Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-13 / 216. szám

A KŐOLAJ A kőolajat már az ókori népek is ismerték természetes felszivárgások révén, de csak varázsszernek, vagy holttestek bebalzsamozására használták fel. Rendszeres feltárása fúrá­sokkal történik. Kitermelése mindössze 100 évre tehető. Et­től kezdve jelentősége fokról fokra növekedett. Lepárlási termékei a benzin, a diesel­olaj, a fűtőolaj és a kenőola­jok életünknek ma már elma­radhatatlan anyagai; katonai szempontból pedig nélkülöz­hetetlenek. A kőolaj feltárása kitűnő vállalkozás is, mert a sok meddő kutatás költsé­geit a- siker sokszorosan visszatéríti. E két szempontot figyelem­be véve érthető a világszerte dúló versengés az olaj bir­toklásáért, érthető az a lázas kutatómunka, mely az őser­dőkben, sivatagokban egy­aránt folyik. A kutak ezreivel akár négy kilométernél is mélyebbre lemennek a föld szilárd kérgébe. Erre a haj­szára talán legjellemzőbb vol­na az a mondás, hogy az ola­jat, ha kell, «-a föld alól is elő kell. keríteni«. Az olaj — eltérőleg a kő­széntől — nem növényi, ha­nem főképpen állati eredetű, és nem mocsári, hanem ten­geri képződmény. Kizárólag olyan tengerekben képződhe­tett, amelyek zártabbak vol­tak, vagyis amelyeknek a fe­neke nem keveredett a nyílt vizekkel, nem szellőződön, le­vegő nélküli volt. Ebben a tengerben az elhalt apró szervezetek milliárdjai évez­redeken át felhalmozódva nem pusztultak el, hanem úgy­nevezett száraz lepárlású fo­lyamaton estek keresztül a le­vegőtől elzárt térben. Ebben a folyamatban valószínűleg baktériumok is segítettek, így jött létre az ismert sötét szí­nű, sűrű, rossz szagú folya­dék: a mindenható kőolaj. Ahhoz, hogy az olaj a mai ember számára megmaradjon, szükség volt arra, hogy a tenger fenekét valamilyen ho­mokos kőzet is takarja, melynek lyukacsos .tereiben a képződő olaj elraktározódha­tott. És ha mindez megtörtént, szükséges volt még, hogy ezt a homokkőréteget jól záró agyagrétegek vegyék körül, és végül a zártabb tenger fokozatosan elsorvadjon. Ná­lunk ilyen kedvező körülmé­nyek kb. ötmillió évvel ez­előtt a Dunántúl délnyugati részén voltak, az úgynevezett Pannon-tenger üledékeiben. Mint ismeretes, itt fel is hal­mozódott tekintélyes meny- nyiségű olaj. A híres Baku-Groznij szov­jet olajvidéknek olaja a mi zalai olajunkkal körülbelül egykorú. A Közel-Keletnek: Iránnak, Iraknak, Kuvaitnak és Szaud-Arábiának, vala­mint a Szaharának az olaja régebbi keletű — 10—40 millió éves. Ebből az is kitűnik, hogy e fenti tájak, melyek ma javarészben sivatagos, vagy félsivaíagos területek, hajdan zártabb tengerek birodalmai voltak. Az amerikaiak olaja általában a föld ókorában ke­letkezett, azaz 400—600 millió éves. Tehát a föld történetének ókorától kezdve a fiatal har­madkorig egyaránt keletkezett kőolaj, és ami a kőszénnel szemben feltűnő, egyformán jó minőségű az olaj, akár óko­ri, akár fiatalabb keletkezésű. Már eddig is sok heTyen si­került megtalálni azokat a helyeket, ahol olaj keletkezett. pc ' f‘~ ’ jl q-7 tás a a jövőben is sok siker­IELENE MOLTJA ÉS JÖVŐJE Laboratórium a kozmoszban rel fog járni. Mégis feltehető az a kérdés, mennyire becsülhető a föld olajkincse, és meddig lesz elegendő az emberiség számára. A becslések általában csak 30 évre tartják elegendőnek a föld olajkincsét. Természete­sen ezt a 30 évet inkább irány­számnak kell tekinteni, ami figyelmeztet bennünket, hogy egy emberöltő után az em­beriségnek az olaj már egyik sarkalatos problémája lesz. A becslések egyébként is in­gatag alapon állnak, sőt sok­szor célzatosak is. Erre igen jellemző az Egyesült Államok 1922-ben kiadott hivatalos becslése, mely szerint 12 év múlva olaj kút jai kimerülnek. 1937-ben újabb 9 évvel toldták ki ezt a határidőt. S ez az újabb lejárati idő sem vált be. Annyira nem, hogy 1955- ben 332 millió tonnát termel­tek ki, csaknem annyit, mint az összes többi olajtermelő ál­lam együttvéve. A régi olaj­termelő államok is általában háromszorosát termelték az 1929. évi termelésüknek. (Ré ka ból.)--let a TIT Asztronauti- o. előadási útmutatójá­II. A CSILLAGÁSZATI tech- NIKA bámulatos vív­Mindezeken kívül újabb és * újabb gazdag olaj termő terű- j letre bukkantak, mint pél- | dául Szaud-Arábia és Kuvait. a legújabban Brazília. , . . , Ezzel szemben persze a fo- manyai joggal keltik fel mind- gyasztás rohamosan, sőt ijesz- nyájunk csodálatát. Nincsenek tőén nőtt. Végeredménykép- érzékenyebb, pontosabb mu- pen a természetes olaj jövője szerek azoknál, amelyekké a továbbra is a jövő generáció fizikusok ajándékoztak meg nyílt kérdésé marad. Igaz, a probléma egy időre elodázódik majd, mert szénből mester­ségesen is lehet műbenzint előállítani. Igaz, hogy nagyon drágán. De a kőszénkészletek évei szintén meg vannak számlálva. Ezekkel a keserű tényekkel, sajnos, az emberi­ség nem sokat törődik, s lehet mondani, hogy fölényesen té- kozolja a föld gazdag örök­ségét. A kőolaj a XX. század első felének volt az egyik legfontosabb energiaforrása. A kőolaj-készletek kimerülése után bízvást találnak majd a kutatók és tudósok olyan energiaforrást, mely méltán állhat nagyhírű elődje köve­tőjéül. Dr. Erdődy Sándor, a TIT taija. Az LA] AZ RVOSTUDOMÁNYBAN Az orvostudomány régóta felhasználja az olaj gyógyító hatását. Mind a szovjet, mind a külföldi kutatók előtt is­meretesek az olajjal való gyó­gyítás kitűnő eredményei. zelés általában fürdő vagy pakolás formájában történik. Az azerbajdzsán tudósok most azzal kísérleteznek, hogy a naftalán-olajból a ■ növényi és állati szövetek anyagcseré­MlZUUi Azerbajdzsán lakossága már jét és fejlődését elősegítő ősidők óta alkalmazza az óla- | anyagokat válasszanak ki. jat és egyes melléktermékeit a reuma, a gyomor- és bélbeteg- \ ségek gyógyítására. \ Az olajban gazdag vidé- j kékén eredményesen alkal- ? mázzák gyógycélokra az olaj- > fúróvizet, amely jódot, kai- 1 ciumot, brómot, ként és más * vegyi anyagokat tartalmaz. ’ Közismert, hogy az oiajmunká- soknál Basedow-kór (pajzsmi- rigytúltengés) szinte sohasem fordul elő, mivel az olajban gazdag vidékeken az ivóvíz \ jódot és brómot tartalmaz. a Az olaj sok gyógykenőcs al-5 katrésze. Az olajból készült gyógyszerek közé tartozik a vazelin, a parafin, a benzon, a csillagászokat. Az optikát, a fényképezést, a színképelem­zést a legpontosabb kutatási módszereket állították a vi­lágmindenség felderítésének szolgálatába. Ezenfelül ma már a lehetőségeinket mód­felett kiszélesítő elektronika is segítségükre van a csillagá­szoknak. A modern szuperteljesítmé­nyű teleszkópok a technika csodái. Az égitestek nemcsak fényt sugároznak ki, hanem hőt is. A csillagász műszere az égő gyufaszál hőjét háromszáz ki­lométer távolságból és az em­beri test melegét fél kilomé­terről is észlelni tudja. A csillagászati fényképfel­vételeken a csillagok helyze­tében bekövetkezett elenyé­szően kicsi elmozdulást rend­kívül finom műszerek segít­ségével állapítják meg. A milliméter ezredrészeiről van itt szó. De ezek mögött az ezredmilliméterek mögött óriási távolságok rejtőzköd­nek! A fénysugár — a kozmosz hírnöke — sokat mond el ne­künk a Napról — a hozzánk legközelebb eső csillagról — és tőlünk még százmillió fényévekre lévő csillagokról is. A csillagász fő szerszáma a teleszkóp, a fénygyűjtő, kénnagyító óriásszem Az eddig megépített leg­nagyobb teleszkóppal, mely óriási a magas nemében, s minden valószínűség szerint meg lehetne látni a holdfelü­let minden, alig egy méter széles repedését. Ez azonban mégsem sike­rül, mert megakadályozza a Föld légköre. Ez az oka an­nak, hogy az obszervatóriu­mokat magas hegyekre tele­pítik fel. Ezért kell nagy tü­relemmel vadászni azokra a ritka órákra, amikor a levegő nyugodt, amikor az atmoszfé­ra szeszélyei nem akadályoz­zák meg (helyesebben kevésbé akadályozzák), hogy a fény eljusson a teleszkóphoz. A levegőróteg mintegy lát­hatatlan akadályt képez a rendkívül pontos és érzékeny csillagászati műszerek és a csillagos ég között. Még a testünkből kiáramló és a levegőt felmelegítő hő, sőt a leheletünk is zavaró kö­rülmény lehet. Nem ok nélkül beszélnek külön »csillagász­búvárruha« szükségességéről, amely nem engedi át a test hőjét és a leheletet. A Hold tanulmányozása közben be kell érni mindösz- sze néhányszázszoros nagyítás­sal, holott a modem telesz­kópok jóval nagyobb nagyítást engednek meg. Hol marad ezekután a Hold felületének egy méternél keskenyebb re­pedése? Arra törekszünk, hogy az üveg a lehető legkevésbé tor­zítsa el a képet. Teleszkópok készítésénél a legnagyobb gon­dossággal járunk el. Az opti­kai gyárak ellenőrei a centi­méter miillicmodrészéig terje­dő pontossággal vizsgálják az 1 üveglencsék felületének gör- ! bületét. Óriási teleszkópokat I építünk, amelyeknek »pupillá­ja« több méter átmérőjű. De az atmoszféra legyőzhe­tetlen. Állandóan akadályozza a csillagászok munkáját. Hol van hát a kiút ebből a helyzetből? Fel kell emel­kedni oda, ahol nincsen leve­gő és ennek következtében — légáramlás és felhő, köd és por sem, ahol tehát nincsen időjárás! Fel kell emelkedni oda, ahol a világ nem a leve­gőóceán fenekéről eltorzítva látható, hanem olyannak, amilyen a valóságban! Oda, ahol semmi sem akadályozza az egész nagyszerű csillagá­szati technika használatát! Itt, túl a Föld légkörén, a Nap és a csillagok, a bolygók és közöttük otthoffiuulk, a Föld, megmutatják igazi arcukat. A fény, amelyet útjában semmi sem fog akadályozni, sok min­dent fel fog tárni, ami ma még rejtve van előlünk. A rádióhullámoknak, amelyek­nek nem kell áttörniük a Föld atmoszférájának ionizált rétegeit ahhoz, hogy kisza­badulhassanak a bolygók közti térbe, akadálytalanul behatol­hatnak majd a kozmosz mély­ségeibe. A stelláris asztronómia előtt olyan lehetőségek nyílnak meg, amilyenekről ma még álmodozni is alig lehet. Hi­szen sok minden talányos van még a csillagok világában és a Napunk körül, ami beható kutatásokat igényel. Mérföldes lépéssel jutunk előre a bolygók tanulmányo­zásában. A csillagászok mű­szeme — a teleszkóp — túljut a miénktől annyira kü­lönböző osillagvilág titkainak megfejtésében. A tudomány minden eszkö­zével feli egy vérzetten — nem a Földről, hanem a bolygók közötti térből — tanulmányoz­ni a csillagok életét, feltárni mindazt, ami ma még újdon­ság, ismeretlen és tanulmá- nyozatlan a világmindenség­ben — van-e ennél csábítóbb dolog? Felmérhető-e ma az atmoszférán kívüli repülés teljes nagyságában? * * * H a majd HATUNK B3 ALATONKERESZTURON százötven- " ezer forintos költséggel e hónapban műemléki helyreállítási munkálatok kezdőd­nek. A pénzt a Balatoni Intéző Bizottság biz- i tosította, a munka építészeti részét a kapos- } vári magasépítők szakemberei végzik. A hely- j ráállítás tárgya az az impozáns barokk ! templom, amely a balatoni műút tengelyében a kanizsai új betonút letérésénél áll magas­lati, emelt helyen. toluol, a naftánsav és a naf- í) ^ templom országos jelentőségű műemlék. tánolaj. f Nemcsak azért, mert kora, építészeti stílusa Igen hatásos az úgynevezett) és freskói erre érdemesítik, hanem azért naftánolaj, amely gyógyásza- í jS; mert az épület a műemlékekben egyéb- ti szempontból rendkívül jóeként oly szegény Balaton-parton van, amely vegyi összetételű. A naftán- s pedig legfelkapottabb idegenforgalmi teriX- olaj egyetlen lelőhelye a vi-} létünk. Építési idejét és körülményeit épit- iágon az _ Azerbajdzsán 4 tetőiének, Festetics Kristófnak (1696—1768) SzSzK-ban, a Kaszum-Iszmai-1 egy korabeli, egyik levéltárunkban fennma- lov-kerületben van. }radt leveléből tudjuk. A »naftalán« szó attól a i A földesúr terve alapján épült meg azután helységtől kapta eredetét, ahol 4 év alatt a templom, amelynek felszentelése ezt az olajat kitermelik. Ré- éppen 200 évvel ezelőtt, 1758-ban történt. gebben a nafíalán-o'a:at a ke- & Szentélye és hosszhajója az elhagyott régi reskedók Iránba, Indiába és) templom középkori fundamentumára épült. más országokba szállították, s*A kereszthajó, illetve sekrestye XV111. szá- ott mint^ értékes gyógyszert j zadi a toronnyal együtt. A templom épitésze- árusították. Ásatások bizo-tileg messze fölötte áll a korabeli falusi nyitják, hogy már 600 évvel & templomoknak, melyeknek egyszerűsége, sab­lonos kivitele, fehérre meszelt falai közismer­tek. Nemcsak tagoltsága művészi, művésziek belső berendezése és falfestései is. Az ara­nyozott faragott szószék és a gyönyörű taber- nákulumos főoltár a XVIII. század második felében divatos főúri barokk gazdag rokokó díszítésektől ékes. A pompás színekben elénk táruló nagyszabású freskók nagy művésznek, rablógazdálkodásának. A nép $ a bécsi születésű Dorff meister Istvánnak k.ezéhe vette az értékes olaj-} (1729—1779) a munkái, aki allccrtása idejére forrásokat. Megindult a kór- 4 az itteni urasági kastély vendége volt. házak, szanatóriumok építé-J 1945-ben megsérült a templom és megsé- se. Naftalán üdülővárossá fej- frültek a freskók is. Helyreállításuk, különö- lődött. A Szovjetunió külön- )sén a hajó középső csehsüveg boltozatán le­hozó vidékeiről sok beteg ' vök, művészi tudást igényelnek. keresi fel Naftalán szana-1 * * * tóriumait és üdülőit. ( ti ERESZTUR másik figyelemre méltó A naf'tá'án-ola.ijal való ke- ' **■ kulturális emléke a Festetics-liastély ■ zelés rendkívül hatásosnak A Festeticsek (akkor még »Fersteticsek«) a- bizonyul olyan betegségeknek ? 1630-as években költöztek horvátföldről, o mint oéWául a reuma, női török elől menekülve Magyarországra Vas betegségek, a vérsdénvrend- \ megyébe. A keresztúri birtokot VÖrssel, Bö» szer betegségei. sérülések, \ hönyével együtt 1698-ban szerezte Festetics anyagoséi ezavarok, belső il-> Kristóf apja, Pál, aki Buda visszafoglalásé- válosztíyú mir'pvp'- zavaraidnál — 1686 _ r,,jvt h«-' ’ — . -y tűn*- - ■ ’p A Fn'.....v • • ■■ ■-•> ,.3 r sinbar A naftalán olajjal való ke- j csak Kristóf köli'jzó.t, s az uradalom központ­ELINDUL- az égi uta- íkon, semmiesetre sem kerül- jává Keresztúri tette. Itt lakott 1745-ig, midőn i jük el a földönkívüli állo- Keszthelyt és környékét is megszervezve, ot- i mást. Hiszen ennek a hely- tani kastélyának építéséhez fogott. ^nek egyik legfontosabb rendel­Keresztúri otthona egyszerű, földszintes, } tetőse éppen az, hogy jó szol- aádfedelű, rácsos ablakú kúriális épület } gálátokat teljesítsen, mint volt. Építési idejét ugyan pontosan nem is-} bolygóközi pályaudvar, mint a merjük, de annyit tudunk, hogy 1731-ben állt} világűrhajók energiafeltöltő már. Ekkor itt járt Bél Mátyás, a nagy ma-1 '' gyár polyhistor ugyanis a Keresztúron lakói Festetics Kristóf vendégeként jegyezte feli Somogy e területére vonatkozó adatait, me-i lyekben többek közt a következőket mondja: i >\ .. Balatonkeresztúr a Balaton-parton te- i lepült, de kissé távolabb a víztől... Van itt i Festetics Kristófnak lakóháza, megpihenésre ( kiválóan alkalmas, mert az elvonultságnak ( kedvező csendet kínál, és egyfelől a tó közel­sége, más oldalról a sok liget is jóleső aikal-( mat nyújt a szórakozásra...« támaszpontja. Minden kilo- méter/sec aranyat ér a koz­mikus sebességek elérésének technikájában. Körülbelül má­sodpercenkénti nyolc kilo­méteres sebesség szükséges ahhoz, hogy a Föld vonzását legyőzve, eljuthassunk a mes­terséges bolygónkra és vala­mivel több mint tizenegy, ha például a Holdba akarunk re- f pülni. Nehéz dolog elrugasz­Az épület ma is áll, közvetlenül a balatoni i kodni Földünktől, ennél je- műút mellett, emelkedett helyen. Északi szár-} lent ősén könnyebb feladat, ha a mesterséges bolygóról star­tolunk, amikor már mögöt­tünk van a földvonzás elle­nében vívott harc első és leg­nehezebb szakasza. A rakéták, miután készle­sokan keresték fel j gyógyulás oéljá­ezelőtt is Naftalánt ból. A naftalán-olajból különbö­ző gyógyszereket és kozmeti­kai cikkeket készítettek. Az októberi forradalom véget ve­tett a külföldi részvényesek nyához 1765-ben a Georgicont építő Feste■ tics György emeletes toronyrészt építtetett. Nyugati oldalán levő eredeti árkádos folyo­sóját újabban befalazták. Az épület helyreál­lításával a fürdőhellyé fejlődő és ez uradal­mi területen rohamosan épülő község szép kultúrtörténeti emlékhez jutna, amelyet cél-iteiket kiegészítették, folytatják szerűen kultúrháznak kellene felhasználni,}útjukat a naprendszer távoli belső átalakítással, külsejét műemlékileg óva.} vidékei felé. A legnehezebb lépés: »...ki- Wf ERESZTUR A TÖRÖK UTÁN újra- } repülni az atmoszférán túlra települt falu. Eredetileg a Keresztúri-}és a Föld mellékbolygójává család birtokát képezte. 1580-ban még 11 csa- ^ lenni — hangsúlyozta Ciolkov- lád lakta. A közeli héthelyi végvár 1588-ban} szkij. — A többi már arány- történt eleste után azonban pusztává lett.}lag könnyű dolog.« Ez a többi: 1715-ben hat, 1720-ban tíz háztartását írták}a világtér meghódítása, be- össze. Az 1767. évi úrbéri rendezés idejében}repülés a bolygókra és más 28 jobbágy- és 4 zsellércsalád lakta: Farkas,}égitestek világának tanul- Jósa, Gáli, Németh, Kovács, Bállá, Gazda, ^mányozása. Ezért a rakéták Tóth, Bíró, Bódis, Matés, Kiss, Bencze és # kikötőhelye elválaszthatatlan Nemes nepűek. Az 1848-as jobbágy félszoba- # tartozéka lesz a Földön kívül <Utaskor a falu lakosságát 47 jobbágy- és }létesített állomásnak. Innen egy zsellércsalád képezte, akik összesen 24} fognak indulni az állomás házhelyen laktak, melynek belsősége 68 holdat tett ki. Ezek tartozéka mindössze 548 hold szántó és 211 kaszás rét volt. A község- határ többi részén az uradalom maga gazdál- odott itt lakó gazdatisztek útján A jobbágyfelszabadítás után a község la- ossága rohamosan fejlődött. Az első világ­háború idején már meghaladta a másfélezret, •s 1928-ban testéből külön községet is szakí- ~“ak ki: a fürdőhellyé lett Balatonm áriát. MÖRTC7 RFL.4, a TIT tagja. és a Föld közötti forgalmat fenntartó rakéták és azok, amelyek a bolygók közötti tér különböző útvonalain köz­lekednek majd. A világtérben felállított ál­lomás megkönnyíti a bolygók közötti repülést. Ilyen állo­más hiányában nehéz dolog volna még a hozzánk legkö­zelebbi Holdra is eljutni. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents