Somogyi Néplap, 1958. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-22 / 249. szám

flLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! — -U Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XV. évfolyam, 249. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1958. október 22. Átgondolt munkát! Vajon az év utolsó hónap­jaival ismét együttjár-e az a fölösleges és nagyon is elke­rülhető kapkodás — ha úgy tetszik, évvégi hajrá —, amely eddig, sajnos, több üzem és vállalat gazdasági évének be- fejeztét jellemezte? Jó előre kidolgozott ütemtervekkel megelőzhető a kapkodás és fel­színesség. Hiba volna lebecsülni az év­végi leltárok jelentőségét. A társadalmi tulajdon védelme, a leltározás alapossága megkí­vánja, hogy erre az időre el­készüljön az anyagkönyvclés is. A leltározó bizottság kijelölé­se, szakmai felkészítése mai feladat. Reális munka csak ott várható, ahol a leltározás­hoz szükséges eszközöket már most előkészítik. Zűrzavaros sietséggel lehetetlen célt elér­ni! A felszínesen eltussolt hiá­nyok, pontatlanságok úgyis előbb-utóbb »kiugranak«. Nagyon károsan érezteti ha­tását az, ha nem készítenek az üzemek arányos termelési és szállítási ütemtervet, hanem ehelyett az év vége előtt né­hány nappal egyszerre akar­nak «-kidobni-« minden felhal­mozódott kész és félkész ter­méket. Ez a munkások túlóráz­tatásával nemcsak a bérgazdál­kodást ronthatja, hanem a gyors munkával járó selejt- gyártás miatt veszélyeztetheti az áruk átvételét is, mert na­gyok a kereskedelmi készle­teink, és csak minőségi termé­kek számíthatnak értékesítés­re. Megfontoltsággal elkerülhető a fogyóeszközök költségeinek ésszerűtlen felhasználásával járó pénzpocsékolás is. Nem helyes, ha — csakhogy év vé­gén a pénzt elköltsék — olyan fogyóeszközöket vásárolnak, amelyekre semmi szükség sincs. Használják fel hónapról hónapra ésszerűen ezt a pénzt, vagy ha nem, inkább kerüljön át a következő évre. Hiszen ez nem jelenti azt, hogy jövőre az illetékesek ennyivel csök­kentik ezeknek az eszközöknek a költségvetését. Ugyancsak most gondolja- I nak a vállalatok vezetői a rendszeres évvégi gép-, anyag- és szerszám-kiselejtezésre. Mert milyen az a selejtezés, amelyet az év utolsó két nap­jában nagy sietve csak azért végeznek el egyesek, hogy ezt a munkát megtörténtnek mondhassák? Ugyan, hány használható gép kerül így ócs­kavasba, és hány ócskavasba való szerszámmal dolgoznak tovább? Jó, ha az év utolsó hónap­jaiban többet foglalkoznak a vállalatok üzemi tanácsai, ve­zetői az önköltségcsökkentő beruházásban rejlő lehetősé­gekkel. Mérjék fel, hol, miben használhatnák ki ezt a leg­gazdaságosabban. Nem igaz, hogy a mi eléggé korszerűtlen üzemeinkben nincs mód ilyen üzemfejlesztésre. Különösen fontos az előre­látó műszaki felkészülés ja­nuárra, főként a több profilú üzemekben! De csak annyi anyagot szerezzenek be, amennyi éppen szükséges, an­nál is inkább, mert a bank a tárolási időszak első hónapja és nem az egész negyedév anyagszükségletének megvá­sárlásához járul hozzá. A hátralévő idő tehát igen előrelátó, tervszerű munkát kíván meg minden üzemtől és vállalattól. Hiszen ezekben a hónapokban — a tél beálltá­val — a tárolással, fűtéssel, a megbetegedettek helyettesíté­sével, más szociális gonddal já­ró teendők megsokszorozód­nak. Vigyázni kell tehát, hogy az eddigi jó termelési és bcr- gazdálkodási mutatók tovább­ra is szépek maradhassanak. Ha átgondolatlan és összezsú­folódó az évvégi munka, ak­kor a kapkodó intézkedések leronthatják a takarékosság és bérgazdálkodás eddigi sikereit. A munkáslétszám és az átlag­bérek tartásával, az említett évvégi teendők tervszerű, be­ütemezett elvégzésével meg­előzhető mindez, és vállala­taink, üzemeink az évközben elért eredményekhez méltóan, jól fejezhetik be az idei gaz­dasági évet. JELENTES A FÖLDEKRŐL Megyénk állami gazdaságai­ban gyors ütemben halad az őszi kalászosok vetése. A rozs után pár nap múlva magágyba kerül a búza is. A tervezett Kielégítően halad a cukorrépa termelési szerződések kötése A Kaposvári Cukorgyárban nagyban folyik az idei termés feldolgozása, ezzel egyidejűleg a jövő évi culkorrépaterület szerződéses lekötése is A gyár­hoz tartozó négy megyében ed­dig a tervezett terület 75 szá­zalékát köttették le. Több mint 14 ezer kait. holdnyi cu­korrépa termelésére kötötték meg a szerződést a termelő­szövetkezetekkel és egyénileg gazdálkodókkal. Megyénkben a cukorgyárhoz tartozó területen az előirány­zott több mint 5 ezer holdból ez ideig 4100 kát. hold. cukor­répa termelésére vállalkoztak a közös gazdaságok és egyéni termelők. A szerződéskötés előrehala­dását bizonyítja az is, hogy az elmúlt év hasonló időszakában még csak hatvan százaléknál tartottak. Az eredmény a föld- művesszövetkezeteknelk kö­szönhető, mert ezek a szervek végzik a termelési szerződések kötését. 6825 kát. holdból eddig több mint 5200 holdon vetették ©1 a búzát, s befejezték az őszi ke­verékek magjának földbe rakását is. A Balatonújhelyi ÁG elsőnek végzett a ke­nyérgabona vetésével: 360 kát. hold kitűnően elkészített mag­ágyba vetették el a magot. Ez a jó munka nem mondha­tó el a betakarodásokról. A burgonyaszedés ugyan már vé­ge felé közeledik — alig 200 holdmyi területen van még földben a termés — a 3900 kát. holdnyi kukoricából azon­ban még 2000 holdon sem tör­ték le a csöveket. ♦ A reálbérek és jövedelmek m últ évben bekövetkezett je« ♦ lentős emelkedése a vásárlók érdeklődését a »tartós fo­♦ gyasztási cikkek« felé fordítja. Az ipar termelése és a beho- í zatal most már lépést tart a lakosság igényével. A három« I éves tervben pedig összesen 340 000 mosógépet, 30 000 hű­♦ tőszekrényt, ugyanannyi porszívót, 20 000 padlókefélőt, 600 000 | rádiót, 100 000 televíziót, 550 000 kerékpárt, 80 000 motorke­♦ rékpárt, 60 000 Mopedet és robogót kap a kereskedelem. Te« | hát a mosógép sem hiánycikk többé, ♦ t (Urbán Nándor felv.) Elkészült a Balaton környék fásítási távlati terve A Balatonvidéki Állami Er­dőgazdaság az Országos: Erdé­szeti Főigazgatósággal karölt­ve a mezőgazdasági termelés és üdültetési érdekek figye­lembevételével elkészítette a Balaton környék fásításának távlati tervét. A terv szerint a különbö­ző jellegű területek fásítását 1975-ben fejezik be. Elsősor­ban a kopárosokat fásítják, így a litéri, a királyszentist- váni kopárosokat, a balaton­füredi nagymezőt, a Tamás­hegyet, a tapolcai medencé­ben a diszelharaszti kopár területet. Facsemetékkel ülte­Sem magánszemélynek, sem kizlletaek nem nyéitbatnak hitelt a földművesszivetkezetek A SZÖVOSZ igazgatóságának közleménye tik be továbbá a tapolcai me­dencében a páratlanul szép látványt nyújtót »tanűhegye- ket« is. Véglegesen megszün­tetik Badacsonyban és Gu- lácson a kőbányászatot, s így mód nyílik arra, hogy az el­készült fásítási terv szerint a kőbányászat által ejtett sebe­ket a Keszthelyi Állami Erdő- gazdaság őshonos fafajokkal eltüntesse. A Szentgyörgy- heigy, a Csobánc-hegy és a Haláp-hegy kopárosait is fá­sítják. Az üdültetési érdekeknek megfelelően a Balaton víztük­rét az észak-somogyi, a készt* helyi és a balatonfelvidéki er­dőgazdaságok »zöld keretbe« foglalják. A tó partvonalán, az északi oldalon 270 holdon, a délin pedig körülbelül • 50 kilométeres hosszúságban 1200 holdon ligetesen fásítanak. A mezőgazdasági termelés foko­zására, főleg a szőlők és a gyümölcsösök közelében a szél és csapadékerózió fékezésére, valamint a gyümölcsök nemes érleléséhez szükséges mikro­klíma kialakítására a két me­gyében összesen! 43ÓÖ holdon telepítenek erdősávok Fél év alatt 36 millió eerusáhox való faanyag Az utóbbi időben végzett el­lenőrzések alkalmával kidé rült, hogy egyes földműves­szövetkezeti szervek a legkü­lönbözőbb indokolások alap­ján készpénzkölcsönöket és áruhiteleket nyújtanak közü- leteknek, illetve magánszemé lyekmek. A SZÖVOSZ igazga­tósága felhívja mind a föld­művesszövetkezetek, mind pe­dig a vásárlók figyelmét, hogy — a íöldművesszövetkezetek dolgozóit is beleértve — a föld­művesszövetkezetek sem kö- zületnek, sem magánszemély­nek hitelt nem adhatnak, áru­kat részletfizetés ellenében nem szolgáltathatnak ki. A tilalom természetesen nem vonatkozik a külön ren­A Közép-Somogyi Erdő- gazdaság kaposvári fűrészüze­mében már évek óta folyik a különböző készáruk és fa­rgyártmányok termelése. A hulladékok gazdaságos fel- használásával kapcsolatban Horváth Ferenc üzemvezető irányításával már sok újítást vezettek be. Legújabban hul­ladékdeszkából kislakásépítke­zéshez szükséges mennyezet­deszkát készítenek. Havonta 30 kislakás mennyezetének be- deszkázásához elegendő anya­got állítanak elő. Az Irószergyár kérésére itt vezették be elsőnek az ország­ban a hárs tűzifából készült ceruzafrizt. Május óta fog­lalkoznak ezzel, és a gyár leg­nagyobb megelégedésére tesz­nek eleget a megrendelésnek. Eddig 100 köbméter ceruza- frízt készítettek, amelyből 36 millió ceruzát lehet előállítani. „Hazánkban a békeharc és a szocializmus építése egyet jelent“ A magyar városok békekonferenciájáról nyilatkozik dr. Ungár Sándor, Kaposvár egyik küldötte Béke.;; Mi mindent is je­lent ez a szó. Örömet, boldog­ságot, szeretetet, a gyerekek napsugaras mosolyát, félelem- mentes, nyugodt életet. Min­denki erre gondol, amikor a békére gondol. Az emberiség döntő többsége a béke híve. Mindenki tudja, mily szörnyű veszedelmet jelent az atom- és ’hidrogénbomba. Nemcsak há­ború esetén, hanem békében is szedi áldozatait a kísérletezés során levegőbe szálló gyilkos Stroncium 90. A háború pusz­títása legelőször és leginkább a városokat sújtaná. Itt élnek nagy tömegekben az emberek. A háború százezrek, milliók életét oltaná ki, s a szorgos munka ezernyi gyümölcsét, a kultúra kincseit tenné tönkre. Mindez megvilágosítja, mi­lyen nagy jelentősége van a magyar városok napokiban le­zajlott békekonferenciájának, melyre külföldi városok is el­küldték nyolcvan képviselőjü­ket. Mint hírül adtuk, Kapos­vár négy békeharcossal kép­viseltette magát. A fővárosból visszatérve megkértük az egyik küldöttet, d r. Ungár Sándort, a Hazafias Nép­front városi bizottságának el­nökét, mondja ej benyomásait a konferenciáról. \Br. Ungár Sándor a többi között ezeket mondta: — A magyar küldöttek és a külföldi vendégek is kinyilvá­nították azt a meggyőződésü­ket, hogy a béke védelme és a szocializmus építése nemcsak hogy megfér egymással, de szo­rosan együvé tartozik. Ha­zánkban a békeharc és a szo­cializmus építése egyet jelent. Nagyon jól megjegyeztem ma­gamnak a Svéd Béketanács titkárának, Vide Svenson- nak a szavait. A svéd küldött először a saját nyelvén be­szélt, majd pár perc múlva magyarul folytatta (négy évig tanult Magyarország egyik egyetemén); s elmondta, hogy 1950-ben, amikor a Béke-Vi- lágtanács kiadta az atomfegy- verkezós elleni felhívását, ezt még a svéd nép jelentős töme­gei is csak »kommunista pro­pagandának« tartották. Azóta nagyot változott a hangulat. A svédek a béke hívei, ellene vannak az atomfegyverkezés­nek. Jólesett hallani Vide Svenson szájából azokat a sza­vakat is, amelyekkel azokat cáfolta, akik azt állítják: há­ború mindig volt, és mindig lesz is. Ezt mondotta: »A szo­cializmus megvalósulása az egész világon egyszer s min­denkorra kiküszöböli a háború veszélyét«. — Ugyancsak megdobbant a szivünk, amikor a kubai kül­dött azt mondta: irigyel min­ket, és nagyón sajnálja, hogy nem lehet magyar állampol­gár. Majd azt a gondolatot fejtegette, hogy az országok között nincsenek távolságok, a mi eredményeink támogatást jelentenek saját népének is, — Ismeretes, hogy a kül- ■döttek különböző munkabi­zottságokban folytatták ta­nácskozásukat. Én a lakóterü­leti bizottságban vettem részt, s a békemozgalom módszerta­ni és szervezeti kérdéseiről vi­tatkoztunk. Itt jött szóba, hogy önálló legyen-e a békemozga- lom, vagy továbbra is a nép­fronthoz tartozzék. A küldöt­tek többségének az volt a vé­leménye, hogy a békemozga­lom továbbra is a népfronton belül működjék, mert ez az eredményesebb. De kifejtették azt is, hogy keresni kell az utakat, módokat, hogy minél több ember szívébe oltsuk be a béke megőrzésének felelős­ségérzetét, s ezzel is fokozzuk az embereknek a szocializmus­ba vetett hitét, odaadását. Jár­tunk üzemekben is. Az én csoportom az Óbudai Hajó­gyárba látogatott el. Mondha­tom, nagyon szívesen fogad­tak bennünket. Meghívásunk­ra a gyár békeharcosainak küldöttei valószínűleg a közel­jövőben ellátogatnak Kapos­várra. — Végül még azt szeretném megjegyezni, hogy a konferen­cián a munkásokon, paraszto­kon, értelmiségieken kívül pa­pok, kispolgárok és mások is részt vettek, s a béke kérdésé­ben mindannyian megértettük egymást — fejezte be nyilat­kozatát dr, Ungár Sándor, V, Js Rövidesen itt lesz a vasalásmentes puplining delkezésfoen szabályozott rész­letvásárlási akciókra, vala­mint a szerződéses termeltetés keretében a termelőnek nyúj­tandó anyag-, illetve műve­lési előlegekre. Mint a SZÖVOSZ igazgató­ságán közölték, intézkedtek az irányiban is, hogy a tilalom megszegőit fegyelmileg von­ják felelősségre. Ilyen esetek­ben a kölcsönt, illetve a hi­telt azonnal rendezni kell, ha pedig a tilalom ellenére nyúj­tott hitel a földművesszövet­kezetnek anyagi kárt okozott, el kell rendelni a kártérítési eljárás lefolytatását. Több országban ismert már az úgynevezett »no iron«, a vasalást nem igénylő férfi­ing és blúz, amelynek külön­leges puplin anyagát ugyan­úgy kell mosni, mint a ny­lont. Szálai nem veszik ma­gukba a piszkot, hanem szin­te taszítják. Fogasra akasztva kihúzódnak, a gallér és a kézelő is kisimul. A Hazai Pamutszövő és a Pápai Tex­tilgyár már kísérletezett ilyen puplin gyártásával, és az in­geket kiadták próbahordásra, A vasalást nem igénylő pup- lint a jövő évtől rendszeresen szövik, és az ebből készült in­geket 1959 közepétől már áru­sítjáks Szerdán kezdődik a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nagygyűlése Önkiszolgáló eip okolt nyílik a jövő hónap elején a Május 1 utcai 108. számú cipő- bolt helyén Az újfajta üzlet lényege az, hogy a kereskede­lem alkalmazottai nem befo­lyásolják a vásárlók ízlését és választását. A falak körül el­helyezett üvegvitrinekben ta­lálható az üzlet teljes árukész­lete, kilencven-százhúsz pár cipő, feltüntetve rajtuk a mo- dellszámokat. A vevő akár órák hosszat nézelődhet, válogathat a cipők között, s annak a mo­dellnek előhúzását kéri, ame­lyik neki leginkább megfelel. Ezt próba után megvásárolhat­ja. Az új módszer, az úgyne­vezett preszelekciós módszer, növeli a lakosság vásárlóked­vét, s ezáltal természetesen a kereskedelem forgalmát is jó­tékonyan befolyásolja. Minden bizonnyal megkedvelik majd a helyi és vidéki vásárlóik egy­aránt. Rendes boltot kérünk Október 22-én, szerdán kez­dődik a magyar tudományos élet seregszemléje: a Magyar Tudományos Akadémia nagy­gyűlése. A sorrendben immár 117. nagygyűlés kilenc órakor együttes üléssel kezdődik. Az ülésen Fogarasi Béla, az Aka­démia alelnöke a Marxizmus' és a revizionizmus harca a tu­dományban címmel tart elő­adást, amelyhez Molnár Erik, Szabó Imre, Trencsényi Wal- dapfel Imre akadémikusok és Friss István levelező tag szól hozzá. A lipátfai földművesszövet­kezeti vegyesboltban egész­ségtelen körülmények között tárolják az élelmiszereket és egyéb árukat. Az italbolt ugyancsaik, korszerűtlen, nem elégíti ki az igényeket. Ut épül ezen a vidéken, és sok erdészeti munkás dolgozik a község környékén, tehát né­pesebb lett a lipátfai boltok vásárlóközönsége. Ez úton is kérem a Közép-Somogyi Ál­lami Erd-őgazdaságok lipátfai erdészete dolgozói és az ösz- szes helybeli vásárló nevében a földművesszövetkezetek So­mogy megyei központját, hogy teremtsen megfelelő kö­rülményeket községünk bolt­jaiban. KARTALI LÁSZLÓ erdészetvezető. Az október 27-i együttes ülésen a magyar tudomány helyzetét és fejlesztésének főbb irányait Erdei Ferenc főtitkár ismerteti. Október 28-án lesz az Akadémia köz­gyűlése, amelyen Rusznyák István elnökségi beszámolóját mondja el. Ezt követően a külföldi akadémiák képviselői szólalnak fel, majd a közgyű­lés zárt ülésen folytatja mun­káját.

Next

/
Thumbnails
Contents