Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-29 / 203. szám

\ ▼ILÄG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEr S'IOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 203. szám, ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1958. augrusztus 29. Mai számunk tartalmából A fellebbezésnek kellő indoka nincs...!? OTTHONUNK A% iVB /. kapujában Kislányok ÉPÜL AZ ÜJ ÜT a tanácsi vállalatok első félévi munkáját és a kézség* fejlesztési tervek teljesítését vitatta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága Gépkocsik, kisvasút hordja a* útépítéshez szükséges kő­anyagot a Kaposvár—Mernye között épülő új útra. A Somogy megyei .Tanács Végrehajtó Bizottsága csütör­töki ülésén a tanácsi vállala­tok első félévi munkáját és a ■ beruházások első félévi fel- használását, valamint a köz­ségfejlesztési tervek teljesíté­sét tárgyalta. A beszámolóból kiderült, hogy a vállalatok az előirány­zott nyereségbefizetés össze­gét túlteljesítették, a termelé­kenység növekedett. Értékes vita folyt az önköltség elemzé­séről és a takarékossági moz­galom állásáról. A tanácsi vál­lalatok több mint 2 millió 600 ♦ ezer forint megtakarítást aján­♦ lottak fel és egyesek már szép j eredményeket mutatnak fel, J azonban a minőség nem kielé­♦ gítő. Például a nagyatádi sü­♦ tőüzem, amelyik termelési ter- j vét túlteljesítette ugyan, és a {takarékosságban is ért el ered- «ményt, de Sasvári Ferenc, a ♦ nagyatádi járási tanácselnök j felszólalása szerint keletien, t sületlen, egyszóval, majdnem í élvezhetetlen kenyeret ad a ♦ fogyasztók részére. Kifogásol- : ta, hogy a megyei tanács ipa­♦ ri osztálya az ilyen vállalat ré­szére is azon a címen, hogy jól dolgozott, jutalmat java­sol. A végrehajtó bizottság el­rendelte a nagyatádi sütőüzem felülvizsgálatát. A beruházási keret teljes mértékben felhasználást nyer ebben az évben, többek között a lakásépítkezéseknél, új sü­tőüzemek létesítésénél és új általános iskolák építésénél. A községfejlesztési tervek végrehajtására az elmúlt évi 22 millióval szemben 1958-ban 32 millió forintot fordítanak a megyében. Az első félév ezen a téren gyenge eredményt ho­zott: , a községfejlesztési alap összbevételi tervét mindössze 37,7 százalékra teljesítették a községek. Ennek egyik oka az, hogy a lakosság községfejlesz­tési hozzájárulását 1958-tól kezdődően az együttes adóval kezelik a pénzügyi szervek. Továbbá vannak tanácsok, amelyek még a mai napig sem adták át a pénzügyi szervek­nek a tavalyi hátralékok ki­mutatását. A végrehajtó bi­zottság ezeknek a hiányossá­goknak a megszüntetésére az elhangzott javaslatok alapján határozatot hozott. Tíz autómentő-kocsi az országutókon Új formákkal gazdagodtak az alacsonyabb típusú szövetkezetek A Deseda-erdő melletti útszakaszon követ terítenek a mun­kások és dolgoznak az úthengerek. Befejeződött a balatonszemesi népművelési tanfolyam Amint'már korábban közöl­tük lapunkban, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak rendezésében háromhetes népművelési továbbképző tan­folyamon vettek részt me­gyénk népművelőd. A tanfo­lyam célja az volt, hogy a fa­lusi kultúrmunkásokat felké­szítsék az őszi és téli hóna,pók­ra, az ún. népművelési idény­ügyiben c. darabjának egy részletét, a másik csoport a Szentivánéji álom ötödik fel­vonását, és a harmadik csoport a Tavaszi keringő egy részle­tét mutatta be, viharos taps közepette. A tanfolyam érté­keléssel és záróünnepéllyel ért véget. Az idei nyáron a balatoni út­vonalakon az autósok, motoro­sok számára mozgó-segély­szolgálatot tartottak iferűi, amely nagyon hasznosnak mutatkozott. Az itt szerzett tapasztalatok alapján a jövő héttől kezdve tíz autómentő- kocsi teljesít szolgálatot az or­szágutakon. Ha valahol elrom­lik egy autó, vagy motorke­rékpár, akkor a tulajdonos Budapesten a VII. számú Au­tójavító Vállalathoz, vagy pe­dig az I. számú Autójavító Vállalathoz fordulhat segítsé­gért. Ha a baj az ország más részén adódott, akkor a szege­di, a szombathelyi, a debrece­ni, a pécsi, a győri, vagy mis­kolci autójavító vállalatokat hívhatja segítségül telefonon. A földművesszövetkezetek keretében működő szakcsopor­tok és különféle termelési tár­sulások mind szélesebb körben terjednek a magyar faluban* Sokrétű, igen sok esetben év­tizedes hagyományokat ápoló tevékenységük a szövetkezés igen hasznos iskolájának bizo­nyult. Országos szervektől nyert ér­tesülések szerint az utóbbi he­tekben a mozgalom fejlődése meggyorsult és új formákkal, figyelemre méltó ötletekkel gazdagodott. A Baranya me­gyei Sellye községben például harminc gazda kezdeményezé­sére megalakult az eddigiek között legma­gasabb fokúnak számító sertéstenyésztő szakszövet­kezet. Ennek tagjai ezer-ezer forin­tos részjegyet fizettek be a kö­zös alap javára, s ugyanilyen értékű takarmányt ajánlottak fel kialakítandó, a legfejlet­tebb nagyüzemi viszonyoknak megfelelően szervezett közös állattenyésztésük megalapítá­sához. Különös jelentőségű az az elhatározásuk, hogy a kö­zös állattartás mellett a közös takarmánytermelésre is rátér­nek az új gazdasági évben, Másik új színfoltja a moz­galomnak az előbbiekhez hasonló alapelvek szerint szervezett növénytermesz­tő szövetkezeti forma. Az ilyen típusú szövetkezetek, különösen a Dunántúlon, el­sősorban a középparasztok tet­szését nyerték meg. Munka­szervezés és jövedelemelosztás területén már-már elérik a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek színvonalát. Szilágy' községben megala­kult az ország első sampinyon­gomba termesztő szakcsoport­ja. Ennek tagjai a teljesít­ményt a termelőszövetkezetek­hez hasonlóan munkaegységgel mérik, s ami különösen figye­lemre méltó, rendszeres, terv­szerű munkára kötelezték tag­jaikat. A méhészszövetkezetek kö­zül a nagykanizsai földműves­szövetkezet körzetéből érke­zett új kezdeményezésről je­lentés. A környék méhészei közös kaptárkészítő műhelyt rendeztek be korszerű felsze­reléssel A korábban alakult szak­csoportok és társulások kö­zül ebben az évben már több mint ötven alakult át magasabb típusúvá, illetve termelőszövetkezetté, A legszebb eredmények So­mogy és Fejér megyékben ta­pasztalhatók. Itt tíz új terme­lőszövetkezet alakult termelési társulásból és szakcsoportból. Több helyütt a megalakult szákcsoportok már az első he­tekben szövetkezetté alakultaké Sárszentmihály és Pázmánd községekben növény-, illetve gyümölcs- és szőlőtermesztési szakcsoportot akartak alakíta­ni a gazdák, de mikorra a le­hetőségeket felmérték és saját számításaik alapján értékelték a szövetkezés eredményeit, a termelőszövetkezet mellett döntöttek. Munkához kezdett a nagycsepelyi Béke Tsz Megyénk egyik legfiatalabb termelőszövet­kezete, a nagycsepelyi Béke Tsz augusztus 19-én alakult. — A napokban hozzáfognak a közös mező­gazdasági munkákhoz. Megkezdik a talajelő­készítést az őszi kalászosok vetéséhez — írtuk lapunk 22-i számában. A munka elkezdődött. A terv szerint búzá­ból 25, rozsból 14, őszi árpából 25, takarmány- keverékből 5, tavaszi takarmánykeverékből 3, kukoricából 24, burgonyából 3, cukorrépából 2, lenből 10 holdat vetnek majd. Hatholdas ön-' tözéses konyhakertészetet is létesítenek. 150 —160 kilogramm műtrágyát szórnak ki hol­danként a földekre. A talajmunkát a gépállo­más végzi. Lucernával, vörösherével, balta- cimmal mintegy 20 katasztrális holdat vetnek felül. Egy pár lovat még az ősszel, s a jövő év jú­liusában 15 szarvasmarhát, 10 anyakocát, 10 növendékmarhát (hizlalásra) vásárolnak. To­vábbá gatter, daráló üzemeltetését is 'tervezik: Tizenöt család szövetkezetei alakított Nagy- csepelyen. Tizenöt család tagjai — olyanok, akik már próbálták így is, úgy is, s végül a jobb, a biztonságosabb mellett' döntöttek,, s a napokban hozzákezdtek közös terveik meg­valósításához, Körséta Csökölyhen re. A három hét alatt a hall­gatók művelődéspolitikai, szakmai előadásokat hallgat­tak és művészeti csoporton­ként szakmai továbbképzésben is részesültek. A tanfolyam véget ért. A hallgatók az utolsó- napon szá­mot adtak mindarról, amit a három hét alatt elsajátítottak. Az elméleti összefoglalók, az írásbeli vizsgák azrt bizonyít­ják, hogy nem volt eredmény­telen a továbbképzés. Különö­sen jól sikerült a kétórás szak­mai bemutató, a kis kulturá­lis seregszemle, melyet a s-ze- mesi kultúrházban rendeztek meg. A kórusvezetők csoport­ja kórusmüveket, népdalokat adott elő nagy sikerrel. Az egyes számokat a tanfolyam 'gy-egy hallgatója vezényelte. A táncosok a somogyi kanász- áncot, a vízvári leánytáncot, % a bodroghalmi verbunkost idták elő. Nekik is kijutott a .ikerből. A színjátszók egyik .■söpört ja Stein: Személyes Mammutagyarat találtak Zalában A zalaszenitmihályi tégla7 yár környékén huszonöt ki- ós mammutagyarakat emel­ek ki a földből. A tervek sze- fcnt ősszel nagyszabású ásatá- Bfeat kezdenek a lelőhelyen. Ebben a vasútállomástól tá­vol eső kis községben az embe­rek a munka, az alkotás lázá­ban égnek. Általános véle­mény a dolgozó parasztok kö­rében, hogy a felszabadulás óta, különösképpen a tanács- rendszer fennállása óta, többet fejlődött és szépült falujuk, mint azelőtt négy-öt községi bíró mandátumának ideje alatt (vagyis 20—25 év alatt) együttvéve. Megváltozott az emberek gondolkodásmódja is. Kifejlődött a közösség iránti felelősségérzet. Többs4güket egyéni gondjaikon kívül a köz­ség dolga is érdekli. A napokban Faggyas János elvtársnak, a csökölyi tanács­elnöknek kalauzolásával kör­utat tettünk a faluban. Sok mindenről hallottunk, sokat láttunk, tapasztaltunk közben. A kővetkezőkben számolunk be erről. Mindenütt építkeznek Nincs olyan utca, ahol ne emelkednének az új épületek. Félig felépített községi és ma­gánházak sokasága jelzi, hogy Rohamosan fejlődik a falu: jó­módúak a parasztok, törődnek saját és közös feladataikkal. A régi, egészségtelen, duga- dőlt volt református envház- községi egytantermes iskolát 40 ezer forintos költséggel most építik át korszerű két- tantermessé. Két pedagógus­családnak kényelmes otthon készül. Társadalmi munkások is segítenek, hogy a nevelők és a tanulók szeptemberben normális muhkn- és tanulási körülmények közé kerüljenek. Kétszáz méterrel odább, a szövetkezet korszerűtlen iro­dája mellett több piros tégla­rakás jelzi, hogy a földműves- szövetkezet is építkezni akar. Még dz idén hozzákezdenek irodaházuk bőintéséhez. Ebben az esztendőben új italboltot létesítettek a falu közepén. Több mint tízezer forintért vásároltak bárpultot és más egyéb bútorzattal tették ké­nyelmessé az üzletet. A 'Dózsa György utca 28. sz. alatt egy-két hónappal ezelőtt sárkarós, úgynevezett fecske- rakásos, zsúpfedeles viskó szo- morkodott, vádolva a régi vi­lág egészségtelen lakásviszo­nyait. Ma ezen a telken a falu egyik legszebb házát építi mintegy 120 ezer forintos költ­séggel idős Kissgarzon János családjával. Faggyas elvtárs szerint 1957—58-ban több mint harminc építési engedélyt ad­tak ki, több pedig kiadásra vár. „Pásztorkastély“ és parkosítás Álljunk meg itt pár percre. Amit látunk, sajnos, ma mép oly ritka, mint a fehér . holló. A pásztorházak a múltban ál­tálában a falu szégyenfoltjai voltak. Egészségtelen sárfész­kek. Egy szobában három­négy család is lakott tiz-tizen- két gyerekkel. A régi legelte­tési társulatok, a közbirtokos- sági vezetők és bírók idejében a pásztorokon emberszámba se vették. A Csökölyi Községi Ta­nács és a legeltetési bizottság szinte évszázados elmaradott­ságot számolt fel ezen a terü­leten. A félig összedőlt pásztorház helyére 180 ezer forintos be­ruházással gyönyörű kétlaká­sos, összkomfortos családi la­kóházat építettek. Sánta Ist­ván apaállatgondozó, amikor rhegtudta, hogy valóban nekik épült a ház, örömében csak annyit mondott, hogy »kis kas­télyba« költözködünk, hevegő, napfény, villany: ez mind megvan a pásztorok új hajlé­kában, »kis kastélyában«. S a derű sem hiányzik majd a pi­roskockás cementlapos kony­hából, a padlás szobából. A télen új lakóházba költö­zik az állatorvos is. A kultúr- ház melletti telekre 280 000 fo­rintos költséggel épül a úégy- szoba összkomfortos szolgálati lakás. Már a tető is felkerült a modem, kőalapzatú házra. Most a festők és mázolók szor­goskodnak, hogy minél szebbé, kellemesebbé tegyék a falu ál­latorvosának otthonát. Nem feledkezhetünk meg a községi tanács székházának átalakításáról sem. A szövevé­nyes, összevissza elhelyezett labirintus helyett végre ren­des, könnyen »megközelíthető« irodahelyiségek lesznek itt. Az úttörők is kiveszik ré­szüket a falu szépítéséből. A Hősök tere és a sportpálya környékére több mint 200 fa­csemetét ültettek az évszáza­dos öreg tölgyek árnyékába. A tanács elhatározta, hogy parkosítják a teret. Sétányo­kat, virágágyakat létesítenek, padokat helyeznek el. Azt akarják a csökölyi gazdák, hogy ne csak a saját portájuk, hanem a közterek és középüle­tek is hirdessék szorgalmukat A Munkásőrség Tsz-ben — Jó ez a szövetkezet. — Ezt mondják róla a falusiak. Az idén 240 kát. hold földön gazdálkodtak, jövőre lift) hold­dal növekszik területük. A nö­vekedés az új belépők földjé­ből és az állami tartalékföl­dek bérbevételéből adódik. A szövetkezet földterülete ugyan­is a gépek ügyes kihasználása következtében kevésnek bizo- nyúlt. Amit csak lehet, géppel végeztetnek. Egy-egy kát. hold földre kilenc és fél normál­hold gépi munka jut (szántás, vetés, növényápolás, betakaró- dás, stb.). Több növendékmarhájuk és negyvennégy fejőstehenük van. A tejhozam azonban még nem kielégítő. A tagok és a vezetők egyaránt törik a fejsü­ket, mit lehetne tenni a tej­hozam emeléséért. Elhatároz­ták,■ hogy a rossz ecvmdeket kicserélik, és bevezetik az egyedi, érdem Szerinti takar­mányozást. Már most kidol­gozzák, kikísérletezik a tákar- mánynormákat. Paizs János, a tsz fiatal el­nöke hozzáértően irányítja a kis kollektív munkáját. Sze­reti a tagságot, őt is szeretik a tagok. A szövetkezeti gaz­dálkodás törhetetlen híve, jó viszonyban van a kívülállók­kal, barátságban élnek, és se­gítik egymást. Nemegyszer fo­gatmunkával segítette a ter­melőszövetkezet a rászorult egyéni (parasztokat. Wiríl rMjm t

Next

/
Thumbnails
Contents