Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-06 / 132. szám

A világ térképe felett SOKAT FÁJ A FEJEM A fejfájás a leggyakoribb panasz, ezzel találkozik legtöb­bet az orvos. Éppúgy lehet sú­lyos betegség jele, mint apró bosszúság, mely időről időre megkínozza áldozatait. De ez utóbbit sem becsülhetjük le. Együgyű dal az én dalom, n súgja ezt, a fájdalom, azt fújja: jaj, azt súgja: fáj, a fej, a fog, a szív, a száj. Metsz, mint a kés, szúr, mint a tű, oly iszonyú, oly egyszerű. Valóban, a fej, a fog, a ozáj metsző és szúró fájdalmai ta­lán több rossz órát szereznek az embernek egy életen át, mint bármely súlyos betegség. „Majd szétreped az agyam csak furcsa, rossz közérzet, esetleg látási zavarok. Fény­pontok, karikák villannak £ei a beteg szeme előtt, vagy a lá­tótér egy része elsötéte.i-.k. éz eltart néhány percig. Ez az értágulat szaka. Ilyenkor a ve­rőerek tágultak, és fokozatosan lüktetnek. Ez órákig, néha na­pokig tartó lüktető fejfájást okoz. Ha a fejfájás sokáig tart, az erek fala megduzzad­hat. Ilyenkor a beteg már nem érez lüktetést, hanem állandó erős fájdalmat. Valamikor azt hitték, hogy a migrént teljes egészében ér­görcs, érszűkület okozza. Ma azonban már sok kísérlet bi­zonyítja, hogy lényege a kopo­nya verőereinek kitágulása. És bizonyítja ez azt is, hogy a migrén és általában az értípu­sú fejfájások nagy része érszű- kítőkkel megszüntethető. A többi értípusú fejfájás már nem ilyen szabályosan fo­lyik le. Bizony nagyon is kü­lönböző erősségű, elhelyezke­désű és kiterjedésű fájdalmak ezek. Néha csak egy verőér te­rületére korlátozódnak. Ha csak a halántéki verőér tágu­lása okozza őket, akkor ennek az érnek az érzéstelenítése megszünteti a fájdalmat Sót: ez az ér ki is operálható. Rendszerint azonban több ve­rőér vesz részt a folyamat­ban. Minden értípusú fájdalom megegyezik azonban abban, hogy a fájdalom az erek tágu­lásából származik, lüktető jel­legű. Az értípusú fejfájások kiváltó oka igen különböző. Lehet ma­gas vagy alacsony vérnyomás, különösen, ha ingadozó. Le­het pl. székrekedés, amely szintén a vérnyomás kis emel­kedése révén okoz fejfájást. A migrénről tudjuk, hogy egy családban rendszerint több személynél megvan, és vala­milyen összefüggésben állhat a belső elválasztási mirigyéül működésével, amelyek a szer­vezet életfolyamatainak irányí­tásában olyan fontos szerepet játszanak. Nőknél gyakran ha­vi vérzéssel egyidőben vagy közvetlenül előtte jelentkezik. Vannak migrénesek, akiknek a roham idején testsúlyul! meg­változik. Valójában azonban a migrén és sok értípusú fejfá­jás oka máig ismeretlen. Any- nyit máris biztosan tudunk, hogy izgalmak, lelki konfliktu­sok, megoldatlan életproblé-, mák hatására az ilyen pana- i szók súlyosbodnak, gyakrab- ' ban jelentkeznek. * , í jása, holott nincs semmiféle * ívmntírmsi'i feif/nás' kimutatható betegsége. Ezek- AZ IZOmupUPU iejiajas A fejfájás másik fő típusát a fej- és nyakizmok megfeszü- lése hozza létre. Ezek a tompa-nyomó jellegű fejfájások, amelyek órákig vagy napokig eltartanak. Ha nem nagyon erősek, az ember jár-kel, dolgozik, s állandóan érzi őket. »Mintha abroncsba Mi okozza hát a fejfájást? Mielőtt erre a kérdésre felel­nénk, előbb meg kell monda» műnk, hogy a fejben tulajdon­képpen mi fájhat? GyaJcran halljuk a kétségbeesett pa­naszt: »Majd szétreped az agyam!« Számtalan műtét bi­zonyítja, hogy az agy maga nem fáj. Szúrhatjuk, vághat­juk, csavarhatjuk, a beteg semmiféle fájdalmat nem érez. De bezzeg fájhatnak a kopo­nyán belül és kívül húzódó erek, az agyalapi keményhár­tya, azok az érzőidegek, ame­lyek a fej és arc külsejéből és belsejéből az agyba szállítják az érzést, valamint a fej izmai, ha megfeszülnek. —' De hát azt hallottuk — mondja az olvasó —, hogy az agydaganat legfontosabb tü­nete a fejfájás! Valóban, az agy daganat .„/egyik fontos általános tünete ‘-Jfmás tünetek: szédülés, hány­inger, hányás, látásromlás sib. mellett) a fejfájás. Ilyenkor azonban nem maga az agyál­lomány fáj, hanem a daganat nyom valamilyen fájdalomér­zékeny részt, pl. az ereket vagy az érzőidegeket. Persze lehet­séges agydaganat fejfájás nél­kül is. Sok fejfájás az orrmellék- ünegek és a füli gyulladásból ered. Ezek a gyulladások a kö­zelükben lévő érzőidegek egész területén fájdalmat okozhat­nak. Pl. a homloküreg gyulla­dása kisugárzó fájdalmat okoz­hat az egész féloldalú homlok- tájon. A szembetegségeknél is fájhat a fej. A fejfájások túlnyomó több­sége mégsem az előbb felso­rolt okokból származik. Ren­geteg embernek van időnként vagy akár rendszeresen fejfá­nek is több fajtája van. Leg­gyakoribb a koponyaerek tá­gulásából eredő, úgynevezett értípusú fejfájás. Közismert, jellegzetes értí­pusú fejfájás a »migrén«. Már az ókorban ismerték, görög laki például folyton valami­lyen sorsát megváltoztató ese­ményt váí, s az sohasem kö­vetkezik be. Ezeknél a pana­szoknál — ha csak értípusú fejfájással nem kombinálód­nak — az érszükítők semmit sem érnek. Ellenben jól hatnak az enyhe fájdalomcsillapítók és nyugtatok. Mindebből következik: ha valakinek sokat fáj a feje, for­duljon orvoshoz! Az orvos meg tudja szüntet­ni a fennálló fájdalmaikat. Ha valamilyen szervi okot talál, azt meggyógyítja, az újabb fejfájásoknak is útját állja. Ám ha szervi elváltozást még­sem talál, akkor az okot a be­tegnek és az orvosnak együtt kell megtalálnia, vagy a beteg­nek magának kell megkeres­nie: hol szorít a cipő, mivel könnyíthetne az életén? .áz embereknek kb. 15 szá­zaléka soha életében nem érez fejfájást. Mégsem biztos, hogy ezek a szerencsésebbek — mondja Harold G. Wolf, ennek a kérdésnek egyik legnagyobb szakértője. A fejfájás az em­ber »hangos figyelmeztetője«. Ez szól közibe, ha túlfeszítette a húrt. Ha túllépte a testi-lelki teherbíró képessége határait.., 1»*.­Egy enni ód: egy egész utca Posh ina faluban (India, Sa- barkantha körzet) él egy Bob­ba nevű 90 éves paras t. aki­nek négy felesége és 54 gyer­meke van. Ezek közül 50 f ú. Édesapjukkal együtt földjüket művelik. Bahba, a családfő az egész családot földje h má­ból tartja el. Fi?í a falu eg ik utcájában laknak, amelyet' LáHn-Aitierlka országait a ter- szet bőséggel ajándékozta meg. aziliának, Chilének, Mexikónak i főlég a legnagyobb országnak Argentínának különleges termé- etl kincsei vannak. Számunkra Argentína a rendkí- Uli ellentétek országa. Ha nálunk elkel a nap, Argentínában sötét éjiaaka van. Ha Argentínában rö­vidülnek a napok, a fákról sárgu­ló levelek hullának, és megkez­dődik az ősz - nálunk hosszabbod­nak a napok, a fák rügyeznek, virágok nyílnak és kitavaszodik. Ez az ország nagyság tekinteté­ben a világ hetedik országa. Tíz európai állam férne el területén, mégis csak 1« millió lakosa van. A lakosság nagy része bevándor­lókból áll, ezek alkotják az or- szág kapacitásának az alapját. Ne­kik köszönheti Argentina Ipari és mezőgazdasági fejlődését Az argentin munkások Jelenle gi helyzete azonban rendkívül ne­héz és bonyolult. Az élelmiszerek és fogyasztási cikkek ára 1956-ban 40 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a munkások fizetése csak aránytalanul kis mértékben növekedett. A munkanélküliség és ve’ejárója az éhség, a nyomor ott kopogtat a munkáslakások aj­taján. A munkanélküliség a fiatal asz- szouyokat érinti legjobban, közü­lük azok fizetése, akik dolgoznak, a férfiakéhoz viszonyítva 15-20 százalékkal alacsonyabb, szakszer­vezetekbe nem léphetnek be, és egészségügyi gondoskodásban egy­általán r.cm részesülnek. A nehéz gazdasági feltételek között élő bérlök es mezőgazdasági munká­sok kénytelenek földjüket elhagy­ni és a városba költözni. Az el­hagyott földek pusztulásra vannak ítélve. Az argentin nép azonban felvette a harcot jogaiért, és nem riad vissza a küzdelemtől. Az ar­gentin nők szövetsége óriási mun­kát végez a béke megőrzése ér­dekében. A szövetség a tanulok között érdekes versenyt rendezett. A diákság versenye a legjobb raj­zért folyt, amelyben a fiataloknak azt kellett kifejezniük, miért kell a békét szeretniük és megvéde nlük. A versenyben ezer és ezer ta­nuló vett részt. Az egyik rajzhoz egy kilencéves tanuló a követe­zőket írta: »A beke nagyságáról az iskolában tanítónk, odahaza pe­dig édesanyám mesélt. Szeresem a békét, és azt akarom, hogy örökké tartson«. 1854. augusztus 27-én történt el­ső ízben, hogy Latin-Amertl.a ki­lenc államából közös konferenciá­ra jöttek össze az asszonyok. Ezen a konferencián sok asszony kül­dött szólalt fel» a kizsákmányolás és Latin-Ameríka országainak el­maradottsága ellen, s szállt síkra az asszonyok és gyermekek Jogai­ért, a függetlenségért és demok­ráciáért, olyan értelemben, aho­gyan azt minden nemes gondol­kodású ember nevében Andrej Plávka érdemes művész, ismert szlovák költő is megfogalmaz«: Mi, a földnek sok dolgozója, joggal hallatjuk szavunkat, munkánk rz, mely a békét óvja, az igazság általa virrad. Mi, e földnek sok dolgozója, rabszolgatartót nem tűrünk, a békének olajágából fonunk a föld körül gyűrűt! NYÁRI DIVAT 1958. Észre se vettük, és egyszer­re csak újra itt termett a nap­sütéses nyár, itt az új divat, itt vannak újra az üdülési ter­vek. Csináljunk tehát egy kis leltárt ruhatárunkban, hogy a meleg, nyári napok ne érje­nek bennünket előkészületle­nül. A napsütéses nyári hónapok a merész színkombinációk és fazonok ideje. A hosszú napok sokféle szórakozást nyújtanak. Néhány heti üdülésünk alatt külsőnk ápolására és gondo­zására is elegendő időnk ma­rad. Ha közelebbről nézzük meg a nyári anyagok és kész ruhák árát, meg kell állapíta­nunk, hogy ezek iá ma jóval alacsonyabbak, mint a téli hó­napokban. Nézzük át tehát figyelmesen nyári ruhatárun­kat, hogy valóban azzal egé­szítsük ki, amire a legnagyobb szükségünk lesz. Van-e példá­ul praktikus nyári ruhánk hi­vatalba? szélni, az ingszabású ruhákat kell ajánlanunk. Megoldásuk egyszerű, és viselésük — főleg meleg napokon — igen ké­nyelmes. A ruha vonala alap­jában véve mindig ugyanaz, csupán a kivágás és az ujj változik aszerint, hogy mi il­lik legjobban az alak for­máihoz. A következő divatos és amellett praktikus öltözéktí­pus az idei nyárra is a szoknya és blúz marad. A szoknya 1958-ban is egyenes vagy szélesített vonalú. Az egyenes vonalú szoknyát kü­lönböző színű, egyszínű vá­szonból varrjuk. Teltebb ala­kú nőknek sötétebb színeket ajánlunk, mint pl. borvöröset, a középkéket, vagy mustár­színt. Az egyenes szoknyát bő- szabású, egyenes blúzzal egé­LeaDralctikusahb anvaa sz^tük ki. A blúz anyaga LtsypruKTiKUS^DD anyag egyszínű lehet, de a szoknya a vászon I színével összhangba kell ál­I lania. Élénkítően hat majd a lesz. akár egyszínűt, vagy mintás, csíkos, pettyes, vagy mintásat választunk. Idén is ! virágos minta is. Itt is a di­tosabb fazonról akarunk be- ] lik. A blúz bőségét csípőben ..........................gumival, vagy masnival sza­bályozzuk, ezzel egyúttal de­koratív ráncolás is keletkezik. K arcsú és magas alakú nők­nek üde nyári szoknyaként még egy modellt ajánlhatunk: a széles vonalú szoknyád, ame­lyet tarka és mintás vászon­ból készíttethetünk. A széle­sített szoknyát derékban test­hez simuló, nagy kivágású, egyszínű blúzzal egészítsük ki. Ez az öltözéktípus könnyű, keskeny sarkú szandált és a kivágást díszítő, ritkán fel­fűzött, hosszú gyöngysort igé­nyel.-Bahba utcán k« nevetek divatos maiad a csikós anyag, de első helyre mégis a pettyes kerül ma!d. Ha virágos im- primé anyagot kedvelünk, mert csak e csalód tagjai lak-. megmaradhatunk mellette, nak ott. Előreha’ado't kom el-' mert még mindig divratos Egy- lenére Bahba igán ;ó ko-dició- szín. vástonruhára fehér ben van, egeszsejes. s^hassni jener, vojt beteg és bízik abban, hogy vaW kiegészítő színű szé­lié évig is elél. gélyt ajánlunk. Ha a legdiva QlikoVut és Voraszülés Egy amerikai klinikán 7500 nő megvizsgálása után egy­értelmű összefüggést állapítot­tak meg a koraszülésre való hajlam és a nikotin élvezete között. Ha a terhes nők napon­ta legfeljebb hat—tíz cigaret­tát szívtak el, a kora-szülések vatos elemet, a színes szegélyt hangsúlyozhatjuk. Teltebb alakp, nők egyenes, bő blúzt válasszanak, melynek széle a csípőben testhez simuló. Ma­gas, karcsú alakra dúsabb megoldású egyenes blúz is 1I­A nyári társasági ruf>a mintás vagy egyszínű selyem­ből készült. A juha lehet egyenes vagy szélesített. Fa­zonja egyszerű kivágásból és egyszerű megoldású szoknyá­ból áll. A fő hangsúlyt a szín és a minta kiválasztására he­lyezzük, és díszítésül színes selyemövet használjunk. A kiegészítőkre még na­gyobb súlyt fektessünk, mint tavaly. Az alacsony, vagy magas sarkú cipő legyen köny- nyű és szellős. Bizsutériából színes klipszeket és ritka gyöngyöt válasszunk, Ha tehát röviden« akarjuk vázolni az idei nyári divatot, elegendő néhány szó: — lágy és bő vonalak, egyszerűség és igényes színesség. aránya 11,2 .százalék volt, s ez 1 a szám a növekvő cigaretta­mennyiséggel párhuzamosan gyorsan emelkedett. Napi 30 cigaretta vagy ennél több ese­tén az összes újszülötteik egy- harmada volt koraszülött. i ♦♦$♦♦♦♦♦♦♦♦♦ í G Y E R M E K E K N E K Mátyás király és a varga szóval »memikrániá«-nak ne- j volna szorítva a fejem« — pa- őr. ____, -r.___, . ... . . i __ w É lt Buda várában egy sze­gény varga. Egyszer olyan szép csizmát varrt, hogy el­határozta: ezt az egyet nem adja el, hanem elviszi aján­dékba a királynak. El is in­dult vele. A király palotájá nak kapujában útját állta vezték. Ezzel azt fejezték ki, | naszkodnak a betegek. — | hogy a fejfájás féloldali. Az ' »Mintha állandóan egy szűk t évszázadok folyamán a szó ele- kalapot hordanék.« Ilyen fej­je és vége lekopott, és ebből fájást okozhat egy rossz szem-« lett a francia »migrén«. Jel- üveg, vagy valamely más ok-J lemző, hogy az időnként visz- j ból származó látási zavar. A szatérő fejfájás féloldalt kéz- szem ezt a belső szemizmok dődik, de rendszerint a másik összehúzódása révén (a szem­oldalra is átterjed, hányinger- j lencsét domborítva vagy lapo- rel, hányással és az esetek 15 sítva) próbálja megszüntetni, százalékában látási zavarokkal , Az izomfeszülés ráterjed a szem körüli izmokra, majd az egész fejre. Ugyanez létrejö­het, ha valaki órákon át néz mikroszkópba, vagy rossz vilá­gítással olvas könyvet. Ha a nyakcsigolyák rendellenességei a nyaki gerincoszlop mozgását fájdalmassá teszik, fölötte az társul. A migrén áldozatai szinte külön szektát alkotnak. Sokszor napokkal előtte meg tudják mondani, mikor jön a következő roham. Évek folya­mán egyéni módszereket dol­goznak ki, hogy fájdalmukat csökkentsék. Pl. leszorítják a halántéki verő^reket, sötétbe vonulnak vissza, vagy hideget tesznek a fejükre stb. Már a roham előtt romlik a közérze­tük, hangiratuk megváltozik. Ilyenkor fájdalom még nincs, izmok védekezésképpen meg­feszülnek, ez is átterjedhet a fejizmokra. De ilyen izomtípusú fejfá­jást okozhat a tartós indulati — érzelmi feszültség is. Ha va­— Hová Igyekszel, varga? — Mátyás királyhoz.. Vi szék neki egy pár csizmá ajándékba. — Na, eredj. De azt mon dóm, hogy annak, ami* kapsz a csizmáért, a fele engem illet — mondta az őr. Szegény varga mit tehetett mást. beleegyezett. A király szobája előtt is állt egy őr. A bebocsátás fejében ez is a fe­lét kérte annak, amit a csizmáért ad a király. A varga ennek is megígérte a jutalom felét. Végre a király színe elé kerülhetett. Mí 1* klráb úgy megörült a csizmának hogy nyomban felpróbálta Illett is a lábára, mintha r, öntötték volna. — Mivel ajándékozzalak meg érte? — kérdezte a ki- rái>, a wí&Zl Hogyan ápoljuk körmünkéi ? Kezünk ápolása nem volna teljes körmünk ápolása nél­kül. Az egaszócges és ápoli köröm nemcsak szépíti kezünket, de védj is ujjúnkat különböző' sérüléssel szemben, és lehe­lve -teszi az egyes tárgyak bialosaibb kézbevételét, megfogá­sát. Körmünket rendszeresen szappannal és körömk-efével tisztítsuk. A reggeli mosdást enéikül el sem tudjuk képzelni. Ajánlatos körmünk alá egy -kis szappant nyomni, amelyet azután körömike-fevel kefélünk ki. Piszkosabb munka végzé­s-énei is nyomhatunk egy kis szappant körmiünk alá, ezzel megakadályozzuk a piszok lerakódását. Körmünk alól a pisz­kot valamilyen tompa csonttárggyal távolítsuk el, vagy fog­piszkáló szélesebb végére egy darabka vattát csavarjunk, amelyet előzőleg 3 százalékos bórvízbe mártottunk, és ezzel tisztítsuk körmünk alját. Körömtisztításhoz sohase használ­junk éles fémtárgy álcát, mint ollót stb., ezek a körmöt köny- ny-sn megsérthetik. Sokan körmüket citromlével, ecettel ke­zelik. Az ilyet azonban ne csináljuk sűrűn, mert gyakori használatuk kiszárítja a körmöt, így a köröm könnyen töre­dezik. A töredező körmöt meleg olaj-fürdővel ápoljuk vagy krémmel kenjük -be, legjobb a lanolin tartalmú krém. A krémet mindig a köröm szélétől a köröm gyökere felé ken jük. Hogy kezünk igazán szép formájú legyen, megfelelő kö­römhosszt kell választanunk. A hosszú köröm könnyen tö­rik, a piszok könnyebben megülepedik alatta, ezenkívül a hosszú könmös kéz veszít tapintasd érzékéből. A túlságosan rovdd-re vágott köröm pedig gyakran úgynevezett benőtt kor­mot okoz. Ezért közepes körömhosszt és ovális formát vá- , _ . lassz|unk. A körmöt ne csak manikűrözésinél vágjuk le ha­vert. De mikor az erőlködött, j n«rn minden 3—4. nap jó körömreszelővei rövidítsük és a h ogy száz botütést akar, a | reszelés után körmünk szélét üvegpapírossal simítsuk ki. A k°Tali cs&k annak megpuhul-ása után lazíthatjuk meg. A bor puhitásat a kéz meleg szappanos vízben való áz­wd5?!?!1 TS bekremezes£el érjük el. Az ily módon megpu-hí- c^ntesÁÖZZeI tózítjuk me§’ és a köröm gyö- vÍLn1inict0h^k VISSZa' E-v ^ muve!etet elővigyázatosan kell be^Tbőrtk’ ne rOTga juk meg a körmöt, és ne szakítsuk ,68 a köröm körüli bőrt mindennapi esti mosdás után vissza tolnunk. A lakkozott köröm szépíti az ápolt kezet A ÍTíTteíT SZebb és tehérebb benyomást kelt, az ujjak hosszabbnak es karcsúbbnak tűnnek fel. Természe­tesen csak akkor, ha -tiszta a kezünk. Sok asszony azonban hivatiasa es környezete figyelembevétele nélkül lakkozza kör­meit, es gyakran olyan lakkszínt használ amely visszataszító kfcU; Hfa ™”'ka közben is lakkozott körmöt^vfse­uitlenül.. Ha a lakk körmünkrőlhámÍLii ’ keld S f rS: *** •***■ *» äslä: , -ÄSÄg ffigíárss: ‘ Jet v«*>zuk a köröm benövéséaels, £‘zael — Engedőimet kérek, fel­séges királyom, én csak száz hot ütést szeretnék érte — kielte a varga. Elcsodálkozott a király, ilig hitt a fülének. Újra megkérdezte a szegény cm­: irály vállat vont. — Hát nem bánom, le­ven. Hanem — furcsállom gusztusodat! A szolgák már behozták a lerest, a botot. Aztán jött légy hajdú, hogy ellássák a arga baját. De az így szélt: — Már megbocsásson, fel- éges uram, a bot ütés nem cngcnv illet. Az a két őr, amelyik engem ide beenge­dett, felét-felét kérte annak, amit a csizmáért kapok. Meg­ígértem, — nem szeghetem meg szavamat. Nagyot nevetett a király a urfangos vargán, s mivel­hogy igazságos ember volt. \em is engedte az ígéretei megmásítani. Ráverette á két őrre az ötven-ötven bo tot, 2 vargát »ódig gazdago megajándékozta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents