Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-23 / 224. szám

Jubileumi ünnepségek termelőszövetkezeteinkben

<SKác*c8t-^Ä*3ogc3KSescf<^oscKtcgci<^esc)KiicgöK8cgo^<»<^aK8ogoWK3Sot<«es<j^8csa<^ogoW8c#^

Elismerés és köszönet

a bátor kezdeményezőknek

DÖGÉI IMRE beszéde a kürtöspusztai Latinka Tsz-ben

Kürtöspusztán láz esztendővel ezelőtt néhány nincstelen szegényember földbérlő szövetkezetei alakított, majd létrehozta a marcali járás első termelőszövetkezetét. Évek jöttek, évek mentek, s a szövetkezet fennmaradt, terebélyesedett, s ma már 34 család 720 hold földön gazdálkodik a Latinka Tsz-ben.

Az egykori puszta helyén egiész kis falu nőtt ki a földből. Lakói ma elégedett emberek. A tíz esztendeje két lóval és semmi egyébbel nem rendelkező tsz — noha az ellenforradalom itt is nagy pusztítást okozott — ma 14 lovat, 94 szarvasmarhát, több száz sertést mondhat magáénak. Az első zárszámadáskor, 1949-ben még csak 10 forint jutott munkaegységenként, az idén ennek háromszorosát osztják ki. A közeljövőben villamosítják a majort, jövőre megduplázzák a tehénlétszámot, megteremtik a nagyobb jövedelem forrását.

Vasárnap ünnepre virradt Kürtöspuszta. A szövetkezet központjában csinosan felöltözött emberek gyülekeztek. Délelőtt tízkor lóra pattant három díszmagyar-ruhás szövetkezeti tag, s Pusztakovácsi szólón vártak a vendégeket. A megyei és a járási párt- és tanácsvezetők kíséretéiben érkező Dögéi Imre földművelésügyi minisztert, az MSZMP Központi Bizottságá mák tagját, országgyűlési kép viselőt úttörő pajtások virággal ajándékozták meg. Hamarosan megkezdődött a terme lőszövetkezet fennállásának ti zedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gyűlés. Las kai János tsz-elnők üdvözölte a környező falvakból érkezett több száz vendéget, majd Dö gei Imre mondott ünnepi be szédet.

— Tíz év telt el, hogy országunkban megalakultak az első tsz-ek, köztük a kürtöspusztai Latinka is — kezdte beszédét Dögéi elvtárs, majd így folytatta:

— Egy évtized a törtóneleni ben nem nagy idő, mégis megállapíthatjuk, hogy a tsz-ek számottevő eredményeket értek eL Nem volt hiábavaló azoknak a szegényemberefcnek a munkája, akik 1943-ban létrehozták az első szövetkezeteket A legfőbb eredmény, hogy a szövetkezés eszméje kitéphe- tetlen gyökeret vert a magyar, köztük a somogyi parasztok szívében.

Állandóan növekszik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik megértik a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségszerűségét. Mind többen értik meg, hogy nyugodt életet, biztos jövőt csak a tsz-ek nyújthatnak.

Azok a dolgozó parasztok, akik vállalták az úttoi*Smunkát, buszkén, felemelt fővel járhatnak, mert eredményesen dolgoztak. Éppen ezért pártunk Központi Bizottsága és a kor mány nevében -köszönetét mondok a szocializmus építésében vállalt gyümölcsöző munkájukért.

A földművelésügyi miniszter ezután rátért a parasztokat foglalkoztató kérdésre: milyen irányban fejlődjék a mezőgazdaság. Elemezte a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, elmondotta, hogy a mostani szétaprózott földbirtok-viszonyok mellett mezőgazdaságunk nem képes lépést tartani a fejlődéssel, ennek következtében egyéni parasztjaink akarva, nem akarva akadályozzák a mező- gazdaság fellendítését. A szétaprózott parcellákon keveset és drágán termelünk, nem tudjuk kenőképpen kielégíteni a városi igényeket. De hátrányos ez a helyzet az ex,port szempontjából is. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a piacon nem azt nézik, mibe került a termel vényünk, hanem azt,

el eredményeket, de mezőgazdaságunk termelése nem fejlődött olyan mértékben, hogy kielégíthettük volna a népgazdaság szükségleteit. — Márpedig önök szintén tudják — mondta Dögéi elvtárs —, hogy a családon belül is csak úgy lehet az életszínvonalat növelni, ha nő a kereset. így var ez az államban is.

Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta: az ellenforradalom miatt feloszlott tsz-ek többsége újjáalakult, megszilárdult, és a tsz-tagok ma nagyobb kedvvel dolgoznak. Beszélt arról, hogy

a tsz-ek terméshozamai az idén is meghaladták az egyéniekét, s az ez évi kedvezőtlen időjárás mellett különösképpen megmutatkozott, hogy a korszerű nagyüzemi gazdaság nagyobb termések elérésére képes, mint a kis parcella.

Dögéi elvtárs ezt követően hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság fellendítésének útja a szocialista alapokon álló belterjes nagyüzemi gazdálkodás megteremtése. Megemlítette, hogy

világszerte a föld koncentrációjának folyamata megy

végbe, s a fejlődés eme parancsa elől mi sem térhetünk ki.

Szólt arról, hogy a techrika és a tudomány mindenütt előrehalad, márpedig a technika olyan dolog, hogy aki ráül, azt elöreviszi, aki elébe áll, azt élt apóssal Ahogy a lóval történő nyomtatást felváltotta a cséplőgép, a kézikaszát a kombájn, az elavult kisparcellás gazdálkodásnak is át kell adnia helyét a nagyüzemn uk. Kiemelte: ma nem az a helyzet, nogy azoknak var tekintélyük, akiknek több a földjük, lovuk meg a tehenük, hanem azoknak, akik előremennek.

— A középparasztoktól

azt kérjük — mondta TJogéi elvtárs —, ne a maradiak közé álljanak, hanem az élenjárók közé.

különben elveszthetik tekintélyüket.

— A magyar mezőgazdaság fejlesztésének megvannak a lehetőségei, csak élni kell velük. A párt és a kormány bízik a parasztságban, meggyőződésünk, hogy a parasztság a bizalomra bizalommal felel — hangsúlyozta a szónok. Végül sok sikert és jó egészséget kívánt a tsz-ek tagságának.

Beszédét egyetértés és nagy taps fogadta. (Varga)

n tsz-mozgalom

új fellendülésének a kezdetén vagyunk

TÖMPE ISTVÁN ünnepi beszéde a barcsi nagygyűlésen

1958. szeptember 21-e. Nagy ünnep van Barcson. Jubileumát üli a tízesztendős Vörös Csillag, a megye legrégibb, legnagyobb és leggazdagabb termelőszövetkezete. Benépesedik a művelődési otthon. Eljöttek a barcsi és nagyatádi járás tsz-einek küldöttei, a környező községek érdeklődő egyéni parasztjai — összesen mintegy ezer ember —, hogy megismerkedjenek a közös gazdaság egyévtizedes történelmével. Itt van Tömpe István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a földművelés- ügyi miniszter első helyettese, a nagygyűlés előadója is.

Feigli Ferenc, a Vörös Csillag elnökhelyettese beszél:

— 1948-ban kilenc család közösen kezdett művelni Szi- lonics-pusztán másfélszáz hold földet. Ekkor alakult meg szövetkezetünk. Nem jött azonnal, és nem is magától jött az országos hírnév... Kemény munkával szerezte meg háromszor az elsőséget, a Minisztertanács vörös vándorzászlaját a barcsi,Vörös Csillag 1952 után — mondja az elnökhelyettes. — Két éve háromezer holdunk volt. Ma másfélezer holdon gazdálkodik a 170 szövetkezeti család. Közülük 96 vett házat magának. Tudják ezt a faluban. Meg azt is, hogy négymillió forint van az egyszámlánkon:

akkor nyúlunk hozzá, amikor akarunk. Napról napra jönnek hát közénk, s most már veszünk is fel dolgos kezű parasztembereket. Ma két középparaszt — a 12 holdas Farkas László és a 16 holdas Király Lajos — szólt, hogy be akar állni sorainkba. Mert mi jobban élünk, mint bármelyik barcsi gazda.

Tömpe István emelkedik szólásra.

— A Magyar Dolgozók Pártja 1948-ban adta ki a falu szocialista fejlesztését is felölelő programját. Egy évtized nagy tapasztalatai igazolják: helyes volt az MDP-nek ez a célkitűzése. Hazánk 179 tízéves termelőszövetkezetének köztük a barcsi Vörös Csillagnak az alapító tagjai tapasztalatból tudják: nem cselekedtek rosszul, amikor a párt és a kormány meggondolt, előrelátó jó tanácsaira hallgatva szövetkezeteket hoztak létre — mondja bevezetőben a földművelésügyi miniszter első helyettese.

Ezután arról szól, hogy

döntően az eredmények jellemezték hazánk, és Somogy megye szövetkezeteit 1956 előtt is.

Jól tudták ezt az úgynevezett ►►Somogyi összegezés« főkolomposai. A megye tsz-paraszt- jaitól nem remélhettek támogatást, ezért szedték össze

Somogy egészségügyi helyzete a párt megyei végrehajtó bizottsága előtt

Megnyugtató a megye közegészsége Bővítik a rendelőket, klinikai színvonalra emelik

a kórházat

»A megye három kórházá ban, 116 körzetében, egyéb egészségügyi intézményeiben működő ^mintegy 300 orvos jól végzi feladatát és az ellenforradalmi zűrzavar ellenéire sem hanyatlott a felszabadulás után a pánt és a kormány támogatásával felfelé ívelő somogyi egészségügy« — állapította meg a végrehajtó bizottság a szombati ülésen. A tízezer lakosra jutó 8,4 orvos ellátottsági arányszám jó, és megfelel az országos átlagnak. A megye TBC-szakorvosainak kiváló munkája megnyugtató helyzetet teremtett e téren, s a lelkiismeretes szűrő- és megelőző munkától további eredmények várhatók. 1957 őszétől a megye közegészségének megjavításában aktívabban részt vevő Járványügyi Állomás átfogó intézkedésekkel, a körzeti orvosok fokozottabb bevonásával, szakhigiéndfcusok beállításával, a -mintegy 2571 élelmiszer bakteriológiai vizsgáltával, Somogy 1630 közkútjának nyilvántartásba vételével, a különböző megelőző

oltásokkal minimálisra

csökkentette

a tífusz, dizentéria, gyulladásos májmeigbetegedések számát. Az igen veszélyes betegség, a gyermekparalízis pl. az Idén egyetlen esetben sem jelentkezett a megyében.

Az évtizedes egészségügyi felvilágosító munka hatására, társadalmunk emberbecsülésé- nek láttán, a növekvő beteg- biztosítás nyomán egyre többen igénylik betegségükben a gyógykezelést, keresik meg a kórházat vagy a rendelőintézeteket. Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben különböző kórházaink egyes osztályait mintegy 81 ággyal bővítette a tanács, és új középület- szárnyak létesítésével növeli, még ebben az évben is nem kedvező a kórházi ágykihasználás, a betegek várakozási ideje.

A párt megyei végrehajtó hogy milyen. A mezőgazdaság- bizottsága dr. Simonovies Ist- ■an a felszabadulás óta értünk van egészségügyi miniszterhelyettes jelenlétében a helyzet megjavítására, a kaposvári kórház mentesítésére alapos javaslatot tárgyalt meg, amelynek nagy -része a második ötéves tervben kerül majd megvalósításra.

Határozatot fogadtak el a többi között öttagú bizottság létrehozására, amelynek az a feladata, hogy felmérje a (kihasználatlan kastélyokat vagy középületeket, és decemberig jelentse, milyen egészségügyi intézményt lehetne bennük elhelyezni.

Nem növelik tovább a kaposvári kórház befogadóképességét, helyette a megyeszékhelytől távol lakó mezőgazda- sági dolgozók egészségügyi ellátását könnyítik meg úgy, hogy egészségügyi intézményeket létesítenek ezeken a helyeken. Azzal pedig, hogy a jövőben a kaposvári kórházban módot adnak az orvosoknak az elmélyültebb kutató és tudományos munkára, klinikai színvonalat teremtenek a megye egészség- ügyi központjában.

Nem oldódott még meg, de megtárgyalta a végrehajtó -bizottság a megyei rend-előinté zet mentesítésének módját, és elfogadta azt a javaslatot, hogy egy városi rendelőintézet létrehozásával, a járási rendelők bővítésével megszüntetik a megyei rendelő túlzsúfoltságát. A városi rendelők a körzeti rendelők szakösszevonásával úgy alakulnak majd meg, hogy

a betegek ne sokat gyalogoljanak.

A táppénzes állományban lévőik arányszáma a munkafegyelem fokozatos megszilárdulásával, az ellenőrzés tökéletesítésével lényegesen javult ugyan, de még mindig nem kielégítő. Az emelkedést nem csupán járvány, hanem egyik- másik vállalat nemtörődömsége is előidézi azzal, hogy számtalanszor idős munkásokat nehezebb testi munkára is felvesznek.

Mélyrehatóan foglalkozott a végrehajtó bizottság az anyaKár lenne várni

és csecsemővéd elemmel, annál is inkább, mert a szülészeti osztály, a négy szülőotthon, a harminc bölcsőde működése ellenére is emelkedett, és az országos átlag felett van a Somogy megyei csecsemőhalandóság. Határozatot hoztak a csecsemő vé d e-1 eim fokozottabb kiépítésére, a szülésznői, védőnői, gondozás és tanácsadás alaposabbá, színvonalasabbá tételére, a szakvonalon dolgozó orvosok szervezeti irányításának megjavítására.

Az orvosok többsége — akár párttag, akár pártonkívüli — egyetért velünk, és a párt politikájának szelleméiben dolgozik az emberért. Az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavar tisztulóban van.

és hozták el a kaposvári vitára úgyszólván az ország minden tájáról a szövetkezetellenes beállítottságú gyászvitézeket.

Két nagy megrázkódtatáson ment át a fiatal szövetkezeti mozgalom: az elsőn 1953-ban, a másodikon 1956-ban. A nagyobb csapást az ellenforradalom mérte a magyar szövetkezetekre, s hazánkban a somogyi termelőszövetkezetek szenvedték a legnagyobb vér- veszteséget ötvenhatban — mondja Tömpe elvtárs. — Mégis él a tsz-mozgalom, amelyet megedzett a két veszedelem. Ez azt mutatja, hogy

soha, semmilyen roham sem képes eltiporni a dolgozó parasztok szövetkezeteit.

— Nemcsak a szövetkezeti gazdálkodás zászlóbontásának tizedik évfordulóját ünnepeljük ma, hanem ünnepeljük azt is, hogy kezdetén vagyunk a tsz-mozgalom új fellendülésének; Nem akarunk beleesni a hibákba, amelyek a múltban helyenként előfordultak, ezért szólnunk kell ezekről a hibákról isi Tapasztaltuk, hogy a szövetkezetek szervezése után irtott visszaesett a termelés. Mi az ellenforradalom után másként akartuk csinálni, másként is csináljuk. Nincsenek ugyan világraszóló eredményeink, de amit építettünk, azt nem homokra építettük;

Szövetkezeteink bebizonyították fölényüket a kisparcellás gazdálkodással szemben: országos átlagban holdanként két mázsával több kenyérgabonát takarítottak be az idén, mint az egyéni gazdák.

Uj fogalom került szótárunkba: a termelési kedv. Az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes politikájának gyümölcseként nagyobb a hozam a termelőszövetkezeti földeken, és szorgalmas munkát végeznek az egyéni gazdák is. Megnőtt, soha nem látott mértékben megerősödött a párt és a dolgozó parasztok kölcsönös bizalma, további előrehaladásunknak biztos záloga.

Figyel a párt szavára a falu. Megérti, hogy érdeke többet termelni. Meg fogja érteni, hogy ez csak nagyüzemi módon lehetséE felismerésre a tsz-ek példa- mutatásával és türelmes agi- tációval vezethető el az , . j , egyéni paraszt, akit száz és

Az orvosetlkai rendelet száz szál fűz kisparcellájához

— magyarázza Tömpe elvtárs. Ezzel kapcsolatban mondja: — Nem azt jelenti az önkéntesség, hogy ölhetett kézzel várjuk a szövetkezetbe a parasztokat. Csak olyan önkéntesség van, hogy meggyőzzük őket:

Lengyeltótiban a községi pártszervezetnek a falu szívében van helyisége, amit pártszékháznak neveznek széltében- hosszában. Nemsokára párt- klubnak rendezik be. A község lakói eddig is eljártak ide, de csak gyűlésekre: Itt rendeznek ugyanis sport-, tanács-, KISZ- gyűléstöl kezdve mindent. A berendezés gyarapodni fog a közeljövőben, mert a járási pártbizottság szén függönyöket ígért sz ablakokra. Arról is szó van, hogy a földművesszövetkezet televíziós rádiót vásárol. »Amint ez meglesz, kezdődik a klubélet- - büszkélkedtek a tanársházán a párt- szervezet tagjai.

Szép, szép ez az elgondolás, de nem indulhatna meg a klubélet a televíziós rádió meg-, illetve nem vásárlásától függetlenül, akár holnap is? Ha a párthelyísée esténként nyitva van, s rádiószó mellei' baráti beszélgetésre jöhetne1' össze párttagok és oártonkív" ’:ek; ha az emberek megszól' ►ék. hogy nemcsak a gyűlés»’ ’dejére nyit ki a pártszékház ►»iien máskor fs: ha össze’-"

’’«fnolf prrtf 1-?C Vlf4p<j pC-rv"

cserére, újságolvasásra, amikor kedvük szottyan, akkor addigra, mire a televíziós rádiót megvásárolja a szövetkezet, komoly »törzsközönsége-« lesz a pártklubnak. Ugye, hogy kár lenne várni a pártklub megnyitásával? Akkor meg nyisson ki a cártszékház akár ma este, s jöjjenek össze az »első fecskék-«, akiket az elkövetkező napokban majd egyre több követ!

KISZ-fiataJok segédkeznek a Schwarze Rumpe építkezésén

Magyar KISZ-fiatalok egy

csoportja érkezett a napokban a Német Demokratikus Köztársaságba, hogy részt vegyen az ország egyik legnagyobb új I ipari létesítményének, a I Schwarze Rumpe-nak építé- I sén. A magyar fiatalok négy , héten át segédkeznek a hatal- ! más arányú építkezés munká- 1 lataiban.

megjelenése óta

sem az etikai bizottsághoz, sem a -rendelőintézethez nem érkezett panasz arról, hogy orvosok vagy egészségügyi dolgozók visszaélnek hivatásukkal. Olyan orvosgárdával ren delkezik a megye, amely képes megoldani a ráháruló fel adatokat. A párt és a tanács könnyíteni kíván lakásgondjaikon, s amennyire csak lehet, igyekszik megteremteni a nyugodt munkafeltételeket. A jövőben az egyetemekről kikerülő fiatal orvosokkal szorosabb kapcsolatot építenek ki, és segítik munkájukat a tanácsok. Orvoscsoportokat termelőszövetkezeti falvak látogatására is elvisznek, hogy ők maguk győződjenek meg arról: a mezőigazdaság szocialista átszervezése, azaz a falun megnövekvő betegbiztosítás — éppen a termelőszövetkezetek több ízben már igazolt bőkezűsége révén — nem jelenti a vidék orvosainak anyagi károsodását.

Az MSZMP Somogy megyei bizottságának ez az ülése határkő a megye egészségügyének történetében. Nemcsak a meglévő helyzetet mérte fel, hanem megszabta a következő egy-öt-tíz év fejlesztési irányát is.

Szegedi Nándor

lépjenek be, mert jobban élhetnek bent, mint kint.

Ismerem Somogy megye szorgalmas, okos, dolgozó parasztságát, s tudom, hogy hallgat a saját jól felfogott anyagi érdekének szavára.

A községben működik egy termelőszövetkezeti csoport is. A múlt héten Belcsa-pusztán új tsz alakult. Háromszáz parasztcsalád viszont egyénileg műveli földjét. — Ez arra figyelmeztet — mondja a földművelésügyi miniszter első helyettese, hogy az országos, sőt nemzetközi hírnévvel jogosan büszkélkedhető barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben van javítanivaló: a tagok hatékonyabb politikai munkát végezzenek az egyéni gazdák körében. Ismertessék elért eredményeiket, szólaltassák meg ezeket a beszédes érveket — mondja befejezésül Tömpe elvtárs. Aztán barátságosan beszélget a vendégekkel, majd csakhamar gyönyörködik a termelőszövetkezet szép sertésállományában.;.

(Kutasj