Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-17 / 194. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1958. augusztus 17. A tabi járásban, de né­ha a megye távolabbi sarkában is találkozunk embe­rekkel, akik »biztosan« tudják, hogy »minden zicsi parasztnak motorkerékpárja van«, hogy »minden második zicsi paraszt villát vett a Balaton mellett, emellett úgy élnek, mint Mar­ci Hevesen ...« Azt is súgják, hogy mi ennek a csodás és ál­talános jólétnek a titka: szarvasmarhatartás, virág- és majoranna-termesztés. Mesés számok röpködnek a levegő­ben 20—30—40 ezer forintos jövedelmekről. »Elég néhány száz négyszögölnyi föld, és Zicsben mindenki motorkerék­pár-, sőt villatulajdonos lehet máról holnapra« — mondják. Néhány hónappal ezelőtt az egyik országos napilap is kö­zölt egy cikket a zicsi »virág- király«-ról. Valljuk be, ez az írás is rózsaszínben mutatta be a zicsi világot. Mivel némi járási sovinizmus bennem is található, elhatároztam, hogy a zicsi »titkot« kiderítem és ki­zárólag a mi járásunk lakóinak elárulom.;. Hadd legyen vil­lája minden tabi járásbeli em­bernek a Balaton partján ... E lőször is megnéztem, hány család él Zicsben, és mit termelnek? Az adófő­könyvből gyorsan megtudtam, hogy összesen 254 az olyan adózó, aki több, kevesebb föld­területtel rendelkezik. Közöt­tük mintegy 25-en ipart vagy egyéb foglalkozást űznek (pl. földszöv-alkalmazott, gépállo­mási dolgozó vagy terményfel­vásárló). Az első csalódás ak­kor ért, amikor megtudtam, hogy az »igazi« parasztok kö­zül csupán tizenháromnak van motorkerékpárja és há­romnak villája a Balaton mel­lett. Köztük a 15 holdas Schmidt Györgynek, a 17 hol­das Virág Ferencnek, a 21 hol­das Schutzbach Józsefnek, de abban megegyeznek valameny- nyien, hogy 12—15 holdas régi középparasztok. Másodszor ak­kor csalódtam, amikor kide­rült, hogy a 7 és fél hold alat­ti 158 paraszt között csupán egy motoros, de egyetlen villa­tulajdonos sem akad! A 12—20 hold 'közötti gazdaságok száma 56. Ezekben viszont 11 motor- kerékpár- és 2 villatulajdonost találhatunk. F urcsállottam azt is, hogy az 1—5 kh. között levő 121 gazdaságban mindössze 8 egyes és 3 kettes lófogat van. Ugyanakkor az a 13 paraszt, akinek földterülete 15—30 hold között van, 9 kettes és 3 egyes lófogatot tart. Vagyis amíg a legenda és igazság Zicsen 110 kisparasztnak nincs lófoga­ta, addig a 13 jómódú paraszt közül csak egynek hiányzik. Különös »véletlen«, de azt ta­pasztaltam, hogy ez sem »zicsi sajátosság«. No, mondom, akkor biztosan a tehenek java és többsége a kisparasztoknál található. Me­gint csalódnom kellett: a szarvasmarhaállomány is ugyanúgy oszlott meg az egyes birtok-kategóriákba tartozó gazdaságok között, mint a töb­bi »közönséges« faluban ... A 121 kisparaszt csak 44 szarvasmarhát tart, és összesen 1103 liter tejet adott el június­ban. Ezzel szemben 56 jómódú gazdaságban 201 szarvasjószág kérődzik. Varga Ferenc, Ház­iinger János és Friss József együttesen 1118 liter tejet szál­lított a csarnokba. Mondani sem kell, hogy a 20—30 hold között van a földterületük. M aradt az utolsó remé­nyem a titok megfej­tésében: a virág- és majoran- natermesztés. Az elmúlt évben Gimesi József, Schmidt György és Schadl Ferenc szövetkezeti boltos kb. 4—4,5 holdon ter­melt őszi rózsát, ziniát és ma­joránnát. A 121 kisgazdaság majoránnából kb. ugyanennyit — az őszirózsából és ziniából semmit sem kapott! Azt mond­ják, »puszta véletlen«, hogy Gimesi József »virágkirály«, akinek testvére a Földműve­lésügyi Minisztériumban dol­gozott, nem a legrosszabb ösz- szeköttetésekkel rendelkezik. Érdeklődésemre még azt is elmondják, hogy Schmidt György vagy más módosabb gazda nem szokott napszámba járni, ugyanakkor Szunyogh István 4 holdas vagy Sámoíy Mihály nincstelen szecénypa- r ászt ok, de többen mások is el.iároaatnak hozzájuk. (Vajo- az SZTK-ban van-e enno? nyoma?) Ez hát a zicsi legenda közel­ről, és ezt látjuk mögötte... Érdemes néhány tényen el­gondolkozni. Igaz, hogy a zicsi eevéni parasztok 12—14 forin­tot kannak a hízómarha kiló- iáért. De az is igaz, hogy a termelőszövetkezetek ezenkí­vül még 1.50—2 forint nagy­üzemi felárat is kapnak. Va­ló igaz. hogy a szuloki dohány mázsáiét 1140. 1640. 2430 fo­rintos árban veszi át tőlük az állam. De az is igaz, hogyi ugyanazért a tsz 1368, 1968 é6 2916 forintot kap. Igaz, hogy a jómódú paraszt még akkor is jól jár, ha napi- számost alkalmaz — de szent igaz, hogy a napszámba járó és a többi szegényparaszt még jobban jár, ha szövetkezik és magának dolgozik. V ajon fellsmerték-e már ezt az igazságot a zicsi szegény parasztok? Tárgyilago­san meg kell mondanunk: még csak egy kis részük. Ebben a faluban az ellenforradalomig a járás egyik legjobb termelő­szövetkezete működött. 1956- ban egy-egy munkaegységre 41 forint értékű osztalék jutott. Koca József családja 1100 munkaegység után 45 000 fo­rint osztalékot kapott a — ház­tájin kívül! Ma — 7453 fo­rint adó- és földmegváltási hátralékának lejárt az esedé­kessége, de fizetni nem tud. A család részére alle van meg az évj kenyérnek való. Szűcs Fe­renc 800 munkaegységre mint­egy 33 000 forint, Holenár Já­nos családja 600 munkaegység után 24 600 forint jövedelmet élvezett — a háztájin felül. Ma 13 175, illetve 4528 forint fizetnivalójuk lenne... És így sorolhatnám tovább a példá­kat.. A volt termelőszövetkezet központja ma az állami gazda­ság kezelésében van — bármi­kor visszakaphatná az alakuló tsz. 15 hold termőgyümölcsös, vízvezetékkel berendezett új gazdasági épületek, villanymo­toros daráló és 85 hold kitűnő tagosított föld várja jogos gaz­dáját — a volt tsz-tagokat és a többi zicsi szegényparasztot. Államunk soha nem látott se­gítséget ad a becsületesen dol­gozó termelőszövetkezeti pa­rasztságnak. A szövetkezés eszméje, ha lassan is, de érik. A jómódú parasztok egy része már hajlandó lenne szakcso­portot alakítani, de csak öt hold majoránnára, ök már lát­ják és érzik, hogy a jövő a szövetkezésé. A szegényparasz­tok kisebb hányada ugyanak­kor reménykedik: hátha sike­rül neki Gimesi József vagy Schmidt György színvonalára felemelkedni... F élreértés ne essék: nem a jól dolgozó és jól élő középparasztok életszínvonalát irigyeljük. Azt is meg akartam mutatni, hogyan él, a többi kétszáz parasztcsalád Zicsben és másutt is-. Egyre többen is­merik fel, hogy felemelkedni csak együttesen lehet vagy se­hogy. Szűcs Ferenc. Polcsics Lajos és a többi volt termelő­szövetkezeti t«v* gondolkozzék ezen és cselekedjék. Torma István A szavuk is gyógyított Csendes hangon szólt, miu'án betette maga mögött a szerkesztőségi szoba ajtaHt. — Szeretnék köszönetét mondani az újságban, ezért kerestem fel önöket. Hellyel kínáltuk. — Gyomorfekélyem van —folytatta. Budapestre a Hol­tai Anna kórházba utallak be. Sofia nem gondoltam volna, hogy ennyire törődnek az egyszerű proletár em­berrel. Dr. Gerő Sándor doc-ns, dr. Molnár Gyula ta­nársegéd mindent elkövettek, hogy mielőbb meggyó­gyuljak. Elsősorban nekik köszönhetem, hogy visszatér­hettem családomhoz. Mégha'ottság nélkül nem is tudok róluk, s az ápolószemélyzet öl szólni. Nemcsak orvosok, emberek is. Agyamnál meg llva kikérdeztek életkörül­ményeimről, talán nem is g m delták, mennyire jólestek az érdeklődő szavak. Nemesek, a gyógyszer, a szavuk is gyógyított. A hálán és a köszönetén kívül én mást nem adhatok, de gondolom, hogyha műnk 'jukból egei pillanatra föl­hajolva elolvassák e néhány sort, még biztosabb lesz a kezük. Köszönöm, még egy~zer köszönöm, amit értem tettek — mondta Kovács G lüla, a Kaposvári Sütőipari Vállalat ámkihordó;a. Kormányhatározat a ti 5 éve működő mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és tízéves tagsággal rendelkező alapító tagjaik kitüntetéséről NAPLÓ HELYETT ) jegyzetek Bulgáriáról EGY FALU - EGY SZÖVETKEZET^ Eó IPRA1 Kicsi falu. Hegyek ölelik körül. Gépkocsi­val egy óra járásnyira sincs a várnai csata színhelyétől. Magasabb pontról nézve a délutáni forróságban apró bí­borparazsaknak tűntek a pi­ros tetős házak. — Nem tudom, hány hold, de ez már a szövetkezet birto­ka — mutat a mellettünk el­suhanó gyümölcsösre Vasil Dobrev, a kísérőm. Mintha minden díszlet volna, s öröktől fogva csak álmodna a völgy: mozdulatlan hegyek, ember sehol, csak a levegő hullámzik. Ezeket a gondolatokat csak akkor vetettem el, amikor ke­zet szorítottunk Sztefan Hrisz- tov Gagovval, a szövetkezet elnökével. Dobrev, a Nardno Gyelo (Várna megyei napilap) munkatársa bemutatta az ön­kéntes magyar küldöttséget: Józsa Antal tanárt, András Endre újságírót, s harmadik­nak engem. — Kerüljenek beljebb, ezt mondja az elnök — fordítot­ta magyarra a mondatot ta­nár barátunk. Beléptünk a tisz­ta, egyszerű irodába. Annyit már érkezés előtt tudtunk, hogy a faluból öten estek el a németek ellen vívott harcban, s ezért kapta a szö­vetkezet az öt Partizán nevet. Bővebbet az elnök mondott. — 1944-ben az egész falu fegyvert fogott a fasiszták el­len. Szervezett partizáncsapat működött, itt székelt a járási önkéntesek főhadiszállása. A Kommunista Párt és a Föld­taüvesszövetség szervezte, irá­nyította a harcot. Kéz a kéz­ben, egy emberként törtünk a németekre. Ide jövet nem tudhattam, hogy öt partizán vére hullt, hogy cten estek el a kipr al­ak közül a többiek szabadsá­gáért. — Igen, öten halták meg — szólt Gagov, és sóhaj szakadt ki melléből. P 1 KASZTOK ES PRO- -* LETAROK a harcok után itt is fölcserélték szer­számmal a fegyvert. Munkához láttak. 1948-ig külön próbál­koztak kisajtolni a földből, amit lehetett. De hamar rájöt­tek, hogy többre vihetik, ha összefognak. Nem is tanakod­tak sokáig: 48 novemberében 43 család megalakította az Ot Partizán Szövetkezetei. Az ak­kor még kívül állók is hama­rosan csatlakoztak. A követke­ző év januárjában már az egész falu a közösben dolgozott. Je­lenleg csak egy család él kü­lön. — Nem kényszerítjük — ne­vetett az elnök —, őrizze csak a hitét (nagyon vallásos em­ber), meg a három hektárját. Alighogy a beszélgetés el­kezdődött, benépesült az iroda- Jött a párttitkár, az elnökhe­lyettes, az állattenyésztési bri­gádvezető, az agronómus és a tagok közül is többen be-be- léptek kezet szorítani, érdek­lődni. »Mi, hogy van nálatok?« »Behegedt-e már a seb, hogy éítefe?« Nagyon jólesett a fi­gyelem, az őszinte érdeklődés. Az elnök munkájára terelő­dött a szó. Gagov kétéves el­nöki iskolát végzett. Kilenc éve, hogy a szövetkezet élén áll. — A gyakorlathoz elmélet kell, ezt adta nekem az isko­la — mondja. - ’i'őlünk a bri- gádvezetöket is elküldjük fél­vagy egyéves tanfolyamra. AZ ÖT PARTIZÁN Szö- vetkezet sokoldalú gaz­dálkodást fi lytat. A fó‘ .'terü­let 800 hektár. 170 család négy­száz tagja műveli. Van kony­hakertészetük 32 hektáron. Szőlő 32, gyümölcsös 23 hek­tár. A búza a hagyományos növények közé tartozik itt is. Szarvasmarhát, sertést és juhot tartanak. Nincs lényeges különbség az öt Partizán és egy hasonló adottságú magyar termelőszövetkezet között. Sem a termelés módszerét, sem a gazdálkodás tendenciáit illetően. A gépállomás szántja a földeket, a munkaegység megfelelője itt a munkanap. Zárszámadást tartanak éppen úgy, mint nálunk. A férfink, ha hatvan, a nők, ha ötvenöt életévüket betöltötték, nyug­díjra jogosultak. Havonta 115 levát fizet az állam (egy leva értéke kb. 1,70 forint), meg amit az illető szövetkezet ad, azt kapja még a nyugdíjas. Az öt Partizán Szövetkezet a ha­tározat értelmében 200 kilo­gramm búzát, 80 kiló napra­forgót, öt-öt kiló napraforgó- olajat és túrót ad a nyugdíjas tagoknak. És az illető még megtarthatja a háztáji földjét. Az elérhető munkanapok szá­ma átlagban 400—450, nőknél 200—250. Egy család négy de­kát földet (10 dekár 1 hektár, 1 hektár kb. 2800 négyszögöl­nek felel meg) mondhat ma­gáénak. Ennek fele lehet szőlő. Egy tehenet, öt juhot, két ko­cát, baromfiból, méhből ameny- nyit akar, annyit tarthat. Vendéglátóink érdeklődésé­re mi is beszámoltunk egy- egy hasonló adottságú ma­gyar termelőszövetkezet életé­ről. Közös megállapítás: kevés az eltérés. Ami nekünk, ma­gyaroknak szembetűnt mint különbség: az egy falu — egy szövetkezet. Bulgáriában a mezőgazdasági lakosság ki­lencven százaléka hátat fordí­tott az egyéni gazdálkodásnak. Előbb és gyorsabban kollekti- vizálódott a mezőgazdaság, mint nálunk. Bulgáriában már 1941-ben alakult termelőszövet­kezet. Van példa erre. Itt a kisebb közös gazdaságok egye­sítésénél tartanak. Hamarabb megértették a parasztok azt is, hogy olcsóbban termel és na­gyobb hasznot biztosít a nagy­üzem a parcella-gazdálkodás­nál. És még egy: a paraszt származású fiatalok is megta­lálják számításukat a szövet­kezetben. Nem kell apjuk sza­lagokra tépett dekárjain haj­tani a kaszát, jut idő pihenés­re és szórakozásra, mert a gé­pesítés és a termelőeszközök modernizálása levette válluk­ról a fizikai munka terhének jó részét. ]\[ALUNK a paraszt ■i* APAk azt mondják: menj, fiam, ne húzd a napot a hátadon; ahelyett, hogy a dolog könnyebbik végéhez nyúlnának, megváltoztatnák A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a ter­melőszövetkezeti tanács és a földművelésügyi miniszter ja­vaslatára az alábbi határoza­tot hozza: A 10 éve működő mezőgaz­dasági termelőszövetkezeteket munkásságuk és a szocializ­mus építésében szerzett ér­demeik megbecsülése jeléül a kormány elismerő oklevéllel tünteti ki. A termelésben, a munka- szervezésben és a szövetkeze­ti demokrácia megvalósítása terén legkiemelkedőbb ered­ményt elért három jubiláló termelőszövetkezetnek a »Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­jével való kitüntetésére a kormány a Népköztársaság Elnöki Tanácsához előterjesz­tést tesz. A 10 éve működő mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek alapító tagjai közül azokat, akik alakulástól kezdve fo­lyamatosan tagjai a szövetke­zetnek, a kormány elismerő oklevéllel tünteti ki. Azokat az alapító tagokat, akik termelőszövetkezetük fej­lesztése terén és a közös gaz­daság jó eredményeinek el­érésében 10 éves tagságuk alatt kiváló munkát végeztek, kitüntetésre kell előterjeszte­ni. A kormány elismerő oklevelet adományoz a pártapparátus­ban, vagy az államigazgatás­ban 10 éven át a termelőszö­vetkezetek ügyeivel foglalkozó dolgozóknak. Azokat a dolgozókat, akik e munkásságuk során kima­gasló eredményeket értek el, kitüntetésre kell előterjeszte­ni és pénzjutalomban kell ré­szesíteni. A jubiláló termelőszövetke­zetek és az alapító tagok név­sorát, valamint az arra érde­mes dolgozók kitüntetésére vonatkozó javaslatát a terme­lőszövetkezeti tanács és a földművelésügyi miniszter együttesen terjessze elő. A termelőszövetkezeti moz­galomban kimagasló ered­ményt elért dolgozók részére a pénzjutalmat a földművelés- ügyi miniszter adományozza. Az elismerő oklevelet, ki­tüntetéseket és jutalmakat a termelőszövetkezet 10 éves fennállása alkalmából ren­dezett ünnepi közgyűlésen kell a kitüntetetteknek átadni. A jubiláris ünnepségeket a lehetőségekhez képest járási, illetve városi szinten kell meg­rendezni. Az ünnepségek megszervezésével és egybe­hangolásával kapcsolatos fel­adatokat a termelőszövetkeze­ti tanács és a földművelés- ügyi miniszter, az illetékes párt és tanácsi szervek be­vonásával látja el. A határozat alapján fel­merülő költségek fedezetéről a földművelésügyi minisztérium költségvetésében kell gondos­kodni. A jó eredményeket elérő tsx-ek vinnsatérítést kapnak as állat- biztosításra befizetett díjakból A Földművelésügyi Minisz­térium és az Állami Biztosító főigazgatósága kidolgozta azo­kat az irányelveket, amelyek alapján a termelőszövetkezetek állatbiztosítási díjaikból enged­ményben részesülhetnek. A Földművelésügyi Minisztérium rendelkezésének megfelelően a tanácsok mezőgazdasági osztá­lyai megkezdték a termelőszö­vetkezetek állatállományának e célból való felülvizsgálatát. Az 1957. évre kifizetett állat­őseik termelési módszerét, j Gondolom, sok parasztfiatali maradna hű apja foglalkozása-j hoz, ha nem a nappal kellene j kelnie ... Fehér kabátos ember perdült ] az irodába. Helyet kért a tá-\ nyéroknak és üvegeknek. — Tartsunk egy pillanatnyi szünetet, együnk, s aztán igyunk a barátságra, a magyar —bolgár testvériségre — szólt az elnök, és teletöltötte a po­harat. Közben tanár barátunk a fehér kabátos fiatalemberrel beszélgetett. — Földi — fordult felénk —, tud románul. Én Nagyszalon­tán születtem, ez' aztán az öröm. — Hosszasan egymás kezét és vállát szorongatták. — Sertésgondozónk is Ro­mániából került ide — vetette közbe valaki. Érte küldtek. Jött is az öreg fürgén és fiatalosan, pedig már túl van a hetvenen. Az első szó után a tanár meg az idős állatgondozó megölelték egymást. Várni kellett a koc­cintással. Ki tudná szóval kifejezni, mi gyűrűzött a szívekben, ki tud­ná visszaadni a pillanatok han­gulatát? Ez a barátság, a mi barátságunk, az egyet akaró, egy célért küzdő népek barát­sága erősebb mindennél. Er­re a kézfogásra, erre a barát­ságra emeltük poharunkat elő­ször. jf 956 októberében ké- -*■ szülődtünk egy szö­vetkezetbe a románokhoz. Ak­kor jött a hír: fegyver ropog Budapesten, rátok törtek. Fél­tettünk benneteket — mondta az elnök. — Küldöttségünk minden tagja ott, azonnal és szívesen fogott volna fegyvert, ha arra került volna a sor ... — No, igyunk a ti, a mi, a szocializmus győzelmére. — S újból összekoccantak a poha­rak .. j Gőúuiós Sándor biztosítási díjból visszatérítést kapnak azok a szövetkezetek, amelyek, terveiket a meghatá­rozott mértékben túlteljesítet­ték. így az a szövetkezet, amely szarvasmarhaállomány tervét húsz százalékkal, ezen belül tehén tervét hét százalékkal túlteljesítette és, az évi tejho­zamot a meghatározott száza­lékkal emelte, húsz százalékos díjkedvezményben részesül. A díjvisszatérítéseket a ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyának megállapítása alapján áz Állami Biztosító számolja el. Rekord gyümölcstermés Iharosberényben (Tudósítónktól) Jó termést várnak és szed­tek le már eddig is gyümölcsö­seikben az iharosberényiek. Lukács néni, aki megérte a 68. évét, nem emlékszik rá, hogy valaha is csüngött volna eny- nyi alma és körte a fák ágain. Van is dolga Záborszky Sán­dornak, a föídművesszövetke- zet felvásárlójának: 280 000 fo­rintot fizetett ki az elmúlt ne­gyedévben. Azóta ez az összeg megnövekedett, mert naponta 30—40 000 forint ára gyümölcs kerül a szövetkezet raktárába, alig győzik onnan elszállítani a MÉK böhönyei telepére.. Elő­reláthatólag több mint 200 000 forint értékű gyümölcsöt ad­nak el a herényiek a nyári és őszi hónapokban. Júliusban például 1494 mázsa árut vásá­rolt a földművesszövetkezet. A legforgalmasabb napon 150 mázsa körtét és almát vett át; Sok pénzt kapnak gyümöl­csért az iharosberényi parasz­tok. Szabó Györgyné júliusban 2000 forintot vitt haza, Feren- ezi Józsefnek pedig 1200 fo­rint ütötte a markát. Záborszki Sándor számítása szerint — ő 1951 óta dolgozik ebben a beosztásban, és így eléggé ismeri a helyi viszonyo­kat — 8000 mázsa alma, 1000 mázsa gesztenye és 2000 má­zsa szilva kerül majd a szövet­kezet raktáraiba. Ezt növeli még az a mennyiség, amelyet Iharosban — amely szintén jó gyümölcstermő község —, So- mogycsicsóban és Pogány- szentpéteren vásárolnak fel az iharosberényi földművesszö­vetkezet megbízottjai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents