Somogyi Néplap, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

*

Világ proletár#at, egyesüljetek !

Som ogyi Néplap

AZ MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA É$tA MEGYEI TANÁCS LAR,JA

XV. évfolyam, 171. szám.

ÁRA 50 FILLÉR

Kedd, 1958. július 22.

Mai számunk tartalmából:

Ahol a „folyékony kenyeret* üvegbe fejtik

A földmuveegzövetkezetek életéből

Sátorban nyaralunk

Megyénk dolgoséi mélységesen elítélik am imperialisták libanoni agressmióját

Megyerik; minden részében, a Dráva völgyétől a Zseiicségen át a Kapós völgyéig, a Köp-. pány völgyében és a Balaton környékén egyaránt mélységes felháborodást váltott ki az imperialisták libanoni agressziója.

Kaposvárott az üzemek, hivatalok dolgozói ebédszünetben röpgyűléseken vitatják meg a legújabb közép-keleti híreket, és mélységesen elítélik az imperialisták aknamunkáját, ugyanakkor együttérzéssel üdvözlik és bizalommal tölti el őket a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság kormányának nyilatkozata. Táviratok százait írják az egyszerű dolgozók, termelőszövetkezeti tagok, s követelik az imperialista agresszió azonnali beszüntetését.

A pépéspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetkezet tagjai, akik most takarítják be munkájuk gyümölcsét, szintén röpgyűlést tartottak, és tiltakozó táviratot írtak, amelyben többek között ez áll:

»■... Az októberi események bennünket is megtanítottak arra, hogy az imperialisták aljas tervei mögött mi rejtőzik: sárba tiporni vérrel szerzett szabadságunkat. Ezt akarják most a függetlenségéért küzdő libanoni néppel is. A libanoni nép elleni merényletet mélységes haraggal elítéljük. Szabadságot, függetlenséget Libanonnak, és azonnal vonják ki csapataikat az agresszorok...!!«

Hasonló értelmű táviratok érkeznek a megye más részéből is, amelyekben Somogy békeszerető népe hallatja szavát.

Cs&psM a (taayatääi járásin

(Tudósítónktól.)

Július 12-én a nagyatádi járás területén befejeződött az aratás, és még azon a napon megkezdődött a cséplés is. A járás termelőszövetkezetei 429 hold gabonát géppel arattak le, de jó segítséget adtak a gépek a betakarításhoz is. A csökölyi Munkásőrség és a rinyaszentkirályi Uj Élet Termelőszövetkezet vontatókkal hordta be a gabonát, melynek fele már asztagban várja a cséplőgépeket. Egy cséplőgépre 2§ vagon gabona cséplése jut.

A járás tsz-ei közöl nyolc már végzett az őszi árpa cséplésével is. Tíz mázsa alatti átlagtermés nem volt egyikben sem. A nyolc tsz őszi árpa átlagtermése 12,5 mázsa.

Négy termelőszövetkeaetben megkezdték a kenyérgabona cséplósét is. Elsőnek az ötvös- kónyi Uj Barázda kezdte meg a cséplést. Nagyatádon hat gép van munkában. Balati- neez János Zrínyi utca 55 alatti lakos 285 krlónyi, özv. Kanizsai Jánosné Honvéd u. 61 alatti lakos 400 kiló és Krjvarics Imre Zrínyi utca 10. szám alatti lakos 61 kiló búzaföldadóját már elvitte a Termény forgatom Vállalathoz.

Mindenütt megkezdték a tarlóhántást is. Jelenleg 18 traktor végzi a termelőszövetkezetek tarlóban tását. A nagyatádi Szorgalom Tsz öt holdat szántott fel eddig. Igyekeznek, hogy minői több földbe kerüljön másodvetés is.

16 új lakás Marcaliban

(Tudósítónktól.)

Többszöri határidő-eltolódások után a múlt hét péntekén került sor Marcaliban az állami költségen épült 16 lakásos, egTerY^ves épület átadására. Az egy-, illetve kétszobás lakások 20 százalékát a rendeletek értelmében ifjú házasok kapták. Kicsike szobák, a konyha, mosdóhelyiség i> parányi, de azért mégiscsak 16 családnak ad otthont az épület. Mit szól erről Szabó Lajosné, a járási tanács egyik gépírónője, az egyik új lakástulajdonos?

— Majd a helyiségek méreteihez szabjuk a bútort — mosolyog az alig egyhetes fiatalasszony. - Igaz, a szobabútor már megvan, szerencsére kisméretű, ehhez alkalmazkodunk a konyha berendezésénél is.

— Az edények nagy részét a járási tanács dolgozói nászajándékba megvették ugyan, de azért még sok minden hiányzik — mondja. - Hiába, rengeteg a gondja égy asszonynak — sóhajt fel nagy komolyan, de aztán elneveti magát.

Bizony, ezek már édes gondok!

Nehru indiai miniszterelnök válaszolt Hruscsov üzenetére

Moszkva (TASZSZ). K. P. S. Menőn, India moszkvai nagykövete július 21-én átnyújtotta N. Sz. Hruscsovnak Dzsa- vaharlal Nehro indiai miniszterelnök válaszüzenetét.

— Az imént kaptam kézhez hozzám intézett üzenetének szövegét. Tekintettel az Ön üzenete tartalmának halaszthatatlanságára és rendkívüli fontosságára, nyomban megküldöm a választ — írja Nehru bevezetőben, majd köszönetét mond a hozzá intézett üzenetért. "Tökéletesen egyetértek Önnel abban, hogy az emberiség történelmének egyik legkomolyabb válságában élünk, és hogy a veszélynek ebben a pillanatában mind a kormányoknak, mind pedig másoknak kötelességük bölcs nyugalommal megítélni ezeket a kérdéseket és tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely ronthatna a helyzeten és világméretű tüz\észt indíthatna el«.

— A legcsekélyebb mértekben sem kívánatos semmilyen idegen hatalom katonai beavatkozása más országban, továbbá, hogy az idegen csapatokat ki kell vonni azokból az országokból, amelyekbe bevonultak. Ez nemcsak az igazságosságnak és a szóbanforgó országok szabadságának felel meg, hanem olyan nemzetközi bonyodalmak elkerülését is lehetővé teszi, amelyek katasztrófához vezethetnének. Ezért

Ahol fél kaszával dolgozott az aratógép

A 27 mázsa 62 kilós árpatermés elérésének „titka"

A Kaposvári Cukorgyár tógazdaságának igai-paeztai tábláján holdanként átlag 27 mázsa 62 kiló árpa termett. Lapunk július 6-i számában hírt atíiank a rekord eredményről.

— Hogy lehet ez? — átonél- kodtak az emberek. — Az időjárás nem kedvezett, sok helyen" még fele ennyit sem takarítottak be. Ha igaz a hír — az pedig igaz! —, akkor igen sűrű és óriási kalászit lehetett az árpa — mondogatták.

Nem történt csoda. Valóban a 24 holdról 663 mázsa árpát csépeltek. Padláson van már a termés. A tábla végén két hosszú, nemrég rakott szalmakazal. — Nem lehetett egybe rakni — int fejével a kazlak felé Majlá-ih György üzemegységvezető. — Ebből is sok lett.

Tekintetünket vizsgálódón végighordozzuk a "csoda«- táblán. Valami különöset, nem mindennapit keresünk, de nincs ilyen. Tarlónak nyoma se. A traktorok felszántották már a földet. A kazlakon túl szarvasba rakott trágya érik. Hát ez a kételkedőén, megnyúlt arccal fogadott nagyszerű eredmény egyik titka.

— Kétszáz mázsát kap ebből egy-egy hold.

A szomszédos egyéni parcellákat még nem sértette eke. Nem látni a csapadékot őrző tarlóhántást. Álljunk' meg egy pillanatra, s kérdezzük meg az üzemegységvezetőt az előzményekről.

— Ezt a területet is 1953- ban, a tagosítás idején vettük át az igali tanácstól. Azon nyomban a nagyüzemi gazdálkodás módszereinek megfelelően kezdtünk itt dolgozni. Még évek múlva sem kaptunk egységes termést a földekről. Egyénieké volt előzőleg, meglátszott, melyik gazda művelte gondosabban — Jegyzi meg csendesen Majláth György. — De tavaly már nem volt csíkos a tábla, eltűnt a különbség,

— Évről évre kitűnő talaj- munkát, megfelelő dózisban istálló- és műtrágyát kaptak a földek. Betartottuk a vetésforgót. Meghozó cukorrépát, majd búzát, tavaly pedig borsót vetettünk bele. Pétisóból egy, szuperfoszfátból másfél mázsát, kálisóból pedig 50 kilót szórtunk el. És még egy: sose siettünk. A kapkodás megbosszulja magát. A mező- gazdasági munka hasonló a vadász feladatához. A legmegfelelőbb időpont gyors kihasználásán múlik minden. Ha az elérkezik, akkor kell és fontos is határozottan és gyorsam cselekedni. De ezt a pillanatét fel is kell tudni ismerni. Mi — a jelek azt mutatják — nem vetettük el a sulykot. Igaz, amikor a földbe került a mag, már délután 20 mflliméternyi serkentő csapadék hullott, s ez nagyon kedvezett. Lassan már harminc éve lesz, hogy űzöm ezt az ipart, de ekkora átlaggal még nem találkoztam.

A cséplőmunkások is meglepődtek. Bár ők bántak a masinálnivalóval, s a szemük láttára duzzadtak a szokottnál gyorsabban a zsákok, mégis. Ahogy fogytak a keresztek, úgy nőtt az átlag: délben tizenkettő, két órakor tizenhat, este hatkor tizenkilenc mázsás átlagot mutatott az eredménylap.

— Lesz itt még huszonhárom mázsa is — jósol""'tták. Több lett. Hogy menn;% azt már tudjuk.

— Ha az egyéni gazdák együtt léptek volna velünk, most nem csodálkoznának. Az ő földjük is pontosan ugyanezekre képes, ha azt... De hadd mondjak el valamit — kezd új mondatba Majláth György.

— Én a diószegi cukorgyártól kerültem ide — folytatja. — Ott is tartottam a kapcsolatot a parasztokkal. Ha többet termett a nagyüzemi tábla, mint az ő parcellájuk^ mindjárt jöttek a különbség okát kutatni. Szarvasba raktuk a trágyát, aratás után

azonnal felszántottuk a tarlót, s műtrágyáztuk a földet, ők okultak ebből, lemásolták az eredményesebb, nagyobb terméshozamot biztosító módszert. Ezt itt is megtehetnék az emberek.

— Ezen a táblán — mutat a 24 holdra — fél kaszával dolgoztak az aratógépek, any- nyira buja és sűrű volt az árpa, hogy nem boldogult másként a gép.

— Az igaliak kételkednek, a szentgáloskériek elhiszik, velük gyakrabban találkozunk, nem dicsekvően, de ha érdeklődnek, elmondjuk, ml miért és hogyan történik gazdaságunkban.

— A megyén túlra is eljutott a bő árpatermés híre. Csak adalékként említjük: ha asszony szedte markokból raktuk volna a kepéket, akkor is 59—55 kereszt sorakozott volna egy-egy holdon. Akik csak látták, csodálkoznak a tényen, de akik az okot is keresték, és eljutottak az »én is így próbálkozom« gondolatáig, azok jövőre nem kapják fel a fejüket ilyen eredmények hallatára, mert ők maguk is tapasztalják majd, hogy hamarább telik a zsák, ha szakszerűen előkészített és jól trágyázott földbe hintik a magot.

Az igazi gazda orvosa a földnek. Hallja, érzi az életet termő föld gyengülő vagy erősödő szívdobogását, s eszerint készíti el a receptet, adagolj» a gyógyszert ...

Nem reklám, nem propaganda a 27 mázsa 62 kilós átlag, hanem bizonyíték — a hozzáértő, nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan bizonyítéka,

GÖBÖLÖS SÁNDOR

felhívtuk az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányát, vonja vissza csapatait Libanonból és Jordániából — írja Nehru.

— Üdvözölnénk a kérdés békés megközelítését az ENSZ- ben, vagy a Biztonsági Tanácsban lebonyolítandó tárgyalások formájában, vagy más formában, hogy segíthessünk az Egyesült Nemzetek Szervezetének lépéseket tenni a közel- és közép-keleti térségben kirobbant viszály beszüntetésére.

— Köszönetét mondok azért, hogy jóindulatúan meghívja Indiát, vegyen részt az Ön által javasolt kormányfői értekezleten. Ha megegyezés jön létre egy ilyen értekezlet megtartáséban, nem szabad akadályokba ütköznie a megfelelő hety és a legközelebbi időpont kijelölésének, örömmel ajánljuk fel szolgálatainkat erre a béke érdekében, ha azokra szükség van.

Szsefe Szálán nvflatkszata Hruscsov Javaslatáról

Koppenhága (AFP). Szaeb Szaiam, a libanoni ellenzék vezére a Hruscsov javasolta ötös értekezletről kijelentette: "Mindig elleneztük, hogy ügyeinket távoHétünkben vitassák meg, de jelen esetben egy ilyen tal álkozó tatóm megakadályozhatja egy világháború,

vagy egy Koreához hasonló konfliktus kirobbanását.«

Szaeb Szaiam hangoztatta, hogy a libanoni események az ország beiügyei. és nem tartoznak az ENSZ hatáskörébe. Ennek következtében Libanon nem fogadná el a nemzetközi rendőri erőket;

( MAGNETOFONNAL )

0

egy t s z-t a g boldog otthonában

A magnetofon előtt iitök, s újra meg újra visszahallgatom Szili Istvánnak;, a barcsi Vörös Csillag Tsz idős tagjának szalagra mondott szavait. Nemrég jártunk a barcsi szövetkezetben, s elhívott a lakására. Akkor mesélt nekem a szövetkezetről, amit a fürge magnetofon megörökített.

— 1951. december 21-én léptem a tsz-be, annak ellenére, hogy azelőtt a legnagyobb ellensége voltam, s inkább agitáltam ellene, mint mellette — kezdi mondókáját.

— Akkor miért lépett be?

— Hogy miért? Azért, mert láttám, hogy sokkal jobban élnek, mint én. Rájöttem arra, hogy a cselédsorban hullott verítéket régen beitta a föld, s már nem hull újabb keserves veríték azért, hogy meglegyen a mindennapi kenyér. Az egybefüggő földterületek adta lehetőséget kihasználva a gépek megkímélnek bennünket ettől. 60 éves elmúltam — folytatja —, s most értem meg, hogy munkámat megbecsüljék. Sertésgondozó brigádnak a vezetője vagyok, s mint idősebb, tapasztalt embernek, tanácsaimat mindig szívesen foCSÉPLÉS

k P ' — ......mi ,. .. . ■

g

adják. Szeretném, ha megr fogadnák az, egyéniek is, akiknek csak azt mondhatom, ha nyugodtan akarnak élni, lépjenek be a szövetkezetbei Sokkal kevesebb gondjuk lenne. . s Eladtam a tehenemet, mert azon a pénzen, amiért takarmányt vásároltam volna, meg tudtam venni a tejet. Szépen keresek. 33 000 forintr ért házat vettem, s ugyanany- nyit költöttem rá — tekint szét büszkén kétszobás lakásán. A szép, új bútorok, a vir iágvevő rádió bizonyítják, hogy igazat mond.

— M ermiß a munkaidő na* ponta?

— Hét bizony nyáron, a nagy munkák idején reggel, mikor világosodni kezd, már dolgozunk, és csak az álkor nyat visz haza bennünket. Tér len viszont alig van valami. Bevezették azt, hogy szombaton csak délig dolgozunk. A fentiek alapján kiszámították, hogy egy tsz-tag évi átlagos munkanapja nem tesz ki nyolc órát.

— Hogyan kapják a fizetést: természetben vagy pénzben?

— Leginkább pénzben. Har vonta átlag 2000—2300 forintot keresek, de természetben meglcapom a kenyérnekvalót is.

— Mit csinálnak a társadah mi tulajdon hordáiéival szemben?

— Azoknak nem kegyelmer zünk — mondja nagyot szippantva cigarettájából —, 24 órán belül kitesszük őket a szövetkezetből. Ilyen emberekre nekünk nincs szükségünk. Nem az a célunk, hogy minél több legyen a tsz-tag, hanem az, hogy minél több legyen a szorgalmas és becsületes szövetkezeti ember. A mi ági- tációnk a jó termésátlag, a szépen gondozott állatállomány, ezzel bírjuk rá a gazdákat arra, hotgj belássák: egyedüli és helyes út a közös gazdálkodás. Lássák azt, hogy ennek van jövője, mégpedig nagyon szép és biztos jövője — mondja, és elgondolkozva tekint cigarettája tovaszálló füstfelhője után, mintha csak azt gondolná: így szállt el a keserves múlt is, hogy helyet adjon a biztató jelennek.

Búcsúzóul megszorítom Szili bácsi kérges kezét, s további jó munkát kívánva hagyom «I a boldog otthont.

GÁSPÁR ISTVÁN