Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-27 / 201. szám
us 5Világ proletárját, egyesüljetek: Somogyi Néplap AZ MSZMP Ml EG/tí BIZOTTSÁGA ÉS A M£GYE* XV. évfolyam, 201. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1958. augusztus 27.---------------------M ai számunk tartalmából A franciaországi gyújtogatásokról Megteremtik, ami eddig hiányzott Mit hozott a posta? Egyesülés utón a pusztakovácsi Dimitrov Tsz-ben Június 19-én a pusztakovácsi VJj illet beolvadt a Dimitrov Termelőszövetkezetbe. A Di- mitrovban most félszáznál több tag gazdálkodik, összterületük 598 katasztrális hold. A tagokkal, területtel meggyarapodott erősebb szövetkezet eredeti gazdasági irányelveit, jövőt, gyarapodást illető elgondolásait a továbbiakban is megtartja. A fúzió után sem volt különösebb változtatásra szükség. — Szarvasmarha-tenyésztés és hizlalás, ez a fő jövedelmi forrásunk — mondja Puskás József, az elnök. — A múlt hónapban csak tejért pontosan 25 098 forint 20 fillért kaptunk. 115 szarvasmarhából jelenleg 28 hízik. Tizet nemrég a/- tak el. Az értük járó 64 ezerből ötezer forintot mennyiségi felárként kaptak. Kereken 160 sertésük van: negyvenkettő anyakoca, hatvanhét süldő, harmincegy leválasztott- és húsz szopós malac. — Van 178 juhunk is — ezt csak úgy utolsónak említi meg a szövetkezet vezetője. Számok ezek, papírosra vetett jelek, melyek önmagukban talán nem mondanának sokat a rájuk pillantónak, de csokorba szedve igenis kifejezik: biztos holnap vár azokra, akik a fentiekkel, vagy ehhez hasonló anyagi javakkal bírnak. A Dimitrov Tsz szép szarvas- marha- és sertésállománya súly és számbeli gyarapodásához megvannak a feltételek. 16 vagon szálastakarmányt, több mint 50 köbméter silót »pusztíthatnák« el az állatok. S 110 hold volt csak a pillangósuk. Szarvaskerépből 50, lóheréből 20 holdról fogtak magot. Holdanként kukoricából 25 mázsás, dohányból jó közepes termésre számítanak. Ott jártunkkor még zúgott a cséplőgép, pontos eredményt nem tudtak mondani. Búzából, rozsból, zabból 10—10 mázsát vártak egy-egy holdról. Tavaly 57 forintot osztottak a Dimitrovban egy munkaegységre. Ha többre nem is, de legalább ekkora részesedésre számítanak az idén is. Ismét élüzem lett a Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központja 1955 első negyedéve, 1956 első és második negyede után a minap ismét ünnepelni gyűltek össze a MÉK dolgozói: negyedszer érdemelték ki az él- jzem címet. A Munkásotthonban megren- lezett ünnepségen Tóth Jó- asefné szb-elnök megnyitója itán Kűher János igazgató beszélt munkájukról, az eredmé- íyekről. Elmondta: a vállalat ;lső félévi tervét csaknem 140 izázalékra teljesítette. Egy- cét szám: exporttervüket és övedelmezőségi tervüket egy- iránt 110—110 százalékra télesítették. És sorolhatnánk topább részletesen és összefog- alva, az eredmény mindig túl- laladja a száz százalékot. A elvásárlás mellett eredmé- lyes volt az értékesítés mun- ;ája is. Hibáik csak az alma- illátá- őrületén mutatkoztak, mrs"'- ' -nére, hogy almafel- rásé tervüket 110 százaikra teljesítették, felsőbb szervek az ország más — almában szegényebb — vidékeire irányították a felvásárolt mennyiség egy részét. 65 vagon bab, 38 vagon meggy, s még cseresznye és zöldhagyma indult útnak Somogy ból. Magasan túlteljesítették baromfi- és tojásfelvásárlási tervüket. A tervezett 1607 vagon helyett 2227 vagon árut vásároltak fel és juttattak a városi emberek asztalára. Megtakarítást értek el a termények má- zsánkénti fuvar- & munkabér költségeinél. Az eredmények eléréséhez hozzájárult a kertészet, a szeszfőzde, a húsüzem és a baromfikeltető is. Summázva: több mint kétmillió forint többletnyereséget eredményezett első félévi munkájuk. S miért, hogyan történt ez? Egyszerűen. Jó a munkafegyelem és a munkavédelem. Rendszeresen dolgoznak a szövetkezeti szervezési munkán, a folyamatosan irányított tagszervezés még ebben az évben félmillió forint alaptőkét hoz a MÉK-nek. S mindjobban szélesedő önállóságot biztosítanak a szövetkezet vezetőinek a felügyeleti szervek. Jó példával jártak elő a munka minden területén a párttagok, s kitettek magukért a kisaesek is. A KPVDSZ nevében Farkas György gratulált az értékesítési szövetkezet vezetőinek és dolgozóinak, aztán átnyújtották a kiváló dolgozó okleveleket, s csaknem húszezer forintot osztottak ki azok között, akik megérdemelték. Muzsika csendült, párok indultak táncba. A komoly szavak után nevetés, jókedv höm- pölygött szét a teremben, csur- r&nt a bor és habzott a sör. V. P, n munkásvédelemröl, a dolgozók ellátásáról és az üdültetésekről tárgyalt az országgyűlés ipari és munkaügyi bizottsága Az országgyűlés ipari és munkaügyi bizottsága kedden együttes ülésen tárgyalta meg l a Munkaügyi Minisztérium beszámolóját a munkásvédelem, J a dolgozók szociális ellátásának helyzetéről és az üdültetésekről. I Kisfaludy Ervin, a minisztérium főosztályvezetője elmondotta: gondos felmérések bizonyítják, hogy államunk évenként hatalmas összegeket költ a munka biztonságának fokozására, jobb egézségügyi feltételek megteremtésére. A számottevő beruházások és intézkedések egész sorának eredményeként az elmúlt években észrevehetően csökkend az üzemi balesetek száma. Az ipar és a közlekedés területén például három év alatt 18,5 százalékos csökkenést ér- . tek el. Az utóbbi hónapok bal- I eseti statisztikája azonban nem megnyugtató, a fejlődés megtorpant, s ez sürgős intézkedésekre figyelmezteti az illetékeseket. Számos üzemben erősen kifogásolhatók a munkavédelmi berendezések, a munkakörülmények, ennek el- lenére szinte általános jelenség, hogy a munkavédelmi beruházásokra előirányzott ösz- szegeket az érdekeltek csak részben használják fel. Ügyel-' ni kell tehát arra, hogy az idén erre a célra rendelkezésre álló több mint 120 millió forintot ésszerűen, gondos megfontoltsággal költsék el. Ugyancsak a sürgető feladatok közé tartozik a szilikózisé® megbetegedések elleni küzdelem, mert hazánkban több tízezren dolgoznak szilikózis-veszélyes munkahelyeken. A munkásellátás különböző ágaira — az üzemi étkeztetésre, gyermekintézményekre, munkásszállásokra és a dolgozók szállítására — államunk évente körülbelül há- rommillárd forintot fordít. A hatalmas anyagi áldozat ellenére is sokhelyütt találkozhatunk jogos sérelmekkel, panaszokkal, szabálytalanságokkal. Súlyos aránytalanságok vannak például a közétkeztetésben. A vállalati hozzájárulás és a dolgozók térítése nemcsak iparáganként, hanem az egyes iparágak vállalatainál is különböző. Indokolt tehát a dolgozóknak az a kívánsága, hogy vizsgálják felül a közétkeztetés jelenlegi szervezeti formáját és szabályozzák a költségek mértékét is. ftasonló a helyzet a gyermekintézményeknél, a bölcsődéknél és az óvodáknál. Míg a területi bölcsődék, illetőleg óvódák több mit 150 ezer gyermeknek nyújtanak ellátást, az üzemi és hivatali kezelésben lévő gyermekintézmények pedig alig több mint 31 ezernek, addig a területi bölcsődék és óvodák felszerelése, ellátottsága észrevehetően gyengébb az üzemieknél. A feladat tehát ezen a téren is az, hogy az igazságtalanul meghatározott térítési díjakat arányosítsák és javítsák a területi intézményekben elhelyezett gyermekek ellátásának színvonalát. Munkalehetőség fiataloknak A Belkereskedelmi Minisztérium a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben határozatot hozott a fiatalkorúak kisegítő munkaerőként történő foglalkoztatásáról. A fiatalkorúak foglalkoztathatók bolti kisegítő munkák — árukarbantartás, áruk előrecsomagolása —, vendéglátóipari és üzemi vendéglátóipari, konyhai, cukrász, nagykereskedelmi raktári, könnyű segédmunkák ipari és szolgáltató munkák végzésénél. A rendelet felhívja a vállalatok figyelmét, hogy nagy körültekintéssel szervezzék meg a fiatalok foglalkoztatását. A 18 éven aluli kisegítőket állományba kell venni és a munkabérüket az állományi béralap terhére kell elszámolni. A részükre kifizetett munkabér igazolt béralaptúllépésnek minősül. Az utasítás nem érinti a kereskedelmi vállalatoknál jelenleg foglalkoztatott, vagy jövőben foglalkoztatni kívánt teljes munkaidőre szerződött fiatalokat. Egyenlőtlenül fejlődött a munkásszállások hálózata is. Egyes luxus szállodának is beillő, minden kényelemmel ellátott épületek mellett olyan szállások is akadnak, amelyek a legelemibb egészségügyi, higiéniai követelményeknek sem felelnek meg. A térítési dijak itt sem egységesek. Jóllehet, államunk az átlagos nyolc forint térítési díj ellenében 108 forintot költ a munkásszállások egy-egy lakójára havonta, mégis sok jogos kifogást kell orvosolni. A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint 1957-ben 380 ezren vettek részt kedvezményes üdültetésben. A pihenni vágyóknak ezernél több üdülőépület áll rendelkezésükre, csaknem negyvenezer férőhellyel. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy ésszerűbb szervezéssel, az üdülők jobb kihasználáséval további sok tízezer ember nyaralhatna kedvezményesen. Beszédes bizonyítéka ennek, hogy a számítások szerint a vállalati és hivatali üdülők kihasználtság! foka nem éri él a 66 százalékot sem. Fiatalok tíz- és százezrei vesznek részt a szünidőben mind népszerűbb sátortábora* zásokban. A hiba csak az, hogy az illetékes főhatóságok, tanácsok nem fordítanak kellő figyelmet a táborok helyes megszervezésére, a vízellátásra és az egészségügyi előírások megtartására. Ezért az érdekelteknek arra kell törekedniük, hogy szervezettebbé tegyék a sátortáborozást, s megfelelő körülményekről gondoskodjanak a vakációzó fiataloknak. A jelentést élénk vita követte. A két bizottság határozatában elfogadta a minisztérium jelentését; Készül az úthálózat perspektivikus terve Háromszorosára növekedett gépkocsiparkunk Az utóbbi évtizedben a gépjárműállomány világ- és hazai viszonylatban nagymértékben növekedett. Ezzel szemben az úthálózat nem tudta követni a rohamos fejlődést. A statisztikai adatok szerint 1957-ben a világ gépkocsiállománya elérte a 102 müliót Magyarországon 1938-hoz viszonyítva háromszorosára növekedett a gépkocsik száma. Fontos tudnivalók az óvodai felvételekről Befejeződött az óvodai előadók országos értekezlete Kedden a Művelődésügyi Minisztériumban folytatták tanácskozásukat a megyei, a fővárosi és a megyei jogú városi óvodai előadók. Szabadi Ilona, a minisztérium óvodai osztályának vezetője beszámolójában az óvónők ideológiai-szakmai továbbképzésének jelentőségével, az óvodák egészség- ügyi helyzetével, az oktató-nevelőmunka fontosabb kérdéseivel és az 1958—1959-es óvodai felvételekkel foglalkozott. Az idei felvételek szeptember 1-től 13-ig tartanak. A felvételekről bizottság dönt. Általában az első hét a jelentkezés ideje, a második héten a bizottságok elbírálják a felvételeket. Az elbírálásnál az a döntő, hogy az anya állandóan munkába jár-e, és van-e otthon olyan családtag, aki a gyermek gondozását elláthatja. Állandó munkaviszonyban nem lévő anyák gyermekei csak akkor vehetők fel, ha a dolgozó anyák gyermekeinek felvétele után még van hely az óvodában. A rohamos fejlődés szükségessé teszi úthálózatunk gyors felújítását, illetve új utak építését. Az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet hosz- szabb ideje foglalkozik a hiányosságok feltárásával és az ezzel kapcsolatos terveknek a kidolgozásával. Az intézet igazgatójának tájékoztatása szerint a rossz utak hatalmas károkat okoznak gépkocsiparkunkban. A gépkocsijárművek önköltsége a rossz utak miatt 50 százalékkal megnövekedett, ami évente 1,5 milliárd többletköltséget jelent népgazdaságunknak. Mindezen felül a gépkocsik élettartama 40—60 százalékkal csökken. A kutató intézet felmérései alapján most dolgozzák ki úthálózatunk hároméves, valamint több éves perspektivikus tervét. Az egységes terv érdekében, tapasztalatcsere formájában, a szovjet, a lengyel, a csehszlovák, a román és a bolgár kutató intézményekkel is tárgyalnak korszerű nemzetközi utak megépítéséről. Tervbe vették közúti mérőkocsinak a megépítését is. Ennek segítségével térképezik fel útjainkrólűszaki és gépkocsi üzemeltetési jellemzőit,
