Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-17 / 194. szám

f,üNy v.-y tILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I« Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGY Eí BIZOTTSÁGA ÉS A MÉC »VÉl TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 194. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. augusztus 17. Mai számunk tartalmából A falusi osztályharcról NEMZETKÖZI SZEMLE Jéghideg pillangó Megyénk fejlődése a számok tükrében A Megyei Statisztikai Igazgatóság II. negyedévi jelentéséből Ipar A megye szocialista ipara 1958. második negyedévében csaknem 188 millió forint ér­téket termelt, 7 százalékkal többet, mint 1957 második ne­gyedévében. Ezzel termelési tervét 3,9 százalékkal túltelje­sítette. Bár a terv ilyen arányú túlteljesítése a gazdaságpoli­tikai célkitűzéseknek megfelel, egyik«másik vállalat magas túlteljesítése, illetve jelentős lemaradása a tervgazdálkodás jelenlegi rendjét zavarja. Ter­melési tervét a vállalatok zö­me 100 százaléknál jóval ala­csonyabban vagy magasabban teljesítette. Legmagasabb volt a Kaposvári Baromfifeldolgo­zó Vállalat tervteljesítése (129,3 százalék), legalacsonyabb a Nagyatádi Konzervgyáré (83,9 százalék). 1958 második negyedévében a szocialista ipar — többek kö­zött — több mint 16 millió db téglát (kisméretű téglában szá­rmává), 1012 tonna pamutfo­nalat, 252 dib festett, 43 db fé­nyezett hálószoba-bútort, mintegy 8800 pár női- és férfi­cipőt, 22 vagon vajat termelt, illetve állított elő. A pamut­fonalból, hálószoba-bútorból többet, téglából, női- és férfi­cipőből kevesebbet állítottak elő, mint Í957 második ne­gyedévében. Ez év második negyedévé­ben a szocialista iparban 7400 munkás dolgozott, 3,6 száza­lékkal több, mint egy évvel korábban. A munkások 54,5 százalékát a minisztériumi iparvállalatok, 29,3 százalékát a tanácsi iparvállalatok, 16,2 százalékát pedig a kisipari szövetkezetek foglalkoztatták. Az egy munkásra jutó ter­melési érték 1958 második ne­gyedévében 3,34 százalékkal több volt, mint egy évvel ko­rábban, de 1,4 százalékkal meghaladta az 1956. II. ne­gyedévit is. Az építőipari vállalatok szövetkezetek az elmúlt ne­gyedévben 38 millió forint ér­tékű építési-szerelési munkát végeztek, 12 százalékkal töb­bet, mint 1957 hasonló idősza­kában, de termelési tervüket csak 97 százalékra teljesítet­ték. Hiányosan tettek elegeit fő vállalkozói szerződéses kö­telezettségűiknek is, mert az áLlami építőipar 1958. I. fél­évében átadásra előirányzott épületek, építmények csaknem egyharmadát nem adta át az építtetőknek. A szocialista építőiparban 1958 II. negyedévében 2070 munkás dolgozott. Építőipar és Mexőgaasdaság A megye szántóterülete 1958 május 31-én 539 ezer kataszt- rális hold volt. Az említett időpontban e területnek több mint 98 százaléka volt bevet­ve. A szántóterület: 29.3 százalékán búzát, rozsot; 23,2 százalékán kukoricát; 14 százalékán árpát, zabot; 6.5 százalékán burgonyát; 5.5 százalékán vörösherét; 2.5 százalékán lucernát; 1,9 százalékán takarmányré­pát; 1,8 százalékán cukorrépát; 1,7 százalékain zaíbosfoük­könyt; 1.3 százalékán csalamádét és silókukoricát; 1 százalékán napraforgót termelnek. Ezeken kívül még több más növényt termelnek, de ezek vetésterülete egyik­nél sem éri el a szántóterület 1 százalékát. E vetésterületi arányokat az előző évekhez viszonyítva megállapítható, hogy a vetés- íUamány összetétele változott: jelentősen növekedett a takar­mánygabona- és szántóföldi szálastakairmány-félék, csök- rent a kenyérgabona vetéste­rülete és aránya. Burgonyát ebben az éviben mintegy 35 ezer katasztrális íoldon vetettek, némileg ke­vesebbet, mint egy évvel ko­rábban. E vetésterületet teljes egészében megfertőzte a bur­gonyabogár. A védekezésre únius 30-ig 21 vagon 5—50 százalékos DDT-t és 73 mázsa Holló 10-es védekező anyagot Használtak fel. A felhasznált /édekezőanyag — amely több mint kétszerese a tavalyi mennyiségnek — az egész bur­gonya vetésterület egyszeri sorozását, illetve .permetezését biztosította. Az előző éveknél nagyobb arányú és sikeres vé- iekezés eredményéként bur- gonyabagár-lkár miatt lénye­ges terméskiesés nem várható. A termelőszövetkezeti moz­galom 1958. 1. félévében tovább 'ejlődött, erősödött. A félév ’olyatmán 837 család válasz­olta a nagyüzemi gazdálko- lást, 18 új mezőgazdasági ter­melőszövetkezet alakult, 3 ter­melőszövetkezeti csoport pe- dte átalakult mezőgazdasági termelőszövetkezetté. Ezzel a termelőszövetkezetek száma a félév végére 127-re emelkedett, a tagok száma 3928, s 35 491 katasztrális hold összes-, illet­ve 26 001 katasztrális hold szántóterületein gazdálkodnak. Az év folyamán a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek tagjainak száma nagyobb mér­tékben növekedett, mint a kö­zös szántóterület. Emiatt az egy tagra jutó szántóterület az év eleji 7,1 katasztrális holdról 6,7-re csökkent. Számottevően növekedett a közös állatállomány. 1958. jú­nius 30-án a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 3564 szarvasmarhával, 7078 sertés­sel, 979 lóval, 7984 juhval ren­delkeztek. Legnagyobb mér­tékben a baromfiállomány nö­vekedett: az év eleji 1471 da­rabbal szemben június 30-án már 9424 darabot tartottak. Az állatállomány növekedé­séhez jelentékenyen hozzájá­rult az a körülmény, hogy az idevonatkozó kormányhatáro­zatnak megfelelően a Tenyész­állatforgalmi Gazdasági Iroda útján 601 tenyészüszőt és tehe­net, 410 kocasüldőt és anyako­cát, az Állatforgalmi Vállalat útján pedig 124 hizlalásra al­kalmas szarvasmarhát vásá­roltak a termelőszövetkezetek. Az állatállomány növekedé­se következtében javult az ál­latsűrűség. A 100 katasztrális hold szántóterületre jutó szá­mosállat a félév eleji 17-ről a félév végére 20-ra emelkedett. A termelőszövetkezetek 1958-ban szántóterületük 12,3 százalékán termelnek évelő pillangós növényeket. Ezzel azonban még nem érték el a 3004/1958. számú kormányha­tározatban előirt 15 százalé­kos arányt. A termelőszövetkezetek 1957. augusztus 1-től 1958. má­jus 31-ig mezőgazdasági terü­letük 11 százalékát szerves- bráigyázták. Tekintettel arra, hogy június—július hónapok­ban már kevés lehetőség adó­dik trágyázásra, a termelő­szövetkezeteknek nagyobb arányú szervestrágyázást kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy elérjék a 3004/1958. számú kor­mányhatározatban előírt éven­kénti 20 százalékos szerves- trágyázást. A megyében lévő 15 me­zőgazdasági gépállomás 1958. I. félévének végén — többek között — 724 darab szántó-,, 221 darab Universal traktor­ral, 613 darab cséplőgéppel, 68 kombájnnal rendelkezett. E gépek száma — különösen a kombájnoké — kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A gépállomások ez év tava­szi idényében több mint 160 ezer normálhold teljesítmény­nek megfelelő gépi munkát végeztek. Ezzel tavaszi kam­pánytervüket 112,2 százalékra teljesítették. Fontosabb mun­kh, kapálás 6430 kh, kaszálás 3165 kh, szántás és tarlóban- tán 33 621 kh, gabonaaratás 2224 kh. A gépi munkák 26,2 százalékát termelőszövetkeze­tekben végezték. Bár ez az arány még mindig kevés, két­szer annyi, mint az elmúlt év­ben volt. Az idei tavaszi kampányban egy traktoregység átlagos tel­jesítménye 165,2 nonmálhold volt, szemben az 1957. év azo­nos időszakának 155,2 normál- holdjával. Ebhez hasonlóan emelkedett az egy traktorve­zetőre jutó tralktormunka és egy ledolgozott traktanmű- szak teljesítménye is. Az üzemidő kihasználása viszont némileg csökkent. A gépállomásokon 1958 II. negyedévéiben átlagosan 1151 munkás dolgozott. kak teljesítése: vetés 11723 Kereskedelem A kiskerek edélem 1958 II. negyedévében 413 millió fo­rint értékű eladási forgalmat bonyolított le, folyóáron szá­mítva, 1956 és 1957 II. negyed­évéhez viszonyítva 23, illetve 9 százalékkal többet. A kiske­reskedelmi forgalom 50 szá­zalékát az állami, 49 százalé­kát a szövetkezeti, 1 százalé­kát a magánkiskereskedelem bonyolította le. Az eladási forgalom 42,5 szá­zaléka élelmiszer, 57,5 száza­léka pedig iparcikk volt. Az elmúlt év II. negyedévéhez ké­pest az élelmiszer-cikkek for­galma némileg csökkent, az iparcikkeké viszont 18 száza­lékkal emelkedett. A kiskereskedelem nem tud­ta a vásárlók igényeit kielégí­teni a negyedév elején ballon- kabátokból, nylon méter- és konfekcionált árukból, tropi­kálszövetekből, míg a hirtelen hőség alatt női selyemárukból, ruhaselymekből és női- és gyermekszandálokból. Az utóbbiakból nagyobb szín- és fazonválasztékra tartanak igényt a vásárlók. A zöldség- és gyümölcsfélék szabadpiaci felhozatala június­ban a kedvezőtlen időjárás miatt alacsonyabb volt, mint az előző év júniusában. Ennek következtében a szabadpiaci árak általában 5—20 százalék­kal, míg egyik-másik cikk árai 40 százalékkal (uborka) vagy kétszeresére (zöldbab), majd négyszeresére (zöldborsó) emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A május 26-án beindított ár­csökkentett áruk eladási for­galma elenyésző volt, különö­sebb forgalomemelkedést nem eredményezett. A TÜZÉP eladási forgalma az előző év II. negyedévéhez viszonyítva megnövekedett. Szénből 20 százalékkal, bri­kettből 63 százalékkal adták el többet, mint egy évvel ko­rábban. 1958 II. negyedévében összesen 5708 darab részletvá­sárlási utalványt váltottak be, az előző év II. negyedének több mint kétszeresét. A ce­ment- és mészelad ás a II. ne­gyedév folyamán csökkent, bár megfelelő készletek álltak rendelkezésre. Az építőanya­gok közül továbbra is hiány­cikk volt a fenyőfűrészáru. Felvásárlás A TerménvíorgaLrni Válla­lat az 1957—1958. gazdasági év­ben búzából mintegy 500 va­gonnál, zabból 5 vagonnal, ku­koricáiból 611 vagonnal többet, viszont rozsból 200 vagonnal, árpából 158 vagonnal keve­sebbet vásárolt fel, mint az előző gazdasági évben. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók 1958. július 9-ig 143 vagon ke­nyérgabonára, 32 vagon sör­árpára és 245 vagon naprafor­gómagra kötöttek értékesítési szerződést. Ebből az egyénileg gazdálkodók — aránylag ke­vésre — 66 vagon kenyérga­bonára, 22 vagon sörárpára és 230 vagon napraforgómagra szerződtek. A Terményforgalmi Válla­lat az I. félévben 16,5 vagon kukorica vetőmagot osztott ki, melyből hibrid vetőmag 13,5 vagon volt. Ez a mennyiség a kukorica vetésterület 6—8 szá­zalékára volt elegendő. Város- és kőxséggaxdálhodás A Kaposvári Ingatlankezelő Vállalat 1958. június 30-án 3375 bérleményt kezelt. Eb­ből lakásbérlet 2860. A bérlők a II. negyedév folyamán 778 ezer forint bérleti díjat fizet­tek be, a hátralék 38 ezer fo­rint volt. Ezzel szemben a II. negyedévben 1 millió 147 ezer forintot fordított a vállalat az épületek javítására. A Víz- és Csatornaművek Kaposvárott az elmúlt negyed­évben 411 ezer köbméter vi­zet szolgáltattak, 24 ezer köb­méterrel többet, mint egy év­vel korábban. Ebből a háztar­tások fogyasztása 169 ezer köbméter volt. A vízvezetéki csőhálózat hossza az elmúlt félév végén 45 kilométer, a csatornahálózaté 24 kilométer, a vízvezeték bekötések száma 2298 volt. 1957. június 3<5-a óta a városban 128 új vízvezeték­bekötés történt, a vízvezetéki csőhálózat hossza 1 kilomé­terre nőtt, a csatomaihálózat hossza változatlan maradt. 1958 I. félévben a megyé­ben 75 OTP-kölcsönnel és 259 magánerőből épült lakásra ad­tak ki lakhatási engedélyt. Ezenkívül még 75 állami erő­ből épült lakásba költöztek be, de ezek műszaki átadása még nem történt meg. Művelődés Az 1957/58-as tanévben 43 911 tanuló járt általános is­kolába. Ezekből 7579 tanuló első osztályos 3999 tanuló pe­dig nyolcadik osztályos volt. Ebben az iskolai évben 1172 tanteremben 1782 tanerővel folyt a tanítás. Az előző tan­évhez viszonyítva az osztály- termek száma 40-nel, a tan­erők száma 31 fővel növeke­dett. Egy osztályteremre átla­gosan 38, 1 tanerőre pedig 25 tanuló jutott. Az általános is­MEGHÍVÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei és Városi Bi­zottsága, a Hazafias Népfront Megyei és Városi Bizottsága, a Somogy megyei és Kaposvár Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága szeretettel meghívja Kaposvár és Somogy megye dolgozóit augusztus 20-án, az alkotmány és az új kenyér ün­nepe alkalmával rendezett: ÜNNEPI NAGYGYŰLÉSRE. Előadó: Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, országgyűlési képviselő. Felszólal: K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja. A nagygyűlés helye: a kaposvári Szabadság parki Virá­gos-pálya. Ideje: augusztus 20-án, délelőtt 10 óra. Hz agresszió védőügyvédéinek nincsenek elfogadható érveik Az ENSZ-közgyűlé5 péntek esti ülése New York (TASZSZ). Az ENSZ pénteki ülésén szünet után Uj-Zeeiand és Bulgária képviselői szólaltak fel. Bár az új-zeelandl küldött semmi újat nem mondott, beszéde mégis jellemző volt azoknak a kül­dötteknek felszólalásaihoz ha­sonlóan, akiknek országai a Libanon és Jordánia ellen el­követett agresszióban vagy en­nek elősegítésében bűnösek, vagy aki ezekkel az országok­kal katonai t ömbök révén kap­csolatban állnak. Az agresszió e védőügyvéd­jei közül egyetlen egy sem hozott elfogadható érvet Gro- miko szovjet külügyminiszter beszédével szemben. Gromiko súlyos érvel be­bizonyították, hogy az amerikai csapatok libanoni és az angol csapatok jor- dániai jelenléte agresszió a kis arab államok ellen. Az agressziót védelmező fel­szólalók makacsul ismételgetik, hogy állítólag más arab orszá­gok fenyegették az említett or­szágok függetlenségét, s hogy Libanon és Jordánia kormá­nya »segítséget kért«. Karlo Lukanov bolgár kül­ügyminiszter beszédében lelep­lezte azokat a hamis érveket, amelyeket egyes felszólalók az agresszió igazolására próbáltak felhozni. Lukanov kijelentette: a bol­gár kormány és a bolgár nép nagyon aggódik a közel-keleti helyzet miatt, amely az agresz- szió következtében alakult ki; Az agresszív tevékenység szín­helye nem esik messze Bulgá­riától, s bármely közel-keleti tűzvész közvetlenül veszélyez­teti Bulgáriát is. A bolgár külügyminiszter le­leplezte azokat az amerikai és angol próbálkozásokat, hogy agressziójukat jogi köntösbe öltöztessék. »Mint az ismert mesében a farkasok, amelyek kije­lentették magukról, hogy ők pásztorok, az imperia­listák is szeretnék úgy fel­tüntetni magukat, mintha a független arab államok buzgó védelmezői volná­nak« — mondotta a szónok. Lukanov foglalkozott a Jor­dániái képviselő kijelentésével, amely szerint Jordánia kor­mánya nem engedi be az or­szág területére az ENSZ-meg- figyelőket. A bolgár külügy­miniszter hangsúlyozta: ez az álláspont csak azzal magya­rázható, hogy a jordániai kor­mány nem holmi »külső be­avatkozástól«, hanem a saját népétől féL A bolgár küldött kijelentet­te. hogy helyesli és támogatja a Szovjetunió javaslatát. A közgyűlés 18-án tartja legközelebbi ülését; Az NDK kormánya a közép-keleti helyzetről Berlin (MTI). Dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának ne­vében táviratot intézett a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, az Egyesült Arab Köztársaság és az Iraki Köztársaság ENSZ-képviselői- hez. A táviratban a többi kö­zött ezeket mondta: Megállapítja: az NDK la­kossága nagy figyelemmel kí­séri az ENSZ rendkívüli köz­gyűlésének a közép-keleti helyzettel foglalkozó ülését. Elégtétellel veszi tudomásul, hogy az ENSZ tagállamai kö­zött egyre erősödik az az aka­rat, hogy felszámolja az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia közel-keleti agressziója következtében a békét veszé­lyeztető helyzetet. Különösen sajnálattal állapítja meg, hogy a nyugatnémet kormány a legitevékenyebb segítséget nyújtotta az angol—amerikai közel-keleti agressziónak, mi­közben nem riadt vissza a közvetlen katonai támogatás­tól sem. Kifejezi reményét, hogy az ENSZ rendkívüli köz­gyűlése határozatot hoz az agressziv csapatok Libanonból ás Jordániából való azonnali visszavonására. kólái tanulók 8,9 százaléka ki­tűnő,* 10,6 százaléka jeles, 27,7 százaléka jó, 28,4 százaléka közepes, 13,1 százaléka elégsé­ges, 9,4 százaléka elégtelen előmenetelű volt. Az átlagos tanulmányi eredmény az elő­ző évi 3,38-cal szemben az 1957/58-as tanév végén 3,35 volt. Ebben a tanéviben egy tanuló átlagosan 10 napot mu­lasztott, némileg többéit, mint az előző tanévben. Az elmúlt tanév végén 3011 tanuló járt a megye, középis­koláiba, 143-mal több, mint egy évvel korábban. A közép­iskolai tanulóikból 2361 gim­náziumba, 506 közgazdasági, ipart, mezőgazdasági techni­kumokba és 144 tanító-, illetve óvónőképzőbe járt. Az 1957/58­as tanév végén 715 középisko­lai tanuló érettségizett. Az érettségizett tanulóknak 21 százaléka kitűnő, vagy jeles, 29 százaléka jó, 27 százaléka közepes,. 17 százaléka elégsé­ges, 6 százaléka elégtelen mi­nősítésű érettségi bizonyít­ványt kapott. Az említetteken kívül az esti és levelezői kö­zépiskolai tagozatokon még 118-an érettségiztek le. Ez év II. negyedének végén a megyében 233 területi könyv­tár működött, több mint 181 ezer darab könyvvel. A be­iratkozott olvasók száma 33 251 fő. Egy olvasó a ne­gyedév folyamán átlagosan 4 —5 könyvet kölcsönzött ki. Vida József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents