Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-22 / 249. szám

A XX. század nagy tudomá­nyos felfedezéseinek követ­keztében egészen új iparágak keletkeznek, tudományos és gyakorlati módszerek alakul­nak ki. Az anyag belső szerke- téne'k tanulmányozása elvezet­te a kutatókat az atomenergia felfedezéséig, de a tudományos munka nyomában máris meg­született az új tudományág, az izotóp-technika, amely ma mii is nevezünk izotóp elemnek, és milyen lehetőségek vannak ipari alkalmazására. A tudomány ma már 92 ter­mészetes elemet ismer, mé­lyeknek legtöbbje mindennapi életünkben is nagy szerepet játszik. Ki ne ismémé a leve­gőt alkotó oxigén és nitrogén gázokat, a vasat, rezet, ólmot, alumíniumot, leggyakrabban használt fémeszközeink anya­gát, a szenet, mellyel kályhá­inkat fűtjük stb. stb. Minde­zek elemek; olyan egyszerű anyagok, melyeket kémiai módszereikkel tovább bontani már nem lehetséges. Legki­sebb részecskéiket atomoknak hívják. Az atomok olyan kicsinyek, hogy százmil­lió darabot kellene sarjába rakni belőlük, hogy együttes hosszuk elérje az 1 centiméte­res távolságot. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagyon apró mére­tű tárgynak a súlya is igen ki­csiny, de sikerült megmérni, és ma már minden elem 1 atomjának pontosan meg tud­ják adni a súlyát. Igaz, hogy ezek nagyon kicsiny számok A SOMOGYI LEVÉLTÁR tanÁeSLk&ztáricLSLáyl IRATAIRÓL A MŰSZAKI SZABADEGYETEM ANYAGÁBÓL: Izotópok alkalmazása a technikában már nagyon sok ipari alkal­mazásra ad lehetőséget. Mielőtt ezzel megismerked­nénk, nézzük meg, lennének, de a könnyebb ke­zelhetőség kedvéért ezen ás se­gítettek: ma már nem az ato­mok valódi súlyát adják meg atomsúlylként. hanem egy vi­szonyszámot, mely megmond­ja, hogy az illető elemnek — amelyről szó van — 1 atomja hányszor nehezebb a hidrogén atomjánál. (Ez ugyanis a leg- könyebb elem.) Általánosság­ban minden elem atomsúlya egy meghatározott érték; pl. az oxigén 16, az alumínium 27 stb. atomsúllyal rendelkezik. Azonban még az atomenergia felfedezése előtt rájöttek a kutatók, hogy vannak olyan elemek, me­lyek kémiai szempontból teljesen egyformán visel­kednek, tehát lényegében egy és ugyanazon elemről van szó, mégis két- vagy többféle atomjuk is lehet­séges, melyek kizárólag abban kü­lönböznek egymástól, hogy atomsiúlyukban egy kevés el­térés mutatkozik. Példaként A jövő év tavaszán ünnepli a magyar nép a Tanácsköztár­saság negyvenedik évforduló­ját. A kaposvári állami levél­tár is részt kíván venni az év­forduló megünneplésében. Le­véltárunk munkája előtt több irányú feladat áll. 1 Elkészült a levéltár- • ban a Tanácsköztársa­ság történetére adatokat tar­talmazó iratanyagok leíró is­mertetése. Minden olyan irat­anyagról, amelyet valamely tanácsköztársasági szerv ho­zott létre, úgynevezett temati­kai ismertető leltár készült, amely a kutató történészeket tájékoztatja az anyag terjedel­méről, "karáról, levéltári-árat- tári rendszeréről, rendezettsé- gi fokáról. selejtezettségéről, segédletekkel (iktatók, muta­tók, sorkönyvek stb.) való el­látottságáról, a (benne történen­dő kutatás módjáról. Az egyes levéltári fondök részletes jellemzésével rávilá­gítunk az azt létrehozó szer­vek vagy személyek történeté­re, hatáskörére, illetékességére, ügymenetére. Csak ezzel az alapos kutató munkával derít- hetők fel a Tanácsköztársaság rendkívül zsúfolt és eléggé komplikált szerveinek hivatal- történeti adatai. Az ismerteté­sek — természetesen — azok­ra az anyagokra is kiterjednek, amelyek nem külön fondkánt kezeltetnek a levéltárban, ha­rem valamely más fondon be­lül helyezkednek el, mintegy annak szerves részeként. (Fő- ispáni, alispáni, főszolgabírói, polgármesteri, üzemi, községi, iskolai stb. iratok.) A levéltári 1919-es anyag tü­zetes átnézése közben máris több értékes iratot találtunk. Többek között így kerültek elő Somogy megye összes munkás­tanácsainak névjegyzékei, a megyei munkástanács — ez idő szerint egyetlen — jegy­zőkönyve, valamint a Somogy megyei Direktórium legfőbb gazdasági szervének: a Kerüle­ti Termelési Biztosságnak rendkívül értékes üzemszocia- lizálásii és a Kerületi Ipari Termelési Tanács Intéző Bi­zottságának jegyzőkönyvei stb., amelyek a somogyi új rend hő- ■í küzdelmeinek nagy értékű forrásai. Ezek az iratok a leg­főbb dokumentáló! annak az országosan is közismert törté­nelmi ténynek, miért és ho­gyan tudta Somogy elsőként megnyitni az új élet új rend­jét. A megye nagy szerencsé­jére Latinka Sándorral az élen — aki kiválóan képzett köz- gazdasági és politikai művelt­séggel jó korán érkezett Ka­posvárra a földmunkások me­gyei szervezetének titkáraként —. olyan jól képzett, cseleked­ni tudó, s tájékozott vezető garnitúra került, amelynek nem kellett tétlenül várni az országos szervek utasításairaf hanem az alkotásra alkalmas lehetőségek között azonnal fél tudta mérni a tennivalók tör­ténelmi sorrendjét, megelőzve ezáltal szinte két héttel (márc. 10.) az országos eseményeket, (márc. 21.). 2 A levéltár ez irányú • tevékenysége elsősor­ban a kutató-történészek mun­káját és a helytörténeti mo­nográfia sikeres megjelenését is kívánja szolgálni. A helytör­téneti monográfia e levéltári tematikai feltáró munka nél­kül szinte elképzelhetetlen. A monográfián a kutatók jó ütemben dolgoznak, bár — két­ségtelenül — szorítja őket az ünnepségek dátuma miatt a megjelenés időpontjának kö­zelsége. A legfontosabb 19-es • levéltári anyagokból külön tematikai feltáró cédu­lákat is készítettünk (ügyira­tok tartalmi (kivonata levéltári jelzetek feltüntetésével) azok­nak a kutatóknak a részére, akik nem kíván­nak az ügyiratok rengetegébe elmélyedni. Ezek a tematikai céduláik igen jól felhasználha­tók különféle előadások anya­gaihoz és a sajtó részére. 4 A negyedik ilyen irá- • nyú munkája a levél­tárnak az ünnepi kiállítások­ban való részvétele. Ezúttal szeretném az illetékes párt-és állami szervek fórumainak fi­gyelmét felhívni arra, hogy a megyeszerte készülő kiállítá­sok anyagának megismerése végett igen kívánatos lenne, megemlítem, hogy az oxigén gáznak nemcsak 16-os atomsú­lyú atomjai vannak, hanem olyanok is. melyeknek 17-es az atomsúlyuk. Ezeket az eleme­ket nevezzük izotóp elemek­nek. Sokáig az izotópia jelensége, de maguk az izotóp elemek is mindössze tudományos érde­kesség szerepét játszották, semmiféle gyakorlati felhasz­nálási lehetőségük ném volt. már csak azért sem, mert az izotóp elemek előállítása el­képzelhetetlenül nagy össze­gekbe került. (Csak példakép­pen említem meg, hogy az el­ső atombomba előállítása ép­pen ezért került milldárdofcba.) Később — elsősorban akkor, mikor a tudomány megoldotta az atomenergia békés célokat szolgáló felhasználósát —, ki­derült, hogy ezeket az izotópokat aránylag na­gyon olcsón elő lehet állí­tani oly módon, hogy kö­zönséges anyagot tesznek ki annak a rendkívül erős sugárzásnak, mely az atommáglya belsejében uralkodik. Semmi értelme, hogy egy ismeretterjesztő jellegű cikk keretében kitérjek azokra az atomfizikai meggondolásokra, melyek módot nyújtanak an­ha a megyei és járási párt- és tanácsi szervek helyi kiállítá­sokat rendező megbízottjai, be­leértve a megye üzemeinek ve­zetőit is — tájékozást nyerhet­nének egy közös megbeszélé­sen a levéltártól: milyen anya­gokkal és adatokkal rendelke­zik a levéltár egy-egy üzem, tanács, iskola stb. tanácsköz­társasági múltjából. Ezekkel az anyagokkal — amelyek ké­sőbbi időpontban kiállítások céljára leíényképezendők len­nének — ki egészíthetnénk a helyi vagy üzemi kiállítások anyagait. Nem utolsósorban arra is alkalmas volna e köl­csönös találkozó, hogy a helyi szervek kutatóitól a megyei szinten rendezendő reprezenta­tív kiállítás irányítói is kap­hatnának adatokat, amelyek­kel a központi kiállítás anya­gát is lehetne bővíteni, és szí­nesíteni. A központi kiállítás helyének l eldöntése után már most hozzá kell látni a kiállí­tás anyagának összegyűjtésé­hez, kiválasz távéhoz, és annak megtörténte után a kiállítás forgatókönyvének pontos elké­szítéséhez. Idejében kell a te­endőket a megye, más kiállítá­saival koordinálni, hiszen egé­szen biztos, hogy egy-egy fon­tos levéltári dokumentumot nemcsak a központi munkás- mozgalmi múzeum anyagában mutatnánk be, hanem hely- történeti vonatkozása miatt egy-egy járás vagy község vagy üzem stb. is szeretné be­mutatni. Ez esetben már csak a költségek kímélése végett, de a technikai lebonyolítás céljá­ból is — hasznos volna a do­kumentumokról készített. má­solatokat annyi példányban el­készíteni, amennyire és ami- lvenre a különböző kiállítások­nál feltétlenül szükség van. A 19-es iratokról szóló levél­tári tájékoztatás igen hasznos volna mindazoknak a pedagó­gusoknak és TIT szakelőadók­nak a számára is, akik az év­forduló ünnepségein vagy azok előkészítésein fáradoznak. így a levéltári adatok felbecsülhe­tetlen forrásértékeinek a meg­ismerésével hasznosan bővít- hetnék ismeretterjesztési elő­adásaikat táj történeti adatok­kal i nak megértésére, hogy ez a na­gyon bonyolult magfizikai fo­lyamat hogyan játszódik le, elég, ha annyit megjegyzünk, hogy ilyen erős besugárzás al­kalmával az anyagok átalakul­nak, és izotóp elérnek keletkez­nek. Sőt — eltérően a termé­szetben megtalálható társaik­tól —, még abban is különböz­nek tőlük, hogy állandóan radioaktív su­gárzást bocsátanak ki ma­gukból, és ezzel jelzik je­lenlétüket. Tekintve, hogy a radioaktív sugárzás mérésére ma már na­gyon sokféle módunk van, a fenti jelenség olyan lehetősé­get adott a tudomány és tech­nika kezébe, mely sek alkal­mazást rejt magában. Gondol­juk csak meg, a közönséges oxigén-atom semmi másban nem különbözik a radioaktív izotóp társától, csupán abban, hogy emez utóbbi állandó, de láthatatlan sugárzással elárul­ja nekünk tartózkodási helyét, sőt a sugárzás erősségéből még az izotóp mennyiségére is kö­vetkeztethetünk. Például, ha ezt a radioaktív izotópot — mondjuk, oxigént vagy jódot —< élő szervezetbe juttatjuk, és azután csupán a sugárzás erőssé­gének mérésével nyomon 5 Még egy speciális ki- • állítási lehetőségre is szeretnék rámutatni. A So­mogy megyei Direktórium — első renden a megyed tanács jogelődje volt. Tanulságos és igen hasznos volna pl., ha a Somogy megyei Direktórium közigazgatási irataiból a me­gyei tanács igazgatási osztálya, a Kerületi Termelési Biztosság irataiból a megyei tanács ipari, építési, 'kereskedelmi stb. osz­tályai olyan kiállításokat ren­deznének. amelyek egyúttal összevetnék az elmúlt negyven év rohamos fejlődésének ered­ményeit a mával. Vagy pél­dául: a megyei és városi mun­kástanácsok és azok intézőbi­zottságainak működéséből a jelenlegi megyei és városi ta­nácsok és azok végrehajtó bi­zottságai mint jogutódok ala­pos elmélyüléssel és történel­mi összevetéssel hasznos ta­nulságokat vonhatnának le. A levéltár saját helyi- • ségének tárlóiban — főként iskolák és történelem szakos pedagógusok, de az ér­deklődő nagyközönség részére is — (kisebb méretű kiállítást tervez saját anyagából. Termé­szetesen ezeket az anyagokat is készséggel bocsátjuk fotókó­piák elkészítése céljából egy- egy kiállító szerv rendelkezésé­re. 7 Utolsó pontként szeret- • ném arra is felhívni a fi­gyelmet, hogy tapasztalataink szerint még mindig vannak egyes szervek, tanácsok, üze­mek, iskolák stb. birtokában feltáratlan 19-es iratok, ame­lyeknek a felderítését igen hasznos volna szorgalmazni. (Képviselőtestületi. illetve munkástanácsi jegyzőkönyvek, üzemi levelezések, tervek, is­kolák, tanári jegyzőkönyvei stb.) Még tovább megyek! A magánosok kezén lévő iratok, fényképek, sajtó- és plakát­gyűjteményeik stb. felmérését és nyilvántartását is igen hasz­nos volna elvégeznünk! Csak ez az alapos és szívós tájékozódás vezethet arra mindnyájunkat, hogy a Ta­nácsköztársaság 40. évforduló­járól méltóképpen emlékez­hessünk meg. K. J. tudjuk követni, megálla­píthatjuk, hol és milyen mértékben épült be az a szervezetbe. Ez a módszer tehát igen nagy fegyvert ad a tudományos ku­tatás kezébe. Nem sokkal kisebb az izotópok technikai jelentősége sem. Gondoljunk arra, hogy megrepedt föld alatti csőveze­tékek hibáinak megkeresésére milyen könnyen alkalmazhat­juk az izotópokat; nem kell mást tennünk, mint a hibás csővezetékbe »betáplálni« va­lamilyen sugárzó izotópnak a vegyületét, és a föld felszínén követjük a vezetéket bekap­csolt mérőműszerrel. Ott, ahol a vezeték repedt, és tartalma kiszivárgott a földbe, nyilván­valóan műszerünk sokszorta nagyobb sugárzást fog mutat­ni, mint máshol. Aligha keil bizonyítani, hogy a hibakere­sésnek ez a módja lényegesen olcsóbb, mint »a lapáttal« va­ló kiásás. Elég sokszor olvasunk ma már arról is, hogy a Röntgen­féle készüléket ma nemcsak a gyógyászat használja ered­ménnyel, hanem az ipar is. Se­gítségével gyakran keresik meg a gépalkatrészek öntési hibáit, repedéseit. Gyakorlati­lag, sajnos, ennek olyan korlá­tái vannak, hogy 70—80 mm- nél vastagabb fémet a röntgen- sugár már nem tud átvilágíta­ni, ilyen esetekben ez a mód­szer már nem alkalmazható. Ismeretesek viszont i olyan nagy sugárzással rendelkező izotópok (pél­dául a cobalt nevű elem hatvanas izotópja), me­lyeknek segítségével egé­szen könnyen át lehet »vi­lágítani« ennél sokkal vas­tagabb fémrétegeket is. Tekintve, hogy a radioaktív sugárzás éppúgy nyomot hagy a fényképezőlemezen, mint a fény vagy a röntgensugár, ezen a módon is éppen úgy képet le­het kapni az átvilágított tár­gyakról, akár a röntgenkészü­léken készített felvételen, pl. egy törött csontdarabról. Vannak a világítástechni­kai alkalmazásoknál is szép eredmények. Mindenki ismeri a ma mind elterjedtebbé váló nevezett neon-csöveket, me­lyeket helyes nevükön F-csö- veknek neveznek. Elég, ha any- nyit mondok használhatósá­gukról, hogy egy negyven wat­tos F-cső éppen háromszor annyi fényt sugároz, mint iz­zószálas társa. Elterjedtségük­nek ma elsősorban az szab ha­tárt, hogy begyújtásuk elég komplikált szerkezetet tesz szükségessé, ami azután ma­gában foglalja a sok hibalehe­tőséget, nem is beszélve az elő­állítási költségek emelkedésé­ről. Számítások szerint az izo­tópokkal működő gyújtószer­kezettel ellátott F-csöwek elő­állítási ára az előbbinek körül­belül felére csökken, élettar­tama szinte a kihasználhatat- lanságig megnövekszik, meghi­básodása pedig majdnem soha­se következük be. Sok óra-számlapon lehet lát­ni az ún. világító számokat. Sajnos, gyakorlati tapasztala­tunk az, hogy ezek' a világító számok csak a megvilágítást követő rövid időn át világíta­nak, és csak nagyon kevés kö­zülük az, amelyik válóban hosszú ideig világít. A világí­tó festéknek izotópok sugárzá­sa segítségével történő aktivá­lása ezt a kérdést is egyszer s mindenkorra megoldja, mert az ilyen számlapok számai bármikor láthatók, még akkor is, ha esetleg hóna­pokig voltak sötét helyen. Rádiókészülékeink elektron­csövednek fogyasztását ma még jórészben a fűtőáram szükséglet emészti feL Ez azt jelenU például, hogy egy mo­dern rádiókészülék 50 wattos fogyasztásának több mint fe­lét meg lehetne takarítani, ha a csövek fűtésére valamilyen más módszert alkalmazhat­nánk. Folynak olyan kísérle­tek, melyeknek eredménye­képpen esetleg izotópok segítségével le­het helyettesíteni a fűtő- szálak által szolgáltatóit elektronokat. Az ilyen csövek nemcsak ol­csóbbak, hanem, lényegesen tartósahbak is lennének mai társaiknál. Csak néhány alkalmazási le­hetőséget ragadtam ki a sok ezer már megoldott vagy ép­pen kísérletek alatt álló lehe­tőségből, mégis remélem,, sike­rült érzékeltetnem, hogy mi­lyen nagy távlatokat ígér a technikában az izotópok alkalmazása. Ezeknek a módszereknek a ki­kísérletezése ma még hazánk­ban, de külföldön is még csak most van első stádiumában, de olyan lehetőséget tartalmaz, mely forradalmasítja az egész ipari termelést. Különösen vo­Ipari adatok Csehszlovákiából Csehszlovákiában másod­percenként átlag két és félton­na szenet bányásznak, az erő­művek 565 kilowattóra elekt­romosságot termelnek, a gyá­rakban 575 cigaretta, 39 liter sör és 24 kilogramm cukor készül. A csehszlovák gyárakban óránként 15 motorkerékpárt, négy autót, 29 rádióvevő-ké­szüléket, 9 televíziós vevő­Eltűnő szigetek J. Gcikkel professzor, a ne­ves leningrádi sarkkutató tu­dós szerint számos kutató fog­lalkozik az északi-sarki {szi­getek eltűnésének problémá­jával. G. Sztyepanov moszk­vai tudós kijelentette, hogy a legendabeli Szannyikov-Föld is egykor minden bizonnyal létezett, de ugyanúgy eltűnt, ■mint az említett színetek. D. Laptyev északi-sarki utazó 1739-ben fedezte fel és jelölte meg a térképen a Dio- nid szigetet, amit azonban 1761 óta egyetlen hajós és sarkkutató sem látott. Gyakran megtörténik ilyen eset, hogy az Eszaki-Sark-vi- déken eltűnik egy-egy sziget. A Laptyev-tengeren például a Vasziljevszki-sziget is nyom­talanul eltűnt. U+^iMru 1912- ben látták. sál kapcsolatos tervekre, el­gondolásokra. Jakó András. TIT szaktitkár. készüléket és 18 fényképező­gépet gyártanak. Csehszlovákiában naponta 81 szerszámgép, 34 teherautó, 59 traktor, 181 hűtőszekrény és 800' mosógép készül. 1948-hoz képest ezek az ada­tok a termelés megkétszere­ződését jelentik. Ugyanez a helyzet az acélnál is, amely­nek jelenlegi termelése a tíz évvel ezelőttinek a kétszerese. úgy- natkozik ez az automatizálás-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents