Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-17 / 167. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1958. július 11. XV. évfolyam, 167. szám. Tanügyi felújítások, beruházások a marcali járásban Tizenhat községben egyenként tízezer forinton felüli költséggel tatarozások, csinosítások teszik korszerűbbé az iskolákat, szolgálati lakásokat. Ezenkívül Pusztakovácsiban és Somogyszentpálon két- két új tanteremmel bővül az iskola. Az utóbbihoz szolgálati lakás is épül — sorolja az adatokat Németh Ferenc számadó igazgató. — Természetesen mindez legkésőbb augusztus végéig befejeződik — jegyzem meg. — Hát.: s — nyújtja el a szót Feri bácsi — azt már nem merném határozottan állítani. Mert tízezer forinton felüli munkát csak ktsz vállalhat el. Ez azonban határidőre képtelen elvégezni az esedékes építkezéseket. Azért egy részéről le kellett mondania Gátolta a munkák időbeni megkezdését az is, hogy a döcögősen haladó adófizetés miatt néhány tanács számláján nem volt pénz. Ezt az akadályt a járási pénzügyi osztály úgy hárította el, hogy biztosította az építkezéshez szükséges összegeket. Persze még így sem megy simán az ügy. Ugyanis némelyik tanácstitkár indokolatlanul húzza, halasztja a munka megindítását, holott az ösz- szeg rendelkezésükre áll, mint például Pusztakovácsiban, ahol pedig a pedagóguslakás düledezőfélben van. Ugyancsak nem kötötte meg még a szerződést a ktsz-szel a somogyszentpáli tanács sem. A munka vontatottságának azonban legfőbb forrása, hogy az egésznek nincs gazdája. A községi tanács, iskolaigazgató, járási pénzügyi osztály és a számadó igazgató foglalkozik az üggyel, amelynek azonban nincs teljes jogú, felelős irányítója. így félő, hogy szeptember elsején több iskolában állványokat, malteros ládákat és egymásra hányt padokat találnak a gyerekek. Sőt az a veszély is fenyeget, hogy a kapott összeg felhasználatlanul visszaszármazik az állam pénztárába — fejezi be a felvilágosítást Németh elvtárs. (P.) H íromnegyedmillió forint népművelési célokra a barcsi járásban (Tudósítónktól.) A barcsi járás községeiben több mint 760 000 forintot fordítanak idén községfejlesztési bevételekből külöifböző népművelési célok megvalósítására. Uj művelődési otthon építését, illetve meglévő épület ilyen célra történő átalakítását tervezik többek között Lad, Patosfa, Homokszent- györgy, Vízvár, Heresznye községekben. Ezeket az összegeket a községi tanácsülések már jóváhagyták, de ezenfelül a lakosság újabb társadalmi munka felajánlásával is hozzájárul a tervek valóraválíásá- hoz. Bélaváron már hónapokkal ezelőtt elkészült a művelődési otthon udvarának kerítése. A rinyaújlaki tanács mozigépet vásárolt még a tavasszal, azóta rendszeresen vetítenek filmeket a községben. Újabb ötezer forintot költenek berendezési tárgyak — székek, asztalok — beszerzésére. Péterhidán 12 000 forintot I parkosításra fordítanak. Kál- máncsán most épül a villany- hálózat. Csaknem harmincezer forintot biztosított a tanács a művelődési otthon tatarozására és a villanyszerelési munkákra. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy községi tanácsaink mindjobban magukénak érzik a népművelési feladatokat is. VÉRTES GY. Kádár János elvtárs nyilatkozata a Leipziger Volkszeitungnak Berlin (MTI). Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki a Német Szocialista Egységpárt V. kongresszusán, mint a magyar pártküldöttség vezetője vesz részt, nyilatkozott a Leipziger Volkszeitung című lap munkatársának. A nyilatkozat a következőképpen hangzik: Kérdés: A kapitalista sajtó igen nagy figyelmet szentel az ön látogatásának a mi pártkongresszusunkon. Hogyan értékeli ezt a tényt? Válasz: A kapitalista sajtóban igen erős a szenzációhajhászás és a képtelen találgatás. Rövid idővel ezelőtt a magyar párt- és kormányküldöttség járt a Német Demokratikus Köztársaságban dr. Münnich Ferenc miniszterelnök elvtárs vezetésével. Akkor én otthoni munkám miatt nem jöhettem a Német Demokratikus Köztársaságba. Most abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt küldötteként, Szurdi és Kre- szan elvtárssal együtt, a Német Demokratikus Köztársaságban lehetek. Korábban arról írtak a kapitalisták, mit jelent az, hogy Kádár nem volt tagja a magyar küldöttségnek. Most arról írnak, mit jelent az, hogy Kádár Berlinbe érkezett. Hát ilyenek ők! Én nem sokat töröm ezen a találgatáson a fejem, egyszerűen Örülök, hogy részt vehetek a Német Szocialista Egységpárt V. kongresszusán, és találkozha- tom a Német t Demokratikus Köztársaság dolgozóival. Kérdés: A német nép szívélyes együttérzéssel figyeli a Magyar Népköztársaság állandó erősödését a Ma^’ar Szocialista Munkáspárt következetes vezetésével. Milyen fő feladatok állnak az elkövetkező időben a párt és a magyar nép előtt? Válasz: A Magyar Nép- köztársaság fejlődésében és a Magyar Szocialista Munkáspárt életében és tevékenységében jelenleg nagyon sok egészséges vonás van, olyan vonások, amelyek a szocialista építés időszerű kérdéseit segítenek megoldani. A legfontosabb ezek közül az, hogy a marxizmus—leninizmus elveihez hű párt egységes vezetőszerepe érvényesül, és kapcsolatai a dolgozó tömeggel jók. Most az ország, a nép állama egyenesben van. De a Magyar Népköztársaság a testvéri szocialista országokhoz képest a szocialista fejlődés tekintetében tempót és időt vesztett. Lemaradás van mind a gazdasági, mind a kulturális élet különböző területein. Ez a viszonylagos lemaradás csak részben a régebbi — az akkor volt személyi kultuszból eredő — hibákból származik. — A lemaradás döntően a revizionista népárulók; a reakciós burzsoá és az imperialisták szövetsége által a magyar nép nyakába zúdított 1956-os ellenforradalmi felkelés által okozott károkból ered. — A magyar népnek és harcát vezető forradalmi pártjának alapvető feladata a közeljövőben, hogy a szocialista fejlődésben előállott viszonylagos lemaradást behozza. Ehhez a feltételek adva vannak, és a sikerben erősen bízom. Kérdés: Miben látja ön az V. pártkongresszus határozatainak különös jelentőségét a baráti kapcsolatok további erősítésére, népeink javára? Válasz: A Német Demokratikus Köztársaság V. kongresszusának határozatai és célkitűzései nagy nemzetközi jelentőséggel bírnak mindenekelőtt azért, mert a szocializmus és a béke erőinek további megerősödése német földön a német népen kívül Európa, de ezen túlmenően a világ minden népének életére jótékony hatással van. — Az V. kongresszus célkitűzéseinek megvalósítása lendületes, évről évre növekvő szocialista fejlődést biztosít a Német Demokratikus Köztársaság életében. A Német Demokratikus Köztársaság és a Levelem jött... Ü... mondja a balatonmáriafürdői gyermeküdülő egyik lakóija, s a többiek köré screglene k. Azok is olvashatnak most = levelet, akiknek ezen a napon nem hozott a postás bácsi Magyar Népköztársaság között eddig is sokoldalú és gyümölcsöző együttműködés voilit. A Német Szocialista Egységpárt V. kongresszusa határozatainak végrehajtása a német— magyar kapcsolatok terén e kapcsolatok terjedelmének növekedését és elmélyülését fogja eredményezni. Ez minden téren, a gazdasági és kulturális élet területén is érvényes, és nem kétséges, hogy a Magyar Népköztársaság munkájára és fejlődésére is jó hatást fog tenni. — Hasonlóan növelni fogja közös erőfeszítéseinket a nyugatnémet imperializmus és militarizmus ellen, amely elleni harc életérdeke mind a német, mind a magyar népnek. A Francia Kommunista Párt nyilatkozata a közép-keleti helyzetről Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt Politikai Irodája nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a közel-keleti események rendkívül súlyos helyzetet teremthetnek. Az amerikai fegyveres erők, teljes egyetértésben az angol és francia kormánnyal, pártra- szálltak Libanonban. Fennáll annak a veszélye, hogy e két utóbbi kormány is hasonlóképpen beavatkozást határoz el. Az imperialisták így komolyan veszélyeztetik a világbékét. A veszély annyival is nagyobb Franciaországra, mert de Gaulle tábornok a közelmúltban kifejezte szándékát, hogy részt vesz más nyugati hatalmak oldalán az imperialista kiváltságok és stratégiai pozíciók védelmében Libanonban és az egész Közép-Keleten. A kabinet ülése megerősítette ezt a szándékot. Ez ismét bizonyítja a de Gaul- le-kormány. jellegét,, azét a kormányét, amelyet a francia nagytőke legreakciósabb és a gyarmatosítás legszélsőségesebb elemei segítették hatalomra és támogatnak. Ugyanekkor lelepleződik a kormányfő demagógiája is, aki azt állítja, hogy a francia függetlenség politikáját kívánja alkalmazni, holott nem tesz mást, csak folytatja áz előző kormányoknak a külfölddel szembeni alávetettség politikáját. rTTYTVrrWTWTVTTTTVVVTTTTVVTVTVVWVTTTTVTTTVTVTTTTTTTTVVTTTTTVVTTT'rVTTTTVTTVTYT'rTT I YVVrrYVfTYTTYTVVYTVYTYVVTVV YYYYVYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYTYYYYYYYYI (JLÍJJl) a ía nácsházán Rekkenő a hőség, pedig már jó ideje elültek a verebek. Ajtók, ablakok tárva, mégsem moccan meg a levegő az igali tanácsháza nagytermében. A napirenden szereplő számos holnapi, holnaputáni tennivaló körvonalai rajzolódnak egyre világosabbra. Gellért László gazdasági felügyelő — ügyes, talpraesett, mozgékony fiatalember, idevaló szülők gyer- neke, az egyetem padjaiból iött falujába — sorolja tapasztalatait. Azt mondja, hogy ;okan sajnálják az ekét a tárótól (pedig kár kegyelmezni íeki); a kukorica gazoló kapálására is kevesen vetnek igyet (jóllehet — enyhénél két árnyalattal erősebb túlzással Ive: két kapálás = kétszeres érmés). No, de most jön a ava: a kolorádó-veszedelem rzékeltetése. Közli a kötelező, Italános, egyetemleges véde- ezésre kiszemelt napok dá- umát, szól a bogárpusztító zer hatékonyságáról, a asználandó mennyiségről. í’ehér István tanácselnök oldja meg néhány megszív- dnivalóval az elhangzottakat, íármelyik gyakorlott agronó- íusnak is dicséretére válna a ■álasztékosan, érvelve elö- dott szakmai tanács. Gyuri- cs Dániel vb-tag keményen íe gnyom ja a szót: sok a bo- ár, port nekik, hadd pusztul- mak. Éltesebb korú parasztember apja el a szó végét. Heiyben- agyja a hallott megállapítá- >kat. Merthogy temérdek van a kolorádóból, azt ő is tanúsíthatja. Az első nemzedéket nem sikerült átsegíteni a túlvilágra, hemzseg a csíkos hátúnk hada. A minap is az anyjukkal, ketten összeszedtek négy, egyenként két-két literes dunsztos üvegre valót. (Ha tudták volna, hogy kilójáért ötven forint üti a markukat...) Egyszerre két szék reccsen. Az egyikre most ül le az előbbi felszólaló, a másikról most áll fel a soron következő. — Nem üvegbe kell szedegetni, egyenként. így nagyon hosszadalmas. Én lavórt tettem a krumplibokor alá. Beleráztuk az átkozottakat. Amelyik nagyon megkapaszkodott, azt meg kézzel rántottam le a levélről. — Porozzunk vagy permetezzünk, ami módunkban áll. De így tesz-e mindenki? a védekezést, mert hasztalan száz ember fáradozása, ha akad egyetlen kötelességmulasztó. Van olyan krumpliföld is, ahol csak a dűlővégak meg a szélső rendek kaptak Matadort — hangzik egyik paraszt- ember szájából. — Én meg láttam egy négyszáz öles darabot, ahol nem DDT-vel, hanem hamuval »-poroztak-«, hogy mondhassák: kérem, szürkéllik a mi krumplink levele, Megint egy szakember lendíti tovább a beszélgetést. Törzsök József, a földművesszövetkezet agronómusa magyaráz nagy hévvel. Nem megy a másodvetés. Igaz, hogy a kelleténél kevesebb moharmagot kaptak, de napokon belül itt lesz az újabb szállítmány. Ő is mond pár közvetlen szót a krumplibogarak rovására. (Jó, jó, a védekezés közvetlen feladatai nem sikkadnak el. De a félre nem érthető utalás a jövőre, ez az, ami nagyon hiányzik. A gazdasági felügyelő is, meg a földművesszövetkezet mezőgazdásza is elhallgatta a nyilvánvaló igazságot: a gazdák eredményesen csakis úgy védekezhetnek a kolo- rádó kártétele ellen, ha egymás mellé vetik a burgonyát. Vagy tán úgy vélte mindkét agronómus, hogy az Alkotmány Tsz mezőgazdászának, Gelencsér Jánosnak a »kenyere« erről beszélni?) Szálas, határozott fellépésű ember szerzi meg a szó jogát. Alig kezdi el mondókáját, máris megállapíthatja róla a vidéki látogató is, hogy fontos társadalmi tisztséget visel Mert hallgassuk csak: A tűzfigyelő szolgálat nem gyerekjáték, nem lehet azt akárkire rábízni. Akit beosztottak, lássa el tisztességesen a szolgálatot. A figyelőhelyet meg a tűzoltószertárt senki ne tévessze össze az italbolttal; a tűzvédelmi készültség tagjai a kijelölt őrhelyeken álljanak őrt — mondja a tűzoltóparancsnok (hiszen róla van szó). A behordási engedély nem formaság, nem fölösleges időtöltés az utánjárás ... Van itt mondanivaló bőven. Nem kell senkit nógatni, hogy »szóljunk hozzá, gazdatársak!« Megteszik anélkül is. Az előszobában (a tanácsterem pár négyzetméteres benyílójában) is szoronganak a csendben figyelő emberek. Akad egy állóhely a falu öreg orvosának is, aki — hosszúkás kis táskájával a kezében — szintén betér ide egy kis ízelítő meghallásá- nak erejéig. — Tessék, üljön le, doktor úr — kínálja hely- lyel két tűzről-, illetve szék- ről-pattant menyecske az iga- liak egészségének fehérköpenyes őrzőjét. Egyikük — ha már talpon van, hagosan szóvá is teszi kérését, amelynek értelme így summázható: a tanácsnak legyen gondja a homokbányára, hogy ne összevissza, hanem rendesen járjon ott az ásó meg a lapát. Tejeskanna zörren, felálltában — akaratlanul — megrúgta a gazdája: A mezei kutak elhanyagolása mellett nem tud szó nélkül elmenni az egyik tanácstag. (Elég baj, hogy ember és állat egyaránt kénytelen szomjasan elbandukolni eme víz- nyerésre rendelt alkalmatosság mellett ebben a nyári forróságban.) — Úgy határozott egyszer a tanács, hogy rendbehozatja a kutakat a határban. Miért nem szerzett érvényt ennek a döntésnek a végrehajtó bizottság? Vagy tán hagyjuk ott a munkát, és jöjjünk be a faluba vagy Szóba, ha inni, itatni akarunk? Az adógahona sorsát hozza szóba a pénzügyi csoport munkatársa, kapcsolván az idevonatkozó rendelkezések ismertetését a harmadik negyedévi adóterv teljesítésének feladataihoz. Ami az államé, arról az állam nem mond, — nem mondhat le, ehhez tartsa mindenki magát... Jégverés érte a határ egy részét — némelyek késlekednek a kár bejelentésével... Lopják a hagymát, az almát a szőlőből — mégiscsak jó lett volna csőszt fogadni... A felszólalók mindegyike valami fontosra, a község népének eddig sötétben maradt vagy félhomályban szürkülő tennivalójára villant fényt helyénvaló, tömör mondataival. Az udvar csendjét csoszogás háborítja. Egy asszony lopakodik a bejárat küszöbéig, s az ajtóban álló férje-urának alig hallhatóan adja ki az utasítást: »Apjuk, gyere vacsorázni, mert elhűl az étel«. Mi mást tehetne jó bátyánk — enged az asz- szony parancsának, és zajtalanul rálép a távozás hímes mezejére. A többiek maradnak. Hiszen nem meddő szócséplés, hanem a paraszt júliusi munkájának elevenjére tapintó eszmecsere folyik itt. Most éppen Nézer Nándor, a járási mező- gazdasági osztály vezetője tette le a garast: A betakarulás mindennél előbbrevaló — mondja. Meleg nyári nappalok, úgyszólván harmattalan éjszakák követik egymást: szárazuk a kepék, a dohosodás, befülledés kockázata nélkül asztagba hordhatók. Nincs vesztegetni való idő, hátha kiadós eső áztatja meg újra és újra a határt. Fel a vendégoldalakat a szekérre, és fogattal, vontatóval neki a gabonának! Igaion is ismerik a cséplőik menetirány-tervét. De gépet kérő, kész szérű nem akad. Rajta hát, tanácstagok, serkenteni a körzet lakóit a be- hordásra — kapják útravalóul a gyűlés résztvevői éjféltájban ezen a — mondjuk meg őszintén — bár hasznos, de egy kicsit hosszúra nyúlt tanácskozáson ., i Kutas Jóasa* ícl‘ Ellenőriztesse a tanács
