Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-26 / 227. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 P én tele, 1958. szeptember 28. A jövő lá£omása ják — mondta a parasztembe­reknek —, hogy a mai fia­talok hajlandók csinálni azt a nehéz, fárasztó munkát, amiben maguk felnőttek. A mai fiatalok nem hajlandók hajnali háromtól isötétedésig görnyedni a földben, az istál­lóban — más életet akarnak ők«. De mi szabadíthatja meg a parasztot attól, hogy ne rabja legyen a földnek, hogy ne kelljen testi erejét meg­feszítve, néha tizennégy órát is dolgozni naponta? A gép, a gép, a gép! Oly jó érzés itt a gépek rengetegét must­rálni. Találtam egy húsz-harminc évvel ezelőtti időből származó statisztikai könyvet, amely azt mérte fel, milyen gépesí­téssel rendelkezik az urada­lom. A könyv úgy beszél az egy-két traktorral rendelkező ezerholdas uradalomról, mint magas fokú gépesített gazda­ságról. A földbirtokosnak öl­tőidről hozták ide. S Jobban kihúzta magát e szavak hal­latára. Igen, büszkék lehe­tünk a magyar gépiparra. Mindenkinek meg kellene nézni A sok új meg rekonstruált gép között járva gondoltam, fel kellene hozni ide minden parasztembert Lássa saját Szemével a technika fejlődé­sét. Bizony sokan felébredné­nek álmukból. A valóság rá­döbbentené őket, miért java­solják a kommunisták az új útra való áttérést. Rájönné­nek, hogy ma már nem pusz­ta óhaj; amit a földművelés- ügyi miniszter is mondott: fel­szabadítani a parasztot a ne­héz, gyötrelmes fizikai munka alól, megvannak a lehetőségei valósággá Amint a nevében is szerepel, állandóan mozog a szövetkeze­ti mozgalom. Szinte óráiról órá­ra változik a közös gazdálko­dást választó családok száma, itt-ott új termelőszövetkeze­tek kelnek életire. A helyzetet tehát nap mint nap fel kell mérni, hogy .pontos adataink legyenek a valóságról. Lapunk munkatársa felkereste Tóka Lajost, a megyei tanács ter­melőszövetkezet-politikai cso­portjának vezetőjét, hogy fel­világosítást kérjen tőle a so­mogyi tsz-mozgáLom alakulá­sáról. Megtudtuk Tóka elv társtól hogy 1958. július 1-étől nap­jainkig haJ új tsz is, hogy az óhaj váljék. Ez a kiállítás egyúttal vá­csóbb volt az emberi erő, mint' is mindazoknak, akik ko- vesei rsuaaiKaiasz es a a gép. S oly íenkölt büszkeség rabban bíráló megjegyzésekkel, tartozó belcsapusztai ma látni a gépkolosszusok tö-1 dlettek a gépipart, a mezogaz- X)A1r a rpo-tw^iOApaiönro+llr/vzo-hnalr n megét. Mert vallanak ezek a gépek. Vallanak az azóta el­kapott működési engedélyt. Ezek közül a két legfiatalabb nak, a vései Búzakalász és a telt tizenhárom év eredményei­ről, arról, hogy a munkásosz­tály jól sáfárkodott a hata­lommal, a kommunisták ve­zetése nyomán erős gépipart teremtett az elmaradott Ma­gyarországon. Nézzük a magyar gépipar dasági gépek tervezőit. Sok új Béke Tenmeloszovetkezetaek a gépet láthatunk itt, amelyeket m^odesét a megyei tanacs már a bírálat után terveztek végrehajtó bizottsága e hét és készítettek az ipari mér-: keddjén tartott ülésén enge- nökök és munkások. Itt van deíyezte. A gyakorlat ugyanis például a műtrágyaszóróval. az- a tez megalakulása kombinált traktoros vetőgép, az új magyar gumikerekes traktor, a Makói Mezőgazdasá­gi Gépgyár új terméke, a legújabb alkotásait. A szemre pneumatikus gabonaszállító és is tetszetős Velencét — az új kombájnt — dicséri a mellet­tem álló izsáki középparaszt is, álmélkodása csak akkor lett nagyobb, amikor meg­mondtuk neki, hogy ez bi­zony magyar termék, a mi gyártmányunk. Mert nem tud­ta, azt hitte, valahonnan küi­a szállítószalagos gabonaszóró gép, melyek megmentik az embert a fárasztó zsákolástól a termelőszövetkezetben is. Felemel ez a kiállítás, báto­rít, előre mutat. Mindenkinek meg kellene nézni. Varga József Azok közé tartozom, akik a mostani hatvankettediken jártak először az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron, így -hát nincs ala­pom ahhoz, hogy a mostani seregszemlét a régiekhez vi­szonyítsam. Ha lemérni nem is tudom, mennyivel szebb, korszerűbb az idei a koráb­biaktól, még sincs hiányérze­tem, mert amit láttam, az bá­mulatos. Pedig alig egy napot tölthettem el a kiállításon, s ebből mindjárt az következik, hogy csak morzsákat rakhat­tam kívánságom tarisznyájá­ba. A gépek megszemlélésekor véletlenül összetalálkoztam Kovács Mátyás elvtárssal, a kaposvári Szabadságzászló Tsz párttitkárával, s mint megtudom tőle, ő már a má­sodik napja járja a pavilono­kat, mégsem mondhatja majd el idehaza: »mindent láttam«, ámbár igencsak igyekezett hasznosan eltölteni az időt A jövő istállója Á kiállítás egyik szögleté­ben nagyon sok embert von­zott a Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat által fel­szerelt gépesített istálló. Külön érdekessége, hogy a Herceghal­mi Kísérleti Gazdaság szabad­szállásé« istállójának mintájá­ra készült. Csak egyetlen tég­lából készült oldala van, szaba­don ömlik be a jószágra a -nap­fény, a levegő. A teteje könnyű, redőzött alumíniumból készült, fénye visszaveri a nap erős suga­rait nem fokozza a belső hő­mérsékletet. Azonban, hogy télen se fázzék benne a jó­szág, úgy építették meg, hogy kevés befektetéssel és munkával fémkeretbe sajtolt magor-lemezekkel körös-körül falakat emelnek, tavasszal meg leszedik. A jószág gon­dozása kevés emberi erőt igé­nyel. Mint Haraszti Alajos szerelő állítja, Herceghalmon két ember dolgozik egy ötven férőhelyes istállóban. Saját vízellátó berendezése van az istállónak, a tehenek önitatókból isznak. A tőgy- mosást ugyancsak gép végzi, a takarmánykamra gépesí- \ tett, szecskavágó, daráló, ku­koricamorzsoló, füllesztökád, minden megtalálható' itt. A járásnál és az etetővályuk előtt függőcsille-sor húzó-., dik, ezeken szállítják be és - ki a takarmányt illetve al trágyát és az almot. Az istái-< ló másik végében van a tej-( kamra, a hozzávaló felszereié-? sekkel: karmamosó, villany- boyler és természetesen fejő­gép. Itt láthatjuk a Dánszent­készült új mintájú fejőgép J Az igazi, a nagy szüret kodással. Az idei ősz aszubot prototípusát, amellyel egyszeri csak ezután kezdődik. Amint '^^es.en^klehősénekké? ké- —No de menjünk ki a pin­re négy tehenet lehet fejni. } jJdTéeÜ. szít aszúbort. iEggyel siapo- cé be - sürget bennünket Elek s a tej, a tehenek tőgyéből a hég egyaránt elkerülte a he- rodik Kőröshegyen a borfajták gazda -Ott ^ban megta­gépen lévő mérőhengerbe, on-* tárt. A jó időn kívül azonban szama. teljük a * rszSthato3^"^ ~ Odaééve mindjárt leakasztja ba szívatható be tehát nem ^ so3em fogyott ki a boltok- válasz. »Jobb, több bor lesz« szükséges hozzá csőhálózat, fJból A sziUíség szerint per- — ezt mindenki mondogatja mert a gép a mindig odábbimetezhetett minden gazda. Kőröshegyen. De hogy meny- tolható csillesoron fut. Úgy j A boltvezető tudja, milyen nyivel, arra nem, vagy csa,% mondják egy ilyen gén insíszokás járja Kőröshegyen, húzóshodassal felelgetnek . mindent előteremtett, ami gazdák. Minden érdeklődőben p re a att 80 tehenet fej ki. icsak feltétele a gazde.g szü- egy-egy fináncot látnak, s jól Ennek az istállónak rengő- f rétnek. megrágják a szavakat, mielőtt Hiába kutatnak emlékeze- kimondanák. Mintha attól 'tűkben az emberek, a jelek tartanának, ha megmondják, !*szerint ilyen terméskilátásra, hány hektón számítanak, I mint az idei, nem volt még azon nyomban kiguritja vala- maradibb parasztembert is elf példa. Nemcsak a szőlő mi- ki a hordókat i pincéből: Egy­kéit gondolkoztassák, melyik inősége jobb — hektókban is más között é amúgy befelé- az ideálisabb- az emberre is # megmutatkozik a maximum, módra örülne de nem szeret- egészségtelen és sok munkát{S tehetséges ezen az őszön nek dicseked i. , . fmeg nagyobb kedvvel keszu­ado egyeni istálló, vagy a i lödnek a szüretre a kőröshe- mindenféle korszerű géppel}gyiek, mint máskor. lOZCiASBAN VÁM A SZÖVETKEZETI MOZGALOM (A megyei tsz-csoport vezetőjének tájékoztatója) Meglesz a hiányzó csirkehús Majdnem tízezer naposcsi­bét adott a gazdáknak a nagy- bajomi föl-dm űvess aö vetkezet tojás- és baromfifelváisárlója azzal, a céllal, hogy ősszel szerződéses baromfiként kapja vissza annak egy részét. A ki­osztott és felnevelt naposcsi­békből a -megkötött szerződé­sek alapján huszonegy mázsá- nyi csirkét vár a szövetkezet. Eddig tizennégy mázsa ránta­ni valót adtak le a környék parasztjai a felvásárló helyen. Központi rendelkezésre októ­ber 15-ig meghosszabbították a szerződéses baromfi átvételé­nek határidejét. Pirka János, a nagybajom! szövetkezet fel­vásárlója szerint az új határ­időig bejön a hiányzó hét mú­zsa csirkehús. után bizottság vizsgálja felül: megvan-e minden lehetőség ar­ra, hogy a létrehozandó terme­lőszövetkezet eredményesen gazdálkodjék. Amelyik tsz-nél nem látják ennek biztosítékát, annak a végrehajtó bizottság elé kerülő kérelmére ezt írjál-:: »nem javasoljuk«. Volt erre is példa. Ilyen esetben azt taná­csolják a szövetkezni szándé­kozóknak, hogy teremtsék meg a sikeres közös gazdálkodás elemi feltételeit — földterület, taglétszám —, s utána ismét kérjék a működési engedélyt. Vésén másmilyen benyomá­sokat szerzett a bizottság. Szeptember 19-ig az alakulás hivatalos időpontjáig 18 család 35 tagja írta alá a belépési nyilatkozatot. A 132 hold saját és a 391 hold tartalékföldet, valamint az egyéb művelési ágakba tartozó területet egy­bevetve, csaknem hatszáz hol­don kezdheti meg a közös gaz­dálkodást a vései Búzakalász. Belcsapu sztán szeptember 9-én 14 család határozta el szö­vetkezet alakítását. Amikorra kérelmük a hivatott megyei fórum elé került, már 24 csa­lódra nőtt közösségük. Minden remény megvan arra, hogy jó gazdái lesznek a 319 holdas birtoknak — amelyből 162 k. hold a szántó. Erre enged kö­vetkeztetni az a helyes csele­kedetük is, hogy Gyurkovics Ferenc, volt barcsi fmsz-mező- gazdász személyében hozzáér­tő szakembert választottak meg elnöküknek. Július 1-e óta az új szövet­kezetek megalakulása és a meglévőkbe történt belépések révén összesen 292 családdal nőtt a somogyi szövetkezők tábora így ma 126 mezőgazdasági ter­melőszövetkezetünkben 2986 parasztcsalád 4277 tagja gaz­dálkodik, 38 095 holdnyi össz­területen, amelyből 27 711 kát. hold a szántó. A szövetkezetek számából egyet azonban rövi­desen le kell vonnunk. A gá- losfai Zöldmezőről van szó. A hat család sehogysem birkó­zott meg a bajokkal, hiába sie­tett segítségükre a járás, a megye. Nem volt mást tenni, a Földművelésügyi Minisztérium hozzájárulásával megvonták tőlük a működési engedélyt. Ezt a gazdasági évet befejezik, s a 112 hold földet átveszi az állami kostélep. Mindannyian — azaz egy család kivételével — e szektor dolgozói lesznek. Nagyon fontos, hogy tsz-eink vonzó gazdálkodást folytassa­nak. Ha nem ezt teszik, el­riasztják az egyénieket a szö­vetkezéstől. Ha valamelyik közös gazdaság az állam hat­hatós — de nem elvtelen! — támogatásával sem tud meg­felelő eredményeket felmutat­ni, marad a legvégső megoldás: a feloszlatás. Erre a sorsra ju­tott a 186 holdas pusztaková­csi Uj Élet. A felszámolási bizottság kivetette a tagokra a vagyonihiányt, s az összes föl­det, a közös állatállományt, gazdasági felszerelést és épü­letet rendesen felértékelve — a törvényes elszámolás után — átvette tőlük a helybeli Di­mitrov Tsz. Sőt ebben a szö­vetkezetben dolgozik az Uj Élet volt kilenc családja közül nyolc. Puskás József, a Dimit­SZÜRET Mit LZgjJMl teg a látogatója, a parasztéin-^ berek hosszan nézelődnek itt,1 és az itt látottak még a leg- \ z ­on- ezt mondta Elek József felszerelt állatszállás. Persze, $ A falu alatt húzódó pinceso- sokan legyintenek erre, »eh,<ro?l bongnak a hordók. Kén- , . f szag terjeng a levegőben, at­szép szép, de ezt mi úgysem j hallóznak egymáshoz a szom- tudjuk egyénileg megvalósíts-} szádok. A valamennyire való ni«. Ez igaz, de vajon gon­dolnak-e arra, hogy mégsem elérhetetlen vágyálom ez, ( mert ez az istálló a jövő hír-i nőké és tanácsadó a paraszt-{ súgnak: ha meg akarod kon?/-' nyíteni a munkádat, teremtsd, meg a lehetőségét a nagyüze-i mi gépek alkalmazásának. — Több l csendes har gazda is. — Menni tel? A válasz elakad valahol. Elelcéknek '00 négyszögöl új telepítésű nzlingjük (még n?m szőlősgazda ki sem látszik fordult teljesen termőre), es ilyenkor a munkából. Csupa kata',ztráUs hold bur­igyekezet, türelmetlenség, s oundi és másfajta szőlőjük naponta végigsétál a rendek vau. Száz literre való cseme- között, nézi, vizsgálja a tö- szüreteltek. a többire ez­mött fürtöket. S közben a sze- ut<*n kerül sor. líd ősz napsugarai édesre ér- — Még várunk — szól köz­lelik a szőlőt. be az asszony. Szüreteltek már itt is. Tán De ez a várakozás nem tét- nincs is gazda, aki ne szedett fenséget, hanem készülődést az üveglopót a szögről. Talán sértésnek is venné, ha mm ízleljük meg friss szüretelésű borát. — Nos, hány fokos lehet? — kérdezi koccintás után. — Úgy van, tíz—tizenegyre saccoltam. én is. De ha meg­érik, több lesz. Az idén szá­mításom szerint 12 Maligán alatt nem is lesz borunk — csettint. Közben szemügyre vesszük a pincét. — Nagy a felfordulás — mentegetőzik. — De hát ilyen­kor így van. Még semmi sincs a helyén. A prés, a valamikor a század elején készült öreg prés is poros, de amikorra szükség fesz rá, rendbeteszem. — Nagyon kapóra jött csöpörgós eső. Most legalább van időm a nemrég szüretelt Oportó elmunkálására. Egy botárral szedtünk ebből — mondja, és odalép a kádhoz. Ahogy elfordítja a csapot, vastag sugárban megered vörös lé. — Miért folyatja? — Úgy is leeresztem njind, még ma hordóba kerül utolsó c seppje. — Lesz sok? — Hát — s az óriáshordó egyikének új dongáit nézi —, nem jó dolog előre kikürtöl- ni, jobb, ha óvatos az ember. — Mégis, úgy hozzávetőleg? — Mit mondjak? Én a ma­gam részéről meg vagyok elé­gedve. Pontosan kétszer annyit akarok szüretelni, mint a múlt évben. rov elnöke szerint nincs pa­nasz rájuk. Valójában tehát — a felszámolással egyidőben — egyesült ez a kiét termelőszö­vetkezet. Kisebb Ts z-ele egyesülésére több példa is van megyénkben. A samagyszáii Petőfi Tsz 458 holdas határa 255 holddal szé­lesebb lett: hozzá kapcsolódott a szomszédos gadácsi Uj Erőé. Máris együtt dolgozik a meg­nagyobbodott szövetkezet 52 családja. Újak is jöttek közé­jük, tizenketten. Csakhamar 900 holdas lesz ez a gazdaság. Az egyesülésnek megvoltak a gazdasági indítékai. A Petőfi Tsz szűkében volt állatfórő- hélynek. Gadácson viszont üresen álltak a jószágnak való épületek. Remélhetjük, hogy a somogyszáli Huszár Ferenc el­nök vezetésével megtalálja számítását valahány szorgal­mas család ebben a megerősö­dött közös gazdaságban. Bálványoson is nőtt a szövet, kezeti gazdálkodás eredménye­sebb folytatásának lehetősége: Aranykalász néven fuzionált a Dózsa és a Petőfi Termelőszö­vetkezet A 26 család így 354 holdat mondhat magáénak. A kapásnövényeket külön-külön takarítják be, az őszi kalászo­sok magját viszont az együttes vetésterv alapján teszik a föld­be. A kaposvári Szabadságzász­ló és a kaposfüredi tsz köz­gyűlése szintén elhatározta az egyesülést A döntő szót ebben a dologban is a megyei végre­hajtó bizottság mondja ki. Tá­gasabb határ, több tag, na­gyobb eredmény — ennek az igazságnak a felismerése egyengeti a szomszédos kis szövetkezetek egymásratalálá- sának útját Hallottunk még egy újszerű jelenségről: erősebb tsz-ek a velük határos falvak táblásí- tott — volt szövetkezeti —• földjét átveszik, és módot ad­nak arra, hogy az ott lakó né­hány, majd mind több egyko­ri szövetkezeti paraszt ismét tsz-ben dolgozzék. Ha megerő­södött és az így kapott bátorí­tás segítségével taglétszámban is megszaporodott a brigád — } külön válhat, önálló termelő- f szövetkezetté alakulhat. (Kell-e f szebb példa a gyengébbek fel- f emelésére?) Ilyen üzemegységek j[a szövetkezetek egész sorában a f működnek már. A somogyjádi Augusztus 20 Tsz Jutára nyúj­totta át segítő kezét. A ráksi Uj Élet kétfelé sugározza a buzdítást: Magyuratádon 19 családdal 158 holdon, Patalom­ban pedig 4 családdal, 80 hol- a} dón működő brigádja van. A kéréséiig"ti Búzakátász 6 mos­dóéi családot és 100 holdat vett pártfogásába. A kastélyosdom- bói Népakarathoz a helybeli, a komiósdi Tervhez pedig a pé- terhidai termelőszövetkezeti csoport csatlakozott. Lakócsán is töprengett né­hány család: mitévő legyen. Fucskár Pál tanácselnök azt mondta nekik: »gyertek velem, alakítsunk brigádot«. Hajlot­tak szavára. Szeptember 12-én Tavaly hány hektó volt? J létrehozta nyolc család a »kis már felesleges kérdés. . no hold tagosított tar­talék és 38 hold saját földön. Szívesen fogadta őket az anya- szövetkezet, a potonyi Petőfi tagsága. Már kész a vetésterv. Sőt a brigád létrejöttének ja- — Higgye el még a há- ~ Máskor, a nagyapám fel-$ másnapján szántotta a traktor rom évvel ezelőtt leápolt hor- ÜjbÓ1 SZÖVetReZeUvé ^ dókba is bele merem tenni a újbomak. Ma nem így ran. t , intézkedett boromat anélkül, hogy most Változtak itt is az elvek. 2VíiJ*,®*er Mihály, a Barcsa járási egy ujjal is hozzányúlnék az nem hamarkodjuk el a dol-\ Tanács VB elnökhelyettese. edényhez. a szüretre leg- J Előkészítő bizottságok is mű­Ez már felesleges kérdés. J B. Horváth László tekinteté- j ben huncutság bújkál. "Azf idei termés a múlt évinek" duplája és még nem is ha­zudtam« — mintha ezt mon-< — A szüretre való gondos ké- daná hallgatása. S nagy hitte-] szülődés bizonyítására mond- len másra tereli a szót: A gép, a gép, a gép Dögéi Imre földművelésügyi miniszternek legutóbb Kürtös A szomszédék pincéjében is várnak a kőrösheavfel■ ^ködnek szerte a megyeben.- --- nunem «.esxuvaaem nagy a mozgolódás. Építkezés, de szorgos készülődésben te-JIgy péWaul Dróvatamasiban’ volna egy-egy batarral. A jelent. Az idén forgalomba hordók előkészítése lik az idő. S ha megjön ai Ba^tonendréden, Gölle­Csabagyongye, Oporto, *jeru}™ek Q evben ^for- eavszerre Kocsira vaOV nap. az igazi szüret ide- J Inámpusztán, Buzsákon So­szolo idei levet már meg- handba« helyezett hordok is. JOlyik itt egyszerre, bocsira g... “T7 kóstolták. A többivel még A több termés bizonyítéka ez szerelhető tatárok, kádak, jélcseiidül c^nóta, vegí-hosz- i mo®yegresen> 6 Karad Raksi­várnak, október elejéig. Hisz is. És emellett tanúskodik a hordók, prések szorosságában sza nem ^sz sürgés-forgás-1 Pusztan — jegyeztük fel Tóka most nem a mennyiség a leg- sok-sok szerződéskötés. me- eavensúivoz B Horváth r.á*,. vnv ----».*— f ontosabb. Mit ér a sok, -----* “* ' _ o f ----- - im vwiyco-jviyiw­k t U ^«1, de Ivekét’műst~Ys~bZr eladására e3yensúlyoz B. Horváth Lász- nak, míg a község 260 hold­pusztán mondott szavai zson-f alacsony Maligán-fokú bor. írtak alá a gazdák. Van olyan, te. Egy nagy kőkádba» erjed farol kadba nem kerül a szőlő. ganak a fülemben: »Ne gondol-1Hírnevüknek ártanának a kap- aki 30—40 hektoliter bort már a must. Göbölös Sándor (elvtárs nyilatkozatának utolsó • szavait. Kutas József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents