Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-11 / 162. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1<*58. július M. Megszívlelték az idő sürgető szc v it (Tudósítónktól.) A háromfai határban mindenütt szorgos aratókkal találkozunk. Vágják a gabonát, a jövő évi kenyérnekvalót. Az egyik búzaföldön találunk rá az Uj Barázda Tsz szorgalmas tagjaira, vannak vagy tizennégy-tizen- öten. A férfiak keze- nyomán rendre dől a kalász, az asszonynépség pedig fürgén szedi a markot. Sietnek. Még ma végezni akarnak ezzel a táblával. — Hogy állnak a munkákkal? — kérdezzük nagy érdeklődve. — Sürget fiz idő, a sok esőzés miatt egybeestek a fontos munkák: a kapálás, töltögetés, de javában itt van már az aratás is. Minden gabonánk beérett Előtte 23 hold kukoricánkat megtisztítottuk a gyomoktól és a 20 hold burgonya töltögetését is befejeztük. Az őszi árpát már levágtuk, smost a búzát aratjuk. Aztán csak a rozs aratása lesz hátra — adja tudtunkra Kuzma József tsz-elnök. — Milyenek a terméskilátások? — 7)7. idei szeszélyes időjárás miatt az elmúlt évinél kevesebb lesz a termés, de a vártnál mégis többre számíthatunk már. Idejében és szakszerűen végeztük el a növényápolást, megfelelő meny- nyiségű istálló- és műtrágyával javítottuk földjeinket. Burgonyából például a tervezett holdan- kénti kilencven mázsás átlagtermés helyett közel 150 mázsás termést várhatunk az eddigi jelek szerint. Burgonyabo- gár-kár földünkön nem esett — Hogyan vesznek részt a közös munkában a tagok? — Kis családi közösségünk megértőén és szorgalmasan dolgozik. A tagok tudják, hogyha több terem, akkor több jut majd a zárszámadáskor is. A növényápolásnál különösen sokat dolgozott Lukács Gyula bácsi és Frid- rich Ferenc, családjával együtt. — Tudjuk, hogy Kuzma elvtárs tanácselnök, majd szövetkezeti ügyvezető volt. Hogyan érzi magát ebben a tavasszal alakult tsz- ben? — Jól. Megszerettem a földet és a tagokat is. Közösek gondjaink, közösek örömeink is. Igaz, hogy voltam havi »fixes-« állásokban is huzamosabb ideig, de úgy érzem, hogy valójában most találtam meg helyemet. Végezetül még egy kérdés: várhatók-e újabb belépők? — A község dolgozó parasztjai figyelemmel kísérik munkánkat és terméseredményeinket. Bízunk benne, hogy az idén újabb családok állnak közénk. JEGYZI A % agronómua tanácsa Hogyan címerezzük a hibrid-kukoricát? . Fajta hibrid-kukoricavető- magot az anyanövény virágporával való megtermékenyítésből nyerünk. Az anyasorból még a virágzás előtt eltávolítjuk a hímvirágot, vagyis a címert. E fontos művelet elvégzésétől függ a hibrid-kuko- ricavetőmag minősége, értéke. A kukoricanövényeken a különnemű virágok rendszerint nem egy időben jelennek meg, hanem a hímvirágok 4—5 nappal korábban bújnak elő. Ez lehetővé teszi, hogy az anyanövények címereinek időbeni eltávolításával megakadályozzuk az öntermé- kenyülést. Az anyasorokat a címerhányás közeledésekor, a korai fajtákon már július elején állandóan figyeljük, s a címerezést azonnal kezdjük meg, mihelyt a címer hegye a felső levél tölcséréből előbukkan és kézzel már megfogható. Az anyasorok között haladva mindkét kézzel dolgozhatunk. A címert erélyes kézmozdulattal felfelé rántsuk ki. Kést, ollót, sarlót, ne használjunk, mert a címert csak felületesen tudjuk eltávolítani vagy nagyon megsértjük a le- vélzetet. A címerezést a reggeli órákban végezzük, hogy elejét vegyük a virágpor • hullásának. A címerhányás fő idején naponta, a kezdetén és a végén kétnaponként járjuk a sorokat és címerezzünk. Az anyanövények címerhányásának befejeződése és az összes címer eltávolítása nem jelentheti a megfigyelés, illetve a cí- merezés végét, mert a fattyakon, vagy rendellenes helyeken (például: csövön) újból képződhet hímvlrág. A címerezést csak akkor szabad abbahagyni, ha az anyasorok magkötése befejeződött, vagyis a csövek haja és a nővirág száraz. Meleg, száraz időjárás esetén a növények egy része már akkor virágzik, amikor címer még nem bújt ki egészen. ! Ilyenkor a hímvirágokat a tölcsért alkotó levelek lefejtésével még kibújás előtt el : kell távolítani. NÉMETH LAJOS, ‘ mezőgazdasági felügyelő. Most látszik meg, mit ér a iá agretedmika Gazdaságunkban — a Tengődi Állami Gazdaságban — az aratásit június 21-én kezdtük és július 6-ig 380 kh őszi árpát, 276 hold búzát vágtunk le. Hékuti üzemegységünk 50 hold őszi árpája 20,6 mázsát fizetett átlagosan. Ez a terméshozam vitathatatlanul a szakszerű és tudományos nagyüzemi gazdálkodási forma igazolása. A célszerűen megválasztott elővetemény, az jdőben elvégzett talajmunka, a foszfor-, káli- és nitrogéntartalmú műtrágya megfelelő (kát. holdanként 3 mázsa) mennyiségben való adagolása nem keltett csalódást. További célunk: a gabonafélék lehetőleg veszteség nélküli betakarítása, magpergés, csírásodás megakadályozása. Az aszály miatti terméskiesést pillangósnövények — a tervezettnél nagyobb — magfogásával, pótoljuk. Köztudomású, hogy közepes aprómagtermés esetén is egységnyi területről a szénatermés értékének három szorosát kapjuk. A zöldbimbós állanáiban lévő, magfogásra kijelölt lucerna és vöröshere táblákon a legfontosabb tennivaló: védekezni az ápion-fer- tőzés ellen. Mi HCH tartalmú védőszerrel porozzuk be fertőzés-veszélyes területeinket. Gyurákovics János igazgató. A VÁROSKÁNAK IS RE- ILLŐ Nagyatád szívében helyezkedik el a szó mindkét értelmében a járási művelődési ház. Tehát nemcsak a telekkönyvi bejegyzés szerint, hanem amúgy is; látogatottság, kedveltség szempontjából is. Szeretik az atádiák a kultúr- házukat — ők már csak így nevezik —, büszkék rá, tulajdonuknak vallják, akár csak időszakos látogatói, akár szorosan odatartozók — értjük alatta, hogy szakköri tagok, klubtagok, vagy a tanfolyamok hallgatói. Spártai rövidséggel: a nagyatádiaknak szívügyük a kultúirház, pedig nem is tudják róla, hogy a járási kultúrházak között igen előkelő helyet foglal el, mint a legjobb járási kultúrotthonok egyike. Mert valóban otthont nyújt azok számára, akik a napi munka után művelődni, szórakozni kívánnak. Ha nem így lenne igaz, nem állna olyan diadalmas egyszerűséggel’ a statisztikai naplóban a tiszteletet ébresztő számadat, mely arról beszél meggyőzően, hogy az elmúlt fél évben a kultúrház látogatóinak száma 75 700 volt. Beleértve természetesen a kultúrház kebelén belül működő filmszínház látogatóinak számát is. A fentieket véve alajpul, s téve mérlegre, jó népművelési munkát mutat a mérleg nyelve. El kell ismernünk, hogy a kultúrház megfelel funkciójának. Öt szakkör működött és működik jelenleg is a művelődési házban. Valahányat a látogatók igénye hozta életre. Innen van, hogy Atádon ismeretlen az »uborkaszezon« fogalma. Nyáron sem üres a kultúrház! 'T'ANULNI VÁGYÓ idő- . sebb és fiatalabb férfiak, nők kívánságára indultak a nyelvtanfolyamok is: orosz, angol, német és eszperantó. Május végén, június elején lezajlottak a vizsgák, de mindenki úgy búcsúzott még a nagy diákoknak is kijáró nyári szünet küszöbén: viszontlátásra ősszel. S biztosíték nélkül is hisszük, hogy mindenki szívből mondta ezt a búcsút és a hetvenkét hallgatóból egy sem fog hiányozni ősszel a kultúrházból. Áprilisban alakult meg a szimfonikus zenekar Kisasz- szondi János pedagógus vezetésével. Egyelőre tizenöt tagja van, s számosán jelentkeztek olyaA Péter-Pál erődben Fenséges, de mindamellett komor — e két jelző illeti legjobban Leningrad, első épületét, a Péter-Pál erődöt, amelyet 1703. május 3-én kezdtek el építeni. Először védelmi célt szolgált, később pedig ide gyűjtötték össze, s tartották fogva a politikai elítélteket. Hétszáz cella van az erődben. Mennyi szenvedésről, kínról tudnának mesélni, ha beszélhetnének. De így is sokat mondanak a hideg, vastag kő falú, apró ablakú zárkák, melyekben egyetlen vaságyból állóit a bútorzat. Ezekben csak az erős akaratú emberek ma radhattak élve,.. Hogy akadtak ilyen embe rek, azt bizonyítja a börtö folyosóján található jelzés rendszer, mellyel a foglyol nemcsak beszélgettek egymással, hanem még elöadá sokat is tartottak. Példáu Kropotkin egy kétórás előadását két hétig kopogtattál sorba egymásnak... Az else emelet 47-es számú cellájá ban az idősebb Uljanovot, Lenin bátyját tartották fogva akit a harmadik Sándor cát elleni merénylet miatt ítéltek el, s végeztek ki. Néhám méterrel odébb, a RO-as cél Iában Gorkijt zárták be az 1905-ös forradalom után. Morozov híres orosz anarchista 25 esztendőt sínylődött ebben a börtönben, az összesen 2045 politikai fogoly között. 1917 óta ez a börtön már csak műemlékként szerepel... Az erőd udvarán emelkedik a híres Péter-Pál székes- egyház. 122 méter magas tornyának tetején kiterjesztett szárnyú (a szárny 4 méter széles) angyal, mely állandóan jelzi a szél irányát. Hatalmas toronyórája naponta négyszer eljátssza a Szovjetunió himnuszát. (Egyetlen ilyen a Szovjetunióban.) Híres a székesegyház arról is, 7 ~0y finH (J CÓS’Ol? fr>-rr> kezö helye. Nagy Péter, 11. Katalin cárokon kívül 14 másik cár pihen itt márvány- kriptájában. De híres arról is a székesegyház, hogy írói munkásságáért itt átkozták ki Leo Tolsztojt. A távolban Kronstadt... Leningrádból rövid kirándulást tettünk Péter Hoofba (udvar), Péter cár nyári kastélyához. Hajóval mentünk a Néván egészen le a Finnöbölig. Szeles, viharos idő volt, s az öbölben lévő hatalmas hullámok már éreztetni engedték a közeli tennpf 0rp '.ó+ A rfp f" ként az öböl partjáról szürkés ködön keresztül a távolban látni lehetett Kronstad- tot... Olyan volt így messziről, fenséges, hatalmas, óriás, mint azok a tengerészek, akik kitörölhetetlenül belevésték nevüket a szovjet forradalom történetébe... A kastélyt és a parkot röviden így lehetne jellemezni: a szökőkutak ligete. Százharminc szökőkút kápráztatja el a naponta oda érkező több száz látogatót, s kápráztatott el bennünket is. Van olyan szökőkút, ahol 500 csőből »víz-erdő« emelkedik a magasba, másutt pedig fának leveleiből, ágaiból árad a sok száz vízsugár. Láttunk mesterséges vízesést, megnéztük a gyönyörű kastélyt és feledhetetlen élményekkel gazdagodva érkeztünk visz- sza Leningrádba. Hazafelé . .. Búcsúzunk tőled Lenin- rád, Moszkva, búcsn 'unk öletek szovjet emberek. A vonat már hazafelé repít bennünket. Rövid egy napra megállunk még Kijevben gyönyörködni a zöldellő városban, mely tele van parkokkal, fákkal, virágokkal. Az állomástól széles sugárút vi$z a város szívébe, melynek közepén fákkal, bokrokkal teleültetett sétány. A városban már nem látni a háború okozta sebeket, újjáépítettek mindent. S a hatalmas házak nem típusházak, hanem rr*mJ-'nyik valósággal építészeti remekmű, ukrán Leiui,y i au: rí Sz iiujliuj epUíei>e. a Nagyatádi járási Művelődési Ház féléves munkájáról nők js, akiket itt tanítottak meg a kottaolvasás tudományára nagy türelemmel, odaadással. Kik a nagyatádi szimfonikusok? Idősebb .munkás- emberek, pedagógusok, és fiatalok. Kitartó szorgalommal készülnek hetenként kétszer novemberi bemutatkozásukra. Addig sok víz elfolyik a Ri- nyán, addig összeforrt együttessé válhat a zenekar. Mint látni, sok szín, frisseség jellemzi a kultúrház hétköznapjainak életét. Meglepően nagy érdeklődést ébresztett az első félévben megrendezett öt kiállítás. Legnagyobb sikere a járás nép- művészeti kincseiből megrendezettnek volt, de az olyan közhasznú kiállítás, mint a villamossági kiállítás volt, az sem panaszkodhatott látogatottság szempontjából. A KULTURHÄZ VEZÉ1 * TÓI — igen helyesen — Nagyatád életének ütőerén tartják kezüket, meghallják a leghalkabb szívhangokat is, ha tömegében jelentkeznek. Helyt kap minden kívánság, ha keresztül vihető. Egyfelől helyes ez, másfelől buktatót is rejt. A kultúrával lehet és kell is politizálni, de a közönségre való túlzott »odahallgatás« ebben meggátolta a kultúrházat. Mire gondolunk? Nagyatádon is fennáll az a veszély, ami valahány kultúrházunk esetében fennforog ... • Kis színházzá vált az atádi kultúrház is. Az elmúlt esztendőből összesen 18 színházi előadást tart számon a statisztika. 1958 első félévében máris túlteljesítette vendégfogadási »tervét« a kultúrház, amennyiben tizenkét színházi előadást fogadott, hivatkozással a közönség kívánságára. Ezzel szemben az öntevékeny színjátszás halódófélben van, a saját rendezvények száma egyre csökken. Pedig vitathatatlan tény, hogy sem járási, sem, falusi kultúr- házaink nem azért vannak kizárólagosan, hogy vidéki kamaraszínházakká váljanak. A nagyatádi színjátszók korábbi jó hírnevé-hez, tehetségéhez ma sem fér kétség, jóllehet hosszú ideje pihennek babérjaikon, vélt sérelmeiket hangoztatva. Honnan a sérelem? Nem dicsérte meg őket senki Molnár Ferenc: Olimpia című színművének bemutatásáért. sem pedig azért, hogy ezzel a darabbal ellátogattak néhány községbe. Nem tehettük, nem dicsérhettünk, mert járási kultúriházaink kerámiával díszítve. Egy pil- Umatra megállunk a Vlagyimir hegyen, s az ismeretlen katona emlékművénél, gyönyörködünk a Dnyeperben, a Komszomol szigetben, aztán tovább robog velünk a vonat a Kárpátokon keresztül, haza... Elszállt a két hét, mintha egyetlen nap, egyetlen óra lett volna. Mégis e két hét alatt rengeteget láttunk, s nagyon sokat tanultunk. Láttuk Moszkvában a Mauzóleum előtt álló ezreket, akik mérhetetlen hálával őrzik Lenin és a Szovjetunió többi vezetőjének emlékét. Láttuk Moszkvában és amerre jártunk, az épülő házak százait, láttuk a mezőgazdasági kiállítást, a szovjet ember alkotó munkáidnak eredményeit, köztük a harmadik szputnyikot is. Beszélgettünk szovjet emberekkel, akiknek szavaiból, terveiből a béke utáni vágyat éreztük kicsendülni. Utunk során találkoztunk csehszlovák békeküldöttekkel, román turistákkal, lengyelekkel, kínaiakkal, angol delegációval, nepáliakkal és több más nemzet fiaival. Ezek a találkozások arról győztek meg bennünket, hogy a Szovjetunió barátként tiszteli, s fogadja mindazon nemzetek fiait, amelyek a béke jelszavát tűzték zászlajukra. Ez a két hét arról győzött meg bennünket, hogy a szovjet nép békében kíván élni, alkotni. (Vége.) SZALAl LÁSZLÓ minden rendű tevékenysége példa a járás többi kultúrhá- zai előtt. Az Olimpia előadása nem volt jó példa, a faluhelyen sok esetben állásfoglalást jelentő múltba menekülés példája volt csupán, ami kulturális forradalmunktól idegen. A Z ATÁDI SZINJÁT- SZÓK jelenleg csak villám tréfákkal, jelenetekkel foglalkoznak. Alkalmi ünnepségekre tartogatják ebbeli tudásukat. Természetesen így nehéz saját rendezvényre sort keríteni. De kevés színjátszó csoport került he vidékről (leszámítva a kultúrverseny hivatalos bemutatóit!) a járási kultúrház színpadára, pedig ennek második funkciója, hogy eszmei, gyakorlati, sőt erkölcsi segítséget nyújtson az arra érdemes községi kultúrházak öntevékeny művészeti csoportjainak. S igen értékes segítséget jelent az is, ha nagyobb nyilvánosság előtt szerepelhetnek a kisebb községek színjátszói. Persze az öntevékeny együttesek műsoraira sokkal nehezebb közönséget szervezni, mint a hivatásos művészek vendégszerepléseire. Innen, hogy július 14-én, az eddig ismeretlen »Budapest Melody 24 (?) tagú« jazz tánc- revüjének, augusztus 7-én Bo- goszlovszkij: Nyári kaland c. vígjátékának előadásán tapsol a nagyatádi kultúirház közönsége. Hangsúlyozzuk, hogy nem emelnénk szót ellene — feltételezve, hogy mindkét előadásra a megyei tanács művelődésügyi osztályának engedélyével kerül sor —, ha az lenne korábhi tapasztalatunk, hogy a Budapestről vidékre ömlesztett kultúra valóban kultúra, és szocialista kultúra! De az a tapasztalat, hogy legtöbb esetben annyit sem ér művészileg és eszmeileg a fővárosi vendégművészek vendégjátéka, mint egy jóravaló, tehetséges falusi kultúregyüttes szereplése! Az igazság az, hogy amit ízlésben javítanak a közönségen a Csiky Gergely Színház tájelőadásai, azt legtöbbször lerombolják a fővárosból érkezők, akiknek még ma is furcsa fogalmaik vannak a vidéki nézőről. Tisztelet a kevés kivételnek! H A MINDEZEKTŐL ELTEKINTÜNK, jó a Nagyatádi Művelődési Ház féléves munkájának mérlege. Ami szépséghiba akad, következetes munkával el lehet tüntetni. Legyen színház is a kultúrház, de csak okos mértékkel. Különösen hangsúlyozva az »is«-t! Forintokban gondolkodva nem oly jövedelmező saját rendezvényekből gazdálkodni, mint a színházi előadások után járó 15 százalékos te- rembérből. De nemcsak helye, hanem haszna is van a saját rendezvényeknek. Erkölcsi értéke, amit nem szabad lebecsülni! László Ibolya „Ziffglkerctet“ kap a Balaton víztükre Elkészítették a Balaton-kör- nyék fásításának távlati tervét. A 15 éves terv szerint a Balaton környékét hat szakaszra osztották, s ennek megfelelően hat csemetekertet létesítenek. A terv szerint a különböző jellegű területek fásítását 1975-ben fejezik be. Elsősorban a kopárosokat, így a Tapolca mögötti legelőt, a Szentgyörgyhegy és Csobáne- hegy kopáros részét, a balatonfüredi nagy mezőt ültetik be facsemetékkel. Ez. a terület meghaladja az 1800 holdat. Az üdültetési érdekeinek megfelelően a Balaton víztükrét az erdőgazdaság »zöld keretbe« foglalja. ' A tó partvonalán az északi oldalon 270 hold, a délin pedig kb. 50 kilométer hosszúságban, 1200 holdon ligeteket alakítanak kk
