Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-08 / 134. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1998. 8. Nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülés a nagyatádi járásban A hosszantartó száraz, esőt- len időjárás után végre a nagyatádi járás területén is több helyen hullott csapadék. Az esőre szomjazó, száraz földeik, növények felfrissülteik, növekedésnek indultak. Felkerestük Kasza Márton mezőgazdasági osztályvezetőt, hogy választ (kapjunk a nyári munkákkal kapcsolatosan. — Milyen ütemben haladnak a tavaszi növényápolási munkák? — Járásunk területén a hosz- szú ideig tartó kedvezőtlen időjárás következtében a mö- vényápolási munkák majdnem egyidőre esteik. A termelőszövetkezetek ikapásnövényeinek ápolását a gépállomásokkal kötött szerződések alaipján gépi erővel végzik. Az egyénileg dolgozó parasztok a gépi növényápolás helyett fogattal történő soirlközi kapálást végeznek. A növényápolás! munkálatok az eső után mindenütt megindultak. — Lcsz-e elegendő szálastakarmány? — A szálastakarmányok betakarítása a járásiban mindemetezőgépek számát legalább négyre emelnénk. — A gépállomások hogyan készültek fel az aratásra és cséplésre? — A Nagyatádi Gépállomáson 1 kombájn és 7 aratógép, a Segesdi Gépállomáson 4 kombájn és 8 aratógép kijavítva, üzemképesen várja az aratást. Termelőszövetkezeteink 562 hold kenyér- és takarmánygabonájukból 513 aratására kötöttek szerződést a gépállomásokkal. A járásban 53 Készülődés a tsz-oapra (Tudósítónktól.) A nagyatádi járás négy kézségében : Kutason, Szabáson, Mikén és Csökölybem rendeznek június 22-ón tez-napot. Ezekre az ünnepségekre a járás minden községéből érkeznek vendégek: termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztembereik. Ezen a napon Szabáson járási parasztifjúsági találkozó lesz, valamint mind a négy községben vidámwásárt tartanak. A gépkocsikkal érkező vendégeket 9 órakor fogadták a termelőszövetkezeteik elnökei, és elbeszélgetnek yelük a társulás történetéről, az elért MÁKVIRÁGOK «Titkos" bevételek« fényűző életmód cséplőgép ugyancsak készen várja a csépiért. A csáplőbri- eredményekről, azután határ- gádok szervezése folyamatban j szemte *** « megtekintik az van. munkaerőiben hiány nem állatállományt. Délután sportmutatkozik. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leniniz- ' mus Esti Egyetemének 195S— 59-es tanévére. Az egyetem célja, hogy a párt, állami és tömegszerveze- egyetemre, tanfolyamra is je ti funkcionáriusok, értelmiségi lentkezett (gimnázium, techni- _________ _ do'gozók, vezető propagandis- kum stb). n ütí megkezdődött. A száraz ták szervezett marxista—leni- ‘ A pályázatot az MSZMP ‘ nista oktatását egyetemi szín- Somogy megyei Bizottsága vonalon biztosítsa. I Agit.-Prop. Osztályára (KaposÖfcölbe szorul a kezünk, ha azt látjuk, hogy az az ember, aki nem keres többet, mint mi, mégis dúskál a javakban, akinek egy ház már nem is elég, aki ezreket költ kártya- csatározásokra, a legszebb, legfényűzőbb ruhát ölti magára és családjára, s akinek lakásában a perzsaszőnyegtől a legdrágább festményig, a porszívótól, a mosógéptől az elektromos hűtőszekrényig a technika minden újabb vívmánya megtalálható. Tudunk olyan volt állatfelvásárlóról, akiről nem so'k költői túlzással közvetlen feletteseinek is az a véleménye: »-annyi pénze van, hogy meg tudná váltani fél Kaposvárt«. Az emberből jogosan öitlák fel a kérdés: miből? Távol áll tőlünk az ádtalá,, . . ... , , nosítás. Nem akarunk megisérveltseggel rendelkeznek, és a teni 6gyetlen társadalmi vagy tanuláshoz szükséges marxista . . . . ., „ ismereteket már megszerezték. ! ^gla^0“si üteget sem. De a Az egyetemre pártonkívüli- . lelemény gyakran nem ek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más D. S. és kultúrműsorra kerül sor. Pályázati felhívás idő a takarmányok szárítására kedvezően ihatott. Termelő- szövetkezeteinfc állatállományának takar mán yellátásában nem lesz hiány. Az előző évhez viszonyítva azonban a takarmányhozam jóval kevesebb, éppen ezért gondoskodunk arA tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar lói, hogy a másod vetésekhez munkásmozgalom történetét megfelelő mennyiségű vetőmag álljon a dolgozó parasztság rendelkezésére. — Milyen a burgonyabogár- veszély, van-e elegendő védekezőszer? — A burgonyabogán elleni védekezés mindenütt folyik. A járásiban jelenleg 150 mázsa védeikezőszer van raktáron, melynek árusítása a földmű- vesszövetkezeti boltokon ketonul ják. A tárgyakból minden ajánlatát, vár, Sztálin u. 14.) kell beküldeni 1958. július 8-ig. A pályázat a pártbizottságon beszerezhető kérdőív alapján történik i A kérdőívhez mellékelni kell: | 1. részletes önéle+rajzott, 2. az illetékes pártszervezet félévben vizsgát tesznek. A ta- j nulmányi eredményekről, illet- ' ve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. I Ennek törvényes elismerését ' az 1088/1957. M. T. rendedet biztosítja. A Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetemének vizsgáit ©’fogadják a szakegyetemeken vagy szakaspiranturá- kon kandidátusi minimumként. Az egyetemen hetenként egy- resztül történik. Mezőgazdasá- SZieT kötött foglalkozás van (eíőgi szakembereink megfelelő felvilágosítást adtak a különböző permetező- és porozósze- reík kezeléséhez. Jelenleg kiét motoros permetezőgéppel és 86 háti permetezőgéppel folyik a védekezés. Ez a gépmennyiség azonban a járás 6 ezer hold burigonyavetésével szemben kevésnek bizonyult. Szükséges lenne, ha a motoros peradás, osztály foglalkozás), melyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 forint,' mely félévenként fizethető. Az egyetem hallgatóinak az Londonból az Egyesült Álla' alaptalanul gyanúsít, vádol, i Hogyan lehet az, hogy a felvásárlással foglalkozó különböző vállalatok egyik-másik embere, megbízottja, némelyik földművesszövetkezeti alkalmazott, boltos, akik anyaggal bánnak és köztudomásúan fizetésük nem több a másik dolgozók fizetésénél, falkaszámira hizlalnak disznót, s egy-fcőt- három év alatt házat tudnak építeni, amellett kihívó költekezésre is jut. R i»*m mF«d?g iei Rt szere cs*t Nézzünk néhány példát is e »vígan é'ő« emberek csoportjából. Az egyik »mákvirág«, akinek igen eyferan »felvitte isten a dolgát«. Szántó László, az Álla+forgalimd Vállalat volt marcali rreajhízobtia. Ennek az emberin-eik 1053 óta csodálatos módon mind feljebb és teliehb kúszott a csillaga. Előbb házat vett, majd bútort belé, aztán, ugve, motorkerékpár nélkül sem élhet az em3. a vállalat, intézmény igazolását a jelentkező jelenlegi munkaköréről. MSZMP Somogy megyei Bizottsága, trrit fffjt i sriTrwrYVfrTTtttf HÉ { SZÁZHARMINC SZERELMESLEVÉL — ESKÜVŐ Thelma Brown és Edward Robinson első pillantásra egymásba szerétéit. Két éven át a két fiatal alig találkozott, és csak nagyon, ritkán ment együtt szórakozni. Első találkozásuk után egy hétre ugyan- bér. kivált, ha áHat^e’vásárló. is el kellett vájniuk; Edward Nem is volna baj, ha tisztes1088/1957.-'XI. 21./M. T. rendeleté alapján évi 24 nap tanulmányi szabadság jár. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, mindazok. akik érettségivel vagy ennek megfelelő általános múmokha utazott, ahol elfoglalta új állását. A szerelem azonban tovább tartott — naponta levelet írták egymásnak. És most, 730 szerel meslevél után Thelma Amerikába utazik, hogy Edward felesége legyen. ség°«. munka eredménye lenn ez. De félő, hogy nem az. Sck marcali gazda csak ómul azon. hogy Szántó óljában most is húsz hízó röfög. Hiába, akinek j szerencséje van ... Ámde most ■ alighanem csődöt mond Szántó 1 időre nem lesz alkalma a »tít_SE ITTHON ( Külföldről hazatért fiatalember elbeszélése szerint ) 4. A RUHÁJUK NAPOKIG I fonvágott. Visszaütöttem, az- OTT LÓGOTT VÉ- tán összeverekedtem vele. félamlítsienek ___________ . M ondom, nem vagyok ijedős,1 kakaskodásra. Atepasan meg- de ez iszonyattal töltött el. i vertek és bezártak, enni alig Több volt ez minden elképzel- ] hetőnél. A szaáizmtuslbam toü- | En szerettem egyedül csava- I ro-gni. Vasárnapi kimenős RESiiN, hogy még jobban meig- ■ Hagytam neki néhány emléket, egyenruliánikban elég rendesen bennünket. J De ráfizettem nagyon erre a festettünk. Nem mondom, utánunk nézegették a lányok. A nők miatt elég gyakran volt Több volt ez minden elképzel- j adtak valamit, elvonták a vi- összetűzésünk a civilekkel. De hetőnél. A szadizimiuslban kü- j zet is. Hogyan lehetne azt sza- egymás között is összekaptunk Jönösen kitűnt Keszthelyi ! vakkal érzékeltetni, hogy mit néha. A németek ugyanúgy, Zoltán százados »úr«. Kéjes éreztem? Képtelenség. Azt az mint a kaszárnyában, a városelkeseredést nem lehet eknon- ban. is elsőbbséget akartak bizdani. Olyan egyedül és védte- tosítani magulmak. És különlennok éreztem magam, olyan ben -is folyton kötözködtek. kiszolgáltatottnak. Csak egy Egy hosszú, hirtelenszőike fiú élt bennem határozottan: sza- ; egy vasárnap délután alaposan badu'.ni bármi áron. A gyű- ' elbánt velem. Az egyik bazár- lölet és a bosszú adott erőt a ban vásárolt színes papírból további megpróbáltatások elszenvedésére, és a remény, hogy mégis sikerül majd kijutni. gyönyörrel tudott a hátunkra húzni, és közben gyűlölködve hányta szemünkre kommunista mivoltunkat. Velünk, magyarokkal százszorta kutyábbal bánt, mint más namzeti- ségűekkeí. Szinte gyűlölt bennünket, és örökké fenyegetőzött. Akkor döbbentem rá, hogy mi lett volna Magyarországból, ha ezek visszakerülhettek volna. Néha megpróbáltam felidézni az ellenforradalmi eseményeket, de csak homályos képet tudtam alkotni, mert miután eljöttem, meg kellett elégednem annyival, amennyit a nyugati propaganda az orrunkra kötött az itthoni állapotokról. Azt persze mondanom se kell, hogy semmi jót nem mondtak. De Keszthelyi és társainak magatartása rádöbbentett némiképpen az igazságra. Egy napon négyszemközt azt mondtam Keszthelyinek minden átmenet nélkül: »Én innen megszököm, vegye tudomásul. A világnak meg kell tudnia, hogy magiuk itt mit művelnek«. — Még most sem értem, mi ütött belém. A százados irtó- latos haragra gerjedt és pokészült kifújható trombitát. 1 Nem sejtettem, hogy mi ké- , szül ellenem, mert nem láttam | még azelőtt olyat. Odasétált — Mikor a zárkából kikerül- ; hozzám, és közvetlen közelről tem, utána már kaptam estén- j az arcomba fújta. Abban a ként kimenőt. Nem mintha ez ' pillanatban köhögni, tüsszente- olyan sok gyönyörűséget nyúj- J ni kezdtem, szememet majd tott volna, de valami enyhü-! kicsipte valami erős por. Valóst adott mő fis. Az emberek. kon kapkodtam magam körül, kinn mások, nemcsak a négy! nem láttam semmit, a szemem falat éreztem magam körül, és 1 rettentően könnyezett. Mikor kissé jobban tájékozódtam. I később kissé rendbe jöttem, — Ilyenkor szabadon kószál- láttam, hogy a németiek mind hattok a városban? | egybegyűltek, és hasukat fog— Dehogy. Csak bizonyos , va rajtam röhögtek. De akkor helyekre mehettünk. már ácsorogtak ott civilek is — Szépek voltak az ottani! jócskán. A kezemre pillantotnők? tam, és akkor láttam, hogy — Azt meghiszem. De -csak ; csupa korom. Néztem az anco- egy jöhetett számításba. A pénz. Magát az embert szinte nem is látták. — Csoportosan mentek kimenőre vagy csak »szólóban«? | M indenkinek volt VALAKIJE, akive' szorosabb barátságot tartott, s ezek rendszerint,együtt jártak.-mat, az is olyan volt és a ruhám is. No, istentelenül elbántak velem! Éktelen düh feszített. Nekirohanitam a hosszúnak, és csúnya verekedés keletkezett. Adtam is, kaptam is '■őven. Magam sem tudtam, >ogyan keveredtem be a kaszárnyába. Vérekéül nélkül is (Folytatjuk.) Cserna Marianna oda volt a vasárnapom, mert olyan karmosán sehova se lehetett volna menni. Hát ilyenek voltak a mi kimenőink Szaidában. Kelletnetűensógberi nem volt hiány. — Ezek szerint a kalandregények összes borzalmával találkozott a légióban? — Annál sokkal többel. Könyvben nem lehet olyat olvasni. Bevallom, sose hittem, hogy ember emberrel olyan kegyetlenül tudjon bánná, minit velünk azok a tisztek. Az egyik magyar fiú nem bírta tovább és agyonlőtte magát. Ez még csak növelte elkeseredésünket. A százados a pofozkodás után még inkább gyűlölt, és ahol csak lehetett, kellemetlenkedett nekem. Mindenben kifogást talált, és ahol csak tehette, rám húzott botjával. »Nem tetszik?« — kérdezte egy napon vigyorogva, és félelmetesen megvillogtatta hiénaszerű fogsorát. — »Itt fogsz megdögleni, rohadt söpredék!« — Forrt bennem a düh, de- türtőztettem magamat. Akkor már tudtam, hogy csak én iszom meg a levét, ha beírzenikedek. Elhatároztam, hogy akárhogyan, de megszököm. — Mikor határozta el erre magát? — Helyzetünk fokozatosan rosszabbodott, egyre feszültebb lett a hangulat. A fiúk nagy része egészen tönkrement, lefogyott a hőségtől. Mind gyakrabban büntettek bennünket, napirenden volt az ütlegelés. Ebéd osztásnál alig lehetett a fiúkat széjjelválasztani. Ilyenkor tíz-tizenöt fiú fetrengett a vérében. Az elkeseredéstől gyilkos indulatok lappangtak bennünk, s minden szörnyűségre elszántan éltük gyötrelme« napjainkat, kos« pénzforrás gyarapítására: a rendőrség társad alom- tulajdon védelmi osztálya közbiztonsági őrizetbe vette. Elhúzták a Rátáját... Élő György somogyfajsai fa- kereskedőnek is az vol t az életelve, »ha már vagyunk, hát éljünk vigabban«. S hogy ezt nemcsak mondta, hanem eszerint is élt, tanú rá a falu. Beszélik róla, hogy nemrégiben fogta magát, elment Csdszta- pusztára lefiirderai az izzadságot. Útközben olyan jó (kedve támadt, h-oigy cigányt kerített maga mellé, s muzsikaszóval állított be a fürdőre. S hogy addig se unatkozzék, míg fürdik, a vízbe parancsolta a muzsikust, hogy vidám nótákat húzzon a fülébe. »Beérkezett« embernek érezte magát Élő. Nemcsak ivásra jutott a nagy hasznot hajtó fakeresike- dós révén szerzett pénzből, mert iparengedélyével visszaélve nagykereskedői tevékenységet folytatott, hirtelen föld- éhsége is támadt, s ezt azzal csillapította, hogy négy kát. holdat vásárolt a fajszi határban. Alighanem ezután tért volna át a disznóhizllaliásra, mert nemrégen készíttetett el udvarán egy betonozott ser- •tésólat és kukoricagóiét. (Mielőtt befellegzik a jól menő fa- kereskedésnek, jó lesz átmenteni a tőkét.) Ámde alighanem elszámította magát, a rendőrségi szervek éppen a közelmúltban néhány hónapos »üdülésre« küldték. Igaz, nem Csiszta-pusztára, s nem is cigányzene kíséretében.... Hast légy okes, Döménkéi»! Domonkos József, a kiskorpáid! Rinfcóczi-cég társa még Élőn is túltett. Megyeszerte vásárolták a fát, s amint felvásárlási jegyeikből kitűnik, olyanoknak is »fizetett« ki hatalmas összeget, akiket nincs hivatal, amely megtaláljon. Tud- hiiilik hamisítottak a jegyek, s a rajta lévő aláírások is. Domonkos cseppet sem dicsőséges rövid működése alatt mindkét lányának építtetett házat, egyet otthon, egyet Kaposvárott, s születésnapokon és egyéb évfordulókon mindig drága ajándékokkal kedveskedett rokonainak. Hogy miiből? Erről felel majd a bíróság előtt, ahol számonkérik tőle minden tettét. Kollár István lengyeltóti ter- ményfelvásárló sem gondolta, hogy egyszer neki is leáido- zik. Ha megkérdeznénk, s igaz lelilkiismerettel kellene felélnie, vajon mit mondana, hogyan ( jutott ezer vagy másfélezer fo-' . . házafcba.n de rintos havi fizetéséből két hold __________ s zőlőre (rajta présház, kétszo- i ■ . , . , . ,bás ház), amely saját bevallá-; muaka eredménye lesa szerint 50 ezer forintba, de Syen- A part es a kormány is mások szerint 90—100 ezer . azon munkálkodik, hogy az elseikkel segíteni akarnak a le* leplezőknek, és erélyes intézkedéseket követednek a társadalmi betegség méregfogának eltávolítására. Kemény rendszabályokat követelnek kivétel nélkül azok ellen, akik visszaélnek a társadalom bizalmával, jóhiszeműségével. »Tudjuk, sokszor az államot érik a szidások becstelen jellemű emberek miatt, akik kihasználva az eladóik, vevők hiszékenységét, megcsalnak bennünket, vagy becsapják az államot, s az ellopott forintok, melyek végül súlyos tízezrekké gyűlnek, módot adnak nekik a léha életmódra« — írja egyik (Levélírónk. Az állami kereskeddeimben havonta mintegy fétaiálilió leltárhiány keletkezik a megyében. S ez olyan hiány, ami kó- lóelszámoliássial leírásira kerül, vagy csekély hányadát ugyan kártérítésként előírják, tehát a személyek büntetlenül maradnak, mert bűnvádi eljárást nem indítanak ellenük. Hova lesz a havi ifétenilSdó forint? A vevő zsebébe nem kerül, az államéból is hiányzik. Talán ebből is épülnek a villák, a házak? R társadalom haragja nagy, az emberek többsége megveti azokat, akik a becsületes dolgozók rovására, az állam kárára, becstelenül akarnak nagy lábon élni, gazdagodni. A társadalom kinyújtja feléjük kezét. Ne tegyék ezt, nincsenek rászorulva a lopásra, tanulják meg a népi demokrácia elvét, senki se követeljen többet a társadalomtól, mint amennyit szerény, becsületes munkájával kiérdemel. Nincs olyan bűn, amire egyszer fény ne derülne, s a társadalom ökle végül is lesújt a bűnösökre. De a társadalom ezzel nem elégedhet meg. A társadalomnak nem célja, hogy családok jussanak az erkölcsi fertőbe, ellenkezőleg, mi azt akarjuk* hogy az embereik becsületesen éljenek, s ilyen széliemben neveljék gyermekeiket, környezetüket is. Vajon gondol-e arra az az ember, aki jogtalan pénzhez nyúl, milyen megvetést, kellemetlenséget zúdít magára? Hiszen a bűn büntetlenül nem maradhat, s nemcsak magúik ellen hívják ki az emberek megvetését, tönkreteszik családjukat, gyermekeik nevére is szennyet szórnak. A mi társadalmunk méltóképpen megbecsüli a munkát, s azt akarjuk, hogy az emberek minél jobban éljenek, minél többet költsenek ruházkodásra, élelemre, lakjanak egy kikötésünk van: ez csak a beforintba került. Házát ás teljesen rendbehozatta, motorkerékpárt Is vett. Miből jutott a napi 80—100 forintos kocsmai számlák rendezésére, flörtökre, fényűző életmódra? Miből tart ma is 22 hízót odahaza? Kemény reRdszsbályohat az élősködők elten A társadalom iránti lelkiis- meret, sok-sok ember vádoló és követelő szava azt mondja a Kollár Istvánoknak: a népi demokrácia a miénk, nem engedjük meg senkinek, hogy rajtunk éiősködjék. Nagy és jogos a társadalom haragja e tüneményesen köriy- nyein élő emberekkel szemben. Erről tanúskodnak a rendőrséghez, a különböző párt- és állami szervekhez, a szerkesztőséghez nagy szám,ban érkező levelek. A dolgozók bejelenté| következendő években jobban ! éljenek az emberek, állami erőből lakásokat épít s elősegí- | ti a családi 'kislakásépítést is, I több motort gyártunk, s azt ; akarjuk, hogy abból a magyar dolgozók is minél többet vásároljanak. Amikor elítéljük és a társadalom segítségét kérjük a csalók, a tolvajok, a gazemberek megfékezésére, ugyanakkor azt is hangsúlyozzuk, hogy ez a fo- 1 kozott társadalmi ellenőrzés nem fajulhat oktalan gyanúsít- gatássá, nem bánthatnak olyan embereket, akik szorgalmuk- I kai, odaadásukkal, becsületes munkájuk révén házat építenek, motort vagy akár sze- ; mélyautót vásárolnak. A becstelen embereket kivetjük magunk közül és megpróbáljuk őket visszavezetni a tisztességes életbe, a becsületes embereket azonban megvédjük. Tanácselnökök értekezlete a parlamentben A fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei szombaton értekezletre gyűltek össze a parlamentben. Magyart András földművelésügyi miniszterhelyettes tartott előadást a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Az előadást vita követte, amelynek eredményeként meghatározták a jelen időszakban a tanácsok előtt álló legfontosabb feladatokat.
