Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-28 / 202. szám

Csütörtök, 1938. augusztus 28. SOMOGYI NÉPLAP Szovjet jegyzik az elasz kormáaybez / Moszkva (TASZSZ). A szov­jet kormány augusztus 26-án' jegyzéket intézett az olasz kor­mányhoz. A jegyzékben emlé­keztet arra, hogy súlyos fele­lősség terheli az olasz kor­mányt, mert támogatta az Egyesült Államok és Nagy- Britannia libanoni és jordá- niai' katonai beavatkozását. A szovjet jegyzék' megálla­pítja: az olasz kormány au­gusztus 10-i emlékiratában nem tagadta azt a tényt, hogy az Egyesült Államok és Nagy- Britannia olaszországi támasz­pontokat használt fel fegyve­res erőinek Közel- és Közép- Keletre küldésében. így az olasz kormány lényegében el­ismeri, hogy elősegítette a li­banoni és jordániai amerikai és angol katonai beavatkozást. Patolicsev a Szovjetunió új külkereskedelmi minisztere Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége felmentette I. G. Kabanovot, a Szovjetunió kül­kereskedelmi miniszterének tisztsége alól, azzal kapcsolat­ban, hogy Kabanov más vezető beosztást kapott. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége N. Sz. Patolicsevet nevezte ki külke­reskedelmi miniszterré, ugyan­akkor felmentette a szovjet külügyminiszter első helyette­sének tisztségétől. A KÜLPOLITIKA HÍREI Helsinki (MTI). Mint a Reu­ter jelenti, Kekkonen köztár­sasági elnök a szociáldemokra­ta Fagerholmot kérte fel, hogy kísérelje meg olyan új kor­mány megalakítását, amelyben a parlament valamennyi párt­ja képviselve lenne. A júliusi általános választások óta ed­dig prég kudarcot vallott min­den kísérlet az új koalíciós kormány megalakítására. Partvidéki arcvonal (Uj Kí­na). Hétfőn délután a Csang Kaj-sek klikk nyolc amerikai gyártmányú F—86-os típusú lökhajtásos repülőgépe hatolt be a Fucsien-tartományban fekvő Vejtu és Csangcsau fö­lé provokáló cselekmények el­követése céljából. A kínai né­pi felszabadító hadsereg légi­erőinek gépei azonnal tüzet nyitottak rájuk, és egyet sike­rült lelőniük. A repülőgép Vejtutól délkeletre nyolc ten­geri mérföldnyire zuhant a tengerbe. Tokió (MTI). Mint az AFP jelenti, az amerikai 7. hajóhad Japánban állomásozó légiegy­ségei Tajvan szigetén részt vesznek kombinált nacionalista kínai—amerikai hadgyakorla­tokon — jelenti az amerikai haditengerészet japáni pa­rancsnoksága most kiadott köz­leményében. Eszerint a had­gyakorlatokat szeptember első hetében a dél-tajvani Liao tér­ségében tartják. hogy 'KÖVETELJÜK, haladéktalanul szállítsanak haza bennünket Libanonból^ ««• Egy amerikai liszt levele a Libanonban állomásozó amerikai csapatok katonáihoz és tisztjeihez Beirut (TASZSZ). Johnson, a 79. amerikai mérnöki zászlóalj tisztje levelet intézett a Liba­nonban állomásozó amerikai csapatok katonáihoz és tiszt­jeihez. A lfvél így hangzik: »Amerikai katonák és tisz­tek! Más amerikai tisztekkel együtt július 27-én egy Globe- master mintájú repülőgépen érkeztem ide Münchenből. El­utazásunk előtt az Európában állomásozó amerikai csapatok főparancsnokságának képvise­lőivel megbeszélést folytattunk. Közölték velünk, az amerikai kormány és maga Eisenhower elnök úgy határozott, hogy Li­banonba küld bennünket, e baráti állam megsegítésére. Arról igyekeztek minket meg­győzni, hogy az amerikai csa­patok feládata Libanon füg­getlenségének és szuverenitá­sának megvédése egy külföldi állam fegyveres támadásától. Azt bizonygatták előttünk, hogy »csapatainkat azonnal ki­vonják Libanonból, mihelyt megszűnik az agresszió Kairó és Bagdad részéről«. Libanoni tartózkodásom és személyes megfigyeléseim azonban meggyőztek arról, hogy a libanoni ügyekbe tör­tént amerikai beavatkozás iga­zi céljának semmi köze sincs az említett »agresszió« elleni harchoz. Néhány nappal ez­előtt utasítást kaptunk, amely­nek értelmében 15 hónapig kell Libanonban maradnunk az Egyesült Államok biztonságá­nak és nyugalmának biztosítá­sára. Ezenkívül nagyarányú műszaki munkát terveznek Li­banonban: a rajaki és a kiejati Ez indított engem arra, hogy azzal a 'felhívással forduljak hozzátok, barátaim: követeljé­Honolulu (Reuter). Earle Reynolds amerikai békehar­cost egy honolului bíróságon bűnösnek mondották ki az amerikai atomtörvények meg­sértésében. Reynolds ellen az volt a vád, hogy Phönix nevű jachtjával behatolt az eniwe- toki atomkísérleti övezet tilos területére. Az ítéletet később fogják meghozni, büntetése- 2 évi börtön lehet. Viharos légkörben zajlott le de Gaulle dakari látogatása New York (Reuter). Abdel Dzsajjar iraki külügyminiszter kedd este New Yorkból Mad­ridba repült, ahonnan tovább folytatja útját Tunéziába és Marokkóba. , , Santiago (DPA). A chilei vé­tek parancsnokságunktól, hogy lasztók szeptember 4-éh dön- haladéktalanul szállítsanak el tenek arról, hogy ki lesz az bennünket Libanonból az Egyesült Államokba« — feje­ződik be a levél.-----------------——---------------------------—--------­5 .9 millió lakosságú Chile ál­lamelnöke az elkövetkező hat évben. A szavazatokért öt je­lölt verseng. Dakar (AFP). Dakarban de Gaulle tábornok megérkezése előtt hatalmas tömeg töltötte meg a város főterét, a szom­szédos utcákat, sőt a háztető­det is. Az ünnepség megkez­dése előtt azonban az »éljen­zésbe« mind gyakrabban ke­veredett a > függetlenséget« jelszó. Amint a tábornok elfoglalta helyét a díszemelvényen, a tö­megből felbukkantak a felira­tos táblák: »Függetlenségi jo­got«, »Nemet a népszavazás­kor«. A polgármester üdvözlő sza­vait füttykoncert kísérte. A következő szónok. Ndiaye bel­ügyminiszter, alig hallható be­szédében kifejtette a szenegáli kormány programját és köve­telményeit. »E lényegbevágó és szükségesnek ítélt követelmé­nyekre — mondotta — nem kaptunk semmiféle választ, azért összeült a kongresszus Cotonouban, hogy leszögezze az Afrikai Tömörülés Pártjá­nak programját és elveit. Sze­negál politikáját világosan meghatároztuk. Három célja: függetlenség, afrikai egység, konfederáció«. Majd azokról az aggodal­makról beszélt, amelyek Sze­negált eltöltik. »A reformjavaslat súlyos ve­szélyt is rejt magában — mon­dotta —, azt, hogy a szeptem­ber 28-i döntés után az afrikai területek nem egyforma vá­laszt adnak és ezzel megtörik a szövetségi egységet Francia Nyugat-Afrikában és Francia Egyenlítő-Afrikában«. Amikor de Gaulle tábornok felszólalása következett, a hallgatóság körében növeke­dett a zűrzavar. A tábornok beszédében kijelentette: »Hogyha a függetlenséget akarják, válasszák azt szep­tember 28-án. Azt kívánjuk, hogy megmondják, igen vagy nem. Ha nemmel válaszolnak, le fogjuk vonni a következte­tést, ha igen, testvérként lé­pünk a nagy sorsok útjára... « A beszéd befejezése előtt de Gaulle kijelentette: jobban sze­rette volna, ha kevésbé viha­ros légkörben mond búcsút Dakarnak, de azért senkire sem neheztel. A viharos hangulat ellenére incidensekre nem került sor. Az ünnepség után a tömeg csendben szétoszlott. » * * Dakar (AFP). De Gaulle francia miniszterelnök és kí­sérete szerdán már a kora reggeli órákban elindult a szenegáli főbiztosi palotából a dakari repülőtérre és egy »Starliner« mintájú repülőgé­pen, helyi idő szerint 7,20 óra­kor indult el Algériába. AÁAAAAA4Á. AAAAAAAáAAAáAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAA* pülőgépek támaszpontjává akarják átalakítani. Libanon és Szíria határán öt rakéta-kilövő j állást szándékoznak építeni. A ] legközelebbi időkben különfé- < le atomfegyvereket szállítanak] Libanonba. A beiruti kikötőt a] 6. amerikai hajóhad fő közel-] keleti támaszpontjává akarják« átalakítani. ] A fentiekből nem nehéz i megérteni, hogy ezek az elő-] készületek a nemzeti függet-1 lenségükért harcoló arabok j millióinak megsemmisítését cé-S lozzák. Meggyőződésem szerint] az amerikai katonák és tiszteké A szertefoszlott legenda írta: L. SZLAVIN, a filozófiai tudomány kandidátusa többségé úgy tudja, hogy sem- ] mi sem igazolja az amerikai « csapatok libanoni jelenlétét, és] itt-tartózkodásuk komolyan fe-] nyegeti a békét nemcsak a Kö-] zép-Keleten, hanem az egész ] világon. Tanév előtti gondok \ — Arkansasban\ Little Rock (Reuter). Faubus arkansasi kormányzó Arkan­sas állam, törvényhozó testü­letének rendkívüli ülésszakra való összehívását kérte. A ikormányzó azt akarja, hogy a törvényhozó testület sza­vazza meg azt a törvényja­vaslatot, amely felhatalmaz­za a kormányzót a nyilvános iskolák — különösen pedig a Little Rock-i központi iskola — bezárására, amennyiben elrendelnék a faji elkülönítés megszüntetését. Két nappal ezelőtt az Egye­sült Államok legfelső bírósá­gát rendkívüli ülésre hívták össze csütörtökre, hogy dönt­sön a Little Rock-i iskola “ ügyében. A színesek haladd- _ sóért harcoló nemzeti szövet- ± ség vfayanis fellebbezést j nyújtott be a legfelső bíró- J Sághoz az ellen, hogy a St. ] Luis-i bíróság felfüggesztette ] a faji elkülönítés megszűnte- ] tésének végrehajtását a Litt- j le Rock-i iskolában. « A legfelső bíróság azért ül } ilyen sürgősen össze, mert a« Little Rock-i iskolában szép- i tember 8-án kezdődik meg az ' új tanév. Faubus kormányzó ] kérte, hogy a tanév megnyi- « fását halasszák el szeptember j 15-ig. í J OSUÉ DE CASTRO, a nemzetközi békedíjjal ki­tüntetett neves brazil tudós és közéleti személyi­ség, hosszú éveken keresztül tanulmányozta, milyenek az élelmezés, élelmiszergyártás és fogyasztás problémái a kü­lönböző országokban. Josué de Castro nem volt marxista, mégis tudományosan k: tudta fejteni a mai körülmények élelmezési problémáit és vizsgálataiból levonta azt a következtetést, hogy a kapitaliz­musban a néptömegek a technika és a tudomány eredményei elleniére nehéz életre, keserves tengődéire vannak kárhoztat­va. A magánvállalkozás rendszere: az éhség és a nyomor bi­rodalma, a fejletlen országok népeinek kegyetlen kizsákmá­nyolása. De Castro részletesen ismertette az amerikai, euró­pai, ázsiai és afrikai népek élelmezési helyzetét, s ezt a kér­dést szorosan összekapcsolta az illető országok műszaki lehe­tőségednek és természeti viszonyainak vizsgálatával. De Cast­ro elismerte, hogy a Szovjetunió komoly eredményeket ért el a gazdasági élet fejlesztésében, az állampolgárok anyagi jó­létének és kulturális színvonalának emeLásében, különösén a nemzetiségi területeken. De Castro tudományos munkássága során arra a meg­állapításra jutott, hogy a kapitalizmusban a termelőeszközök kevés ember kezében összpontosulnak, ez pedig a megter­melt cikkek aránytalan elosztásához, következésképpen aránytalan felhasználásukhoz vezet. Ilyenképpen nagy elté­rések jönnek létre a magas és az alacsony jövedelemmel ren­delkező emberek életszínvonalában. A burzsoáziának nem áll érdekében ennek a kérdésnek a tárgyilagos vizsgálata. A burzsoá társadalomban ez a téma gyakorlatilag tiltott terület. Jousé de Castro megállapította, hogy a kapitalista országokban az éhínség problémájával fog­lalkozó minden egyes kötet könyvre több mint ezer, háborús problémával foglalkozó könyv jut. A nyomor, az éhség égető problémáját azonban nem le­het letagadni. A burzsoázia kiszolgálói nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy elferdítsék az éhínség valódi okait, és megté­vesszék azokat, akik éheznek. Egyes burzsoá szociológusok például az éhínséget természetes és elkerülhetetlen jelenség­nek tekintik, amelynek ókai a kedvezőtlen természeti viszo- ny®k. továbbá az, hogy az adott nép nem rendelkezik megfe­lelő »élettérrel«. Mások szépíteni igyekeznek az éhínség mé­reteit és romboló erejét, vagy járványszerű, véletlen jelen­ségnek ábrázolják. De Castro munkáiban bőséges anyaggal bizonyítja be az effajta nézetek tarthatatlanságát. Az éhínséget nem bioló­giai, hanem társadalmi jelenségnek tekinti, amelyet az em­beriség csak akkor küzdhet le, ha megérti az éhínség igazi jelentőségét, meglátja gyökereit, s hatékony módszereket ta­lál az ellene vívott harchoz. A szerző számára világos, hogy az éhínség a társadalmi rendszer súlyos bűneinek következ­ménye. Látja, Hogy az éhínség legfőbb oka gazdasági, nem pedig földrajzi tényező és vagy a természeti kincsek helyte­len felhasználásából, vagy a közszükségleti cikkek igazságta­lan elosztásából fakad. A kapitalista világgazdaság rendszerébe tartozó orszá­gokban mindenütt fenyegeti az embereket az éhezés réme. Különösen súlyos helyzetben vannak azok az országok, ame­lyek gazdasági téren még nem eléggé fejlettek. Ezekben az országokban él a világ lakosságánák nagy többsége, ezekből árad a sok olcsó nyersanyag és élelmiszer az imperialisták­hoz. S mégis ezekben az országokban a világon a legmaga­sabb a halálozási arány, a legalacsonyabb a kulturális szín­vonal, a legkisebb az egy főre eső nemzeti jövedelem és fo­gyasztás. - — Az ENSZ adatai szerint — ezekre támaszkodik Jousé de Castro — a világ jövedelmének 70 százalékát 19 gazdag bur­zsoá ország használja fel, bár “ezekben a világ lakosságának csak 16 százaléka él. Ezzel szemben 15 olyan ország, amely­ben a föld lakosságának több mint 50 százaléka él, a jöve­delemnek alig 10 százalékával rendelkezik. Az elmúlt két évezredben Kínát 1829 alkalommal, tehát csaknem évente sújtotta éhínség. A XIX. században Kíná­ban csaknem 100 millió ember halt éhen. A régi Kínában a halálozások 50 százalékának közvetve, vagy közvetlenül az állandó rossz táplálkozás volt az oka. A régi Kína urai nem tudták' megvédeni az ország természeti kincseit a pénzéhes külföldi hódítóktól. De, amikor a kínai nép a kommunista párt vezetésével saját kezébe vette sorsának intézését, a me­zőgazdaságban, a kereskedelemben, az iparban nagy lendü­lettel azonnal hozzálátott a szocialista átalakításhoz, s leküz- di a természet erőinek pusztító hatásait. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK mindent elkövetnek azárt, hogy eltávolítsák a háború veszélyét az em­beriség feje felől, s hogy emeljék népeik életszínvonalát. Ezek az országok azt vallják, hogy a társadalmi rendszertől függetlenül minden államnak békében kell egymás mellett élnie. Azt javasolják a kapitalista országoknak, hogy ne a tö­megpusztító fegyverek gyártásában versenyezzenek, hanem a termelőerők, a tudomány, a technika, a kultúra fejleszté­sében. A népek döntsék el, hogy melyik társadalmi rendszer — a kapitalizmus, vagy a szocializmus — biztosít bősége­sebben anyagi és szellemi javakat az emberek számára. A szocialista rendszer előnyei ma is teljesen nyilvánvalóak a kapitalista rendszerrel összehasonlítva. A kommunizmus hagy eszméinek életképessége és ereje a jövőben mind vilá­gosabban fog megmutatkozni. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy PRPIRBOLTMINK a zavartalan füzet- és irószerkiszolgálás érdekében Boltjaink: Kaposvár, Májas 1 atca 6. telefon: 16-71 Kaposvár, Májas 1 utca 24. telefon: 16-96 Kaposvár, Ady Endre nlca 11, Telelőn: 13-75 augusztus 30-án, szombaton, továbbá szeptember 1-től szeptember 6-ig bezáróan reggel fél 8-tól este 6-ig állnak kedves vevőink rendelkezésére KAPOSVÁRI KISKERESKEDELMI VALLALAt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents