Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-14 / 139. szám
A TIT megyei szervezetének és a Somogyi Néplap szerkesztőbizottságának összeállítása A PVC feldolgozása és felhasználása n. A kísérleti atomrohbantások és az Az elmúlt héten ismertettük a polyvinilklorid előállítását, ebben a számunkban a felhasználásáról lesz szó. A műanyagokat, így a PVC-t is tulajdonságaik sokoldalúsága és változatossága teszi szinte megszámlálhatatlanul sokféle felhasználási célra alkalmassá. Óriási feladat lenne felsorolni mindazokat a felhasználási területeket, ahol a PVC alkalmazást nyer, éppen ezért csak a legfontosabb jellemző alkalmazásokat említem meg. Ma már nem jelent lebecsülést — mint két évtizeddel ezelőtt —, ha valamiről megállapítjuk, hogy műanyagból készült. A műanyagok kiváló tulajdonságaiknál fogva rászolgáltak a megbecsülésre. A felhasználást tekintve két szempontra kell figyelemmel lennünk: 1; Megfelelő műanyagot a megfelelő helyre. Ez azt jelenti, hogy minden célra olyan műanyagot kell alkalmaznunk, amelyek a rendeltetésszerű használatkor fellépő követelményeket kielégítik. 2. A műanyag tárgyakat rendeltetésüknek megfelelően használjuk. A sokféle felhasználási terület közül a következőket említem) meg, előrebocsátva, hogy ezek között semmiféle fontossági sorrendet felállítani nem lehet.- VILLAMOS VEZETÉKEK SZIGETELÉSÉRE-asm egyre kiterjedtebben használják — kiszorítva a pamut és gumi szigetelőket — a lágyított PVC-t. Az ilyen vezetékeket csak külső építésre szabad alkalmazni, falba vakolni tilos, ti. a vezeték megsértésével súlyos balesetek következhetnek be. Kiválóan alkalmas a PVC MŰBŐRÖK KÉSZÍTÉSÉRE. A szövet alátét szilárdságot, a PVC pedig szép külsőt biztosít, nem is beszélve a vízállóságról. A szövet alátét nélküli műbőrök utánozzák a krokodil, antilop bőröket, melyekből női kézitáskákat, óraszíjakat készítenek. Az alátét nélküli PVC-nek igen elterjedt felhasználási területe az ESŐKABÁT, melyet sokan helytelenül »náj- lon«-nak tartanak. Ezek a kabátok teljes vízhatlanságukkal értek el nagy közmegbecsülést, másrészt változatos színeikkel lettek közkedveltek. Ruházkodásunk elengedhetetlen kelléke a cipő; ma már egyre több PVC-ből készült CIPŐT láthatunk. Ezeknek nemcsak felsőrésze, de a talpa is PVC. Egyelőre még hátrányai vannak ezeknek a lábbeliknek (hidegben törékenyek, nedves úttesten csúsznak stb.), azonban a technológiai eljárások fejlesztésével ezek a hibák kiküszöbölhetők lesznek. A gyógyászatban is sok gondot okoz a műtő termek tisztántartása. A kövezett burko- lait réseiben a leggondosabb tisztítás ellenéi-e is maradhat szennyeződés. A PVC-ből készült PADLÓBEVONAT résmentes. Ezért, valamint hő- és hangszigetelő tulajdonságai miatt a modem lakóházépítkezés egyre gyakrabban alkalmazza. Nagyon alkalmas a PVC fóliából készült VÉDŐHUZAT, az asztalterítő, vagy más textíliák megvédésére. Természetesen nem szabad figyelmen1 kívül hagyni a PVC hőérzékenységét, tehát forró ételt nem tehetünk a térítőre, mert tönkremegy. Lakásunk egyik dísze a függöny. A csipkefüggönyök sajnos nagyon drágák, ezért megkezdték a PVC-ből készült FÜGGÖNYÖK gyártását. Ezeknek szépsége nem sokkal marad el az eredetiek mögött, azonban tartóssága felülmúlja az utóbbiakét. Készülnek olyan PVC BROKÁTOK is, melyeket csak nagy gyakorlattal rendelkező : ,akem- berek tudnak megkülönböztetni az eredetitől. A LABORATÓRIUMI LEFOLYÖCSÖVEK ma mór szinte kizárólag PVC- ből készülnek. Talán ez a példa bizonyítja legjobban, hogy a műanyagok nem pótanyagok, mert az ólomcsöveket nem a drágaságuk miatt szorították ki a PVC-vezetékek, hanem mert ezek vegyszerállók, sem savak, sem lúgok nem idéznek elő bennük kémiai változásokat, tehát alkalmazásuk célszerűbb. A gépipar, de különösen a mezőgazdasági gépipar CSAPAGYBETÉTEK készítésére használja fel a PVC-t. A nemzetgazdaság számára jelentős kárt jelent a rozsdásodás, a korrózió; az ellene való védekezés egyre inkább elterjedő módszere a szállítandó fémtárgyaknak PVC-vel való bevonása. A savak és lúgok szállítására alkalmas tartályokat belülről PVC fóliával védik a tönkre- menéstől. A rövid felsorolás befejezéséül megemlítem a GYERMEKJÁTÉKOT, amelyet vagy PVC-fólia bevonattal látnak el, vagy pedig PVC habból készítenek. Mindkettőnek előnye a könnyű tisz-‘ tántarthatóság, melyhez az utóbbinál a könnyűség is párosul. Talán rögtön meg kell említenem a fésthetőséget, mely itt is nagyon fontos. A PVC-t alapjában színezik, és így a festék nem pattogzik le, nem ártalmas a kisgyermek számára. Sem a Szovjetunióban, sem a nyugati államokban nem használnak gumi- nadrágot, helyette PVC fóliából készítik a pe’enkaburko- lásra szolgáló nadrágot, amely éppúgy vízhatlan, mint elődje, viszont 'mikroporózus voltánál fogva a levegőzést jobban biztosítja. Magyarország helyzete a műanyaggyártásban egyelőre még nem a legkedvezőbb. A felszabadulás után indulhatott csak rneg a kutatómunka. Éveket vett igénybe, míg a kutatás eredményeképp megépülhettek a műanyaggyárak: a Kőbányai Műanyaggyár, a Kábel- és Műanyaggyár, a nagytétényi Magyar Viscósa- gyár stb. A fejlődés rohamléptekben halad, azonban még így is évek telnek el, míg a technológiai eljárások kidolgozása és a műanyagféleségek bő választéka terén be tudjuk hozni elmaradásunkat. De máris vannak olyan eredményeink, melyek nemcsak biztatók, hanem nagy reményekre is jogosíthatnak. VAJA LÁSZLÓ tanár, a TIT tagja. Az utóbbi években több szélsőséges időjárási jelenséget értünk meg: enyhe teleket, hűvös nyarakat, hosszú esős időszakokat, száraz tavaszt stb. Bár a meteorológusok mindig közlik a különleges állapotok esetén azt, hogy ez már ennyi és ennyi évvel ezelőtt is előfordult, a nagyközönségben mégis az a gyanú ébredt, hogy a különleges időjárási jelenségek talán a kísérleti atomrobbantásokkal vannak okozati összefüggésben. Ez a hiedelem azon a köztudomású tényen alapul, hogy e robbanások alkalmával rendkívüli energiák szabadulnak fél egy pillanat alatt. Ezenkívül a tudományos és hírlapi közleményekből ismeretes, hogy a robbanáskor keletkező rádióaktív izotópokat a robbanások napok alatt szerteviszik az egész világon. Egy-egy kísérleti robbantás után még a tízezer kilométer távolságban lévő megfigyelő- helyen is észlelni lehet a légkör vagy a lehulló csapadék radioaktivitásának — néha feltűnően nagy — megnövekedését. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen az urániumbomba robbanása annyi mesterségesen eugárzó tanyagot' szór szét a levegőben, aminek hatékonysága egy perccel a robbanás utóin 1 millió tonna radium sugárzásának felel meg. Egy nap múlva már 100 tonna, egy hét múlva csak 10 tonna rádium sugárzásával egyenértékű a Föld légkörében szétszóródó anyagok sugárzása. Hónapok múlva gyakorlatilag megszűnik a sugárzás. A hidrogénbomba pedig százszor, ezerszer annyi anyagot termel, mint az urániumbomba. Mindezek alapján igen csábító valami okszerű összefüggésre gondolni az atomrobbantások és az időjárás között. Vizsgáljuk meg, hogy az atomrobbantások okozhattak-e lényeges változásokat a légkörben. Voltak-e az atomenergia megismerése előtt hasonló energiájú hirtelen energiafelszabadulások d földön? Voltak! Miben nyilvánult meg ez a hatás az időjárásra? Egyes vulkánkitörések energiája sokkal nagyobb, mint az atom- robbanásoke. A Krakatoa 1883. évi kitörése mintegy tízezer millió tonna port és hamut lövellt fel 80 kilométer magasra a légkörbe. Ez szerény számítással is négyezer- szs)'—tízezerszer akkora energia, mint a Hirosimában robbant atombomba energiája. A meteorológusok vizsgálatokat végeztek arra vonatkozóan, hogy az utolsó száz évben történt nagy vulkánkitörések hatása észrevehető volt-e az időjárásban. Arra az eredményre jutottak, hogy igen. A kitörések hamuját a légáramlatok szerteviszik a levegőben, a légkörben. A hamu két hét alatt eljut a föld minden helyére. Ez a por- és hamufátyol nemcsak színpompás alkonyokat okozott (még 2 év múlva is), hanem visszaveri a napsugarak egy részét, így kevesebb meleg jut a föld felszínére. Mekkora volt ez a hatás Európában? Alig hihetöen nagy. Volt eset. (a Katmai vulkán kitörése 1912-ben), hogy a rákövetkező félévben majdnem 20 százalékkal csökkent a napsugárzás. Ez a csökkenés két éven át volt megfigyelhető. Okozhat-e hasonló hatást az atombomba? Az a tombomba rendszerint a levegőben robban, és nem is szórhat a levegőbe 'jelentékeny portömegeket. De ■ ha ’ szórna is, csak több ezer rob- ! barvtási kísérlet után érne fel : egyetlen Krakatoa kitöréssel. j Ha tehát feltételezzük, hogy az atombomba teljes energiája portömegeket visz a magasba, akkor is csak tízszerte kisebb meteorológiai hatásra számolhatunk, mint a vulkán- kitöréskor, azaz a napsugárzás 1—2 százalékos csökkenésére, ami jelentéktelen. Nem vihetnek-e a kísérleti robbanások alkalmával keletkező felfelé irányuló légáramlatok jelentékeny mennyiségű vizet a magasba pl. tenger- alatti robbanáskor? Tegyük fel, hogy egy Hirosimái nagyságú bomba energiájának 20 : százaléka változik át a magasba vitt vízpára helyzeti energiájává. Ez mintegy 400 ezer kilowattórát, azaz kb. 140 ; ezermilliö méter kilogrammot tesz ki. Mekkora esőt jelentene ez, ha ezer méter magasból hullana le? Egy kis nyári záport: 20 négyzetkilométer területen 6 milliméteres csapadékot okozna. Tehát, mintegy 5000 Hirosimái nagyságú atombomba leni cl őjár ás rint a magasba, amennyi egy kb. 100 000 négyzetkilométeres területre hullva 1 százalékkal növelné az átlagos csapadékmennyiséget. De hátha hatással vannak az atomrobbanások a csapa- dékelosztársa a földön? A csapadék elosztását úgy lehetne megváltoztatni, ha megváltoztatnánk a földünk időjárására döntő befolyású nagy levegőáramlások útvonalát vagy erősségét. Például, ha egy robbanás nagy óceáni páradús levegőtömegeket terelne Európa felé... Elegendő-e ehhez a kísérleti robbanások energiája? Egy kis számítás alapján könnyen felelhetünk erre. Képzeljünk el egy kb 100 000 négyzetkilométer nagyságú területet. Tegyük fel, hogy a felette levő 3 kilométer magas levegőmennyiséget 5 méter másodpercenkénti sebességgel mozgásba akarjuk hozni, Ehhez az aránylag csekély levegőmennyiségnek a mozgatásához száz robbanás energiája lenne szükséges. Pedig a számításba vett légmozgás elenyészően csekélység az Európa éghajlatát irányító hatalmas légköri áramlások energiájához képest. Említettük, hogy az atomrobbanás óriási mennyiségű iónt (elektromosan töltött alkatrészek) termel a levegőben. Ezek pedig lecsapódási magok a vízpárák számára. Ha telített levegőbe iónok kerülnek, megkezdődik a köd, a felhőképződés. Például a ködkamrában sok ezer kilométer másodpercenkénti sebességgel repülő alkatrészek pályájuk mentén ionizálják a levegőt, és íme, ködfonal jelenik meg a pálya mentén. Vagy ha egy csövön át láthatatlan telített vízgőz áramlik ki, és a cső nyílása előtt elektromos szikrát keltünk, azonnal felhővé változik a különben láthatatlan párasugár. Kétségtelen tehát, hogy a telített páratartalmú levegőben az iónok jelenléte előmozdítja a felhőképződést. Felhő- képződést mondunk és nem csőképződést. Mert hogy felhőből eső keletkezzék, annak még külön feltételei vannak. Elgondolható tehát, hogy ha valahol megvannak az eső keletkezésének feltételei, csupán a lecsapódási magok nincsenek jelen, és egy áramlat atomrobbanásból származó iónokat hoz, megindul az eső, ami különben elmaradt volna. Összegezzük következtetéseinket: 1. Az atomrobbanások energiája elenyészően kicsiny ahhoz, hogy közvetlen hutással befolyásolja az időjárást (nem változtatja meg a légáramlatok útvonalát, nem emelhet számbavehető vizet a magasba). 2. Tény az, hogy az atomrobbanáskor szerteszóródó rádióaktív anyagok, iónok megnövelik a levegőben a lecsapódási magok számát. Kedvezőbb körülményeket teremtenek a felhősödésre. De közelebbit ma még nem mondhatunk arra nézve, hogy ennek hatása valóban megnyilvánul-e az időjárásban és mekkora mértékben. Az egész világon folyik erre nézve az adatgyűjtés. ÖVEGES JÓZSEF (Részlet a TIT »Az időjárás c. előadási útmu- szemelvényeiből.) ;OOOOOOOGOOOOOOOOOOOOföX)OOOOGOOOOOÓOOOO(X> A BALATON RÖVID TÖRTÉNETE v. A z éghajlati tényezők körül a csapadék is említést ér- ” damel, amely a tó keleti részétől haladva a tó Ny-d medencéje felé 550 mm-ról 750 mim-re emelkedik. Mivel a Balaton Ny-d része közelebb van a tengerhez, több csapadékot kap. Vaiószimű azonban az is, hogy a főn-jelenség is szerepet játszik a csapadék eloszlásban. A fürdőzés szempontjából igen fontos az is, hogy ez a terület több meleget és napfényt is kap, mint pl. Budapest. Ez azért van, mert a Balatoni felvidék nagyobb beesési szögéneit megfelelően több napfényt kap és esnek megfelelően nagyabb a hőösszege is. Ehhez az a tény is hozzájárul még, hogy a fön- jelenségg-eil kapcsolatosan leszálló levegőből felhőzet nem keletkezik, nincs, ami a nap besugárzását hoszabb ideig akadályozná. A Balaton, közvetlen környezetét kivéve, nem módosítja a táj éghajlatát. Közvetlen környezetére is csak bizonyos időben és csak bizonyos jelenségek révén hat. így pl. a Balaton felett lévő, kevésbé felmelegedett levegő a partok felé áramlik, míg éjjel a partok jobban lehűlt levegője áramlik a Balaton melegebb területe felié. Ezt a parttnento légmozgást használják ki a balatoni vitorlások is. Vízgyűjtő területe a Balatoni-felvidékre, a Tapolcai-medencére, a Zala-folyó vízhálózatára, Somogy É-i részére terjed ki. E vidékek folyói, patakjai táplálják a Ealatont, míg vízfeleslegét a csatornázott Sió vezeti le. A folyók vizükön kívül azonban törmelékeiket is a Balatonba viszik, lassan töltögetik azt. A legtöbb törmeléket a Z-ala-folyó szállítja. Ezért lápos, mocsaras a Balaton medencéjének Ny-d része. Attól függően, hogy mennyi vizet kap és mennyit veszít, változik a Balaton vízállása, amely igen szeszélyes. Természetesen ez főleg a múltra vonatkozik, mert a Siófokon megépített zsilippel szabályozás tóvá vált a Balaton vízállása. Milyen a Balaton színe? »Előttünk csillog a Balatonnak lükre, Mire minden szín rá volna tűzve. Szép piros a széle, arra alá miélykék, S benn a közepében, mintha megtelem, ék Aranyos sárgával, fel-felsejlő zölddal S ki is raknák sűrűn szürke fényű gyönggyel...« A Balaton valóban rendkívül sok színben pompázó tó. Azonban azt is megfigyelhetjük, hogy ez a ritka látványé színhatás folyamatosan, nemcsak napról napra, de óráról órára is változik. Változása a környezetével kapcsolatosan lejátszódó jelenségekkel is összefüggésben van. A Balaton színe szőke, világos fűzöld. Azonban igen gyakran más színű vizet is látunk. A világos és a mélykék minden változata érzékelhető, de a világos szürkétől az ólomszür- kéi.g is változatos a színké.pződés. Ezenkívül még zöld és rózsaszínű színfoltokat is láthatunk. A színeik és a fények a Balaton vizéről, mint hatalmas tükörről verődnek vissza. Amikor a tó vizében kék színt látunk, az a tiszta kék égnek csupán visszaverődött színe. A szürke változat a felhőzettől függ: mennél jobban borult, annál szürkébbnek látszik a tó vize. Azonban a szürke szín a tó partja felé .szoros, kapcsolatban van a tó hullámzásával, vagy a fürdőzéssel felkavart iszap mennyiségével is. A partmenti fák lombozata és a nádasok zöld színiben tükröződnek vissza. Amikor pedig rózsaszínű a Balaton vizének egy része, ez a lenyugvó vagy felkelő nappal kapcsolatos színvisszaverődés. Sőt bizonyos mértékig még a távolabbi környezete is befolyásolhatja a tó színképződését. Ezért mondhatjuk azt, hogy a Balaton színe nemcsak napról napra, de órárói órára is folyamatosan változik. A színképződés függ még a vízben levő apró lényeik színétől, a víziben oldott anyagoktól is. A színképződés viszont az általunk érzékelt szánhatásokban tevődik össze, és ez any- nyit jelent, hogy más-más nézőpontból bizonyos mértékig más-más színűnek látjuk a Balaton vizét. Mint már említettem, a Balaton hatalmas tükör, amelyről nemcsak a szín, hanem a fény is visszaverődik. Ilyen fénytani jelenség az aranytűd is, amely a hanyatló nap sugarainak hatására keletkezik, de csak akikor és ott, ahol a Balaton felszínén apró hullámok lebegnek. Ezek a fényt visszaverik, és úgy tűnik, hogy egy aranyiad íveli át a Balaton vizét. Ehhez 'hasonló jelenség az ezüsthíd, amely derült, holdvilágos éjszakákon az említett módon keletkezik. A z a tény, hogy nem mindig keletkezik arany- és " ezüsthíd, bár a nap süt, a hold világít, igazolja: ezek a fényjelenségek csak akkor keletkeznek, ha a tó vizét a szél felborzolja, az apró hullámok pedig a beesett fénysugarakat szétszórják. Tehát ha a Balaton vize sima, arany- vagy ezüsthíd nem keletkezhet. (Vége következik.) ne szükséges ahhoz, hogy anyszeszélyei* nyi vizet emeljen példánk sze- tatójának
