Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-23 / 250. szám

Csütörtök, 1958. október 33. 6 SOMOGYI NÉPLAP szünetei a kaLatatikwiniji éaóda? Az olvasó felkérdez erre a címre: nem tévedésről van szó? Lehetséges ilyesmi, hogy míg kormányzatunk nagy erő­feszítéseiket tesz, áldozatokat hoz, hogy évről évre növeked­jék oktatási és szociális in­tézményeink száma, addig egy óvodából orvoslalkást csinál­nak? Sajnos, lehet, mert a jó igye­kezet sokszor fut rossz vágány­ra, ha valamely terv végrehaj­tásában önző emberi érdekék veszik át a vezérszólamot! Ez történt Balatonlberényben, ahol öt éven át ideálisnak bi­zonyult hajlékból kilakoltat­ták, egy másik épületbe he­lyezték az óvodát, hogy eredeti helyét átadja egy háromszobás, összkomfortos orvoslalkásnak. A történeteket tulaj donikép­pen nem is kellene kommen­tálni i—» a tény beszél: felháborít, és kertelés nélkül kényszerít az ítélet kimondá­sára. Kivétel nélkül csak el­marasztalhatjuk azokat, akik segédkezet nyújtottak a heré­nyi óvoda pillanatnyi helyze­tetek előidézésében. Mégis szükség van megjegyzést fűz­ni a történtekhez, mert ami megesett, nem egyedülálló. Győzött először Somogyvárott, majd Nagyatádon, végül Bala- tonberényben. S ezt már nem hallgathatjuk el, ment tűrhe­tetlen, hogy egészségű gyi osztá­lyunk egyedül, illetékesek megkérdezése nélkül intézke­dik oktatási intézmények sor­sa felett! A balatonberényi óvoda ok­tóber első napjától szünetel. Kilakoltatásáról, áthelyezé­séről a megyei tanács, művelő­désügyi osztálya utólag szer­zett tudomást, amikor már kényelmesebbnek látszott le­mondani egy ideális adottsá­gokkal rendelkező oktatási in­tézményről, cserében egy épü­letért. De hogy gazdaleikét megnyugtassa, leiratot intézett az óvoda helycseréjét intézők­höz; a járási és községi taná­csokhoz, elsősorban dr. B e- rend Ernő járási tisztior­voshoz (aki saját felelősségére záratta be a herényi óvodát, mondanunk sem kell, nem egészségügyi okokból, nem járvány miatt!!!), hogy míg a kiszemelt épületben a külső és belső tatarozást, ezt megelő­zően egy terem építését, egy közfal kiverését,, mellékhelyi­ségek építését el nem végzik, el nem kerítik az óvodát a kó­száméra kijelölt épület átala­kítását. Nincs pénze. Az el­múlt öt esztendő alatt sem volt pénze az óvoda külső és belső tatarozására. Az óvoda szünetel, s ha tiszteletben akarják legalább utólag tarta­ni az illetékesek leiratát, szü­netelni fog mindaddig, míg az új épület a mininjális követel­ményeknek megfelel. Elgondolkodtatóan szomorú, hogy senkinek sem jutott eszé­be az a nyilvánvalóbb, tisztább és népszerűbb lehetőség, hogy az orvoslakás is költözhetett volna, sőt költözhet még min­dig az óvodának kijelölt hely­re. Ha számításba vesszük, hogy nem egy és nem is tíz­ezer forintba fog kerülni az eredeti óvoda rendelővé, há­romszobás. összkomfortos or­voslakássá való átalakítása, akkor ez utóbbi , megoldást látjuk legem’becibbnek, a szo­cialista erkölcs kívánalmainak megfelelőnek. Nagy és nemes célkitűzése egészségügyi kormányzatunk­nak, hogy néhány 'esztendőn belül orvost kapjon a Balaton­part valamennyi nagyobb köz­sége. De engedtessék megje­gyezni, hogy azt szeretjük, ha eszközeink is — melyek közel segítenek bennünket a nagy célhoz — nemesek, tiszták ma­radnak! Nem szívesen látjuk a célhoz segítő eszközökön az egyes ember önzésének felhá­borodást keltő foltjait! Orvoslakást, rendelőt, kellő beruházással lehet teremteni abban az épületben, melyet az elsietettség az óvoda számára jelölt ki. Óvodának pedig in­kább megfelel a sáját helye, ahol hat helyiség áll rendelke­zésre legkisebbjeink nevelésé­hez, nem beszélve arról, hogy az eredeti óvoda udvarában adva van a napfény, a jó le­vegő, a Balaton egészséges kö­zelsége, az udvar fás, füves! Olvasóinkat, akik megütköz­tek a balatonberényi óvoda or­voslakássá való átalakításán, szeretnénk mihamarabb arról értesíteni, hogy ismét műkö­dik az óvoda, méghozzá erede­ti helyén! László Ibolya- Szigetvárra látogatott a Zrínyi Miklós nevét viselő barcsi úttörő- csapat, s megtekintették névadójuk egykori várának történelmi neve­zetességeit. EGY ŐSZI NAP ÚJVÁRFALVÁN zös udvarú kultúrháztól, addig a herényi óvoda a saját helyén | működjék. { Amikor győzött az Októberi H/T- 4. z. „fForradalom, még csak 10 éves IVll lettet CX haíterofín. | voltam. A 'nagy esemény hul- , t lámái egy év múlva jutottak Illetékes szerv_ leiratát meg .,ej a .Nyugati-Kárpátok vidé- nem tették irattáriba a figyel-1 kére, ahol akkoriban éltem; men kívül hagyás olyan igye- X Megdőlt a Habsburg-biroda- keze te vei, mint a művelődés- $ lom, létrejött a Magyar Ta- ügyi osztályét a címzettek. Az» nálasiköztársaság. Akkor már ovodát ekkor már bajos volt X tudtam, mit jelentenek a »bol- saját helyén működtetni, mi- | sevik«, a »>vörösgárda«, a vei beleköltözött a fonyódi ,já-1 »■forradalom« szavaik, — ter­ras rendelőintézeti gyermek- \mészétesen csak olyan rhér- orvosa. Menczerné, d r. |tékiben, ahogyan ez egy gyer- Szeles Maria, akinek cí- %máktól elvárható. »Vörösnek« méből laikus ésszel ítélve a já-X tartottam magam, jsőt vörös rási székhelyen volna a helye »kokárdát is hordtam, amit es nem Berényben! Járási | nagyapám katonasapkájára gyermekorvosként helyezték a j tűzve viseltem. fonyódi járásiba, illetve a la-X Nagyapám nem akart sem kasszerzo leleményesség foly -i vörös, sem fehér lenni... To- tan _ Balatomberényibe. Érdemes tvább folytatta az egyszerű kivárni, hogy az önhatalmúan * paraszt mindennapi munká- intezkedőik, az óvoda átköltö-1 ját, s nagyon haragudott, hogy zesének értelmi szerzői közül »kineveztem magam vörösnek ki foglalja el^ majd az orvosno • @s egész napokat ácsorogtam tabi rendelőjét és lakását! Saj-*a falu vasútállomásán, a pán- nos,^ itt kell keresnünk a tör- ♦ célvonat mellett. Nagyapám tereseik okát, mert arra a le- ♦ titokban a románok, 1. Fer- hetosegre nem szívesen gondo-X dinánd királyi hadseregének lünk, hogy a jiarás székhelyen % bevonulását várta, amely kö- mar nem fért volna meg uirülbelül 100 kilométernyire négy orvos, közöttük dr. Szé-1 volt akkor falunktól. les Mária. | — Csak jönnének a romá­A balatonberényiekne'k régi X nők és mentenének meg ben- vágya, hogy orvost kapjon a | minket a grófok uralmától — község. íme, kapott egy gyér- j sóhajtozott gyakran nagy- mekgyógyászt. aki hetenként; apám, aki az egész emberisé- kétszer rendel itt, de kérdéses, | get románakra — azaz sze- kielégíti-e a herényieket ki- f gényekre — és grófokra, — A SZITALÖ ESŐ élnép- tetelítette az utcát. A gazdáik többsége házába hú­zódva várja, hogy kiderüljön, vagy pedig az istállóban, a fészerben végzi munkáját. Kevés ember igyekszik a me­zőre, inkább, akit ott ért az eső, az is hazafelé tart. Az új- várfalvai gazdák kihasználták a jó időt: a dolog javát már maguk mögött tudják. Az őszi munkák — a tanács kimutatása szerint — majd száz százalékban elvégezve. A 400 hold kukorica termés le­törve, 200 hold burgonyájuk felszedve. A szerződött cukor­répa nemcsak felszedve, de részben már az átvevőhelyre is elszállítva. 500 hold új ke­nyérnek való a földben. Nem kell tehát kapkodni. így arra is kerül idő, hogy az eső csen- desedését kihasználva elbal­lagjanak a tanácsházára, né­hány szót váltani a község ve­zetőivel. Az elnök és a titkár távol vannak ugyan, s a tanácshá­zán csak Kovács József gaz­dasági felügyelő, egyben a község párttitkára tartózkodik néhány gazda társaságában, de senkii nem fordul vissza dolgavégezettenül. Beszélget­nek. Sok mindenről szó esik, hiszen több fontos esemény történik szinte naponta a köz­ség életében. Hegedűs János gazda a szerződés előnyéről szól. — 200 kvadrát cukorrépára szer­ződtem — mondja. — 24 má­zsa 76 kg termett. Kapok 70,80 kg cukrot, 350 forint készpénzt meg takarmánynak valót is jócskám. Jövőre 600 kvadrátra szerződök. De nemcsak Hegedűs János, hanem egyre több gazda ébred rá a szerződéskötés előnyére. A község 185 gazdája közül 101 kötött dohánytermelési szerződést. Valamennyi meg­találja számítását. Gelencsér János két bikát, egy üszőt, és négy szerződéses sertést ne­vel. Szerencsés László gazda óljában tíz szerződött sertés hízik. JCP ETÉVED AZ IRODÁBA a KlSZ-szervezet ttt- lcára, Pékó Béla is. — Mit csinálnak a fialtatok? — szögezzük neki a kérdést, s ö rögtön válaszol: — Eddig nem sokat dolgoz­tunk, de most sok terv fink van. November 7-re tanuljuk Afinogenov: Kis unokám cí­mű háromfelvonásos színmű­vét. Tavaszra labdarúgó- és röplabda-csapatot alakítunk. Részt veszünk a legelő fásí­tásában, elültetünk 2500 fa­csemetét. A kultúrház parko­sításában is segítünk. Megtárgyalták a fiatalok dolgát, azután a falum tere­lődik a szó. Sak változáson ment át Újvár falva a felsza­badulás óta eltelt esztendők óta. Az egykori cselédek éle­te megszépült, kulturáltabbá vált. 1950-ben bekötő utat ka­pott a falu, azóta autóbusz is jár a községben, nem kell 12 km-t gyalogolni a kiskor- padi vasútállomásig, ha utaz­ni akarnak. 1950-ben villanyt kaplak. Kultúrház épült 60 ezer forint községfejlesztési alap felhasználásával és a la­kosság 80 ezer forint értékű társadalmi munkájával. Két mozijuk van. A kultúrházhcz most építenek egy öltözőt, hogy a színház is kijárhasson előadást tartani. Augusztus 20-án népkönyv­tárat kaptak 300 kötet könyv­vel. — Ma már 194 olvasónk van — dicsekszik Horváth Er­zsébet könyvtáros. Gárdonyi, Mikszáth, Jókai, Móricz, Gor­kij, Soloho'O a legkedveltebb írók. A legszorgalmasabb ol­vasó Péké Béla KlSZ-titkár: már 16 könyvet olvasott ki. A könyvtár tagja Knlányos Lajos, az egyszerű cigány em­ber is. Egy esztendeje postát kapott Ujvárfalva. Majd min­den háznál szól a rádió, ösz- szesen 123. Húsz motorkerék­pár van a faluban. Az eredmények szépek, de azért akad kérésük, kíván­ságuk. Itt van pl. az iskola. Igaz, a múltban csak két tan­terme volt, ma pedig négy van, de nem tudják kihasznál­ni, mert az igazgatót nyugdí­jazták, s helyette nem kaptak másik tanítót. Ezért a felső- osztályosoknak Somogysárdra kell járniuk tanulni. Szeret­nék azt is, ha a bekötő utat a tanácsháztól meghosszabbíta­nák Ujvárfalva felső részéig, hogy az ott lakó gazdáknak se kelljen térdig érő sárban jár­ni. Nem sajnálják a társadal­mi munkát s az anyagi hozzá­járulást, csakhogy meglegyen. /§ MAGUK MEGVALTO- ZOTT életén érzik az újvá/rfalvaiak, hogy bizalom­mal fordulhatnak a tanácshoz, az államhoz. Tudják, hogy azok a kérések, amelyeket most mondtak el tanácstagje­löltjeiknek, nem maradnak meghallgatás nélkül. Ezért fo­gadták el egyhangúlag a je­lölteket. Pelőcz Sándor me­gyei tanács-, Ruhács József járási tanács-, Galamb János, Szeágél József, Kovács Lajos, Kovács József, Galambos Fe­renc, Fentor Lajos, Hegedűs Lajos, Szulimán József pedig községi tanácstagjelöltek let­tek az újvárfalviak bizalmá­ból. Tudja valamennyi gazda, hogyha megválasztják őket, ezek az emberek tíz ő ügyüket, az ő érdekeiket fogják kép­viselni. Szalai László József Attila dokumentumkötet A Magyar Helikon és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kiad­ványainak harmadik kötete József Attila életútján vezet végig, képeken és kéziratokon, nagy jelentőségű verseken ke­resztül, A bevezető tanul­mányt Révai József írta, aki sokéves elemző és kutató­munkájának eredményeit tárja ebben az önálló tanulmány­ban a nagyközönség elé. A dokumentamanyag < kib. 90 ké­pet tartalmaz a tragikus sorsú költő életének különböző sza­kaszaiból, a szívéhez közel­álló emberekről, tájakról. ÉRDEKESSÉGEK jpraCSASÁGOK MEG NEM ÉRTETT EMBEREK John Steinbeck írja: azok az emberek, akik meg nem értett­nek £rzik magukat, legtöbb- nyire még csak kísérletet sem tettek más emberek megérté- sére. ROSSZ JÓSNAK BIZONYULT A Wiener Zeitung írta a szá­zadforduló idején: »Mint Ber­linből értesültünk, Richard Strauss zeneszerző (aki a »bé­csi Straussokkal« nincs ro­konságban) opera írással akar próbálkozni. Strauss nemrégi­ben bemutatott szimfonikus költeményével veszélyes tév­útra került, aligha fog az ope­ra számára idegen területén otthonossá válni«. VISSZA A RÉGI SZÉP IDŐKBE... Sir Vivian Fuchs, az angol délsarki expedíció vezetője so­kat mesélt rendkívüli útjáról. »Ott azon a vidéken — mon­dotta — pontosan úgy éreztük magunkat, mint az autó úttö­rői. Igaz, hogy nem álltak ren­delkezésünkre utak, viszont mehettünk, amerre akartunk és főleg ott parkíroztunk, ahol nekünk tetszett«. EZ AZTÄN A SZÉLESKÖRŰ ISMERETSÉG! Gábor Zsazsa egy interjú so­rán kijelentette: — Semmiféle ajándékot nem fogadok el olyan emberektől, akik teljesen idegenek szá­momra. De ki lehet előttem egészen idegen? megússza az ócska kifogással: »Én nem horgászom, csak a gilisztámat fürdetem!« »Helyes — szólt a rendőr —, mutassa a gilisztát«. »Itt van« — felelte a hor­gász, és kihúzta a horog vé­gére kötött férget. »Most már 5 frankot fizet,-** — szólt a rendőr nevetve. — »A gilisztán nincs fürdőnad­rág, anélkül pedig fürödni ti­los«. A BIZONYÍTÉK Az egyik nagy áruházban a vevő 20 dollárost vesz észre a szőnyegen. Könnyedén leejti kesztyűjét, s lehajol, hogy a kesztyűvel együtt a pénzt is felvegye. Nem sikerül. A férfi néhány lépéssel to­vább megy, majd visszatér, és ezúttal az újságját ejti el. Ez­úttal sem sikerül a kísérlet. Dühösen egymásután leejti a zsebkendőjét, a kalapját, a sálját. Minden hiába. Amikor már majd szétrob­ban a dühtől, nyugodt hangon . ., , , , t megszólal mellette az egyik el­Azutan felszállt kocsijába és X a<j^ továbbhajtatott. X — Engedje meg. hogy ajánl­Nagyapám arcán ott égett | jam önnek kiváló ragasztó- " P°fon nyoma, szeméből % szerünket. Hogy mennyire ha­AZ ÖCSKA KIFOGÁS NEM VÁLT BE A rendőr rajtakapott egy embert, aki tiltott helyen hor­gászott. »Fizessen 3 frankot!« —szó­lította fel a rendőr a horgászt. Az utóbbi azt hitte, hogy vámságufcnak 'ilyen teljesülése. A községi tanács — amely: »csakazértis««t csinált az óvó- j da ügyéből, mert képtelen el- j ismerni, hogy helytelenül járt: azaz gazdagokra és lakájaik­ra — osztotta. Az utóbbi cso­portba sorolta falunkban a bírót, a jegyzőt és a csend­őröket, akik magyarok voltaik. el, amikor késznek mutatkozott í Nagyapám azonban elfeledke- az óvoda kilakoltatására, át-X zett arról, hogy a magyarok helyezésére — nem tudja el- X, - .... . végeztetni, a megyei tanácsSkozott ts sok volt a ^eny. művelődésügyi osztálya' leira- j Helyesebben szólva nem is fe- tónak megfelelőejj az óvoda X ledkezett meg erről, hanem a rendes emberek, közé sorolta ökety s nem érdekelte, hogy rrvdyen nyelven beszélnek. A vörös gárda elűzte az urakat, de nagyapám meg volt győződve, hogy vissza­térnek, ha nem jönnek a ro­mánok, azaz a királyi csapa­tok, bár ezekről tulajdon­képpen semmit sem tudtunk. 1919 tavaszán, aztán meg­jöttek a román csapatok. Most nem akarom elmondani, hogyan végezték ki a hely­színen, bíróság nélkül a fog­ságba ejtett vörösgárdistákat. Egy történet azonban örökít emlékezetembe vésődött. A királyi csapatok bevonu­lása ‘után megparancsolták nagyapámnak, hogy két őr­mestert vigyen kocsijával a szomszédos faluba. Nagyapám engem is maga mellé ültetett. Hűvös tavaszi nap volt. A fák szinte féltek kibontani virá­gaikat. Útközben hol itt, hol ott hallottunk lövöldözést. Az egyik helyen láttuk, hogy egy tiszt hogyan »ítélkezik« négy fogoly felett, s a géppuska már készenlétben állt — vég­rehajtani az ítéletet. Nagyapám elfehéredett, el­fordult és a lovak közé csa­pott. A királyi csapatok be­vonulása óta egyébként úgy viselkedett, mint aki megné- mult és egy szóval sem nyi­latkozott az eseményekről. Az­előtt úgy képzelte, hogy a ro­mán intervenciósok ugyan­olyan parasztok, mint ő, bocs- korban járnak es nagyon jó- indulatúak. Ezen a napon azonban végleg kiábrándult. Folytattuk az utast, amikor hirtelen egy kocsit pillantot­tunk meg, amely teljes se­bességgel vágtatott velünk szemben. A kocsiban egy tiszt pöffészkedett. 'Nagyapám, aki az osztrák—magyar hadsereg­ben is kocsis volt, tudta, hogy az út bal oldalán kell halad­ni. A szemközti kocsiban ülő tiszt »megálljt« parancsolt a kocsisának, ‘ majd leugrott, odajött hozzánk és rákvabált nagyapámra: — Hé, te bolond magyar! Nem tudod, hogy »jobbra tarts« van? Azért szabadítot­tunk fel benneteket, barmokat, hogy megszegjétek a közleke­dési szabályokat? Nagyapám magyarázkodni kezdett, hogy ő nem bűnös. Azonban hiába. A tiszt csú­nyán szidalmazta, majd meg­parancsolta, hogy szálljon le: — Gyerünk lefelé, te vén szamár! Azt mondod, katona voltál és nem tudod, hogy vigyázzban kell állni, ha egy tiszt beszél veled? Atko­zott bolsevik! Nagyapám »vigyázzba« vág­ta magát, a tiszt pedig teljes erőből pofonvágta és útszéli tásos, arról, gondolom, alapo­kéi- | san meggyőződött..: HHo8 a Nemzetközi i Geofizikai Év árverését tapintják kifejezésekkel szidalmazta, szimbólumai peregtek a könnyek. — Fáj, nagyapám? deztem. — Nem — válaszolt halkan x —, csak nagyon szégyellem | magam. Valamivel később ezzel az i esettel kapcsolatban nagy-» apám megjegyezte: X- Az úr - úr marad, akár | , Az olvasóknak kissé szokat­magyar, akár román, akár X C1“rnel Joggal illettük a német! Kár, hogy megverték | Nemzetközi Geofizikai Év a vörösöket. * adatfeldclgozo vüagkozpont­n7- , , . jat. amely Moszkvában mu­gyapának mégrs sikerült X ^ödik. Az itt dolgozó tudósok ta alkociiw, a Vörös Hadsereg-1 napról napra sok száz levelet gél, amvkor 1944-ben a román»kapnak, amelyekben különlbö- csapatok segitsegevel szétzúz-1 ^ országok tudományos állo- a< a, fasisztákat Azóta 13 | másai számolnak be eredrné- ev telt el. Nagyapám nem érte - nyeiikiről. A központban vég- rneg azt a napot, amikor fel- X méreteire jellemző, röppentek az égre a szovjet X hogy a Nemzetközi Geofizikai szpu/nyikak, — a szovjet eddigi időtartama során berek kezevel alkotott ragyo- * csupán a meteorológiai fel- go esi tagok. | jegyzések 1800, egyenként 500 De azelőtt is ismertük a f oldalas kötetet tesznek ki. Az Kreml rubin-csillagait, a szov-1 adatokat nemcsak a nagy or- jet nép bátor küzdelmeinek és X szagok, hanem a kis államok munkahőstetteinek aranycsü- f — pl. Salvador, vagy Uj-Kale- lagait. Országunkban minden | dónia — tudományos állomá- ember látta a vörös csillago- ♦ sai is szolgáltatják. A beérke- kat felszabadítóink, a szovjet i zó feljegyzéseket mikrofilmre harcosok sapkáin. Ma már is- j veszik, ezeknek hossza már merjük azokat a csillagokat X sok-sok kilométer. is, amelyeket a szovjet em- J —— berek szegeztek az égboltra. | Ezekre a csillagokra gondol- j tam, amikor ezeket a sorokat l írtam és az imént említettI régi, szomorú eset azért ju- ♦ _ tott az eszembe, mert világa- X dös idő, néhány helyen ki- san tükrözi, milyen utat tét- X sebb eső, gyenge légáramlás, a tünk meg attól a szégyentel- X nappali felmelegedés kissé jes naptól addig, amikor meg-1 erősödik. jelentek az égbolton a Föld újl Várható legmagasabb nap- u.itórsai. Október diadalának i pali hőmérséklet 11—14 fok Időjárás jelentés Várható időjárás ma estig: párás, reggel helyenként kö­»közei ti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents