Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-24 / 225. szám

Szerda, 1958. szeptember 24, s SOMOGYI NÉPLAP Még csak három óra múlott, de itt is, ott is kilesnek az ut­cáira: jönnek-e már a szüreti mulatság felvonulói. Nem in­dulnak még. Most gyülekeznek a szö­vetkezeti kocsma — akarom mondani: az italbolt — udvarán. Parasztkocsik rúd- ját, kerekét csupa színes selyempapír ékesíti. A vasárnapi enyhe szél a lovak sörényét, pántlikáját s a lovasok — Kord­ái Pista, Hajdú Im­re és mások — ka­lapjára tett szalagot lengeti. Portyáénak a huszárgyerekek, hogy »nagy felhajtást* csináljanak. Vagyis: kicsalogatják minden ház népét a kis­kapuba nézelődni. Míg az indító szó el nem hangzik, van időnk érdeklődni: mi készül itt ma. Süsz- ler Miklós KISZ-tit- kár készségesen el­magyaráz mindent. —• Hagyománya van Babócsán a szüreti bálnak. A mókás fel­vonulás kacagtató vasárnapi délután­nal ajándékozza meg évenként egyszer az egész falut. Sőt ta­valy a szomszédos községbe is átruccan­tunk, ma is így szá- mítunk. — Kié a mai mu­latság megrendezésé­nek az ötlete? — Mondom, nem most kellett feltalál­ni, hogy szüreti bál is van a világon. El­maradhatatlan őszi rendezvény ez. A szemezést a kíszis- ták vatlaltSk maguk- ra. A múlt hét kedd­jén ifjúsági gyűlést hívtunk össze evég- bSl. Szervezeten ki* vul álló fiatalok is vettek részt ezen. Ott megbeszéltük az ősz­szes megbeszélni va­lót. .. — Volt-e valami kifogás, vagy »nem kell szüreti bál« han­gulat? — Hogyan lett vol­na, hiszen minden fiatal szereti a víg- ságot. Gond azonban akadt: a bíró meg a lés választotta part­ner, hiszen oly meg­hitt kettesben ülnek a hintán. Közben ugyanis ideérkezett a bíró-házaspár. Rang­juk nem engedi, hogy gyalogoljanak — ezért értük ment a fogat. A magyar-ru­hás leányok viszont sétálgatva jöttek az i HAQYOMÁNYOS BABÓCSAI MULAT S ÄQ asz­talál­bíróné választás. Ka- rádi Jóska vállalko­zott. De ki legyen a párja? Mert olyan fiatalokat kell kisze­melni e tisztségekre, akik... na, hogyan is mondjam... Szó­val kedvelik egy­mást és nem ülnek szótlanul fél éjsza­kán át a bírói tálnál, hanem nak beszédtémát. — Férj és fele­ség? — Azt nem lehet Csak legényre és le­ányra oszthatók ki ezek a szerepek. Egyébként elárulha­tom, hogy két éve Vukmann Mariska. volt a bíróné, s a szüreti mulatság után csakhamar felesé­gül vette a »-bíró*, Vidák Imre. A tava­lyiak — Pálfi Sán- dorék is összeháza­sodtak. .. Végül is Böröcz Editre szavaztak. (Csinos kislány — már korábban is megakadhatott vol­na rajta bíró uram szeme.) Úgy látszik, Karádi Jóskának kedvére való a OVŰ­indulás helyére. Ha­tan ugranak fel egy- egy kocsira. Nem ülnek le, mert nincs mire. (így szokás.) Lombsátoros sze­kéren cigánynak öl­tözött legénykék bo­hóckodnak. Egy ko­csi Horváth István kiszista népzeneka- rát viszi. (Csak a cimbalmos maradt le, ő úgy is kinőtt már az ifjúsági szö­vetségből.) — Mehettek gye­rekek — szól valaki, s megindul a szín­pompás felvonulás. Az utcán tüstént meg kell állni. Oly népes hallgatóság ve­rődött itt össze, hogy érdemes felolvasni nekik a Vezér Dezső iskolaigazgató köl­tötte strófákat. »..Vi­szontlátásra estére a KISZ-szervezet bálján* — ezt az utolsó sort jól meg­nyomja DernáneCz Gyula kisbíró. Vonul a vidám, fiatal se­reg, s a nézők két­oldalú sorfalán tova­hömpölyög a neve­tés hulláma... — Úgy van, bált rendezünk estére —t igazolja a dobolási $ szöveg zárómondatát i az ifjúsági szövetségi * Butopralről 18vö .ebe,- bennünket a kultúr-\ vonatnak köszönhető, hogy a házba, a táncmulat-1 ^eset híre o yan hamar el- ság leendő színhelyé-l Jutott a megfelelő helyre Ba­'í,LTm,Ä SSÄ M Az egyik iáitól! »ir m'M'U a szemköztiig néhány l egy motorkerékpár eles fény­szói drót szalad. Cér-\ nyel megvilágítja az e oíte nára akasztott almai haIado l°vaskocsit, s nyom- és két kosárra valót ban utána sötétség tamao. szőlőfürt a terhük.1 Amint a vanat «£• _ Ez lesz az esti gyorsan jelentette a látottá­f énypontja a szőlő-X kat a forgalmi szolgálattevő- Iapás. Igaz, ügyes-1 nek, s az máris hívta Kapos- kedniük kell a tol-l vár 13-11-et. A megye székhelyén felbog egy 150 köbcentis motorke­rékpár, s vezetője gyorshaj­tási utasítással indul a pa- végrehajtására. Szá- 30 Munkában a Kaposvár 13-11 sokt többi vajoknak, mert csősz és még csőszlány vigyázza j majd a gyümölcsöt. * Ha valaki lopott és l kiszaladt a nyitott | ajtón, rancs guld a motor, s 22 óra ____ akkor méri perckor már a baleset szín­nem ’ vonhatják kér- ♦ helyén villan a nyomkereső dóré. De akit elkap-% lámpa a baleseti járőr kezé- nak, azt a bíró elél ben. á llítják. j Az úttesten kis Csepel mo­— Milyen szigorai tor, mellette halott vezetője. van a törvénynek? ♦ Cserbenhagyás a legször­— öt forint bűn- ? nyűbb gaztett, melyet az tetés jár egy fürti országúton elkövethetnek.- szőlő elhypásáért. —♦ Elindul a nyomozás, hiszen a mondja Suszter Mik-l tettest nem látta senki. Ko­los. — Leleményesek j videsen kitűnik, hogy a ma­it fiúk. Falaznak J toros egy lovaskocsinak haj- egymásnak és egy-1 tott neki, melyen nyárfa egy kisebb gyereket | volt. Ugyanis szerte nyárfa- felemeinek, hadd tép-\ gallyak vannak az úttesten, s je le a szőlőt. Aztán l a kocsi gumikerekeinek nyo- kijuttatják az ud- j ma jól meglátszik a betonon. varra a tolvajt. IgyX Közben tmegérkezik a tech- hát kevés ítélet szü-| nikus is, aki elkészíti a mag­lóikét. Ezért mond-i néziumos felvételeket, ponto- tam, hogy a bíró $ san rögzíti a cselekmény he- és a bíróné ráér be-j lyét és az áruló nyomokat. szélgetni. De csak j \i orvos már csak a halál éjfélig. Akkor lejárt beálltát tudja megállapítani, a lopási tilalom t \ motor elindul Boglár fe- (vagy elfogy a szőlő), J lé. Vagy húsz kocsit vizsgái­éi táncra perdülhet ál nak át eredménytelenül, arai- bíró-házaspár is. | kor belépve az egyik ház Es kedvére mu- J kapuján meglátnak egy gu- láthat a többi há-1 mikerekű kocsit, megrakva romszáz fiatallal | nyárfarönkkel. Gyors, alapos hajnalhasa- I víiccáiat lííí,-<w1í,-/í u Kör­nyiték: üvegszilánkok, a szét­tört lámpa maradékai. A lovaskocsi tulajdonosa áll a járőr előtt. — Nem én hajtottam uraim a lovakat, hanem a rakodó munkás. Néhány perc múlva azt is elővezetik. — Én nem voltam. Már ti­zenegykor hazaérkeztem, és ki is fogtam. Irány a helyszínre! A hulla és a motorkerékpár addigra már az úttest szélén voltak, hogy a forgalmat ne akadályozzák. — Fogja meg a hulla lá­bát, és segítsen úgy elhelyez­ni, ahogy a földön feküdt. _ A rakodó megfogja az ál­dozat lábát, és a baleseti jár­őr segítségével elhelyezte, ahogy eredetileg volt. — Merre volt a hulla feje, amikor maga meglátta? — Fony... — és nem mondja tovább a megkezdett szót. De ennyi elég Is. — Mondja most már el fo­lyékonyan és összefüggően, hogy miként történt a bale­set!. (Egymás után kiderül a vallomásból, mi, hogyan tör­tént. A motoros beleszaladt a kocsiba, s a hajtó, mikor meglátta, hogy meghalt a ve­zető, ijedtében gyorsan tovább igyekezett. Még csak egyet kell bebizonyítani, hogy égett-e a lámpa a kocsin. Ez is kiderül. Nem éghetett, mert korom helyett por fedi. — önt előzetes letartózta­tásba helyezzük — közli a járőr a fogatossal. — Velünk jön Kaposvárra. A nyomozás befejeződött, Ismét felzúg az oldalkocsis motorkerékpár. Jelentés a pa­rancsnoknak, de még le se pihenhetnek, ismét csenget­ni kezd a telefon. S így megy ez nap mint nap, a munká­ban sosem fáradó Kaposvár 13-11-nél. SCHLÄGMÜLLER ZOLTÁN ÉRDEKESSÉGEK J* JURCSHSÍGOK együtt, dósig, vagy keltéig. Mert messze van vizsgálat következik. Kör- nap- J alakú mély nyomás: itt ment olyan ♦ neki a kürt. Mély vágás: az meg ai alsó fékszár nyoma, mely le­jövő évi szüreti bál. ♦ vágta a mutatóujj első ízüle- Kutas József ! tét- A kocsi alatt pedig a I minden kétséget kizáró bizo­A zászlók története Zászlókat a keresztesháborúk idején használtak először. Eredetileg csupán lándzsanyélre erősített színes vászon- darabok voltak, és a kereszteslovagok kíséretének jelölésére szolgáltak. A lovasrohamoknál a zászló volt a csata köz- zéppontja, és az ellenség lobogójának megszerzése a gyé­reimet jelentette. A nemzeti lobogók eredetét a tudománynak a színes le­gendák körítéséből kell kifejtenie. Az osztrák zászló ere­detéhez például az a legenda fűződik, hogy Babenbergi Li- pót henceg az akoni csatában olyan hevesen küzdött, hogy fehér ruhája egész vörös lett a vértől. Mikor levetette has­ikötőjét, a fehér szétválasztotta a vöröset. A valóságban a vörös-fehér-vörös színek legrégibb ismert előfordulása egy ősrégi alsó-ausztriai grófi nemzetség címerén található. Ez a nemzetség házasság révén rokonságban volt a babenbergi hercegekkel. Bizonyos, hogy Civakodó Frigyes, az utolsó ba­benbergi és az első osztrák uralkodó vörös-fehér-vörös lo­bogóval a kezében esett el. A vörös a leggyakoribb zászlószín; 112 lobogó közül 15rön fordul elő faképp a fehér színnel együtt. Az angol zászlót általában két kereszt — a György-kereszt és a Patrick-kereszt — kombinációjának tartják. Helytelenül, mert a valóságban három kereszt van benne. Az eredeti a vörös függőleges és merőleges szárból összetett Szent György-kereszt. 1706-ban egészítették ezt ki az András- kereszttel (Skócia védőszentjének keresztjei, amely kék alapon átlósan elhelyezett fehér kereszt. Szent Patrick, Írország védőszentje átlós vörös keresztjével szerepel az angol lobogón. Az amerikai zászló őse fehér-csíkos vörös zászló volt. A bal felső sarkában az angol keresztkombmációval. Ennek a helyébe kerültek kék alapon a csillagok, mindig a tag­államok számának megfelelően. Ezért a csillagok elhelyezé­sének alakja állandóan változott. Az eredeti 13 állam ide­jén a csillagok köralakban helyezkedtek el. A francia zászló 1789-ben, a forradalom idején kelet­kezett, a vörös és a kék Párizs városának színe volt, a fehér a Bourbon-lobogó maradványa. Eredeileg vörös-fehér-kék elrendezésben szerepeltek a színek a zászlón; 1830-ban vál­toztatták ezt meg, és lett a sorrend kék-fehér-vörös. A jelenlegi német fekete-vörös-arany vízszintes elren­dezésű zásdó a Napóleon elleni háborúk szülötte, bár a fe­kete és az arany Németországban már régebben is gyakran előforduló zászlószín-összetétel volt, a XIII. század óta használatos. A norvég zászlón látható György-kereszt az összes skandináv lobogók ősrégi jelképe. Már az 1030-ban meghalt Olaf király pajzsán látható volt vörös alapon a sárga ke­reszt. 1814-ig Norvégiának ugyanolyan zászlaja volt, mint Dániának, a norvég függetlenség kikiáltásakor meghagyták a »Danebrog«-ot, de a fehér keresztbe kék keresztet rajzoltak a függetlenség kifejezése céljából. Egyiptom lobogója eredetileg azonos volt a törökkel, vö­rös mezőben fehér félhold a hajnalcsillaggal. 1922-ben, az egyiptomi függetlenség kikiáltásakor a vöröset zöld alap váltotta fel, és a csillagok száma háromra emelkedett. Az Egyesült Arab Köztársaság lobogója fekete-fehér-vörös; a fekete a múltat, a fehér a Farukot elűző tisztek ártatlansá­gát, a vörös a köztársaság védelméért kiontott vért jelképezi. ünnepi magyar filmhete­ket rendeznek Budapesten és vidéken A magyar film államosítá­sa jubileumi eseményeinek programjában Budapesten és vidéken ünnepi magyar film­heteket is rendeznek. Vidé­ken október 2-án kezdődnek az ünnepi magyar filmhetek, amelyeket az ország különbö­ző vidékein más-más időpont­ban rendeznek meg október végéig bezárólag. A megye­székhelyeken a filmhetet egy- egy új magyar film díszelőadá­sa nyitja meg. Lesz elég lázmérő A Laboratóriumi Felszerelé­sek Gyára idén 50 százalékkal több lázmérőt készít, mint az elmúlt évben, összesen 120 ez­ret. Azonban még ez a mennyi­ség sem elégíti ki a hazai szükségletet, s érért több tíz­ezret külföldről szereznek be. Az üzem úgy tervezi, hogy két év múlva ki tudja elégíte­ni a teljes hazai igényt, és szükség esetén már exportálni is tud. Ennek érdekében automati­zálják a lázmérő-gyártást. SZÁZMILLIÓ DOLLÁR FOGYÓKÚRÁKRA Az amerikai kongresszus egyik vizsgáló bizottága megállapította, hogy az ame­rikaiak évente százmillió dollárt költenek fogyókú­rákra — amelyek többnyire nem hozzák meg a reklá­mozott eredményt. A bizott­ság felhívta a hivatalos szerveket, járjanak el a fe­lelőtlen reklámozás ellen, végül pedig azt javasolta: aki fogyni akar, egyék ke­vesebbet. NEM ÚSZTA MEG.., A Volksstimme egy római ifjúról ad hírt, aki esküvője napján, útban a templom felé, hirtelen kitépte magát menyasszonya karjából, a Tiberiszbe ugrott, s erőteljes karcsapósokkal igyekezett minél messzebb kerülni. Csakhogy a menyasszony sem volt rest. Pillanatnyi habozás nélkül a vőlegény után vetette magát. Mint­hogy ő is jól tudott úszni, hamarosan utolérte, s azon vizesen az oltár élé vonszol­ta. SZPUTNYIK-LÄZ A VARIETÉBEN Az amerikai Broadway is visszatükrözi a közhangula­tot, amelyet a szovjet szput- nyikok lázba hoztak. Lássuk csak a legdivatosabb ameri­kai slágerek címét: »-Űrha­jó altatódéi-«, »Szputnyik- szerelem«. »Legyek én a te műholdad«, és »Vigyen a Holdba drágám«. A »J0SZAGU« AMERIKAIAK Egy statisztika szerint az amerikai férfiak 50 millió dollárt költenek évente par- főmre és kölnire. Ez ötmil­lióval több, mint amennyit az amerikai nők kozmetiká­ra kiadnak. TALÄLVA ÉREZTÉK MAGUKAT Egy dán városka helyi lapja egy kis faluról írt, amelynek egyik férfilakosa 30 esztendő óta egyetlen nap sem volt józan. Másnap 21 levél érkezett a szerkesztő­ségbe ebből a faluból. Vala­mennyien azzal fenyegetőz­tek: ha a lap Jeközli a »szomjas« személy nevéj^ feljelentik, becsületsértésért. A LEGÚJABB DIVATHÓBORT Amerikában megjelentek a legújabb bolondos cipő- kreációk: a magas sarokban apró lámpa van élhelyezve, amely kigyullad, valahány­szor a hölgy sarka a köve­zethez ér. FÓ A SZEMÉREM A vatikáni hatósága* újabban engedélyezték a ve­gyes kórusok fellépését az ottani templomokban, de csak azzal a feltétellel, hogy a kórusok nőtagjai »illő tá­volságban tartózkodnak a férfiaktól, s lehetőleg ne is lássák egymást«. Ezért egyes templomok karzatán spanyolfalakat állítottak fel. KÍNA KULTURÁLIS FORRADALMÁRÓL Iskolák gyárakat alapítanak Száztizenöt magasabbfokú iskola eddig 3720 gyárat és műhelyt alapított Kínában. Egyes gyárakat maguk a tan­intézetek vagy egyetemi fa­kultások vezetnek. Sok kisebb üzemet a tanintézet lát el for­gótőkével. A kommunista párt közpon­ti lapjának hírmagyarázója ki­fejti, hogy jóllehet ezeket a gyárakat rövid idő alatt hoz­ták létre, mégis az iskolák ál­tal alapított gyárak előnyei szemmel láthatók. Egyesítik a munkát a szakosított tanulmá­nyokkal, megfelelően kedvező feltételeket teremtenek a gya­korlati oktatásra és a tudomá­nyos kutatáshoz, gyarapítják a nemzeti vagyont, és bizonyos jövedelmet is biztosítanak a diákoknak. Az a tény, hogy ezeket a gyárakat iskolák ve­zetik, a szellemi és fizikai munka egységét teremti meg, sok munkást szocialista öntu­dattal és a tanulás vágyával tölt el. A gyárak vezetése révén az iskolák szorosabbá fűzik kap­csolatukat a helyi mezőgazda­sággal és iparral. Negyven tan­intézet adatai szerint az így alapított gyárak nemzetközi színvonalon termelnek 1800 fé­le gyártmányt. A népi egyetem marxista kiadványai A kínai népi egyetem új marxista kiadványai között szerepelnek a következők: »A népi kommunák«, »Klasszikus marxista írók a permanens forradalomról«, »Klasszikus marxista írók a nevelés és ter­melés kapcsolatairól«. Az elsőnek említett könyv kivonatokat közöl Marx, En­gels, Lenin és Sztálin műveiből a népi kommunákról és azok­ról az elvekről, amelyek ezek­ben a szervezetekben a terme­lést irányítják. A második könyv Marx, Engels, Sztálin és Mao Ce-tung írásait közli a permanens forradalomról, a forradalmi átalakulásról és Trockij doktrínáinak bírálatá­ról. A harmadik könyv kivo­natokat közöl Marx, Engels, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung nyilatkozataiból a nevelés és termelés közötti összefüggé­sekkel kapcsolatban. lata ezenkívül rövidesen a kö­vetkező műveket adja még ki: Marxista írók a politikai ne­velésről. Marxista írók Simon, Fou­rier és Owen utópista szocia­lizmusáról. Munkamódszerek a dialek­tikus materializmus alapján. Egyre több falusi klub alakul A tengerparti Csekiang tar­tományban több mint 30 000 falusi klub alakult. Csaknem minden mezőgazdasági szövet­kezetnek van klubja, és a fa­lusi kerületek nagy többségé­ben van kulturális központ. A kluboknak van színjátszó csoportja, propaganda cso­portja, énekkara, táncegyütte­se, irodalmi köre, képzőmű­vész köre, könyvtára és kiállí­tási terme. A klubok lettek az irodalmi tevékenység köz­pontjai. Az írni-olvasni tudás terjedésével egyre több pa­rasztíró jelentkezik, akik sok szép népdalt alkottak már. Ezek a dalok visszatükrözik a haladás és siker örömét. A különböző megyék kor­A népi egyetem kiadóválla- mányzati hatóságai a hivatá­sos írók és művészek bevoná­sával szervezik a parasztok kulturális irányítását. A falusi iskolák tanítói szintén támo­gatják ezeket a törekvéseket. Színházi ünnepség Lhasszában A hagyományos tibeti szín­házi ünnepségek, amelyek min­den évben a tibeti naptár he­tedik hónapjában zajlanak le, amikor a gabona érni kezd, ezer és ezer han és tibeti részt­vevőt csábítottak a tibeti fő­városba. A Norbu Lingka park csend­jét zene és tánc hangjai verik fel. A két leghíresebb tibeti színtársulat játszik itt a zöl­dellő fák övezte színpadokon. A gyepen és a kertekben ál­landóan nagy tömeg hullámzik. Az előadáson a dalai láma vendégeként jelen volt Csang Csing-vu, a központi kormány képviselője, a tibeti kommu­nista párt titkára és Csang Kuo-hua, a néphadsereg tibeti helyőrségének parancsnoka, valamint a különböző szerve­zetek vezetői. A dalai láma ebédet is adott a tiszteletükre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents