Somogyi Néplap, 1958. június (15. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-21 / 145. szám

A TIT megyei szervezetének és cr Somogyi Néplap szerkesztőbizottságának összeállítása

A kaposvári vízmű története

Ha figyelembe vesszük, hogy hazánk vízellátása 1945 után milyen mély pontról indult el, rögtön látható, hogy sokat fejlődtünk. Mégis a jövőben többet kell tennünk a káros örökség felszámolására. Hatalmas feladat ez, mert a tőkés gazdálkodás bűnös és teljesen elhanyagolt örökségét kellett átvenni.

Kaposvár vízellátásának gondolata 1898 körül merült fel, de anyagi fedezet hiányában csak 1903 elején készültek el a közművesítéshez szükséges kiviteli tervek. 1903-ban megkezdődött a közművesítés a város belterületén mintegy 11 000 m hosszban. (A jelenlegi hálózat hossza a réginek csaknem háromszorosa.)

Nemsokára a toponári vízmű megépítésére is sor került. E munkálatok 1905-ben készültek el, s ettől kezdve megindult a város belterületén a folyamatos vízellátás. A későbbiek során azonban a toponári vízmű nem tudta ellátni a város lakosságát, ezért létesült a II. cseri vízmű 1920-ban. Ebben az időben a város lakosságának száma 23—26 000 főre tehető. A további években a vízmű kapacitásának növelésére nem került sor olyannyira, hogy az 1930—35-ös években már a nyári csúcsfogyasztási időszakban vízkorlátozási intézkedéseket kellett foganatosítani. Az akkori víztermelés napi 3000—3300 köbméter között ingadozott.

A felszabadulás után előtérbe került a város vízellátásának problémája. A város vezetői — látva az egyre súlyosabbá váló vízellátási nehézségeket, amelyeket a fokozott nagymérvű iparosítás és a város lakosságának gyors ütemű növekedése okozott —, a lehetőségek figyelembevételével 1950—51-ben kezdett eredményes munkát kifejteni. 1951-ben megépült a Szabadság strandon a kisegítő vízmű, melynek víztermelése jelentékenyen hozzájárult a lakosság ivóvízzel történő ellátásához. Megindultak a város külső peremrészeinek kózcsövezési munkálatai. 1953-ban -'"megkezdődtek a fácánosi vízműtelep kútjalnak fúrási munkálatai. Sor került a városi betápláló vezeték kiépítésére, és 1954—55-ben elkészült a telep szivattyú-házának gépészeti, elektromos berendezése. 1956-tól üzemel a telep. 1956 nyarán a cseri vízműtelepen is megkezdődött 3 mélyfúrású kút telepítése. A kutak 1957 nyarán már adták vizüket jelentékeny vízhozammal. 1958-ban újabb 3 kutat létesített k a császárréten, ahol a fúrási munkálatok folyamatban vannak.

A váro3 távlati fejlesztési tervének kidolgozása folyamatban van, melyet a Somogy megyei Tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya, Terv Osztálya és a Kaposvári Városi Tanács VB Ipari és Műszaki Osztálya közvetlenül irányít. Városunk ivóvízellátásának kielégítése céljából a jelenlegi napi 5200 köbméterről 8500 köbméter/nap teljesítményre kell emelni víztermelésünket. Természetesen eme érték elérése, valamint a víz minőségének megjavítása végett (vas- és mangántalaní- tó berendezés, vezetékek cseréje, víztároló bővítés stb.) számos beruházást kell végrehajtani, amelyek összessége adja meg a várt eredményt. De a munka nem megy máról holnapra, hisz csak az ivóvíz fejlesztése mintegy 22 millió forint költséget igényel.

Addig is, a rendkívüli nagy meleg, tartós, száraz időjárások esetén, tehát a nyári csúcs- fogyasztás idején vízkorlátozási intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek kiterjednek:

a) a közületi és személyi tulajdonban lévő mindennemű jármű, személy- és tehergépkocsik mosására;

b) udvarok, kertek öntözésére, locsolására;

c) építkezések céljára (kivéve abban az esetben, ha erre a vízművek engedélyt adnak).

A nyári csúcsfogyasztás idején a fokozottabb higiénia kielégítésén túlmenően sok vízpocsé- kolásra jellemző esettel találkozunk, ez a napi víztermelés 10 százalékát teszi ki. így sok a WC-folyás, tömítetlen, lassan folydogáló csapok, belső vezetékeken a vízfolyások elhanyagolása, közkifolyókon (csapokon) Indokolatlan vízfolyatás, lakások temperálása stb.

Még számos vízellátással kapcsolatos kérdésre ki kellett volna térni, hisz \ egy olyan vízműnél, ahol az üzemeltetési, karbantartási feladatokon kívül a vízbeszerzés kedvezőtlen földtani viszonyok miatt is nehéz probléma, de nem utolsósorban a múlt súlyos hibájaként róható fel, hogy városunk fejlődésével egyidejűleg a vízmű fejlesztése nem történhetett fokozatosan.

HORVÁTH TIVADAR, a Kaposvári Víz- és Csatornamű Vállalat műszaki vezetője.

Ismerkedés a

Baláta-láppal

pán, i‘>Tipikus úszóSzorongva vártuk a június 8-át. Sokat hallottunk a somogyi hírességről, az eredeti formájában meghagyott és kevesek által ismert Saláta lápról. Érdekelt bennünket, milyen is lehet ez a lápi, vízi környezetben élő növények és állatok el- dorádója.

A Somogy megyei TIT szervezésében, Marian Miklósnak, a Baláta láp kutatójának vezetésével autóbuszunk vasárnap reggel kellemes utazás után beért Ka- szó-pusztára. Nagyatádi barátaink is csatlakoztak hozzánk, s így együtt — összesen ötvenen megindultunk a másfél kilométerre lévő láphoz. A hatalmas erdő árnyas útjain ment a kis csoport a természetvédelmi terület felé. És lassan ismerkedtünk gyönyörködve.

A lápot mintegy kerítéssel látja el a tölgyek koszorúja. Ezen belül szépen alacsonyodnak le a különböző növények a víz fölé. Az éger, nyár, fűz, a láprét magas füve után a nád, gyékény sűrűjéből villan elő a nyílt víz, benne és fölötte csendben és lármásan váltakozva a megbúvó, játszadozó állatok sokasága. Ott

a szélen szarvas legelész, amott özek, itt a borz garázdálkodott. A nagy tölgy a baglyok ős tanyája fent, földszintjén pedig a menyét uralkodik. A madárfigyelő toronyból jól látható a madárvilág mozgása. Nagy lármát csapnak a sirályok. A szürke gém húz bal felől, jobbra meg a Ibakcsó, itt, elöl a nád közt törpe gémek röpködnek. Van itt élet, sorolhatnám a többit is. Hátha még közelebb megyünk! Hát menjünk!

Három csónakkal küszködünk csendben a bokrok és a nád között. Megzavarjuk a madarakat. Nagy lármával röpködnek szanaszét. Nem mind repült el. Egészen lassan közeledünk az egyik kis zugba. Ez a sirály nem repült el. Nem repült el. Nem is tud repülni, hiszen mellette még ott a tojáshéj, sőt két kis testvérkéje még csak épper,i hogy kicsípte a tojás héját. Belőlük még csak a csőr látszik. Fényképező lencse elé kerül a három újszülött, és megyünk tovább. Itt is, ott is és még sok helyen találjuk ezt a képet. Ez a fészek érdekes. A vizen egy nádszál tartja csufeszek*, mondja vezetőnk. Ritkán láthatunk ilyet, mint ahogy ritkán látható ez a kis hínárszerű vízinövény is, az Aldrovanda vesiculosa. Ez hazánkban csak itt található. Rovarevő növény. Érdekes. Itt él a rengeteg rucaöröm és békatutaj társaságában« No de lassan kievezünk.

A víz szélén még megfigyeljük a különböző békák mozgását, a kis teknősöket, amint fel-feljön- nek a felszínre. Szinte nem is tudjuk elhagyni a viz szélét. Ha elhagyjuk, megint csak visszatérünk. Kint a Mentorét homokjában látjuk, hogy a láp teknősei oda rakták tojásaikat a laza homokba. De itt valami nincs rendjén. A kb. 10 cm-es lyukak kikapartakj s a tojások feltörtek, üresek. Itt bizony a borz garázdálkodott. Mestere ennek a műveletnek. Hiába, ellenség is van! Az életért folyik a harc, fenntartásához táplálékra van szükség. Egyik élőlény pusztítja a másikat. Ezek a csillogó, szivárvány

színben pompázó, díszes levélbogarak a növényeket pusztítják. Milyen szépek

ezek is! Mind, mind p.rm-egy csillogó ékkő. Milyen jó is a nagy tölgynek itt a szélen! Látja az egész láp életét. Közben, míg a nagy fát nézzük, arra tgondolunk, amit vezetőnk' mondott. A növényzet lassan-lassan birtokába veszi a lápot. Előre tolakodnak a fák, s néhány száz év múlva az erdő lesz itt az uralkodó.

Búcsú tekintettel elköszönünk a láplól, s megindulunk a puszta felé. A pusztán még jól szemrevételezzük befőttes üvegünk foglyát, a mérges fekete viperát. Megkapja ő is az úti köntöst, a vászonzacskót, és jön velünk autóbuszunkkal hazafelé.

Szép volt ez a nap! Sokat tanultunk, jól szórakoztunk. Köszönjük, hogy megtartották a Balátát érintetlenül. Hálásak vagyunk a TIT-nek, hogy megszervezte ezt a kirándulást, és nem felejtjük el Marián Miklós kutató tanárnak irányítását és sokoldalú ismertetését. Emlékül szeretettel őrizzük »A Baláta gerinces állatvi- lárra* című tanulmányát.

Dóczi Imre tanulmányi felügyelő,

A LOURDESI CSODA

kolostorának falai mögött ült csodálnivaló, hogy ezer Lour*

desba látogató beteg közül

egy vagy kettő éppen ott győzi SZEMTANÚ, a világ

szerte ismert író, Egon bezárva.

Erwin Kisch így ír egyik ri- Sercegnek a gyertyák, csoportjában a lourdesi csodabar- pög a viasz, és szaga bódítóan gyűl meg. A világ minden lángról: vegyül a tömjénnel és az iz- más városában naponta számKönyörögve szegeződik az zadság szagával. Van olyan tálán beteg gyógyul meg, s imádkozok szeme a barlangra, zarándokcsoport, amely foga- ezeket a gyógyulásokat senki talán megjelenik az ott álló dalmat tesz, hogy hat héttel a sem tartja csodának. Miért szobor eredetije, mint ahogyan búcsújárás előtt nem vált in- kellene éppen az olyan ritka Bemadette-nek get. Egyhangúan zúgnak a U- lourdesi gyógyulásokat csodá- tániák. Itt imádkoznak, akik

Sourbirovs megjelent, de a sok millió zanak tartani? Annyi bizonyos.

rándokból még egy sem látta földi boldogságukat elcserélik hogy ezeknek a gyógyulásoka túlvilág boldogságáért, akik nak mindig természetes oka meghalt niiiulen felsőbbségnek enge- van. Ilyen természetes okok: delmeskednek, akik az észt és a környezet — és légkörválto- a tudományt az ördög művé- zás, a víz esetleges gyógyté- nek tartják hogy ezzel elnyer- nyezői, a beteg bizakodó beállítottsága, önszuggesztiója stb. Ei természetes okok hatására

az élő Máriát.

Néhány hón apja Bernadette utolsó vérrokona, a fivére, és rá rögtön Bernadettet Rómában szentté avatiák. Családjának a falujában •,e\ra. megelégedést, nem volt ilyen tekintélye. Bér- Hatalmas kosár a túlvilág

_ _ . . . - *yv A p TCI I Cl Cl Cl O CT A 1\/T a c4 M

nadette apja a kimustrált közsé- Postaládája. A Madonnához a betegség gyógyulási folyama- gi fogdában lakott. Ami pe- *rt ^eleket dobják be ide, ta meggyorsulhat. A beteg

dig aj lányit illeti, ritkán emlékeztek szentnek olyan keés elégetés útján juttatják sza- ilyenkor úgy érzi, hogy máról

vés jó cselekedetére, Bernadettének. Csak mondásai maradtak emlékezetesek, amelyek bizonyítják, hogy milyen *fess* egy lány lehetett.

Hogy történt az egyáltalán, hogy látomásai támadtak? Amikor két másik gyerekkel fát ment szedni, a massabielbályszerüen rendeltetési he- mint tyűkre. A barlang kijáratánál

holnapra meggyógyult, holott a gyógyulást hosszabb időszak

fizetik a portót — szélesen, készítette elő, amelynek során

mint a vámszedő sorompó, áll az útban a persely.*

a szervezet anyagi életereje felülkerekedett, és előkészítetJt'ZEK A SOROK nem- fe a betegség teljes legyőzését.

csak valóságos és meggyőző képet adnak a lourdesi

Ez persze egyáltalán nem csoda, hanem egy általános tör■'kegyhely* múltjáról és jele- vényszerűség megnyilvánuiánéről, hanem egyúttal utalnak sa.

lei barlang közelében malom- a csodabarlang társadalmi sze- érhez értek. Bernadette azért rePere lsa pár lépésért nem akarta EVV-egy jól megrendezett cipőjét és harisnyáját levetni »csoda* hatalmasan fellendí- és megint felhúzni, azt mond- i ° »hegyhely* forgalmat, ta hát mezítlábas pajtásainak, Ozónlik a szerencsétlenek to- Vigyék át. Azoknak persze .azoJC,’ aklket a hapitaeszük ágában sem volt. xLus- l}sta. kizsákmányolás testileg ta dög*-nek csúfolták és el- «.£morékká tett. szaladtak. Amikor visszajöt- egalázkodott, félelemtől retek, Bernadette úgy tett, ahogy

a gyerek ilyenkor szokott: kigondolt valamit pajtásai, a másik két kislány bosszantására. Elmesélte nekik, milyen csodálatosan szépet látott, amíg ők odavoltak.

A többiről már a lelkészek és a falu népe gondoskodott.

csők. Várják a csodát, kétség- beesett, mohó reményükért utolsó fillérjüket is feláldozták. A »kegyhely* tulajdonosai közben markukba nevetnek és meggazdagodnak.

A barlang évkönyvei és újságjai és a papság a gyógyulások

A Z EGYHÁZ természete- sen kézzel-lábbal ellenzi a tudományos magyarázatokat. Hiszen ha például a forrásvíz valóban gyógyító hatású, akkor a gyógyulás már nem csoda — és akkor, mellesleg, az állami fürdőigazgatóságnak joga volna a lourdesi forrást kezelésbe átvenni.

Részlet a TIT »Csodák a tudomány fényében* c. előadási útmutatójából.

— xA Somogyi Balaton-part

csodás kulturális- és sportrendezvé- hiteléül a lour- nyei 1958. június 15-től szepLourdesban csak egy tanú desi templomok falán találka- (ember 1 v „ímmei volt, Bernadette, rá kellett tó hálaadó táblákra hivatkoz- . 15_!g kata!o'

gust készít a megyei tanács

művelődésügyi osztálya. A katalógus a közelii napokban jelenik meg, és magáiban foglalja a megye valamennyi kultutenni a kezüket. A csoda elis- nak. Világos azonban, mérését a népnek kellett kö- ezek önmagukban még vetelnie, és az egyház csak bizonyítanak semmit, xvonakodva* adja beleegyezi tét.

Peyramele lelkész születéshogy

nem

A dolog lényege nem az, hogy Lourdesban időnként valóban történnek gyógyulások.

napján küldték Bernadettet Hiszen gyógyulások másh'x is rális szervének balatoni Utoljára a barlangba, ez volt történnek. Nincs abban semmi dezvényét. a legfontosabb találkozása,

»Dámával*.

Ezután már a gyermek Is i ten Anyját nem »láthatta* t többé, bármennyire is vágyott\ utána. A plébános megparan-i csalta Bernadettének, hogy: soha többé oda ne menjen.:

Nevers kolostorába vitték, és\ akkor sem engedték a gyógyi- % tó forráshoz, amikor tüdővész-: ben megbetegedett, pedig ak-% kor még nem tiltották el a tu-♦ berkulotikusokat a fürdőből. í Bernadette fiatalon halt meg * s szavakkal: xNagy bűnös va- ♦ gyök. ..* t

A BALATON RÖVID TÖRTÉNETE

VI.

Egypár szó a Balaton növény- és állatvilágáról

Botanikusaink a Balaton környékén 2000 növényfajtát gyűjtöttek össze, melyből a tóiban kb. 500 mocsári és vízinö- „ vényfajta él. Legismertebb mocsári növénye a nád. Valamikor ELFEDEZESE azonban : az északi partot végigkísérte, később a lakosság áthatolt ezen, x virágzott. A Pyreneu-t ezért ma már nincs itt összefüggő nádi világ. A déli parton sok majd minden valamireva-i is eléggé jelentős területen zöldell. Gazdasági jelentősége Í0 barlangja szolgált már is-j miatt vágják is, főleg télen, amikor'a tó befagy. tentisztelet helyéül vagy a po- * Amitől a fürdőzők félnek, a hínár is jelentős mértékben gányoknak, vagy a kereszté-1 díszeleg itt. A hínárnál jelentősebb a moszat, melynek 430 nyéknek. Miért volna éppen i .................................

f

ajtája közül sokat csak mikroszkóp segítségével láthatunk.

A tó állatvilága is nagyon gazdag. Vizében 950-nél több állatfajta él. A véglényeket és férgeket csak mikroszkóppal, viszont az alsórendű rákocskákat már szabad szemmel is láthatjuk. A rákok közül legismertebb a 20—25 cm-re megnövő kocsikerék. Kéregszerű bevonatot alkot a szivacs. A kagylók közül is többfélét találunk. A víz alól csigák kerülnek elő. A kétéltűek közül a béka, a vízisikló, teknősbéka a jelentős.

A legfontosabb és egyben a legismertebbek a tó állatai közül a halak, mint pl. a küsz (kisz), a széles fejű harcsa, a vörös szárnyú koncért, a ponty, a sügér, a dévér keszeg, com- pó, kárász. A Balaton egyik fontos hala a garda, amely tömegesen él a tóban. A tó leghíresebb és legértékesebb hala a süllő vagy más néven a fogas, melyet külföldön is ismernek.

A Balaton nyugati végén 10 km hosszúságban fűződött le a Balaton medencéjétől a Kisbalaton. A lefűződés részben a Zaila-felyó által ideszállított rengeteg törmeléklerakódás _____ ____________ következménye, másrészt pedig az ember munkájának eredlek. Mások viszont táncolni | menye.

k

ezdtek, és a sziklafalakra ♦ A Kishaladon főleg tudományos szempontból jelentős. Tamásztak, ami vxtpnál világo- t lán Európában egyedülálló a maga nemében, és ez különö- sabban bizonyította, hogy eze- i sen akkor tűnik ki, ha madárvilágát hasonlítjuk más mocsár két az ördög szállta meg, aki: madárvilágához. A régóta itt élő madárvilág, ha megfo- Szűz Máriát a saját maga la- j gyatkozott is — fajiban és számban is —, még mindig mozgásában akarja zavarni. Meg-Z galmas, színes, sokrétű az élete.

lehetősen vad események tör-l A nemesikócsag, kanalasgém, nádi rigó, réti sas, káróka- téntek a szent helyen, és aj tona, bölömbika és más igen sokféle madár teszi még ma is dolog akkor sem javult, ami- ? gazdaggá a Kishalatont.

kor Bernadette már Nevers i (Vége.) Lóczy István, tanár.

a Massabielle-barlang nem ar- { ra, való? (Utóbb egy kocka- j alakúra fejtett tömböt találtak | benne a régi időkből: Vénusz-; nak szentelt oltárt!)

A vakbuzgó hegyi lakosság \ eleve sokkal valószínűbbnek | tartotta, hogy a kis Sourbi- rous-lánynak a barlangban az Isten Anyja megjelent, mint azt, hogy nem jelent meg ott semmi. Odavonultak hát utána, és nem látták ugyan a »Dámát*, de látták, hogy Bernadette elragadtatott mozdulatokkal füvet eszik, és a forrás vizével locsolja magát. Ezt látván egyesek keresztet vetettek, és vallási mámorba es-