Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-18 / 220. szám

✓

SOMOGYI NÉPLAP

3

Csütörtök, 1958. szeptember 18.

Mezőgazdász vagy intéző?

í.. Mikor a várható munkaegység értékéré terelődött a szó, egy pillanatra megállt az emberek kezében a villa. Csak a zabosbük- könyt ropogtató lovak topo- gása hallatszott. A karáéi Búzakalász Tsz kocsisai összenéztek, egyikük sem akart elsőnek nyilatkozni. Végül is B. Nagy András törte meg a csendet.

— Sok ezer forint úszott el itt. Kipergett a szarvas- kerep magja, mert későn kapott kaszát. A lucerna se jól sikerült.

— Az agronómuson sok múlott — vágott közbe a másik.

— Mi vagyunk az oka — állapították meg szomorkásán.

Mi is történt itt voltaképpen, miért fogják a fejüket a tsz kocsisai?

A Búzakalász Tsz birtok- területe kereken 550 kataszt- rális hold. Agronómus nélkül mégsem lehet egy ekkora gazdaság — gondolták a tagok. Aratás fáján akadt is jelentkező Vámosi János személyében. Mindenki bizalmat szavazott az új mezőgazdásznak, elvégre egy szakember mégis csak jobban tudja, mit, hogyan. Ám a tagok hamarosan azt tapasztalták, hogy nem a munkájukat segítő, nem a termelőszövetkezet dolgaival szíwel-lélekkel törődő szakemberre adták a voksot, s- ők intézőt választottak.

B. Nagy Andrásban még most is forr a méreg.

— Nem érdekelte őt a mi ügyünk, csak átnézett rajtunk. De sohse feledkezett el hangoztatni, hogy ő húszéves gyakorlattal rendelkezik. »Az uradalomban ha rákiabáltam valakire, remegett, mint a nyárfalevél. És ha nem tetszett az illetőnek, hát le is út, fel is út De itt?...-» —■ ilyeneket mondogatott nekünk — szorította ökölbe kezét B. Nagy András.

— Ha találkoztunk, még csak nem is fogadta a köszöntésünket. És mi — hova is

tettük az eszünket — még lovat, csézát is vettünk neki. hogy ne kelljen gyalogolnia — egészíti ki társa szavait Kovács Imre.

— Az öt hold szarvaskere- pet az ő tanácsára kaszáltuk későbben. És miatta pusztult el a legszebb hasasüszőnk is. Azt mondta, kár lenne lebuktatni a második kaszálás után felcsapzott fényért — eresz- szűk rá az állatokat.

Az egyik asszony szóvá tette: »Baj lesz belőle, Vámosi bácsi«.

»■Dehogy lesz baj. Én szakkönyvből tudom, mit lehet és mit nem.«

Fél óra múltával három v szarvasmarha hentergett a tarlón. Felfúvódtak. Kettőt sikerült megmenteni, de az üsző, a legszebb üsző odalett.

— Az agronómus többet törődött az asszonyokkal, mint a földdel. Szombaton beült a csézába, és Csesztára hajtott. A ló abrak és víz nélkül ott várt még hétfőn is. De az is előfordult, hogy Vámosi csak kedden tért vissza Kaposvárról. Elbocsátottuk... —

mondja az egyik tsz-tag.

— Bizony, ezután jobban meg kell néznünk, kit fogadunk magunk közé — hangzott a kocsisok összegezése.

A példából ne csak a ka- rádi tsz-tagok okuljanak. A többi termelőszövetkezetben is — ahol még nincs agronómus — nézzék meg jól, kire bízzák a gazdaság szakmai irányítását.

(GÖBÖLÖS)

N e m befelé ford ul ás

— AZTÄN HOGY NÉZ EZ i tűnik, ma ennek pontosan a

KI JÓZSI? duplája a tagság létszáma.

Őszi József, a szövetkezet j Nemrég egyesültünk a gadá- könyvelője szétnyitja az ősz-' esi Uj Hajnallal, s velük szehajtott rózsaszínű belépési 1 együtt 84 tag viszi előre a Pe- nyilatkozatot, és elmagyaráz- ; tőfit. Miért vagyunk akkor beza, mire valók a ruhrikák. Az felé fordulók? Hiszen nem overálos fiatalember össze- elég csak a tagok számát sza* hajtva zsebre vágja a mintás porítani, a gazdasági adottsá- \ papírt, s amilyen gyorsan jött. gokat is meg kell teremteni, \ olyan lóhalálban él is vágtat, különben mit ér az olyan

• s a köszönés előtt a világ nagyüzemi gazdaság, ahol a legtermészetesebb hangján tagságnak rosszabbul megy a csak ennyit mond: akkor majd sora, mint egyéni karában hozom. — Mármint a belépési nyilatkozatot.

— Rendes gyerek ez a Hege— Igaz — veszi át a szót Huszár élvtárs, a tsz elnöke

• dús Gyula, a legjobb traktoro- visszautasa tettunk a legl sunk, jól járunk vele - mond- ^

ja róla a másik Őszi, a növény- i termesztési brigád vezetője.

1 Akik az irodában vannak,

»mind helyeslőén bólingatnak: osztják a traktorosról mondott véleményt.

Hegedűs Gyula immár a ti- 1 zennegyedik jelentkező. Tíz parasztot már fél is vett a 1 közgyűlés. Hegedűs ajánlását 'a legközelebbi gyűlésen tárják ’a szövetkezet parlamentje elé.

1S valószínűleg fel is ve- 1 szik. Azért mondom feltéte- 1 lesen, mert a tagság itt iß, mint másutt, megnézi, kit fogad be a szövetkezetbe. S ezt a válogatást oly rendületlen hittel, magabiztossággal teszi, hogy szinte bírálni nem, de di- volt szövetkezetben. De ezek

családot. Mert nálunk úgy szokás, hogy az olyan jelentkezőt is a közgyűlés elé visz- szük, akit eleve a vezetőség sem ajánl, de hát azt tartjuk, a tagságnak együttvéve nagyobb szíve, több esze, ítélőképessége van, és a közösség jobban el tudja igazítani az emberi sorsokat, utakat. Meg aztán hadd edződjön a tagság, hadd tudja elválasztani a jót a rossztól.

— Szerettem volna, ha hallja, milyen nagy vihar kerekedett a legutóbbi közgyűlésen is. Tizenhárom jelentkező sorsáról kellett dönteni. A tíz család közül három még nem

csémi lehet érte a tagságot. Igaz, hogy ezért az egyik te- [kintélyes hetilap rájuk sütöt- ! te a »-befelé forduló« jelzőt, , anélkül, hogy a lap munkatárellen nem volt ellenvetés. A hét volt tsz-tag elfogadtatása sem ütközött nehézségbe. Hanem. amikor Fankas Kálmán és apósának felvételére kesai akárcsak egy szót is ejtet- rült a sor, egyszeriben forró , tek volna erről a szövetkezet-j lett a hangulat. Valakinek belieknek. De a Petőfi Tsz ve-1 csak el kellett kezdeni, s mint ,zetői erre azt mondják: tavalyi a bővizű forrásból, úgy ömlött i ilyenkor huszonkilencen vol-' a szemrehányó szó Farkasra.

* Ismét tiszta a nagyatádi legelő

Földművesszövetkezeti hírek a tahi járásból

A nágocsi földművesszövetkezethez tartozó Miklósi községben a földműves^övetkezet 50 ezer forintos költséggel nagyobbat ja és korszerűsíti a boltot. Az építkezéshez a miklósi és a nágocsi földművesszövetkezeti tagok hathatós segítséget adnak. A múlt évben részjegyre 10 ezer forintot, az idén 7 ezer forintot fizettek be. A gazdák pedig elhatározták, hogy kocsifuvarral és egyéb társadalmi munkával is hozzájárulnak az építkezéshez.

A somogyacsai földművesszövetkezetnek — hét község tartozik hozzá — 141 kh a cu- j karrépa szerződéskötési terve.' Ez ideig 60 kh-at„a tervük 42,5 ■ százalékát teljesítették.

Maradék boltot létesített a helyi földművesszövetkezet Tabon a tagok által részjegyre befizetett pénzből. Ez a bolt nemcsak a maradékokat, hanem az elfekvő árukat is árusítja, s ezzel gyorsul a pénz forgási sebessége. A bolt szeptember 1 óta működik, s pár nap alatt máris több mint 20 ezer forintos forgalmat bonyolított le.

• • *

A tabi földművesszövetkezet a hozzá tartozó Torvaj község lakosságának kívánságára egy italboltnak megfelelő házat vásárolt 35 ezer forintért. A ház megvásárlásához a torvajiak 15 ezer forintos hozzájárulást ajánlották fel részjegyben.

(Tudósitónktól.)

A tavasszal ügyesek voltak a nagyatádi parasztok: rendbe tették a legelőt. Nőtt, sarjadt is a fű, estére kelve jóllaktak a kihajtott szarvasmarhák és sertések. A nyáron azonban a hat és fél száz holdam fás legelőnek a vasúttól keletre fekvő részén mind izgatottab- ban és éhesebben bolyongtak az állatok: a gyom nem volt ínyükre. Meg az sem, hogy tüske szúrta az orrukat. A gazdák ezzel nem sokat törődtek.

Hiába szólította fel őket a

helyi tanács, nem gondozták a legelőt. A legeltetési bizottság Zrínyi utcai és többi részlege is akkor döbbent rá a mulasztásra, amikor kézhez kapta a járási mezőgazdasági osztály utasítását Ebben a levélben az ájtit, hogy az állatokat mindaddig nem terelhetik ki a legelőre, amíg a nyári gyomirtást el nem végezték.

Gyorsan gazdagyűlést hívtak egybe. Másnap pedig munkához látott a legelőn úgyszólván a falu apraja, nagyja.

Azóta megint talál harapni- valót a csorda és konda.

Takarékszövetkezet alakult Babócsán

Szeptember 14lén megalakult Babócsán a barcsi járás első és a megye 16. takarék- szövetkezete. A megalakulásig 121 tag lépett be, s közülük már 110-en vásároltak 100— 100 forintos részjegyet.

Igazgatósági elnöknek Szigeti Györgyöt, a felügyelő bizottság elnökének pedig Pap János babócsai lakost választották meg. A Babócsa és Vidéke Takarékpénztárszövetkezethez (ez az elnevezése) Babócsán kívül még hat község: Bolhó, Heresznye, Somogy- aracs, Rinyaújnép, Komlósd és Péterhida tartozik.

Mit hallottunk a tanácsházán?

Azt mondják, hogy mindig okosodik az ember, ha kicsit fülel, no meg kérdez is a tanácsházán. Mi is ezt tettük néhány községben.

KUTASON

először arról számoltak he, hogy a kultúrház mellé öltözőt építenek. Az anyag már meg is van, s ha minden a számítás szerint megy, 10 00Ó forint elég is lesz az építkezéshez.

Persze, terv még bőven van Kutason: 22 000 forint költséggel 800 méter hosszú járdát építenek. A 96 mázsa cementet és 56 köbméter folyamkavicsot már meg is vásárolták a járda építéséhez, sőt mi több, kiszállították a helyszínre. Idén a tanács ötezer forintot áldoz a csertelepi, ugyanennyit a kutasi pásztorház megjavítására. Beleg, Szabás, és Kisbajom községekkel közösen vásároltak egy útgyalut. A Kutas—Segesd közti összekötő utat — amely jó hat kilométer — már rendbe is tették. Megérte a 18 00 forintot, amivel társultak az útgyalu megvételéhez. Jövőre egy romházat bölcsődévé alakítanak 'át 45 000 forintos költséggel, s

építenek még 800 méter járdát is.

SEGESDBN

szintén a község egészséges fejlődéséről hallottunk. A se- gesdiek elhatározták, hogy társadalmi munkában építenek egy bekötőutat, amely tiszta parlag területen vezet keresztül. A 4—500 méteres út a böhönyei úttól a parktelepig biztosítja majd a megfelelő közlekedést.

A tanácsnak hat. vagon sódere van. Ebből járdát szándékoznak építeni a tanócsház- tól az iskoláig, jó egykilaméte- res szakaszon. A község hároméves terve még nem készült el, de nemsokára összeülnek a tömegszervezetek vezetői, a tanácstagok, a párt- szervezet és a tanács vezetői, hogy megtárgyalják. Annyi bizonyos, hogy a kultúrház és .pedagóguslakás építése bekerül a tervbe. S amit már szintén sokszor kértek, utat építenek a környező pusztákon, és hidakat, ahol szükséges. A segesdi tanács erejéhez mérten igyekszik segíteni a népkönyvtárat is. A napokban adtak ezer forintot könyvvásárlásra.

A tanácsházán hallottuk azt is, hogy az általános iskolában szeptember 9 én megnyílt

az iskolaszövetkezet. A földművesszövetkezet már az évnyitó napján elhozta teherautóján a füzeteket, tanszereiket, édességeket, s hétfő óta már árusítják is ezeket az újdonsült "-kis kereskedők«.

SOMOGYSZOBON

a község lakóinaik öröméről beszél mindenki. Sokan kétségbevonták, hogy idejére megépül az új iskola. A kétkedőknek azonban nem lett igazuk, mert szeptember 1-én már készen várta a tanulókat a gyönyörű négytantermes iskola. A megnyitó előtt legalább 150—200 asszony töröl- gette az ablakokat, takarította a termeket, hogy ragyogó tisztaság fogadja a pedagógusokat és a növendékeket. A nőtanács és a szülői munkaközösség megvendégelte az iskola építőit: a jó pörkölt elfogyasztása után száz liter sörrel enyhítették szomjukat az ünnepségen a kőművesek.

Nemcsak a fiatalok szeretnének a gyönyörű iskolában tanulni, hanem az idősebbek is. Ezért fordultak jó néhá- nyan — mint például Hosszú Ferenc, Makoveez János — a Hazafias Népfront elnökéhez. A község több idős dolgozójának kérését tolmácsolták. Szeretnék, ha a Népfront a pedagógusok bevonásával tanfolyamot indítana, melyen a régen tanultakat eleveníthetnék fel a gazdák. Főleg a számtant, fizikát, biológiát és irodalmat szeretnék átismételni, vagy megtanulni.

KUNTELEPEN

a nőtanács már az őszi-téli tervekkel foglalkozik. Tavaly hely hiányában nem sikerült szabó-varró tanfolyamot indítani, idén azonban nincs ilyen akadály, mart a kultúr- ottihonban otthonra találtak a nők. Az eddigi eredmények és a mostani tervek arra vallanak, hogy jó munkát végez a kúntelepi nőtanács. Az asszonyok a gyermekváros kis lakóinak tavasszal ajándékcsomagot küldtek. Nemrég rendeztek egy virsli-vacsorát, ennek bevételéből fedezték az ajándék árát. Legközelebb nemzetiszínű lobogót szereznek az iskolának, karácsonyra pedig szeretnék a gyerekeket valamivel megajándékozni. Néhány teaest és virslivacsora bevételéből fedezni tudják ezt is.

Érdemes a tanácsházán tudakozódni, hisz minői? van

ifiről oco*Különösen az asszonyok voltak hangosak.

— Hogyisne, hogy megint áskálódj ellenünk, talán megint osztani szeretnéd a közös vagyont De biz’ abból nem eszel!

— Majd ha osztani kell, akkor szólunk, mert te onár nagyon jól érted, hogyan kell a köz vagyonát erőszakkal szét herdálni — zuhogtak a szavak Farkasra. Mindenki tartogatott magában valamit erre az alkalonira, meg is mondták az asszonyok, miért:

— Bezzeg akkor (az 1956-os októberi napokról volt szó) nap- mellénnvel jártál. azt mondtad hogy itt te meg a forradalmi bizottság az úr, a vezetőség senki. Csak szólhattunk volna ellenetek, megtépáztunk volna benneteket, hogy arról koldultok. De ha akkor kinyitjuk a szánkat, talán hegyibénk is támadtatok volna.

Ideges feszültséggel volt tele a levegő. Az egész tagság, azok is, akik eddig talán semlegesek akartak maradni, Farkas ellen fordult. Előre látható volt a következmény. Amikor a vezetőség azt kérdezte ki van Farkas felvételé mellett, egyetlen kéz sem emelkedett a magasba.

FALU HOSSZAT BESZÉLNEK ERRŐL a viharos közgyűlésről Somogyszilben. Még olyanok is helyeslik a döntést, akik nem találták meg a visz szautat a szövetkezetbe, ahonnan az ilyen Farkas-félék demagógiája, az uszítás és ígérgetés rántott ki 1956-ban, és most vergődnek, tétováznak, nem tudnak felülkerekedni szégyenérzetükön.

Az idei aszály Somogyszil- ben is megmutatkozott a cséplőgépeknél. A Petőfiben körülbelül 400 ezer forintos veszteséget okozott a kedvezőtlen időjárás, pedig termés- eredményei jóval felülmúlják az egyéni gazdákét. Kevés gazda dicsekedhet a községben kilenc és fél mázsás búza 12 mázsás őszi árpa hozammal, pedig a szövetkezetben ennyi volt az idei átlag. Kenyérgondja senkinek nem lesz, ki tudták egyenlíteni a földadó tartozásukat, megmaradt a vetőmag, és még tartalékra is jutott. Idén már elküldték egy 27 darabból álló hízómarha- falkát 6 mázsán felüli átlag- súllyal, és már újra hízik 28 darab az istállókban. Most azon törik a fejüket, hogyan építhetnék fel mielőbb a ga- dácsi 100 férőhelyes istállót. Először hizlalni való marhával kötik. tele. A bevételből kívánják majd megteremteni az 100Ó hold földhöz szükséges t;nyé.száUományt. Az -aszály ellenére, s anélkül, hogy megrövidítenék a közös vagyont, vagy a tervezettnél kevesebbet költenének beruházásra, ■megteremtik a lehetőségét, hogy az előirányzott 60 forintos osztaléknak ne legyen híja/ Persze, ha nincs az aszály, 80 forint is jutott volna munkaegységenként. De hát hatvan forint sem kis pénz, különösen szép summának látszik, ha a tsz-tagok jövedelmét az egyéniekéhez hasonlítjuk.

IHOL NÉHÁNY PÉLDA: Az 55 éves Haszonics Imre bácsi 9 hold saját meg négy hold bérelt földön gazdálkodott az idén és egyben utoljára, mert a legutóbbi közgyűlésen őt is maga közé fogadta a tagság. Imre bácsi azt mondja: legelőször a búzatarlón született meg fejében az ötlet: többet ő nem arat egyedül. Nem csupán azért, mert beteges feleségével csak kínlódva ment az aratás, legfőképpen talán az késztette erre az elhatározásra, hogy látta, milyen óriási különbség van a maga és a tsz gabonája között.

A tsz-ben 9 és fél mázsa gabona termett holdanként, az ő 4 holdjáról meg csak 22 mázsa szem folyt a zsákokba. Hát így nem lehet versengeni — állapította meg, pedig ő ötvenkettőben, a nagy tsz- szervezés idején is kötötte magát az egyéni gazdálkodóshoz, nem lépett be a tsz-be. Most meg, hogy összevetette az ötmázsás termésátlagot a kilenc és féllel, noha ő többet görnyed, kínlódik, mint egy átlagos tsz-paraszt, bizony mindjárt másképp kezdett gondolkodni.

Az egyéni paraszt nem vezet pénztárkönyvet meg ilyen, olyan naplót, így hát nem is könnyű kiszámítom egy évi jövedelmét Haszonács Imre bácsi ebben az esztendőben nem vett egyebet egy munkásnadrágnál, nem adott el jószágot sem, mert a disznót, mélyet értékesíteni szándékozik, még ezután fogják teljes hízókoszt- ra. így tehát, hogy hozzávetőleges képet kapjunk a várható bevételekről, fel kell értékelni pénzben a csűirben lévő és a betakarításra még ezután kerülő terményeket A tizennégy hold termése és az eladandó hízó megér mintegy 24 400 forintot. S milyen kiadások vannak ebből? A hízóval és egyéb háziállatokkal feletetendő takarmányok értéke kitesz 2000 forintot. A földadó és a bérlet pénzbemi egyenértéke 4100 forintra tehető. A jövedelem- adó (ezt még az ősszel betakarítandó termésből keli kifizetnie) 8800 forint, a kovácsnak munkadíj fejében 500 forint körül fizet. E néhány kiadási tétel 15 400 forintra rúg Ha- szonicséknak tehát a 14 hold föld után 9000 forint körüli jövedelem marad.

ÖSSZEHASONLÍTHATÓ PÉLDA KELL? Van. Oly szívesen imám ide a növény- termesztési brigád vezetőjének, Őszi Mihálynak az adatait. Azét az őszi Mihályét, aki 8 hold juttatott földdel lépett be még 49-ben a Petőfi elődjébe, s akit semmilyen vihar, semmilyen ijesztgetés sem térítette el a szövetkezettől. De Haszonics bácsi gazdasági eredményei valósággal eltörpülnek a Petőfi brigádvezetőjéé mellett. Az Őszi-család, a férj, a feleség és a 18 éves fiú javára körülbelül 650 munkaegységet írnak jóvá. Hogy mit ér ez a 650 munkaegység? A 60 forintos osztalékot véve alapul 39 000 forintot. Nyolc és félezer forintnál nem emészt fel többet az egységekre kivett 14 mázsa búza — a család évi kenyere —, a 6 mázsa árpa, 20 mázsa burgonya, 300 liter tej, 20 mázsa kukorica és a 20 kiló cukor értéke. Előlegként két és félezer forintöt vettek fel, a zárszámadáskor egy összegben kapnak kézhez 28 ezer forint körüli összeget. Nem , számoltuk ehhez a háztájiból származó jövedelmet. ősziéknek nem fáj a fejük, mert a jövedelemből könnyen felru'h ázkodhatnak, tataroztathatják házukat, s a villanyvezetéket is kicserélik, de még a régóta áhított mosógépre is jut pénz. Tavaly 11 800 forintért motort vettek a fiúiknak.

»Sajnos«, ez a példa nem jó az összehasonlításra. Essen hát a választás Csizmadia Józsi bácsira, aki 65. életévével és beteg szívével, mint raktáros szolgálja hűségesen a szövetkezetét. Csizmadia bácsi csak könnyű munkát bír ellátni, ezért napi fél munkaegység a fizetsége. Év végéig kb. 150-re kapja a 9000 forintnyi osztalékot. (Annyit, amennyi Haszonics Imre egyéni gazda évi jövedelme lesz.) Ezenkívül van még 1 kát. holdnyi háztáji földje, amelyben szőlő, gyümölcs meg kukorica terem. Innen húsz onázsa kukoricára (2000 forint) és 300 liter borra (2400 forint) számít. Vagyis ha ezt eladná, 4400 forinttal növelné a jövedelmét. De nem adja el, mert a kukoricát a két .hízónak valóval etetik fel, egyiket maguknak, a másikat lányuknak szánják. Mert öröm bevallani, Csizmadia bácsiék nemhogy segítségre szorulnak, sőt még ok segítik a fiatalokat. Nemrég építették újjá házukat, erre mintegy 20 ezer forintot költötték.

ÉS MIVEL AZ ADÓ-, A KÖZTERHEK rendszeres ki- egyenlítése a szövetkezetben a vezetők gondja, így Őszi Mi- hályék, Csizmadia Józsefek jövedelmét semmiféle adósság nem terheli. Nem kell gondolkodniuk, miből fizetik, ha baj van, az orvost, a patikát, mert a társadalombiztosítási jogok őket ugyanúgy megilletik, mint az ipari munkást, sőt, az öreg kortól sem kell félniük, mert a szerény nyugdíjjal biztosítják részükre a gondtalan megélhetést.

Varga József