Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-29 / 152. szám

SOMOGYI NÉPLA* 3 Yasárnap, 1958. Jffnfns 29. A falusi ifjúság A bnrgonyaföldön keffős feladafa TTOGYAN TELNEK EL a hosszú téli s a tikkad,t nyári esték? Üresek-e a vasár­napok? Mivel ütik agyon az időt? Lehet-e szórakozni a fiataloknak falun? Mindenütt más és más választ kapnánk ezekre a kérdéseikre. Egy azonban bizonyos: a fiatalokon is áll, hogy kulturális, szórako­zási igényeik teljesülnek-e vagy sem. Van, ahol beérik kevesebbel, lassúbb az iram, ki­sebbet vagy egészen aprókat lépnek, másutt meg az öles ugrás is kis távnak számít. Az öregek, a nem fiatalok véleménye sokat nyom a latba. Távol van-e a község a város­tól, trónolt-e földesúr; grófoknak, papoknalc izzadt ott a cseléd, vagy parasztok lakták? ez is számit. Van-e középiskolása a falunak, a pedagógusok mennyire élnek együtt az ál­talános iskolából kikerülőkkel stb. Es végső soron: a fiataloknak van-e bátor­ságuk hadra kelni a maradisággal? Tudnak-e igazuk tudatában úgy cse le kedni, hogy mun­kájuk láttán még a »mi időnkben nem volt ilyen-*, »ezek csak hálóznak*, »-ja, a mai fia­talság« — az ilyen és hasonló érveket erősen hangoztató idősebbek is letegyék a fegyvert. A szülők legtöbbje falun sem rosszindulatú. Még ha azt mondja éjféltájt is olvasó fiának: »Oltsd el a lámpát, mert holnap korán kell ébredni, meg nincs olaj*. Érvelnek így is az édesanyák. Ez azonban nem ok az ilyen vá­laszra: »Maga nem ért ehhez, hisz sose olva­sott«. A falusi fiatalok munkája itt kezdődik. Megnyerni, meggyőzni a szülőket a változás­ról. Ez szinte alapfeltétele a szervezett és jó ifjúsági munkának, öt-tíz évvel ezelőtt nehe­zebben ment, most már könnyebb. Van szü­lő, aki hidegen fogadja a KISZ-ből hazatérő fiát. Van édesapa, aki lánya javaslatára fo­gott vastag ujjal közé könyvet. Régen: egy évben egy bál, újság soha. Ma: rádió, könyv, kirándulások, nem egy öltöny ruha, bőr vagy gumi és nem fatalpú cipő; ki tudná mind felsorolni. Azt mondják, nagyon nekieresztettük a gyeplőt. Nem! Csak sok szülő sokallja a maga ifjúságának heveséhez fia, lánya szabadságit. Van a mai, a mi fiatalságunknak is selejtje. Okét igen, de az öntudatos, emberséges cél­ratörő többséget ne korlátozzuk. Inkább se­gítsük őket, ha igénylik, számottartanak a támogatásra! A szülők ne legyenek fékjei az előrejutásnak. Általában a falun még sok a probléma. Vastagon fedi a szíveket a múlt. Bódít a régi leánykörök hangulata, a különböző ifjúsági egyesületek összejövetelein szájbarágott mon­datok élnek még a korosabbak lelkében. S az ilyenek összevonják a szemüket, ha azt a szót hallják: KISZ. Bár okuk nincs rá, mégis haragban vannak a gondolattal, nem, az ő fiúk ne menjen közéjük. Miért? Hát csak! Nyugodtan mondhatjuk, sehol, egyetlen faluban sem akarnak rosszat a KlSZ-szerve- zetek. Az ott töltött idő nem vész kárba, csak hasznukra válik a fiataloknak. Nézzünk meg példának egyet. Kukkantsunk bele a csákányi KISZ-szervezet életébe. (Bár ebben a faluban is vannak, akik csak legyintenek a kezükkel, ha az ifjúsági szövetségről esik j szó.) Csak úgy vázlatszerúen írom ide mind­azt, amit Vető Gézától, a 17 éves tikártól i halottam. Gyűlést havonta egyszer tartanak. Nyár van. sok a munka. Esténként aki jön, jószán­tából nyitja be a helyiség ajtaját. Beszélget, pingpongozik, olvas vagy rádiót hallgat. Gyakran közösen olvasnak: regényrészletet, tudományos munkát, újságot. Mikor hogyan. (Magyar Ifjúság, Ifjú Kommunista, Somogyi Néplap, Elet és Tudomány, Ország-Világ, Érdekes Újság jár a tagoknak.) Vitatkoznak filmekről, politizálnak, egy szóval nem hagy­ják szó nélkül, amit látn , ami körülöttük, s velük történik. Nacionadzmus, revizioniz- mus, forradalom — ellenforradalom 1956-ban — ilyen kérdésekről a havonta tartott ifjúsági napokon előadást hallgatnak. Van két hold kaszálójuk, másfél hold nap­raforgó (tartalékföld). A termést eladják, har­monikát vesznek... Röplabda-pálya készül... Papírt gyűjtenek. Egy tíz fős brigád tanácsi porozógéppel segíti másvilágra a burgonyabo­garakat. A községfejlesztési tervek valóravál- tásából is rétsz kémek... Ha javítják a le­gelőt, ők is segítenek majd lecsapolni a vizes, lápos területet.. ä Az Ifjúsági cséplő-brigád már együtt van. Ha a falu villamosítására sor kerül, egytől-egyig ott lesznek. Kiss Sándorné, Bencze Györav. Garai Ilon­ka, Varga Imre, Vámosi Erzsi, Kocsondi Er­zsébet, Nagy Ferenc és a többiek — a 23 csákányi KISZ-fiatal ábrándokat hajszol, hamis célokért küzd? Akad egyetlen kivetni való, csupán csak kézlegyintést érdemlő do­log is az elmondottakban? Csak örülni lehet annak, hogy a csákányi fiatalok megismerik a klasszikus és élő íróinkat, méltatni, értékel­ni tudják filmjeinket, magukénak érzik a falut, van bennük segítő, többre törő szándék. Nemcsak hálózni tudnak, dolgoznak is. Baj hát, ha téU estéken kutatják a történelmet, elfogadják a könyvek, az élet s a maguk munkája nyújtotta szépet? Mi tagadás, ara­tás után a Balaton mellé készülnek három­napos táborozásra. Tihanyt is szeretnék látni. Oda is elmennek. — A fedezetet magunk teremtjük elő, úgy jobban is értékeljük. Jól vagyunk, de nem vagyunk megelégedettek. Van már tekinté­lyünk a faluban — mondja Vető Géza. Úgy kell ezt érteni, hogy becsülik a KISZ-t. llj INDEGY, hogy Csákány vagy Szőke- 'LVM dencs a falu neve, a fiatalok törekvése és problémája azonos és kettős: küzdeni a régi felfogás ellen, s harcolni a maguk jobb, lé rtriTlál ohth, Isi rtrroil ncAJjvé- A 36. dolgozik Pállá József, a nágocsi Üj Hajnal Tsz könyvelője. Nem­régiben még a megyeszékhelyen volt alkalmazásban, most pedig a kolorádóbogaraknak ad port, hadd pusztuljanak. így van ez rendjén: ha a földek kérik a munkáskezet, oda kell menni — az íróasztal melletti tennivalókra jut idő kora reggel, késő este, meg esős napokon. Négysxáx „mestersége*“ kisbárány Az Állattenyésztési Kutató Intézet bőszéníai telepén a magyar viszonyok kozott leg­több gyapjút adó juhok kite­nyésztésének kísérletét, s a legjobb tulajdonságokkal ren­delkező juhok mesterséges megtermékenyítés után törté­nő szaporítását kezdték meg. 348 merinói-teaukázusi ke­resztezésből származó anyajuh került mesterséges megtérné-\ kenyítésre. Három hónappal ezelőtt 404, köztük 56 ikerbá­rány született. A kis kosok, 3.95 kg, a jerke juhok pedig 3.80 kg súllyal látták meg a napvilágot, s azóta is szépen fejlődnek. Jelenlegi átlagsú- lyuik 20—22 kiló. 550 juhot nyírtak meg a te­lepen, és a gyapjú átlagsúlya 5.2 kilogramm. A kísérlet to­vább folyik, ebben az évben 450 juh mesterséges megter­mékenyítésére kerül sor. így FELHÍVÁS a megye axötethexeti tagjaihoz és dolgoxóihox Szövetkezeti tagok! Szövetkezeti dolgozók! Világszerte 1958. július 6-án ünnepük a szövetkezők a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Ez alkalommal ünnepe­lünk mi, a magyar szövetkezeti, kisipari szövetkezeti és föld­művesszövetkezeti mozgalom tagjai és dolgozói is. Örömmel tölt el bennünket, hogy együtt ünnepelhetünk a világ valamennyi, a haladó szövetkezeti gondolatot magáé­nak valló emberével. Szoros kapcsolat van a világ szövetke­zői között, amely a társadalmi munkában és a kereskedelmi együttműködésben egyaránt jellemzője a szövetkezeti moz­galomnak. Szerte a világon nagy tábora van a szövetkezeti gondolatnak, és ez mindinkább a nemzetköziség, a különböző országok szövetkezeti tagjai közötti barátság és együttműkö­dés szellemében erősödik és izmosodik tovább. A szövetkezetek, de főleg a szocialista országok szövet­kezeti munkájának középpontjában a békés egymás mellett élés, a világbéke megvédése elvének elismerése áll. A világ szövetkezeti tagjai és dolgozói nyugodtan akarnak élni és dolgozni, ehhez pedig elsősorban a béke szükséges. 13 éves a szocialista szövetkezeti mozgalom hazánkban, Büszkén elmondhatjuk, hogy ez az idő — az ismert időleges megtorpanásoktól eltekintve — évről évre a szövetkezeti mozgalom mind nagyobb mértékű fejlődését, erősödését hozta. Ma már úgyszólván nincs az országnak egyetlen kis községe- sem, ahova a szövetkezeti gondolat el ne jutott volna. Mind többen érzik a falvak dolgozói közül is, hogy az össze­fogásban milyen hatalmas erő rejük, és összefogással soha nem látott nagy feladatok végrehajtására képesek. Az 1956. októberi ellenforradalom viharai sem tudták megtörni a magyar szövetkezeti mozgalom erejét. A legtöbb kárt a termelőszövetkezeti mozgalom szenvedte október miatt, azonban azóta már a 10 éves termelőszövetkezeti mozgalom ismét jelentős eredményeket ért el. A magyar szövetkezeti mozgalom további fejlődése .ízért is biztosítva vasi. mert a termelőszövetkezetek, a kisipari termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek vezetői és tagjai maguk is összefogva dolgoznak a feladat megoldásán. Ünnepelje meg ezt a napot a szövetkezeti mozgalom min» den Somogy megyei tagja és dolgozója is. Gyűléseken mél­tassák mindhárom szövetkezeti forma vezetői és dolgozói az összefogásban rejlő nagy erő jelentőségét. Mondják meg ha­tározottan, hogy az összefogást a szövetkezetek dolgozói és tagjai az egész világon a béke megvédésének szolgálatába akarják állítani. Legyen ez a nap annak a meggyőződésünk­nek a kinyilvánítása, hogy a békés összefogásból, a közös munkából soha nem látott eredmények születhetnek, Éljenek a világ szövetkezői, éljen a béke! MÉSZÖV IGAZGATÓSÁGA KISZÖV ELNÖKSÉGE TSZ TANÁCS MEGYEI MEGBÍZOTTJA, bizonyság ama, hogy tartalmas lehet a va­sárnap, s nem folté tie n fontos — jobb híján — lefeküdni a tyúkokkal, ha az ifjúság is akarja. Másrészről a szülők is láthatják — csak nézzenek kicsit körül —, hogy sem a csákányi, sem más falu KISZ-szervezetébe nem hiába járnak a fiatalok. a legjobb tulajdonsággal ren­delkező egyedeket. így szaporítják az állo­mányt, és ezek közül válogat­ják ki majd a legjobb tulaj­donságokkal rendelkező egye- GŰBÖLÖS SÁNDOR deket. A TANÁCSÜLÉS ELMARADT... Nem ment máról holnapra a szövetkezet új életre keltése Balatonszabadiban sem. Az el­lenforradalom után több pa­raszt visszafelé tett egy lé­pést? tsz helyett csoportban dolgozott. A múlt év vége felé néhányan, de mind jobban kezdtek saját tapasztalatuk révén feleszmélni: a szövet­kezeti gazdálkodás legfelső fo­kánál lejjebb adni — értelmet­len dolog. Hiszen oly sok kez­deti akadályon túljutott már szövetkezetük ötvenhat őszéig. Puskás József, a tszcs elnöke voi-t a haladás szükségességé­nek legbátrabb hirdetője. Előbb csak páran, aztán újab­bak és újabbak nyilvánítot­ták elhatározásukat: nemcsak szóban, hanem tettekkel is be­bizonyítják, hogy a szövetke­zeti gondolat (maradéktalanul a sajátjukká vált. Tsz helyett — előkészítő bizottság A téli hónapok a tsz-alakí­tás kedvező időszaka — vall­ják sokan a falun. Puskás elvtárs is nyugodt volt afelől, hogy az előzetes beszélgetések alkalmával elhangzott ígére­tekre szilárdan lehet építeni. Számított arra, hogy akik ha­tározott igent mondtak a tsz megalakítására, most már kéz­jegyükkel is szentesítik ezt a döntésüket. Egybehívta hát ez év január 17-én a holnap tsz-tagjait, hogy e napon mondják! ki szövetkezetük megalakulását. Elismerést érdemel a ko­rábbi szervező munka, de kü­lönösen az szolgálhat követen­dő példaként minden falusi elvtársunk számára, amit ez­után tettek a balatonszabadi kommunisták, elsősorban Pus­Látogatás egy új tsz=ben Sikert hozott az első négy hónap munkája n®k a többiek is. Aztán mégis érkeznek még, de akárhogy szeretnének a megjelentek többen lenni, egy órai várako­zás után is mindössze huszon­hármán jöttek össze. Ekkor pedig az elnökhelyettes beje­lenti, hogy az ülést határozat- képtelensége miatt egy héttel elhalasztják. A tanácstagok, akik lelMis- meretbeli kötelességüknek érezték, hogy eljöjjenek, mél­tatlankodva távoznak. Arról beszélgetnek, egyáltalán van-e i értelme a legközelebbi össze- # jövetelnek. Hisz úgy sem lesz Ottjártunk napján várták az ^ határozatképes az ülés, mint aratógépet, hadd vágja az ár- ^ahogy másfél hónappal ezelőtt pát, utána meg a többi érett Jsem lehetett megtartaná a cse- kalászost. A fogatosok pedig Jkély létszám miatt. (Tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt 11 óra. Most kellene kezdődnie a Mar­cali Községi Tanács ülésének. Kellene, ha együtt volna a tag­ság. Mert bizony 54 tanácstag közül mindössze öten beszél­getnek a tanácsteremben. — No, ma is aligha lesz határo­zatképes az ülés — jegyzi meg Kapriva bácsi. — De hát ez nem is mehet így tovább! — méltatlankod­kás elvtárs, a párttitkár. A tervezett alakuló gyűlés ugyanis lefagyasztotta a re­mények eleven hajtásainak jó részét. A megihí /ottak közül egy-kettő otthon maradt. A megjelentek többségét a »vár­junk. még- hangulat ejtette rabul. Puskás elvtárs itt döb­bent rá: »Más hangja is el­juthat azl emberek fülébe, nemcsak a miénk — tehát nem akaszthatjuk szögre a kommunista felvilágosító szó fegyverét-. Megszilárdítani az ingadozókat, és utána új hí­veket szerezni a szövetkezeti eszmének — a tennivalóknak ezt a sorrendjét állapította meg magában. — Nagyon megnehezíthetné, sőt meg is akadályozhatná továbblépé­sünket, ha csupán tudomásul vennénk a pillanatnyi helyze­tet — támadt fel benne a fi­gyelmeztető gondolat A kom­munistákat nemcsak az jel­lemzi, hogy megismerik az emberek gondolkodását, ha­nem! az is, hogy igyekeznek megváltoztaftini, helyes irány­ba fordítani azt És mint ahogy csatában a jó parancs­nok megválasztja a legmegfe­lelőbb vezényszót, ő is ezt tet­te. Nem azt mondta, Hogy -előre!-, hanem azt, hogy utánam!-. Fogta a tollat, és aláírta — elsőként — a belé- pési nyilatkozatot Csány La-! jós és Zólyomi Sándor — mindössze két ember követte példáját azon nyomban. így jött létre — az eredeti elgon­dolástól eltérően — a tsz he­lyett a három tagú előkészítő bizottság Balatonszabadiban 1958. január 17-én. Tízen kezdték — ma húszán vannak Ma mindhárom kezdemé­nyező nagyon jól érzi magát a szövetkezetben. Puskás Józse­fet elnökké választották, két társa pedig a tsz lovait gon­dozza, hajtja. Az előkészítő bizottság ugyanis szívósan folytatta a meggyőzést Feb­ruár 18-án tíz család megala­kította az Uj Élet Termelő­szövetkezetet. Azóta éppen megkétszereződött a létszám: napjainkban húsz parasztcsa­ládé a szövetkezet 358 holdas gazdasága, amelyből 230 hold szántó. Erre a mezei földre azt mondja az elnök, hogy »egy kicsit sok, a teremtését neki...- Ám az alapos szer­vező ' munka, a tsz-alakítás gondos előkészítése, az em­bertől emberig eljuttatott fel- világosító szó nem a télen, hanem most, a mezőgazdasá­gi munkák dandárjában -teszi le a vizsgát kiváló eredmény­nyel. A tsz-szervezés ugyanis nem ér véget az alakuló ülés jegyzőkönyvének postára adá­sával. A szövetkezeti élet megteremtéséért vívott küzde­lem csak akkor kezdődik va­lójában. A létrehozott tsz csu­pán keret, amely olyan tar­talmat nyer, amilyent tagjai adnak neki. Az Uj Élet-beliek bebizo­nyították: jó gazdái ők nem­csak a behozott nyolcvanhat holdnak, hanem az államtól kapott tartalék-birtoknak is. Pontosan 133 holdat vetettek el a tavasszal burgonyával, kukoricával, árpával, zabbal, napraforgóval, répával, lennel, borsóval, hagymával és diny- nyével. Még felsorolni is elég ezt a sokféle növényt, hát még föld­be tenni és gondozni! A sa- rabolás, kapálás és a kolorá- dó-bogár irtása ment annak rendje-módja szerint, mert szorgalomból nincs hiány. A 14 esztendős Morék Józsi egyik nap kiállt az iskolából, másnap már a tsz-ben segített, amire futja erejéből. Van közös állat- állomány is Látogatásunkkor azt mond­ták, hogy néhány napon belül nem lesz üres a sertésóljuk: huszonkét anyakocát vettek az előző naplókban. Rövidesen hozzáfognak újabb disznóól építéséhez, hogy a szaporulat­nak is legyen helye. Szarvas- marhájuk sem volt az alaku­láskor — ma tíz tehén lege­lész a balatonparton. Nem is mennek a faluban lévő istál­lóba mindaddig, amíg a füvet meg nem csípi a dér — a nyári szállásról küldi be a te­jet Morék János bácsi. A bor­júnak is jót tesz a friss, sza­bad levegő — ketrecet esinált nekik Horváth János, aki a januári gyűlésen a várakozók, a dolgot még egyszer meggon­dolok közé tartozott — köztük Simon József és i Molnár János — krumplit töl- ’ tögetrtek, illetve mohart ve­tettek. Tizenöt holdon földbe került már a másodnövény, de vettek még moharmagot, hadd legyen elegendő takar­mány. És hogy az agrotechni­ka se szenvedjen csorbát, ar­ról Maya Pál mezőgazdász gondoskodik. — Vigyék a hen­gert is, nehogy kiszáradjon a frissen vetett föld — mondta a kocsisoknak* E szomorú tény a marcali tanácstagok nem éppen dicsé- retreméltó magatartására vet fényt. Hogyan teljesítik ak­kor a választóiktól kapott megbízatást, ha testületük ülé­sére sem járnak el? Mert saj­nos, nem véletlen esetről van szó. A beszélgetésből ugyanis kiderült, hogy a tanácstagok legalább 20 százaléka megvá­lasztása óta nem látta a ta­nácsterem belsejét. Bezzeg, ha bírálni, elmarasztalni kell a tanács munkáját, abból aztán nincs hiány. És ezek éppen azok részéről nyilvánulnak fmeg, akiket mint jó beszédű, a kezdeti nehézségeken ^értelmes embereket társaik ta­Túljutott Gond, tennivaló akad bőven az Uj Életben. Hosszú még az út addig, hogy ez a szövetke­zet is sok árut termelő, bel­terjesen gazdálkodó mezőgaz-, dasági nagyüzemnek, vallhas­sa magát. Az akarat és képes­ség megvan hozzá a tagok­ban. Az első lépéseket már meg is tették ebben az irány­ban. Csekély négy hónap alatt végzett munkájuk eredménye mutatja: az összefogás és szor­galom kezdi érlelni gyümöl­csét. A többi gondot pedig az ezután következő megannyi nácstaggá választottak. Pedig a tanács az elmúlt években sokat tett a községért. Korszerű mozi, két utcában nagyszerű betonjárda, a vásár­tér kibővítése, az idén hat kilométer hosszú villanyháló­zat — hogy csak a legutóbbi évek eredményeiből említsünk. A tanácstagok — megválasz­tásuk alkalmával — felelős­ségteljes megbízatást kaptak: méltóképpen képviselni válasz­tóik érdekét Ennek legele­mibb feltétele, hogy részt ve­gyenek, sőt fél is szólaljanak a tanácsüléseken, aihol a község ügyeit intézik. A tanács függetlenített dol­gozód pedig ne elégedjenek meg a meghívó kiküldésével, ... , ___, fhanem beszélgessenek a tagok­» négy hónap- oldja meg. Hi-5^ Pereze ^ reodszeressé szén nem születik aza szóbeli, személyes meg- erős, gazdag szövetkezet ha- í hívást, hisz erre nincs idő. De nem azzá teszik tagjai,1 kellene a módját találni . , fannak, hogy akik az egyszeri mindennapos munkájukkal, favétib beszélgetés után sem Aki útrakél, előbb-ufóbb cél- (• jönnek, mondjanak le, és ad- ba jut. Csak el kell indulni, fják át helyüket azoknak, akik jeleget is tesznek a megbíz** KUTAS JÓZSEF ításaala!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents