Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-27 / 201. szám

Seerda, 1958. augusztus 27. 6 SOMOGYI NÉPLAP cA tanúik e&dís datt Kléhány nap és beköszönt szeptember, egyik leg­• N szeibb hónapja az évnek, s jöttére kinyílnak az iskolák kapui, hogy tíz hónapon keresztül töltekezhesse- nek a tudás rakott assstalainál gyenmekeinlk. Megkezdő­dik a tanév. A szeptember, sokszor a nyári napot tetőző ragyogó napsütéseivel, még nem komisz esőivel, az évről evne megújuló újrakezdés szép szimbóluma. Szeptemberben soha nincs rossz diák. Ilyenkor még minden kis és nagy iskolás szíve telistele van jószándékkal — gyermeki és ifjúi mértékkel mérve —, hősi elhatározásokkal: tanulok többet és jobban, mint tavaly! Az újság, újdonság varázslatai szövik át meg át so­ha nem látott színekkel a tanévkezdést jelző hónap első napjait, heteit. Ilyenkor nemcsak a pedagógus kezd újult erővel az embernevelés bonyolult munkájába: az eleven anyag, a sok szépre és jóra szomjas létek is friss, enge­delmes. A gyermek tudja, hogy számára a kötelességtu- dás, a szorgalom szigorú időszakát nyitja meg a szeptem­ber, mégis lelkes, magával ragadóan újjorng, örül. örül az iskolának, a még friss nyomdafestéket illatozó könyvek­nek, a kék borítólapok öltözékét kívánó új füzetelmek, az írószereknek, a rajztáblának, a festékeknek, tintának, mindennek. Ilyenkor még mesebeli kincsnél is nagyobb a becsülete egy-egy új tolltartónak töltőtollnak, táskának. Már csak azért is, mert most lépnek tiszteletre méltó ál­lampolgári rangra a hatodik életévüket betöltötték, a Ki­esük, akik már nem annyira kicsinyek, hogy ne vezes­sük el őket a betűk és számok orszá'gába. Az emberré levés útján ilyenkor, szeptemberben indul el a jövendő szakmunkása, a továbbtanuló nagydiák. Öröm nézni a szeptember előtti készülődést. Öröm nézni az iskolaév megnyitására készülődőket. A gyerme­kek és szülők, pedagógusok öröme a legszebb köszönet minden erőfeszítéseinkért; egységes és tartalmában egyre javuló közoktatásunkért, következetes iskolapolitikán­kért, az állam áldozatos gondoskodásáért! C okaiknak nem tűnik fel a különbség a mostani és a .tíz, húsz év előtti nyárvégek között. Pedig de más volt az akkori tanévkezdésekre való készülődések hangulata. Csúcsforgalmat bonyolítanak le könyv-, papír- és író- ssserboltjaink. Hol van már az a tessék-Iássék módon tá­lalt bánat a sajtóból, amivel 15—20 év előtt néhány szo­lidan ellenzéki újságíró megkockáztatta megírni az isko­laköteles gyermekek szüleinek szörnyűséges gondjait, hogy nincs pénz nem hogy könyvekre és füzetekre, de pa­lavesszőre, táblára sem. Jó néhány száz hátitáska talált kis gazdára az idén. Évről évre növekszik elsőosztályosaink száma. És az is­kolák új polgárai valahányan vadonatúj felszereléssel lé­pte át az iskola küszöbét szeptember 2-án, Visszaemlékezve az én hajdan volt iskolatáskámra, még felnőtt szfvem Is összefacsarodik. Inkább tarisznya volt az, mint táska. Isten tudja, hány rokongyerek szag­gatta, tömte könyvekkel, füzetekkel és üres kenyérrel évek hosszú során, míg egyik unokatestvéremről rám maradit. S nekem is négy testvérem örökölte. Volt olyan év, amikor ketten hordtuk 'benne a könyveinket, és az is­kola kapujában osztozkodtunk. Ó, mennyim utáltam a csúf jószágot, azt a táskát. S legszebb álmom az volt, hogy jön majd szeptember, amikor új táskával a háta­mon, vagy a kezemben, megyek az iskolába és nem csú­fol ki senki az alaktalanná koptatott útitárs miatt! Az idősebbek valahánya számon tart emlékezetében ilyen, vagy ehhez hasonló szeptemberi emléket-... Talán el is mesélte kicsinyeiknek. Akik szájtátva hallgatják, mert nehéz élhinniiík a voltat. Ok csak a jelent látják. Ls most másként van. Most szinte felesleges kom- mentáin! .papír- és írószerboltjaink szeptember előtti csúcsforgalmát, elég, ha járás-kelés közben belép egyik ilyen boltunkba az ember és eltolt ott néhány per­cet. A kép, ami itt fogadja, minden szónál szebben mond­ja el, hogy az iskolaévre való készülődés, az iskolák ka­punyitására való várakozás évről évre szebb, gondtala­nabb. László Ibolya. híradás a mezőgazdasági kiállítás néhány pavilonjáról Az 1958. évi 62. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár valamennyi bem u tató - csarnoka sok érdekességet és {I tanulságos látnivalót tár a lá­togató elé. Azonban az általá­nos összefoglaló képet mező- gazdaságunk fejlődéséről, s benne a parasztság útját a felszabadulástól napjainkig, a fő pavilon dokumentálja. Ki­állítási anyagával hét téma­körben gyűjtve gazdagon ér­zékelteti azt a sok munkát, tu­dományos kutatást magába rejtő eredményt, amely né­pünk társadalmi, kulturális és anyagi felemelkedését lehető­vé tette. Mit mutat be a fő pavilon? A MAI MAGYARORSZÄG J című témakör anyaga betekin- \ bést enged a látogatóknak az ipari és mezőgazdasági terme­lés helyzetébe. Kulturális ered­ményekről, továbbá a dolgo­zók szociális körülményeiről tájékoztat. Kifejezésre juttatja a szocialista építésben eltelt 10 esztendő minden eredmé­nyét. Mindezt újszerűén, a kiállítási technika legkorsze­rűbb eszközeivel mutatják. A bemutató anyagát működtet­hető elektromos berendezés tárja a látogatók elé. J A MEZŐGAZDASÁGI TER- é MELÉS FEJLŐDÉSÉNEK 10 ÉVE. A mezőgazdasági termelés népgazdasági jelentőségére, a főbb mezőgazdasági termelési ágak eredményeire, az ered­mények elérésének eszközei­vel ismerteti meg a nézőt a kiállítás anyaga. Felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire létszükség az ipar és mezőgaz­daság szoros kapcsolata, mert az ipar fejlesztése nélkül nem léphet előbbre a mezőgazda­ság sem. A PARASZTSÁG ÉLET­KÖRÜLMÉNYEINEK MEG­VÁLTOZÁSA. Ebben a témakörben tablók, grafikonok, fényképek adják vissza hűségesen azt a tényt, hogy a proletariátus diktatú­rája milyen hatalmas, eddig nem ismert változásokat ered­ményezett a parasztság élet­körülményeiben. Ismerteti a látogatóval, hogyan vált a föld- hözjutótt magyar paraszt a szocializmus építésének 10 éve alatt a termőföld gazdájává, a haza egyenrangú polgárává. Szemléltetően bizonyítja, hogy mindez a munkásosztály áldo­zatos harcának, hatalmának eredménye. A magyar—szov­jet műszaki és tudományos együttműködés 10 éves évfor­dulója alkalmából felsorakoz­tatják a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának mindazon tapasztalatait és eredményeit, amelyeket sikeresen alkalma­zott a magyar mezőgazdaság az elmúlt 10 esztendő alatt, hogy a mezőgazdaság szocialis­ta építésében elérje azokat az eredményeket, amelyeket egyébként az egész kiállítás is dokumentál. A SZÖVETKEZETI MOZ­GALOM 10 ÉVE. E témakörben a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek minden mozzanata, eddigi eredménye látható. A kiállítás ismerteti a különféle típusú szövetkezeti formák gazdasági előnyeit és azok fejlődését. A fő pavilon kiállítási anyaga itt tárja a szemlélődő elé az el­lenforradalom kártételéről szó­ló dokumentációt. A »Kiváló Termelőszövetkezeti Gazda­ság« címmel kitüntetett Solti Szikra Termelőszövetkezet fej FEKETE SZEM ÉJSZAKÁJA lődése és termelésben elért eredményei is megismerhetők, az Állami gazdasa­gok FEJLŐDÉSE című témakörben az állami gazdaságok fejlődéséről, a me­zőgazdaságban betöltött szere­péről lesz szó. Helyet kapnak itt azok az állami gazdaságok, amelyek az 1957-es termelési és gazdálkodási eredményeik alapján kormánykitüntetésben részesültek. Itt mutatják be a Minisztere tanács és a SZOT vándorzászlójával kétszeresen kitüntetett Held Állami Gaz­daságot és a gazdaság kiváló termelvényeiből nagyszabású árubemutatót rendez. a mezőgazdaság gé­pesítésének 10 ÉVE. Gépállomásaink 10 éves fennállását ünnepelve mutatja be a látogatóknak a fő pavi­lon kiállítási anyaga gépállo­másaink felbecsülhetetlen se­gítségét a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében. Itt helyezkednek el az 1958. évj mezőgazdasági gépmodellezési verseny győztes és működő modelljei. Ebben a témakör­ben a kormánykitüntetésben részesült Fegyvémeki Gépál­lomás kiváló munkája, ered­ménye is szerepel. A gépállo­más munkáját és a mezőgaz- t daság gépesítésének eredmé- ^ nyelt színes hangosfilm egé- , szí ti ki. A 3 ÉVES TERV CÉLKI« A múlt század vé­gén nagy port vert fel a népszerű ci­gányprímás, Rigó Jancsi és egy francia hercegnő romantikus szerelmének történe­te. A korabeli sajtó­ban sűrűn megjelenő cikkek foglalkoztak a feltűnést keltő eset- tel. Most a magyar fés francia filmművé- J szék együttműködése f nyomán megelevcne- f dett a századforduló f Párizsa, zenés szóra- f kozóhelyeinek színes f világa, az elkényezte- J tett gazdag hercegnő fés a tüzesszemű ci- J gányzenész gyorsan J felflobbanó szerelmé- f nek érdekes, történe- te' j A szép szőke Geor- f gia, Vintheuil herceg f felesége régi szeszé- J lyeit, amelyek még * lánykorában főleg szenzációt jelentettek az újságoknak, elfe­lejtették az emberek. Most, Párizsba jön, hogy húgát — aki bo­londul Rigó Jancsiért — jobb belátásra bír­ja. Georgiát egy ká­véházban látja meg először a cigányprí­más. Vonója megáll egy pillanatra a he­gedű húrjain, az első látásra beleszeret a szép hercegnőbe. Ge­orgia mindent maga mögött hagy: fény­űző életét, nagyössze­gű apanázsát, férjét, gyermekeit és utazik Jancsival Magyaror­szágra. De a boldog, szerelmes hetek épp­úgy elröppennek, mint a cigányprímás párizsi népszerűsége, és a jómódot biztosí­tó pénz, amit a her­cegnő Oly nagyon nél­külöz. És eljön a század­forduló utolsó szil­veszterének ünnepe 1899-ben: Párizs mu­lat es a vidám embe­rektől s konfettitől tarkálló utcán Rigó Jancsi szomorúan néz Vintheuil herceg tá­vozó' kocsija, örökre eltűnő szerelme után. A fekete szem éj­szakája — melyet a Vörös Csillag Film­színház csütörtöktől tűz műsorára, az első színes, szélesvásznú film. Francia—ma­gyar közös produk­cióban készült. Keleti Márton háromszoros Kossuth-díjas ren­dezte fordulatosán, látványosan. A szép hercegnő szerepében Nicole Courcélt lát­juk, akit a Papa, ma­ma . i; filmekben, a Boszorkány-ban és a Fájdalom nélkül cí­mű francia filmek­ben ismertünk meg. Rigó Jancsit a Nem­zeti Színház fiatal tagja, Buss Gyula játssza. A kisebb sze­repekben jó alakítást nyújt Colette Dereal, Gobbi Hilda és egy cigányzenész szere­pében Szabó Ernő. Külön figyelmet érdemel a film hatá­sos színezése, és Pásztor István ope­ratőr szép fényképe­zése. A Fekete szem éj­szakája fülbemászó zenéjét Fényes Sza­bolcs szerzetté, s Ni­cole Courcel kedves sanzonja Georges f van Parys-t, számos f francia film zenéjé- t TÜZESEINEK ismertetésével zárul a fő pa­vilon kiállítási anyaga. E té­makörön ibelül a népgazdaság és hangsúlyozottan a mezőgaz­daság fejlesztésének legfonto­sabb tervfelariataü ismertetik a tablók, rajzok, grafikonok, statisztikai adatok. A fő pavilon anyaga tehát olyan értékes kiállítás, amely életünk elmúlt 10 esztendejé­nek minden ere4ményére, szo­cialista hazánk, életünk jobbá tételének törekvéseire hívja fel a figyelmet. Érdemes meg­nézni, tanulságot szerezni be­lőle a holnapi munkához. — Az Építésügyi Miniszté­rium megszigorítja a baleset­iig1 szerzőjét dicsériintézkedések eltenőr- A látványos, szóra-ff0001' A tóvoten megkövetelte, koztató film. a Feke-f^ a *£**** vonják kér­te szem éjszakája re- * d1or'e a. felelősöket, prémium mélhetóleg kezdete a f ^vonásával es egyeb módón magyar és francia ? bul*««ek azt, aki elhanyagol- filmgyártás további^3 a balesetelhárítási előírások együttműködésének, megtartását es megtartatását. Vasárnap reggel még burgonya dísz­lett Ujvárfalván Go- lobics Imre telkének kerítés melletti ré­szén; a földműves- szövetkezeti italbolt tőszomszédságában. Pár óra múltán vi­szont Vancsura Já­nos sárdi ügyvezető ásóval, lapáttal és egyéb szerszámmal foglalatoskodó em­bercsoportot talált itt — Küldheted a ba­bákat (azaz a bábu­kat) meg a golyókat, mert délután felavat­juk a kuglÁpályát — mondták neki, s szór­ták tovább a földet, ácsolták az oldal- deszkákat és a golyó- visszafordító palán­kat. Csakhamar itt ter­mett a három fabá- bú, amiket Keczeli József sárdi bognár esztergált. Golyókat meg — hármat-né- gyet úgy szedett ösz- sze az ügyvezető, a szövetkezet kocsmái­nál. (Perrsze, minde­nütt a legrosszabbat adták oda.) így ke­rülhetett sor ebéd után az önkéntes társadalmi munkával sebtében létesített kuglizó felavatására­Nem akar elmenni egyenesen a golyó a még gidres-gödrös pályán. No, persze, a gyakorlat is hiány­tik,: négy évig szüne­tel Ujvárfalván ez a ixLSárnap délutáni unaloműző férfi-já­ték. Az öreg Polák Lajos bácsi — vala­mikor jó kuglis lehe­tett! — nem talál egyetlen fát sem az első görbe dobásra. A másodszorra elló- dított golyó nyílegye­nesen megy ugyan, ja az állító gyerek a parancsot, ami ma­gyarul annyit tesz, hogy a fekvő bábú eltávolítandó állótár­sai elől. Hideg Sándor pró­bálkozik. Hiába. Tu­domásul kell vennie, hogy van olyan kí­sérlet, amit nem ko­ronáz siker. Fogadd­Kug I i z ó k de úgy kibújik a bá­buk között, mintha ebben lelné őrömét. Szehagel Jancsi! •.. Ö is csak dob, de vem talál. Szeren­csés Jóska szintén, A következő avató — nagyon tapasztalat­lan kezdő lehet —* izgalmában egy só­hajtással később en­gedi ki a kezéből a golyót, mint kellene: — Mezítláb — hang­zik a szakkifejezés, amely azt jelenti, hogy nem a deszká­ról indult végcélja felé a kugli. Ivók Miklós — fia­tal, mosolygós-barna képű fiatalember — töri meg a jeget: egyenes dobásának egy fa eldőlése az eredménye. — Vedd el azt a dögöt — kap­sok következnek. — Van rá két forintom, hogy nem dobsz egyenesei. — öt forintot adok egy valahogy-fára. — Ezt az utóbbi kife­jezést is le kell fordí­tani magyarra: egye­nesen, vagy görbén guruló golyóval elta­lált bábú — ez a »va&ahogy-fa«. Jankó Ernőnek sem kedvez a szeren­cse. Az utána követ­kező nem így akar­ta, mégis a krumpli- rendbe küldi ai go­lyót. — Elment legel­ni. — Az ilyen dobás fogalmának megjelö­lésére ez a szakikife­jezés szolgál. — Bár­csak úgy lódítottad volna el azt a golyót, hogy soha se talál­nák meg — szól epé­sen az egyik kuglizó, de tüstént észbekap, hogy ez nem volna jó, mert akkor mivel játszanának. — Ke­resd csak, gyerek — mondja... Horváth Miklóstól egy vidéki ember ve­szi át a golyót. Kezé­be fogja, forgatja, s a fejét ide-oda in­gatja — nem sok re­ményt fűzhet hozzá. Mégis eltalál egy bá­bát. — Áncster. Be lehet káfulni. — Azaz: döntetlen az eredmény, mert ket­ten dobták egy-egy fát; ezért a többiek­nek újra be kell fi­zetniük az újabb játszma részvételi dí­ját ... Leáldozóban van a nap, de Csávics Jenő még nem akar haza- indulm Somogyfajsz- ra. Lovai már türel­metlenkednek. A gazda felül a kocsira, s megfordítja a foga­tot: ha nem hazafe­lé néznek a lovak, akkor talán nyugod­tan megállnak. Látja az öreg, hogy komoly esélyei vannak eb­ben a nem erős me­zőnyben. Hja, náluk már rég felavatták a kuglipályát... Ugrál a kimustrált golyó. Nemsokára új állja a helyét Akkor aztán kevesebben fo­gadnak »valahogy- fára« Ujvárfalván. I ÉRDEKESSÉGEK — Furcsaságok KARÓRA A NEW YORK I SZABADSAGSZOBOR SZAMARA Svájci óragyáro6ok 1926- ban az amerikai kormány­nak egy kairórát akartak ajándékozni a több évtized­del ezelőtt Franciaország ál­tal ajándékozott és a New York-i kikötőben felállított Szabadság-szobor számára. Elképzelhetjük e karóra mé­reteit, ha figyelembe vesz- szük, hogy a szobor 305,5 láb magas. Mivel az órának az lett volna a rendeltetése, hogy a befutó hajóknak nagy távolságra mutassa a pontos időt, Washingtonban komolyan mérlegelték az ajánlatot. Később mégis visszautasították. Elegendő­nek tartották, ha a szobor olajlámpást tart. Az olaj­lámpást 1916-ban villany- lámpára cserélték ki, és a lencséket tökéletesítették, úgyhogy a szobor ma há­romszor olyan messzire vilá­gít, mint azelőtt. MERÉSZ KÖVETKEZTETÉS »Az angolok erejüket és egészségüket kizárólag a vónkisasszonyoknak kö- szöhetik!« — állapította meg Thomas Henry Huxley, a híres angol fiziológus az egyik kutatói kongresszuson. Amikor szavai heves ellen­zésre találtak, Huxley me­rész bizonyítási eljárással igyekezett megállapítását alátámasztani: »Az angolok a nagyszerű szigetországi marhák ízes húsából merí­tik erejűket. A marhák többnyire a vörös lóhere fo­gyasztása révén gyarapod nak. A vörös lóherének sza­porodása céljából szüksége van a darazsakra. Sajnos, a darazsak életét mezei ege­rek veszélyeztetik. De mi irt­ja a mezei egereket? A macskák! És ki tenyészti és ápolja a legtöbb macskát? A vénkisasszonyok! Tehát az angolok erejüket, és egészsé­güket a vénkisasszonyoknak köszönhetik!« LINDA GO HOME! Az elegáns hollywoodi filmsztár, Linda Chirstian Rio de Janeiroban megszállt a Hotel Excelsiorban. Kiko­sarazott kérője, egy Pignata. ri nevű 50 éves amerikai ■ milliomos különös tüntetést szervezett a filmsztár ellen. Kocsiján tíz másik autó kí­séretében szörnyű tülkölés­sel végigvonult a szálló előt­ti fasoron, miközben egy fel­bérelt csoport plakátokat vitt: »Linda go home!« fel- írássaL FURCSA TANFOLYAM Hamburgban rájöttek ar­ra, hogy nem is olyan egy­szerű dolog gyermekjátékok­kal bánni. Éppen ezért tan­folyamot indítottak, ahol a szülőket a legkülönbözőbb játékok kezelésére oktatják. SZAKÄLL-STATISZTIKA Egy férfi 20—60 éves ko­ráig átlag 210 000 méternyi szakáUt borotvál le arcáról. A szakáll hossza egy végié­ben 450-szer magasabb vol­na, mint az amerikai Empi­re State Building. Ha a sza­káll növekedése egyetlen szálra összpontosulna, ez normális mértékű szakálla- sodásnál napi 14,7 méter nö­vekedést jelentene. A NAGYMAMÁK napja Barcelonában az idén ün­nepelték először a nagyma­mák napját. Most tovább­mennek és a nagyapák nap­jának bevezetését tervezik. A nagymamák napja igen kedvezően hatott a barcelo­nai cukrászdák üzletmeneté­re. HEGEDŰ SZÍV ARDOBOZBÓL Yehudi Menuhin nemrég a londoni BBC-ben olyan he­gedűn játszott, amelyet Churchill szivaros dobozá­ból készítettek. A hallgatók lelkes leveleket írtak a rá­diónak. Az egyik azt írta, most ismét bebizonye- lőtt, hogy Churchill csak a le®- jobb szivarokat &zívja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents