Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-07 / 211. szám
▼asárnap, 1958. szeptember 7. 4 SOMOGYI NÉPLAP Újabb lépések a német békeszerződés előkészítésére A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozata' Berlin (TASZSZ). Mint a Német Demokratikus Köztársaság Miniszterelnökségének sajtóhivatala jelenti, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának csütörtö' ki ülése nyilatkozatot fogadott el, és elhatározta, hogy azonos tartalmú jegyzéket intéz a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányához. Azt is elhatározták, hogy jegyzékkel fordulnak a Német Szövetségi Köztársaság kormányához. A nyilatkozat bírálja a Német Szövetségi Köztársaságnak azt az álláspontját, mely szerint az egységes Németország megteremtése állítólag a négy nagyhatalom ügye. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a jelenlegi viszonyok között a békés és demokratikus alapon való egyesülés leginkább járható útja a két német állam szövetségének megteremtése. A Német Demokratikus Köztársaság nyilatkozatában ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a békeszerződés kérdése a német probléma o’yari része, amelyben illeti - tek mindazok az államok, amelyek az elmúlt háborúban részt vettek. Javasolja, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya a négy hatalom képviselőiből alakítson bizottságot, amely tanácskozásokat folytatna a német békeszerződés előkészítése végett. A bizottság egyik feladata az lenne, hogy kölcsönös megértésre jusson egyfelől a négy nagyhatalommal, másfelől pedig a két német állammal arról, hogy' melyik szakaszban és milyen formában vonják be a két német államot a tárgyalásokba. A nyilatkozat közlése szerint a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javasolja a Német Szövetségi Köztársaság kormányának, hogy a két német állam képviselőiből szintén alakítsanak bizottságot, amelynek arra kellene törekednie, hogy lehetőség szerint dolgozza ki a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közös álláspontját a I békeszerződés alapvető kérdéseit illetően. A bizottságot ! esetleg azzal is megbíznák, | hogy vitassa meg az egységes I békeszerető és demokratikus i Németország megteremtésének ' problémáit. Ne mzeiközi Szemle % Mégsem a farok csóválja a kutyát... Bonn provokációsa Genf (ADN). A genfi atom- értekezleten részt vevő NDK- megfiigyelő csoport pénteken hivatalosan tiltakozott a bonni kormány provokációi ellen. A nyugatnémet pavilonban olyan térképet állítottak ki, amely a Német Demokratikus Köztársaságot és keleti szomszédainak nagy területeit nyugatflmerikai csempész- banda Olaszországban Róma (TASZSZ). Az olasz hatóságok szerteágazó titkos kereskedelmi hálózatot lepleztek le, amelynek üzekneitoen nyilván a NATO olaszországi parancsnokságának képviselői is részt vettek. Az Egyesült Államokból Franciaországon, Nyugat-Né- metországon, Svájcon és Ausztrián keresztül óriási mennyiségű olyan amerikai áru érkezett Olaszországba, amely a NATO-val kötött megállapodás értelmében vámmentes, s eredetileg a NATO dél-európai parancsnokságához beosztott amerikai egységek ellátására szolgál. A valóságban azonban ezek a cikkek nem jutottak el az amerikai csapatokhoz, hanem Milánóban és más olaszországi városokban a feketepiacokon kerültek el árusításra. Az első vizsgálati adatok szerint — mutat rá azUnita — Veronába, ahol az amerikai NATO-csapatok főhadiszállása van, mintegy négymilliárd líra értékű áru érkezett és cserélt gazdát. Nem képzelhető el — írja a lap —, hogy az olasz- országi amerikai főparancsnokság semmit sem tudott volna ezekről a szennyes üzel- mekről. A lap szerint ez a csempészhálózat, amelynek főkolomposai az Egyesült Államokban vannak, kiterjed egész Nyugat- Európára. német területnek tünteti fel. A .pavilonban található egy brosúra is, amelyben a bonni atcmerőügyi és vízgazdálkodási miniiszbérium azt a jogot igényli magának, hogy egész Németország nevében beszéljen. A brosúra helytelen állami megjelöléseket hasmái. A Német Demokratikus Köztársaság megfigyelő csoportja követelte, hogy ezeket a kiállítási darabokat távolítsák el. A térképet azóta el is távolították. A nyugatnémet provokációk ellen más küldöttségek is tiltakoztak. A megfigyelő csoport ugyanakkor tiltakozott a nyugatnémet sajtó ama közleményei ellen is, amelyek szerint az NDK atom fizikusainak genfi útja »nem hivatalos«. Nagyszabású lesz a l’Humaoité idei ünnepe Párizs (MTI). A THumani- té hagyományos évi ünnepét szombaton és vasárnap rendezi meg a Párizs melletti Mont- reuilben. Az előváros Párizs »vörös övezetébe« tartozik. Már az elmúlt évben is Mont- reuil fogadta be a l’Humanité hagyományos ünnepét. Ezt megelőzően ugyanis éveken át a vincennesi erdőben rendezték meg, de Párizs városi tanácsának reakciós többsége az elmúlt évben s az idén is megtagadta az engedélyt a Francia Kommunista Pórt lapjától. Az előjelek szerint a l’Humanité idei ünnepe nagyszabású voltával kiemelkedik az eddigiek közül. Az Izvesztyija az Egyesült Államok távol-keleti politikájáról Moszkva (TASZSZ). Az Izvesztyija szombati számában rámutat: »Az amerikai katonai és politikai személyiségeknek az utóbbi három-négy nap folyamán tapasztalt kuliszák mögötti sürgés-forgása azt a meggyőződést kelti, hogy az Egyesült Államok kormánykörei újabb katonai kalandra készülnek, ez alkalommal a Távol-Keleten. Washington lázas igyekezettel keresi az ürügyet, hogy fegyveres intervenciót kezdjen a Kínai Népköztársaság ellen, és ezzel veszélyeztesse az egész világ békéjét. Egyöntetűen Dullest, az amerikai külpolitika irányítóját tekintik az új kaland értelmi szerzőjének. Egy szemtanú levele a csütörtök délutáni párizsi tüntetésről Párizs (TASZSZ). A Le Monde című francia lap pénteki számában közli egy olvasójának levelét a Párizsban csütörtök délután lezajlott népi tüntetés résztvevőivel szemben alkalmazott rendőri önkényről. A levél írója megállapítja, hogy bár az új alkotmány ellenzői többé-kevés- bé hangosan fejezték ki elégedetlenségüket az alkotTársulatunk MŰVÉSZEI részére bútorozott szobákat keresünk Címeket kérjük a színházi jegyirodába, Május 1 a. 23. Telefon: 11-03. Budapestre érkezőknek szállási és szórakozást biztosít A FŐVÁROSI IDEGENFORGALMI HIVATAL Budapest VIII., Lenin krt. 30. Központi Szállodai Szobaszolgálat Fizetővendégszobák a város minden pontján Telefon: 426-176, 426-159. Idegenforgalmi jegyiroda vidékiek részére Telefon: 223-487. Színházjegyek Hangversenyj egyek Sportesemények jegyei Városnéző autóbusz séták jegyei mánnyal, nem árultak el semmiféle agresszív szándékot. Mégis — folytatja a levélíró — hirtelen felbukkantak a köz- társasági biztonsági osztagok kopói, és a tüntetőkre vetették magukat. »A tüntetők közül sokat kíméletlenül megvertek gumibottal. Egy előttem álló iéríínek betörték a fejét, egy diákot pedig, aki ez Express hetilap egyíK számát és egy »nem!« szót tartalmazó feliratot tartott a kezében, a rendőrök kegyetlenül megvertek és összetapostak.« Tíz nappal ezelőtt a Washington Post ezzel a frappáns címmel közölte vezércikkét: »A farok csóválja a kutyát...« A kissé meghökkentő cím alatt a befolyásos amerikai napilap vezércikkírója hosszas eszme- futtatást szentel Eisenhower elnök előző napi sajtónyilatkozatának. Ebben a nyilatkozatban az elnök a hivatalosnak tekinthető amerikai álláspontot fejtegette a tajvani »válságról«. A Washington Fost kommentárjából megtudjuk, hogy a címben szereplő kutyán maga az Egyesült Államok értendő, a farok szerepére pedig Cseng Kaj-seket kell behelyettesíteni. De vajon mi indította erre a rendkívüli szemléletes eszmetársításra a lap hír- magyarázóját? Nos, a hírmagyarázó túlságosan gyermetegnek találta Elsenhower elnöknek azt az igyekezetét, hogy úgy állítsa be a dolgokat, mintha az Egyesült Államok kormányának semmi különösebb szerepe nem lenne a háborúval fenyegető új távol-keleti válsággóc kialakulásában. Az elnök ugyanis nem kevesebbet akart elhitetni sajtóértekezletének hallgatóival, mint hogy az amerikai kormány »csupán« szerződésbeli kötelességét teljesíti, amikor »nem tér ki a nacionalista Kína megvédésének felelőssége alól«. A nagyobb nyomaték kedvéért az elnök ehhez még hozzáfűzte: »A kínai partmenti szigeteknek, a Kimoj és Macu szigetcsoportnak »most fokozott jelentősége van Formoza védelme szempontjából«, mert »a kínai nacionalisták szárazföldi haderejüknek körülbelül egyharmadát ezeken a szigeteken összpontosították«. Az elnök magyarázatából tehát ez következik: Miután már elvégeztetett, hogy Csang Kaj-sek a kínai partokhoz irányította haderejének jelentős hányadát — az Egyesült államok nem tehet mást, mint hogy kiterjeszti a 7. flotta »védőernyőjét« a partmenti szigetekre is. Azaz, a farok csóválja a kutyát! Ámde ennél az elnöki »érvnél« már a Washington Post eikkírója is felkiált és megkérdezi; »De hát ki biztatta Csang Kaj-seket arra, hogy haderejének ilyen jelentős részét a kommunista Kína küszöbére helyezze?« A felelet olyannyira nyilvánvaló, hogv a lap szükségtelennek véli a ké-.kér megválaszolását. Viszoni r gteszi ezt helyette a New York Herald Tribune ismert szemleírója, Joseph Alsop, aki elárulja, hogy Csang Kaj-sek annak idején amerikai parancsra építette ki erődítményekké a partmenti szigeteket. Az amerikai «atom- furkósbot« hívei tehát tudatosan teremtették meg azt a helyzetet, amelyet ma ürügyül használnak fel új háborús válság előidézésére. Amerikai „érdekek“ — a kínai partok mentén? Jogos a kérdés: milyen amerikai »érdekek« forognak kockán ezeken az apró partmenti szigeteken, amelyek mindössze 30 kilométernyire feküsznek a kínai szárazföldtől, földrajzi és történelmi szempontból pedig — csakúgy, mint Tajvan — vitathatatlanul oda is tartoznak. Vajon mit szólna az amerikai elnök, ha kínai flottát irányítanának a New Yorkkal szemben fekvő Long Island- hoz, mondván, hogy ott kell megvédeni a kínai érdekeket?! 1 ye, milyen képtelen gon- dLL^»? Mégis a hivatalos amerikai sajtó — s maga Eisenhower elnök is — arról beszél, hogy nem az Egyesült Államok, hanem a Kínai Népköz- társaság idézi elő a feszültséget a tajvani szorosban, s hogy az Egyesült Államok nemzeti érdekei, sőt Amerika biztonsága követeli, hogy az amerikai »védelmi vonal« egészen a kínai partvidékig terjedjen ki. De hát hogyan is festenek ezek az amerikai »védelmi« érdekek a kínai partvidékeken? A csangkajsekistáktól megszállt Kimoj- és Macu-szi- getek az amerikai stratégiában a népi Kínának »szegezett ágyúk« szerepét tölti be. Immár kilenc esztendeje — azóta, hogy a csangkajsekisták a kínai szárazföldön az utolsó talajt is elvesztették lábuk alól — ezekről a szigetekről indulnak ki szinte nap nap után a népi Kína elleni provokatív támadások. Ezek a szigetek blokádírczzák Kína két fontos kikötőjét. Amojt és Fucsout, s innen indulnak portyázásra a csangkajsekista kasózhajók, zavarva Kína egész hajózását. Mindez pedig a 7. amerikai flotta védőszárnyai alatt történik. A népi Kína visszaüt.. A tajvani »válságot« tehat nem az idézte elő, hogy a csangkajsekista támadásokra válaszolva a népi Kína tüzérsége ezúttal erélyesen v i s z- szalőtt. Ezt a visszaütést megelőzte Dulles amerikai külügyminiszter augusztus 10-i nyilatkozata, amelyben leszögezte, hogy Washington távolkeleti politikája továbbra is a Kínai Népköztársaság el nem ismerésén nyugszik. Szavainak nagyszabású flottatüntetés adott nyomatékot. Emlékezetes, hogy ekkor tett »udvariassági« látogatást a 7. amerikai flotta Szingapúrban. Ezzel egyidejűleg megsokszorozódott a hadianyagszállítás Tajvanra, s »megélénkült« a csangkajsekista erők partmenti »tevékenysége«. A történések sorozatában ez volt az a pont, amikor a kínai néphadsereg parti ütegei — visszalőttek. Egyébként — ha az amerikai külpolitika irányítóiban maradt volna még egy szemernyi józanság —, a visszaütés kemény tényéüö'l is levonhatnák azt a tanulságot, hogy a 600 milliós népi Kína létezése és hatalma nem az amerikaiak elismerésétől függ. A józanabb nyugati megfigyelők ma már belátják: nem lehet elvárni a népi Kínától, hogy végtelenségig tűrje az ismétlődő provokációkat. Éppen így az is nyilvánvaló, hogy az úgynevezett tajvani kérdést már régen kihúzhatták volna nemzetközi problémájuk listájáról, ha a 7. flotta elvitorlázna a kínai vizekről. Ámde ehelyett — mint a Newsweek című amerikai hetilap legutóbbi számában megírja — Tajvan térségében megvalósították már »az amerikai haditengerészeti erők leg- nagyobbmérvü összpontosítását a második világháború óta«. Erre pedig Dulles szeptember 4-i nyilatkozata szerint azért van szükség, mert a népi Kína megkísérelné visszaszerezni partmenti szigeteit, ez »durva megsértését jelentené azoknak az elveknek, amelyeken a világrend nyugszik«. A dullesi „világrendet“ csőd fenyegeti Csakhogy ennek a dullesi »világrendnek« ma már nagyon kevés támogatója akad. »Igen lehajoló — írja a Manchester Guardian című tekintélyes angol lap —, hogy a legújabb amerikai nyilatkozat igyekszik megerősíteni azt a feltevést, hogy a pekingi kormánynak nincs joga a partmenti szigetekre... Ha ennek a rögeszmének logikus következményei megvalósulnak, ez akaratunk ellenére pusztulásba taszíthat valamennyiünket«. Azoknak a washingtoni köröknek, amelyek a háborús szakadék peremén való egyensúlyozás »művészetét« az amerikai külpolitika rangjára emelték, meg kell gondolniuk, hogy Tajvan ügyében a kínai nép oldalán van nemcsak Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és Európa népeinek rokon- szenve, hanem az egész szocialista tábor ereje is. A bölcsesség azt diktálná, hogy Washington fogadja el a mai világ tényeit, s ezek között is a legnyilvánvalóbbat: nem lehet a nagy nemzetközi kérdéseket rendezni a Kínai Népköztársaság nélkül, s m®S inkább nem lehet Kína ellenére. Azt is meg kellene érteniük végre, hogy az amerikai politikát katasztrofális csőd fenyegeti mindaddig, amíg Csang Kaj-sek bábrendszere bitorolja a Kínai Népköztársaság jogos helyét az ENSZ-ben. Most az a kérdés, hogy lesz-e Washingtonban eJegendő bölcsesség? CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Eljön a mezőgazdasági kiállításra ? BÉRLETI FELHÍVÁSA! Keresse fel a niiinTfinnnnniifiT i 1958—59. évi színiévadra bérlet váltható UlUHTCSnRnOHOT! 10 bemutató előadásra 33 osztályon ÍOOI cikkből válogathat! jF= r Női kabát szövetek 300,— Ft-tól 480,— Ft-ig X5*/« KEDVEZMÉNNYEL Nylon anyag 90 cm széles 105,— Ft-tól 133,— Ft-ig Műből kabát (férfi-női) 7 havi réssletre rövid 550,— Ft hosszú 850,— Ft Dupla esőkabát (férfi) 578,50 Ft Bérletek a színházi jegyirodában Május 1 u. 23. (telefon 11-03), minden nap de. 9—13 óráig, du. 16—19 óráig válthatók DIVATCSARNOK VI., Népköztársaság útja 39. (volt Párizsi Áruház)
