Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-07 / 133. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1958. június 7. Blákok n Nagyfoaráti Állami Gazdaságban Kedves vendégeket foga­dott június 4-én a Nagyba­ráti Állami Gazdaság. A bol­hás! általános iskola felső tagozatának tanulói látogat­tak el hozzánk. A tanulmá­nyi kirándulást Kolozsvári István pedagógus és a gaz­daság szakszervezete kezde­ményezte. A látogatók először a gyö­nyörű festményekkel díszí­tett ebédlőt és kultúrtermet tekintették meg. Majd a te­henészet és a mesterséges borjúnevelő következett. Az érdeklődő nebulókat Szalai Imre főagronómus kalauzol­ta, készséggel válaszolva kérdéseikre. Egyedi etetés, takarmányelőkészités és egyéb más »-titkokba-« is be­avatta őket. A villanyfejő- gép, a tehenek fejtábláira felírt adatok mind-mind csu­pa újdonságnak számított előttük. A PÁRTMUNKÁSOK „MUNÍCIÓJA“ TELIK A SILÓGÖDÖR A csurgói Zrínyi Termelöszöv etaezet tagjai goi.uosúoanaK a közös állatállomány téli takarmányáról. A húsz holdnyi szö- szös rozsuk nagy része felaprítva, zölden kerül a silógödörbe. Hírek a siófoki járás földművessxövetkexeteiből A száraz időjárás miatt saj­nos, nagyon kevés eredményt ért el Siófokon a földműves­szövetkezet felvásárlási rész­lege. A termelők a piacon ér­tékesítik zöldáruikat. A szö­vetkezet elnökének véleménye szerint helyes lenne, ha a MÉK fedülvizsigáiná a megadott li­mitárakat. Sok tag, több részjegy, erő­sebb földművesszövetkezet! — tudják ezt Siófokon is. A 35 ezer forintos évi részjegybefi- zetési terv megvalósítása nem lesz könnyű. Eddig 41 tagot szerveztek be. Eredmény: 7300 forint. A tagok legtöbbjének 100 forintos részjegye van. A, siófokiak nem akarnak év vé­gi rohammunkát. Az évi tervet felbontották negyedévekre, s a szövetkezeti elnök, Gál László üzemágvezetőt tette felelőssé e feladat teljesítéséért. A szö­vetkezet miniden dolgozójának sen végzi a szakcsoport. A termés -beérkezése után a must egy részét közösen kívánják erjeszteni. A járás többi szak­csoportja általában a jövede­lem 5 százalékát fordítja kö­zös alapra. Négy kereskedőt, két fel­szolgálót és egy cukrászipara tanulót akar szerződtetni a siófoki fonsz. A vezetők érdek­lődtek a környék iskoláiban. Sokan jelentkeztek az fmsz- nél felvételre az ez évben vég­ző tanulók közül. Egy hónapos próbaidő után döntik el végle­gesen, hogy megkötik-e a szer­ződést a tanulókkal vagy sem. Aztán a gépműhely! Ez igen! Itt már a fiúk törtek az élre. Horváth Viktor és Rosta Ági mérnök alig győz­tek válaszolni a sok-sok kér­désre. Az »aratásra kész-« kombájnok és aratógépek körül nagy csoportosulás, vi­ta támadt. Varga Pista bácsi felé is röppent néhány kérdés. Mi, miért, hogyan? stb. Varga Ferenc segédszerelő kazalo- zót javított éppen, öt is kö­rülállták. A sistergő villany- Tesztő valami csoda. Nem iák még ilyent.. Csak úgy csillogtak a kíváncsi gyer­mekszemek. Sokukban feltá­madt a gondolat: bárcsak én is szerelő lehetnék! Prókai István így adott hangot gondolatainak: — Én most nyolcadikos vagyok, nem lehetne szerelő tanulónak leszerződni?.,. A bőséges tízórai elfo­gyasztása előtt még a kony­hákért érdekességeit is meg­nézték. Majd Petenye-pusz- tára, a gazdaság egyik üzem­egységébe vonult a vidám társaság. Itt a járvasilózót és a kaszálót csodálták meg a gyerekek. A pillangós takar­mányt szállító vontatók, az óriási silógödrök láttán csak ámultak. Mindenkit megra­gadott valami... Délben ért véget a tanul­mányi kirándulás. Ebéd alatt Ez év márciusában a Köz­ponti Bizottság titkársága megvitatta a politikai kiad­ványok terjesztéséről szóló je­lentést, és meghatározta a to­vábbi teendőiket. A titkárság egy olyan kérdésben mondotta ki a végső szót, amelyről éve­kig sok vita folyt a pártszer­vezetekben. Bár a párt Szer­vezeti Szabályzata az alapszer­vezetek feladatává tette, a pártirodalom terjesztését, a gyakorlatban ez sok helyen mégsem jutott érvényre. A pártirodalom terjesz­tése a pártmunka szerves része Most vezető pértszerv szö­gezi le egyértelműen, hogy a politikai anyagok terjesztése és tanulmányozása a pártmun­ka szerves része kell legyen, s hogy a pártszervezeteknek és a párttagságnak élnie kell azzal a segítség­gel, melyet a politikai ki­adványok nyújtanak a párt eszméinek terjeszté­séhez, politikájának is­mertetéséhez, a nemzetkö­zi és belpolitikai helyzet­ben való tájékozódáshoz. A határozat elvi és gyakor­lati útmutatása nem új a párt életében. A pártirodalom ter­elégedetten tértek haza, il­letve »munkahelyükre«. FARAGÓ ISTVÄN üb-elnök. Június második vasárnapja minden esztendőben a trakto­rosok ünnepe. A holnapi ün­nepségekre felkészültek szer­te a megyében. A megyei igaz­gatósághoz tartozó állami gaz­daságok kétszáz traktorosa kö­zül 33-an kapják meg a »Kivá­ló dolgozó« jelvényt. A Kapos­vári Cukorgyár Célgazdasága, a gázlói üzemegységben ren­dezi meg a traktorosnapot, amelyen előreláthatólag részt vesz Sághy Vilmos élelmezés­ügy miniszterhelyettes is. Az ünnepi beszéd után a 46 trak­vetkezet minden dolgozójánakf ----....... —:---------—------j.-------:------j----------rr-------TTI--------------r~7----\ ö sszefogására szükség van, kü-j( Külföldről hazatért fiatalember elbeszélése szerint j lömben nem lesz eredményes a * ' — munka. A siófoki cukrászda robba-j l/GYE SZAIDÄBAN tél fogcsikorgatva. násával kapcsolatos kárt az ♦ ARABOK LAKTAK Állami Biztosító megtérítette | nagyobb részben? a földm ű vés sző vetkezetnek. I — Ez kimondattam arab vá­. ros.de a bennszülött lakosságot ezerszer megoanram, amiért A Sio-hidon túl az első ház |a várQf. környékére és a he- elmentem. Mar világosan lát- a németekkel voltak. nek íródtak. A pártszervezetek jelentős részében nem jelölték ki az anyagfelelősöket, tervsze­rűtlen a szétosztás, s a párt­bizottságok és az alapszerve- zstek vezetői sem kísérik fi­gyelemmel a könyvek sorsát, visszhangját. Nem egyszer találkoztunk olyan funkcionáriusoGtkal, aíkik »vért izzadva« készültek egy- egy pártnapi vagy más elő­adásra, mindenütt keresve a megfelelő anyagokat, érveket az előadáshoz, miközben az asztalon vagy a szekrényben he­vertek a különböző időszerű kiadványok, amelyekből köny- nyen felkészülhettek volna. Szükség van tehát arra, hogy az alapszervezeti anyagfe­lelősöket képzett elvtár­sak időközönként tájékoz­tassák arról, hogyan hasz­nálják fel a »muníciót«, s ne csak vaktában »lövöl­dözzenek« vele. A terjesztés politikai felté­teleihez tartozik az is, hogy a pártszervezetekben mindenütt megfelelő aktíva lássa el ezt a munkát. Sokáig az a helyte­len gyakorlat volt érvényben, sőt helyenként még ma is meg­található, hogy a pártdroda- lom terjesztésével azokat az elvtársakat bízzák meg, akik egyéb pártrmmíkára nem al­kalmasak, vagy más munká­val vannak túlterhelve. A pártbizottságok magyarázzák meg az alapszervezetek veze­tőinek, hogy ne sajnálják e munkára a jól képzett és tapasztalt elv» társakat, mert ez az »áldozat« sokszorosan megtérül. Gyako­ri, hogy az alapszervezet tit­kára — azon a címen, hogy ezt a munkát nagyon fontosnak tartja, s nincs megfelelő em­ber, aki elvégezhetné — maga foglalkozik a terjesztéssel já­ró technikai feladatokkal is. Általában nem helyes, ha az alapszervezet titkára ennyire elaprózza erejét. A jól működő terjesztési hálózat nemcsak a párt mondanivalóját közvetíti, hanem fontos kultúrpoliti­kai feladatokat is segít megoldani. s a dolgozók véleményét te eljuttatja a párt legfelsőbb ve­zetéséhez. Persze ehhez többek között az szükséges, hogy a Ekkor odaugrott az egyik né-1 terjesztés kilépjen a jelenlegi met, aki szobatársam volt, és;szók körből. Legtöbb pártszer- már amúgy is rettenetesen ha-1 vezetben csak a párttagság kö- ragudott rám. Hirtelen mozdiu- f réb®n hozzák forgalomba a lattal kiütötte Sáros-; kezéből f 'könyveket. Pedig 3. az edényt, s az cárom előtt kéz- ; fontos, hogy kiterjesszük dett hadonászni, végül is mell-; hatósugarukat a párton- be lökött, miközben valami} kívüli dolgozókra is. Eszembe metefc, de akadtak mindenün- ^^esmat sziszegett a fogai kö- * a hangos híradón nótával j jesztésének dicső hagyományai köszöntötték a pedagóguso- , vannak. Az illegalitás éveiben kát és a tanulókat. A látó- j ez volt az egyik legfontosabb gatók bár elfáradva, de meg- pártmegbízatás. A konspiráció minden eszközét igénybe kel­lett venni, hogy a pórt tanítá­sa eljuthasson a tagsághoz, a dolgozókhoz. Az illegalitás éveiben egyetlen pántszervezet, pártsejt, egyetlen kommunis­ta előtt sem volt vitás, hogy a pártircdalom terjesztése a pár.timunka szerves része. A pártban eluralkodott sze­mélyi kultusz, bürokratizmus és parancsolgatás nem kedve­zett az ideológiai munkának. A kiadványok »kincstári« hangja, az élettől elszakadt problémák fejtegetése leszok­tatta a pártszervezeteket ar­ról, hogy a politikai irodalom­ra támaszkodjanak. A pxditi- kai passzivitás, és a nevelő- munka háttérbe szorulása sem hatott temmékenyítőleg a he­lyes kiadáspolitika kialakítá­sára, s élénk irodalmi élet megteremtésére a pártszerve­zetekben. Nem tekinthető véletlennek, hogy 1956 októbere után új alapokra lehetett helyezni a pártirodalom terjesztését. Az irányítást ismét a pártbizott­ságok vették kézbe. A Kos­suth Kiadó megyei és kerületi kirendeltségeinek létrehozásá­val megteremtődtek azoic a po­litikai és szervezeti előfeltéte­lek, amelyekkel a pártbizott­ságok e munkaterületnek is gazdáivá válhattak. A pKiflitikai konszolidáció óta pártszerveink és pártszerveze­teink egy része azonban me­gint elhanyagolja a pártiroda- lom terjesztését. Fontos kiad­ványok — amelyek nélkül a pártmunka napi feladatait te­hetetlen elvégezni — csak igen kis páldányszámban vagy egy­általán nem jutnak el az alap- szervezetekbe. Legtöbbször úgy osztják szét a kiadványo­kat, hogy meg sem nézik, ki­Felkészültek a traktorosnapra torista közül a legjobbaknak pénzjutalmat ad át Pittner Géza, a gazdaság igazgatója. A célgazdaság két kiváló trakto­rosa Pintér Lajos és ifjú Veing Mihály ma veszi át kormány­kitüntetését a parlamentben. A gépállomásokon is emlé­kezetessé akarják tenni a hol­napi napot. Több helyen, mint pl. Balaionkilitin zenés ébresz­tő, majd térzene köszönti a traktorosokat. Mindenütt együtt ünneplelnek a traktoro­sokkal a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek, föld­művesszövetkezetek, községi tanácsok küldöttei és a meg­hívott egyéni parasztok. Közős ebéd vagy vacsora, kultúrmű­sor, zene, tánc — ez a vasár­napi program. A Somogy megyei Állatfor- galmi gazdaságaiban hat trak­toros dolgozik. Tavaly sajnála­tos módon nem rendeztek ré­szükre ünnepséget. Most va­sárnap Tapazdon köszöntik őket és a tíz műhelymunkást — éppúgy, mint a megye gép­állomásain és állami gazdasá­gaiban. IT ? H 0 N jutattak az itthoni fiúk, bará- nen. tök és a csapat, amelyben ját- — Nem történtek öeszetűzé- szottam, a lányok, és hát... sek? ezerszer megbántam, amiért _ összetűzéseink leginkább falán festett figyelmeztető hív-] ♦ Efyök.'b© s^oototttä s «.« •m ** -«r* _ —. — „, f őhatóság. A legprimitíveb- J^özött Tud- _. Mindig ve­franeia tam a különbséget az otthon — Miért? termelő Szakcsoport boriömé- rőjáre. Átlagosan naponta 700 vendég keresi fel a boriömé- flőt Különösen az üdülőszezon rom. A szakcsoport pincéjében 600 hl bar van. Ebből el tud­ja látni mind a négy kimére-! — Van kulturális élet, sét — a legutóbb engedélyezett; csak franciák számára. Az ara- földvári borkóstolóját is. í bokát mindenütt rossz szem­Elkészültek a szakcsoportok;me^ nézik Lenézik őket. Szo- költségvetései a siófoki járás- ♦ mára az ö helyzetük. ben laknak, a végtelenségig el t0<m> Irut lünk, úgy viselkedtek, mint vannak maradva. Sokat nélíkü- re szenencseblenebbul ereztem fejg^e állnak a tömegefk­üöznek, nagyon szegények. Ne- a kegyetlen- n€áí még a légióban is. künk itt, Magyarországon még Redest. fz aUatlas _ Mégis miben nyilvánult csak fogalmunk sincs nyomo- ^ot> ^s lassan megérlelődött eüénszenvezés’ J bennem az elhatározás, hogy meg 32 eüensaenveaes.' megszököm, bármi történjék is. — Hát kérem, huszonnégyen — Ezt mikor határozta el? aludtunk egy szobában. Akad- , — Ott-tartózkodásom hete- ^ köztünk olaszok, magya­“ dik- nyolcadik hetében. Ak- r?k> németek. Egész nap irán­ikor már rettenetes türelmet- egrecíroztak bennünket, lenség feszített. Minden vá- hogy szinte már szétpattant Milyen a kulturális élet? Értem ezen: színiház, mozi stb. zott: éppen egy ilyen alja nem-: zet szúr itt ká velünk. Nekem • sem kellett több. Kikészítettem | úgy, hogy lepedőben kellett ki- i vinni. — Ml történt azután? — Egy hétre elzártak. Ezalatt j még inkább volt időm gondol-' kodmi. — Milyen büntetéseket szab-: ták ki azokra, akik megszeg-: téfc a parancsot? E Z BORZALMAS, DE ELMONDOM. Nem véletlen, hogy a titkársá­gi határozat kiemeli ezt a fel­adatot a soron lévő tenniva­lók közül. A pártonkívüliek körében végzett terjesztési munka sokat segíthet a Párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítésében. A legtöbb gondot azonban as anyagi problémák okozzák. A titkársági határozat aláhúzza, hogy a jövőben sokkal többet kell törőd­ni a kiadványok elszámol­tatásával, ban. A szóládi szőlőtermelő szakcsoport a közös alapját hordópark kibővítésére kíván­ja fordítani. Ezenkívül szőlő­területük dűlőútjait is rend­gyakorlatozás, illetve a kikép-j zés emberfeletti türelmet és i erőt kíván. Nekünk, európai | embereknek gyötrelem az ot-1 és az e téren jelentkező laza­- ------------ -----.---- - , , . , tani hőség. Képzelje el teljes ságok felszámolásával. Ez a g yám az volt, hogy hazajöhes- agyunk a ppues pattogó ve- felszerelésben, sisakban’ fegy- V Probléma azóta kísért, amióta sek. Ezt akartam minden áron ^y^zavaktol. Csak este vált- venrel TOhanúépés. Futtatják * rátértünk arra, hogy az agifcá­hattunk néhány bizalmas szót a .................. behozzák maid. A vódekezősze-J gondolna. Esténként, mikor rek beszerzését szintén közö- ; végre ágyba kerültünk, elnyüt­_______—______ í ten, meggyötörtén, korrogó | gyomorral, képzeletben min- Több rendőrnő Stockholmban; dig itthon jártam. Amint te­; csuktam a szemem, nyomban Stockholmban a kedvező ta-telem tolakodott a sok emlék. — Gondolom, sokszor eszébe jutott az itthoni biztonságos, kényelmes otthon és az édes­anyja. itthon súlyosan megbüntetnek, dott. A nemetek folyton rend­csak még egyszer* Magyamr- reutaeítattak bennünket. Gu- szágon lehessek. nyaltak, gáncsoskodtak. Min­és olyan végtelenül, hogy egy percig se hagyott nyugtot. Ak- egymással. Persze mindenki kor azt sem bántam volna, ha P>anasszal volt tele és átkozó­— Sakkal többször,. az embert a végkimerülésig, .ciós- és propaganda-kiadvó- közben feküdj .. jföl.. ; nyakat pénzért hozzuk forga­Aki elgyengült a rossz táp-l10™*03* Pártunk anyagi hely- lálkozástól és a hőségtől, azt ;ze<*;e teszi lehetove, hogy időközönként gyorsabb moz-1a. P°htnkai kiadványokat térí­tés nélkül bocsiássa a — Voltak ilyen gondolatai? °en szavukat értettem, és mar “‘f“» a sw-uv- j rendelkezésére S az ireverT ni­«*■ ss lőlünk. Egyiket aztán ingái- túlságosan, azt áthelyezik | “g** inatlanul kikészítettem egy ®gy, büntető csoporthoz, ahol ebédosztásnál. Mindennap más hátára kötött 60 kilós vizes osztotta szét ’ az ebédet Most tuskóval futtatják. ^ majd két- rám került a sor. Amint mer- kilométeres távolsiágból ennéd T ermészetesen semmi . _______ BIZTATÓT p asztalatok alapján elhatároz-1 És nevessen ki, az a tányér nem mondtak nekünk ott er­ták, hogy a rendőrnők számát; mákos nudli... amit anyám ne- re vonatkozólag. De mivel tud­a jövőben 20 százalékkal eme-; kém utoljára főzött. Akkor a tam, hogy itthon semmit sem tem gépiesen az edényekbe az nehezebb köveket oipeltetnek ük. Pedig a jelenleg alkalma-1 lázas izgalomtól nem bírtam csináltam, nem ártottam a " " ' " —”--------- ...... z ásban lévő rendőrnőknek | megenni... Hej, megettem vol- légynek sem, csupán fiatalos nincs könnyű dolguk, mert;na ott!... Csák feküdtem az meggondolatlanságból vágtam__=_______________v____ a sitockhoilmi régi városban na-1 ágyban és dühöngtem, lázadoz- neki a világnak, éreztem, hogy zül°ő tűrte legnehezebben gyón sok az ittas ember._ En- J tam tehetetlenül. Néha az ök- haza szabad jönnöm, sőt Haza rettentő fontőságot, az állatias nek ellenére az ott szolgálatot| lömmel vertem a fejemet, ami- kell jönnöm. hajszát. Rápillantottam és mindkettőt, teljesítő rendőrnők nem haj-tért ilyen őrülten belekevered- — Miiven nemzetis •'püri ’-<-*»!—*ij |s n^v-hb 'darab . . | landók kilépni, vagy áthelyez-1 tem a bajba. Kellett ez neke-' w* ' r » ' \v -ó « rtb- (toiytatjuk.l | tetod magukat * Lackó? —> kérdeztem magam­ételt, odakerül Sárosi Pista, egy vékonydongájú, örökké ke­sergő fiú. Valamennyiünk kö­a velük. Egy napon két fiú meg­szökött. Elfogta* őket, váloga­tott módon megkínozták a sze­hogy {egyes fontos piolittkai műveket olcsón lehessen megvásárolni. A párt irodalom terjesztése csak akkor válhat a pártmun­ka szerves részévé, ha fontos­ságát a pártszervezetektől az alapszervezetekig mindenütt műnk láttára, majd egy heti ? meSfr«k. és a títkánsági hatá- sanyargatás után agyonlőtték | maradéktalanul vegre­Méth Sándor Soitan voltak otabzok, ne- „au iiiogpúpoztairi a merőké (A Pártélet c. folyóirat 5, Cserna Marianna számának rövidített cikke.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents