Somogyi Néplap, 1958. augusztus (15. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-01 / 180. szám
Világ proletariat* egyesüljetek! KAPO^ Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 180. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1958. augusztus 1. Mai számunk tartalmából Hat hét erőfeszítés Otthonunk Nyári táborban Augusztus 20-ára késsül a pusztakovácsi fmsz kultúrcsoportja A pusztakovácsi földműves- szövetkezet nőbizottságának, KíSZ-szervezetének és a szövetkezet vezetőségének együttes támogatásával jött létre a kultúrcsoport. Rövid működése alatt máris eredményekről számolhatnak be tagjai. A kultúrcsoport magvát Szulimán Magdolna kultúrfelelős szervezte meg. A leglelkesebb tagok Bedő Ilona, Páder Zsuzsa, Perák Magdolna, Berta Mária, Berta Magdolna, Balogh Ferenc, Laskai Imre és Vastag Tibor. Munkájuk nyomán szavalatok, népi táncok, jelenetek és énekszámok tették 1 változatossá már több esetben és legutóbb a nemzetközi sző- ! vetkezeti nap alkalmából adott műsorukat. Nagy támogatást nyújt a kultúrcsoport munkájához Pintér Jánosné pedagógus, aki különösen a táncok betanításánál segit. A csoport augusztus 20-án új műsorral lép a falu népe elé. Őszi és téli tervükben pedig háromfelvoná- sos színdarab előadása is szerepel. Kaposvár zöldség- és gyümölcsellátásának megjavításáért Néhány héttel ezelőtt sok bírálat érte a MÉK-et, amiért nem tudta kielégítően ellátni a várost zöldséggel és gyümölcs- csel. A bírálat használt. Köny- nyen lemérhető az ellátás javulása a MEK Május 1 utcai boltjának munkáján. A múlt hét szombatján több mint 3500 vásárló fordult meg a boltban, s a forgalom meghaladta a 15 ezer forintot. Nagyon sok háziasszony nem vásárol a piacon, mert olcsóbb és jobb minőségű árut kaphat a MÉK ‘boltjában. Július 26-án, szombaton 7 mázsa paradicsom, 6 mázsa paprika, 5 mázsa fejes káposzta, 6 mázsa egyéb zöldség, 4 mázsa alma, 2 mázsa körte, több mint 1 mázsa ringlószálva és a primőr áruk közül 30 kg szőlő került a háziasszonyok kosarába. » Az üzlet mindig tiszta, rendes. A kiszolgálók udvariasak a vevőkhöz, bér néha, nagyobb forgalomkor sok baj van a tüGibonaértékesítésnél a gazdák ragaszkodjanak a liektolitersúly méréséhez Az ország földművesszövetkezetei az idén nagyobb szerepet kaptak az ország kenyér- ellátásának biztosításában. Az idén már mintegy 900 felvásárlóhellyel rendelkeznek, s az összes felvásárlásra kerülő gabonának kereken egynegyedét veszik át. Az első hetek eredményei a szabadfelvásárlás területén biztatóak. Július 1-től a földművesszövetkezeti telepek egész kenyérgabona felvásárlási tervük 4,5 százalékának tettek eleget. Különösen kedvezően alakult a szabad érté- kesítésű gabona aránya. Eddig a tervezett mennyiség 6—8 százaléka került a magtárakba. A takarmánygabona felvásárlás területén még kedvezőbben alakult a helyzet. Az összes mennyiség 10,1 százalékát, a szabad értékesítésűnek pedig 20,4 százalékát vették át a felvásárlási megbízottak. A felvásárlás eddigi statisztikája azt mutatja, hogy hosz- szú évek óta nem takarítottak be az ideihez hasonló mennyiségű gabonát. A termelőket a szokványosnál jobb minőségű gabonáért minőségi felár illeti meg. Az első hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy a felvásárló telepek vezetői nem szívesen »vesződnek« a hektolitersúly- méréssel. A SZÖVOSZ ezért felhívja a földművesszövetkezetek tagságát, a termelési bizottságok, az ellenőrző bizottságok kísérjék figyelemmel a felvásárló telepek munkáját, és követeljék meg minden esetben a hektolitersúly mérését. relmefclsn vásárlóikkal. Megértőbbnek kellene lenniük, hisz a bolt dolgozói úgyszólván megállás nélkül, verejtékezve végzik munkájúikat. Az üzletben levő árukészlet hű tükre a bolt ízléses kirakata, melybe mindig friss árut helyez el Szabó György elvtárs, a bolt vezetője. Az üzlet alkalmazottai két műszakiban dolgoznak, s kora reggeltől este 7 óráig a vásárló mindig megtalálhatja a kívánságának megfelelő árut. A bolt minden dolgozója, de elsősorban Szamosi Jánosné, Berta Imre, Hajdú Istvánná, és Papp Gyulámé érdemel dicséretet jó munkájáért A vásárló közönségnek az a kérése az üzlet dolgozóihoz, hogy továbbra is igyekezzenek lelkiismeretes munkát végezni. Különösen azok a háziasz- szonyok lesznek hálásak ezért, akik elfoglaltságuk miatt nem járhatnak piacra, s munkaidő után szerzik be szükségletűket a szép boltban. D. Z. ♦ : ♦ A szüloki Béke TermelőszöI vetkezet irodának kinevezett | szobájában körben hosszú pa♦ dokon ülnek az emberek, . mintha közgyűlés volna. Kiss \ József elnök arról beszél, mi- | lyen eredményeket értek el, I mióta negyvenegyen együtt t művelik a közös földet, a 350 »hold szántót. Mégsem közgyű- i lés ez, hanem valami más. 1A látogatóknak szoktak ilyen ♦ magyarázatot adni, ha a mun- J kájuk után érdeklődnek. A i félhomályos szobában, amikor i a szem már megszokja, hogy ; a kintinél sötétebb van itt, t valóban kitűnik, hogy az el- |nöfc vendégekkel beszélget. Az j egyik pádon Kluge és Ebers- I bach elvtárs, a Német De- .mokratikus Köztársaság buda- | pesti követségének első, illet♦ ve másodtitkára ül. Nagy fi- t gyelemmel hallgatják, amint ta tolmácsnő Kiss József sza♦ vait fordítja anyanyelvűkre. iNéha megelégedetten bólinta- %nak vagy mosolyognak, ahogy \az elnök sorban mondja: | — Éppen ma végeztünk a | csépléssel. 550 mázsa búzánk lés rozsunk lett, amiből nem- ♦vsak az adót egyenlítjük ki, s } adunk el, de az évi kenyere \is meglesz minden szövetkeze- j ti családnak. Sokan közülünk »nem is hitték, hogy már most t ilyen eredményt tudunk elér- {ni, hiszen csak ez év tavasza | óta dolgozunk együtt. A tagok í szorgalma azonban sokat se- {gített. Szülök lakosságának ♦ egy része német ajkú, s a | szövetkezetben is vannak kö- l zülük. Talán ennek is sokat | köszönhetünk, a németek I ugyanis rendkívül szorgalmas, t munkaszerető emberek, ma♦ gukkal tudják ragadni min- » dig a többieket is. t Az utolsó mondatra jóízű ♦nevetés tör ki mindenkiből. A ♦jelenlévő tagok helyeselnek a Épül a Cukorgyárban a 650 négyzetméter fű- tőfelületü kazán. Lesz dolga a Gyimesi-brigád- aak, amíg helyére kerül ez az 500 mázsa befogadóképességű hűtő-keverő. amint a képen is látható, még t falat is ki kellett bontani, hogy bevihessék a fi- íomitó üzemrészbe a hüto-keve- *r rőt. Több mint 800 ezer mázsa gabonát csépeltek el, és 110 ezer holdon végeztek tarlóhántást megyénkben Molnár Imre megyei főag- ronómus az alábbi nyilatkozatot adta az MTI munkatársának a mezőgazdasági munkák állásáról, a várható termés- eredményekről : — A rendkívül száraz május után a júniusban beköszöntött többszöri eső kedvezően hatott a kalászosokra és kapásokra egyaránt. A gabonák különböző érési fokon estek át, nem állt be hirtelen érés, s így sikerült megfelelő időben aratni — mondotta. — Az őszi árpa túlnyomó részét még a nagy aratás megkezdése előtt elcsépeltük, ami a kenyérgabona betakarításának meggyorsítását tette lehetővé. A kedvezőre fordult június megváltoztatta a terméskilátásokat is, amit a most folyó cséplé- sek igazolnak. A cséplés a szalma rövidsége miatt gyorsabban halad a szokottnál, s eddig több mint 800 ezer mázsa gabona került a zsákokba, illetve a magtárakba. A rendkívül rossz május ellenére az elmúlt évihez viszonyítva 15 százalékkal lesz csak kevesebb a termés. Búzából például a tavalyi 8,6 mázsás megyei átlaggal szemben az idén 7 mázsa várható, rozsból 6, őszi árpából pedig 8 mázsás megyei átlagtermésre számítunk. A termelőszövetkezetek holdanként egy-két mázsával több gabonát takarítanak be, mint az egyénileg gazdálkodóik. Ezután a jövő évi jó termés alapjainak megteremtéséről szólt:-r- Halad a tarlóbuktatás is megyénkben. Különösen a múlt heti esős napok gyorsították meg ezt a munkát. Eddig több mint 110 ezer kataszteri holdon végeztek tarlóhántást a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák, és tízezer hold- nyi másodnövényt vetettek eb — A kapások szintén jól fejlődnek, s a két hónappal ezelőtti kilátásokat annyira megváltoztatta a kedvezőre fordult idő, hogy nyugodtan elmondhatjuk: Somogybán a tavalyihoz hasonló jó kukorica-, burgonya- és cukorrépa- termést takaríthatunk be. A nyári gazoló kapálások még folynak, a cukorrépánál már ezt is elvégezték a termelők — fejezte be nyilatkozatát Molnár Imre. Rekordtermést ígérnek a kéthelyi szolok (Tudósítónktól.) A kéthelyi szőlőtermelő szakcsoportban rekordtermésre számítanak. Szívesen is mennek a szakcsoport tagjai a szőlőbe dolgozni, mert látják, hogy munkájuknak meglesz a baszna. Előzetes becslések szerint a szőlő területek kétszer annyi termést hoznak, mint az előző esztendők bármelyikében. A földmövesszövet- kezet felvásárlója, Krausz Imre, aki egyben a szakcsoport elnöke is, már most megteszi az előkészületeket a várható nagyfokú szőlőfelvásárlásra. A múlt évben 20 vagon szőlőt szállítottak részben exportra Kéthelyröl. Idén 40 vagon szállítását, tervezi a földművesszövetkezet. Ezúton is kéri a MEK vezetőit a szőlőtermelő szakcsoport, hogy biztosítsanak nekik szőlő-exportot. Remélik azt is a kéthelyi gazdák és szakcsoporttagok, hogy idén jóval több bor csorog majd a kádakba, hordókba, mint a múlt évben. A szakcsoport-tagok ezer hektoliternyi bortermésre számítanak, amely mintegy kétszerese a tavalyinak. Né met v endégeh A SZULOKI BÉKÉBEN legélénkebben. Koch Józsefné, egy idős, szikár asszony nagyot bólint: — igen, igaza van az elnöknek — mondja gyorsan suttogva szomszédjának. — Nagyon jól beszél a Kiss Jóska... Egy kérdésre azonban, amit a vendégek tesznek fel, elhallgat: — Mit szólnának hozzá, ha új emberek kérnék felvételüket a szövetkezetbe? — örülnénk neki. Követelményünk csupán az, hogy tudjanak dolgozni. Az első után aztán már nem lehet megállítani a kérdések áradatát. — Mi a fő termény? — érdeklődik Kluge elvtárs, és Kiss József elnök válaszól: — A dohány és a burgonya. — Amint látom, sok az asz- szony a szövetkezetben. Mi a munkájuk? — Huszonnégyen vannak. Három munkacsapatban, és nagyon szorgalmasan, minden munkából kiveszik részüket. — Azt is mondd meg, Jóska, hogy mi kapáltuk a burgonyát, kukoricát... — súgja Kochné az elnöknek, és ő híven eleget tesz a felszólításnak: — Ez a három munkacsapat — mondja — művelte meg a nyolcvan hold, burgonyát, az ötven hold kukoricát és a nyolc hold dohányt oly szépen, hogy csak büszkék lehetünk rájuk, s a szorgalmuk, lel- kiism erete ■’’•ónk nyomán várható kiváló termésre. — Ez szép, de míg az asz- szonyok dolgoznak, mi van a gyerekekkel? — A bölcsődében és az óvodában vigyáznak rájuk — vágják rá az asszonyok olyan egyszerre, hogy ezen mindany- nyian felvidulnak. — Jól érzik magukat nálunk — dugják össze fejüket a nők elégedetten, örülve, hogy néhány perc alatt így sikerült megtalálni a közös, baráti nyelvet. Az újabb kérdésre azonban elcsitulnak. Ezzel pedig a gépállomás és a tsz kapcsolatáról érdeklődnek a vendégek. — Hogy vannak megelégedve a gépállomás munkájával? — Nincs semmi kifogásunk. Mi előre leszerződtünk minden munkára, ők pedig elvégzik. Hiba nem lehet. — Ha egy idő múlva traktort akarnak vásárolni, megvan rá a mód? — Igen. Ha ez az év sikerül, akkor szándékozunk is egy Zetort venni. Akkor aztán nem lesz hiba. Hét pár lovunkkal és ezzel mindent el urunk végezni majd, még ha a föld gyarapodik is. Megfelelő, a géphez értő tagunk már van... — Értem — mondja Ebers- bach elvtárs, aztán a következő kérdést ő teszi fel: — Nálunk, Németországban kétféle jövedelem elosztási rendszer van a termelőszövetkezetekben. Az egyik szerint előleget, a másik szerint úgynevezett havi fizetést kapnak a tagok, önöknél osztottak már valamit? — Nem — válaszol az elnök —, eddig senki sem kért előleget. Mindenkinek van kitartása a zárszámadásig. — Egy tag egy hónap alatt körülbelül hány munkaegységet szerez? — Számításaink szerint átlagosan huszonötöt. A munkaegység értéke pedig 80 forint körül lesz. — Mennyi a kötelező munkaegység? — Kötelező — csodálkozik nevetve az elnök —, olyan nálunk nincs, hiszen mindenki azon igyekszik, hogyan dolgozhatna többet a másiknál. — Állatállománya van a szövetkezeinek? — Egyelőre csak a hét pár ló, hiszen minden kezdet nehéz. .. — önök azonban nagyon optimisták, és ez sokat számit — mondja meggyőződéssel Kluge elvtárs. Hirtelen az asszonyok veszik át a szót. Sokszor már tolmács sem kell, hiszen többen vannak itt, akik jól értenek és beszélnek németül. — Hogy működnek Németországban a termelőszövetkezetek? Ezekről is szeretnénk hallani — veti közbe az elnök felesége, és a vendégek készségesen válaszolnak. — Szaporodnak, gyarapodnak — mondja Ebersbach elvtárs — és éppen úgy, mint itt Magyarországon, gondokkal is küszködnek. Mi részben azért is jöttünk most önökhöz, hogy tapasztalatokat szerezzünk, s ha tudunk, esetleg segíthessünk is.. j Nálunk egyébként már egész területek vannaki ahol csak tsz-tagokat találunk, és több olyan falu nevét is megmondhatom, ahol minden lakó egy termelőszövetkezet tagja. —r A német szövetkezetekben is dolgoznak nők? — Hogyne. Éppúgy, mint itt, és a gyerekek nálunk is bölcsödében, óvodában vannak napközben. Megérkezik Varga Béla községi gazdasági felügyelő, és a beszélgetés megint új mederbe csap. — Melyek Németország legfontosabb terményei — kérdi a vendégektől. — Nehéz ezt így megmondani, de ha az átlagot vesszük: a burgonya, a zab és a rozs. A kukorica is, de abból többet, sokkal többet szeretnénk..i Fontos kiviteli cikk ezenkívül a cukorrépa. — Az állattenyésztés ? — Az utóbbi években szépen fejlődött. Úgyhogy ma már nem szorulunk húsbehozatalra. Peregnek sorban az újabb kérdések, feleletek. Már egészen későre jár, mvre a kis társaság felkerekedik, és rövid sétára indul: a tsz-elnök házának megtekintésére. Aztán a földművesszövetkezet kocsmájában folytatódik a beszélgetés. Idősebb, fiatalabb német ajkú tsz-tagokkál, gazdákkal életükről, terveikről, Németországról. Nehéz elbúcsúzni Szülőktől. Későn, a hosszú társalgás után sokszor mondják el a vendégek: »További jó munkát, kedves szulokiak-«... — mire a gépkocsi lassan elindulhat a vendégszerető faluból... WEID1NGER LÁSZLÓ
