Somogyi Néplap, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-20 / 222. szám
« A testnevelés és egészség írta: dr. Bodosi Mihály sportorvos, a TIT tagja Dr. L. S. W. Leakey, a szakadékban számos rendkívül Nhairobi-i Coryndon Múzeum régésze a tanganyilcai Olduvai- érdekes állati kövületet talált. Ezek között megtalálható a kihalt óriásállatok majdnem minden fajtájának egy-egy példánya. így például dr. Leakey megtalálta egy őskori juh csontjait. Az állat körülbelül akkora volt, mint ma egy ígásló, és fején 3,5 méter hoszA KAPOSVÁRI RIPPL-RÓNAI JÓZSEF SZABADEQYETEM TAQOZATAINAK TEMATIKÁJA lenőrizhető hatás a szervezet összes funkcióira, beleértve a szellemiek egy részét is. Mivel az eredmények az idegrendszeren át alakulnak ki, a testedzésnek csak az a formája valóban eredményes, mely az idegrendszert éppen úgy bekapcsolja az edzésbe, mint a többi szervet. A váratlan és nagy erejű környezeti hatások is az ideg- rendszeren át fejtik ki -romboló hatásukat az ún. sokk formájában. A megfelelően előkészített szervezet azonban edzettségével, ügyességével, gyors felismerésével el tudja kerülni ezt a zavart, vagy hamarosan úrrá tud felette lenni. De nem csupán hirtelen sérülésről van szó, más ráhatások, írunt fertőzés, mérgezés stb. hatásával is könnyebben birkózik meg az edzett szervezet, mint a gyenge. Sokszor hallunk olyan véleményt, hogy a tudomány és gyógyszer technika mai fejlettsége fokán rábízhatjuk magunkat ezek védőerejére. Az egészség kérdésének ez hibás szemlélete, mert nem az a főcél, hogy a betegséggel sikeresen viaskodjunk, hanem azokat elkerüljük, és kellően védetté tegyük magunkat minden 'károsító hatása ellen. Ennek érdekében igyekezzünk civilizált életformák kialakításával, változatos, vitaminban és védőanyagokban gazdag táplálkozással,egészséges életmóddal, védőoltásokkal és rendszeres edzéssel magas szinten tartani az egészséget. A preventív intézkedések sorában tehát igen jelentős feladatot vállal az edzás, a testművelés. A sport és testnevelés így válik az egészségvédelem, az egészség fokozás semmivel nem pótolható eszközévé. Testnevelési -rendszerünk helyes elveken épül, de mégsem váltja be a hozzáfűzött reményeket az egészség építésében. E mérhetetlen gazdagságot: a jó egészséget és az ezt eredményező testművelést a nevelési, társadalmi és politikai vonalon sem támogatAmikor még óriásállatok éltek a Földön Laboratórium a kozmoszban Csillagászai héf Kaposvárott Nap közelében és járják be naprendszerünk perifériáit a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz óriásbolygók közötti teret Az ember elgyönyörködhet majd a Merkur egén úszó óriási tüzes napkorongban és a közvetlen közelből megfigyelheti a Vénuszon, Földünk hajnalcsillagán. az elemi erők tobzódását, az óceán vakító tükrét a bolygónkon elkópzeil- hetetlen erősségű viharokat. A Marson szembetalálja magát szokatlan, kékes színű növényekkel, a zivatarok sárga homokjával és a sötét égbolton keringő két holddal, a Mars kísérőivel. És valószínűleg arra is módjuk lesz a rakéta utasadnak, hogy valamelyik inel- lókbolygóról megfigyelhessék a Szatumuszt övező tündöklő nyakéket, megláthassák a Piu- tó élettelen jégbirodalmából a napfelkeltét, a Napot, amely -kis csillagként fénylik az irdatlan messzeségben ... V/itán felül áll, hogy a tu- w domány sok ágazatában óriási haladás következik majd ’be, amikor megvalósul az atmoszférán túli repülés és egün. két új mellókbolygó fogja ékesítem az emberi ész és az emberi kéz munkája nyomán. Bekövetkezik az az idő, amikor nem egy, hanem sok ilyen kozmikus világítótorony fog fényleni az égen. Ez lesz a távoli világok felderítésének kezdete. Eljön majd az az idő is, amikor nemcsak egyes rakéták és műszerek, hanem utas- szállító világűrhajók rajai indulnak útba, hogy megírják a tudomány és a technika jövendő történetének egyik legragyogóbb oldalát, az ember egyik legnagyobb győzelmét, a földönkívüli állomás felépítését, ahonnan majd könnyűszerrel tanulmányozni lehet a bolygókat és a csillagok világát. B. Ljapunov. (Részlet a TIT Asztronautika c. előadási útmutatójából.) Szeptember 23-án, kedden este 6 árakor. A Föld és a földi élet keletkezése. ÉDOSZ kultúrotthon. (Cukorgyár.) Előadó: Szentes Imre, a csillagászati szakosztály titkára. Szeptember 24-én, szerdán este 8 órakor Csillagászati távcsöves bemutató. KISZ Megyei Bizottság. (Bajcsy-Zs. u. 1/c.. Vezeti: Leidecker Jenő szakosztályi tag. Szeptember 26-án, pénteken este 7 órakor A Világegyetem energiagazdálkodása. TIT klubhelyiség. (Beloiannisz u. 18.) Előadó: dr. Máté Albert szakosztályi tag. Előadásainkra a belépés díjtalan. TIT Titkárság A teljes egészség azt jelenti, hogy normális alkati felépi- tettség mellett a szervezet a» életfunkcióit zavartalanul végzi. Az egészség bizonyos mérvű fizikai tevékenységet gyakorlottság nélkül is lehetővé tesz. E képesség azonban viszonylagos, mert az ember környezetének állandó hatása alatt áll. E ráhatás számtalai mennyiségű és kiszámíthatatlan erejű. Ha fenn akarunk maradni és képességeinket fenntartani, kénytelenek vagyunk ezekhez a hatásokhoz alkalmazkodni, azaz védekezve úgy alakítani vagy fokozni szervi működéseinket, hogy azok a környezet hatásait károsodás nélkül elviselhessék. Az egészség fogalmába tehát az is beletartozik, hogy a 'környezet hatásainak ellent tudunk állni, edzettek vagyunk velük szemben. Az edzettség ezek szerint azt a képességet jelenti, hogy súlyos ráhatásokat (Stress) károsodás nélkül el tudunk viselni. Az edzettség ugyan komplex tulajdonság, mégsem foglalja magában az alkalmazkodás (adaptatio) minden lehetőségét; mégis, formáló hatásával jelentősen emeli az egyén fizikai és szellemi képességeit. A nevelésnek az a célja, hogy ezekkel a hatásokkal megismertessen, és megmutassa a védekezés módjait. Amíg a gyermek öntevékenysége korlátozott, addig a szülője végzi helyette ezt a munkát, majd fokozatosan szoktatja, alakítja önálló védekezésre. Az állandóan ismétlődő azonos hatások elleni védekezés generációkon keresztül azonos védekezési módszereket is alakít ki, s ezek egy idő múlva automatikussá, reflexessé válnak. A változó hatásokhoz való alkalmazkodás azonban csak szüntelen tanulással, szoktatással, edzéssel valósítható meg. A nevelés ma általában három síkon folyik: szellemi, erkölcsi és fizikai vonalon. A harmonikus emberképzés szempontjából nyilvánvaló, hogy e háromféle formának egymással összhangban kell épülnie. A fizikális nevelés eszközei között főképpen a szabad- levegővel, napfénnyel, vízzel és testgyakorlással végzett szoktatás, edzés a legáltalánosabb. Egyesek a testkultúrának, tehát az egészségre nevelésnek ezeket a módszereit csak primitív formáiban ismerik el jogosultnak, a töbhit feleslegesnek tartják. A szocialista nevelési rendszer ugyan felismerte az említett * .jrmonikus nevelés szükségességét, de a gyakorlati megvalósítása terén még sokszor a régi ösvényre téved. Senki sem kételkedik abban, hogy a testi nevelés az egészséges társadalom bázisa és az alkotó erő alapvető szükséglete, de ennek az elvnek gyakorlati felhasználása messze áll a szocialista kő vetelményektől. A testi neveléssel már a növekedő gyermeken harmonikus fejlődést, sokoldalú ellenállást, ügyességet, gyorsaságot, erőt, kitartást s egy sereg olyan fizikai és erkölcsi tulajdonságot kívánunk kialakítani, mely az életben állandóan szükséges. Ezek a megállapítások a gyakorlat számára azt írják elő, hogy a testneveléssel az élet legkoraibb tudatos szakától, a testfeilödés egész ideje alatt, rendszeresen és sokoldalúan foelalkozni kell. fi testnevelés-ellenes szemlélet sokszor a testnevelésnek a sporttal való összecserélésétő1 és a testművelés lényegének félreismeréséből fakad. A testnevelés a légkönnvebb~n adagolható, a legegyszerűbben elFILOZOFIATÖRTÉNET 1. A klasszikus görög filozófia. 2. A renaissance filozófiája. 3. Bacon és a materializmus Angliában. 4. Descartes és Spinóza. 5. A francia felvilágosodás. 6. Kant. 7. Hegel. 8. Marx. 9. Lenin filozófiája. 10. A mai nyugati burzsoá filozófiai irányok bírálata. Kezdete: október 6. Hétfői napokon este 7 órakor a TIT helyiségében. (Iparosszékház). ják jelentőségének megfelelő módon. A testnevelés és sportélet aktívabb anyagi támogatásának még ma is sok ellenzője van, s az adott támogatást is hibás elvek szerint osztják el. Általában szívesen azonosítják a testkultúrát a versenysporttal, s annak férőé kinövéseit a testkultúra számlájára írják, holott a sport csak a testnevelés egy oldalhajtása, semmiképpen sem annak lényege. A versenysport támogatásával — bármilyen intenzív is — nem lehet megoldani az egészségnövelő feladatot. A versenysport csak egy vékony réteg testnevelése, melyen belül egyes sportok jellege egyre inkább népszórakoztató formát ölt. Ha helyes úton akarunk járni, akkor az óvodás kortól a felnőtt korig a fejlődő fiatalságot egyetemesen kell bevonni a testkultúrába, s e testnevelést nemcsak elérhető, de mindenki számára feltétlenül igényelt napi foglalatossággá kell tennünk. Ennek előfeltétele azonban a sok zöldterület, játszó-, gyakorlóterek, tornatermek, uszodák számának szaporítása és szaknevelők megfelelő számú beállítása is. A testnevelés szeretetét, szüntelen igényét nem anyagi és más előnyök kilátásba helyezésével kell előmozdítani, amint azt ] agyon sok helyen teszik, hanem abból az általános felfogásból kell fakadnia, hogy az egészséget tesszük teljesebb! általa. Visszatetsző jelenség az, hogy 40—50, nagy részben bizonyos előnyökért sportoló egyént magában foglaló sportegyesület -évi költségvetése 80 —100 Oil forintot tesz ki, ugyanakkor 4—500 fejlődésben lévő tanuló sport- és testnevelés céljaira csak 2—3000 forint jut, s emellett nincs sportterületük, kielégítő felszerelésük sem. Hazánkban a testi nevelés szempontjából is a bázist jelentő általános iskolák 60 százalékának nincs tornaterme és gyakorlótere, városunkban is csak két általános iskolának van korszerű tornaterme, ifjúsági sportterület pedig egyáltalán nincs. (Folytatjuk.) szúságú szarvakat viselt. Rino- cerosz nagyságú disznókat is talált akkora agyarakkal, mint az indiai elefánté. Nem érdektelen a pávián-lelet sem, amely akkora, mint napjaink gorillája. De talált óriászsiráf-, óriászebra-, ökör- és antilopcsontokat is. Mindezek a leletek a középső pleisztocén földtörténeti korszakból származnak. EuEGESZSEGUGY-BIOLOGIA 1. öregedés — életmegho6Z- szabbítás. 2. Állatokról terjedő fertőző betegségek. 3. A gyulladásos gócok és azok jelentősége. 4. Elhízás — soványság. 5. Ortopédiai ismeretek. 6. Nagyothallás — süketség. 7. Az élet kapuján és határán. 8. Az élet kilép a szárazföldre. 9. Felfedező úton az emberi test birodalmában. 10. A darwinizmus 100 esztendeje. Kezdete: október 7. Keddi napokon este 7 órakor a TIT helyiségében (Iparos- székház). Miniatűr rádió berendezés A szovjet rádiógyárak megkezdik a »-Nyedra—1« típusú rádiókészülékek gyártását, amelynek összsúlya 3 kiló. Ezek a rádióadók lehetővé teszik, hogy a geológus csoportok nagyobb területen végezhessenek kutatásokat, és állandó kapcsolatban állhassanak a központtal. A miniatűr adót derékszíjra szerelik. A szovjet rádiógyárak egy nagyobb, »►Nyedra—22« típusú adóállomás gyártását is tér* ezik, amellyel 150 kilométer távolságban tartható fenn a rádió- összeköttetés. A XX. SZÁZAD MAGYAR IRODALMA A FELSZABADULÁSIG 1. Ady Endre. 2. Juhász Gyula. 3. Babits Mihály. 4. Tóth Árpád. 5. József Attila. 6. Radnóti Miklós. 7. Móricz Zsigmond. 8. Móra Ferenc. 9. Nagy Lajos. 10. Karinthy Frigyes. Kezdete: október 8. Szerdai napokon este 7 órakor a TIT helyiségében (Iparos- székház. A TIT Somogy megyei Szervezetének Csillagászati Szakosztálya szeptember 22—26-ig csillagászati hetet rendez Kaposvárott, azzal a céllal, hogy az érdeklődő nagyközönségnek beszámoljon arról a hatalmas i ej fedésről, melyet e tudományág az utolsó néhány évben rohamléptekkel elért A hét műsorán előadásokon és távcsöves bemutatókon számolnak be a budapesti és ne- lyi előadóink a legújabb felfedezésekről. A részletes program a következő: Szeptember 22-én, hétfőn este 7 órakor Ember a Világ- egyetemben. TIT klubhelyiség. (Beloiannisz u. 18.) Előadó: dr. Kulin György, az URÁNIA bemutató csillagvizsgáló ig. III. gok egyedüli képviselői, megtelnek a Holdról származó kiállítási tárgyakkal. A legújabb csillagászati technikával felszerelt obszervatóriumok a levegőmentes világtérben fognak települni, amely ideálisan alkalmas az égi állomások megfigyelői számára. A teleszkópok innen fognak a távoli világok ölébe telein ten i és fényképezni; a hatalmas rádiólokátorok innen fürkészik majd a bolygók felületét; a rádióállomások itt fogják hallgatni a vilégtérből érkező jeleket. A Hold krátereiben városkák fognak épülni üzemanyagraktárakkal, lakóházakkal, tudományos laboratóriumok szolgálati helyiségeivel. Az üveg- házakban nappal napfényben, éjjel mesterséges fényben zöldségféléket és gyümölcsöket fognak termeszteni. Óriási tükrökkel fogják majd fel a Nap energiáját; naperőművek áramot fognak szolgáltatni az utasok szállásainak fűtéséhez és világításához a fagyos l.uldi éjben. Rakétakikötők fogadják a Földről érkező rakétákat és irányítják őket vissza a Földre vagy tovább a bo'ygók- ra és a bolygók kísérőire. Az összeköttetést rádióval és nap- telegráffal tartják majd fenn a világ többi részével. így jön majd létre valamikor a bolygóközi állomás a Holdon. Az első ilyen állomás azonban a Föld közelében f’>g felépülni, hogy az ember megvethesse lábát az atmoszférán kívül és innen rohamra indulhasson az ég ellen. Ez az elgondolás Ciolkovsz- kij nagy érdeme, aki először mutatta meg a világmindenségbe vezető utat és elsőként vetette fel a Földünk kísérőjévé szegődő rakéta és az atmoszférán túl telepítendő állomás eszméjét. Maholnap utasszállító rakéták keresik fel az ismeretlen világokat, száguldanak el a A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZET TÖRTÉNETE 1. A román és gótikus műemlékek Magyarországon. 2. A magyarországi barokk. 3. Történeti festészetünk a XIX. században. 4. Munkácsy és a magyar realizmus. 5. Szinyei Merse Pál és a pleinair festészet. 6. A nagybányai iskola (Hol- lósy, Ferenczi, Réti, Torma. Csók stb.). 7. A kaposvári mesterek (Va- szary, Rippl-Rónai). 8. Szobrászatunk a XIX. és XX. században. 9. Derkovits. 10. A mai magyar festészet. Kezdete: október 9. Csütörtöki n?"9kon este 7 érakor a Leánygimnáziumban. A MODERN TECHNIKA VÍVMÁNYAI 1. Műanyagok szerepe az iparban. 2. Izotópok alkalmazása a technikában. 3. Magyarország és a világ energiahelyzete. 4. Merre tart a magyar ipar fejlődése. 5. A repülés mai problémái. 6. Lokátortól a radarig. 7. Mesterséges holdak szerepe a tudományos kutatásban. 8. A kibernetika vívmányai: az önműködő számológéptől a mesterséges katicabogárig. 9. A hidrogén energiájának megszelídítése. Kezdete: október 10. Pénteki napokon este 6 órakor a Táncsics Gimnáziumban. Bővebb felvilágosítást ad a 'ÍT Titkárság. Beloiannisz u. . j. Telefon; 25-01. rópát, Ázsiát és Eszak-Ameri- kát ekkor árasztotta el a második jégkorszak hulláma, és ebben az időbeni azi említett emlősállatok Kelet-Afrikában átmenetileg óriási méreteket öltöttek. Ez a folyamat körülbelül félmillió évvel ezelőtt zajlott le. Pusztán geológiai szempontból tehát nem is túlságosan »öregek« ezek az állat-óriások. a még nem tudjuk, mi'■* lyen lesz a státusztáblázata a ►»valahol a naprendszerben« elhelyezkedő tudományos kutatóintézetnek, amely eleinte szerény támaszpont lesz, majd pedig a tudomány városa. Kétségtelen azonban, hogy ezen az állomáson szükség lesz a legkülönbözőbb tudományok képviselőire. Lesz dolga itt mindenkinek, nemcsak a csillagászoknak. Milyen befolyást gyakorolnak a megváltozott nehézkedés vagy a súlytalanság; az intenzív napfény és a kozmikus sugarak a növényekre és az állati szervezetre? Ennek a tanulmányozása biológusok feladata. Milyen befolyással van a Nap a Föld életére, mi megy végbe az atmoszféra legfelső rétegeiben, meddig jut el az elektromos töltésű részecskéknek — a kozmosz küldötteinek — záporozó özöne, mi történik bolygónk környezetében, mi befolyásolja az időjárást, a rádióösszeköttetési? Ezekre a kérdésekre geofizikusoknak, meteorológusoknak, asztrofizikusoknak kell megadniuk a feleletet. A Föld utitársa lassankint ugyanolyan jól tanulmányozható lesz, mint maga a Föld. A földi múzeumok, amelyekben egyelőre még csak a meteoritok szilánkjai az idegen vilá-
