Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-16 / 218. szám
L MiMMir A FOLDMUVESSZOVETKEZETEK ---------------ÉLETÉBŐL I X I >í::::ív _I m illir Gépkocsik használatáról A földmű vessző vetkezetek által kifizetett költségek között nagy összeget tesz ki az áru és termékek fuvarozási díja. A fuvardíjak csökkentése céljából a felsőbb szervek a korábbi években saját szállító- eszközök beszerzését és fenntartását javasolták. Ez a mód a múlt évek áruszállítási rendjének meg is felelt. A vizsgálatok alapján azonban megállapították, hogy nagyon kevés olyan fmsz van, ahol a saját iszállítóeszközt gazdaságosan üzemeltetik. A tervszerű megelőző karbantartás hiányában a javítások nagy összeget emésztenek fel. Most, amikor a kiskereskedelmi áruk kiszállítása a boltba a nagykereskedelem feladata, ésszerűtlen saját gépjárművet erre a célra fenntartani. Az £msz-ek nagy része az új áruszállítási rendelkezéseket látva, igyekszik az eddig üzemeltetett saját gépjárműtől megszabadulni. A barcsi szövetkezet eladta gépkocsiját, mert belátták a szövetkezet vezetői, hogy a gépkocsi fenntartása költségemelkedést jelent. Ugyanakkor akad olyan szövetkezet is, amely a közvetlen irányító szerveket megkerülve, pont most vásárolt egy használt, Opel-Blltz gyártmányú tehergépkocsit Csak azt nem tudjuk, hogy az évet záró beszámoló taggyűlésen a siófoki szövetkezet igazgatósága mivel indokolja a többletköltségeket, melyet a ' gépkocsi üzemeltetése okoz. Vannak olyan szövetkezetek is, amelyek csak azért, hogy saját járműveik kihasználását biztosítsák, nem törődve a többletköltséggel, továbbra is szállítanak a nagykereskedelmi vállalatok helyett. A kaposvári földművesszövetkezet még szeptember 1-e után is szállított vasműszaki árut saját járművel. A kőröshegyi fmsz vezetői még a nagykereskedelem által adandó fuvartérités- ' ről is lemondtak, csakhogy saját kocsijukkal vihessék , az árut. A gépkocsi ily módon történő kihasználása ráfizetés. A gyakorlat azt igazolja: csak olyan földművesszövetkezeteknek kifizetődő a saját gépjármű fenntartása, melyeik saját bonyolítáaú zöldség, gyümölcs, termény, burgonya éis egyéb | mezőgazdasági termék felvásárlási tevékenységet folytatnak és terményeiket vasútra szállításánál nem nélkülözte - tik a saját gépjárműveket. Helyes volna, ha a szövetkezetek a jármű fenntartásának szükségességét megvizsgálnák, | és azokat a járműveket, amelyeknek kihasználását eddig a kiskereskedelmi áruszállítás útján biztosították, átadnák a j szállítás olyan területére, ahol i arra a hálózatban nagyobb j szükség van, és gazdaságosabban üzemeltethető. i Hogyan termelhetünk több cukorrépát Vadász János Van bőségesen áru a csurgói boltokban Gazdag árukészlettel -készülteik fel a csurgói fmsz szaküzletei a várható nagyabb forgalomra. A csurgói textiles bútorszaküzletben 1 300 000 forint értékű áruban válogat- hat Csurgó és a környék lakossága. Már most havi 350—400 ezer forintnyi forgalmat bonyolítanak le. Az üzletben vannak már az őszi és téli meleg ruhák, melegítők, -kötöttáruk, férfi és női szövetek és cAMtb&muta tó és kultúrműsor Berzencén A berzencei földművesszövetkezet áru- és divatbemutatót tartott. A parasztok mindenfajta árut vehettek az árusító sátrakban. Szép volt a MEZÖSZGV által rendezett mezőgazdasági kis gép-kiállítás. Burgonyaszedőgépet, magasnyomású permetezőgépeket, rostákat, csigatriöröket, kalapácsos villanydarálókat, villanymotorral ellátott kukoricámon zsolókat, tejszeparátorokat és szecskavágókat láthattak és vásárolhattak a látogatók. A földművesszövetkezet ezen a napon 74 000 forintos forgalmat bonyolított le. Este került sor a nagy érdeklődéssel várt divatbemutatóra. A község legcsinosabb lányai és legényei mutatták be az fmsz-nél vásárolható legújabb női és férfi készítményeket. Sokat tapsolt a közönség a földművesszövetkezet most megalakult kultúr csoportjának is. A színjátszók Csehov: »A kérő« c. egyfelvonásos jelenetét mutatták be Tarabó Magdolna tanítónő rendezésében. Kozma György vezetésével az fmsz KISZ-fiataljaiból alakult tánc- és énekkar is bemutatkozott. A berzenceiek sikerét látva a csurgói járás több fmsz-e elhatározta, hogy hasonló kultúrműsorral és divatbemutatóval egybekötött vásárt rendez. A zákányiak és tharosberényiek után az inkel fm- szeptember 21-ét jelölte me árubemutató időpontjául. egyéb -méteráruk. Bútorból az igényeket nem tudják kielégíteni, mert a kapott áru többszörösére volna szükség. Közvetlenül a textilboit mellett van a csurgói fmsz készruha- és cipőboltja. Itt 900 000 forint értékű áru vár vevőre: férfi, női és gyermek műbőr- kabátok, prémes mikádók, esőkabátok, öltönyök, felöltők és télikabátok. Bakancsból, csizmából, férfi és női szandálokból, cipőkből, még soha nem volt ilyen árukészlete a csurgói boltinak. Az új balt, ahova a vas- és műszaki szaküzlet költözik majd, még mindig nem készült el, s így alig tudja elhelyezni a 900 000 forint értékű árut. Felkészültek itt is a télre. Kályhák é-s füstcsövek nagy számban várják a vevőket. Rádió, motorkerékpár se hiányaik a boltból. A szakosított üzleteik ‘közül meg kell említeni a háztartási boltot, ahol 260 000 forint értékű üveg-, vegyiáru és más háztartási cikk kapható. A szövetkezet élelmiszer- és vegyesboltjaiban vajból, hentesáruból. husiból kifogástalan az ellátás. A kenyérre sincs panasz. Országszerte megindult a cukorrépa termelési szerződések kötése az 1959-es évre. Megyénkben 7000 toh. cukorrépát kell megtermelnünk jövőre ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljunk az ország cukorellátásához. Hogy feladatunkat sikkerrel oldjuk meg, kettős célt tűzünk magunk elé: növeljük a cukorrépa vetésterületét, s belterjesebbé tesz- szűk termelését. Nézzük, mit jelentenek ezek a tennivalók. Minden gazda, aki az idéz: cukorrépát termel, jövőre is legalább ugyanekkora területen vesse el ezt a növényt. A cukorrépa termelése kifizetődik. Az a termelő, aki azért idegenkedik tőle, mert az idén nem egészen találta meg számítását, az -keresse az okot, miért nem sikerült a cukorrépája. Msgtartotta-e a termelés helycis agrotechnikájának szabályait? Hol nem járt el helyesen a termesztéskor? A jö-, vőben javítsa ki a hibákat, s a siker nem marad el. A jövedei mezős-ég Vizsgáljuk meg a cukorrépa termelésének jövedelmezőségét. A termelő az átadott répa mázsájáért a következő térítéseket kapja: készpénzben 10 forintot és 3 kg kristálycukrot, vagy 31,80 forintot, 65 kg nyers szeletet vagy 3,25 forintot és 0,5 kg melaszt vagy 0,40 forintot. Mázsánként tehát összesen 45,45 forint értékű a térítés. Átlagos termést figyelembe véve pl. a marcali járásban 110 mázsás holdankénti hozam esetén a bevétel 5000 forintnak felel meg. Ezenfelül visszamarad a cukorrépa leveles feje, amelytől köztudomásúan jóval több , tejet, adnak .a. tehenek. Ha összehasonlítjuk.a cukorrépatermelés gazdaságosságát az őszi gabonákéval, akkor azt találjuk, hogy egy kh. cukorrépa kétszer annyi tiszta jövedelmet hoz, mint 1 kh. őszi gabona. Azok a gazdák, akiknek jó termést hozott a cukorrépájuk az idén, és jövőre is megfelelő, tápanyagokban gazdag földbe szándékoznak vetni a magot, biztosítani tudják az egyelésthez, kapáláshoz szükséges erőt, jól tennék, ha 100— 200 négyszögöllel nagyobb területen termelnék ezt a fontos növényt. Ezzel járulhatnak hozzá az ország növekvő cukorszükségletének kielégítéséhez. Ugyanez vonatkozik azokra a termelőkre, akik még nem termeltek cukorrépát: ha van neki való földjük, próbálják meg. Megéri a répatermelés azokban a községekben is, amelyektől távol esik az átvevőhely. Ha e helyeken többen kedvet kapnak a cukorrépa termelésére, a cukorgyár helyi átvételt is biztosíthat. A marcali járásban a Sárvári Cukorgyár az idén 2 új helyi átvevő telepet létesít. A répatermelés belterjessége Nem a vetésterület növelése árán kell több répát termelnünk, hanem azzal, hogy az adott nagyságú cukorrépa vetésterületen helyes agrotechnikai módszereket alkalmazunk, olyan befektetéseket hajtunk végre (műtrágyák, növényvédőszerek stb.), melyeknek eredményeként a terméstöbblet jövedelmezően emelkedik. A cukorrépa legmegfelelőbb előveteiménye az őszi gabona. Ennek tarlóját a növény lekerülése után azonnal bántsuk meg. Az istállótrágyát lehetőleg nyáron hordjuk ki, és azonnal szántsuk alá közép- mélyen. Közepesen érett istállótrágyából 200 mázsát terítsünk egy kh-ra. Némely gazda tavasszal végzi az is.tállótirágyázást a répa alá. Ebben az eljárásban több hiba van: egyrészt megnyitja a talajt, így a télen át raktározott nedvességből sok elvész, az istállótrágya éretlen volta miatt nem lehet jó vetőágyat készíteni, s tavaszi trágyázás esetén mindig megkésik a vetés. Tavaszi szántás, i tavaszi trágyázás a cukorrépa' alá káros. Kivételes időjárás; esetén, igein korai szántásnál j és érett istállótrágya alkalma- j zásakor volt eset, hogy így is sikerült a cukorrépa egyszeregyszer. Van olyan gazda, akinek ez így sikerült és szeret j erre hivatkozni. (Az idén j ilyennel nem sók gazda dicse- j kedhet.) Még büszkélkedik is vele. s azt gondolja, hogy ezzel megdőlt a cukorrépa helyes agrotechnikájának egyik saroiktétele. Az így gondolkodó gazdák beláthatják, hogy itt csupán kivételes esetről van szó. Őszi mélyszántás A legfontosabb agrotechnikai követelmény az őszi mélyszántás elvégzése cukorrépa alá. Ez a növény mély rétegű termőtalajt kíván. A cukorrépa azokon a földeker adja a legnagyobb hozamokat — ha egyéb termesztési követelményeknek is eleget teszünk —, melyeket 26—30—32 cm mélyen ősszel megszántottak. Az őszi mélyszántást mindén körülmények között géppel végeztessük. Ne sajnáljuk érte a pénzt, a cukorrépa átadás idején többszörösen visz- szakapjuk. Az őszi mélyszántásnak van még egyéb előnye és rendeltetése is: ezzel lóiét kípusztítani a répa egyik veszélyes kártevőjét., a csimaszt. A műtrágyázásról A cukorrépa, különösen a fejlődése kezdetén sók, köny- myen felvehető növényi tápanyagot kíván. Tápanyagszükségletét istállótrógyával és műtrágyákkal fedezzük. Pétisóí csak tavasszal, fej trágyaként adjunk, ha megfelelő mennyiségű istállótrágyát adtunk alá. A szuperfoszfátot és a kálisóí feltétlenül ősszel, lehetőleg az istállótrágyával együtt szántsuk le. Ne sajnáljuk a műtrágyázásra fordított költségeket sem, megfelelő műtrágya-adagokkal jelentősen növelhetjük a terméseredményt. Szuper- foszfátból 150—200 kg-ot adjunk holdanként. 150 fcgmáJ kevesebb szuperfoszfáttal nem érdemes kísérletezni. Negyven százalékos kálisóból 70—80 kg-ot szórjunk ki a szuper- foszfáttal egyidőben, de feltétlenül ősszel, így a téli csapadék a kedvezőtlen hatású klór. sókat kimossa a talajból, s a télen a foszfor és a káli jól eloszlik, oldattá alakul, s a növény számára könnyen felvehető tápanyaggá válik tavaszra. Pétisóból tavasszal a répa kikelése után adjunk 30—40 kg-ot a sorokra szórva. Műtrágyázás! ismereteink egyre bővülnek. Akadnak azonban gazdák, akik csak a pétisót ismerik, ezt használják, és a műtrágya fogalmát azonosítják a pétisóéval. A cukorrépa káliigényes növény. A kálium műtrágya javítja a cukorrépa minőségét. A foszfor műtrágya is javít a minőségen. Mindkét műtrágya helyes mennyiségben alkalmazva emeli a terméshozamot, ez pedig a termelő szempontjából is jelentős. Tehát ne csak péti- sót alkalmazzunk a cukorrépa termesztésénél. A szuperfosz- íát, a kálium és a nitrogén helyes arányú jelenléte biztosítja azt, hogy kedvező feltételek közé kerüljön a cukorrépa növény. A szerződéses termeié« feltételeiről A földművesszövetkezetek mezőgazdasági üzemágai igyekezzenek a cukorrépa termelési szerződéseket minden gazdával minél előbb megkötni, hogy a termelő a jövő évi vetéstervének összeállításakor már számol jon a cukorrépával is. Ha későn szerződnek le a gazdák, lesz olyan köztük, aki már összeállította jövő évi vetéstervét, úgyhogy a cukorrépát esetleg nem vette számításba. Ha megtermeli is ezt a növényt, az olyan földbe kerül, ami éppen marad a vetésterv összeállítása után, s nem biztos, hogy jó lesz ez a föld a cukorrépának. A föld- művesszövcitkezeti mezőgazdászok tehát hassanak oda, hogy a gazdák a talajt időben előkészíthessék e fontos növény alá. Nagy könnyebbséget jelent a gazdáknak az, hogy a cukorgyár, illetve a földművesszövetkezet a vetőmag, műtrágya, növényyédőszer árát és a szántás díját kamatmentesen előlegezi a termés betakarításáig. A cukorrépa szerződésén rajta van a szántási utalvány is, lehetőség szerint minden gazda vegye igénybe ezt a kedvezményt. A földművesszövetkezeti ag- ranómusok szervezzenek gép- használati társulásokat. Tömörüljenek annyian egy-egy géphasználati társulásiba a földszomszédok, hagy egy erőgépet foglalkoztatni tudjanak az őszi idényben. Ebben az esetben a gépállomások közvetlenül a társuláshoz helyezik ki az erőgépet, a társulás tagjai úgy osztják be a gép mun. ját. ahogy akarj,ák és jónak látják. S mivel a társulások segítenek az üresjáratok csökkentésében, tagjai olcsóbban részesülnek a gépi munkában: a kisüzemi díjtételek helyett ilyenkor a csak kedvezményes szántási vagy a nagyüzemi szántási díjat kell megfizetni. Ha a cukorrépa termő területeken a gazdák még több répát, még fejlettebb módszerekkel akarnak termelni, alakítsanak cukorrépatermelő társulást. A földszomszédok vessék el közösen a cukorrépát. Végezzék közösen a műtrágyázást, mélyszántást, vetést, növényápolást. Ebben az eset* ben a kártevők elleni védekezés is könnyebb, a veszélyes levéltetű ellen ilyen körülmények között a növényvédő állomás kedvezményesen elvégzi a biztos védelmet nyújtó permeteziást. A társulásba 'tömörült, közös termelési tevékenységet folytató gazdákat a cukorrépa minden mázsája után 3 forintos nagyüzemi felár Is megilleti, ha a tagok össztermése az 1000 mázsái meghaladja. Ez a répamennyiség 8—10 kh-n biztosan megterem. Mohácsi Barna A nemesvidi fmsz hírei Az elmúlt napokban Nemesviden 14 gazda 28 kh. területre géphasználati társulást alakított. A vegyesboltnak nem volt eddi^ raktárhelyisége. Két héten belül elkészül a raktár 45 000 forint be ruházással. A jövőben az fmsz az eddiginél sokkal választékosabb és gazdagabb árukészlettel rendelkezik majd. Somogysimonyi községben a gátiért az fmsz működteti. A gatter ebben az évben 75 000 forint tiszta nyereséget hozott a szövetkezetnek. * • * Az fmsz üzemi konyhát állított fel, ahol meleg ételhez jutnak a község villamosítását végző munkások. Az illetékes szervek a vágóhíd rendbehozásától tették függővé a nemesvidi húsbolt megnyitását. A szövetkezet 5000 forintos költséggel rendbehozatta a vágóhidat. Ezután Nemesviden is lesz állan- , dóan hús! * FRISS KENYERET A FOQYASZTÓKNAK Az igali földművesszövetkezet pékségében naponta nyolc mázsa kenyeret, 2500—3000 süteményt készítenek. Esetenként azonban többet is. Volt olyan nap például, hogy húsz mázsa kenyeret sütöttek. Rák- .si, Mernye, Gadács, Kazsok — 'ehetne tovább is sorolni —, több mint tíz község földművesszövetkezete várja a négy igali pékmester készítményeit. A Kaposvári Sütőipari Vállalat kocsija szállítja az árut... A fogyasztóknak nem mindegy, hoffv milyet. És az igali földművesszövetkezet hírnevének sem kedvez, ha káromkodik a vevő, mikor beleharap a kenyérbe. Pénzükért friss kenyeret várnak a vásárlók, de nem mindig kaptak ilyent. Három-négy héttel ezelőtt panaszkodtak a gadácsiak. Jegyzőkönyv is készült. Lapos, és sületlen kenyeret vitt hozzájuk a kocsi. Magyarázat: a pékek nem várták meg, míg megsül, kihűl a kenyér. Sietve kikapkodták a kemencéből, így érthető, hogy »lapos lett az áru«. A gadácsi reklamáció óta azonban nincs baj, nem érkezett újabb panasz az igali földművesszövetkezethez. Fekete József pékmester kiflit készít. Wermes Gyula és Máj Péter mesterek autóra rakják a frissen sült kenyeret.
