Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Szerda, 1958. június 25. Sör-zene, soron hitül... BESZÉLQETÉS A NÉPZENÉSZ UTÁNPÓTLÁS HELYZETÉRŐL Az elmúlt hét hétfőjén a késő délutáni órákban, de jó­val a zenés nyitás előtt muzsi­kaszó csalogatta be a járóke­lőket a Lenin utcai kis ven­déglőbe egy-két pohár sörre. Nem sokáig okozott fejtörést, hogy miért gyülekeztek össze városunk zenészei, közöttük elismert tekintélyek is, 'mini pl. Sánta Ferenc. Hamarosan megtudhatták az érdeklődők, hogy a szakmát az embersé­ges érdeklődés hozta össze; ar­ról akartak meggyőződni, hogy mit is tud az a nagyra törekvő fiatalember, aki mindenáron híres prímás akar lenni, s máris kiforrott zenésznek mondja magát, akit bűn elpa­rancsolni a muzsikálástól csak azért, mert alig múlt tizen­nyolc esztendős. Másrészt arra szánták a találkozót a szakma — tekintélyben és tudásban — »öregjei«, hogy eldöntsék, mi­lyen segítséget adhatnának az ifjú Bogdán Józsefnek. A fiatalember fejében ugyancsak nagy zűrzavart ka­vartak a hízelgő barátok, meg a lakodalmak, támcmuiatsá- gok muzsikával szemben igénytelen közönsége. — Neked nem itt a helyed. Jóska, mert jobb muzsikus vagy ennél is, meg annál isi — mondogatták neki, termé­szetesen neveket is sorolhat­va. Innen azután, hogy Bog­dán Jóska nagyon belefeled­kezett a maga vélt művésze­tébe. Titánok gőgjével ostro­molta a szakszervezetet, köve­telődzőit, sok idősebb szaktár- sát megsértette. Pedig erre nem volt sem oka, sem jóga. Oka azért nem volt, mert lám, meghallgatására eljött vala­hány zenész, meg aztán az if­jú primás-jelöltnek még vizs­gája sincs. Ennek ellenére úgy határozott a szakszervezet, hogy bár Jóska esetében nem a szakszervezet egy tagjáról van szó, mégis segítséget nyújtanak valamiképpen a fiúnak. Elfelejtették Jóska ko­rábbi viselkedését. Ez volt hát az előzménye a hétfő délutáni váratlan sör­zenének, ahol részben a szak­ma veteránjai, részben a ven­dégek előtt megszólalhatott Bogdán Jóska kezében a he­gedűd Akadt, aki irigységgel hallgatta a felszálló magyar nóták melódiáit, előbb a szo­morkás hallgatót, majd a ro­pogós csárdást és így tovább. A zsűri tagjainak arcán azon­ban figyelem ült. így hang­zottak azután a vélemények: llllílllülllllllllllll irill!llll!ll!l — Hát, tehetséges a fiú, de ez magában néni elég. — Tanulnia kell még, nincs rutinja. — A műsora is szegényes, márpedig egy prímás nem mondhatja vendégének, hogy ezt meg ezt a kért nótát nem tudom. — Alapvető hibákat is vét. ami nagyfokú gyakorlatlan­ságra vall. Amit mollban kez­dett el, dúrbán fejezte be. — Tehát? — Bogdán Jóska valóban tehetséges, de tanulnia kell — szögezte le végül is Sánta Fe­renc. Es Bogdán Jóska, aki két nappal ezelőtt még nem is­mert — ahogy mondani szo­kás — sem embert, sem is­tent magán kívül, megszelí­dülve hallgatja a véleménye­ket. Igaz, még most is fel-fel- csillant szemében a gyanako- dás sárga lángocskája, de meggyőzőek, barátiak voltak a hangok, el kellett hinnie, hogy szaktársai jót akarnak, amikor azt magyarázzák, hogy tanulnia kell. — Vizsgázni szeretnék! — mondta ki nagy nehezen a szívét régóta szorongató kí­vánságot. Sánta Feri ígéri, hogy ajánl­ja vizsgára, sőt fel is hívja Budapestet, megérdeklődi, mikor van vizsgáztatás. Bar- cza Jenő azt ígéri, hogy bete­szi a fiatalembert valamelyik jó zenekarba tanulónak. Igen ám, de a tanuló nem kap fizetést! Jönnek a megélhetés prob­lémái. Mégiscsak az lenne jó, ha Jóska valami zenekarba menne, bejárhatna tanulni he­tenként egyszer, majd pedig részt venne az ősszel induló szakmai továbbképzésen. S most már nemcsak a fiatal nagyberki prímás-jelölt élet­kérdése körül folyt a vita. A népzenész utánpótlás mai helyzete miatt szorultak össze a szívek. — Kevés a zenés szórako­zóhely, pedig a vendéglátóipar elbírna többet is — hangzott az első panasz. — A tánczene kiszorítja a népzenét. Sokan kénytelenek vagyunk felcserélni a hegedfit szakszofonnal, dobbal. — Pedig aki népdal vagy magyar nóta mellett akar mu­latni, az nem elégszik meg a dzsessz-zenével. — Arról nem is beszélve, hogy kenyérkérdésről is szó van — veti közbe Barcza Je­nő. — Itt állok jó néhány öregebb zenésszel, akik állás nélkül sétálnak. Családos em­berek. Itt vannak a fiatalok. Mi lesz belőlük? Csak az se­gítene, ha több zenés helyünk lenne. Végül abbdn maradiunk, hogy mind az utóbbiak, mind az előbbiek ügye nemcsak a szakszervezeté. Illetékeseink körültekintő segítségére van szükség. Különösen ami az utánpótlást illeti, a Bogdán Jóskákat, akik segítség nél­kül csiszolatlan értékként kal­lódnak el. Mi történt azután? A meg­hallgatás belefulladt a sok szóba, panaszba. Pedig a fiatal zenészek dolgában nemcsak tetszetős ígéretekre van szük­ség, hanem valóságos segít­ségre! Ne legyen ok a velük való törődés elejtésére, hogy: »Van így is elég kenyér nélküli zenészünk!■* Nem helyes, hogy van. leg­alább a jobbaknak helyet kel­lene biztosítani, hiszen öreg igazság, hogy még a pohár sör is jobban esik muzsiltaszó mellett! De helytelen és em­bertelen lenne, ha megfoszta­nánk a fejlődés, a tanulás le­hetőségétől a fiatalokat, akik­nek ma még, meglehet, nem olyan■ engedelmes jószág ke­zükben a hegedű, de akiknek pár év múlva nyugodtam át­adhatják a vonót az időseb­bek. László Ibolya Kulturális hírek Szverdlovszkban bemutat­ták A. Friedlender »Hozo­mánynélküli menyasszony« c. új balettjét, Osztrovszkij drá­májának balettváltozatát. Az új balettet a színház kü­szöbönálló nyári vendégsze­replése idején Moszkvában is előadják. ázsiai és afrikai írók Taskentben rendezendő má­sodik konferenciája alkalmá­ból a Szovjetunióban -Afrika költői« címmel gyűjteményt adnak ki francia és portugál nyelven író mai haladó afri­kai költők műveiből. A veszprémi oldal felöl egyre Bürüsöd­nek a felhők, dör­gés morajlik a Bala­ton felett, s még a víz partján is fojtóan nehéz a levegő. A bogiári strandon azonban mintha ész­re sem vennék a vi­har közeledtét. A fii- vön nyugodtan nyúj­tózkodnak az előbbi napozók (a nap már régen felhők közé dugta arcát), a beton- párkányon pedig, akár ősszel a gyüle­kező fecskék, egy­más mellett sorban ülnek a gyerekek, öregek, fiatalok. A vízben egy gumi pár­nán lány ringattatja magát a hullámok­ká!, s közben köny­vet olvas. Csak a csend nagy. Ez a meglepő, s egyúttal ez teszi meghitté a képet. Kisportolt izom­zatú férfi áll fel a párkányról. Gyorsan mellé lépek. — Hová valósi? — kérdem. — Bogiári vagyok... Tehát nem a ke­resett riport-alany. Azután, szerencsém­re nyomban hozzáte­szi: — Hat nap óta. Különben Kecske­métről jöttem. — Az még a vízte- len város. — Nem mondom, igíNtf van. Éppen a és a Tisza kö­£ tmnd-FLpjöFt zött, szinte félúton. Azért jó úgy néha- néha ez a Balaton. Kiélheti az ember a víz utáni sóvárgását. Az ismeretség kész. Jöhetnének a típus­kérdések: hogy érzi magát, hányadszor van a Balatonon, mi­lyen az ellátás stb. De nincs kedvem hozzá. Inkább ezt kérdezem: — Látom, nincs az ujján karikagyűrű. Legényember, vagy csak lehúzta a két hétre? Elneveti magát. — Harmincnégy éves vagyok, s hál- istennek nőtlen. — Akkor most ja­vában udvarclgat? — Nem tagadom. Van az üdülőben egy csudacsinos nő, kö­rülötte rajzik a fél férfitábor. — Annak udvarol? — Nem. Tulajdon­képpen udvaroltam volna, de megijesztett a rengeteg hódolója, így' azután mellette kötöttem ki — mutat egy bájos arcú kis­lányra. aki mellől az előbb felkelt. — Ez panasz volt? — Semmi esetre sem. Többet nyertem, mintha a másiknál maradok. Az csak szórakoztató partner lett volna, komoly dolgokról nemigen beszélhettem vele. Ila egészen más fából van faragva, sajná­lom, hogy nem kecs­keméti ... — Ilyen hamar fel­adná az agglegénysé­geí? — Nem fogadtam azt meg. Keresek, amíg nem találok. S ezt az elvemet még a balatoni üdülés idején sem függesz­tettem fel. — Együtt járnak? — Hogyne. Tegnap jobb Idő volt, vitor­láztunk. Holnap át­megyünk Badacsony­ba. Persze nemcsak ketten, hanem az egész társaság. Csak be ne rúgjunk. — Kísértés nagy lesz. — Nagy. és a pénz­tárca is teli, hiszen még a felénél se va­gyunk az üdülésnek. Dehát ez a két hét a szórakozásé és főleg a pihenésé. — Táncolni voltak már? — Tegnap este. — Jól érezték ma­gukat? — Csuda tudja. A kiszolgálás jó volt, a zenekar sem rossz, vendég is volt bőven. Szóval kellemesen szórakoztunk volna, ha meg nem zavar egv becsípett társa­ság. — Ez Kecskeméten is előfordulhat, nem balatoni specialitás, mint a kecskeköröin meg a fogas. Nagy, kövér csep- pekben esni kezd az eső. Először csak rit­kán hullik, majd hir­telen megered. A strandolok percek alatt összeszedik a holmijukat, és fedél alá indulnak. Ila is új ismerősöm mellé lép — Jön? — Igen, megyek. Nem akarom őket tartóztatni, fürdőru­hában még kellemet­lenebb a hideg eső. mint így, ki&kabát- ban. De azért még .felteszek egy kérdést, ha ezzel nem is ke­rülöm el a szokvá­nyosat. — Neve? — Serédi János. — Foglalkozása? — Villanyszerelő. — És a magáé? — fordulok Ilához. — Tanítónő vagyok egy budapesti iskolá­ban. Búcsúzunk. ök úevis bőrig áztak néhány szó alatt, ae majdnem én is. Úgy gondolom, mégsem volt felesleges így fe­jezni be ezt a strand- riport»* (Fehér) SPORT Pedig csonka csqpattal álltak ki a Dózsa ökölvívói K. Dózsa - Dombóvári VSE 16t4> Dombóváron 400 néző volt Kí­váncsi a K. Dózsa-DVSE területi ökölvívó csapatbajnoki mérkőzés­re. A Dózsa csapata csonka volt, ugyanis Tóbi nem érkezett meg Nagyatádról. Ez csAk közvetlenül az indulás előtt derült ki, s ak­kor hirtelenébtn a lila-fehérek már nem tudtak keríteni egyetlen pehelysúlyú versenyzőt sera. A kilenc fővel kiálló Dózsa ellen a dombóváriak csali nyolc embert küldtek szorítóba. Ez a csapat egy pillanatra sem tudta kétessé tenni a sokkal képzettebb kaposvári ökölvívók győzelmét. Mutatja egyébként a két csapat közötti erőkülönbséget az, hogy mindósz- sze egy mérkőzés tartott három meneten át. A többinél vagy ki­ütéses győzelem, vagy elöntő fö­lény címén lejéptetés. vagy fel­adás történt. Gerber és BednanicS ellenfél nélkül nyertek. Cseppet sem megnyugtató ez a kép és elgondolkoztató kell le­gyen szakvezetőink számára. Egy NB II-nek nevezett csapatbajnoki versenyen azért nem volna szabad ilyen mérkőzéseknek lenni, mint a dombóvári is volt, ahol végül is csak azért nem született még nagyobb arányú kaposvári győze­lem, mert a légsúlyú Makkot le­pontozták. A mérkőzéseket egyéb­ként felváltva Farkas és Baksa vezették, ugyanők felváltva pon­toztak is, a másik pontozöbirói tisztet Papp látta el. Eredmények (elöl a kaposvári öklözök): Légsúly: Makk pontozással veszt Fodor ellen. Szoros mérkőzés volt, Fodor sokat szabálytalankodott. A bírák ezt azonban nem vették fi­gyelembe. Szerintünk Makk jobb volt. 0:2. Harmalsúly: Nachladel kiütéssel győz Lenhardt ellen. Lenhardt már az első menetben is földön volt. szünet után pedig kiszámol­ták. 2:2. Pehelysúlyban a Dózsa nem ál­lított versenyzőt, így Scheffer el­leniéi nélkül győzött, 2:4. KÖnnyÜsúly: Sülé ellen Boros az első menet végén feladta. 4:4. Kisváltósúly: Papp ellen Rajczí a második menetben feladta, mi­után már az első menetben is többször padlóra került. 6:4. Váltósúly: Füzesi ellen Szajkó L a második menetben feladta. 8:4. Nagy váltósúly: Dőri ellen Ma­gyart az első menetben döntő fö­lény címén leléptették. 10:4. Középsúly: Hiba ellen Miklós az első menetben feladta. 12:4. A félnehézsúlyban Gerber, a ne­hézsúlyban Bednanics ellenfel nél­kül győzött. 16:4. A DÉLNYUGATI ÖKÖLVÍVÓ CSB TOVÁBBI EREDMÉNYEI: Komlói Bányász-Pécsi VSK 15:5. Gy: Fülöp, Radvánszki, Mészáros, Sólyom, Gyökér, Oláh, Bödő, ül. Gombkötő II., Tantos, a Deák— I.őrincz mérkőzés döntetlenül vég­ződött. Baja—Szekszárd 14:6. Gy: Vásá­ri, Puskás, Bajor, Nagy Gy., Pa­rittya, Varga, Balatoni, ill. Kap­pel, Kálmán, Seres. Még tart a versenyfutás a barcsiak és a tabiak kőiéit A megyei labdarúgó bajnokság I. osztályában vasárnap »sima for* dúló« volt. Nagyjából a várt ered­mények születtek. Egy meglepe­tésféle azért akadt. Az idénv vé­gére teljesen visszaesett balaton* lelleiek a vártnál súlyosabb vere­séggel tértek haza Böhönyéröl. Még tart a versenyfutás a két bajnokesély és, a Barcsi HVSC és a Tabi SK között. A tabiak e hé­ten ismét kétszámjegyű győzelmet értek el. így igyekeznek beérni nagy vetély társukat. S bizony ez elég nehéz lesz, mert a báfesi csaoat is tartja jó formáját. Ezt mutatja a marcaliak éllenj biztos győzelem. Mindenesetre a jövő va­sárnap esetleg tisztázódik a kép. Gondolunk itt p K. Hunyadi Vas­utas-Barcsi HVSC tatáik Dzóra. Sze­rintünk ügyi r.is a vasutasok még megállíthatják Kaposvárott dla- dalútjukban barcsi kollégáikat. Aztán két hét múlva Taszár U megkeserítheti a barcsiak életet. Persze Tabnak is le kell győzni jövő vasárnap Zamárdit, aztán pe­dig Marcalit, ha nem akar kiesni a versenyből. S ezután kerül sor majd a március 23-vól elmaradt mérkőzésekre, amikor a barcsiak Lengyeltótiba utaznak, a tabiak pedig otthonukban fogadjak Nagybaiomot. Ezek az adatok is mutatják, hogy még korántsincs lefutva az idei megyei bajnokság, amely a hátralévő fordulókban még nyilván jó néhány meglepe­tést tartogat. , , ... . A vasárnapi mérkőzésekről tu­dósítóink az alábbiakban számol­tak be: SIOFOK—SOMOGYSZOB 1:0 (1:0) Siófok, 500 néző. V: Magyar. Siófok: Varga — Vörös II., Balogh, Egyed - Nagy, Szilágyi - Tóth, Paiti, Keszthelyi, Németh, Vö­rös I. Somogyszob: Barbina - Ne­meth, Hosszú, Szekeres - Kovács, Angyal - GőbölöS II., Varga, Gó- bölös I., Bálint, Pálfi. A jobban lábrakapó siófokiak a 15. percben Keszthelyi révén megszerezték a vezetest. Aztán kiegyenlített lett a játék. Szünet után döntő fö­lénybe került a siófoki csapat. Gólt azonban nem tudott már el­érni, csupán Tóth két ízben a ka­pufát találta el. A. játéknak ebben az időszakában a somogyszobiak már ritkábban veszélyeztettek. Jók: Vörös II., Balogh, Szilágyi, Keszt­helyi, ill. Barbina, Hosszú, Sze­keres, Bálint. Újvári István dr. BARCSI H V S C—M ARC ALI 4:1 (2:0) Barcs, 500 néző. V: Csizi. Barcs: Gál - Otartics, Papp, Kiss - Cze- czeii, Marót! - András, Kimpf, Mayer, Larakonyi, Szili. Marcali: Zsótér - Grujber, Hajdú, Lajos - Bciic, ihász - Mlrkó, Borbély, Kííborsó, Szabó, Farkas. A baj­nokságra törő hazai csapat a 20. percben n:ár 2:0-ra vezetett. Ez­után liullámzóbbá vált a játék. A vendégek erejéből azonban csak szépítésre futotta. Szünet után 30 percen át ismét kiegyenlített játék folyt. A hajrában viszont i ha­zaiak kerekedtek felül és két gólt rúgtak. G: Szili 2, András, Papp 11-esből, ill. Borbély. Jók: Otar­tics, Kiss, a mezőny legjobbja, Szili, ill. Zsótér, Bene, Borbély. Göndöcs Jenő BÖHONYE—BALATONLELLE 6:1 (6:1) Böhönye, 600 néző. V: Prefek. Bönönye: Baksa - Varga, Ko­vács, Borsfái — Füiöp II., Tóth — Tánczos, Vörös, Répási, Fülöp I., Mar a da. BalatonieUe: Marko vies - Szabó, Vörös, Póhner - Szűcs I., Kindler - Pesti, Papp, Szűcs II., Cser, Horváth. A jól lábrakapó hazai csapat a 20. percben már l:0-ra vezetett. Ezután szépítettek a vendégek, majd újabb bőhőnyel rohamok és gólok következtek. Szünet után nagyot esett a játék színvonala és irama, a hazaiak megelégelték a győzelmet, viszont a játék időnként túllépte a sport- szerűség határát. Emiatt Prefek játékvezető Kindlert és Pappot a lelleiektől, ill Fülöp Il-t a böhö- nyei csapatból kiállította. G: Tán­czos 2, Répási, Marada, Fülöp I., Póhner öngól, ill. Markovics. (Ugyanis 4:0 után a lellei csapat­ban Maikovics és Póhner szerepet cserélt.) Jók: Varga, Kovács, Bors­fái, Baksa, ill. Póhner, Vörös, Szűcs I. Baksa Sándor TAB—LENGI- ELTOTI 13:0 (5:0) Tab, 500 néző. V: Nárai. Tab: Molnár - Györke I., Fritz, Krutek i- Györke II., Kuti - Gerbely, Pu- ....... ­h a, CaabUla I., Czabula II., Szabó. Lengyeltóti: Malcarész — lienczes, Süti, Nagy — Jónás, Harsány! - Bódis. Horváth, Barcsanics, Par- rag, k»ss. A mérkőzés folyamán mihdvégíg szinte macska-egér harc folyt. A negyedik gól után a lengyeltótiak kapuvédője meg­sérült és ezután sérülten védett. Ez aztán végképp megpecsételte a vendégcsapat sorsát és látni le­hetett, hogy a találkozón nagy hazat győzelem születik. Jellemző a játékra, hogy szünet után a len­gyeltótiak egyszer sem jutottak el a tahi 16-osig. És mindössze egyet­len messziről küldött lövéssel »ve­szélyeztették« a tabiak kapuját. G: Czabula I. 5, Puha 2, Gerbely 2, Kúti, Krutek, Györke II., Györ­ke l. Jók: Györke II., a mezőny legjöbbja, Czabula I., no és az egész tabi csapat. A vendégeavüt- tesből sérülése ellenére is Maka­csa. Benczes és Suri játéka di­csérhető. Kurucz Miklós nagypajom-balatonboglar 2:2 (2:1) Balatonboglár, 400 néző. V: Hor­váth Géza. Nagybajom: Vajda — Ballér, Fehér, Zsobrák — Kovács, Matyók — Giesz, Léránt, Buno- vácz, Tibol, Gyurkó. Baiatonbog- lár: Czár - struhár, Gerei, Kad- llcskó - Szabó, Varga - Kürtös, Nagy, Bakó, Juhász, Laborfalvi. A vendégcsapat az első negyed­órában két potyagóllal már 2:0-as vezetésre tett szert. A hazai pró­bálkozások a 24. percben értek góllá, amikor Laborfavinak sike­rült szépíteni. Szünet után az ad­digi élénk iramú játék ellaposo­dott. Ismét a 24. percben szüle­tett gól. amikor Nagy révén a bogiáriak egyenlítettek. A mula­tott játék és a helyzetek alapján az eredmény igazságosnak mond­ható. Jók: Ballér, Farkas, Léránt, 111. Kadlicskó, Szabó. Molnár József taszari honvéd-zamardi 5:2 (3:1) Taszár, 500 néző. V: Szigetvári. Taszár: Haragó - Kemény, Cseh, Pongrácz - Borka, Dargai - Stündl, Tárnái, Horváth, Pámel, Sinka. Zamárdi: Mányoki - Hor­váth, Lőrinczi, Gulyás — Vörös, Bédai - Tihanyi, Török, Papp, Kertész, Varjú. Lendületes hazai támadások vezették be a mérkő­zést és rögtön sok veszélyes tá­madást indítottak a taszáriak. A védelmek azonban elég szilárdan álltak a lábukon. Aztán a zamár- diak mégiscsak összeomlottak a heves taszári. rohamok alatt és gólratörőbb játékával, jobb tá­madósora révén megérdemelten szerezte meg győzelmét a hazai csapat. A taszáriak góllövői Pá­mel 2, Horváth 2 és Stündl vol­tak. A zamárdiak gólját Török 11- esből rúgta, illetve egy alkalom­mal Kemény* juttatta saját háló­jába a labdát. Kitűntek: Dargai, Horváth, Pámel, Sinka, ill. Má­nyoki, Vörös, Bédai. Bocskor Géza K. KINIZSI II.—KH VASUTAS 2:1 (1:0) Kaposvár, Kinizsi-pálya, 300 né­ző. V: Lévák. Kinizsi II.: őri — Borda, Szalyin, Sütő — Barna, Pálfalvai — Hegedűs, Bíró, Hav- rillai, Harsány!, Kiss. KH Vasutas: Illés — Wéber, Nagy II., Nagy I. — Molnár, Tóth II. — Tailián, Nagy III., Laki I., Jónás, Laki II. A mélyen felázott, nehéz talajú pályán nagy küzdelmet vívtak a csapatok. A Kinizsi kapott jobban lábra és Havrillai révén ll-esből vezetést is szerzett. Szünet után a KH Vasutas harcolt ki fölényt és ennek eredményeként Jónás 11- esével kiegyenlítettek a vasutasok. A hajrában azonban a Kinizsinek jött ki a lépés és Bíró megszerezte csapatának a győzelmet. Jók: Őri, Barna, Havrillai, ill. Nagy I., Jó­nás, Toth II. és Laki I. GYEKÉNYES-FONYOD 3:2 0 Kinizsi egy belivel fellebb ment, a KMTE eggyel lejjebb csúszott a táblázaton A GYŐRI VASAS ETO MAR BAJNOK A 34. labdarúgó bajnoki fordu­lóban eldőlt a bajnoki cím sorsa. Szláiinváros pontot veszteit, a Győri Vasas ETO imponáló fö­lénnyel győzött, s ezzel a győri csapat elnyerte a nyugati csoport bajnoki címét, s még az esetben is bajnok, ha a hátralévő két mér­kőzését elvesztené (jövő vasárnap a bajnok győri csapat Kaposvárott játszik a Kinizsivel). A Kinizsi szekszárdi győzelmé­vel egy hellyel feljebb rukkolt a táblázaton. A csapat jelenleg 8. De szorosan nyomában van Mo­sonmagyaróvár és Oroszlány. A KMTE viszont egy hellyel lejjebb került, azaz 13. Az MTE-t ugyanis jobb gólarányával megelőzte a Soproni VSE. A bajnoki táb 1. Győr 2. Sztálínváros 3. Láng Gépgy. 4. Pécsi \ SK 5. Budafok 6. Zalaeg. TE 7. Sz.-fehérvár 8. K. Kinizsi 9. Magyaróvár 10. Oroszlány 11. Délbud Sp. 12. Sopron 13. KMTE 14. Pécsbányat. 15. Szombathely 16. Veszprém 17. Nagykanizsa 18. Z. Dózsa 19. Szekszárd Ez történt még as NB íll-ban Bajai Bácska—Tolna 2:0. A baj­nok Baja szombaton délután biz­tos győzelmet aratóit, bár csak félgőzzel játszott, mert vasárnap a Pécsi Dózsát látta vendégül. A bajaiak játékerejét mutatta, hogy az NB I-es pécsiek is csak 2:0-ra tudtak győzni Baján. NVTE—Pécsi BTC 2:1. Kemény mérkőzésen, nehezen győzött a vasutas csapat. Bonyhád—Simontornya 2:1. Fej­fej melletti küzdelem után sze­rencsés győzelmet arattak a ha­Dombó\ ár-Szigetvár 4:1. A szi­getváriak rrár feladták. így Dom­bóvár félgőzzel is könnyen nyert. ázat állása: 34 27 5 2 115:28 59 34 23 7 4 101:40 53 34 17 12 5 66:34 46 34 16 9 9 55:37 41 34 18 4 12 51:48 40 34 12 15 7 49:39 39 35 16 7 12 50:40 39 34 15 6 13 67:55 36 34 15 6 13 51:42 36 34 15 5 14 56:57 35 34 10 14 10 41:46 34 34 13 4 17 67:72 30 34 12 6 16 63:75 30 34 9 10 15 45:55 28 34 10 7 17 37:01 27 34 10 5 19 49:60 25 35 8 7 20 33:85 23 34 5 6 23 29:77 16 34 4 3 : 27 37:111 11 svéd óriáscirkusz, Európa legnagyobb utazó cirkusza KAPOSVÁRON vendégszerepel júuius 27—július 2-ig. Vízirovű, jégrevű, __________ Egzotikus v íziorgona! r vadállatok Vtlághirfi artisták! felvonulása. Jegyek elővételben kollektív é§ magánosok részére a Színházi Jegyirodában, Május l utca 23. —. Telefon: 11*03.

Next

/
Thumbnails
Contents