Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-14 / 139. szám

niiÄG proletárjai egyesüljetek; AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 139. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1958. június 14. Mai számunk tartalmául: Szövetkezeti fiatalok között Tudomány — technika 20 000 mérföld a jég alatt Egész heti rádióműsor OSZSHtllk a tsz-tanácskozást Megyénk termelőszövetkezeteinek küldöttei tanácskozást tartanak ma Kaposvárott. Hasonló rendezvény legutóbb egy évvel ezelőtt, 1957. június 23-án volt. Akkor kilencven szö­vetkezet helyzetét tette mérlegre a két és félezer tsz-tagnak ez az első önálló politikai fóruma az ellenforradalom után. Ha visszatekintünk a tizenkét hónap alatt megtett útra, szí­vós küzdelmek árán kivívott sikereket láthatunk. Felmérhet­jük a múlt esztendő kedvező tapasztalatait: összekovácsolód- tak a szövetkezeti közösségek, olyan fokra emelkedett a mun­kafegyelem a tsz-ekben, amilyenre korábban nem volt pél­da. Tavaly már nem az elhanyagolt határ, hanem a gondosan ápolt föld vált a szövetkezeti gazdaságok ismertetőjévé. Ez arról tanúskodik, hogy a közös gazdaságok kitartó harcosai körében helyeslésre, megértésre talált a múlt évi tanácskozás jelszava: »Tegyük példamutatóvá, vonzóvá termelőszövetke­zeteinket!« A mai tanácskozás százhuszonegy termelőszövetkezetünk mintegy négyezer tagjának a szószólója. Szélesedett tehát a mozgalom egy év leforgása alatt. Tovább kell erősítenünk, fejlesztenünk szövetkezeteinket. A tsz-tagok a megmondhatói: jobban élnek, mint egyéni korukban. Vezessék, hívják a pa­raszti életnek erre a szebbik útjára a kisparcellán fáradozó társaikat. A megtalált boldogság részeseit át kell hatnia a másokért érzett felelősségnek is. Tavaly arra ösztönzött a ta­nácskozás, hogy tsz-tagjaink tegyenek rendet a saját portá­jukon. E feladatot a legtöbb helyen sikerre vitték. Ez ad le­hetőséget arra, hogy ma a mozgalom szélesítését tűzzük ki célul a somogyi szövetkezetek derék tagjai elé. Köszöntjük a megyei tsz-tanácskozást, mely arra hiva­tott, hogy összegezze az elmúlt esztendő tapasztalatait, és vi­lágos utat mutasson a holnap felé. A Somogy megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói a terv maradéktalan teljesítéséért .Vásárban :Az algériai közüdv-bizottság szóvivője szerint SÁLÁN NEMET MOND PÁRIZSNAK , Párizs (AFP). Franciaország Jés Algéria kapcsolatában még j mindig eléggé zavaros a hely- izet. Neuwirth sajtóértekezle- j tén közölte, hogy szó sem le- i hét a tisztek kiválásáról a t közüdv-bizottságokból, külö­I nősen Massu esetében nem, Imert a tábornok elnöke az al- J gériai—szaharai közüdv-bi­♦ zottságnak. Kommentálta azt ♦ a párizsi utasítást, hogy a ka- J tonatiszteknek ki kell válniuk % a közüdv-bizottságokból. Utalt «arra, hogy a határozatot Sálán I tábornoknak kell meghoznia. ;»Nos, Sálán tábornok pedig ♦ nemet mond. Miután éppen a | hadsereg váza ezeknek a szer- {vezetéknek, szó sem lehet a | katonatisztek visszavonulásá- | ról.« . A közvéleményt most első­sorban a minisztertanács ér­dekli, amely De Gaulle tábor­nok elnökletével az intézmé­nyek reformját tanulmányoz- z«i. Ma még túl korai az új alkotmány tartalmáról beszél­ni, de már most is valószínű, hogy 1. nem lesz nemzetgyű­lési rendszer, 2. kétkamarás parlamentet vezetnek be, amelyben a szenátusnak az eddiginél kiterjedtebb hatás­köre lesz, 3. a köztársaság nem lesz többé »egy és oszt­hatatlan«, hanem szövetségi, 4. megerősítik a végrehajtó hatalom szilárdságát és tekin­télyét és az államfő, a köztár­sasági elnök hatáskörét. A Somogy megyei Téglagyá­ri Egyesüléshez tartozó üze­mek dolgozói az első negyed­évi nyerstéglagyártási tervü­ket a mostoha időjárás miatt nem tudták teljesíteni, sőt kétmillió 700 ezerrel adósak is maradtak. A vállalat veze­tőségével együtt új tervet ké­szítettek a dolgozók, ennek alapján a második negyedév végére az első negyedévi le­maradást is maradéktalanul behozzák; Különösen május hónapban értek el szép ered­ményeket: több mint kilenc­millió nyerstéglát gyártottak, egymillió 700 ezerrel többet a tervezettnél. A tabi tégla­gyár dolgozói ebben az időben nem egyszer százezer nyers­tégla előállításával segítették naponta a terv valóra váltását. Júniusi első dekádjukat két­százezerrel szárnyalták túl, s már minden remény megvolt arra, hogy a korábban kidol­gozott terv alapján június vé­géig sikerül az első negyedévi adósságukat is letörleszteni, de az esőzés most keresztül­húzta számításukat. Most újabb tervet állítot­tak össze, s még fokozottabb teljesítményekkel az időjárás okozta kiesés behozásáért küz­denek, hogy az újabb nehézsé­get legyőzve jelenthessék jú­nius utolsó napján: tervünk­kel együtt maradéktalanul le­róttuk adósságunkat is. Június 8-án, vasárnap a marcali járás távolabbi hely­ségeiből: Nagyszakácsiból, Szőcsényből és más közsé­gekből is jöttek szövetkezeti és egyéni parasztok, hogy saját szemükkel 'láthassák a jó hírnévnek s a kis tsz-ek közötti országos elsőségnek örvendő ráksi Uj Életet. Mi, niklaiak reggel hat órakor ültünk gépkocsira. Csatlakoz­tak hozzánk a pusztaková­csiak és a somogyfajsziak. Útközben láttuk, hogy meg­annyi teherautó és vontató tart velünk együtt Ráksi felé. — A szónokok szavait nem idézem, csak azt írom le, ami engem nagyon megragadott. Tömpe István elvtárs beszé­dében méltatta a Memyei Gépállomás dolgozóinak eb­ben a tsz-ben végzett jó mun­káját. Erre hatalmas taps csattant fel, amely a trakto­rosokat köszöntötte. Én nem jártam ezt megelőzően az Uj Élet határában, s nem lát­tam, hogyan dolgoztak ott a gépállomásiak. De a szépen megművelt földek, a hosz- szan tartó szárazság ellenére is gyönyörű növények arról tanúskodnak, hogy a trakto­rosok rászolgáltak a dicséret­re. — Jó volt hallani Szirmai Jenő elvtárs figyelmeztetését: nem helyes, hogy a tsz-tagok elzárkóznak a belépni vagy visszalépni akaró becsületes emberek felvétele elől. Nyis­sák ki előttük a szövetkezet kapuját, még azok előtt a ki­lépettek előtt is akiknek volt egy kicsiny, de jóvátehető hibájuk. Nem tudom, hogy vannak-e ilyen gazdák Rák- siban. De ha vannak, akkor azt javaslom a szövetkezet vezetőinek, hogy beszélgesse­nek velük, tegyék félre a ko­rábbi sérelmeket, hívják vissza maguk közé őket. Ne várja a tsz vezetősége és tag­sága, hogy egykori tagtársaik maguktól zörgessenek az Uj Élet kapuján, akiket talán a szégyenérzet tart vissza ettől ás tartanak tőle, hogy kérő szavukra elutasító lesz a vá­lasz. Azt se várja Walter Imre elvtárs, meg a vezető­ség, hogy a kilépetteknek a járási, megyei szerveknél kelljen elpanaszolniuk: új­ból a szövetkezést akarják választani, de nem hívják, nem veszik vissza őket. — Hazafelé menet sokat beszélgettünk a Ráksiban lá­tottakról. Az egyéni parasz­tok is nagy elismeréssel nyi­latkoztak itt szerzett friss be­nyomásaikról. Különösen a szép szarvasmarha- és sertés­állomány tetszett nekik, meg az a rend és tisztaság, amely az Uj Élet majorjában ural­kodik. A tsz-t meglátogató egyéni gazdáknak van min elgondolkodniuk. Bepillan­tást nyerhettek egy virágzó szövetkezeti gazdaság életé­be, s amit ott tapasztaltak, abból érdemes tanulniuk — Nagy-Britannia ejtőernyős zászlóaljat küld Ciprusra London (Reuter), A brit hadügyminisztérium csütörtö­kön este közölte, hogy tekin­tettel Ciprus belbiztonságának romlására, elővigyázatossági intézkedésképpen brit ejtőer­nyős zászlóaljat küldenek Cip­rus szigetére. A 3. brit ejtő­ernyős zászlóalj más kisebb támogató egységekkel együtt valószínűleg szombaton repül el Ciprusra szocialista országok tudósainak együttműködése Moszkva (TASZSZ). Az Egyesült Atomkutató Intézet tudósainak 'küldöttsége, amely részt vett a 'nagy energiájú ré­szecskék fizikájának kérdései­vel foglalkozó értekezlet mun­kájában, visszatért a Szovjet­unióba, Dubnába. Az értekez­let munkájában a demokra­tikus tábor több országának tudósai vettek részt éspedig a Német Demokratikus Köztár­saság, a Lengyel Népköztársa- ság, a Csehszlovák Köztársa» ság és a Magyar Népköztársa­ság tudósai. EGY HÉT A TEXTILMŰVEKBEN | pBntek mm ___ Ö römmel mentünk el Ráksihal Autóbuszunk előtt -szapora buborékokban szemerkél az eső. A vaksötét jutái úton a gyár színes ablakai jelentik a fényt. Több ázott gyalogossal és kerékpárossal szinte egy­szerre fordulunk be a porta elé. Elmúlt fél tíz. A harminc perc múlva kezdődő éjszakai műszakváltásig az ebédlőben el­fogy még jó néhány vacsorára való. Egy csendesebb zúgfoan pingpong süvít a zöld háló felett, és Bocskai Marika, a mind­járt kezdődő műszak egyik fonónője üti a labdát frissen, am­bícióval, mintha legalábbis reggel hetet mutatna a nagy fali­óra. Egyetlen dolog szegné kedvét csupán: ha Rosta Jani, az ellenfél nem kegyelmezne ... Néhány perccel később a gyűrűsfonóban már olyan sür­gés-forgásnak lehetünk tanúi, hagy nehéz elválasztani, ki hova is tartozik, merre megy. A leváltásra kerülő délutáni műszakosok jó része már az ajtók előtt szorong. Többségük vidéki. Erről a várakozásról ismerni meg őket. Egyetlen vá­gyuk, hogy el ne késsenek — a műszak befejezéséhez vi­szonyítva — túl korán induló autóbuszjáratról. Leszaladnak az öltözőkbe, aztán fergetegesen ki a portán! Szidják a fe­hér meg a piros 'golyót, azaz »Miska bácsi golyós ládáját«, ahogy ők nevezik a portai motozás különös módszerét. Aki a piros golyót 'húzza, az a ládifcától haza, aki a fehéret, az előbb a motozóba megy. A portás egyedül viaskodik velük, mert a 'lányok mindig «lelkiismeretesek« a húzásban, és akad olyan is, aki a motozó helyett az udvarra szalad. A por­tás a tumultusban, amely a iádika előtt időnként fogadja, nem is tud rendet tartani. Nem tudni, kinek az ötlete volt ez a hallatlanul »ésszerű« motozás, de egyet rövid szemlélés után is mondhatunk róla. Ettől ugyan azt visznek ki az üzemből, amit akarnak! Mielőtt elcsendesednék a porta, még egy szokatlan látványnak leheltünk tanúi. Somlai József, a gyűrűsfonó segédmunkása, ittasan tántorog az előcsarnokba, majd viaskodva móri össze erejét az őt feltartóztató portá­sokkal. A különös esti »mérkőzés« végül is az ittas munkás vereségével végződik: arcra terül a kövezeten. Szidalmait szórja a portásokra. A gyűrűsfonóban eközben nem tudni honnan szivárogtak a gépsorok közé az éjjeli műszakosok; olyan ügyesen és ész­revétlenül történt meg a váltós, mintha nem is 130 ember cserélődött volna ki a_ tovatűnő másodpercek alatt. A szakmányvezetővel, Szakály Endrével, Mi'halics István és Horváth József művezetőkkel pillantunk bele az éjszakai műszak titkaiba. A gépzúgás szinte nappali hangulatot vará­zsol a termekbe, gondos ébrentantója az idegeknek. Persze, miint mondják, csak a látogatókat nem hagyja szunnyadni. Mert ugyancsak andalítja azokat, akik már hozzászoktak. Ta­lán azért is van az, hogyha nem vigyáznak a dolgozók, köny- nyen elnyomja őket az álom. Igaz — mondja Mihaiics mű­vezető —, már három esztendeje nem találkozott műszakjá­ban »alvó esettel«. Legfeljebb időszakos fáradtságról lehet szó, amely a hétfőről keddre virradó éjszaka jelentkezik leg­többször. — Miért? — Ezt kérdeztem még a csütörtökön is kissé fáradtnak látszó Németh Magdolnától. — A vasárnapi keszthelyi út, a bő programú szórakozás — mondja — elvette egy kicsit az erőmet. Hétfőn éjszaka már azt gondoltam, hogy sohasem lesz kedd reggel... —,A töb­bi napokon? Egyáltalán nem fáradt. Nyolc—kilenc órát alszik a írja szerkesztőségünkhöz kül- i a leányotthonban. Ritkán megy be a városba, mert még dött levelében Hársházi 1st- c filmet is a Füredi úti épületben, otthon tekinti meg. Ellen ván niklai pedagógus. tété Bliss Kati, akin még ma sem látszik, hogy négy nap óta alig aludt valamit. Nem kívánja az alvást, még akkor sem, ha előző éjszaka dolgozott. Persze Kati észrevétlenül keve­redik ebbe a hibába: nincs tisztában a nappali alvás »techni­kájával«. Akik éjjel fáradtak, azoknál rendszerint bebizo­nyítható, hogy reggel hétkor otthon ágyba dugják magukat, alszanak tíz óráig, akkor felkelnek, mással foglalkoznak, és csak késő délután fekszenek le ismét. Ilyenkor meg már »úgysem érdemes aludni« jelszóval olvasni, rádiózni, 'kézi­munkázni kezdenek, és folytatják ezt legtöbbször egészen a műszak indulásáig. A szervezet megszokja és rendszeresíti ezt az alvás-stílust. Ha nappal nem is, éjjel annál jobban észreveszi a dolgozó a pihenés hiányát. A fáradtság következ­ménye rassz munka, sok selejt, de együtt jár a szervezet terv­szerű tönkretételével is. Erre a leányotthonban jobban ügyel­hetnének. Nem értjük, miént mehetett Kati az alvási idő alatt mint éjszakás a leányotthonban tartott előadásra? Mint mondja, hívták őt erre a rendezvényre. Aludna bizony Fülöp Magda — ha tudna —, de hát mit tehet, ha Somogyszobról járogat be naponként. Most már vá­lóban fáradt, és Horváth József műszaki vezető véleménye szerint láthatóan visszaesik a munkában. De Magda csupán önmagát okolhatja ezért, amikor idegenkedik a számára ol­csóbb és előnyösebb leányotthoni bentlakástól. Hogy miért? Maga sem «tudja. Lehet, hogy azért, mert még sohasem látta ezt az otthonit... Két óra. A szakemberek szerint most kezdődik az éjsza­ka kritikus időszaka. A fáradtságórzet ilyenkor a legnagyobb. Ennek ellenére sem látni ibújkálökat, lógósokat, mint az előb­bi éveikben. Gyakori jelenség volit ugyanis a dohányzóban vagy a mellékhelyiségekben a »tízperces bóbislkolás«. Néha csupán a segédmunkások élnek a lehetőséggel, hogy a szá­mukra kevésbé gyors munkaritmusban egy-egy negyedórá­ra egészen kikapcsolódjanak. Sok a hiányzó. Igaz, hogy a gyűrűsfonó tíz távolmaradt dolgozója igazolta hiányzását. Bár. az igazolások körül néha komoly aggálya támad a műszaki vezetőknek. Elég csupán egy-egy éjszakai munka fáradtsága, hogy egyesek megpróbál­ják különböző .panaszokkal 'kicsikarni az orvosi igazolást. A kártoló üzemrészben a hiányzási naplóban Melter György nevével találkozunk, aki már két nap óta nem vett magának annyi fáradságot, hogy távolmaradásának okát legalább be­jelentette vóLna. Pedig nemrég fegyelmi úton történő áthe­lyezése után ez igazán elvárható lenne tőle. Beteg feleségére hivatkozik, de pechjére az üzem dolgozói is ugyanezekben az időpontokban látják gyakran a kocsmákban. A nagy géptermek mellett az üzem egy-két rejtettebb zugában is tart az éjjeli műszak. A rezsiműhely négy-öt dol­gozója a folyamatos üzemeltetést biztosítja. Nyomban orvosol­ják a legkisebb álláist előidéző hibát is. Ugyancsak éber őre az éjszakának Bencsics Pál a kazánházban. A nagy ke­mencék és kazánok között a »Két vakáció« című könyv­vel kezében virrasztja át az este tíztől hajnalig tartó időt Esetleges üzemi tűznél az ő keze nyomán zúdulna a nagy tartályokból veszélyeztetett helyeikre a víz. De erre ezen az éjszakán sem volt szükség. A nagy kazánkemencékben olyan békésen hamvad el a parázs, mint amilyen békés munkával lesz a 4580 kg feldolgozott gyapotból selyemféj nyű fonál a közelgő reggelre. Szegedi Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents