Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-09 / 212. szám

A TANÁCSOK ÉLETÉBŐL Látogatás a „megyeházán" A népművelés terveiről Ml r Ü VELÖDÉSÜGYÜNK- .BEN, akárcsak közok­tatásunkban szeptember jelenti első hónapját az évnek, és az iskolák kapunyitásával egyide­jűleg kezdődik a népművelési munkák megtervezése, edindí- tása is. Az új művelődési év küszö­bén azért látogattunk el a megyei tanács művelődésügyi osztályára, hogy híreket sze­rezzünk, mi várható az új év­től megyénk kulturális életé­ben. Azt hinné az ernlber,. hogy a megyei tanácsnak ezen az osz­tályán jiem is olyan nagy a lél-forgalom, mint másutt, mondjuk a mezőgazdaságin vagy az igazgatásin. Bizony csal a feltételezés, mert egy­más kezébe adják a kilincset a pedagógusok, művelődési otthon vezetők, a művelődés névtelen harcosai. Még a szom­bati nap is olyan forgalmas itt. hogy újságíró legyen a talpán, aki nem un 'bele a várakozás­ba, nem szökik meg a szünte­lenül megszakított interjú köz­ben azzal, hogy »majd vissza­jövök, ha lesz idő!«. Honfi István elvtársat, az osztály helyettes vezetőjét kér­tük meg, hogy nyilatkozzék az új művelődési év terveiről, feladatairól. — Terveink összeállításakor munkánk vezérfonalát a párt művelődési irányelvei adták. Célunk röviden: a művelődési életben az ellenforradalom után beállt pangás teljes fel­számolása; munkánk minden területén a párt iránymutatá­sa szellemében való tevékeny­íés; egyik fontos, eddig zul vagy lefoecsülten forga- fegyverünk, az ismeretter- és újult erővel való meg­.itása. — Mit tettek evégett? — Mit teszünk: így helye­sebb a kérdés. Népművelési csoportunk ezekben- a napok­ban koordinálja valamennyi tömegszervezet ismeretterjesz­tési munkáját. — A város tervei? — Itt az ismeretterjesztés­ben továbbra is a TIT viszi a vezérszólamot a szabadegye­temmel, a különféle előadás- sorozatokkal. — Milyen előadásokat ter­veznek? — A falvakban a párt téli tervének megfelelően ismét elindulnak a tavaly szépen zárt népközép- és népfőisko­lák, ezüstkalászos tanfolya­mok, gazdagyűlések, kérdazz- felelék estek, melyek koráb­ban igen nagy népszerűségnek örvendtek. Kuriózumként em­lítem, hogy a zeneiskola veze­tője elkészítette egy zenei is­meretterjesztő előadássorozat tervét. Uj lesz, hogy nem cent­rikusán, tehát nemcsak a vá­rosban, kerül sor ezek meg­rendezésére, hanem a nagyobb üzemekben és közeli falvak­ban is. A Z ÍRÁSOS ismeret- terjesztéssel mi lesz a következő évben? — Somogybán népszerű az írásos ismeretterjesztő forma is. Ezért folytatjuk a Somogyi Almanach kiadványsorozatot. Sajtó alatt van egy reprezen­tatív kiadású és reprodukciók­ban gazdag munka, amelyben kortórsak emlékeznek RippI- Rónai Józsefre, nagy festőnk­re. Negyedévenként megjelen­tetünk egy folyóiratot Somogyi Népművelés címen. Sor kerül egy történelmi tanulmány ki­adására is a tanácsköztársaság 40. évfordulójára. — Mi várható az öntevé­keny művészeti munkától? — Akárcsak az elmúlt év­ben, az idén is rendezünk a KISZ-szel közösen kulturális seregszemlét. Szükségesnek j látjuk minden művészeti ág . öntevékeny művelőinek olyan i szereplési alkalmakat teremte- 1 ni, amelyek a csoportokat am­bicionálják. Feladataink között jelentős helyen áll a bábművé­szet, a zenekarok & énekka rok fejlesztése, felkarolása. A kulturális seregszemlét a ta­nácsköztársaság 40. évforduló­ja alkalmából Latinka Sándor kulturális seregszemlének ne­veznénk el. Az itt szereplő csoportok részvételével má­jusban tervezzük megrendezni a Somogyi Ünnepi Játékokat, amit hagyományos- kulturális megmozdulásnak szánunk. — Hallottunk valamit egy jelmezkölcsönző alapításáról is. — Igen, Barcson a művé-: szeti csoportok segítségével jelmezkölcsönzőt 'kívánunk felállítani, ahonnan minimális kölcsönzési díjért színjátszóink jelmezeket kölcsönözhetnék. — Várható-e igényesedés az öntevékeny együttesek műsor- politikájában? — Okvetlenül! A február óta érvényben lévő rendelet máris javulást hozott. Rendszeresít­jük a műsortanácsadást, ezen­kívül azt szeretnénk elérni, hogy öntevékeny színjátszó csoportjaink előfizessenek a színjátszó könyvtár kiadvá­nyaira. Legtöbbször azért nyúl­nak a csoportok beporosodott fércművekhez, mert ezek kéz­nél vannak, és műsorválaszta- sukban tanácstalanok — fe­jezte be nyilatkozatát Honfi István. N ehéz összefog­lalni azt a bonyo­lult, százféle ágay.ó munkát, amelyet a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya végez. Oly sok mindenről esett szó, és több dologról még nem is beszéltünk. Mindenesetre meg­jegyezhetjük, különös rangot jelent a művelődésügyet szol­gálni, sokszor névtelenül is, mert ez egyike azoknak a munkáknak, melyeket így ne­vezhetünk: férfimunka! L. I. NYOLC ÉV ADTA BIZALOM S ok ember megfordul naponta az igali tanácstitkár, Bárdos János irodáján ban. — Titkár kartárs, Bárdos elvtárs, János bácsi — szólítják így vagy úgy, de olyan is akad, főleg az öregek között, aki főjegyző úr­nak titulálja. S hiába figyelmeztet a megszó­lított, hogy ő nem főjegyző, hanem tanács- titkár, az ügyfél legfeljebb zavartan motyog valami mentegetőzésfélét, de legközelebb is­mét csak igy szólítja, így kéri ügyének el­intézését. Persze, Bárdos Jánost nem véletlenül szó­lítják főjegyzőnek. Mert ez volt a hivatala Nágocson, mielőtt a tanácsrendszer megala­kult. De ő nem hasonlított a parasztnyúzó, embertelen főjegyzőkhöz, egészen más volt. Szerette,i pártolta a szegény népet, a nincs­teleneket, mert ö is néhány holdas kisparasz­ti és emellett kőművességet folytató qmber gyereke. Csak úgy tudta iskoláit elvégezni, hogy közben megtanulta a kőműves szakmát is. S mivel nem volt jó összeköttetése, évekig kellett gyakomokoskodnia, hogy előbbre ha­ladhasson. Lenézték, mivel csak parasztgyerek volt... Ezért nem tudná rossz szóval illetni az urak által lenézett, s a hozzá segít­ségért forduló parasztembereket. Tgalba 1948-ban került. Akik nem merték, azonnal véleményt is is- al­kottak róla, mondván: »No, ez főjegyző volt, ő sem lehet különb a többinél...« De nem volt igazuk. Bárdos János pártonkivüli és régi főjegyző létére mindenkor a kommunista párt mellett állt ki, a kommunisták vé­leményét kérdezte meg egy-egy feladat meg­oldásakor. Megszerezte a bizalmat, s 1950-ben, a ta­nács megalakulásakor tanácstitkárnak jelöl­ték. Ez a bizalom az azóta eltelt nyolc év alatt tovább szilárdult, s ma a község népé­nek többsége szereti, becsüli. Az ő munká­jának is eredménye, hogy az ellenforradalom előtt négy tsz működött Igaion. Bárdos János segített megalakításukban, segített meg­Tiztsággal az új élet maga­is ismerte' ::'~hrendűségét. 19r~ ' 'i elismeréséül kormányki­tü ' ’T"ir az ellenforradalom kitört, nem futott el a községből. — Nekem itt a helyem — mondotta, és ott is maradt. Az ellenforradalmárok közben kijelölték az új bírót, az új főjegyzőt, de Bárdos János ek­kor sem futamodott meg. S amikor leverték az ellenforradalmat, segített a helyzet meg­szilárdításában. Gazdagyűléseket tartott, be­szélgetett a község lakóival a kormány ren­deletéinek helyességéről és arról, hogy mit akart az ellenforradalom. Amikor pedig a pártot kezdték szervezni, az elsők között lépett be ő is. TIT őst mégis azon gondolkodik Bárdos János, hogy elmegy a községből. Hogy miért? Olvan ember ő, aki nem tud ellentmondani, ha valaki bizalommal megy hozzá. Sok esetben éjszaka vagy kora reggel keresték fel hivatalos vagy magánügyben. A hozzá bizalommal fordulóknak néha még akkor is segítséget ígért, ha nem volt biztos az ügy sikerében. S azok az emberek, akik az Ígéretet már elintézett dolognak is veszik, talán haragszanak is rá. Nem a legjobb ér­zésekkel gondolnak rá azok sem, akik az el­lenforradalom áltál szétugrasztott tsz-ekből adóssággal távoztak, és most fizetik meg tartozásaikat. A tartozás kiegyenlítése köte­lező, és Bárdos János tanácstitkár csak a fel­adatát teljesíti, amikor a hátralékok megfi­zetését sürgeti. A község lakóinak nagy többsége azonban szereti, becsüli őt. A józanul gondolkodó em­berek véleményét Fehér István vb-elnök így mondja el: »Amikor ide került, párttitkár voltam. A kezdeti bizalmatlanságot jó mun­kájával megszüntette. 1952 óta dolgozunk együtt. Mindig számíthattunk rá. Az utóbbi időben beteges, s ezért érzékenyebb, nehezeb­ben viseli el az intrikát. Nagyon szeretnénk, ha továbbra is itt maradna...« lMyolc év jó munkája adta ezt a bizal- 1 ' mat. Bárdos János tanácstitkár te­vékenységének eredménye ott tükröződik a község életében, fejlődésében. A nyolc esz­tendő valamennyi sikere, a falu lakói több­ségének szeretete továbbra is Igáihoz kell kösse. Azt kérik tőle, maradjon ott, tevékeny- ' sijék továbbra is a közrf‘g «t---»­Szalai László Jdcteitík cl pacait A habi járás községi tanácselnökeinek értekezletéről Két héttel ezelőtt lapunknak ugyanezen a helyén megjelent egyik cikkünk elme így szólt: »Tegyék le a garast!« Az Írás azt boncolgatta, mit tettek a helyi tanácsok vezetői, s mit kellene tenniük a mezőgazda­ság szocialista átszervezéséért. A minap értekezletet tartot­tak a tahi járás, községi ta­nácselnökei. Milyen lehetősé­geket ad a 3004-es -kormányha­tározat a termelőszövetkeze­teknek ahhoz, hogy példamu­tató közös gazdaságokká vál­janak — ezzel indult a konfe­rencia jellegű megbeszélés. Számos felszólalás arról ta­núskodott, hogy élnék a hatá­rozat adta -lehetőségeikkel a tsz-ek. Mellsek István nágocsi tanácselnök elmondta: falujá­nak mindhárom szövetkezete 100 kilónál több műtrágyát szór ki földjeinek egy-egy holdjá­ra. Helyénvaló volt a figyel­meztetés: a gazdasági felügye­lőknek kell igazolniuk a mű­trágya rendeltetésszerű fel­használását. A határidő köze­leg! Baj lenne, ha a gazdasági felügyelő hanyagsága miatt nem írnák jóvá a tsz-nek a péibisó, szuperfoszfá-t vagy káli­só árának egy részét. Paska István torvaji elnök szavait idézzük: »Állatférőhe­lye és takarmánya volt a Tán­csics Tsz-nék, csak jószága hiányzott. Segített a határozat: 32 üszőt vett a termelőszövet­kezet a -természetbeni törlesz- téses akció keretében. 220 ju­hot is vásároltak e módon«. A kányái Alkotmány 10 kocasül­dőt hozatott a határozat meg­jelenése után, amint Sümegi János helyi tanácselnök emlí­tette. Mások az építkezések elő­nyösebb voltát üdvözölték. S7,abá Lajos somogydöröcsikei vb-elnök mondta: korábban az építkezés a szövetkezet jöve­delmezőségének a rovására ment, s az eladósodást vonta maga után. Most a November 7 Tsz tagjai nem -idegenked­nek az ilyen beruházás meg­valósításától. Az idén befeje­zik az ötvenhatban megkez­dett és félbehagyott marhais­tálló építését, mert a 3004-es előnyösen teszi ezt lehetővé. A határozat hozza tető alá a ka- rádi Búzakalász ótven férőhe­lyes istállóját,, és száz férőhe­lyes sertéshizlaldáját is — ez világlott ki Sidru Antal ta­nácselnök szavaiból. Az elhangzottakból ítélve azt mondhatnánk, hogy a ta­nácselnökök ismerik és fel­használják munkájukban a 3004-es t. Ám elég csupán né­hány részletkérdés után ér­deklődni — hogyan történik a vezetésre alkalmatlan tsz-el- nök leváltása; vagy milyen javadalmazásban részesíthető a szövetkezeti agronómus stb. —, máris bizonytalanná válik egyik-másik válasz. Nem lehet e nagy horderejű határozat gazdag anyagát egy vagy né­hány elolvasással elsajátítani és -fejben -tartani. Ezért célsze­rű főbb gondolatait papírra vetni, s e feljegyzést a zseb­ben hordani és alkalomadtán böngészgetni. A 3004-es nem­csak a szövetkezeteknek szól. hanem az egyéni gazdáknak is. Tanácsülések, gazdagyűlések, magánbeszélgetések állandó témája a falun — afcarva-aka- ra-tlan is — a mezőgazdaság holnapjának latolgatása. Erős érveket ad az egyéni .parasz­tok meggyőzéséhez a határozat: ez meg ez a lehetőség, éljetek vele — jól jártok, ha szövet­keztek. Varga József somi vb-elnök szerint a 3004-es ha­tására alakult meg tav-asz- szal a Béke őre Tsz. A so- mogymeggyesd, sárseikszöllősi, és zicsi új termelőszövetkezet létrejöttében is része van e határozatnak. Nem cél, hanem eszköz a 3004-es. Nem arra való csu­pán, hogy megerősödjenek, ha­nem arra is, hogy fejlődjenek a szövetkezetek. Pártunk és kormányunk eltökélt szándé­ka, hogy emelje a nép élet- színvonalát olyan mértékben, ahogy azt a termelés növeke- ”-e lehetővé teszi. A jó tsz- ek példájával azt akarjuk minden dolgozó -parasztnak be­bizonyítani, hogy jómódját a szövetkezetben leli meg. Ezért mondhatjuk, hogy a 3004-es határozat eszköze a tsz-moz- galom' szélesítésének. Ha e történelmi küldetés’ jelentősé­gét megértette volna a taibj -járás minden szövetkezetének minden tagja, akkor még előbbre tartanánk a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­iben. Sajnos, nem értették meg Erről vall egyik-másik felszó­lalás. A bonnyai Jó gazda Tsz öt aláírt .belépési (nyilatkozatot kapott. Mindegyiken párttag neve szerepelt, & mindegyiket visszautasították, titkos szava­zással. Nagy Sándor tanácsel­nök szerint talán Füstös bá­csit, a régi tsz kiváló állatte­nyésztőjét beveszik. De mi lesz a másik négy elvtárssal? Maradjanak kívül, amikor szö­vetkezetbe szándékoznak dol­gozni? S hogyan testesítsék meg a kommunista példamu­tatást, ha meggátolja őket ebben a Jó gazda tagságának merev elzárkózása ...? Táborosi Sándomé fiadi vb- elnök elsorolta, mik a tenni­valók a Lenin Tsz-ben. Hét család művel közösen 103 hol­dat. Kicsiny és nem éppen vonzó ez a szövetkezet. De erőssé és vonzóvá tehető, ha vesz fel tagokat. Többen be­lépnének, ha a párttitkár is a közös gazdálkodásiban keresné boldogulását — s az összefogó nagyabb erő gyümölcsöztetné a maglévő nagyüzemi adottsá­gokat (épületek stb.) A kapolyi Szabadság Tsz vezetői 23 nevet tartalmazó listát adtak át Városi János tanácselnöknek. »Szó lehet ar­ról, hogy ezeket az embereket befogadjuk. Mi nem megyünk hozzájuk. Ha akarnak, jöjje­nek, mi majd eldöntjük, hogy kellenek-e vagy nem. Ha a ta­nács a fejlesztés mellett van, akikor győzze meg ezt a 23 egyé­ni gazdát«. Kényelmes és külö­nös megoldás, az biztos. Holczbauer Ferenc, a Törők- koppányi Községi Tanács el­nöke mondta: »230 holdnyi ál­lami tartalékterület kishaszon­bérletí szerződése jár le az ősszel. A Rákóczi Tsz átveheti az egészet, de 20—25 családot is fel kell vennie hozzá, mert másképp nem bír a sok földdel. Pár holdas vagy nincstelen em­berek bérelték a tartalékterü­let nagy részét. Létkérdésük^ hogy bemenjenek a «övetke- zetbe. Közülük két család alá­írt. A közgyűlésre a tsz-tagság fele jött össze. Megszavazták ugyan a jelentkezők felvételét, de nem volt határozatképes a gyűlés. Akik otthon maradtak, azok nyilván ellenzik a fej­lesztést. Bezzeg a múlt tavasz- szal felvették Tobak Pál kulá- •kot ellenszavazat nélkül«. Hát kié a mozgalom? Nem a szö­vetkezeti tagok jelene és nem a dolgozó parasztok jövője, s a kívülállók közül elsősorban nem a szegémyparaszitök közel­jövője? Van hát tennivaló a tabi já­rás termelőszövetkezeteiben. Amint Miseta György, a me­gyei pártbizottság tagja mond­ta ezen a értekezleten: el kell érni, hogy a 3004-es határo­zat maradéktalanul megvaló­suljon. Erősödjenek tovább, virágozzanak fel a szövetkeze­tek, s legyenek vonzóak az egyéniek számára. A tsz-tagok lássák be: nemcsak példás gazdálkodással tartoznak a pártnak, az államnak a sokol­dalú segítség ellenében. Nyis­sák ki a bezárt kapuikat a szö­vetkezetbe kívánkozó vagy visszakívánkozó szorgalmas parasztemberek előtt. Ne ru­házzák másra az agitátori tisztséget, mert hatásosabb va­lakit hívni, mint küldeni a tsz-be. »Én így élek. Kell-e neked ez a jómód? Igen? Ak­kor add a kezed, és gyere ve­lem« — ilyen felvilágosító munkát vár a párt, az állam a tsz-tagoktól. A tanácsok nem szemlélhetik tétlenül a mozga­lom előbbre lendítését célzó* erőfeszítéséket. Nem is szem­lélik. Az értekezleten hallot­tak is bizonyítják: számos vb- einök letette a gara-sit a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése mellett. Kutas József Somogymeggyesi hírek — képekben A somogymeggyesi tanácselnök, Petrus József a kultúrháa gondnoknőjével beszélget. ■■a­A somogymeggyesi újonnan épült tűzoltószertár í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents