Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-07 / 185. szám

IFJÚ FIGYELŐ Diákok a szigetközi GÁTON Vének község közelében a Duna partja már kora reggel serényen tisztálkodó ifjak zajá­tól hangos. E fiatalok a véneki »Sziklai Sán­dor« önkéntes Ifjúsági Tábor lakói. Zászlófel­vonás és reggeli után a sátortábor lakói komppal átkelnek a Dunán, majd munkahe­lyükre indulnak. A tábor munkája csaknem két hónapon át tart. A gátépítésben részt vevő diákok kéthe­tenként váltják egymást. Egy-egy csoportban csaknem 200 fiatal dolgozik. Most éppen a harmadik csoport munkálkodik, negyed ré­szük somogyi diák. A gátépítés jelentőségéhez nem kell különösebb magyarázat, hiszen — sajnos — az elmúlt években megfelelő gát hi­ányában nem egy község szenvedett súlyos károkat az árvíz miatt. Az itt dolgozó fiata­lok lendülete, nagy lelkesedése és jó munkája nyomán már magasodik a gát a Duna part­| Munkás puraaat ' ifjú&ági tulálkvaó Festik, szépítik az Ifjúsági Há­zat. Uj ruhába öltöztetik a máris nagy népszerűségnek örvendő épü­letet, hogy teljes díszében várja az ján, Vének mellett, s megvédi majd a lakoso­kat a pusztító árvíztől. A KISZ felhívására mindenütt — Somogy- ..... ban is — tömegesen jelentkeztek a diákok s ünnepséget® m^yen °ne-' részt vállaltak e munkából. Nem kényszerből vet adnak a Somogy megyei KISZ- jöttünk ide, nem pénzért dolgozunk: a haza- szeretet és a segíteni akarás vezérelt minden öntudatos diákot ebbe a táborba. Az országos jelentőségű munkából dereka­san kiveszik részüket Somogy megye közép- iskolásai. Szorgalmukkal minden nap teljesí­tik, sőt túlteljesítik a kijelölt feladatot. A tábor középiskolás diákjainak versenyében a somogyiak vannak az első helyen. Teljes erőnkkel rajta leszünk, hogy elsőségünket mindvégig megtartsuk, és a jól végzett mun­ka tudatában utazunk majd haza. FISCHER EMII fiatalok házának. A nagyszabású ünnepségre töhb mint kétezer fia­tal érkezik a megyéből. (Vasúton félárú, autóbuszon 25 százalékos kedvezményt biztosítanak a vidék­ről utazóknak.) Növeli az ünne­pély jelentőségét, hogy azon részt vésznek az akkor éppen Itt tartózkodó szovjet Ifjúsági kül­döttek Is. A találkozó igen gazdag műsort Ígér, melyet a megyei KISZ, a Hazafias Népfront alkotmánynapi ünnepségeivel együtt rendez meg. Erre a reggel négyed 9 órai kez­detű névadási ünnepély után ke­rül sor a Virágos pályán. AZ Ün­nepély után egésznitpos műsor szórakoztatja a fiatalokat. Böhönyén megmozdult au ifjúság Három héttel ezelőtt laputok rónál ássál pedig Wen tier Béla e rovatában elemző cikk je­lent meg a böhönyei KISZ- szervezetröl. A nem kielégítő ifjúsági élet miatt elmarasz­taltuk a község területi KISZ- vezetőségén kívül a párt- és tanácsveze tőket is. Vajon történt-e változás az­óta? Örömmel mondhatjuk, hogy igen. Cikkünk hatására a he­lyi pártszervezet KISZ-tag- gyülést hívott össze. 60 fiatal jelent meg a taggyűlésen (máskor alig jöttek össze 25— 30-ain). Baksa Sándor KISZ- titkár, miután beszámolt az eddigi munkáról, lemondott tisztségéről, de megígérte, hogy ezután is. aktívan részt vesz a mozgalomban. A szer­vezet titkárává — közmegelé­gedésre — Fellai József fiatal párttagot választották, a pat­A KISZ-élet hírei elvtárs at bízták meg. A következő héten már az új vezetőség hívott össze tag­gyűlést, ezen már hetvenen jelentek meg, köztük több ko­moly, 25 év körüli fiatal is. Tizenkét új tagot vettek fel saraikba. A lelkes hangulattá taggyű­lésen egyöntetűen megálla­podtak abban, hogy az ifjúság és szervezete, a KISZ kell le­gyen a falu kulturális mozgal­mának élesztője. Programjuk­ban taélyeg- és tagkönyvrende- zés, pettyes-bál, közös kirán­dulás, a nemrég kapott te­rem klubhelyiségnek való be­rendezése (hogy a fiatalok ne a kocsmai rex-asztal mellett töltsék szabad idejüket), a kö­vetkező évadra megfelelő ok­tatási forma kiválasztása, rend­szeresen működő tánccsoport és énekkar alakítása szerepel. Böhönyén tehát megmozdult az ifjúság. A párt- és tanács­vezetők megígérték, hogy rendszeresen törődnek majd az ifjúság szervezetével. BOLHÓI ÖNKÉNTESEK tv­* Az ősszel kezdődő oktatási ben több helyütt szerveznek KISZ . politikai köröket. A fiatalok iö- f ként a következő témákkal fog- ^ lalkoznak: A Horthy-fásizmus; i Mi a szocializmus?; Nepköztársa- \ Ságunk a munkások, parasztok ál- f latna; A Magyar Népköztársaság f állampolgárainak jogai és köteles- * ségeí; Társadalmi rendünk veze- v tőereje, a párt; A szocializmus v epílüseuek időszerű kérdései; A £ . KISZ jellege és feladatai; A fiata­lok magatartásáról; Hazafiság — proletár internacionalizmus; A Szovjetunió a szocialista tábor ve­zető ereje; A kapitalizmus és a szocializmus békés egymás mel­lett élésének elve; A nemzetközi ifjúsági mozgalom. Alkonyodik. A bolhóiak <s igyekeznek haza a mezőről, hogy elláthassák az apró meg nagy jószágot, no meg pi­henni is kell egy kicsit, hiszen a hosszú nap kiszívja az erőt az izmokból. Persze sok idő telik el, míg ágyba ke­rül a gazda és gazdasszony. Amíg az öregek az istálló és a ház körül foglalatoskodnak, a fiatalok is találnak ma­guknak munlcát. A nyári nagy dologidőben kezdtek hoz­zá a községben a betonjárda építéséhez. A végrehajtó bi­zottság kiszámította, hogy az idei községfejlesztési ke­retből 14Ö0 méter betonjárdára futja. A betonöntést szak­munkások végzik, a többi tennivaló a falu dolga. Tóth Jós­kát, Berki Jóskát is éppen — társadalmi munka közben örökítette meg a fényképezőgép lencséje. _ )( Hagyatod — Jtíászban — JCánstnnea 1 AZ, AKI NEM SZE- a falu parkírozását Is, a ta- -**- RET NE külföldre utaz- j náci pénzt ígért érte. Igaz, ni? A készülődés ezernyi iz-1 nem adott, de azért a tőkénk pálmában várni az utazás élőt- gyarapodott. Amikor együtt ti idő lassú múlását, először volt a pénz, jelentkeztünk az lépni a könyvek és elképzelé­sek világából kibontakozó ide­gen földre, vagy megpillantani az örök csábítót: a tengert... Sokan, nagyon sokan szerel­mesei az utazásnak, de az Igazi vágy mégiscsak a fiatalokban él. S hogy melyik vágyból születik a külföldi országba szóló vonatjegy — az már igen sok körülménytől függ. Töb­bek között az állhatatosság­tól, az igen erős akarattól, mely képes arra, hogy legyőz­ze az apróbb, nagyobb aka­dályokat. Alighanem ilyen vágy ve­zethette a nagyatádi kiszeseket is egy éven át, amíg csak jú­lius 5-én ki nem robogott ve­lük a gyorsvonat Budapestről Románia felé, Konstancába, a tengerpartra. Az örökifjú Tóth József KISZ-titkárrai be­szélgetünk az utazásról és a külföld látásának élményeiről. — Ott kezdődött a dolog, hogy tavaly Moszkvában vol­tam a VIT-en, és többfelé jár­tam a Szovjetunióban. Figyel­tem, valósággal ittam magam­ba mindent, hogy elmondhas­sam. itthon a gyerekeknek. Több élménybeszámolót tar­tottam. A vége az lett, hogy nem tudtam magamnak se ele­get emlegetni Moszkvát, a Szovjetuniót. A többiek is szerették volna látni az el­mondottakat. Aztán egyszer összejöttünk, és elhatároztuk, hogy elmegyünk Moszkvába. A terv tetszett, hát ki ne akarna utazni? Igen ám, csak­hogy ehhez pénz is kell. Félre­raktunk a báli bevételekből, takarékoskodtunk. Elvállaltuk KÜLDÖTT VOLTAM ^PrAQÄBAN KíSZ-szcrvezetet alakítottak Közúti Üzemi Vállalat fiataljai. A ’ tagok között huszonnyolc, har- < mine évesek is vannak. Tévéké- 4 nyen bekapcsolódtak a KISZ- életbe az érteimisegi fiatalok. * • * Múlt vasárnap tartotta első be- ^ mutatóját a hedrehelyi erdészeti , kerületben nemrég alakított kul- túrcsoport. Az első estén népi I táncokkal, népdalokkal, rövid \ színpadi jelenetekkel szerettették < meg magukat a közönséggel. A 24 tagból álló kultúrcsoportot erdészet üzemi bizottsága anyagi- \ akkal is támogatja, Orbán Ferenc i erdész, és Marton Sándor tanító pedig a próbákon Is rendszeresen 1 közreműködtek. * * * Bolgár ifjúsági küldöttség érke­zett kedden a Textilmüvekbe az üzem vezetőinek meghívására. A1 vendégeket az Ifjúsági Házbán fo-1 gadták. Prágában Július 14—tői 20- ig ülésezett a Dolgozó Fiatalok I. Szakszervezeti Világkonfe­renciája. Somogyból egyetlen küldött vett részt a tanácsko­záson, Németh Lajosaié, a Textilmüvek dolgozója. A csi­nos fiatalasszonyt a TMK-iro- dában kerestük fel, hogy prá­gai élményeiről, tapasztalatai­ról beszámoljon lapunk olva­sóinak. — Hányon képviselték a magyar fiatalokat Prágá­ban? — A magyar delegáció húsz tagból állt Gál László elvtárs, a Vegyipari Szakszervezet el­nöke, a SZOT elnökségének tagja vezette. Három tolmács is jött velünk. Vidékről mind­össze négyen voltunk a kül­döttségben. — Hány ország vett a konferencián? részt Kéthetes KjSZ-vezető képző tá­bor nyílt meg újra Balatonmárián. A tanfolyamon részvevő 5* ifjú­kommunista két hét alatt elsajá­títja a vezetés alapvető ismereteit, s hazatértük után gazdagabb tu­dással láthatnak munkához. * * * A Kefeüzem kiszistái elhatároz ták, hogy munkaidő után benn- '< maradnak az üzemben és Bacsó ^ üzemvezető irányításával megta- 0 nítják a munkafogásokra azokat, akik még nem teljes'ismerői szak­májuknak. * * * A KISZ városi végrehajtó bizott­sága nemsokára megvizsgálja: a kaposvári kiszisták hogyan való­sítják meg takarékossági vállalá­saikat. * * * Körzeti ifjúsági találkozó les/, vasárnap Várdán a községi KISZ- szervezet rendezésében. Az ifjúsági r találkozóra meghívták a környék i fiataljait. Szórakoztatásukra kul­túr- és sportműsort terveznek. * * * Termelőszövetkezeti fiatalok ta­nácskoznak vasárnap az Ifjúsági 1 Házban. A megye minden részéből | érkező ifjú tsz-tagok, a fiatalok életét érintő, a közös gazdálkodás — Közvetlen és bánáti. Úgy éreztem magam, mintha min­den küldött testvérem lett vol­na. A magyar küldöttség rend­kívül népszerű volt Prágában. életét érintő, a Közös (snuw«u>- . . «N-rlt-ai Hole oá ein al­gal ős.zefüggő feladatokat besve- f, »rnKai delegáció tagjai ai »landóaaa megleptek bennünket valamivel. Általában minden­ki igyekezett meglepni a többi ország fiataljait Az ajándéko­zás mindennapi volt. Amikor reggel bementünk a Smetana- terembe, messziről láttuk, hogy helyünkön kis csoma­gocskák várnak berniünket. Kaptunk ajándékot a szovjet, német, cseh elvtársaktól. — Milyen találkozásokon vett részt a magyar küldött­ség? — Hirtelenében nem is tu­dom mind felsorolni, annyi volt. Találkoztunk szovjet, né­met, cseh, finn, lengyel, afri­kai fiatalokkal. Rendkívül .ba­ráti légkör uralkodott ezeken a délutáni, esti együttléteken. Sok barátság szövődött, sok cím cserélt gazdát. — A nyugati országokból érkezett küldöttek felszólalá­saiból mit állapítottak meg: milyen az ott élő fiatalok helyzete? — Nem olyan rózsás, mint sokan azt elképzelik. Legtöbb országban 10—12 órát dolgoz­nak a fiatalok, de kevesebbet fizetnek a tőkések nekik, mint a felnőtteknek. Legfőbb köve­telése a nyugati fiataloknak: egyenlő munkáért egyenlő bért. Sok küldött beszélt ar­ról is, milyen nehéz bekerülni a szakiskolába a fiataloknak. S ha végez, elhelyezkedése ak­kor sincs biztosítva. Rendkí­vül korlátozottak a munkás- fiatalok száméra a kulturális és sportolási lehetőségek. Aki­nek kedve és tehetsége van cia s a találkozások légköre? , valamilyen sportra, saját ma­ga kénytelen megvenni a fel­szerelését; ha nem fizeti a tandíjat, nem járhat edzések­re Talán idézek egy »két kül­dő* t felszólalásából. A mexikói delegáció egyik tagja elmondotta, hogy a tő­kések nem törődnek az ifjúság — öt világrész 100 országá­nak több mint 500 küldötte és megfigyelője. Ezenkívül a DÍVSZ, UNESCO, Béke-Világ- tanács megfigyelői is ott vol­taik a Svne tana - terem ben, ahol _ t a tanácskozások folytak. kcm­— Miről volt szó ferencián? — A világbéke megvédésé­ről, az ifjúsági szea-vezetek köz­ti kapcsolatok felvételéről és kiszélesítéséről. A konferencia elé terjesztették a különböző szakszervezetekben tömörült 'iatalök kívánságait is. — Milyen volt a konferen­nevelésével. Makacsul ragasz­kodnak alihoz az elvükhöz: sok munka, kevés bér. Amikor a fiatalok harcba szállnak a béremelésért, akkor ellentá­madásként emelik a béreket, csak nem az övéiket, hanem az idősebb szakmunkásokét. A francia küldött felszólalá­sából az derült ki, hogy 5—10 százalékkal alacsonyabb a fia­talok bére, mint a felnőtteké. Hetente 60—70 órát dolgoznak a francia fiatalok, hogy meg­élhetésüket biztosítsák. Há­rom-négy év is beletelik, mire emelik bérüket. Ugyanakkor a tőkések megkövetelik, hogy épp olyan gyorsan dolgozza­nak, mint a legjobb felnőtt szakmunkások. Ez a hajsza sok balesetet okoz, annál in­kább, mivel a gépek a legele­mibb védőberendezéssel sin­csenek felszerelve. A tőkések nem törődnek azzal, ha a munkásokat baleset éri. A küldött azt is elmesélte, hogy elutazása előtt abban a gyár­ban, ahol dolgozik, a transz- missziós szíj levágta egy fia­tal munkás fejét. A balesetet az okozta, hogy nem volt sem­miféle védőberendezés. A francia küldöttek követelik, hogy vezessék be a 40 órás munkahetet, létesítsenek szak­iskolákat, oldják meg a szak­mai továbbképzést, egyenlő munkáért fizessenek egyenlő bért. Az ausztrál küldött arról számolt be, hogy a fiatalok szakmai továbbképzése ná­luk sincs biztosítva. Ugyan­akkor a gyárakban nagyon nagyok a szakmai követelmé­nyek. A fiatalok csak 52 szá­zalékát kapják az átlagbérnek, öt évig kell dolgozniuk leg­alább, mire elérik a felnőttek fizetését. A szocialista országok kül- ■ A csehek elmondották, hogy 1952 óta 140 000 fiatalt tanítot­tak ki valamilyen szakmá­ra, s hogy országukban 900 iparitanuló-iskola működik. Sorolhatnám még a felszólalá­sokat, de azt hiszem, felesle-Jókét a útra. A moszkvai túráról már lekéstünk, de Romániába még volt hely. Gyerünk oda! Es így jutottunk tizenketten Kon- stanca mellé, Mamaiaba, a tengerpartra, egy nemzetközi ifjúsági táborba. M ennyibe került ez FEJENKÉNT? — kér­dezem a titkárt, aki nem fogy ki az utazás dicséretéből, az élményekből, melyek tizen­három nap alatt vésődtek a tíz nagyatádi fiatal emlékeze­tébe. (Azért tíz, mert két uta­zó az idősebb generációt kép­viselte.) Jocó — mert így hív­ják őt atádi barátai — sze­rénykedve jegyzi meg, hogy hat fiatalnak csak 800—800 fo­rintot tudtak adni, így csök­kentették az 1860 forintos költ­séget. De sietve hozzáteszi: — Jövőre többet adunk ám! — Mi. az, hogy jövőre, s egyáltalán mi lesz jövőre? Ta­lán az Északi-sarkra indultok, Iwgy még több expedíciós ki­adásra számítotok? — vetem közbe, r~*~e szélesen elneveti magát, > könnyedén mondja: — Már most harmincötén készülődünk a jövő évi útra. Megyünk Moszkvába! — Hány tagú az alapszerve­zet? — Negyvenhárom, de ez csak a területi KISZ, mert a harmincöt jelentkezőben né­hány más alapszervi fiatal is van. — Es a pénz? — Pénz lasz. Egy évünk van az utazásig, és addig még na­gyon sokat lehet dolgozni. O AVASZKÁSAN moso- 11 lyog, mint aki valami nagyon nagy titkot tud, de v vonakodik elárulni. Vallatom. * Kicsit húzódik, hogy ez még csak terv, majd meglátjuk, de végül kiszabadul belőle: — Fél hold tartalékföldet kérünk, csíráztatott burgonyát ültetünk bele, mert tavasszal primőr áruként jól jövedelmez. De ez csak az anyagi oldala útnak — folytatja körülbelül annyi szünet után, mely elég arra, hogy végigcikázzon az ember gondolata azon:, vajon most mivel fogják csúfolni rosszmájúnk? Mert. ) amikor a tanács ígéretéért si­mogatták az utcát, így bókoi- tak nekik: -Na, utcaseprők vagytok, mi?« — Hoztam Moszkvából cí­meket, s állandóan levelezünk — mondja. — Egy gyárba már meg is hívtak bennünket. Azt írta egy komszomolista bará­tunk, hogy ha ott járunk, fel­tétlenül látogassunk el hoz­zájuk. Bár már kopogtathat­nánk náluk — sóhajt Jocó, aki már látta ugyan Moszkvát, de azt tartja, hogy látni kell a többieknek is. — És a román tengerpart? .— terelem a beszélgetést a jelenre. Egyből rávágja: — Nagyon szép volt. Sok új barátot szereztünk. Soha­sem felejtjük el a tengert. Fő­— Mivel töltötték szabad idejüket? — Ilyen nemigen akadt, mi­vel nagyon el voltunk foglalva a konferenciával, a találkozók­kal. A megnyitó előtt hajóki­rándulást tettünk. Megtekin­tettünk egy vízierőművet Prá­gától 50 kilométerre. Moziba, színházba nehezen jutottunk el. Láttam a Torreádor című argentin filmet, de sajnos a cseh feliratokból édeskeveset értettem meg. Az operában Smetana: Eladott menyasz- szany című operáját látta kül­döttségünk. Ebből sajnos ki­maradtam, mivel olyan fáradt voltam, hogy le kellett feküd­nöm. Egyik nap autóbusszal ellátogattunk Karlovy Vary- ba. Az üveggyárat szerettük\\leg azok nem, akik nem is igen volna megnézni, azonban ké- látták. són érkeztünk, a munkaidőnek vége volt, s be kellett érnünk» az állandó kiállítás megtekin-J lésével. — Hogy tetszett Prága? — Nagyon. Különösen a í’u- cik park, ahol a záró nagygyű­lés volt. A cseh emberek igen nSÓDÁLKOZÁSOM AT ^ LÁTVA elneveti ma­gát: — Nem akarom megnevezni az illetőket, mert hátha itthon mást mondtak, de a hajókirán­duláson néhányon nem a csen­des tengert, hanem a motorok járását figyelték. No, nem a udvariasak, kedvesek. Az ut-1 technika érdekelte őket, in- cákon példás tisztaság mindé-Jfcább a tengeri betegség mu- Gyönyörködtünk a ki-“masától tartották... nütt rakatók bőr-, szövet-, nylon- f Lehet. De az is lehet, hogy és szüon-áruiban. Szívesen tcsafc rosszmájúságból fogták látnánk játéküzleteinkben a 1 döttei épp ezek ellenkezőiről . számolhattak be a konferencia I iebb Prágában, résztvevőinek. I cseh kaucsuk játékokat is. S hogy a divattal fejezzem be, a teli talpú cipő, a nylon- és selyemruha a legközkedvel­I* & ’ [ráluk, mindegy. látták a ten- \gert, fürödtek sós, hús vizé- ben, külföldön jártak. Meg- J ízlelték az utazás, a »,felfedte- [zés-. gyönyörűségét, és ezért .dolgozni is akarnak. Nagyon ;szép és értéke♦ »é­gezne*•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents