Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-22 / 146. szám
AZ MSZMP MEGYEI B IZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 146. szám. ARA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. június 22. Mai számunk tartalmából: Nemzetközi szemle Egy bűnszövetkezet garázdálkodása Külföldiek Balatonlellén Állami pénzen vásárolt «■dicsfény« A történelem tanulságai JÚNIUS 22: a Nagy Honvédő Háború kezdete A hitlerista fasiszta klikk terve egyszerű volt: nagy haderővel váratlanul megtámadni a Szovjetuniót, néhány hét alatt elfoglalni Oroszország európai területeit, megsemmisíteni a vörös hadsereget. A fasiszta Németország a váratlan támadás eredményeként jelentős előnyöket élvezett, s ezek nemcsak stratégiai szempontból játszottak szerepet. Tudnivaló ugyanis, hogy Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Belgium, Dánia, Norvégia, Franciaország és más államok leigázása után csaknem egész Európa ipara a fasisztáknak dolgozott. E nagyarányú támogatással rendelkező hitlerista hadsereg akkor támadott a Szovjetunióra, amikor a vörös hadsereg még csak a korszerű újrafelfegyverzés és átszervezés kezdetén állt. A szovjet csapatok nem rendelkeztek rosszabb tüzérséggel és páncélosokkal, mint a németek, a különbség csupán a mennyiségben mutatkozott. Ma már megállapíthatjuk, hogy a nácik ilyen nagyarányú csapását egyetlen más állam sem bírta ki. A francia hadsereget például néhány hét alatt szétverték. A szovjet katonák azonban nem adták meg magukat, hanem ebben a rendkívül súlyos helyzetben, kedvezőtlen erőviszonyok közepette kezdték meg hősi honvédelmi harcukat. Az egész világ feszült figyelemmel kísérte a háború alakulását. Számos katonai megfigyelő kijelentette, hogy a fasiszta csapatok egymás után következő sikeres hadműveletei után a szovjet hadsereg többé nem képes ellenállni. Ugyanezt kiáltották sokkal hangosabban a náci vezetők is. Csupán a Moszkva alatti csata után, amikor már végérvényesen szertefoszlott a fasiszta hadsereg »legyőzhetetlenségéről« szóló mítosz, hallatszottak olyan hangok, hogy a csaták kimenetelét némely esetben »kizárólag a kemény orosz tél« döntötte el a szovjetek javára. A háború alatt, majd pedig utána a burzsoá történészek hozzáláttak a szovjet csapatok győzelmét okozó, általuk »csodának« nevezett események feldolgozásához. A győzelem legfontosabb forrásáról, a szovjet szocialista rendszerről azonban hajlamosak voltak megfeledkezni. Pedig a szovjet hadsereg sohasem győzhetett volna, ha a szovjet szocialista rendszer nem állott volna magasan fölényben a fasizmussal szemben. A szocialista haza oly hatalmas erőforrásokat bocsátott a hadsereg rendelkezésére, amelyeknek gyökerei a szovjet népben és lelkesítőjében, szervezőjében, a kommunista pártban rejlettek. : • A kommunista párt igazságos, felszabadító harcra lelkesítette a szovjet népet, és a leninizmus zászlaja alatt az egész országot egységes katonai táborrá változtatta. A Nagy Honvédő Háború második évében a hadiipar többszörösen túlszárnyalta a legmerészebb elképzeléseket is. 1943-ban pedig, amikor a szovjet csapatok az egész fronton ellentámadásba mentek át, a hadiipar termelése oly magas színvonalra emelkedett, hogy a szovjet katonák az ellenség egy lövésére kettővel válaszolhattak. Kissé furcsán hangzik, de bátran állíthatjuk, hogy a szovjet gyárak a háború során megteremtették a fegyverek, hadianyagok bőségét. A fasizmuson aratott győzelem tehát a front és a hátország közös erőfeszítéseit koronázta sikerrel. A szovjet hadsereg felszabadulást hozott a kelet-, közép- és délkelet-európai népeknek. Győzelme eredményeként a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői megnövekedtek, kialakult az egymilliárd embert számláló megbonthatatlan szocialista tábor. Ez a tábor ma már olyan erőt képvisel, amellyel még a legelvakultabb imperialistáknak is számolniuk kell. E hatalmas és erős táborba tartozó népek minden erejükkel a békéért, a háború ellen küzdenek. Ezt számtalan tény is bizonyítja. A Szovjetunió például 2149 000 fővel csökkentette fegyveres erejét, egyoldalúan beszüntette a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérleteket. Ezzel egyidőben a népi demokratikus országok is csökkentették fegyveres erőik létszámát. _ Mindezek ellenére a nyugati hatalmak tovább folytatják háborús politikájukat. A NATO tanácsának legutóbbi, decemberi ülésszakán például elhatározták, hogy' az agresszív észak-atlanti tömb államait atomfegyverekkel szerelik fel. Ezek után érthető, hogy a nyugati hatalmak nem foglalkoznak érdemben a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló szovjet javaslatokkal. A kommunista párt és a szovjet kormány tovább folytatja lenini békepolitikáját. Ugyanakkor azonban a szovjet nép békés alkotó munkája védelmének érdekében mindent megtesz, hogy biztosítsa a Szovjetunió és a szocialista tábor más országai áUamhatárainak sérthetetlenségét, és szükség esetén megsemmisítő csapást mérjen az agresszív ellenségre. A könyvhét sikeréért AZ IMPERIALISTÁKAT FÉLELEMMEL TÖLTIK EL A SZOVJETUNIÓ GAZDASÁGI SIKEREI N. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának ülésén Az utóbbi években fellendült a könyvek forgalma a falun, főleg azóta, amióta a járási könyvesboltok egy részét az fmsz-ek vették át. 1950 első negyedében a járási könyvesboltok mindössze 127 000 forintos, 1958 hasonló időszakában pedig háromszor akkora forgalmat bonyolítottak le. 375 000 forint ériékű könyvet adtak el a járási könyvesboltok, melyeknek bizományosai az egyes fmsz-ek. A június 29-től július 6-ig tartó könyvhét előtt megfelelő mennyiségű közkedvelt politikai, szépirodalmi könyveket és mezőgazdasági szakkönyveket szereznek be a földművesszövetkezetek. Minden könyvárusítással foglalkozó szövetkezeti boltban könyvsarkot létesítenek. A könyvhét két vasárnapján a falvak legforgalmasabb pontjain könyvsátrakat állítanak fel az fmsz-i boltok, hogy a parasztság figyelmét még jobban felhívják a könyvre, »a tudás forrására«. A bizományosi hálózat fel- frissítése is segíti a könyvhét sikerét. Előreláthatóan több faluban a pedagógusok vagy más hozzáértők bevonásával irodalmi ankétokat is' szerveznek a földművesszövetkezetek. Moszkva (TASZSZ). Nyiki- ta Szer.gejevics Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az SZKP Központi Bizottságának június 17-i ülésén javaslatokat terjesztett elő a kolhozok kötelező termékbeszol- gáltatásának és a gépállomások munkájáért járó természetbeni díjazásnak a megszüntetéséről, valamint az új mezőgazdasági termékbegyűjtési rendről, árakról és feltételekről. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió gazdasági fejlődésében elért eredmények újabb lehetőségeket nyitottak meg a népgazdaság még gyorsabb ütemű fejlődése előtt. A mezőgazdasági termelés további növekedése azt eredményezi — mondta a szovjet kormányfő —, hogy az állam a terv,szerű begyűjtés keretében az árutermelésnek csupán egy részét fogja felvásárolni, hogy idejében biztosítsa a lakosságot élelmiszerekkel, az iipart nyersanyaggal, megteremtse a szükséges tartalékokat, és szabályozza a mezőgazdasági termékek árát. A kolhozoknak nagyobb lehetőségük lesz arra, hogy termelésük számottevő részét a piacon értékesítsék. Hruscsov beszédében statisztikai adatokkal jellemezte, hogyan növekedett az utóbbi években a Szovjetunió és az Egyesült Államok mezőgazda- sági termelése. Mig az 1950- től 1953-ig terjedő négy év alatt a mezőgazdasági termelés átlagos évi növekedése a Szovjetunióban 1,6 százalék, az Egyesült Államokban pedig 1,7 százalék volt, az utóbbi négy évben az átlagos növekedés a Szovjetunióban 7,1 százalékra emelkedett, az Egyesült Államokban pedig 1,1 százalékra csökkent. Az imperialistákat félelemmel töltik el a gazdasági építésiben elért sikereink — jelentette ki Hruscsov —, nyíltan beismerik: a kapitalista rendszert most az a veszély fenyegeti, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor minden országa hatalmas munkát végez az ipar, a mező- gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztése, a népjólét fokozása érdekében. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a marxista—leninista pártok vezetése alatt álló mindegyik szocialista ország valóban megcáfolhatatlan anyagot szolgáltat gazdasági sikereivel a kapitalista országok dolgozóinak az imperializmus ellen, a béke, a demokrácia és a szocializmus nagy ügyének diadaláért vívott harcukhoz. Hruscsov rámutatott arra, hogy 1959-től célszerű lenne megvalósítani a mezőgazdasági termelés szakosítását a kolhozok. az egyes köztársaságok és területek között. Az űj begyűjtési rendet ismertetve felvetette azt a kérdést, hogy a kolhozoknak előleget lehetne folyósítaná az állam rendelkezésére bocsátandó termékekért, anélkül, hogy az előlegért kamatot írnának rovásukra. A mezőgazdasági árpolitika biztosítani hivatott nemcsak a bővített újratermelést a kolhozokban, hanem bizonyos felhalmozást is az ipar, különösen a nehézipar — a népgazdaság vezető ereje —termelő- képességének növelésére. A múltban — mutatott rá az előadó — gyakran figyelmen kívül hagyták a dolgozók anyagi érdekeltségének elvét a társadalmi gazdaság fejlesztésében. A párt a Központi Bizottság szeptemberi (1953) és későbbi ülésein, majd a XX. pártkongresszus sokoldalú programot dolgozott ki a mezőgazdaság rohamos fellendítésére. Ennek alapját az a lenini elv képezte, hogy legyenek a kolhozok és a kolhozparasztok anyagilag érdekeltek a mezőgazdasági termelés fokozásában. A Központi Bizottság 1953. szeptemberi ülése óta eltelt időszakban a kolhozok és a kolhozparasztok évi jövedelme több mint 50 milliárd rubellel növekedett. Az egységes árak bevezetése —< mondotta Hruscsov — kiküszöböli a mezőgazdasági termékek áraiban eddig mutatkozó igazságtalanságot Ez — tette hozzá — az ország minden övezetében nyereséget jelent a kolhozok többségének. Hruscsov kiemelte a Központi Bizottság ülésén megvitatásra kerülő intézkedéseik komoly gazdasági jelentőségét. A gépállomások átszervezése, a mezőgazdasági termékbegyűjtés rendjének megváltoztatása, a begyűjtési árak sok(Folytatás a 2. oldalon.) fl „Szállnak a darvak“ nagy sikere az NDK-ban A Neues Deutschland. első oldalon számolt be a »Szállnak a darvak« című szovjet filmalkotás óriási berlini sikeréről. A lap megállapítja, hogy a bemutató a Babylon filmszínházban az utóbbi hónapok egyik legjelentősebb kulturális eseménye volt, s olyan sikert jósol a filmnek, amilyent egyetlen film sem ért el a há-* borút követő időben. Ugyan-* ez a szám negyedkolumnás méltatást közöl a filmről. A Berliner Zeitung ugyancsak hosszasan méltatja a szovjet filmművészet új remekművét. Képek a balatonlellei SZOT-üdülőből „Azért szövetkeztünk, hogy gazdagabbak legyünk' A levél — amelyet a kányái Alkotmány Tsz elnöke, Takács Mihály és a szövetkezet könyvelője, Tóth Jenő küldött — életrajz, szövetkezetünk életrajza. írásos beszéd a nehézségekről, melyekkel alakulásuk (1957 július) óta megbirkóztak. Az első közös lélegzetvételkor 50 holdon kezdett a 11 család. Szeptemberben már 180 holdra nőtt a terület. Soknak bizonyult a föld, de a tagok vállalták a megművelését. És segített a gépállomás. Ahol csak lehetett, pótolták a kézi és fogaterőt. Hasznosították a technika vívmányait — különben nem ment volna a dolog. — 42 hold búzánk, 20 hol őszi árpánk van. A szárazság ellenére is szép termésre számítunk — írják szerkesztőségiünkhöz küldött levelükben. — Kapásnövényből van a legtöbb: 29 hold napraforgó, kukoricából 23, burgonyából 10, cukorrépából 5, takarmányrépából két holdat vetettünk. Valamennyi táblán rend van. A répaföldeket kétszer kapáltuk. A kukorica is már másodszor került sorra. A faluiban azt mondogatták, úgysem visszük sokra. Bebizonyítottuk az ellenkezőjét. Kiválik a nagyüzemi munka. Igaz, az első kapáláskor kaptunk idegen segítséget is, de ez nem változtat a lényegen. Az Alkotmány szegén yemberek szövetkezete, proletároké. Azért szövetkeztek, hogy gazdagabbak legyenek, mint amikor külön úton jártak. A küzdelem összefogó erő is. Az Alkotmányban is van erre bizonyosság. Kezdetben — hangzik tovább a levél — néhány tag nem szerette az erős fegyelmet. A kívül állók fülébe is eljutott a híre, ha a dolog könnyebbik végét kereső tagra rápirítottak, vagy tiltakoztak egymás között. Szorgalom váltotta fel a perpatvarkodást. Jó a fegyelem a tsz-ben, veszekedésről nem lehet hallani — így vélekednek most már a kányái szövetkezetről a parasztok is. Van remény arra, hogy zárszámadáskor azt mondhatják majd: a tervezett 50 forintnál is több jut egy-egy munkaegységre. , „ Megalakult megyénk tizedik takarékszövetkezete A múlt év szeptemberében adtunk hírt az első Somogy megyei takarékszövetkezet megalakulásáról. Azóta nap mint nap több támogatója, segítője van a takarékszövetkezeti gondolatnak. A jól működő takarékszövetkezet munkájának híre messze eljutott, és egymás után kezdtek alakulni szerte a megyében a (takarékszövetkezetek egyrészt azért, hogy a takarékosságot hirdessék a falvakban, gyűjtsék a betéteket, másrészt pedig azért, hogy bajiba jutott tagjaik részére kölcsönöket folyósítsanak. E gondolatok jegyében született meg Böhönyén, Nagybajomban, Balatonszemesen, Balatonszárszón, Igáiban, Somogyszilban, Kóthelyen, Somogysárdom és Nagyberkiben a takarékszövetkezet. Örömmel adhatunk hírt arról, hogy a ^takarékszövetkezeti gondolat eljutott Karádra is, ahol több mint 100 taggal megalakult megyénk tizedik takarékszövetkezete. A szervezés munkájának nehezét itt is a földművesszövetkezet és a tanács vezetői vállalták. ök hozták létre néhány héttel ezelőtt az előkészítő bizottságot, melynek tagjai közül meg kell említeni a Karádon oly népszerű Dobos Pista bácsit, akinek a szavad nyomán 23 tag szavazott a takarékszövetkezet megalakítására. Rajta kívül Geréb Géza, a karádi fmsz elnöke végzett jó munkát, ő 17 tagot szervezett a takarékszövetkezetbe. A tanács apparátusa is kivette részét az alakítás munkájából. Megalakult tehát a tizedik takarékszövetkezet. Reméljük, hogy munkáját a tagság érdekében becsületesen igyekszik majd végezni. Megválasztották az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot is. Ide olyan emberek kerültek, akiknek szavuk van a községben, és akiknek vezetésével biztosított a jó működés. Az igazgatóság elnökévé Kardos Lajost, tagjaivá többek között Hótai Józsefet, Brávácz Józsefet, a felügyelő bizottság elnökévé pedig Kenéz Imrét választották.
