy, Gamás, Segesd és még több községben ifjúsági szövetkezetek létrehozására. Megyénk több mint 20 községében különféle növény- termelő szakcsoportok és társulások alakítására érlelőd­nek a feltételek. Több községben újabb takarék- és tej­szövetkezetek tervezésén fáradoznak a szövetkezés lel­kes híved. ol születnek ezek az eredmények? Ott, ahol a földművesszövetkezet vezetői és dolgozói maguk is meggyőződéses hívei, harcosai a szövetkezeti gondolat­nak. Ott, ahol a földművesszövetkezetek nem nézik tét­lenül a dolgozó parasztok próbálkozásait, ahol felkarol­ják a régebbi szövetkezeti hagyományokat, termelési szokásokat. Ahol a megalak ült szakcsoportokat és társu­lásokat a megalakulás után nem hagyják magukra, ha­nem segítik gazdálkodásukat, erősítik a tagok szövetke­zeti hitét. Ezekben a községekben érzik igazán a föld­művesszövetkezeti tagok, hogy értük van a szövetkezet. Ezek a vezetők vívják ki a tagság és a felsőbb szervek megbecsülését. Az eredmények elérésé ben ott találjuk a helyi és já­rási párt- és tanácsszervek hathatós támogatását, elvi és gyakorlati útmutatását. Ezekben a községékben nem azt mondják a párt- és tanácsvezetők, hogy az egyszerű szö­vetkezeti formák szervezése, működtetése a földműves­szövetkezet profiljába tartozik, hanem maguk is felelős­séget éreznek értük. Azoknál az fmsz-efcnél, melyeknek körzetében nem alakultak fejlettebb és egyszerűbb szövetkezeték, ott baj van a hozzáállással, ott kevés a szív, a lelkesedés a szövetkezés magasztos eszméjéért. Ha figyelmeztetjük ezeket a vezetőket, hogy felületesek, hanyagok — magya­rázkodnak, egyesek fenyegetőznek; a mulasztást, a tehe­tetlenséget felsőbb szervekre hárítják. Gondolkodjanak azon, hogy nem módszerükben, és szívükben van-e a hi­ba. A szövetkezeti eszme nem szavakban, hanem tettek­ben nyer bizonyítást. Ezt kell minden falusi tömegszer­vezeti vezetőnek magáévá termi. Akikor nem lesz szük­ség magyarázkodásra, ►►sajátos helyzetük«, nehézségeik minduntalan hánytorgatására, mert az eredmények szü­letnek, s ezek önmagukról beszélnek. A földművesszövetkezetek lelkiismeretes munkája nyomán — a pártszervek és tanácsok segítségével — ér­tük el, hogy ma megyénkben mindent összevetve 144 termeléssel összefüggő, egyszerűbb szövetkezeti forma működik 7748 taggal, amelyhez hozzájön 58 méhész szak­csoport 2488 taggal és 33 887 méhcsaláddal, valamint 84 földművesszövetkezet 93 ezer taggal. I _I atalmas erő ez! Az a fő kérdés, hogy ezt az erőt * ’ mikor és hogyan használjuk fel a szövetkezés magasabb lépcsőjére való feljutásra. A lehetőség a párt és a kormány részéről adva van. A módszerek rendelke­zésünkre állanak. Csak élni kell velük, és tenni kell ér­tük. Vezetőink és dolgozóink többségében képesek is er­re, még ha helyenként pillanatnyilag megtorpanás is lát­szik munkájukban. E megtorpanások leküzdésével len­düljenek munkába földművesszövetkezeteink, és az ösz- szes lehetőségeket állítsák a szövetkezeti eszme terebé- lyesítésének szolgálatába, Németh József Kutrovics bácsi a pult melletti munka szeretetére neveli tanítványait A csurgóiak évekkel ezelőtt a szakosítás során 'rendezték |át a Kutrovics bácsi veze­tette boltot élelmiszer szaküz- ? letté. Azóta — nyugodtan ; mondhatjuk — ez a bolt a község éléskamrája lett. A mindig tisztán és rendesen tar­tott üzletben sokféle élelmi­szeráru várja a vásárlókat. A két bolti eladó és az egy ke­reskedelmi tanuló naponta 5— 600 vásárlót szolgál ki, és átla­gosan havonta ISO 000 forint értékű élelmiszert ad el. Kutrovics bácsi jól szervezi meg az áruellátást, hiszen egy hónap alatt másfélszeresen megforgatja a bolt árukészle­tét. A földmüvesszövetkezatnél hét, a szakmában pedig már harmincöt éve dolgozik. Gon­dol azonban arra, hogy az. idő felette is eljár, és majdan más kell felváltsa a pult mellett. Koszté léc F er encné hét éve dolgozik együtt a boltve­zetővel. ö volt a szövetkezet­nél Kutrovics bácsi első tanu­* lója. Sajnos, azután hosszú {ideig tanuló nélkül volt a bolt. } Két és fél évvel ezelőtt ismét * vehetett kereskedelmi tanulót í ma.ga mellé a vezető. Ró t h {Ernő ma már végzett eláru­* sítóként dolgozik ebben a bolt- j ban, s nagy segítsége tanító­mesterének. A szövetkezet ve­zetősége látta, hogy Kutrovics bácsi jó oktató. Ezért egy hó- nap~a úiabb tanulót, Balogh Ildikót bízták gond'aira. Azt kívánja a szövetkezet, hogy még sok tanulót neveljen a pult igazi szakembereivé a | csurgói élelmiszerbolt vezetője. Néhány szó az ismeretterjesztésről Az ismeretterjesztő munka megszervezésében és szélesíté­sében jelentős feladat hárul a falun a földművesszövetkeze­tekre. Ez a munka különösen ott eredményes, ahol a földmű- vesszövetkezeti kultúrcsopor- tok segítik az ismeretterjesz­tést. A szövetkezet elvégzi a közönségszervezési feladatokat, és a község pedagógusai meg­tartják az előadásokat. Termé­szetesen nemcsak arról van szó, hogy a helyi előadókra le­het támaszkodni, mert kérésre segítséget nyújt az előadások megtartásában a TIT is. A földművesszövetkezeti kultűr- csoportok a témáknak megfe­lelő versekkel, zene- és ének­számokkal, esetleg kórusmű­vekkel színesíthetnék az elő­adásokat. Az előadások témaköre igen változó lehet. Sokan az iroda­lomról akarnak hallani, má­sutt a művészetekről kérnek előadást a falu dolgozói. Má­sok pedig egyes tudományos kérdésekkel szeretnének meg­ismerkedni. A falu legtöbb dolgozója mezőgazdasági témá­jú előadást akar hallani a belterjességről, a fejlett terme­lési módszerekről. Ebben a témakörben igen nagy segítsé­get tudnak adni a földműves- szövetkezetek főiskolát végzett agronómusai. A szövetkezetek szervezésé­ben mintegy 120 előadás hang­zik el a télen. Több politikai előadást is tartanak, de úgy­szólván minden egyes szövet­kezetnél megemlékeznek a Tanácsköztársaság 40. évfor­dulójáról. Egyes szövetkezetek­nél igen nívósnak és minden igényt kielégítőnek ígérkezik az ismeretterjesztés. Az igali földművesszövetkezet kultűr­csoportjának tervében néldául Bartók Béla emlékest szerepel. ►►Néphagyományaink« címmel népszokásokat, népi táncokat, népi zenét mutatnak majd be a kultúrcsoport közreműködé­sével. Lesz még előadás ►►Negy­ven éves a Tanácsköztársaság«, »Vikár Béla, megyénk nagy szülöttje«, »Olvasó és könyv­tármozgalom«, valamint »Köl­csey Ferenc, a Himnusz költő­je« címmel. Az igaliak vendég- előadókat is felkérnek ismeret- terjesztő előadások megtartá­sára. Például Takáts Gyulát, a kaposvári múzeum igazgatóját, Volly István budapesti népdal- gyűjtőt, Dobozi Imre írót sze­retnék hallani Igáiban. A lengyeltóti földművesszö­vetkezet ismeretterjesztő elő­adás-sorozatában a tervek sze rin-t a többi között szerepel például a »Magyar hadifog­lyok a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomban«, s az »Irodalom és művészet Mó­ricz Zsigmonő műveiben« cí­mű előadás. A babócsai fmsz József Attiláról fog előadást rendezni, ezenkívül a »Közel­és Távol-Kelet« címmel poli­tikai előadás megszervezését tervezik. A barcsi földműves szövetkezet orvosi és tudomá nyos előadást kíván rendezni A darányi földművesszövetke­zetnél például »A szovjet iro­dalom fejlődése« címmel és »A mezőgazdasá« szocialista át­szervezésének útja« címmel terveznek a télen előadást. Ez a néhány példa azt bizo­nyítja, hogy a földművesszö­vetkezetek — az előző évek­kel ellentétben — sokkal na gyobb mértékben kívánnak részt vállalni az ismeretter­jesztés nagy munkájában. D. Z. A nz^mágak munkájából BARCS | A földművesszövetkezet ag- »ronómusa. Szabó Árpád I szerint a hozzájuk tartozó Drá- 1 vaszentesen termelőszövetke­♦ zeti csoport szervezésén mun­♦ kálkodnak a gazdák. Vízgaz- I dálkodási társulást is akarnak j alakítani a drávaszentesiek. | Eddig 69 egyéni paraszt jelent- t kezett a társulásba. I A növénytermelési szerződé- } sek kötése változatos képet ♦ mutat. A tervezett 50 holdnyi ! cukorrépából 34 holdra van | megállapodás. A szöszös-bük­I köny és csillagfürt szerződte- tési tervét teljesítette a barcsi földművesszovetkezet. A mag­kender szerződtetésénél vizscmt | nagy a lemaradás: a terv sze- ♦ rinti 30 holdból csak 7 holdra ! van vállalkozó. : | : ♦ Minden munkát közösen vég- S zett a 31 holdas burgonyater­Í * melő szakcsoport tagsága. Nagy István mezőgazdász • szaktanácsainak is része van | abban, hogy a kisvárdai rózsa : 120, a lengyel merkur pedig 1160 mázsás holdankénti átlag- i terméssel fizetett, t A szerződéses növények kö- • zül a bíborherével foglalkoz- ♦ nak a legszívesebben a szövet- I kezet körzetének egyéni gazdái. t Erre vall az a tény is, hogy * túlteljesíthette szerződési ter- | vét a darányi fmsz. f HOMOKSZENTGYÖRGY ÓARANY CSOKONYAVISONTA : t »»»♦»♦♦♦-►»»♦♦♦♦» I l 4 «44 j Soha nem láttak olyan szép ♦ burgonyát ezen a vidéken, * mint a rinyaújlaki szakcsoport 173 holdján. Hatvan-hetven de­♦ kás. sőt egy kilós gumó is ter- I mett a jól gondozott földben. } A holdankénti átlagtermés egy | vagonra tehető. A szakcsoport í tagjai vetögépet. burgonyaki- t forgatót és porozógépet vásá­• roltak a közös jövedelem egy t részén. Minden bizonnyal a ri- inyaújlakiak példája nyomán I jött létre Csokonyavisontán is ♦ a szakcsoport 8 családdal 45 Shold földterületen, Hosszú í B é 1 a fmsz-agronómus közre­* működésével. A barcsi járás szövetkezetei közül a homokszentgyörgyinél megy legjobban a termelési szerződések kötése. A szöszös- bükköny 40 holdjára megvan a szerződés, cukorrépából 2 hold hiányzik a tervezett 57- ből, a szarvaskerep 50 holdjá­ból 30 holdra kötöttek szerző­dést. A sikernek egyszerű a magyarázata: szép számú szak­csoport és társulás működik a földművesszövetkezet kebelé­ben, s ezek nem száznégyszög­ölekre, hanem több holdra ír­ták alá a növénytermelési szer ződést. LAKÖCSA A szövetkezet támogatta 10 gazdának azt a törekiését, hogy juhtenyésztő szakcsopor­tot hozzanak létre. Géphaszná­lati társulásuk is működik, de csak 10 holdon. A traktormun­kákkal egyébként baj van: a tervezett háromezer normál- holdból 1260 normálholdat vé­geztetett el az fimsz. Sok a fo­gat — ez az egyik oka a lema­radásnak. A másik pedig az, hogy a Darányi Gépállomás a múlt héten is — október 13-a és 18-a között — máshová irá­nyította az ide kihelyezett von­tatókat. Ezért a lakócsaiak a Sellyéi Gépállomástól kértek segítséget. VÍZVÁR Pintér István mezőgaz- dász mindössze néhány hónap­ja dolgozik ennél a szövetkezet­nél. Munkájának egyik ered­ményeként talajjavító társu­lás alakult a községben. A nö- vén y termel te tási és gépi mun­ka tervteljesítéséhez segítség­re van szüksége. Vízváron és az fmsz-hez tartozó Bélaváron sincs termelési felelős. A me­zőgazdasági üzemág teljes ér­tékű munkát csak akkor vé­gezhet, ha vannak támogatói az agronómusnak. Ne feledkezze­nek meg erről a helyi földmű­vesszövetkezetnél és a barcsi FJK-nál. A FONYÖDIJÁRÁS összesen 1079. kát. holdnyi nö­vény szerződéses termeltetésé­re kapott tervet. A termelési tagbizottságdk, termelési fele­lősök a mezőgazdasági üzemág- vezetők irányításával megol­dották a szerződtetés eddigi részfeladatait. Tomka Ákos FJK-föag- ranómus szerint S z é k e 1 v Sándor, a balatomboglári földművesszovetkezet mező­gazdásza végezte a legjobb munkát. Elnnék a szövetkezet­nek 116 hold cukorrépára kell szerződést kötnie, s máris szer­ződött 101 holdra. Tanulhatná­nak a bogláriaktól a lelleiek, máriaiak és széntgyörgyiék. I kiskereskedelem felkészülése a tsz-ek zftrsiámadásaira A termelőszövetkezetek készü­lődnek p. zárszámadásra. Tagjaik tervezgetik, hogy mit vásárolnak jövedelmükből, mivel fogják szé­píteni otthonukat, vagy milyen újjal pótolják a régi holmit. A földművesszövetkezetek kiskeres­kedelmi üzemágai megkönnyítik a tsz-tagok bevásárlását azzal, hogy ott helyben a zárszámadás napján vásárt rendeznek. A földműves­szövetkezet vezetősége már a zár­számadás előtt egypár héttel ér­deklődik a tsz-tagság körében, hogy ki, milyen árut kíván vásá­rolni, mi az, amire pénzét szíve­sen költené. A tagság Igényének felmérése után az fmsz-ek igye­keznek mindezeket az árukat be­szerezni, hogy a zárszámadás nap­ján minden tsz-tagnak a kívánt áru rendelkezésére álljon. A vá­sárok rendezése a földművesszö­vetkezetek által a kétféle szövet­kezeti forma kapcsolatának még szorosabbá fűzését is szolgálja. Cukorrépaszedés társadalmi munkában A fonyódi földművesszövetkezet ebben az évben 3 hold cukorrépát termelt a tanácstól kapott tarta­lékföldön. Gondot okozott a szö­vetkezet vezetőinek a répa kisze­dése és előkészítése a szállításra. A földművesszövetkezet dolgozói vállalták, hogy kiszedik a cukor­répát# Fogadalmukat valóra is váltották. A dolgozók munkájuk ellenértékét egyöntetűen felaján­lották a szövetkezeti részjegyalap­ra. s zövetkezeti hírek — A szürethez szükséges minden felszerelést eladtak Kőröshegyen, Balatonszárszón és Balatonendréden. Az évek óta elfekvő darálóknak és pré­seknek is akadt gazdájuk. — Polgár Gyulát, a kapos­vári FJK elnökét járási ta­nácstaginak jelölték Csornában és Szabadiban. — Raktárt építenek társa­dalmi munkában a balaton- endrédi fmsz dolgozói a tüze­lőanyag tárolása céljára. — Tisztasági versenyt kez­deményeztek a somogysámsoni fmsz dolgozói. A marcali járás minden szövetkezete csatlako­zott a versenyhez. — Tavaly nyolc, az idén pedig huszonnégy hold cukor­répa termelésére kötöttek szer­ződést a pusztaszemesi gazdák. — 38 500 forintos forgalmat bonyolított le a nagykorpádi fmsz a múlt vasárnapi árube­mutatón. Eladtak egy Danuvia motorkerékpárt is ezen a na­pon. — Bortermésük feléi — száz hektoliternyit — a közös pin­cébe vitték a balatonlellei sző­lőtermelő szakcsoiport tagjai. Jövőre 3 hold szőlőt telepíte­nek. — Nem tudott számot adni a leltározáskor 24 982 forintról Szabó Kálmán balatonszabadi boltvezető. Bognár Róbert szár­szói boltvezetőnél 20 673 forin­tos leltárhiányt állapítottak meg. Mindkettőjüket elbocsá­totta és feljelentette az illeté­kes fmsz.- A böhönyei fmsz mező­gazdásza, Horváth József rendszeresen segíti a nemrégen alakult balogdpusztai tsz-t. ö irányítja a vetést, és szakmai tanácsot ad a termelési terv el­készítéséhez. — Megkezdték a figurális áruk gyártását a télapó-ünnep­re a siófoki Balaton cukrászdá­ban. — A nagyatádi járás nőbi- zottsági elnökei értekezletet tartottak. A téli tanfolyamok, valamint a baromfitenyésztő szakcsoportok szervezéséről esett a legtöbb szó. — Megnyílt a leértékelt áruk boltja Siófokon. Hetven­ezer forint értékű portéka vár­ja a vevőket ebben, az üzlet­ben. — Túlteljesítette részjegy- növelési tervét a balatonsze- mesi fmsz: az évi nyolcezer fo­rintos előirányzattal szemben tizenegyezer forintot fizettek be a tagok. DobránsZkd József kiskere&kelelm i üzemágvezető jegyeztette a legtöbb értékű részjegyet. — Újjáépítik a siófoki fmsz 1-es számú vasboltját. A mun­kálatok elvégzéséig a bútorüz­let helyén árusítanak vasáru­kat — 32 ezer forintos nyereség­gel zárta a harmadik negyed­évet a ságvári fmsz. A tiszta jövedelem a tervezettnek két­szerese. — Több mint 15 ezer forint értékű iparcikket vásároltak az ádándi fmsz körzetében lé­vő pélpusztai dolgozók a kéré­sükre megrendezett áruvásá- ran. — Megindult a ságvári fmsz szeszfőzdéje. Hosszú ideig meg sem áll, mert sok a pálin­kának való cefre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents